Magyar Szó, 1946. március (3. évfolyam, 51-77. szám)

1946-03-01 / 51. szám

- Magyar Szó Népfrontunk mun­kája Vállvetve versenyez és dolgozik az újjáépítésért és jólétért Vajdaság egész magyarsága Vasárnap nagy magyar népgyű­­lés lesz Petrovgrádon. Ez Vajda­­ság magyarságának egyik nagy eseménye, mert Bánát székvárosá­nak magyarsága vizsgázik érettségi­ből, öntudatosságból. Az ilyen nagygyűléseken mérhető le min­­denkor legpontosabban egy nép öntudata és ereje. A vasárnapi gyű­lésen lemérhető lesz, mennyire tart lépést Petrovgrád magyarsága a haladással, a demokráciával. Ter­mészetesen csak a dolgozó magyar­­ságról beszélünk és bizonyos, hogy a vasárnap délutáni konferencián minden becsületes magyar munkás. Petrovgrád, február 28. A rossz szellemű fasizmus alól való felszabadulásunk után azok a dolgozók, a­kik a megszállás idején is rokonszenveztek a felszabadító csapatokkal és támogatták az ille­gális mozgalmat, tisztán látták az utat, amelyen haladni kell. A mun­­ka nem ment simán és zökkenő nél­kül, mert a fasizmus által felkorbá­­csott szenvedélyeket nem lehetett egyszerűen szavakkal elhallgattat­ni, vagy lecsillapítani és különösen nehéz volt a harc a fasizmus rom­­boló hatása ellen az emberek gon­dolkozásmódjában. Már a régi Jugoszláviában is érezhető volt a revizionista fertő­­zés, az ötödik hadoszlop működé­se. Ennek a rendszernek az alapja a dolgozók elnyomása volt. A dol­­gozó tömegnek az a része, amelyet a legkönnyebben lehetett ígéretek­kel elcsábítani és félrevezetni: a ki­­sebbség volt A kisebbségnek nem voltak nemzeti jogaik és igy köny­­nyű volt a kétszeresen, elnyomot­­takat, akik mint dolgozók és mint magyarok is el voltak nyomva, ezeréves szentistváni álmokkal szé­díteni Várták a »felszabadulást«, amelyre különösen azok áhítoztak akiket anyagi érdekek csábítottak. Azok a magyar értelmiségiek és kispolgárok, akik a régi időben is ismerték a munkásmozgalmat és azok a munkástömegek, amelyek részt vettek a mozgalomban, felis­­merték, hogy a fasizmus által hir­­detett felszabadulás csak szemfény­vesztés és célja csupán az, hogy a magyar dolgozókat félrevezesse. Ezekkel a nehézségekkel kellett szembeszállni, amikor a munka megindult a szervezés terén Mind­­össze néhányan voltak akik kezdet­ben aktívan dolgoztak és összejöve­­teleiken, amikor megtárgyalták a munkájuk eredményeit, gyakran a csüggedés jelei mutatkoztak, mert a tömegek nehezen mozdultak meg és a reakció minden téren dolgo­­zott. Az aktivisták erőfeszítései azonban nem voltak hiábavalók. A Népfront magyar tagozata ma már fontos tényező. A Magyar Közmű­­­­velődési Közösség is széleskörű szervezetté duzzadt és bizottságai fontos munkát végeznek. Hatáskö­rük kiterjedt­ a külterületekre is. Előadássorozatokat tartanak, könyv­tárakat szerveznek színügyi bi­­zottságot létesítettek, amely egész évi programot állított össze. Az ifjúsági és női szervezetekben is nagyon eredményesen dolgoznak aktivistáink Sok egyéb tény is iga­zolja, hogy szervezeteink az igazi népi demokrácia útján haladnak. Azok a magyarok pedig, akik még ma is a várakozók táborához von­­zódnak, fokozatosan önmagukat zárják ki az újszellemű demokrati­kus társadalomból. Mindennek az erőpróbája vasár­­nap lesz, a vasárnapi nagy magyar népgyűlésen. Marocsik György DOROSZLOVO ÉL, FEJLŐDIK­­ ÉS JÓ ÚTON HALAD­­ Doroszlovo, február 28. Doroszlovo él, fejlődik és halad előre. A helyi Népfront minden mozgalomban, amely országos vi­­szonylatban folyt, részt vett és ki­elégítő eredményeket ért el. A vá­lasztási alapra a választások­­ előtt 2551 dinárt gyűjtött össze, a sze­­rémségi akcióra 350 dinárt küldött. A telepesek számára januárban nagy mennyiségű élelmiszert adtak össze földműves és értelmiségi résztvesz. Málu­gyos Népfrontjának elnöke körül támadtak zavarok. Horgos a legmagasabb öntudatról tesz tanú­­ságot a munkaversenybe való be­kapcsolódásával. Doroszlovo is je­­lentkezett végre, hogy megmutas­­sa, él, dolgozik és fejlődik, jó uton fejlődik. Asszonyaink munkájában Kopacsevo szép eredményei szem­beötlők, Máln­gyos kiszélesülő tevé­­kenysége elismerést érdemel. Topo­­la eddig is az élen haladt a magyar falvak között és az AFZs munká­­ban sem marad el, és még 700 dinár készpénz is ösz­­szejött. Mivel a telepesek zsir és tisztellátása a téli hónapokban nagy gondot jelent februárban újból nagy mennyiségű zsírt, szalonnát és tisztet gyűjtöttek össze és adtak át a telepeseknek, akikkel ma már a legteljesebb egyetértésben élnek. Ugyanakkor azonban a község sze­­génysorsú lakóiról is gondoskod­tak. A Vöröskereszt egyesület is­ na­­gyon aktív. A legutóbb megtartott közgyűlésen megállapították, hogy az egyesület az elmúlt évben 15,923 dinárt gyűjtött össze, amit élelmi­­szer vásárlására fordítottak és azt a szombori és sztapári kórházak­ban fekvő sebesült harcosokhoz juttattak el, a hadiárváiknak szin­­tén nagy összegű készpénzsegélyt nyújtottak és ruhaneműt, élelmi­­szert és edényeket is kiosztottak nekik. A választások alkalmával megválasztották a régi vezetőséget. Elnök Feter János gyógyszerész, alelnök Kovács Orszula, titkár Ko­­vácsevics Darinka pénztárnok Ki­rály József, egészségügyi referens dr. Székely István. Választmányi tagok Plávstics Danica, Zigler Anna, Mágocsi Katica, Szűcs Lajosné, Vu­­janov Györgye, Kolonics Márton, Farkas Lajos, Diósi János, felügye­lőbizottsági tagok Jancsurics Vu­­koszová, Mókus István, Beker Má­ria és Szalai János. Újjáalakult az önkéntes tűzoltótestület is amely­nek parancsnoka Mókus­ Dezső, al.­parancsnok Kovács Imre, titkárok Fetér János és Tancsik Imre, szer.­tárnokok Kraljevics Sztankó és Tal­­lósi János, pénztárnok Lampert Péter, ellenőr Papp Dénes, könyv, tárnok Horváth Mihály. A legutóbb rendezett mulatság 5200 dináros tiszta jövedelmét a felszerelés ki­­egészítésére fordítják. Szerémség javára farsangi mulatságot rendez­nek. Feter János Doroszlova először jelentkezett. Sajnálattal nélkülözzük beszámoló­­jukat a mozgalmi munkákról, gaz­­dasági, falurendezési, politikai, tár­sadalmi és kulturális téren. Bizo­­nyos, hogy Doroszlovo is haladt, eredményei bizonyára megérdemlik, hogy a magyarság nyilvánossága elé kerüljenek — problémáival együtt. KÉSZÜLŐDÉS A VASÁRNAPI PET­­ROVGRÁDI MAGYAR NAGY­GYŰLÉSRE »FEGYVERREL NEM HARCOLHATTUNK, HÁT MAJD SZERSZÁM­­MAL HARCOLUNK« Horgos, február 28. A horgosi Népfront is teljes len­dülettel bekapcsolódott a májusi munkaversenybe. A munkásság és földmunkások minden csoportja nagy lelkesedéssel dolgozik és a földművesek, ipari munkások és ér­­telmiségiek mellett még a tanon­­cok is nagy igyekezettel versenyez­nek. A csoportok elsősorban egy­­más között versenyeznek és jelsza­vuk: — Fegyverrel nem harcolhattunk, hát majd szerszámmal harcolunk! A magyar és szerb ifjúság vál­­vetve dolgozik és gyakran lehetet­­lennek látszó feladatokra is vállal­­kozik, amelyeket együttesen, a test­vériség és egység szellemében, si­keresen megoldanak. A nép vállal­­ta, hogy minden földet felszánt és megművel. 1250 holdat paprikával, 200 holdat cukorrépával 200 holdat napraforgóval, a többit is ipari nö­­vényekkel ültetik be. A vas és ma­lommunkások túlórákkal járulnak hozzá a többtermeléshez és a túl­­órákért kapott bért az újjáépítési alapra fordítják. A szellemi munka,­sok minden hónapban egy napot földmunkával töltenek , fizetés nélkül. Az ifjúság már nagy iram­ban versenyez. Különösen említésre méltó egy csoport teljesítménye, amelynek tíz tagja hét óra alatt 200 gödröt ásott ki faültetéshez, a falu különböző részein. K. J. A 80­ HOLDAS GAZDA ELNÖKÖSDIT JÁTSZOTT, HOGY MEG­­MENTSE A FÖLDJÉT Máli­gyos, február 28. A máli­gyosi Népfront helyi szerve­­zete a földreformtárgyalás óta két széleskörű népgyűlést és 4 vezető­ségi ülést tartott. A helyi elnök valamennyi ülésről elmaradt. Előbb azt hitték, hogy betegség, vagy egyéb okok akadályozzák, amikor azonban aktivistáink látták, hogy semmi baja, felfigyeltek és hama­­rosan rájöttek az elmaradás igazi okára. Az elnök a nagygazdák so­­rából jött a Népfrontba és nagyon agilis, tevékeny volt a földreform­­tárgyalásokig. Valószínűleg azt remélte, hogy a Népfrontban viselt tisztségére való tekintettel meg­­mentheti 86 holdját. A hiba ott csú­­szott be, hogy a dolgozók nem hagyták magukat félrevezetni, tisz­tán és élesen látták a helyzetet, a más földjén való robotolás, a ki­­zsákmányoltság emlékei kifejezés­­re jutottak a földreform­tárgyalá­­sokon is és az elnök földjét elvet­­ték. Az elnök nem okult a dolog­­ból, hanem amint látta, hogy a do­log nem sikerült, hátat fordított a Népfrontnak és a közmunkáknak Ezzel is igazolta, hogy a nép he­­lyesen ítélte meg a helyzetet. Az elnöknek tudnia kellett volna azt, hogy a népfelszabadító mozgalmak egyik legnagyobb vívmánya a föld­­reform és aki a népfelszabadító mozgalom nyomán kialakult Nép­front-politikánkat el akarja ferdí­­teni, hogy előnyökhöz jusson és ezzel megbontsa az összhangot, azt kiközösítik. Az eset mindenesetre figyelmez­tetés Máli­gyos népe számára ha Népfront elnököt választ, jól néz­­zen körül, olyan embert válasszon, aki valóban szívén viseli a nép ér­­dekeit és nem a saját önös érde­keit, hanem a nép széles rétegeinek ügyét képviseli. Pap Endre m­­i. Asszonyaink munkája Termeléssel és szociális munkánál készül a topolyai járás a májusi munkaversenyre Topolya, febr. 28. A bácskatopolyai AFZs veze­tősége vasárnap tartotta járási értekezletét. Az ülést Brasmya Borbála a járási asszonyok bi­zottságának elnöknője nyitotta meg és ismertette március 8-iká­­nak, az asszonyok napjának je­lentőségét. Kitért a járásbeli asszonyok munkájára is és rész­letesen ismertette, hogy az egyes községek mivel járultak hozzá az asszonyok májusi mun­kaversenyéhez. Brasnyó Borbála beszámolója szerint a topolyai asszonyok 10 hold szántóföld megmunkálását, 2 hold szőlőföld és az ehhez tar­tozó gyümölcsfáknak a gondozá­sát és a termésnek befőzését vállalták magukra. A munkát a topolyai internátus javára vég­zik. Ezenkívül a gyermekotthon és szülőotthon épületének kar­bantartása és ezek kertjeinek megmunkálása, is a nőkre há­rul. A szülőotthonnak élelem­mel való ellátását is vállalták. A sztáramoravicai aszonyok ugyancsak a gyermekotthonok karbantartását és ellátását vál­lalták és ezenkívül az utcák rendbehozásánál is nagy segít­séget fognak nyújtani. A bajsai AFZs tagjai az fe­szes bajsai iskolákat, napközi otthonokat, AFZs otthont és az ifjúsági otthont kimeszelik, ki­takarítják és szülő­otthont léte­sítenek. Nagy­obb területű földet munkálnak meg és havonként 2120 dinárt biztosítanak a topo­lyai diákinternátus fenntartásá­ra. A járás többi AFZs szerveze­tei még nem adták be végleges munkaverseny-programjukat, de minde­n bizonnyal azok is tel­jes lendülettel fognak dolgozni. A bácskatopolyai járási anti­fasiszta asszonyok már a múlt évben is példaadóan dolgoztak, bátor hős katonákat adtak és ebben az évben is azon igyekez­nek, hogy még fokozottabb erő­vel, nagyobb önfeláldozással mi­nél többet tudjanak nyújtani a közért való munkában. A petrov­rádi „nem-politizáló hölgyek“ soviniszta politikája Petrovgrád, február 25. Az új Jugoszláv Népköztársaság az igazi népi demokrácián alapul. Új népköztársaságunkban nemcsak népeink szabadultak fel az imperi­­álista és kizsákmányoló klikkek ön­kénye alól hanem mi nők is akik ed­dig népeink legjobban elnyomott és legrosszabb sorsban élő része vol­tunk. — Most végre egyenjogú tár­sai lettünk a férfiaknak. A „nőkérdésnek“ ilyen haladó szel­lemű­ megoldását nagy tetszéssel fo­gadták hazánk népei és különöské­pen mi nők, akik végre megszaba­dultunk attól a rabságtól amelyben a múlt rendszerei tartottak benőn­ket. A mai rendszert mi értékelni tudjuk. Ezt bizonyítja az, hogy nap-nap után alakultak és alakul­nak meg AFZ- szervezeteink és már igen szép eredményeket tudnak fel­mutatni az újjáépítés munkájának minden terén. Mi petrovgrádi magyar nők is, bár egy kicsit elkésve, megalakítot­tuk a magyar antifasiszta női szer­vezetet. A magyar nők öntudatos csoportjai amelyek részt akarnak venni hazánk újjáépítésében és tisz­tában vannak azzal, hogy gyors és eredményes munkát csak úgy ér­hetnek el, ha szervezetbe tömörül­nek, be is iratkoztak az asszonyok szervezetébe. Alig hogy megalakí­tottuk a szervezetet, máris szép ered­ményeket értünk el. Sajnos ezeket a munkákat a ma­gyar nőknek csak egy része vállal­ta, így csak a magyar nők egy ré­széről nyilatkozhatunk. A többi az még nem tudja „mi lesz holnap“. A többi még irtózik a politikától. Ha azonban megfigyeljük ezeket a „nempolitizáló hölgyeket“ és meg­hallgatjuk, hogy mit suttognak az utcasarkon akkor ráébredünk arra, hogy ezek a „nempolitizáló höl­gyek“ néha mégis csak bele­kóstol­nak a politikába, még­pedig a po­litikának abba a fajtájába amely minden haladó szellemű­ embert un­dorral tölt el. Ezeknek a „nempo­litizáló hölgyeknek“ az ilyen poli­tika a legédesebb csemegéjük. Ez azonban a petrovgrádi hölgyeknek csak a suttogó faja. Vannak azon­ban soraikban más fajták is. Ide sorolható Bor­ka Mihály­né, aki nem­csak suttogni hanem tiéha még kia­bálni is szokott, még­pedig olyan vulgáris szavakat a szabadságról, hogy az bizony becsületére válhatna még a legelvakultabb reakciósnak is, nem pedig neki: egy „nempoli­­tizáló hölgynek.“ Hasonló ehhez Kosa Jánosné is, aki minden szépítgetés nélkül kijelen­tette, hogy ő nem iratkozik be egy ilyen cigánybandába mint az ÁFZs. Mindezek előtt az ilyen „borka­­m­ihálynéknak és Kosajánosnéknak“ tisztában kell lenniük azzal, hogy a mi faji érzésünk nincs annyira ki­fejlődve mint a németeké, és éppen ezért mi mindenkit, aki becsülete­sen dolgozni akar, teljes értékű em­bernek tartunk még akkor is ha ci­gány, vagy hotentolla. Ellenben megvetünk mindenkit aki ma nem akar dolgozni, vagy nem dolgozik, még akkor is ha „úr“. Tisztában kell, hogy legyenek azzal, hogy mi átlátunk az úgynevezett „nempoli­tizáláson“. Mi tudjuk, hogy azok az egyének, akik irtóznak a politi­kától milyen „aktív politikamentes“ alattomos munkát fejtenek ki a so­vinizmus, az irredentizmus és a re­víziós gyűlölködés szításában és terjesztésében, habár ők nagyon jól tudják, hogy ezek azok az „esz­mék“ amelyek mögé bújva rabolták ki és rombolták le a fasiszták majd­nem egész Európát. Az ilyen hölgyek „mindent tud­nak“. Csak egyet sehogy sem akar­nak belátni, hogy a dolgozó magyar kisebbség hazájának tekinti az új Jugoszláviát és megvet minden o­­lyant ami bármi módon is vissza szeretné állítani a „Horthymagyar­­országot" vagy azt a nyilasrend­­szert amely a híres noviszádi razziá­ban és a „Sárga Házban" nem csak szláv testvéreinket hanem a vajda­sági magyarság leghaladóbb fiait is a legkegyetlenebb módon elpusz­tította. A dolgozó kisebbség útja világo­san meg van jelölve. Ezen az úton indultunk el mi, magyar nők is meg­győződve arról, hogy a jobb jövő felé haladunk. Figyelmeztetjük te­hát ezeket a „nempolitizáló hölgye­ket“, most már itt az ideje annak, hogy felhagyjanak piszkos politiká­jukkal, mert a dolgozó magyar ki­sebbség már sokkal jobban össze­forrt Vajdaság többi népével sem­hogy ezt az egységet bárki is meg­bonthatná. (Radovics M.) A nap eseményei A c­e­r­e­b­e­s­i holland katonák megtagadták az engedelmességet és sztrájkba léptek. Az eddigi tárgya­lások sikertelenek maradtak. A nürnbergi tárgyaláson be­mutatták a fényképeket, amelyeket német katonáknál találtak és ame­lyek a jugoszláviai kegyetlenkedé­sekről készültek. Egy képen egy boszniai tanítónő felakasztott holt­teste mellett egy levágott fejű férfi­holttest hever a földön. Más képen sertések falják két férfi, egy asz­­szony és egy gyermek holttestét. Amikor bemutatták a képet, ame­lyen német katonák nevetve nézik, amint farkaskutyák széttépnek egy jugoszláv holttestet, nemcsak a bí­rák, maguk a vádlottak is irtózattal elfordultak. Moszkvában aláírták a szov­jet-mongol barátsági, gazdasági, kulturális és kölcsönös megsegítési egyezményt. Az indonézek bizalmatlanok a hollandokkal szemben, akik csak időhúzás céljából tárgyalnak, hogy időközben újabb támadásra készül­hessenek — jelenti az Associeted Press. Az angolok még mindig há­romszázezer japán katonát tartanak fegyverben az indonézek ellen. ★ Brüsszelben a diákság tün­tetett Franco ellen. Háromszáz rendőr védelmezte meg a spanyol nagykövetséget. Sokan megsebesül­tek mindkét oldalon. 1— Vasárnap Petrovgrádon magyar nagygyűlés

Next