Magyar Szó, 1946. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1946-04-01 / 78. szám
IF. I. A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM LEGFONTOSABB FELADATAI A szakszervezeti tartományi bizottság legutóbbi plenáris ülése óta már 3 hónap telt el. Ennek a legutóbbi plenáris ülésnek jelentősége abban áll, hogy ezen véghatározatot hoztak, amely kimondotta, hogy egész Vajdaság területén az 1946 os év kezdetével az összes kerületekben május elsejei munkaversenyt kell folytatni a termelés növelésére. Ennek a plenáris ülésnek, amely amunkaverseny jegyében ült össze, a legfőbb vonalakban össze kell foglalnia a május elsejei munkaverseny eddigi eredményeit SZERVEZETI KÉRDÉSEK Szakszervezeteinknek sikerült a munkásmozgalomba bekapcsolnak a vajdasági munkások és alkalmazottak hatalmas tömegeit Noha nem rendelkezünk pontos statisztikai adatokkal az összes vajdasági munkások és alkalmazottak számáról, mégis megállapíthatjuk, hogy jelenleg mintegy 161000 azon munkások és alkalmazottak száma — ide értve a mezőgazdasági munkásokat is — akik be vannak szervezve. Ez azt jelenti, hogy a vajdasági munkások és alkalmazottak túlnyomó többsége tagja a szakszervezeteknek A szakszervezeti mozgalom hibái tehát nem is annyira a tagok száma és a szervezetek közötti viszonyban van. A hibák inkább abban vannak, hogy szervezési tekintetben nem áll fenn megfelelő szoros kapcsolat az egyes helyi, járási és kerületi szakszervezetek között. A magasabb és alacsonyabb szakszervezeti fórumok közötti erős és állandó kapcsolat nélkül, az öntudatosabb munkásoknak a kevésbé öntudatos munkásokra gyakorolt nevelőhatása hiányában nagyon nehéz bekapcsolni az építésbe azokat adólgozókat, akik Vajdaság legeldugottabb vidékein élnek. Nem beszélek itt a városi, ipari munkásságról és alkalmazottakról, akik tisztában vannak a szakszervezeti mozgalom jelenttségével; kizárólag azokról a munkásokról van itt szó, akik kisebb helyiségekben szétszórtan élnek Felbecsülhetetlen hibát követnénk el, ha leértékelnénk ezeknek a kis helységeknek jelentőségé. Hibát követnénk el mégpedig azért, mert ezeknek a helységeknek az egységes munka keretében óriási gazdasági jelentőségük van. Ez a gazdasági jelentőség két területen fejlődik ki. Az első a gazdasági, amelyről szabadon elmondhatjuk, hogy nem csak alapját képezi gazdasági termelésünknek amelyre támaszkodva más iparágaink is fejlődhetnek, hanem a mezőgazdasági termelés erőforrása bőinknek, szociális elégedettségünknek dolgozó népünk erejének és egészségének A másik az ipari terület, mert ipari üzemeink nagy része, különösen kenyler és élelmezési ipari üzemeink a kisebb vidéki helységekben vannak Ezeknek a helységeknek gazdasági jelentőségük óriási Tekintettel ezen ipari üzemek fejlődésének kilátásaira, a földek termőképességére is a kedvező éghajlati viszonyokra,ösz'zes erőinket a kisebb vidéki helyek Egy pillanatra sem szabad szemetül tévesztenünk a munkásság gazdasági érdekeit sem. Mindenki előtt világos, hogy a népkorpiány a fennálló gazdasági és pénzügyi körülmények között mindent elkövetett a munkásság helyzetének megjavítására. De mindenekelőtt figyelembe kell vennünk két fontos tényezőt, amelyek termelésünk két különböző területén jelentkeznek! A magán-tőkés vonalon ebben a tekintetben két irányzat tapasztalható: az első abban van, hogy a tőkések az ipar minden ágában, amelyek a népkormány szigorú ellenőrzése alatt állanak, többet fizetnek munkásainak, mint amennyi rendeletileg elő van írva. Ily módon a tőkések kétoldali támadásnak teszik ki az államot és a népet. Először a tőkések ily módon felemelik az áruk termelési költségeit, haszonszázalékaik alapján. A nagyobb haszonszázalék nagyobb keresettel jár és ez a tőkések gazdasági hatalmának megerősítését jelenti. Másodszor a termelési költségek növelésével, felemelik a kitermelt áruk ellenértékét is és ily módon egyenes vonalban megnehezítik a dolgozó nép helyzetét és összerombolják a népkormány gazdasági politikáját is Az ilyen jelenségeket a munkásság széles tömegei előtt meg kell világítani és bebizonyítani nekik azt, hogy mennyire népellenesek. A kisebb vállalatokban pedig, ahol az állami ellenőrzés még nem olyan erős, a fizetések csökkentésének irányzata mutatkozik. Különösen vonatkozik ez a tanoncokra, akik a munkásosztályt legkizsákmányoltabb rétegei De vannak mulasztások az állami szektorokban is, amelyek a munkások érdekeivel ellentétesek. Egyes állami ipari üzemek vezetőinek hibájából a munkások kifizetése rendszerint elmarad Ez feltétlenül helytelen eljárás és mentegetőzésnek helye nincs, mert nem lehet a munkásoktól azt kívánni, hogy hetekig ingyen dolgozzanak, mert gazdasági helyzetünk ma már kielégítő Ezt meg lehetett tenni közvetlenül a felszabadulás után, amikor hazánk egyes részein még a háború dúlt. A munkások akkor felfogták a helyzet komolyságát és hoztak is áldozatokat. Ma már erre semmi szükség nincs. A munkásság gazdasági helyzetének megjavítására ma sok lehetőség van A szakszervezeteknek ma korlátlan lehetőségeik vannak arra hogy szövetkezeteken át biztosítsák a munkásság számára a legszükségesebb élelmiszereket is más fontosabb cikkeket és hogy őket ily módon megvédelmezzék a feketepiac veszélyétől Lehetőség van arra is, hogy szövetkezeti úton biztosítsuk a munkásság lakásigényeinek kielégítését. A szakszervezetek vezetőinek minden erejükkel a munkásság gazdasági helyzetének megjavításán kell lenniök, kihasználván azokat a lehetőségeket, amelyeket népkormány nyújt nekik. De azzal egyszerszimdenkorra tisztában kell lennünk, hogy a munkásosztály helyzetének megjavítása csak gazdasági életünk általános felemelkedésével párhuzamosan haladhat. Mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy a termelést sokkal nagyobb mértékben kell növelnünk, mint a háború előtt. Ez ma a legfontosabb feladat, amely a munkásosztály előtt áll. A munkásságnak ma más viszonyban kell lennie az állami gazdaság, az állami üzemek iránt, mint a múltban, amikor az államaparátus a reakció, a pép elnyomóinak kezében volt. Ma az állam irányítása a dolgozó pép kezében és ez ki kell hogy fejeződjön a munkásság és az állami üzemek viszonyában is. Az állami költségvetés előrelátja, hogy az állami gazdasági üzemekből 9. 165.283.000 dinárnak kell befolynia az állam kasszájába. Ez az összeg a régi Jugoszláviában a munkásság és parasztság kizsákmányolása révén a hazai és külföldi elnyomók zsebeibe vándorolt. Ezt az összeget ma az állam újjáépítésére fordítjuk, azok megsegítésére, akik a népfelszabadító háborúban a legnagyobb áldozatokat hozták Az állami üzemek munkásainak ezt a körülményt figyelembe kell venniök és sohasem szabad szem elől téveszteniök. Üzemi, mezei és irodai dolgozóink munkalendületének át kell fognia az önkéntességet is abban a munkában, amellyel a fontosabb állami és önkormányzati objektumokat építjük majd fel ebben az évben. Ezzel az önkéntes munkával elősegítjük az általános állami költségvetés megteremtését, amely megkönnyíti számunkra a tervszerű termelésbe történő átmenetet. Nekünk elől kell járnunk pénzintézeteink tőkéjének megerősítésénél is, amelyeknek termelésünket kell anyagilag támogatnok. Ezt olyan módon érhetjük el, ha mindenki utolsó dinárját, amely rendelkezésére áll, megtakarítja és megőrzés végett átadja pénzintézeteinknek. Ennek a feladatnak népszerűsítését a falvakban is el kell végeznünk földműveseink között, hogy pénzintézeteinkben minél több tőkét gyűjthessünk össze. Földig le kell ropibolnunk azokat a hazugságokat, amelyeket a reakció híresztel pénzünk értéktelenségéről. Egyszóval, nem tehet egyetlen olyan vidékünk sem, amelynek politikai, gazdasági és kulturális életében a szakszervezetek ne vennének cselekvően részt. Ez a szakszervezetek legfőbb kötelessége. Plávsics Lázár beszámolója után még többen felszólaltak a jelenlévők közül, majd a konferenciáról sürgönyt küldtek a helyettes külügyminiszterek tanácsának Londonba, amelyben a munkásság nevében kérték Triesztnek és Julijszka Krajinának Jugoszláviához való csatolását A MUNKÁSSÁG GAZDASÁGVÉDELME Magyar Szó A szakszervezeteknek részt kell venniök az ország politikai, gazdasági és kulturális életének irányításában Az Egyesült Szakszervezetek Vajdasági Tartományi Bizottságának és a Mezőgazdasági munkások és alkalmazottak Országos Szövetsége Központi Vezetőségének plenáris ülése Ioviszádon Szombaton tartotta meg Noviszádon plenárius ülését az Egyesült Szakszervezetek Tartományi Bizottsága és a Jugoszláviai Mezőgazdasági Munkások és Alkalmazottak Szövetségének Központi Vezetősége. A konferencia két napig tart, amelynek során megvitatják a Jegidőszerűbb kérdéseket és a szakszervezetek feladatait. A konferenciát Jovánovics Isza az Egyesült Szakszervezetek Tartományi Bizottságának titkára nyitotta meg és röviden vázolta a szakszervezetek eddigi munkáját és jövőbeni feladatait. Jovánovics Isza ezután átadta a szót Plávsics Lázárnak, a tartományi szakszervezeti bizottság elnökének. Plávsics Lázár a következő beszámolót tartotta, szakszervezeti mozgalmának megerősíílisére kell fordítanunk, támogatnunk kell őket politikai és kulturális előrehaladásukban A kerületi szakszervezeti titkárságok feladata abban van, hogy sürött és másutt is a Vajdaságban egyesek olyan véleményen vannak, hogy szakszervezeti mozgalmunkat teljesen el kell választani a politikától és kizárólag gazdasági téren kell dolgozniok. Nem szükséges itt részletesen bebizonyítani, hogy ez a felfogás a munkásosztály érdekeire rendkívül káros. Ez a munkásosztály ellenségeinek politikája, amely különböző formában és különböző körülmények között többé-kevésbé jelentkezett már az összes tőkés államokban. A politika birtoklás egyúttal a hatalom, az uralom birtoklását is jelentettegősen orvosolják az itt elkövetett szakszervezeti mulasztásokat. A kerületi szakszervezeti titkárságok ezt megtehetik, mert saját kerületeikben jobban ismerik a viszonyokat és az embereket, a dolgozó nép ellenségeinek részéről, lehetővé tette a dolgozó tömegek kizsákmányolását. Ezért mindenütt a leghatározottabb, a legélesebb harcot kell folytatni az ilyen megnyilatkozások ellen, tekintet nélkül arra, hogy has üti fel a fejét és tekintet nélkül arra, hogy ez a politikamentes világnézet az ipari munkásság vagy ,az intelligencia soraiban rombol-e. Szakszervezeti aktíváink feladatai tehát abban vannak, hogy mozgalmunkat, még jobban, még erősebben odakössék az általános politikai szervezethez, a Népfronthoz. A POLITIKAI MUNKA FONTOSSÁGA A SZAKSZERVEZETI MOZGALOMBAN 9 A petrovgrádi munkaverHenr három hónapja H. Mezőgazdasági gépgyár — Cipészszövetkezet — Al Uml Szilosz A MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR FIS KERÜLETI TRAKTORÁLLOMÁS egyike a legfontosabb üzemeinknek. Vezetői tudatában vannak feladataiknak s minden osztályon idejekorán tervszerűen bevezették a versenymunkát. Osztály az osztálynál. MUNKÁS A MUNKÁSSAL, traktor a traktorral ás brigád a brigáddal versenyez a gazdasági feladat végrehajtásában. A verseny, felhívás még a kezdetben élénk visszhangra talált az állomás és a gépjavítóműhely munkássága között. Mindenki komolyan fogta fel az ország újjáépítéséért folyó küzdelmet. Normát a műhelyekben nem vezettek be, csak a traktorbrigádoknál van megállapítva. A vetési feladatot, melyet a tervben előírtak, rendszeresen teljesítik és a traktorállomás teljes egészében meg fogja valósítani előirányzott feladatát Úgy az állami, mint a privátföldek számára traktorbrigádok alakultak a tavaszi munkák végzésére. A traktoristákat felszántott kát, holdanként fizetik. Néhány traktoristának gyenge szakképzettsége van és tapasztalat hiánya mutatkozik. A traktorállomás munkafegyelme a verseny ideje alatt 40 százalékkal javult. Az üzemben 83 munkás és alkalmazott dolgozik. A Kommunista Pártért 368 órát dolgoztak. Megválasztották a munkásbizalmiakat és a különböző bizottságokat. Megtartották a szakcsoport évi közgyűlését és tizenhattagú új vezetőséget választottak. A szakcsoport vállalta, hogy az ifjúmunkásokból kiépíti a jövő traktoristáinak egy csoportját s ebből a célból szaktanfolyamot indítottak 50 résztvevővel. Az ifjúság kiképzésére sok gondot fordítanak. Kurzusok által kifejlesztik szaktudásukat, traktoristákat képeznek belőlük, motorismeretet és mezőgazdasági gépek kezelését tanítják, ezenkívül számtani és mértani előadásokat tartanak az üzem ifjúsága részére Az üzemben kevés a szakmtunkás. Pedig a fejlődés érdekében nagy szükség volna néhány jó szakemberre, különösen, vasesztergályos automechanikus, " szerszámlakatos, öntő és kovácsmunkás hiányzik. , 4 petrovgrádi (-ro«'«,-zc zf1VFTVFZFT is részt vesz a május elsejei munka,versenyben A cipészszövetkezet munkásai a verseny keretében nem lépték túl a gazdasági feladatban előírt termelési mennyiséget, mert a gazdasági feladatot nem kapták meg időre. Az anyagmegtakarítás versenyében megtakarítottak az előírt mennyiségből 25 pár cipő felsőrész anyagot. 1939-ben az üzemntég nem állt fenn s így nem beszélhetünk az akkori normák eléréséről. A munkafegyelem is laza a munkahiány miatt, néhányan nem jönnek időre munkahelyükre. A szövetkezet 61 munkása egy napot dolgozott a Kommunista Pártért Az üzemi szakcsoport 26 konferenciát tartott és a munkások résztvettek a falulátogatási akcióban. Kulturális téren helyiség hiánya miatt csak keveset dolgoztak. A faliújságnak egy száma jelent meg, előadást egyet sem tartottak. Az ifjúságot olvasócsoportokban nevelik. Egy sakkcsapatuk van. , A szövetkezetnek nagyon rossz az anyagellátása s a vezetők nemrégen hozott határozata értelmében a szövetkezet anyaghiány miatt állami vezetésbe megy át. A petrovgrádi M.LÁM! »SZILOSZ« munkásainak szakcsoportja versenyre hívta fel az ország hasonló üzemeit. Mivel kevés ilyen üzemünk van, csak a pancsevói hasonló kapacitású üzemmel vehette fel a versenyt. A versenyt a munkások elfogadták, de a kitűzött pogromot csak nehezen lehetett a gyakorlatban valóra váltani és sok nehézséget kellett leküzdeni. Az üzem szárítója február óta megállás nélkül dolgozott , a munkások jó eredményeket értek el. A verseny kezdetétől számítva 1194 órát dolgoztak. Ez idő alatt a rendes szezoni kukoricaszárítást végezték el és a gépek személyzete egész idő alatt napi 12 órát dolgozott A szezonmunkára való tekintettel gazdasági feladata az üzemnek nincsen. A kevés szakmunkás ellenére a normát mégis sikerült 18 százalékkal felülmúlni. Az üzem vezetősége a munkák fejlődése érdekében még egy automata mérleget szereltetett fel.Új eljárási móddal árammegtakarítást értek el az üzem munkájában. A norma az egész üzemben mindenhol be van vezetve. A szárítókban lévő gabonakezelési munkáknál 18 százalékkal, a szárításnál pedig 17,5 százalékkal értek el jobb eredményt a régi teljesíttménynél A munka azonban sokkal szűkebb keretek között folyik, mint az előző években. Szakszervezeti és kulturmunkákban »Szilosz« szakcsoportja rendes munkát végez. 11 konferenciát tartottak az év kezdete óta. Szaktanfolyam indult Számtan, mértan és elektrotechnika tanítással. Az analfabétatanfolyam eredménytelenül végződött, 2 faliújságot adtak ki. Az üzem hatvan munkása és alkalmazottja 347 órát dolgozott a dolgozók Pártjáért. A munkások 86 új földet kaptak megművelésre. A földet a traktorok már felszántották s a munkások közösen cukorrépát és burgonyát termelnek, azonkívül kollektiv baromfitenyésztést is készülnek •Atritufeni. Eredményes önkéntes munka a petrovpoli, cunorpr! szövetkezetben Petrovgrád, március 29 A petrovgrádi cukorgyár szakszervezetének keretében alakult termelési és fogyasztói szövetkezet alapszabályait bíróságilag is engedélyezték és jóváhagyták. A szövetkezet agilis vezetősége teljes odaadással arra törekszik, hogy a tagokat a legjobban kielégítse. A munkások viszont segítik törekvéseiben a vezetőséget. Ezt igazolja a napokban elvégzett önkéntes munkaadás. A vezetőség már régóta kutat a kert részére szükséges paradicsomkarók után jártak mindenfelé, de nem sok kilátás volt a szükséges 8.000 darab karó előteremtésére. A munkások erre önként vállalták, hogy a gyár környékén lévő terebélyes fákról maguk nyesik le és szerzik be a paradicsomkarókat. A napi munka után 70 férfi és 14 nő egy délután 3.750 karót vágott, amellyel, átlag 3 dinárban számítva, 11.250 dinárt takarítottak meg a szövetkezetnek. A szövetkezet által termelt termékek ára már ezzel is olcsóbb lesz. Rövidesen kivágják a még hiányzó karókat is és ellátják a szövetkezet kertjét minden szükséges kellékkel, így dolgozva egységesen, jutnak a cukorgyári munkások tvasszal, nyáron és ősszel olcsó véleményekhez, különböző termékekhez és a telelésre szükséges készletekhez, ami sokban hozzájárul az olcsóbb és könnyebb megélhetéshez. * M. Gv Közösségi munka a sztarakaszai cipraszetkzeta A szlárakanizsai cipészszövetkezet tagjai egyhangú lelkesedéssel kimondták a dolgozók pártjáért való munkát. Tervszerűen és akkordban munkanapot vállaltak és a munkanap eredményét a pártnak mutatják. A szövetkezeti tagok határozata kimondja, hogy tisztában van azzal, hogy országunk csak a munkások és parasztok összefogásán épülhet ki. Hálával kell lennünk a dolgozók pártja iránt, — mondja a határozat — hogy megszervezte a népfelszabadító harcot. Kötelességet teljesítünk, amikor a párt javára dolgozunk