Magyar Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-08-01 / 180. szám

A párisi békekonferencia első Illései Ne is háborút készítsenek elő, hanem tartós békét biztosítsanak a békeértekezlet határozatai Megkezdődött az elvi vita . Dolgozik az eljárási szabályzatot előkészítő bizottság, amelynek alelnökévé Kardelyt választották A párisi Luxemburg palotában hétfőn nyitották meg ünnepélyes külsőségek között a 21 hatalom békekonferenciáját. Ridault francia miniszterelnök köszöntötte az egybegyűrt delegátusokat és beszédében hangsúlyozta a konferenciára váró feladatok rendkívüli fontosságát a világbéke és a népek biztonsága szempontjából. • Az ülésen megválasztották azt az általános bizottságot, amely sürgősen letárgyalja és elkészíti az eljárási szabályzatot. Míg a bizottság munkája tart, az érdemleges tárgyalások nem kezdődhetnek, annál kevésbbé, mert a delegátusok igazolása is még folyamatban van. A Megbízóleveleket külön bizottság vizsgálja felül és ez a bizottság dönt a delegátusok jogairól. A keddi ülésen megkezdték az általános elvi vitát, amelyben minden delegáció vezetője kifejti elvi álláspontját. Kedden Byrnes, az Egyesült Államok külügyminisztere és Attlee angol miniszterelnök szólaltak fel. Szerdán Molotov mondotta el beszédét. A békeszerződések tervezetének teljes szövegét nyilvánosságra hozták, több részletben. Elsőnek az olasz békeszerződés szövegét nyújtották át az olasz megbízottaknak, egyidejűleg pedig eljuttatták a szöveget ahhoz a 17 hatalomhoz, amely nem vett részt a külügyminiszterek munkájában. Ezután átnyújtották a békeszerződések tervezetének szövegét Románia, Bulgária, Magyarország és Finnország megbízottainak. Végül szerdán reggel nyilvánosságra hozták a szerződés tervezeteknek azon pontjait is, amelyek tekintetében a külügyminiszterek nem egyeztek meg. Az eljárási szabályzat elkészítése és letárgyalása az általános ülésen előreláthatólag több napot vesz igénybe és csak az összes formaságok rendezése után kezdhetik meg a konferencia érdemleges munkáját, mint ez az első világháború után történt. Vitára adott alkalmat Byrnesnek az a kijelentése, amelyben a konferencia küszöbönálló munkájával és feladataival foglalkozott. Megemlékezve a külügyminiszteri konferencia határozatairól, Byrnes kijelentette, hogy amennyiben a 21 hatalmi békeértekezlet más határozatokat hoz, mint a külügyminiszteri tanács," az Egyesült Államok felhasználja" befolyását a külügyminiszteri tanácsban a korábbi megállapodások felttbee angol miniszterelnök az angol fődelegátus, az európai béke problémáinak általános formáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a békeszerződések tervezetének előkészítése során sok nehézséggel kellett megküzdeni, de nagyon sok eredményt sikerült elérni. A legtöbb fontos kérdésben egyetértésben határoztak, ami nagyon kedvező körülmény. Aaégy legnagyobb felelősség viselő nagyhatalom egyetértése nélkül a most kezdődő békekonferencia kilátásai is nagyon gyengék volnának és aligha tudnák kielégítően megoldani a vitás problémákat. Bizakodó kijelentéseket tett és hangsúlyozta, hogy a békekonferenciának távol kell tartania magától a bosszú szellemét és a szenvedélyeket, amelyek az első világháború békeszerződéseit anyulvizsgálatára és a döntések megváltoztatására. A delegátusok és a sajtó képviselői közül is sokan úgy magyarázták ezt a kijelentést, mint felszólítást a négy felelős nagyhatalom korábbi döntéseinek felülvizsgálatára. Byrnes végül hangsúlyozta, minden erővel arra kell törekedni, hogy olyan megoldásokat találjanak a vitás kérdésekre, melyek egy újabb háború előkészítése helyett az együttműködés további fejlődését biztosítja, nyira nyomorúságossá tették és olyan súlyos állapotokat teremtettek. A békeszerződéseknek abban a szellemben kell elkészülniük,, hogy a volt ellenséges államokat valóban bevonják az Egyesült Nemzetek demokratikus körébe, amelyben ezek a nemzetek értékes tagokká válhatnak. Wang-Shi-Chi kínai külügyminiszter néhány kérdést tett fel az olasz békeszerződéssel kapcsolatban. Helyeselte azokat a katonai rendelke-zéseket, amelyeket a külügyminiszteri tanács javasol és hangsúlyozta, hogy az olasz gyarmatok sorsának rendezésénél feltétlenül biztosítani kell a gyarmatok számára a függetlenségét, de ennek előkészítésért gyámsági redszert kell meghonosítani a gyarmatokon. (Folytatás a hetedik oldalon) ATTLEE BESZÉDE Bidault megnyitó beszéde Bidault a francia nép és a francia kormány nevében köszöntötte a megjelenteket és annaka meggyőződésének adottkifejezést, hogy egyetértésben, baráti szellemben és az együttműködés akaratétól eltöltve dolgoznak a reájuk bízott nagyjelentőségű feladat elvégzésében. Rámutatott arra: az előső világháború utáni béketárgyalások döntései és határozatai nem voltak alkalmasak arra, hogy megakadályozzák a további fejleményeket és elhárítsák a 25 év múlva bekövetkezett háborút, amely a világtörténelem legborzalmasabb irtó és pusztító háborúja volt. Hangsúúlyozta, hogy a sikertelen munka egyik legfőbb oka két nagy állam — a Szovjet Szövetség és az Egyesült Államok — távolmaradása volt, mivel az egyiket meg sem hívták a béketárgyalásra, a másik pedig a szigorú elzárkózás álláspontjára helyezkedett. Ezúttal ilyen gyenge pontja nincs a békekonferenciának, mert minden demokratikus nemzet képviselői megjelen. A békekonferencia ideiglenes főtitkárának Dupart francia delegátust választották meg. Az elnökség tisztségeinek betöltésére csak az eljárási szabályzat meghozatala után kerülhet sor, amikor megszervezik a bizottságokat és meghatározzák az egyes funkciók munkakörét. Bidault javaslatára egyhangúlag elhatározták, hogy megalakítják az igazoló bizottságot, amely az egyesdelegátusok megbízólevelét felülvizsgálja. Az ülés végén foglalkoztak egy bizottság alakításával, amely elkészíti az eljárási szabályzatot. A szabályzatot a külügyminiszteri tanács már tervezet alakjában előkészítette és előterjesztette a konferencián. E körül sok vita volt a külügyminiszteri tanácsban és véggül úgy határoztak, hogy elkészítik a tervezetet, de az nem kötelező a békekonferenciára. Ha a békekonferencia a tervezet javaslatai, tel és részt vesznek a tanácskozásokon. A békekonferencia feladatairól szólva Bidault azt mondotta, hogy a kérdések, amelyeket megvitatnak és amelyek egy tartós béke alapjait hivatottak lefektetni, nagyon bonyolultak és súlyosak. Egész sor , európai állam döntő érdekeiről van szó. Mégis annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy a konferencia minden résztvevője törekedni fog, ha nem is tökéletes, legalább méltóságos és olyan megtalálására az egyes kérdésekben, ami valóban a béke ügyét szolgálja és tartós bé:két biztosít a világnak, amely anynyit szenvedett a háborúban. Friszi, hogy a delegátusokban megvan a készség a szoros együttműködés megteremtésére és a konferencia nem újabb háborút készít elő, hanem valóban olyan békét teremt, amelyben a népek összefogása szorosabbá és szilárdabbá válik. Ebben a reményben Bidault kijelentette: — A békekonferenciát megnyitottnak nyilvánítom, nál jobb megoldásokat talál, azokat az előterjesztő négy nagyhatalom képviselői is elfogadhatják. Dr. Herbert Ewat ausztráliai külügyminiszter a kisnemzetek érdekeire sérelmesnek találta az előterjesztett javaslatot és annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az nem biztosítja kellő mértékben a kisnemzetek jogainak é érdekeinek érvényesítését. Végül Bidaut javaslatára a bizottságban mind a 21 delegáció képviselethez jutott és üléseiket az általános üléssel párhuzamosan tartják meg, hogy megvitassák az eljárási szabályzat tervezetét és az újabb javaslatokat. Elhatározták még, hogy a következő ülést kedden délután 4 órakor tartják meg és ezen az ülésen, valamint a soronkövetkezőkön, amelyeket az eljárási szabályzat elkészítése és életbeléptetése időpontjáig tartanak, általános vitát rendeznek. Ebben az egyes delegáci óZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT KIDOLGOZÁSA Magyar Szó A történelmi konferencia megnyitása Az ünnepélyes megnyitó ülés alkalmából a delegációk teljes számban egybegyűltek a Luxemburgpalota nagytermében. Ez a palota Páris egyik nevezetessége, amelyet a tizenhetedik század elején Brossart építész épített Medici Mária királynő, IV. Henrik felesége számára. Az építészeti szépségei mellett a palota nevezetessége az a hatalmas park, amely körülveszi. A múlt század elején hosszú ideig időszerű képkiáltások rendezésére használták a palota termeit, utóbb a szenátus költözött a palotába és itt működött a háború kitöréséig Ha a közeljövőben az új francia alkotmány keretében visszaállítják' * ■ szenátust,előreláthatólag ismét ide költözik be. A szenátus ülésterme alkalmas valamennyi delegátus befogadáséra. Ebben a palotában tartották, — különböző tanácstermekben, — a négyhatalmi, külügyminiszteri konferenciát és annak különböző bizottsági üléseit. Az ünnepélyes ülés 1946 július 29-kén greenwichi, időszámítás szerint délután 4 órakor nyitották ÉV meg és Byrnes amerikai külügyminiszter indítványára Ridault francia miniszterelnököt választották meg a konferencia ideiglenes elnökévé. A konferencián az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Kína, Ausztrália, Belgium, Fehéroroszország', Brazília, Hollandia, Görögország, India, Kanada, Újzeeland, Norvégia, Lengyelország, Ukrajna, Csehszlovákia, Abesszínia, Jugoszálvia és Délafrikai Unió delegátusai vettek részt és az egyes delegációk teljes létszámban jelentek meg. Az előirányzatok szerint egyegy delegáció öt tagból állhat, de lehetséges, hogy ezen változtatnak és a lét ' -számot felemelik.- J A jugoszláv delegáció, amelyet Kardeli Edvárd helyettes miniszterelnök vezet, szintén telljes létszámban jelent meg.. A terem központi részében foglalt helyetvénnyel. Ők vezetői kifejtik elvi álláspontjukat a békekonferencia feladataival kapcsolatban, hogy, pontosan és közelebbről meghatározzák, milyen megoldásokat tartanak legalkalmasabbnak a tartós béke előkészítésére. A MÁSODIK ÜLÉSEN MEGKEZDŐDÖTT AZ ELVI VITA Kedden délután, a második általános ülésen megkezdődött az elvi vita. Elsőnek Byrnes, az Egyesült Államok fődelegátusa mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nincs többé szándékában visszatérni az elszigeteltség politikájához, szemben az elnökiemnel- IW Budapest Szránymas tüntetése a torino melletti A magyar demokrácia ereje: a másság egysége és szoros egyűllenkötése a parasztsággal Rákos Mátyás, Szakasits Árpád ás Rajk László fontos bejelentései A Tanjug jelenti Budapestről, hogy most tartották meg a Milkman'spályán a munkásegység nagy népgyűlését, amelyet a magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata párt együttesen rendezett. Százezres tömeg tüntetett és rendezett hatalmas méretű felvonulást, harcos feliratú táblákat, hordozva körül: »Éljen a munkásegység«, »A forint ellensége a nép ellensége«, »Reakció bármit tesz, jövőhéten " jó pénz lesz« és más hasonló jelszava,kát hirdetve." Az egybesereglett 150 ezer főnyi tömeget, a pályán kivil rekedt tízezreket és szerte Magyarország minden városában. Halvában a felerősített rádiókészülékek mellett figyelő magyar dolgozók millióit Kossa István hívta fel, hogy közösen énekeljék el az innternacionálé-t Az ének elhangzása után minden ököl fellendült a magasba, hogy üdvözölje Rákosi Mátyást és Szakasits Árpádot. Utána percekig zúgja a tömeg ütemesen:" munkásegység — munkásegység. Elsőnek Szakasits Árpád beszélt és a többi között ezeket mondotta: SZAKASITS ÁRPÁD A MUNKÁSSÁG fIrAGYOGÓ ÖNTUDATÁRÓL — A magyar demokrácia fiatal életének legnagyobb válságát élte át az elmúlt hónapokban: az infláció válságát. Csoda, hogy nem tört ki az éhség-lázadás a kegyetlen éhség nyomán és nem fordult fel az ország rendje. Ez a csoda a szervezett munkásság ragyogó öntudatának, bámulatos fegyelmezettségének, önfeláldozásának és a demokráciába vetett törhetetlen hitének köszönhető. A holt országból eleven ország lett. Összelőtt házak ezreit állítottuk helyre, vasút, posta, telefon, villamos elektromosság, az ország vérkeringése megindult. Az ipari üzemek egész sora kezdte meg újból termelő munkáját. Mindez a dolgozó milliók véréből és verejtékéből teremtődött. A jó forintot a munkásegység teremtette és meg is védelmezi. A régi Magyarország ugrásra készen áll és éberen várja a pillanatot, amikor fiatal demokráciánkra lesújt,hat. Amikor terveink elkészültek és megindult a munka a jó forintért, gazdasági életünk stabilizációjáért, akkor elkezdődött, a régi úri Magyarország lázadása. A jó forint jelenti a jó kenyeret, a dolgozó emberek biztonságát, több kultúrát, a szellem embereinek felszabadítását a gyötrő gondok alól, több gyárat, több gépet, több iskolát, jobb utakat, több kórházat, a gyermekek tejét, kenyerét és örömét Meg akarjuk szerezni a világ szabad népeinek tiszteletét, megbecsülését és a győzelmet a társadalmi, gazdasági és erkölcsi anarchia felett a főlfasiszta, egész fasiszta és reakciós hordák felett. RÁKOSI MÁTYÁS A tömeg fergeteges éljenzése közben ezután Rákosi Mátyás lép amikrofon elé és többek között ezeket mondja: — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a jó forint előcsatározásaiban kétségkívül győztünk. Az egész ország dolgozó népe, a munkásság és a dolgozó parasztság is megértette a .i® pénz gazdasági és politikai jelentőséget is. A forint aszerint lesz erős, vagy gyenge, ahogyan a temetéssel alátámasztjuk. A munka legerősebb támasza a forintnak. Alapos, gyors változásra augusztusban - szeptemberben még ne számítsunk. Le kell szoknunk arról, ami az infláció alatt kényszerű kötelességünk volt. Ne szaladjunk készleteket gyűjtelni, különösen kezdetben ne essünk vásárlási hisztériába. Fontos, hogy mi magunk fegyelmezetten viselkedjünk. Fontos az is, hogy a falun a beszolgáltás akadály nélkül menjen. Minél jobb a beszolgáltatás, annál jobb a forint. A béreket nem kezdjük túl magasan, nehogy visszaesés következzék be. A szanálás megerősíti, biztos alapokra helyezi a demokráciát és a szanálás sikere ezért a demokrácia politikai sikere is. A leépítés az államháztartásban nemcsak a régi világról itt maradt: »kérlekalásan, uram bátyám«, a Horthy által nevelt tisztviselők eltávolítását jelenti, hanem egyben a reakciónak az eltávolítását is a tisztviselők közül. Ezért van akkora zaj e körül és ezért a hirtelen támadás a parlamentben Rajk László belügyminiszter ellen. Rákosi ezután rámutatott arra, hogy a forint lassanként valóságos politikai jelképpé nőtt. Sok ellensége van, akik hozzászoktak a pénz rombolásához, de — mint mondotta — azokkal szemben, akik a forint ellen törnek »kipróbálják az akasztást«. Beszélt azután arról, hogy még szorosabb munkásegységet kell teremteni, majd a reakció szerepére szólott. — A reakció egyik legnagyobb reménye az, hogy éket verhet a két munkáspárt közé. Mi azonban nem csak nem engedjük gyengíteni öszszefogásunkat, hanem kibővítjük azt a parasztk m munkásegységgel. A reakció a parlamentben is megkezdte aknamunkáját, harcol az új pénz ellen, de Nagybudapest minden munkásának tudatában kell lennie annak, hogy a jó pénzért a közigazgatás megtiszogatásáért és az állami apparátus leépítéséért folytatott harc semmivel sem kisebb jelentőségű a földreformnál. A gazdaság szanálásnak statása lesz Magyarország nemzetközi helyzetére is. Lesznek nehézségek, lesznek kritikus pillanatok, de az a szerencséje a magyar demokráciának, olyan ramikás osztálya van, amelynem fél a nehézségektől. RAJK LÁSZLÓ BESZÉDE A tömeg percekig élteti Rákosit újra és újra felviharzik a taps. Amikor Kossa István be akarja zárni a gyűlést, a hatalmas tömeg nem eléégedi, hanem Rajk László belügyminisztert szólítja a mikrofon elé Rajk László a többi között kijelenti : Döntőharcot vívunk a rend é-i nyugalom érdekében. Nagy, Aceussul hárul a belügyminisztériumra, s mi mindent megteszünk, am hatalmunkban áll- A munkákat megzavaró sok spekuláns börtönbe kerül A reakció elkeseredettségét a belügyminisztériummal szemben eddig működésünk sikeressége magja meg. Nyugodt telkiismerettel jelenthetem ki, hogy egy tápodtól sem hátrálunk. ,A dolgoz,, népes rétegeire támaszkodva, meg,r. *• zük a demokráciát a reakció mllV denfaita támadásával szenF’*"