Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)

1946-09-10 / 215. szám

4 Októberben megnyílik Vajdaság első csecsemő­gondozó intézete A noviszádi asszonyok az új munkaverseny kezdetén egyik főfel­adatuknak vették, hogy egy egész­séges, tökéletesen felszerelt csecse­­mőgondozót létesítenek. A csecsemő­­gondozóra nagy szükség van, mert a napközi­ otthonokban csak a 4 éven felüli gyermekek nyernek elhe­lyezést s így a dolgozó anyák 4 év­­nél fiatalabb gyermeküket kénytele­nek — a munkaidő tartama alatt — idegenek felügyeletére, vagy vala­­mivel idősebb testvérre bízni, sőt legrosszabb esetben otthon magára hagyni. A csecsemőgondozó hiánya nem­csak az anya munkáját hátráltatja, hanem a gyermek fejlődését is gátol­­ja. Ezért fontos a szociális intéz­mény minél előbbi megnyitása. A csecsemőgondozó akciót az AFZI már jóideje napirenden tart­ja. A július derekán megrendezett kiállítás a gondozó célját szolgáljta, s asszonyaink azóta is szorgalmasan dolgoznak a ruhácskák, az ágynemű s az egyéb szükséges dolgok előké­szítésén. A gondozó megnyitását ok­­tóber elejére tervezik. A felállítás­hoz és berendezéshez hozzájárult népbizottságunk és a városi Nép­­front is. A népbizottság az AFZs rendelkezésére bocsátja a Safariko­­va utcai, volt báni lakást és gondos­­kodik a fűtésről, világításról, vízről és a szükséges személyzetről. A csecsemőgondozóba, megnyitá­sa után 50 kisgyermeket vesznek fel. Reggel a munkába induló anya beviheti gyermekét az otthonba, ahol azonnal levetkőztetik, megfü­­rösztik és tiszta ruhát kap, amelyet csak a gondozó területén visel. Az anya a gyermekkel hozott ruhát egy külön fiókba helyezi el, bezárja, és a kulcsot magához veszi. A csecse­­mők orvosi felügyelet alatt lesznek és lelkiismeretes nővérek gondos­­kodnak táplálásukról. A gyermekek anyatejjel táplálkoznak de ha az or­­­vos jóváhagyja más tápszert is kap­nak. Az élelmet higiénikusan felsze­­relt tejkonyhán állítják elő, minden gyermeknek orvosi rendelet szerint. Az idősebb gyermekek részére kü­­lön termet rendeznek be, ahol já­tékkal, megfelelő szórakozással, ne­­velőnők felügyelete alatt töltik az időt. Az előkészületi munkáknak szép eredménye van. Készen áll az ötven kis fehér ágy, készen vannak az egyforma ingecskék, a kis ruhák, s már a télirevaló is raktározva van. Noviszád asszonyai versenyeztek a befőttek készítésében, a lekvárfőzés­ben és a különböző munkák végzé­sében. A noviszádi csecsemőgondozó meg­nyitása jelentős esemény tartomá­nyunk minden asszonyának életé­­b­én. Ez az első lépés a csecsemők védelmére, de ez nem marad egye­­dülálló. Ez a gondozó öt­ven asz­­szonyt ment fel a gyermeknevelés gondjaitól, ötven gondatlan anyát dilit továbbra is a munkapad mellé- Ugyanekkor a gyermekeknek olyan tökéletes és rendszeres nevelést és ápolást nyújt, amilyent az anyagi­­lag jól álló anyák sem biztosíthat­nak. Noviszád asszonyainak munkája például állhat Vajdaság asszonyszer­vezetei előtt. Asszonyaink vessék fel a kérdést, milyen módon lehetne ezt más helyeken is megszervezni. Vi­gyázni kell, azonban, hogy ott szor­­galmazzuk a dolgot, ahol lehetőség van rá és ahol főleg képzett gyer­mekvédők vehetik át a gyermekpa­­lánták gondozását 2­5.000 zsinár a sentai AiFZs sziállítás eredménye A zentai AFZs az elmúlt héten tartotta nagyszabású kiállítását. A zentai asszonyok több mint egy hó­­napja dolgoztak, varrtak, kézimun­káztak, hogy a hadiárvák felsegíté­­sére rendezendő kiállításuk minél na­­gyobb sikert érjen el. A kiállítás előkészítésére olyan tö­megesen jelentkeztek az asszonyok, hogy a vezetőség kénytelen volt a jelentkezők egy részét más munká­­val foglalkoztatni. A vásárra kerülő tárgyakat asszonyaink versenyül­­in­kával készítették. A gyermekjátékok előállításához nagy türelem és oda­­adás kellett, hogy a játékok ne kü­­lön­bözzenek a gyárban készített tár­­gyaktól. A munkából mindenki egy­­formán kivette részét, így egyik munkáscsoportot sem lehet külön kiemelni. A nagy igyekezet és a gondos munka a kiállítás megrendezésén is meglátszik. A tárgyak ízléses elhe­lyezése a gyermekruhák és játékok összeállítása nagyszerű volt, s az egész kiállítás impozáns képet nyúj­tott. A kiállított tárgyak száma meghaladja a 800 darabot, de már a kiállítás első napjaiban elkeltek. Jól szervezték, hogy a tárgyakat csak a kiállítás befejeztével osztották ki. A kiállítást megtekintők száma több mint 5.000. Különösen a földmunkás­­ság mutatott nagy érdeklődést. A zentai nép szerint ilyen szép és gaz­­dag kiállítást Zentán még nem lát­­tak. A kiárusított tárgyak pénzértéke 25.000 dinárt tesz ki, amely össze­get a zentai asszonyok a kerületi AFZs-­én keresztül eljuttatták a ha­­diárva gyermekek otthonának. A kerületi AFZs bizottság megdicsér­­te a zentai asszonyok munkáját, akik ez alkalommal megmutatták, hogy a közösség érdekében, tudnak komoly és értékes feladatot végezni. A nagyszerűen sikerült kiállítás és a lakosság elismerésén fellelke­­sülve asszonyaink új kötelezettsége­ket vállaltak. Elhatározták, hogy no­vember elsejére az eddigi­ tapaszta­­latok alapján még sikeresebb újabb kiállítást rendeznek, amelyen téli kis gyermekruhákat és játékokat fog­nak árusítani. Szemes látogatással szorgalmazzák az adófizetést a petrovgrádi népbizottság tagjai Petrovgrádon a városi Népbizott­ság karöltve a Népfront szervezettel tervet dolgozott ki az adófizetés szorgalmazásra. A terv szerint a Népfront aktivistái és tagjai meg­látogatják a hátralékban levő adó­köteleseket és felszólítják, tegyenek eleget kötelességüknek. A városi Népbizottság, a szeptember elején kezdett akció során, a Népfront al­­körzeteinek kiosztotta az adóhátra­lékosok listáját, hogy a szervezet tagjai teljesíthessék feladatukat. Ugyanekkor felszólítást intéztek az állami és magánüzemek igazgató­ságához, adóhátralékuk rendezésére Petrovgrád lakossainak nagy ré­sze nem tett eleget adózási kötelezett. Ságénak, emiatt szükségessé vált a felszólítás. A búzabeszolgáltatás után pénzhez jutott a földműves, tehát rendezheti adóját. A Népbizottság által kidolgozott terv szerint a föld­művesek­ adójuk 50 százalékát most a búza beszolgáltatás után, a má­sik 50 százalékot pedig a kukorica letörése után kötelesek kifizetni. Az adófizetési akció kétheti mun­kája eredményeképpen a város adó­hátralékának 52 százaléka folyt be. Legnagyobb részt a város üzemei­­és gyárai fizették be hátralékukat. A lakosság igen gyengén fizeti adó­ját. Ezért szükséges a Népfront se­gítsége, hogy a szervezeten keresz­tül a meggyőződés útján gyűlése­ken, összejöveteleken és a személyes látogatások során megmagyaráz­zák a földműveseknek, munkások­nak és a város egész lakosságának az adófizetés jelentőségét. Ha az eredmény nem lesz kielégítő, akkor a Népbizottság tagjai, sőt maga az elnöke látogatják meg a nagyobb adóhátralékosokat. Csak ha szép­szóval és meggyőződéssel nem le­het eredményt elérni, folyamodnak néphatóságaink szigorúbb eszközök­höz és alkalmazzák a törvényes el­járást azokkal szemben, akiknek van miből, de mégsem akarják adó­jukat kifizetni. A nép és a népi szer­­vezetek tudják legjobban kiknél nem használ a szép szó és meggyőzés és hol kell a törvényt teljes szigorral kíméletlenül alkalmazni. Magyar Szó Befejezte munkáját a szubd­ínai tanítótantol. A négy középiskolával rendelke­ző segédtanítók, akik a »C« tanfo­lyamot látogatták, szeptember 1-én, akik pedig a pedagógiai tanfolyam hallgatói voltak, szeptember 8-ikán fejezték be a­­tanulást és ekkor tar­­tották meg a képesítővizsgákat is. A pedagógiai tanfolyam hallgatói közül 3 kitűnő, 11 jeles és 17 jó eredménnyel fejezte be a tanfolya­mot, amely két hónapig tartott. A hallgatók minden tömeggyűlé­­sen résztvettek, kifejezve ezzel, is a tömeghez, a népi réteghez való tar­­tozásukat.­ Azonkívül segítették az ifjúsági vasútvonal építőit, csoma­got küldtek nekik. Különféle kulturelőadásokat ren­deztek és résztvettek a közös mun­kaakciókban is. A tanulásban is igen szorgalmasnak mutatkoztak az új népi tanítók. Mind a »C«, mind a pedagógiai tanfolyam hallgatói kö­­zül mindenki sikeresen fejezte be tanulmányait. A pedagógiai tanfo­lyamon nemcsak magyarok, hanem szláv hallgatók is résztvettek. A testvériség igazi szelleme uralko­­dott közöttük. A képesítővizsga után közös va­csorán búcsúztak el egymástól az előadók és a hallgatók. A búcsúzta­tón részt vett Páncsics József a ke­­rületi népbizottság kulturosztályá­­nak vezetője és Krnyajszki Jovics Dusán, a városi népbizottság titká­ra. A tanfolyam eredményeit Had­­zsics M. inspektor méltatta rövid beszédben és a továbbiakban rámu­tatott az új tanítógeneráció felada­taira a népművelés terén. A hallgatók nevében Krszanovics Vaszilije mondott köszönetet az elő­­adók odaadó munkájáért. ZENE Szegedi Sándor truboticai hangversenye Szegedi Sándor hegedűművész szeptember 11-ikén tartja meg az e hó 4-ikén elhalasztott hangverse­nyét. Szegedi Sándor a jugoszláviai hegedűművészek élgárdájába tarto­zik. Sikerei jelentősek. Legutóbb e hó 2-ikán megtartott hangversenyé­­nek volt komoly művészi vissz­hangja. A közoktatásügyi minisztérium Szegedi Sándort küldi ki a párisi nemzetközi versenyre, ahol a világ legkiválóbb hegedűművészei adnak egymásnak találkozót. A szuboticai hangversenyidényt értékes műsorral nyitja meg Szege­di Sándor. Ez alkalommal a zene­­értő közönség minden oldalról meg­­ismerheti a kitűnő hegedűművész tehetségét. A kitűnő hegedűművészt Horvác­­ki Anna tanárnő kíséri zongorán. Az ismert művésznő már számtalan esetben bebizonyította, hogy hang­szerének kiváló művésze. Különös jelentősége lesz a 11-ikén megtar­tandó hangversenynek az, hogy részt vesznek rajta a kiállítást meg­­tekintő vidéki vendégek is. A hangversenyt a szuboticai álla­mi zeneiskola hangversenytermében tartják meg este 8 órai kezdettel. Külföldi kul!ürhise!< UJ SZOVJET gyermekoperát irt Mihail Kraszev zeneszerző. A gyermek­opera címe: Masa és a medve. A szöveget M. Bulatov ír­ta. Az opera szövegének­ anyagául az orosz népmesék szolgáltak. A zene légy líraiságával tűnik ki, s egyszerűségével és tartalmasságá­val. Nagyon szépek a kórusok is­­az új orosz gyermekoperában. Már MAGYARORSZÁGON a magyar földbirtokreform során gazdátla­­nu­l maradt sokszáz kastély közül a közoktatásügyi minisztérium már a múlt évben húszat kiigé­nyelt internátusokkal egybekap­csolt általános iskolák céljára. A kastélyok a háborús pusztítások következtében azonban olyan ál­lapotban vannak, hogy teljes rend­­behozásukhoz többmillió forint és igen hosszú idő szükséges. A ren­­delkezésre álló anyagi kereten be­lül is már többet használható álla­potba hoztak. Megkezdődött a ta­­nítás Dunakintin a volt Pálffy. Perkátán a Hunyadi., Nagydoro­­gon a Széchenyi-, Sopronkorpá­­cson a Széchenyi., Tégláson a Semsey-, Tiszalökön a Vay.kas­­télyban. Újabb harminc kastélyt vesznek most igénybe. IX. 10. A szakszervezeteknek az ősz és tél folyamán fokozniok kell kulturális tevékenységüket Az egységes szakszervezetek vaj­dasági tartományi bizottságában a szakszervezeti kulturmunkával kap­­csolatban széleskörű megbeszélést tartottak. Brkics Mile vezetésével, Milojkovics a Szerb Népköztársaság szakszervezeti főbizottságának kikül­­dötte és Gazsi Joszip, a Szövetségi Népköztársaság szakszervezeti Főbi­­zottsága tagjának jelenlétében az egész szakszervezeti kulturmunkát átekintették Vajdaságban. A hat vaj­dasági kerület delegátusai, a kerü­letek kulturmunkájának vezetői ki­­merítő jelentést tettek kerületük szakszervezeti kulturmunkájáról. . A kerületi kiküldötteken kívül résztvettek a megbeszélésen a szak­­szervezetek tartományi kulturbizott­­ság tagjai, a tartományi népművelő hatóságok kiküldöttei, a Népi Ifjú­ság kulturmunkájának vezetői és a vajdasági sajtó képviselői. Különös figyelmet szenteltek a munkásklubok munkájának, ame­lyek a legfontosabb nevelő szervek kell legyenek a munkások és család,­tagjaik számára. Megállapították, hogy a klubok munkájának helyes továbbviteléhez világosabban meg­­fogalmazott utasításokat kell kiadnii, hogy a hozzájuk fűzött fontos cél­kitűzéseket megvalósíthassák, áll ez különösen az őszi és téli időszakra, amikor a munkások kulturális fog­lalkoztatására a legnagyobb gondot kell fordítani. Nagy figyelmet szenteltek a mun­kás testnevelés kérdésének is. A testnevelést új népi alapra kell he­­lyezni s éppen a munksok fognak elsőként küzdeni, hogy ezt a fontos kulturmunka szektort egészséges alapokra helyezzük. Mint fontos és sürgős kérdést tár­­gyalták a munkáskönyvtárak és ol­vasótermek kérdését is. Minden he­­lyi szaktanács mellett hamarosan nagy könyvtárakat szerveznek, ezek­­a könyvtárak sokkal megfelelőbbek lesznek a munkások számára. A könyveket az alosztályok kis könyv­­tárainak könyveiből gyűjtik össze. Megtárgyalták a faliújságok mun­­kásnevelői feladatát, a munkásdalári­dák és szavalókórusok munkáját, va­­lamint a munkásműkedvelők, zenei szekciók, tanfolyamok és előadások kérdését is. A munkások alkotókészsége fej­lesztésének kérdését is megvitatták, különösen a munkások Irodalmi te­vékenységét illetően. Ennek a széleskörű megbeszélés­­nek a vajdasági szakszervezeti kul­turális tevékenység minden terüle­tén felélénkülést kell eredményeznie, valamint új és b­ztos irányvonalak kialakítását ezekbe a kultúrmun­­kákban. A Vajdasági Magyar Népszínház őszi előkészületei A vajdasági Magyar Népszínház új szerződtetésekkel fölerősített együttese erősen készül az őszi szezonban új darabjainak bemutatóján ra. Az első bemutató valószínűen a »Szivárvány« lesz, Pajzs Pál ma­gyar népköltészeti motívumokból és népi zene alapján összeállított énekes-táncos népi revüje. Ez a színes, forgatagos és a magyar szín­pad világában újszerű népi színmű az egész együttes számára­­ nagy feladatokat jelent Az énekes szerepekben a színház legjobb régi és új énekesei lépnek fel s a színház vezetősége igen alapos kiképzésben részesíti egyenként és összességükben a társulat e darabban fellépő tagj­ait Készülnek az új díszletek is a sokjelenésű és változatos színhelyű darab minél ízlésesebb és hatásosabb kivitelére. Újszerű világítási ha­tásokkal is kísérletezik a rendezőség, hogy azt a szépséget amelyet a darab játékban és zenében nyújt, a néző részére színekben és for­mákban is kifejezzék. A vajdasági magyar közönség máris nagy ér­­deklődéssel várja ezt a magyar színpadot gazdagító új darabot. Nusics Braniszlávnak, a kiváló szerb szatirikusnak egyik legna­­gyobb sikerü vígjátékét a »Képviselőt« is erősen tanulják a Népszín­ház társulatának tagjai s minden valószínűség szerint a zombori őszi vendégszereplés alkalmával kerül közönség elé a darab. Az uj darabok betanulásával egyidőben folytatja vidéki vendégjá­tékainak sorozatát is a Népszínház, s a magyarlakta kisebb helységek­ben eddigi sikeres repertoárjának legjobb vígjátékait mutatja be. Min­­den faluban, városban, ahol eddig még nem volt a Magyar Népszín­ház, hatalmas közönségsiker és izgatott érdeklődés várja. Ahol pedig néhány előadást már szinte hozott, ismételt látogatásra várják hivatá­sos színházaink szorgos kulturmunkásait. A magyar lakosság minden egyes helyen, ahová ellátogat a Népszínház, kézzelfogható bizonysá­got szerez arról, hogy néphatóságaink minden itt élő nép kulturális előrehaladását egyformán biztosítják s arról is, hogy kultúrintézménye­­ink ma nemcsak egy vékony műves réteg, hanem a legszélesebb töme­gek kulturális előrehaladását szolgálják. ­ Zomborban ünnepélyes keretek között megnyitották a kerületi Népszínházat Vasárnap este ünnepélyes külső­ségek között megnyitották az újon­nan alakult zombori kerületi szín­ház első évadját. A nyitó darab Kornejcsuk: Platon Krecset c. szín­műve volt. Ezzel egy valóban fon­tos kultúrintézmény valósult meg a zombori kerületben. Zombor városa maga régi kultur­­hely, jelentős számú színházlátogató közönséggel. Valamikor a szerb is­kolák központja volt Vajdaságban. A régi Jugoszláviában azonban kul­turálisan elhanyagolták, s a színhá­zaknak vajdasági körútjukon csak megállóhely volt Zombor. Most a néphatóságok támogatásával kerü­leti színházat kapott a város, mely a városi színház jól rendbentartott színpadán megfelelő hely is áll ren­delkezésére munkája folytatására. A zombori szerb műkedvelő e­­gyüttes már eddigi munkája folya­mán bebizonyította, hogy túlnőtt a műkedvelő kereteken. A kerületi népművelő hatóságok erőfeszítésé­vel most megteremtették a nép ne­velésének ezt a hathatós eszközét is. Az új vajdasági színház első elő­adását Tornyanszki Szvetiszláv, a színház igazgatója nyitotta meg üd­vözlő beszédjével. Köszöntötte a szín­ház közönségét, amelynek soraiban a polgárság és az intellektuelek mel­lett helyet foglaltak a földművesek és ipari dolgozók, sőt jónéhány te­lepes is. A néphatóságok képviseletében Csiplics Bogdánka, a vajdasági Fő­­végrehajtó bizottság népművelési osz­tályának színházi előadója beszélt Ismertette az új színház népi jell­é­gét, s hangsúlyozta, milyen nagy erőfeszítést folytatnak a népható­­ságok, hogy a nép műveltségét emel­jék. Nyolc népszínház alapítása a Vajdaságban komoly bizonyítéka a nép művelődési érdekeit előremoz­­dító kultúrpolitikának. Kojicski Györgye rendezésében került bemutatásra Kornejcsuk drá­­mai műve, a Platon Krecset. Az if­­jú együttes igen meggyőzően mu­­tatta be a darabot. Tehetséges ifi* rendezőjük vezetésével az amatőr társulat tagjai kidolgozott alakítá­sokat nyújtottak. Az egész előadó* egész munka benyomását keltette Talán annyit jegyezhetnénk meg, hogy az ifjú előadók a lélektani drá­ma előadásával talán túl nehéz fel­adatot vállaltak magukra. Valame­­lyik hazai szerző tolmácsolására egyelőre még könnyebben megbir­­koznának. A zombori népszínház megnyitó** mindenképpen jelentős kulturesetflá­­nye a kerületnek. A színház veze­­tőségén és a lelkes ifjú művészgár­dán áll, hogy ez a munka most már a nép javára szolgáljon.

Next