Magyar Szó, 1946. november (3. évfolyam, 260-285. szám)

1946-11-01 / 260. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! DL ÉVFOLYAM 260. SZÁM. noviszád. péntek 1940 november 1. ARA 2 DINAR M emberek milliói az imperialista politika Hitt akarták Molotov és Kiszeljev erélyesen síkraszálltak az Egyesült Nemzetek szervezetének védelmére Az Egyesült Nemzetek szerveze­tének nagygyűlésein folytatták a vi­­tát az alapokmány rendelkezései­nek módosítására. Kiszeljev fehér­orosz delegátus beszédében rámu­tatott arra, hogy bizonyos nép­elle­nes reakciós körök nagy­­ lármát csaptak­ az állítólag közeledő új há­ború veszélye miatt. Erre a riasztó híresztelésre azoknak van szüksé­gük, akik a legutóbbi világháború során hatalmas tőkéket halmoztak fel. Ilyenek a trösztök és az ágyu­­királyok, óriási háborús nyeresé­­geikkel. Hivatkozott Sztálin nyilat­kozatára, aki kijelentette, hogy nem hisz az új háború veszélyében. Ugyanazok, akik az új háború ve­szélyét hangoztatják, tesznek most kísérletet arra, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének alapokmá­nyát megváltoztassák és ezzel meg­­bontsák a nagyhatalmak együttmű­ködését. A nemzetközi béke meg­szervezésében nem szabad más elv­nek érvényesülni, csak az egyetér­­tésnek, mert minden más határozat­­hozatali rendszer azt jelentené, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetét és főként a Biztonsági Tanácsot egyes államok fegyverévé avatnák. Ez a szervezet dicstelen végét je­lentené, mert az Egyesült Nemzetek létezésének alapgondolata a nagy­hatalmak egyetértésben hozott dön­­tésein nyugszik. Kiszeljev ezután kifogásolta, hogy az angol és amerikai csapatok még mindig azokban a közel, és távol­keleti országokban állomásoznak, amelyek a háború folyamán felvo­nulási területek voltak. A háború másfél éve végetért és a csapatokat még mindig nem vonták vissza. Csa­­patösszevonások történnek Irakban Irán ellen, valamint a török—iraki határon, Palesztinában, Transzjor­­dániában, Indonéziában, az ameri­­kai csapatok pedig Kínában az egész demokratikus világ aggályait keltik. Mindezek a haderők a demokratikus erők ellen lennek fel Kiszeljev kitért a spanyol kérdés­­re is és rámutatott arra, hogy Fran­co országa továbbra is veszélyt je­­lent az emberiség nyugalmára. Kö­veteli, hogy a Biztonsági Tanács új­­ból vizsgálja ki a Franco­ kérdést és hozzon a tényleges helyzetnek és veszélynek megfelelő határozatot. A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE Rzsimovszki lengyel külügyminisz­ter ugyancsak állást foglalt az alap­­okmány módosítása ellen, mert az Egyesült Nemzetek szervezete csak addig tud eredményes munkát vé­­gezni, amíg tagjai között fennáll az összhang és az együttműködés. AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNY A SZOVJET—AMERIKAI EGYÜTT­MŰKÖDÉS MELLETT Az amerikai közvélemény rendkí­vül nagy figyelmet szentel a szov­jet delegáció munkájának az Egye­­sült Nemzetek nagygyűlése kereté­ben és a delegációnak békevágytól eltelt és a népek biztonságára irá­­nyuló tevékenysége nagy megnyug­vást kelt a legszélesebb körökben. Ebben a légkörben Sztálin nyilat­­kozata a United Press elnökének kérdéseire még­ csak fokozták a ro­­konszenvező hangulatot és a lapok kiemelik a nyilatkozat nagy jelen­tőségét Érthető tehát, hogy ami­­kor köztudomásúvá vált, Molotov beszél a nagygyűlésen, az érdeklő­­dés a végsőkig fokozódott. Az új­ságírói karzaton több, mint négy­száz tudósító szorongott a világ minden tájáról. Molotov megjelené­sét a teremben általános tapssal kö­­szöntötték. Amikor Molotov a szó­noki emelvényre lépett, újabb taps viharzott fel, majd feszült érdeklő­­dés közben mondta el beszédét. Molotov beszéde világos képet­­adott a nemzetközi helyzetről is az Egyesült Nemzetek jelenlegi viszo­­nyairól, különösen pedig a Biztons­­ági Tanács problémáiról. Beszédét gyakran szakította félbe helyeslő és elismerő taps, különösen amikor Mo­lotov kérlelhetetlenül leleplezte azo­kat a nemzetközi irányzatokat, me­­lyek az Egyesült Nemzetek szerve­­zetének bomlasztására törnek. Ami­kor pedig megbélyegezte az »atom­­harcosokait«, még viharosabb és ál­­talánosabb volt a helyeslés. Kijelen­tése a szovjet nép készségéről, hogy békésen együttműködjék a béke és biztonság érdekében a világ minden szabadságszerető népével, mély be­nyomást keltett. Molotov konkrét javaslattal fejezte be beszédét. Ja­vaslata arra irányul, hogy korlátozzák a fegyverkezést, továbbá tiltsák meg az atom­­bombák gyártását és felhasz­nálását Molotov beszédét a hírügynök­ségek azonnal továbbították és a legtöbb ügynökség hírmagyarázója megjegyzéseket fűzött hozzá. Az Associated Press megállapítja,hogy Molotov a nagyhatalmak egyetérté­sének biztosítása mellett száll síkra és leszámolt Churchillel, mint ve­­szedelmes háborús uszitóval. A Urai­­ted Press kiemeli, hogy Molotov ja­vaslatai az Egyesült Nemzetek szer­vezetének megerősödését és tekinté­­lye növelését célozzák. CSÖKKENTETTÉK A SZOVJET­UNIÓ KATONAI KÖLTSÉG­­VETÉSÉT Az Egyesült Nemzetekben elhang­zó megnyugtató kijelentések és Tru­­man elnök békebarát beszéde ele­­nére a háborús uszítók folytatják aknamunkájukat igyekeznek fo­kozni a háborús félelmet és meg­nehezíteni a béke megszilárdulását. Különösen Kirag tengernagy harcias beszédével akarnak hatást elérni. Ebben kijelentette: a­z Egyesült Ál­lamoknak fel kell készülniük a há­­borúra. Eisenhower tábornok ugyan­csak kijelentette, nem szándékozik csökkenteni az európai megszálló csapatok létszámát. Mindez Sztálin generalisszimusznak azt a megála­­pítását igazolja, hogy: 1. a háborús uszitók célja egyes naiv politikusok megfélemlítése; 2. a hadügyi költségvetések csök­kentésének megakadályozása és 3. a munkanélküliség fokozódásái­nak késleltetése. Ezzel a ma már senkit meg nem tévesztő uszítópolitikával szemben az egész világsajtó örömmel és meg­elégedéssel fogadta azt a hírt, hogy a Szovjetunió 128,2 milliárd rubel­­ről 72,2 milliárd rubelre csökken, tette katonai kiadásainak összegét. Ebben mindenütt a Szovjetunió bé­­keakaratának megnyilvánulását lát­­ják, amit a szovjet nemcsak szavak­kal, hanem tettekkel is bizonyít. A rosszhiszemű uszítások mellett figyelemre méltó a népek béketö­­rekvéseinek fokozódása, ami Pandit Nehru, az indiai kongresszusi párt vezére így fejezett ki: »Az embe­rek milliói az imperialista politika végét akarják és a gyarmati népek függetlenségének megvalósítása ép­­úgy célja a szabadságszerető embe­reknek, mint maga a béke megte­­remtése.« Ugyanebből a szemszög­ből fűz magyarázatokat a világsaj­tó Trygve Lie javaslatához, hogy a nagygyűlés foglalkozzék a spa­nyol kérdéssel. Több amerikai nagy­ lap pedig, főként az amerikai bal­oldali sajtó tiltakozik a kalandokba vezető amerikai imperialista politi­­ka ellen. Ajánlja: lépjen Amerika új útra és igye­kezzék minél szorosabban együtt,­működni a Szovjetunióval Albán tiltakozás angol hadihajók kihívó területsértései ellen Az albán távirati ügynökség köz­lése szerint az albán kormány tiltakozó jegyzéket intézett az angol kormányhoz a területsértések miatt, amelyeket angol hajók követtek el az albán vizeken. A jegyzék kiemeli, hogy négy angol torpedóromboló befu­­tott a Sarandai öbölbe és ez nem az első eset, hogy angol hadihajók albán vizekre futnak anélkül, hogy erről előzetes értesí­tést küldenének az a­lbán kormány­nak és kikérnék annak hozzájáru­­lásait. A tiltakozójegyzékkel egyidejűleg Enver Hodzsa vezérezredes, al­bán miniszterelnök táviratban fordul Trygve Liehez, az Egyesült Nemzetek szervezeté­nek főtitkárához és a szervezet be­avatkozását kérte a kihívó terület, sértések megakadályozására. Gettóban, embertelen munkafeltételek köz itt élneli a hindu dolgozót A Délafrikai államszövetség ere­­detileg angol gyarmat amely 1931 óta dominiumi rangot nyert. A­­do­­miniumot­ eredetileg Hollandiból bevándorolt burok (boers) holland szabadparasztok alapították, akiket Anglia 1899—1902-ben, véres hábo­rúban legyőzött. A Délafrikai államszövetség hihe­­tetten gazdagsága, aranybányái és gyémántlelőhelyei világszerte közis­­mertek. De közismert az az ember telén kizsákmányoló módszer és az az elnyomatás is, amely alatt milli­óit és milliók szenvednek ebben a dúsgazdag országban. A newyorki nemzetközi sajtókon­­ferencián Sachs, a délafrikai Unió szenátora és Naidu, az indiai kor­­mány küldöttségének tanácsadója, most a konf­erencia elé vitték pa­naszaikat s egyben tiltakoztak az ellen, hogy az u. n.­­mandátumos területeket­ (volt német gyarmatok melyeket az első világháború befeje­­zése óta az Unió kormánya igazgat) a Délafrikai államszövetséghez csa­­tolják. Basner délafrikai szenátor rámu­­tatott arra, hogy körülbelül 150.000 benszülött rabszolgamódra él és dol­gozik az új aranybányákban s az Unió ahelyett hogy a munkások helyzetén javítana, kényszeríteni akar további benszülött törzseket hogy olcsó munkaerőket adjanak bányáiba. A fennálló körülmények között — mondotta Basner — Dél afrika­ és a »mandátumos területek« népeinek nincsen lehetőségük sza­­badon kifejteni álláspontjukat. Az Unió kormánya elmozdít minden olyan törzsfőnököt aki nem hátrál meg a kormány kívánságai előtt. Olyan rabszolgarendszert tartanak itt fenn, amely éles ellentétben áll az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányának határozataival. poSTAm­s A­m.ACrm­\ Az angolszász nagytőke követeléseinek kielégítése a magyar közgazdaságot a tönk szélére vinné A »Krasznij Flat«, a Szovjet Ha­ditengerészet lapja, »Magyarország új utakon” címmel K­on­szt­arat Inov­­szki tollából cikket közöl, amelyben Magyarország helyzetével foglalko­zik. Miután kiemelte a magyar de­mokrácia sikereit a nemzetgazda­­ság újjáépítéseiben, a cikkíró a kö­vetkezőképpen folytatja: »A párisi gazdasági határozatok, amelyek Magyaroszágra vonatkoz­nak, sokban megnehezítettük a hely­zetet. Az angolszász kiküldöttek olyan gazdasági követelésekkel ál­­lot­tak elő, amelyek a pesti lapok szerint »valósággal fej­bevágták« a magyar közvéleményt. A magyar kormánytól azt követeik, hogy a Magyarországon lévő, angolszász tulajdont képező olyan üzemekért fizessen százszázalékos kártérítést, amely üzemek a háború alatt Né­metország javára dolgoztak. Azon­ban ez még nem volt elég. A ma­gyar kormánytól azt követelik, hogy térítse meg a földnélkülieknek szét­­osztott sokezer hektár földet, amely föld »külföldiek« tulajdonát képezi. Ezen »külföldi« tulajdonosok lajst­romának élén a közismert magyar bárónő, Serenger áll, aki — mint annyi sok ma­gyar arisztokrata — a napokban angol állzampol­gársá­got kapott. A pesti lapok kiszámították, hogy ha az angolszász nagytőkések ezen túlhajtott követeléseinek eleget ten­ne a­ kormány, akkor Magyaroszág­­nak nyolcszor annyit kellene kifi­zetnie, mint amennyi jóvátételt a Szovjet Szövetség követel, annak el­­lenére, hogy a magyar fasiszta had­sereg pusztított és gyilkolt a Szov­jetunióban, ugyanakkor, amikor az angolszász tőke Magyaroszágon a német hadigépezetet segítette Ter­­mészetes, hogy az ilyen követelések kielégítése Magyarországot gazda­sági katasztrófába vinné. Emellett a párisi vita hatása alatt Magyar­­országon az utóbbi időben a revi­zionista elemek felütötték fejüket A kétszázezer magyar Csehszlová­­kiából való á­ti telepítésének ügyében lefolytatott vita leálcázta a revandi­ról ábrándozó reakció terveit. Azonban kétségtelen, hogy a ma­gyar demokrácia megbirkózik ezen törekvésekkel. A Szovjet Szövetség politikája, amely segíti a kisgépeket függetlenségük és szabadságuk vé­delmében, lehetővé tette a magyar népnek a demokratikus rendszer szí­­lérd megalapozását — fejezi be a Szovjet Haditengerészet lapja. A legjobb védekezés a háborús tiszíték ellen azok elnémítása — állapít­ja meg a világsajtó Sztálin nyilatkozatával kapcsolatban Sztálinnak az United Press elnöke kérdéseire adott válaszát kommen­­tálja a világsajtó. A lapok pártállás­ra való tekintet nélkül jelentették a válaszokat, különösen kiemelve azokat a helyeket, amelyek Német­­országgal foglalkoznak, valamint azt a válaszát, amely háborús usztí­tásokra vonatkozik. A »Star« írja, hogy Sztálin nyilatkozata új re­ménnyel tölt el minket, hogy a kül­ügyminiszterek newyorki tanácsko­­zása nem marad eredménytelenül. A France Presse hírmagyarázója a kö­vetkezőket írja: »Sztálin kijelentette, hogy az USA és a Szovjet Szövetség viszonyában nem növekedett a feszültség. A Szov­jet Szövetség vezető államférfiai szerint a háborús veszély egyetlen forrását az új háborús gyújtogatók — elsősorban Churchill — kihívásai jelentik. Sztálin úgy véli, hogy a legjobb védekezés a háborús gyuj­­togatók ellen, azok elnémítása. Ugyanúgy, mint Molotov június­ban, — folytatja a hírmagyarázó — Sztálin is követeli a gazdasági egy­­ség létrehozása mellett Németország politikai egységének megvalósítását Sztálin nyilatkozatát olvasva Né­metország nácitlanítása ezen kérdés­­nek a kulcsa, vagy legalább is meg­­oldásának legfontosabb előfeltétele.« Az összes párisi lapok feltűnő he­lyen hozzák Sztálin nyilatkozatát, kettő pedig külön cikket szentel Németország kérdésének a nyilatko­­zattal kapcsolatban. A De Spar írja: »Sztálin nyilatko­­zatának nagy jelentősége van. Sztá­lin azt mondja, hogy az ipar terén olyan intézkedéseket kell foganato­­sítani, amelyek Németország részé­­re lehetővé teszik, hogy fedezze szükségleteit. Ezt az álláspontot az Egyesült államokban — folytatja a lap — egész biztos nagy figyelemmel kísé­rik. Lehetséges, hogy az általa ki­­váltott hatás és vita hozzájárul a nemzetközi együttműködés megszi­­lárdulásához és így a béke kialaku­lásához. De nem az egyetlen politi­­kai kérdés, amelyet Sztálin megma­­gyarázott. Van egy másik is, ame­lyet nem lehet elválasztani az első­­től és amely nekü­t annál fonto­sabbnak tűnik fel.« Tettekkel szük­­séges kiirtani a fasizmus maradvá­­nyait és véghez vinni a dem­okrati­zálódást Németországban- mondotta Sztálin. Nácitlanítani és ugyanakkor gyökeresen demokratizálni Német­országot, de egyidejűleg a bizton­ság kulcsa és legnagyobb problémá­ja Franciaországnak, amelyet annyi­szor pusztított el a német vandaliz­mus és kulcsa egyúttal a jóvitét.-. ieknek, amelyekre jogosan tartanak igényt a támadás áldozatai, közöt­­tük Franciaország is.« A »Newyork Times«, a »New york Herald Tribune« és a -»Dail­ v Worker« kiemelik, hogy Sztálin nem egyezik Byrnes megítélésével a Szovjet Szövetség és az Egyesült Államok viszonyát illetőleg, valamint hogy Sztálin, Churchillt jelölte meg, mint a vUAgbéke elsőszámú közelien­­ségé. Az amerikai rádióállomások széle­­sen foglalkoznak Sztálin nyilatko­zatával. A newyorki rádió szerint Sztálin a megszokott alapossággal fejtette ki a nézetét, hogyan kerül­hető el az új háború, amikor azt mondta, hogy le kell leplezni és meg kell fékezni a háborús uszítókat. A rádió hírmagyarázója különösen ki­emeli, hogy a Sztálinnak feladott 31 kérdés közül 7 vonatkozik a háború utáni Németországra. Sztálin felele­tei­­— hangsúlyozza a newyorki rá­dió­k háttérbe szorították az E­gye­­sült Nemzetek szervezetének nagyo­­­gyűléséről szóló tudósításokat . EGYRE SÚLYOSABB HELYZET INDIÁBAN Indiai jelentés szerint megmozdult a nép és az újabb véres összeütkö­zések hulláma egyre magasabbra csap. A Kalkuttában lefolyt tünteté­­sek során 27 embert megöltek, 43-at megsebesítettek. Egy későbbi jelen­tés szerint újabb összeütközésekre került a sor a tüntető tömegek és a rendőrség között és ennek során to­­vábbi 10 halott és 54 sebesült volt. A város egyes részein nyílt ostrom, állapot alakult ki. Az angol hadse­reg és a rendfenntartásra kirendelt csapatok utasítást kaptak, hogy ké­sedelem nélkül használják fegyverü­ket minden tüntetéssel szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék