Magyar Szó, 1946. november (3. évfolyam, 260-285. szám)

1946-11-01 / 260. szám

Zrenyanin szervezett munkásai pénzzel és rohammunkával segítik a Népfront választási alapját A zrenyanini üzemek és gyárak munkásai pénzbeli adományaikkal támogatják a­­ Népfrontot a válasz­­tások előkészítésében és tettekkel bizonyítják, hogy népünk legöntu­­datosabb rétege az ipari munkásság tudatában van a választások jelen­tőségének. A zrenyanini üzemi szak­­csoportok az eddigi gyűjtések so­­rán 27.636 dinárt számoltak össze,­ de a gyűjtést még csak 22 szakcso­portban fejezték be. Az egyes szak­­csoportok munkásai az alábbi össze­­gekkel járultak hozzá az alaphoz: Harisnyagyár 2.002, Kalapgyár 91­0, Textilgyár 1.050, Nyomdászok 2.085, Bencze bútorgyár 2011, Vojvodina szálló 4.962, Mozi alkalmazottak 2.346, Zsitopromet 1.000, XVI vasúti szekció 2.663, Postahivatal 2.495, Városi pékség­ 835, Vasútállomás szakcsoportja 975, Fémmunkások 2. sz. szakcsoportja 679, Szilosz 522, Szabószövetkezet 565, Traktorállo­más 541, közoktatás és felvilágosító munkások szakcsoportja 285, Luxor 459, Orpad 7 sz. 166, Ecetgyár 105, Polics öntöde 295 és a közélelmezési alkalo 4 számú szakcsoportja 695 dinárral. 87 ÚJ ROHAMMUNKÁS A ZRENYANINI VASÚTI FŐMŰHELYBEN Május elseje után Zrenyanin gyá­­raiban és üzemeiben a munkások a versenymunka új szakaszát kezdték meg. Az új versenyszakasz a ver­­senymunka régi céljai — a termelés emelése — mellé, feladatul tűzte a termelés minőségének megjavítását is. A munkaverseny új szakasza gyengén kezdődik, később azonban az iram egyre fokozódik és a ver­senyszakasz vége felé, amint azt a rohammunkások nagy száma is bi­­zonyítja — a verseny irama elérte a tetőfokot A város egyik, legna­­gyobb üzemében a vasúti főműhely­ben 87 rohammunkás kapta meg az elismerő címet. Az állami vasúti mű­­­hely volt a munkaver­seny májusi szakaszának a győztese. A novem­­beri versenyszakaszban az üzemek versenye, még nincsen összegezve és még nem lehet tudni melyik gyár éri el a legjobb teljesítményt de bi­zonyos hogy a vasúti műhely elő­­kelő helyet foglal el ebben a ver­­senyszakaszban is. Az üzem új roham munkásainak névsora a következő: Az I. osztályban: roham munk­ás­ok lettek: Csebzanin Jagilda. A II. osztályban: Petrovity Jelen­a. A III. osztályban: Gavrity Alek­szander, Dugyik Imre, Szabó Sán­­dor, Szántovac Szim­a, Mahalek András, Grujin Vukasin, Alár An­­tal, Sztánity Milivoj, Sztancsics Mladen, Szperanszki Nikola, Mihaj- Iov Zoran, Szántó Gyula, Mirkov Szvetiszláv, Protity Szvetiszláv, Mi­­ók Andrija, Kósa János, Tucity Gyu­­ka. IV. osztályban: Tiring Kálmán, Pirk Jákob, Berar Nikola, Tapavics­­ki Milorád, Mertel Jován, Protity Milorád, Mukusán Jones, Balogi Pé­­ter, Sztankovity Gyula, Grujin Lá­zár, Nénin Milos, Vujin Bogolyub, Kirtyanszki Milán, Böllér György, Szalma Mihály, Fanica Ljubomir, Dilkity Zsivorod, Pandurov Krszta, Csiszár András, Szojakov Gyurica, Blázsity Borivoj, Miloszavljev Kosz­­ta, Szimity Zsiva, Zsivkov Szvetolik, Csányi Imre, Malkity Vladimir, Re­­sin Milán, Bata­njszki Gyula, Mija­­tov Vojin, Dujin Nedeljko, Barnity Emil, Sajtinac Vukasin, Topalov Ob­­rád, Gligorov Milorád, Momirszki Dusán, Pákócs János, Protity Géza. V. osztály: Dabity Száva, Molnár Gyula, Grusanovity Szvetozár, Ni­­kolity Jován, Marinkorv Szlávkó, Mo­m­irszki Szlávkó, Fehirov Rajkó, Pet­­rovity Budimir, Maló Pálé, Rádin Dusán, Cvejity Gyula, Blázsity Zo­rán, Gábor András, Veréb András, Koszovac Vojin, Jokszimovity Bori­­voj, Ralonity Gyurica, Devity Mi­­lénko, Protity Luka, Kovácsevics Dobrivoj. VL osztály: Micity Szteván, Krály Vid és Cvejity Brankó. VII. osztály: Szukenik Jovan. VIII. osztály: Jankov Gyurica, Bogdan Jovan és Dujity Nikola. Po­­ucski Száva, Köpi István és Szántó, vac Veszelin. Közel 6 milllít dinárt fordít szociális célokra a szuboticai városi k­ipizottság A szubotica városi népbizottság szociális ügyosztálya fokozott mun­kát végez a segélyreszorulók feám­o­­gatása terén. Ebben az évben 5.586.714 dinárt használtak fel a há­borúban károsodott személyek fel­segélyezésére Ebből 2.079.346 di­nárt az elesett harcosok és a meg­szállók áldozatainak családtagjai között osztottak ki. A szociális biztosítás intézetének legutóbbi rendelet értelmében pénz­segélyt kapnak az újonnan jött te­lepesek is. Ezt a segélyt 4 hónapon át folyósítják az új telepeseknek. Az ügyosztály ezenkívül 140000 di­nárt osztott ki gyorssegély címen az ellátatlan családok között. Két hónappal ezelőtt a városban meg­nyitották a hadiárvák otthonát, amelynek céljaira három épületet rendeztek be. Ezideig 200 gyerme­ket helyeztek el az otthonokban. Ugyancsak a szociális gondoskodás ügyosztálya nyitotta meg a tüdőba­jos gyermekek otthonát, amely dr. Pljacskics Szofija rohammunkasor­­vosnő vezetése alatt működik. Szuboti­án a szociális ügyosztály megnyitotta az ellátatlan aggok ott­honát is. Ennek az otthonnak száz állandó lakója van, de itt kap élel­met Szuboti­a többszáz ellátatlan embere is. A szociális ügyosztály nemrég intézkedett arról hogy a „Kolevka" nevű gyermekotthonban feljavítsák a gyermekek helyzetét. Az otthon­ban uralkodó egészségtelen állapot kiküszöbölésére orvosokat és szak­ápolókat rendeltek ki A szociális gondoskodás ügyosz­tálya az uj körzetek felállításával kapcsolatban felellőségteljes felada­tokat vállal magára Az uj körzet felállítása után a központi hivatal körzetek szerint osztják fel s pon­tos nyilvántartást vezetnek a se­­gélyre szoruló személyekről. Az ügy­osztály munkáját hatékonyan támo­gatják a Főbizottság illetékes szer­vei, valamint a szakszervezetek, s így minden remény megvan arra, hogy a szociális ügyosztály a jövő­ben még nagyobb segítséget nyújt a város ellátatlanjainak. ill­eni fci Franciaország kommunista pártja közleményt adott ki, amelyben bele­­egyezését adta a Kommunista és Szocialista pártok egységes fellépé­séhez Korzikában, Szavojában és a Lozer departementban. A közle­­mény sajnálkozását fejezi ki, hogy a Szocialista párt vezetősége nem lát­­ja be teljes egészében a munkásosz­­tály egységének jelentős voltát, kü­lönösen a mai körülmények között, amikor az egész reakció rohamra indult a köztársaság és a népi sza­­badságok ellen. A »Szin Ven Pao« kínai lap írja, hogy a kínai rendőrség váratlanul betiltott néhány folyóiratot. »Nem szabad elfeledni — írja a lap — hogy a sajtószabadság egyi­­ke Csang Kai Sek ígéretének. Fö­lötte szükséges, hogy a jelen válsá­­gos pillanatokban a nép szabadon fejezhesse ki a véleményét Azonban a kormány befogja a nép száját és megszegi Csang Kai Sek adott sza­­vát. Az Associated Press jelenti, hogy Singapurban nagygyűlés volt, ame­­lyen maláji, hindu, indonéziai és európai szónokok követették az amerikai csapatok Kínából való visz­­szavonását . TÁNCEST SZUBOTICÁN A VÁLASZTÁSI ALAP JAV­ÁRA A szuboticai Magyar Népkör if­­júsági kulturosztálya október 3-ikán vasárnap este 8 órai kezdettel tánc­estet rendez a Népkörben. A tiszta jövedelmet a választási alapnak ajánlották fel. * Jelepttjeink Mostani képviselőjelöltjeink nem úgy mennek a jelölő kerü­letükbe, min a múlt idők kép­viselőjelöltjei. Azoknak megál­lóhelye leginkább a kocsma volt, ott lehetett aztán sokat ígérni és keveset, adni. A legkönnyeb­ben hinni tudó embereket és a leghangosabbakat ott lehetett megtalálni és nekik ezekre is volt szükségük. Aztán az is meg­történt azzal a sok szépet ígérő jelölttel, hogy beszéd után süt­ni kezdte talpát a föld, mert a tömegben több olyan embert megpillantott, akikkel már elég sok ígéret­számla maradt ki­egyenlítetlenül és bizony a jelölt úr megsúgta a sofőrnek, hogy induljanak azonnal, de a leg­gyorsabban. Az se baj, ha nem a rendes úton, csak tűnjenek fel, amilyen gyorsan csak lehet. Egy másik eset, aminek én is tanúja voltam, Moholyon tör­tént. Az egyik jelölt úr panasz­kodott, hogy milyen messziről a Tiszántúlról jött ide, csak azért, hogy a népen segítsen, amire egyszerre több felől is azt kiabál­ták neki: süllyedt volna el ma­gával a csónak, mihelyt beleült, hogy ne tudott volna idejutni. Hogy milyen jó barátai voltak a népnek, bizonyította az a sok csendőr és rendőr, aki kivont szuronnyal őrködött felettük. A mostani jelöltek, azaz a mi jelöltjeink mások. Nem maga­sabb pozícióért küzdenek, hanem magasabb eszmékért. Ők való­ban a nép legjobb fiai. Azért mennek a népek közé, hogy fel­világosítsák őket, hogy rávezes­sék az egyedüli helyes útra, hogy megtanítsák, hogyan rázhatják le magukról azt a béklyót, amely még gondolkozásukat fogvatartja. Mostani képviselőjelöltjeink valóban élvezik a nép bizalmát. A közelmúltban történt. Egy társaságban voltunk, mikor va­laki hírül hozta, hogy itt van jelöltünk: Sóti Ferenc. Minden szem felragyogott, valami ki nem mondott bizalom fűz hoz­zá mindannyiunkat. Mindannyi­an hiszünk benne és szeretjük nemzetiségre való tekintet nél­kül. Ezt akkor volt alkalmam látni, amikor pár héttel ezelőtt egy gyűlésen bejelentették, hogy ki a mi jelöltünk. Bár sokan voltunk szerbek is, magyarok is, de ott olyan öröm tört ki, s szűnni nem akaró tapssal fejezte ki mindenki, hogy nagyon meg van elégedve. Pedig nem igen ígér aranyórát lánccal, csak azt mondja: olyan lesz, amilyent építünk és az lesz, amit építünk. De az aztán valóban a miénk, munkásoké, azoké, akik felépít­jük. És éppen azért hisszük és tudjuk, hogy olyan emberek irá­nyítják hazánkat, akik a tűzpró­­bát már sokszor kiállották, egy tapodtat sem hátráltak és min­ket is csak előre visznek. Hisszük és tudjuk, hogy ezek a vezetők a mi Tito marsalunk­kal az élén, megvalósítják a munkásnép évezredes álmát. De ehhez a mi segítségünkre is szük­ség van Éljen népünk vezetője, Tito marsall PÁLFI TERÉZ, Petrovoszeló Új­ feladatvállalás a szuboticai »kiér« gyárban A szuboticai »Szever« villamossá­­gi gépgyárban választói nép­gyűlést tartottak, amelyen a munkásság ki­mondotta, hogy újabb feladatokat vállal. Ennek a munkavállalásnak kere­­tében a gyár munkásai kimondot­ták, hogy ebben az évben feltétle­­nül megállapítják a normákat, me­lyeket még újév előtt nyilvánosság­ra hoznak. A normák megállapítá­sa céljából állandóan vizsgálják a munkamódszert és az eredményeket, hogy azokat hasznosítsák. Az ülésen különben gyűjtést foly­­tattak a munkások a választási alap javára, összesen 1.050 dinár gyűlt össze. Vasárnap Sóti Pál beszél Zrenyaninban és Muzslyán A zrenyanini Népfront magyar ta­­gozata vasárnap délelőtt 10 órakor tartja választás előtti nagygyűlését, amelyet a mait vasárnap kellett vol­­na megtartani. A gyűlést a magyar gimnázium épületében tartják meg. Választási beszédet Sóti Pál, a város képviselőjelöltje mond. Muzslyán a gyűlést délután ren­dezik és szintén Sóti Pál képviselő­jelölt tart beszédet. Muzslya ma­­gyar lakossága nagy érdeklődéssel várja a választásokat megelőző nagy­gyűlést és megtette az előkészülete­ket, hogy minnél nagyobb tömeg hallgassa végig a beszédeket. Silejtov ISO szézal Éftline szavaz a választásokon A Zrenyanintól 12 kilométerre fek­­vő Mihajlovó községben ,a helybeli Népfront választás előtti népgyűlést tartott, melyen Agbaba Milka kép­­viselőjelölt és helyettese­i Szűcs Imre mondtak beszédet. A népgyű­lésen a lakosság soraiban nagy számban vettek részt a leszerelt harcosok és rokkantak. Agbaba Milka beszélt a választások jelentőségéről és az ed­digi újjáépítés eredményeiről. Rok­­kantjaink és leszerelt harcosaink nagy figyelemmel kísérték a beszé­­deket és a gyűlés utáni hozzászólá­sokban ígéreteket tettek, hogy a választásokon százszázalékosan részt vesznek. Tóth Béla A szovjet munkáscsalád. Vasárnap. Munkaszünet. Egy kis moszkvai ház kerek ebédlőasztala köré ebédhez ült össze a család. A család feje, Vaszilij Szkobo­­ric­in nyomdász, gyermekeivel tár­salog. Az anya az asztal körül tesz­­vesz. A konyhából párolgó leves és frissen sült kalács kerül az asztalra. A Szkoborichin-családnál bevett szokás, hogy a vasárnapi ebédet kö­zösen fogyasztják el Köznapokon a nagyszámú család minden tagja máshol van elfoglalva. A gyermekek egy része már önállósította magát. Ennek ellenére szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel. A családot továbbra is őszinte szeretet kapcsol­ja egybe. Szkoboric­in családja a szovjet orosz családi élet tipikus megteste­sítője. Maga a családfő tíz éves ko­rában került a nyomdába. Mindig ellenállhatatlanul vonzotta őt a tu­dás, a kultúra. Mivel iskolába nem járhatott, olvasás útján gyarapította műveltségét. Legfőbb vágya az volt, hogy gyermekeit neveltethesse. S ez a vágya a szovjet hazában valóra is vált, annak ellenére, hogy nyolc gyermeke volt. Szkoboric­in született moszkvai és szenvedélyesen szereti szülővá­rosát. Ezt a szeretetek éppen úgy, a tudás és a munka szeretetét gyer­mekeiben is kifejlesztette. Szigorú­an, de szeretettel és okosan nevelte gyermekeit. Ebben felesége is se­gítségére volt, akivel 37 esztendeje él együtt zavartalan egyetértésben. Szkoborichinné mozgékony, mindig vidám, energikus asszony, aki most 54 esztendős, ő maga varrónő, aki mindig értett ahhoz, hogy dolgoz­zék, vezesse a háztartást, ugyanak­kor pedig a gyermekeket is nevel­je­ A nyolc gyermekből négy maradt életben, akik most valamennyien kiváló munkások és sportolók. Vik­tor, az egyetlen életben maradt fiú, főiskolát végzett. Jelenleg, mint mérnök felelős helyet tölt be az egyik szállítási vállalatnál. Ugyan­akkor azonban síoktató is, tagja egy turistatársaságnak s többször megmászta a Kaukázus csúcsait. A háború folyamán Sztálingrádot vé­delmezte s századosi rangban sze­relt le. Visszatérése után megnősült, s most feleségével, egy fiatal moszk­vai egyetemi hallgatónővel ül az asztalnál. Vjera, az idősebb leány férjével, Gudkovval, az egykori lakatosmun­kással és két gyermekével jött el az ebédre. Idősebb fia 13 éves s most a hatodik osztályba jár. A kisebbik még csak 6 esztendős és jövőre ke­rül iskolába. Vjera Szkoborichin életútja rend­kívül figyelemreméltó. Miután a ki­­lencosztályos középiskolát elvégez­te, gyári munkásnő lett s rövidesen mindenki megbecsülését kivívta munkájával. Jelenleg a Moszkvai Városi Szovjet képviselőnője és in­struktora. A fiatal nő sikeresen áll­ja meg helyét ebben a nagyjelentő­ségű közéleti munkakörben. Te­vékeny részt vesz a különféle bi­zottságok munkájában, ő készíti elő a Szovjet üléseit és tájékoztatja a képviselőket a napirenden szereplő kérdésekről. Nemrégiben az egye­tem történelmi fakultásának esti tanfolyamára iratkozott be és ért ahhoz, hogy tanulmányait a Moszk­vai Szovjetben végzett munkájával összeegyeztesse. Férje műszaki had­nagyként tért vissza a frontról. Je­lenleg a szakszervezeti mozgalom­ban dolgozik. A fiatalabbik lány, Natálja is ott ül az asztalnál. Ő férjével, a villany­­szerelő Novikovval és két kis gyer­mekével a szülői házban él. Amikor munkába megy, a nagymama ügyel fel a gyermekekre. Natálja textil­ipari technikumot végzett. Most a textilmunkások szakszervezetében dolgozik, instruktori minőségben. A Szkoborichin-családban a 15 éves Alexandra az egyetlen, aki még nem dolgozik. A fiatal lány most végezte el a tízosztályos középisko­lát és az élelmiszeripari intézetbe vetette fel magát. Az ebédnél ő se­­gít édesanyjának a tálalásban. Az asztal körül élénk társaság folyik. Egymás szavába vágva be­szélik el, mi minden történt velük az elmúlt vasárnap óta. A Szkobo­­ric­in-család nemrégiben tért haza a Moszkvától két órányira fekvő Aprilovkából, ahol nyaralójuk van. A család már két évtizede itt tölti a nyári hónapokat. Ez idén csak az anya volt kint az unokákkal és Alexandrával. A család többi tagja csak a hét végére utazott ki a nya­ralóba, a fizetett szabadság idejére pedig egy távoli fürdőhelyre kapott beutalást. Sz. Sz. Magyar Szó 3 3 I­­­i­a­e­i­­­s­ r Évente kétmilliárd dinár kárt okoznak a gabonabetegségek az országnak Sok érdekes szakcikk „A föld népe“ legújabb számában A jugoszláv magyarság mezőgaz­dasági szaklapjának, „A föld népé­nek" októberi száma most hagyta el a sajtót. A lap egyik cikke azt bizonyítja, hogy a mélyszántásnak éppen olyan nagy fontossága van mint a vetésnek és az aratásnak. A szárazság ellen földműveseink csak mély szántással védekezhetnek, mert egyedül csak ez a módja a talaj­­nedvesség elraktározásának. Igen érdekesen és nagy szaktudással meg­írt cikk ismerteti a különböző ga­bonabetegségek elleni védekezés módját. Szaktanácsokat ad ezzel kap­csolatban a csávázószerek használa­tára. A cikk megemlíti, hogy a kü­lönböző gabonabetegségek évente kétmilliárd dinár kárt okoznak az országnak. A lap részletesen közli az ipari növények árát az 1946—47 gazdasági évre. A Noviszádon meg­rendezett szovjet mezőgazdasági ki­állítás adatainak alapján beszámoló ismerteti adatszerűen Szovjetorosz­­ország új ötéves tervét. „A sHo“­Cí­­mű cikk az állati takarmány­félék tárolásával foglalkozik és részlete­sen megmagyarázza a sllókészítés módját. „A kaptár“ című rovatban Resocki Nándor ír „Hogyan ment­sük meg ínséges méhcsaládainkat“­­címmel. Ebben a rovatban olvashat­juk még a Vajdasági Központi Mé­hész­egyesület időszerű közlemé­nyeit is. Foglalkozik még ezenkívül a lap a tyúkok tojáshozamának nö­velésével, a gyümölcsösben végzen­dő őszi és téli munkákkal. Tőzsér tanító a baromfiak legveszedelme­sebb külső élősködőjéről, a tyúk­­poloskáról ir. Csikós István állat­orvos a keleti marhavészről számol be érdekesen. A lap tartalmát szám­talan közérdekű cikk és szaktanács egészíti ki. „A föld népe“ a Zmaj tartományi kiadóvállalat kiadásában jelenik meg havonta kétszer. Szerkesztőség: No­­viszád (Njegojeva ul. 6.). Előfizetési árak: egy évre 100, félévre 50, ne­gyedévre 25 dinár. Egyes szám ára 5 dinár. Postát akarók pénztári csekk­számla: 70.041. I 4 lj a ■ ■

Next