Magyar Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1947-01-01 / 1. szám
IV. ÉVFOLYAM 1SZÁM.______________ NOVISZÁD, SZERDA 1947 JANUÁR 1 ARA 3 DINÁR SZÓ ÉS TETT Ilyenkor, ét esztendőre, serény munkával készülnek a zárszámadások, statisztikai kimutatások, az elmúlt év története számokban elbeszélve. A számok, beszámolók olyan hatalmas munkalendületről, munka, teljesítményről tanúskodnak, mint — a Szovjetunión kívül — a világ egyetlen más államában sem. A jelszót az év elején Titó marsal adta ki emlékezetes újévi beszédében. Azt mondta: Ha az 1945-ös év a háborús és politikai győzelem esztendeje volt, úgy az ország összes polgárainak kötelessége mindent elkövetni, hogy az 1946.os év — legalább részben — a gazdasági győzelem esztendeje legyen! A nép, a dolgozók hatalmas tömegei megtanulták a háborúban, hogy a fegyelemmel párosult önfeláldozás minden akadályon át győzedelmeskedik. És a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális újjáépítés és fellendülés nagy csatáiban ugyanolyan önfeláldozással, lelkesedéssel, áldozatkészséggel és fegyelemmel törtek az első sorokba, mint a harcmezőkön. Ha most összehasonlítjuk Tito marsal újévi beszédének jelszavait az év folyamán elvégzett munkával, az elért sikerekkel és diadalokkal, akkor látjuk , csak igazán, milyen hatalmas tererfajtóerő a népuralom, a dolgozók nagyterű lendületű öszszefogása a megfelelő vezetés mellett. A gyárak és bányák munkásainak Tito marsal ezt mondta: A termékekben és szükségleti cikkekben mutatkozó minden hiány drágaságot idéz elő. Emeljáték üzemeitekben a termelést. Termeljetek minél többet, mert ezzel magatoknak is jobb létfeltételeket teremtetek. A munkalendület és önfeláldozás ne csökkenjen, hanem legyen még erősebb. Az év folyamán két hatalmas méretű munkaverseny keretében a munkásság valóban teljesítette feladatát. A megrongált gyárakat csaknem kivétel nélkül üzemképessé tették, minden anyagot felhasználtak utak, hidak, közlekedési vonalak kiépítésére, gépek pótlására, szállítóeszközök üzembehelyezésére és arra, hogy a termelés a szükségletek minden ágazatának kielégítésére, tehát a gyártás minden ágazatában meginduljon. A bányák versenyei ellátták üzemanyaggal a gyárakat. Az erdőkitermelés fűtött szobát teremtett mindenki számára. A kohók érceket, nyersanyagokat, fémeket adtak az ipari termeléshez. A májusi munkaversenyben az ipari termelés 7 százalékkal a novemberiben további 6 százalékkal szárnyalta túl az eddigi teljesítőképességet és a legtöbb üzem nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta a háború előtti termelési színvonalat. Ha számos cikkben még hiány mutatkozik ez nem a munkásságon múlik, hanem a régi rendszer gondatlanságán, mert nem gondoskodott az ország megfelelő iparosításáról és a szükségleti cikkek sok ágazatában egyáltalán nincs gyár. Most, amikor az ország az első ötfes tervet készíti elő, a tervek kiterjednek mindazokra a problémákra, amelyek a hiányosságok folytán felmerülnek. Amit Titó jelszóként kiadott, azt a munkásság tőle telhetőleg teljesítette. A termelés elérte azt a színvonalat, hogy az árak nem emelkedtek, hanem csökkentek, mert elegendő termék állt rendelkezésre, hogy senki se járjon rongyosan és mezítláb A földműveseknek Titó marsal ezt mondta: Ne higgjetek az állítólagos barátoknak... akik bizalmatlanná akarják tenni a földművest az állam iránt és ezzel ha már nem tudják megakadályozni, legalább meg akarják nehezíteni országunk gazdasági megújhodásának munkáját. Törekedjetek arra, hogy 1946-ban bevessétek és minél jobban megműveljétek földjeiteket és szőlőiteket. Neveljetek minél több állatot! A termőföldeket száz százalékban fölszántották és bevetették. Nagyon sok kis és középgazda és különösen sok földmunkás kitűnt nagyszerű eredményeivel és szembeötlő jó eredményeket értek el az állami bitorokon. A termelés most már nem csak mennyiségi, hanem minőségi javításra is irányul. Gyümölcsről gondoskodtak és fokozták a kerti vetemények termelését. Ha ezen a téren nem is értek el teljes eredményt, ez nemcsak a földműveseken múlott, hanem jórészt az időjárási viszonyokon. A búzát rendben és idejében beszolgáltatták. A kukoricabeszolgáltatás terén jól folyik az akció. Nehézségek csupán az állattenyésztés terén tapasztalhatók, de ez hosszadalmas, gondos, körültekintő szervezést igényel, ami egy év alatt nem érhető el. A feladat, melyet Titó marsal a földműveseknek az állattenyésztés terén adott, továbbra is fennáll. Földműveseink egyre öntudatosabban végzik feladatukat és teljesítik kötelességeiket. Az ifjúsághoz Titó marsal ezeket a szavakat intézte: A megújhodásért, a gazdasági nehézségek leküzdéséért folyó harc szerves folytatása a harctéren vívott nagy csatáknak, amelyekben a jugoszláv ifjúság tízezrei haltak meg azért, hogy másoknak jobb legyen. Ifjúi tüzed és lángolásod érvényesül, jön most az alkotó munkában. A munkás és tanulóifjúság munkahelyén napi feladataiban a legnagyobb figyelemmel önfeláldozással és áldozatkészséggel végezte munkáját és azon túl közmunkákon vállalt feladatokat, hogy az önmagát képző tanulói munkán túl utak, hidak, csatornák építésével utcák megtisztogatásával gondoskodjék a közösség jólétének fokozásáról. A juszláv ifjúság létrehozta azt a világraszóló teljesítményt, az Ifjúsági Vasútvonalat, amely Európa egyetlen nagyobb méretű önkéntes munkateljesítménye a pusztító háború után. Ifjúságunk valóban zászlóhordozója lett a munka iránti lelkesedésnek és példaadó az egész világ ifjúsága számára. Kiadta a jelszót Titó marsal a bürokratizmus üldözésére, arra, hogy az állami intézményeink és az emberek, a nép között a legszebb kapcsolatok alakuljanak ki. Kimondta: Mindenkinek azzal a meggyőződéssel kell dolgoznia, hogy a közösségén dolgozva egyben saját magáért fáradozik. A munkát nem úgy fogják fel, hogy csupán eszköz a megélhetésre, hanem elsősorban úgy, hogy ez kötelesség a közösség és feldúlt hazánk Iránt, amelyet ki kell építeni és boldogabbá kell tennünk mint valaha is volt. Munkások, földművesek, tisztességes népi értelmiség! Építsük ki a gazdaságilag erős új Jugoszláviát Hazánkban minden polgárnak egyenlő jogai vannak, de egyenlő kötelességei is!« Az ország dolgozó milliói valóban összefogtak, hogy teljesítsék ezt a feladatot. Megjelentek az olcsó ipartermékek, textil, mezőgazdasági szerszámok, cipők, amelyekhez a földművesek termelési áron, minden haszonkulcs nélkül jutottak hozzá, hogy ők is olcsóbban termelhessenek. Így vált lehetővé, hogy megteremtsék az egységes gabonaárakat az egész ország területén és biztosítsák minden dolgozó számára a legterméketlenebb vidéken is az olcsó, jó táplálkozást. Olcsó kenyeret kapott az ország és ezt a munkásság és parasztság összefogása teremtette meg. Az értelmiségi tömegek hivatalokban, közintézményekben teljes szívvenlélekkel végezték munkájukat, megteremtették a hatóságok és a nép széles rétegei között azokat a közvetlen kapcsolatokat, amelyeknél a tisztviselőik valóban azért vannak, hogy a népet szolgálják és jól szolgálják a népet. A dolgozó tisztességes polgárság, a kisemberek nagy tömegei belekapcsolódtak az egységes termelésbe , és mindjobban részt vesznek a tervszerű munkában. Politikai téren azok érték el a legszebb eredményeket, akik csak most jutottak jogaikhoz: a nők. A választások során megmutatták magas politikai öntudatukat és szinte nagyobb százalékarányban leszavaztak, mint a férfiak. Óriási munkát végeztek kulturális téren, különösen az írástudatlanság leküzdésére folyó mozgalomban. Növelték a napközi otthonok számát. Szociális téren még nagyobb lendülettel és még eredményesebben dolgoztak. Messzemenően támogatták a Vasútvonalon dolgozó ifjúságot és résztvettek a Népfront minden nagy mozgalmában. Társadalmunk gyökeres átalakulása tovább fejlődött. Eredményesen folyik a harc az osztályellentétek maradványainak minden téren való teljes megsemmisítésére. Ebbe a harcba tartozott a küzdelem a reakció áskálódásai, a fasiszta maradványok és az új rendszer ellenségei, a feketézők, szabotálok, a népjólét fejlődésének hátráltatói ellen. Kulturális téren ugyanilyen lendülettel folyt a munka. Teljes erővel küzdenek az Írástudatlanság ellen. Az iskoláik számát egyre növelik, gondoskodnak új oktató káderekről, a könyvkiadás hihetetlen — a régi Jugoszláviában elképzelhetetlen — méreteket öltött, a tudományos és művészeti munka, az irodalom és képzőművészet minden ága a legmesszebbmenő támogatásban részesül és a tudomány és művészet valóban azzá fejlődik, amivé a népi államban lennie kell: a közösség érdekeit, jólétét fejlődését szolgáló tudományos munkává és művészetté . »Természetes, hogy szó sem lehet teljes győzelemről, mert országunkat annyira feldúlták, hogy nagyon sok év telik el adddig, míg a sebek végleg begyógyulnak, 1946-ban azonban meg kell teremtenünk az előfeltételeket. Szilárd alapokat kell kiépítenünk és vitágos távlatokat kell kapnunk, hogy megkezdhessük a tervgazdálkodást. Ez volt az újévi jelszó és most az év végén megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi téren egyaránt jó munkát végeztünk. Az elmúlt év igazi békeszavai Az elmúlt évben hangzottak el az alábbi szavak. A békének, a népek közötti bizalomnak és testvériségének szavai. és ezeket a szavakat tettek is igazolják. Elsősorban a Szovjetunió békepolitikájának nagy sikere. Azután a mi hazánk demokratikus kapcsolatai a szomszédokkal. Mind szorosabbá váló barátsági kapcsolatok a demokratikus népek között. És az elmúlt év kétségtelen békeeredményeinek bizonyságával nézünk az új békeév elé. Annak a barátságnak, amely az összes független kis és nagy nemzeteket a Szovjetunióhoz fűzi, az oka mindenekelőtt a Szovjetunió ideológiájában rejlik, melynek alapjait Lenin rakta le. Minden nemzetnek, nagynak és kicsinynek, van valami sajátossága, mindegyik hozzájárult az emberiség közös kincstárának gyarapításához. Van mindegyikben valami, ami nincsen meg sem az oroszban, sem az ukránban, sem más népben.. Saját ideológiánkkal kerülnénk szembe, dezorganizálnánk saját pártunkat, ha nem becsülnénk a kis népeket, ha nem tartanák tiszteletben jogaikat és nemrti függetlenségüket, ha beleavatkoznánk a kisállamok belső ügyeibe. Megtehetjük ezt? Nem! Nem tehetjük meg. Ha megtennénk, magunk alatt vágnánk a fát! A másik ok, amely arra késztet bennünket, hogy tiszteletben tartsuk a kis népek függetlenségét: saját államunk összetétele. Nézzenek végig a Szovjetunión! Itt nemcsak nagy nemzetek vannak, hanem kicsinyek is, vannak nemzetiségek, népcsoportok. Megtehetjük-e, hogy ne számoljunk saját nemzetiségeink véleményével, mikor az országunk határain túl élő kis népekhez való viszonyunkról van szó? Nem! Nem tehetjük meg, mert saját soknemzetű államunk alapjait ásnánk alá! Íme, ezek azok az okok, melyek megmagyarázzák, miért lehetséges igazi barátság olyan nagyhatalom, mint a Szovjetunió és a kis államok között.” SZTÁLIN „A nemzetközi helyzet a felszabadító háború után igen sok összetevőből áll. Az egyetértés megköveteli, hogy a békeszerető és demokratikus erők teljes erőbevetéssel dolgozzanak a világ békéjének megszilárdításán. Elértük a teljes katonai győzelmet a hitleri Németország, az úgynevezett tengely és csatlósai felett, de még él a fasizmus némely országban s még támogatják egyes szövetséges országok olyan reakciós urai, akik nincsenek megelégedve a katonai győzelem eredményeivel, s akiket zavar a kis népek függetlensége, a széles néprétegek demokratizálódása és győzelme saját reakciója felett A fasizmus megtűrése, sőt támogatása Olaszországban, Nyugat-Németországban, Spanyolországban, Görögországban és másutt, meglehetősen veszélyezteti az olyan drágán megfizetett békét. Olyan tények ezek, melyek előtt nem szabad lecsukni szemeinket: nyitott szemekkel kell körülnéznünk és mindent meg kell tennünk a világ békéjének győzelme érdekében; a háborús uszítók és a sötétség hatalmasai feletti győzelem érdekében.” TITO „A bolgár kormány és a bolgár nép nevében legszívélyesebben köszöntöm Jugoszlávia testvéri népeit. Meggyőződésünk, hogy a szabadság, béke és demokrácia műve mindörökre és mindenek ellenére megszilárdul egész Balkánunkon.” DIMITROV „A fasizmus és hitlerizmus elleni háborúban együtt kiöntött vér együttes erőfeszítéseink a világ békéjéért, a támadó háborúk megakadályozásának érdekében népeinket testvéri szövetségben kötötték össze. Lengyelország népe és hadserege szívből kívánja Jugoszlávia népeinek és hadseregének, hogy szép hazájuk mielőbb újjáépüljön, hogy felemelkedjék a háborús pusztulásból, hogy fejlődjék és felvirágozzék.” M. R. ZSIMJERSZKI, Lengyelország marsalja „Hazáink legjobb fiainak áldozatkészsége és a kiontott vérük a barátság és a testvériség szilárd alapjait fektették le Albánia és Jugoszlávia között. Ez a barátság napról-napra erősödik úgy a politikai, mint gazdasági és kulturális téren. Az új népi Albán Köztársaság Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban és bátor népében nemcsak jó szomszédot, hanem őszinte testvérnépet is talált.” SZOFO CSOMÓRA, Albánia ügyvivője ★ „Beográd annak az országnak fővárosa, amely a Szovjetunió után a legbátrabban harcolt a szabadságért s amelyben ma leginkább ég a szolidaritás és testvériség érzése. Jugoszlávia ragyogó példáját mutatja a tettekben mutatkozó igazi békepolitikának s ebben is Tito marsal vezeti, a dicsőséges, sztálini tipusu hős.” DR. ZDENJEK NEJEDLI, Csehszlovákia minisztere Békés Újjáépítő Évet Kívánunk!