Magyar Szó, 1947. február (4. évfolyam, 27-49. szám)

1947-02-01 / 27. szám

__TESTNEVELÉS____ A jugoszláv testnevelési szövetség első kongresszusának ötödik napja A­ kongresszus küldöttsége látogatást tett Kardely Edvardnál, a szövetségi kormány alelnökénél Kardely Edvard a testnevelés jelentőség­ről beszélt a delegácó tagjainak A jugoszláv testnevelési szövet­ség első kongresszusának küldött­sége csütörtökön délelőtt látogatást tett Kardely Edvardnál a szövetségi kormány alelnökénél. A küldöttség, Arto Dugonyics a jugoszláv testne­velési szövetség elnökével, Amb­ro­­zsics Vlado vezérőrnaggyal a „Tech­­stiko és sport” főbizottságának el­nök­ével, Kreatsics Miroszlávval a jugoszláv testnevelési szövetség fő­titkárával az élen jelent meg. A kül­döttségben képviseltették magukat a közt­ásasági testnevelési szövet­ségek és jelen voltak nevesebb sportolóink is. Miután Dugonyics Ráta a jugo­szláv testnevelési szövetség elnöke ismertette a kongresszus munkáját. Kardely Edvard üdvözölte a kül­döttség tagjait és ez alkalommal a következőket mondotta: „A szövetségi kormány meggyő­ződése, hogy ez a kongresszus ser­kentőleg hat majd testnevelői moz­galmunkra egész országunkban. Szövetségi kormányunk érdeke ép­pen úgy, mint egész népünké, a testnevelés tömegesítése. Erre azon­ban anyagi feltételekre van szükség és­ a szövetségi kormány éppen úgy mint a köztársasági kormányok, amennyire csak lehetséges, megad­ják a feltételeket. Magától értető­dő, hogy az anyagi segítség nem lehet annyi mint amennyire valóban szükség lenne. Tekintetbe kell ven­nünk, hogy rendkívüli nagy felada­tok előtt állunk újjáépítésünk min­den vonalán és hogy ezek a felada­tok nagy erőfeszítéseket és pénz­ügyi feltételeket követelnek tőlünk. A testnevelés nálunk már nem mi­nősíthető mellékes valaminek. Test­nevelésünk már a népfelszabadító harcodban, de különösen a felsza­badulás után új jelentőséget kapott és pedig oly értelemben, hogy egyik bázisa lett erőfeszítéseinknek népe­ink haladásáért és az egyéni élet boldogságáért. Éppen ezért vált tömegmozgalommá. A testnevelés lendülete ezért ra­­gadta magával széles tömegeinket. Ez azt jelenti: testnevelési moz­galmunk ilyen lendülete egyáltalán nem véletlen, ez szorosan­­összefügg egész hazánk megújhodásával, nép­­felszabadító harcunk és forradalunk hatalmas vívmányaival. Harcunk és forradalmunk jellege az emberről való gondoskodás, a nép és az egyén jólétének emelése. A testnevelés fedődére ebből a gon­doskodásból indul ki. El sem lehet képzelni népeink jólétét és bizton­ságát, az emberek jólétét és bol­dogságát, egészségük és testi ere­jük biztosítása át­nevelése nélkül. Másrészt ez azt jelenti,­­hogy ha­zánk testevelési fel­ő­sének is je­lentős tény adja meg a jellegét. Testnevelésünk szerves része lett néptömegeink jobb jövőért folyta­­tott harcának, az ember kihaszná­lása gyökeres kiirtásának. Azzá lett a nép és az egyén boldogabb jövőé­­ért. Ez azt jelenti: testnevelésünk népies és humánus. Testnevelésünk mind­amellett az embert fizikailag és szellemileg neveli segíti, hogy egész ember legyen. Mindezt azért hangsúlyozom, mert a tőkés országokban a testne­­velés mást szolgál és más jelentősé­ge van. Természetesen ezzel nem azt aka­rom mondani, hogy a kapitalista társadalomban a testnevelés kizáró­­lag a felső tízezer tulajdonában van és hogy kizárólag a néptömegek elnyomását szolgálja. Ellenkezői­-i?, t, hogy a kapitalista társadalomban a nép széles rétegei a testnevelési mozgalmon keresztül is harcolnak a reakciós erő­k ellen egy új világért. De ezért még ma is minden tőkés államban nagyon éles harcok folynak a különböző testne­velési ágakon belül, a testnevelés formája és tartalma tekintetében. Természetes, hogy a reakciós erők ,tartsák kezükben a tesnevelés fe­jlődésének anyagi eszközeit — ar­ra törekszenek, hogy a testnevelést a tőke szolgálatába állítsák ezzel a nevelésükkel fizikailag erős auto­matákat nevelnek a kapitalista gaz­dasági rendszer szolgálatára Ugyan­akkor pedig a testnevelésnek olyan irányt adnak, amely elválasztja a széles néptöm­egeket politikai har­cuktól és szellemi sötétségben tart­ják őket. Természetes, hogy a régi Jugo­szláviában is volt irányzat és ter­mészetes, hogy az ilyen irányzatok­­nak maradványai még most is je­lentkezhetnek. Véleményem szerint szüntelenül harcolni kell testneve­lésünk helyes vonaláért. Testnevelési kultúránk tartalmát népfelszabadító harcunk adta meg. Az, ami ma Jugoszláviában az egész alkotó élet tartalma, nem lehet, hogy ne legyen ugyanakkor test­­nevelési kultúránk tartalma is. A népfelszabadító harc megadta a maga népi humánus tartalmát test­­nevelésünknek, amely az egyes em­bereket mindenirányú fejlődéshez, testi és szellemi fejlődéshez vezeti, teljesen bekapcsolja az egyént a nagy alkotó lendületbe, amely át­hatja egész országunkat, építve az új életet a szocializmust és minden­­ki jobb jövőjét. Iné, miért terjed olyan gyorsan a tömegekben test­­nevelési kultúránk! Testnevelésünk ezért nem lehet egyoldalú, hanem testileg és szelle­mileg is nevelnie kell az embert Ugyanígy érthető hogy a testneve­­lés semmiképpen sem állhat »a po­litika felett«, nem állhat felette mindannak, ami most az országban alakul, nem lehet »semleges« olyan kérdések iránt, amelyek teljes győ­zelmünk égető kérdései országunk kiépítésében, a népfelszabadító harc vívmányai szellemében. E tömeghullám mellett, amely új tartalmat visz testnevelésünkbe még egy másik tényező is van, amely lehetővé teszi ezeket a nagy méreteket, s ez, hatóságaink és ál­­talában — élükön Tito naptárssal — országunk vezetőinek öntudatos ak­ciój­a, testnevelésünk minél nagyobb méretei érdekében. Testnevelési kultúránk éppen zs­rt, mert népi, mert demokrati­­kus, nem lehet másféle csak harci­­as, támadd — népfelszabadító har­cunk vívmányainak megvédése szempontjától, országunk kiépítése és az egyének jólétéért és boldog­ságáért folyó harc szempontjából. Ezért is van meg a teljes egység szé­les tömegeink testnevelése és szövetségi kormányunk s más nép­­hatóságaink törekvései között, hogy a testnevelést minél magasabb szin­­vo­nlra emeljék. Természetes, mindezek után nem kellene még külön hangsúlyozni a testnevelés óriási jelentőségét, honvédelmi szempontból, hadsere­günk ereje és gazdaságunk szem- I pontjából Célunk legyen mindenek­előtt és ezt minél előbb teljes mér­tékben meg kell valósítani — hogy egész ifjúságunknak amikor a had­­sereg soraiba lép, néhány olyan év legyen a háta mögött, amelyek fo­lyamán tevékenyen részt vett a test­­nevelés különféle ágazataiban. Az ifjúság amely ezen az úton indul el, kibírja azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket az országunkat, füg­getlenségünket és népfelszabadító harcunk vívmányait védő minden harcosnak ki kell bírnia. At azon­­ban nemcsak a testi erőről van szó. Azt hiszem, hogy az igazi test­­nevelési kultúra amilyennek a mi­enknek is lennie kell, nemcsak tes­­tileg acélozza az embereket, ha­nem szellemileg és szakképzettség tekintetében is felemeli őket. Az if­­jak­­ a szisztematikus testneveléssel és a sport különböző ágazataival nagy szaktudást és ügyességet sa­játítanak el, ami nagy hasznukra lesz a hadseregben és más munká­jukban is, különösen a gazdaság­ban. Ebben rejlik a testnevelés kü­­lönleges fontossága. Íme, néptársaim, néhány tényez®, amely megmutatja milyen fontos számunkra a testnevelés és azt mond­hatom, hogy a szövetségi kormány is, élén állő nép­társsal, aki mint ti magatok is tudjátok, mindig alá­húzta a testnevelés jelentőségét és a testnevelés minél szélesebb töm­e­­gesítésének jelentőségét s ugyanígy a köztársasági kormányok is ameny­nyire lehetőségükben áll,­­ anya­gilag és minden más tekintetben támogatják a munkátokat a testne­velés terén. A szövetségi kormány nevében köszön­etet mondok nektek mint testnevelésünk vezetőinek, azért, amit elvégeztetek ezen a téren és a szövetségi kormány nevében sok si­kert kívánok további munkátokhoz. Kívánom mindenekelőtt, hogy az új Jugoszlávia testnevelőinek első kongresszusa minél jobb eredmé­­nyek­et hozzon.« Kardely Edvárd miniszterelnök, helyettes ezután hosszabb ideig el­beszélgetett az egyes népköztársa­­ságok testnevelési mozgalmának ve­zetőivel és egyes konkrét kérdések­­kel kapcsolatban megígérte a szö­vetségi kormány támogatását ANGLIA GYŐZÖTT AZ AMERIKA ELLENI JÉG­KORONG MÉRKŐZÉSEN Az amerikai válogatott jégkorong, csapat csütörtökön este Anglia együttesével mérkőzött Londonban. Anglia csapata nagy küzdelem után 4:2 (0:0, 1:1, 3:1) arányban győzött. A befejezés előtt tíz perccel még Amerika vezetett 2:1-re. ANGIIA NEM VESZ RÉSZT A JÉGKORONG VILÁGBAJ­NOKSÁGON Az angol jégkorongszövetség a napokban ülést tartott, amelyen el­határozták, hogy a februárban Prá­gában rendezendő világbajnokságo­kon nem indítják válogatott csapa­tukat. A váratlan döntést azzal ma­gyarázzák, hogy a játékosok még nem ismerik az új szabályokat. Az angolok ezen elhatározásukat már be is jelentették a nemzetközi jég­korongszövetségnek. BALKÁNI KUPA A VÍZI­LABDÁBAN Ismeretes, hogy a Balkán-játékok úszó- és vízilabda-tornája Budapes­ten kerül lebonyolításra. Csont Fe­renc, a MVSz elnöke most egy kö­zel egy méter magas, 10 kg súlyú a maga nemében szinte páratlan szép kivitelű ezüstkupát írt ki a Balkán vízilabda-tornára. A kiírás szerint a kupát háromszor egymás­után, vagy őt sorrend nélküli győ­zelem esetén lehet végleg birtokba venni. Külföldi hullámk­b­eli POKROVSZKI, a Szovjet Művé­szek Szakszervezetének elnöke, nyi­latkozott a Szovjetunió művészei­­nek segélyezéséről. Kijelentette, hogy a szovjet művészek az el­­múlt évben 62,5 millió rubel üdülési és betegségi segélyt kaptak A szakszervezet fizetéses szabadságot is biztosított tagjainak. Az elmúlt évben mintegy 26 000 művész, festő és zenész élt ezzel a jogával és üdültetésük 11 millió rubelbe ke­rült. Az idén a társadalombiztosí­­tásra rendelkezésre álló 78 millió rubelből a szakszervezet­ folytatja segélyező tevékenységét Az idén két új művészszanatóriumot létesí­­tenek Moszkvában, illetve Lenin­­grádban. ★ BEETHOVEN halálának százhu­­szadik évfordulóját az egész Szov­­jetunió megünnepli A nagy zene­szerző vonóshangszerekre írt mű­veinek egyik legjobb tolmácsa az állami Beethoven­ vonósnégyes, amely több Beethoven­ előadást ké­szít elő az évfordulóra. Az állami szimfonikus zenekar, valamint a legkiválóbb szovjet szólisták sora is Beethoven,hangversenyekre készül a közeljövőben Moszkvában, Lenin­­grádban, Kievben, Tbilisziben, Eri­­vanban, Taskentben és a Szovjet­­unió többi nagyvárosában előadás­­sorozatokat rendeznek Beethoven életéről és munkásságáról. A ssrbobráni tanyáit magyar írástudatlanjait is meg kell tanítani a betűvetésre SZABO­BRÁNBAN három hónappal ezelőtt össze..-ták az irástudatlano­­kat és megállapították, hogy a községben 76 a magyar irástudat­­lanok száma. Az összeírás után há­­rom tanfo­lya-m­ot szerveztek és meg­kezdték az irástudatlanok tanítását. Az oktatást hetente háromszor tartják meg. A két hónappal eze­lőtt megindult tanfolyamokat az Írástudatlanok 33 százaléka látogat­ja. A tanfolyamok vezetését Bodnár Etelka, Mircz Ilonka és Bunfold József tanítók vállalták. A Szibobrán környéki tanyákon szétszórtan élő Írástudatlan magya­rok nem látogatják az írás-olvasás tanfolyamát. Pedig velük is meg kell ismertetni a betűvetés tudo­­mányát. A szrbobráni tömegszerve­zetek magyar aktivistáira hárul a tanyavilág írástudatlanjainak felke­resése, a tanulócsoportok szervezé­se vagy az írástudatlanok egyéni alapon való oktatása. A távolság és helyiséghiány leküzdhető. Csak szilárd akaraterő, felelősségérzet kell ahhoz, hogy eredményes mun­­kát végezhessenek az írástudatlan­­ság mielőbbi leküzdésében a szibod­ráni tömegszervezetek magyar ak­tivistái. ★ CRNABARÁN a magyar és a szerb Írástudatlanokat külön-külön tanfolyamon oktatják a betűvetés­re. A tanfolyamok hallgatói rend­szeresen látogatják az oktató­órá­kat és szorgalmasan tanulnak, hogy az Írástudást minél jobban elsajátít­hassák. Az írás-olvasás magyar kurzusán a férfiak versenyeznek asszonyaikkal az abc megismerésé­ben. A hallgatók tudásszomja­­ és szorgalma a tanfolyamot vezető ba­rátokat örömmel tölti el és egyre nagyobb teljesítményekre sarkalja. A ZENT­AI Aras valamennyi helységében folyik az írástudatlan­­ság elleni harc. A mozgalom széles és átfogó kampánnyá izmosodott. A kanizsai határban lévő Uzunovicse­­vőn is megkezdték az írástudatla­nok a betűvetés elsajátítását. Itt a Népi Ifjúsági Szervezet segítsé­gével befejeződött az írástudatla­nok összeírása és a tanítók egyéni kötelezettségvállalással megkezdték az oktatómunkát. A községben ed­dig 22 írástudatlan tanulja a betű­vetést Mivel­­az írástudatlanok egy ré­szének nincsen meleg ruhája, a ta­nítók eljárnak házaikhoz, hogy elő­segítsék az írás,olvasás elsajátítá­sát Az írástudatlanok földmunká­sok, akiket a népellenes uralmak a tudatlanság homályába taszítottak, hogy minél jobban kizsákmányol­hassák őket. Az új Jugoszlávia most segítségükre siet és lehetővé teszi számukra a legalapvetőbb tu­dás az ábécé elsajátítását. Az uzu­­novicsevói Írástudatlan földmunká­sok egy része megértve az írás-ol­vasás tudományának országos fon­tosságát és egyéni jelentőségét, nagy lelkesedéssel kezdett a tanuláshoz. M. J. ★ KISHEGYESEN Az írástudatlanok oktatói a napokban értekezletet tartottak. Az értekezleten beszá­moltak eddigi munkájukról az írás­tudásért folyó harcban. Az egyik oktató jelentésében, kiemelte, hogy a többi írástudatlan között, egy 70 éves öregember is elsajátította az ábécét és most örömmel betűzi az újságot és unokájának levelet ir. Sok fiatalabb írástudatlan példát vehetne erről, mert tanulni soha­sem késő! Az értekezleten Kovács József elemi iskolai igazgató Útmu­tatásokat adott a további lendüle­tes nevelőmun­kára. Dudás Gizella Beíratom­a. Folynak a beiratkozások a novi­­szádi magyar munkásgimnázium­­ban. A tanárnő előtt, aki a beiratko­­zókkal foglalkozik, megjelent Hor­váth Piroska, a magyar gimnázium Ill/b. osztályának növendéke. — Hát te mit keresel itt, Piroska — kérdezi a tanárnő­, hiszen ma nincsen tanítás. Huncut mosoly villan Horváth Pi­roska szemeiben­ — Nem is azért jöttem... édes­anyámat akarom beíratni. Horváth Piroska édesanyja hat elemit végzett a régi Jugoszláviában „tiszta kitűnővel”. Akkor nem ta­nulhatott tovább­ a régi Jugoszlá­via urai nem adtak lehetőséget hoz­zá. A gimnáziumot nem a szegé­nyek számára, nem a dolgozóknak édesanyámat teremtették a különböző Cvetkovi­csok, Sztojadinovicsok, Macsekok­­ és a Klebelsberg grófok. Horváth Piroska édesanyja előtt, az új Jugoszláviában megnyílt az út: felvették a harmadik gimnázi­umba. Anya és lánya együtt tanul­nak majd — egyik a a gyerekek, másik a munkások között — és es­ténként a feladatok fölé hajolva, együtt készülnek a legnagyobb fe­ladatra: szolgálni, szeretni, építeni a dolgozók hazáját, Tito Jugoszlá­viáját, amely mécsest gyújt a sötét­ben és szélesre kitár minden ajtót a világosság, a fény, a szebb jövő előtt Horváth Piroska édesanyja má­r tudja: neki, leányának, valamennyi­­ünknek épül új Hazánk... Gyári előadásokat rendeznek a szuboticai tanítóképzősök Szubotica, 1947 január A szuboticai tanítóképzősök meg­­ünnepelték az első szerb népnevelő Szent Száva hagyományos iskolai ünnepét. Az ünnepség d. e. 9 óra­kor kezdődött meg Ungurán Jován­­ka előadásával, aki Szent Száva munkájának jelentőségéről és életé­ről beszélt. Az ünnepség további so­­ráni szavalatok és énekszámok kö­vetkeztek, végül Páncsics József is­kolaigazgató felolvasta az ifjúság javaslatát a növendékek, osztályok és tanárok munkateljesítményeinek megdicséréséről A megdicsértek között van a III. a. osztály a tanulás és kulturmunka terén végzett munkájáért A III. c. osztály a Bábszínház részére irt színdarabokért. A IV b. osztály a sportpálya kiépítésében tett fárado­zásaiért. Az egyes megdicsértek között van Vas­muzsa Simon az I. b. osztályból, a Bábszínházban kifejtett működé­sért; Girizd Sándor a IV. b. osz­­tálvból a testnevelés fejlesztéséért; György B a IV b.-ből és Odri Bá­lint a Hl. b.-ből zenekari munkái­ért. Testnevelési munkák alatt megdicsérték Martilovics Kamillát Fehtner Margitot és Kujundzsics Gyúrót. A tanárok közül is többeket meg­dicsértek a növendékek iskolai és iskolán kívüli munkája segítéséért. ★ A szuboticai tanítóképzősök mű­soros előadásaik sorozatában meglá­togatták a »La Passionaria« haris­nyagyárat. A tanítóképzősök, mint legtöbbször, most is szép eredmény­nyel adták elő műsorszámaikat. Mű­soron kórusszámok, népi táncok és színdarabok szerepeltek Az üzem nagyterme nem is tudta befogadni a nagyszámú közönséget A mun­kások között a diákoknak már jó hírnevük van és ahol megjelennek, mindenütt nagy az érdeklődés. En­nek egyik oka a munkások kultúra­­szeretete is. A gyár szakszervezeti csoportja is mindent elkövetett, hogy az elő­adás sikerüljön. A munkások kez­deményezése határozottan elősegíti a munkások és tanulók barátságá­nak kimélyítését. Kár, hogy ezek a fiatalok nem juthatnak el minden gyárba, mert előadásaikkal némi elevenséget vinnének az üzemek kulturmunkájába. NÉPEGYETEMI EL­ŐADÁS A SZÍNHÁZRÓL SZUBOTICÁN A népegyetemi előadás sorozat keretében szerdán február 5-én es­te 7 órakor Garai Béla a Magyar Népszínház tagja tart előadást, a szuboticai Magyar Népkörben. Az előadás keretében a színházról , közönségről, a színészekről és a rendezőről beszél. Az előadás címe :Szintűz”. Az előadást a Magyar Népszínház tagjai közreműködésé­vel illusztrálják. Bemutatásra kerül Szofoklész Antigonéjának egy ré­sze, jelenetet mutatnak be Bánk Bánról és egy amerikai munkásdrá­mának egyes részvét­eit adják elő. Macyar Szó .

Next