Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1947-03-20 / 65. szám

*­ M földműveseit első kere­seti forrása a konyhakerti vélemény A knyhakertészet a munkás-paraszt szántsál egyik alapja | Kertgazdálkodás Noviszád-telepen A VETEMÉNY LEGINKÁBB A SZÖVETKEZETNEK KELL , _ Noviszád, 1947. március L A norviszádi Telep kisemberei is régóta foglalkoznak konyha­kerti vetemények termesztésével. A konyhakertészet állandó mellékfog­lalkozása a lakosságnak és vala­mikor a telepen termesztett zöld­ségfélék, nemcsak a belső, hanem a külső piacokra is eljutottak. A konyhakerti vetemények ter­mesztését talán még sohasem dik­tálták olyan fontos érdekek mint ma. Országszerte széleskörű kam­pány indult meg a város lakossága olcsó ellátását biztosító zöldségfélék termesztésének fokozására. A NOVISZADI TELEPEN MAJD­NEM MINDEN CSALÁD FOGLAL­KOZIK KONYHAKERTI VETEMÉ­NYEK TERMESZTÉSÉVEL A napokban ellátogattunk a Te­lepre, hogy közelebbről lássuk: kik azok, akik itt konyhakerti vetemé­nyek termesztésével foglalkoznak is számíthatunk e az idén arra, hogy a telep lakossága jelentős mennyiségű zöldségfélét szállít piacra. A telepi házaknak nagy a portá­juk. Az épületek között kertek hú­zódnak. A tavasz kicsalta az em­bereket a szobákból. Amerre csak elhaladunk, mindenütt serényen foglalatoskodó embereket látunk a kertekben. Megcsillan az ásók­ vársa Itt-ott már zöldek az ágyások. Megszólítjuk az egyik ásójára tá­maszkodó embert: — Hogy megy a munka, néptár­sunk? ... — Ásogatok... — válaszol csen­desen az ember. Végignézünk a kerten és rámu­tatunk a zöldülő ágyásokra: — Milyen vetemények azok ott? — Kevés hagyma, saláta és zöld­ség. Csak három kvadrát kertem van... Keveset termelek... A földműves elmondja, hogy a telepen majdnem minden család foglalkozik konyhakerti vetemá­nyok termesztésével. Mikor meg­terem a zöldség, április végén és május hónapban, amikor már van zöldhagyma, saláta, zöldborsó, ka- tarábé, a telep asszonyai, a kora reggeli órákban elindulnak a város felé a futaki, vagy temerini úti pi­acra. Ki a hátán, ki pedig a karján viszi a terményeket. A földműve­seknek ez az első keresetük itt a hosszú téti hónapok után. Megkér­dezzük az ásogató embertől, hogy van- itt a telepen olyan ember, aki foglalkozásszerűen űzi a kony-­haakertészetet Van bizony. Nagy Sándor ott az utca végén lakik, abban a sárgára meszelt házban. KERTGAZDALKODÁS A HOLDON Bekopogunk Nagy Sándorhoz. Kékszemü férfi nyit kaput. Bemu­tatkozunk és mindjárt a kertjébe megyünk. — Ezek itt a melegágyak -ma­gyarázza. — Már kikelt a korai ká­poszta, a kararábé, a karfiol .. Most már csak szép idő kell, hogy elpalántálhassuk. Amíg magyaráz, sorban felnyitja az üvegtetőket A vetemények, a palánták kicsit még hatavány zöl­dek, sápadtak. Nem kapnak elég napot. Kikivánkoznak a kis növé­nyek a szabad természetbe, a nap­ra, a levegőre — Ez a melegágy — mutat Nagy Sándor egy kissé nagyobb üveg­­házra... ide előre elvetem a ta­vasszal vetésre kerülő magot. Ami­kor néhány hét múlva kikel, meg­állapítom, hogy hány százalékban csiraképes... Teljesen felnyitja az üvegház aj­taját s figyelmesen belenéz: — Itt néhány héttel ezelőtt elve­tettem 100 mákszemet. Nem kelt ki csak 15. Ez azt jelenti, hogy a mag nem csiraképes és nem célsze­rű elvetnem. Nagy Sándor 5 kataszteri holdon kertészkedik, ősszel és tavasszal a magok elvetését tervszerűen végzi. Az idén két holdon termel sárgaré­pát, zöldséget és hagymát, mert a múlt évi tapasztalat arra tanítot­ta, hogy földjének fekvése megfe­lel konyhakerti vetemények ter­mesztésére. A megmaradt három holdon burgonyát, mákot, paradi­csomot és egyéb konyhakerti vete­­ményeket termel. Az 5 hold kerté­szetet­­ és felesége munkálják, t­er­mészetesen azért tudják éretten műveini, mert Nagy Sándor előre kidolgozott terv szerint munkálja földjét, azonfelül ahol csak teher­gépekkel dolgozik, ősszel és ta­vasszal a magok elvetését búzave­­tőgéppel végzi Mivel a vetőgép sok magot elszórna, így a vetésre ke­rült vetem­én­ymagvakat nagy szá­zalékban száraz homokkal keveri. Pl. fél hold sárgarépa elvetéséhez egy és fél kg magot használ, ehhez 60 kg száraz homokot kever. A bú­­zavetőgépnek minden második csö­vét eldugaszolja a sorbeosztás ked­véért. A sárgarépát és a zöldséget hasonló módon még az ősszel elve­tette. Így veti majd el a borsót, a mákot és más konyhakerti vete­­ményt is. Hogy biztosítsa a jobb eredményeket, motorral hajtott ön­tözőt álított fel. Az öntözést árasz­­tással végzi. Nagy Sándor természetesen nem­csak magának termel, a terményt nem­­ értékesíti, viszi piacra. A szövetkezet dolga ez. A RANAPOZ- zal van szerződése. Annak adja át az árut. Még az ősszel megkötötte a szerződést. Magvakat még egye­lőre nem kaphatott a szövetkezet-­­től, de jövőre már gondoskodó a vetőmag szükségleteiről Nagy Sán­dor csak termesztéssel foglalkozik. Igazán hasznos munkát csak így végezhet. Nem vesztegeti idejét ácsorgással a piacokon, hogy túl­adja terményét. A szövetkezetnek termel .És a szövetkezet megfizet neki rendesen. A termény egyéni értékesítése szerinte nem gazdasá­gos. Konyhakerti vetemények­et ter­melnek a telepen lakó gyári mun­kások is. A szakszervezeti csopor­tok családonként fél holdat jutta­tott a munkásoknak. Most egyéni gazdálkodást folytatnak itt a gyá­rak és üzemek dolgozói. Ellátják magukat zöldségfélékkel. A piacra nem kell menni. A kapott fél hol­don minden megterem: kevés bur­gonya, kevés hagyma, borsó, ká­poszta és saláta. Amint értesültünk, a telepen egyre nő azon földművesek száma, akik szerződést kötnek a RANA­­POZ-zal zöldségfélék termesztésére. Aki konyhakerti véleményt termel, biztosítja saját szükségleteit, de a piacra is eljuttatja terményeit és ezzel elősegíti ipari központjaink és városaink fizikai és szellemi dol­gozóinak ellátását táperőben gaz­dag és olcsó élelemmel. Nagy Sándor m­unkaközben -V- 9 topolyai járási mezőgazdasági mintaállomás versenyre hívta fel Vajdaság valamennyi mintaállomását" A topolyai járási mezőgazdasági állomás az elmúlt évben nagyszerű eredményeket ért el. Az állomás igazi mezőgazdasági megfigyelő in­tézet lett és munkájából a környék földművesei sok hasznos tapaszta­latot merítettek. A mezőgazdasági állomás a földmegmunkálás új mód­szereire tanította a földműveseket, új tudományos eredményeket ülte­tett át a gyakorlatba. Hála a mező­­gazdasági állomás kitűnő munkájá­nak, földjein az elmúlt évben, a nagy szárazság ellenére is, jó ter­méseredményeket ért el. Ezt a szén eredményt főleg a ter­mőföldek intenzív megmunkálásá­­val biztosította. Az ugarolás és a pótszántás mellett a mezőgazdasági állomás földterületének kétharma­dát őszi mélyszántással munkálta meg. A téli­ szántást a legújszerfibb talajművelési elveknek megfelelően végezte el. A járási mezőgazdasági állomás már teljes mértékben fel­készült a küszöbönálló munkákra. Noha egy-két nappal előbb nagy eső volt az állomás birtokán, már­cius 13-án már megkezdték a tava­szi szántást. Egy ló és egy ökör­fogat munkálta a nedves földet. A szántást most tovább folytatják és a napokban be is fejezik. A közeli napokban megkezdik a zab, az ár­­pa, a lóborsó, a lucerna, a cukorré­pa, a kender, a napraforgó, a rici­nus és a burgonya elvetését is. A mezőgazdasági állomás mun­kásai mindent elkövetnek, hogy a termést növeljék. Ezért versenyre hívták fel Vajdaság valamennyi me­zőgazdasági mintaállomását. ■VA Fokozott politikai és kulturális munkát a kikindai cipész­szövetkezetbe! Kikinda, március hé A kikindai cipészszövetkezet a napokban tartotta évi közgyűlését, amelyen megjelent a tagok 90 szá­zaléka. Baracskov Hija, a szövetke­zet szakszervezeti alosztályának titkára ismertette az elaiult év­­munkát, kiemelte azt, hogy­ a tagok nem vették ki­ eléggé részüket a tömegszervezetek akcióiból. A szak­szervezeti alosztály ezenkívül kul­turális téren sem fejtett ki ered­ményes munkát, nem tartottak ol­vasócsoportokat s a napi sajtót sem népszerűsítették a tagok kö­zött. Baracskov Ilija ezután vázolta a szövetkezeti tagok jövőbeni felada­tait. Rámutatott arra, hogy a ta­goknak a többtermelés mellett el­sősorban a kulturális és po­likai munkára kell helyezniök a fősulyt A beszámoló után sor került a régi vezetőség átszervezésére. A ré­giek közül csak a titkár és a pénz­tárnok maradtak meg, a többeket leváltották. Az egybegyűltek nagy figyelem­mel kísérték a jelolóbizottság mun­káját és a választások után folyta­tott vitában mégegyszer bírálták a régi eln­ök hanyagságát, mivel nem igyekezett azon, hogy a tagokba is átvigye a felsőbb utasításokat és ez által gyengítette a szövetkezet munkáját. Ezzel indokolták meg a tagok az elnök leváltását. Hogy a jövőben mennyire más lesz­ a kikindai cipészs­zövetkezet munkája, arról majd a május else­jei munkaverseny eredményei­­szá­molnak be. 1 1 W* ------­ A csantavéri elemi iskola harma­dik osztályának magyar tanulói Li­­szák tanítónő vezetésével, nemrégi­ben élőujságot rendeztek. Az első pionír élőujság iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg. Szülők és gyer­mekek nagyszámban vettek részt a sikerült előadáson A második szá­mú élőujságot a­ pionírok március 23-án mutatják be. Az elért sikeren felbuzdítva a harmadik osztályos pionírok versenyre hívták az elem iskola többi osztályának pionírjait. B. V. Petőfi szellemében Tito vezetése alatt__ A noviszádi „Novkábel“ és az „Egység“ kultúrcsoportja Temerinben A noviszádi dolgozóik temerini fa­lulátogatása műsoros előadással fe­jeződött be. A „Novkábel“ kultúr­csoportja mellett a noviszádi helyi szakszervezeti tanács folklórcsoport­­jának egy része is részt vett az elő­adáson. A község lakossága nagy érdeklődéssel készült fel a műsoros estre. Vida Mihály vendéglőjének feldíszített színházterme este 8 óra­kor zsúfolásig megtelt. A városi dolgozók kultúrcsoport­­ját Sztoics Milos, a helyi Népfront titkára üdvözölte. — Régen a városiak lenézték a falu népét. Ma, a munkások és pa­­­rasztok egymásra találtak. A mun­kások falulátogatásukkal, munkájuk­kal, előadásukkal a munkás-paraszt szövetségei szilárdítják ... — A temeriniek látogatása a gyá­rakban és üzemekben és munkás­testvéreink látogatása falunkban, bi­zonyítja, hogy szívvel-lélekkel épít­jük országunkat... Az üdvözlést Lénárt László, a „Novkábel“ munkása köszönte meg. Megitatottan szólt a munkás-paraszt szövetség nagy jelentőségéről. — Testvéri kézfogásuk országunk erejeit növeli... Epilő és kulturmurz­kálikban a nagy szabadságharcos, Petőfi szelleme és Tito szava vezé­reli . Minden társunknak elmeséljük, hogy szeretettel fogadtatok bennün­ket­.. Az elhangzott beszédek ünnepi műsorra készítették elő a megjelen­teket. A föld fiai a városi dolgozók életének megelevenítését várták a színpadon. Nem így történt.­.. Zogovics Radovan: Meg nem tör­hető ének című versét Dodanov Ko­­tja érzéssel szavalta. „A szerkesztő“ című elavult és nem az új Jugoszláviába való vil­lámtréfát Répási Lajos és Korda Miklós az „Egység“ S. E. kultur­­csoportjának tagjai adták elő.Az est kiemelkedő száma a „Mar­kovics Szvetozár“ népi tánccsoport fellépése volt. A csoport festői nép­viseletben népi tánckoszorút muta­tott be. „A kisegér” című minősíthetet­lenül rossz kabarészámot Répási és Korda alakították. Jan István énekelt szerb és ma­gyar nyelven. Gitáron kitért Ata­nackovics Bátó. „Kié a gyermek“ című ócska esz­közökkel hatást kereső arisztokrata szatírában Répási Lajos, Korda Mik­lós, Katona Imre és Répási Lajosatt szerepelt. A gyenge műsoros előadás a „Mar­kovics Szvetozár“ tánccsoport nagy sikert aratott népi táncszámával ér­­véget. Előadás után a „Novkábel“ jazz zenekara tánczenét szolgáltatott . A noviszádi „Egység" sportegye­sület kulturcsoportjának magyar nyelvű, a magyar népnek idegen ka­barészámai lerontották a város dol­gozóinak temerini előadását- „A szerkesztő“, „A kisegér“ és „Kié a gyermek“ című villámtréfák odail­lettek Horthymagyarország népva­­kító, kihívó és sohasem tanító, út­mutatást nyújtó színpadaira. Tito Jugoszláviájában a dolgozó nép ön­magát, saját életét, szabadságharcát és országépítő munkáját akarja lát­ni a színpadon. Saját gondolatának tolmácsolását várja a művészektől és műkedvelőktől egyaránt. Ezt tudo­másul kell vennie az „Egység“ S. E. kulturcsoportja vezetőinek is. A temerini állami malom munká­sainak műkedvelő csoportja egy nap­pal előbb szombaton este a HÍD kiadásában megjelent „Petőfi a bí­róság előtt“ című egyfelvonásost mu­tatta be sikerrel. A falusi dolgozók népi kulturmunkájának példáján okulhatna az „Egység“ kulturcso­portjának vezetősége is. Márciusi ünnepségek ZAGREBBAN A Tanjug jelenti, hogy­­a zágrebi Magyar Közművelődési Egyesület március 15-én ünnepi est kereté­ben emlékezett meg az 1848-as márciusi forradalom 99. évforduló­járól. A nap jelentőségéről Harangozó Tibor a zágrebi Kulturegyesület titkára beszélt. Kiemelte az új Ju­goszláviában élő magyarság teljes A magyarcsernyei helyi szakszer­vezeti tanács március 15-én este megtartott nagygyűlésén a terv­­gazdálkodás és az időszerű gazda­sági kérdések megvitatása mellett, megemlékezett a »Márciusi napok­ról« is. A nap jelentőségét Fazekas Ilona tanítónő ismertette. Kiemelte Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szerepét a 48-as szabadságharcban. Amiért az évszázados osztrák uralom igája egyenjogúságát s nemzetiségi, gaz­dasági és kulturális fejlődésének szabad lehetőségét. Sínkó Ervin író, a márciusi sza­badságharc eszméjét és a forrada­lomban résztvett társadalmi osztá­lyok szerepét ismertette. Az ünnepi esten a szabadságharc szellemét érzékeltető műsor került bemutatásra, alól felszabadulni akaró, az ember­telen elnyomatásban, rabszolgasors­ban sínylődő nép harcolt — a sza­badság, egyenjogúság, testvériség — Titó Jugoszláviájában maradék­talanul megvalósult... .A gyűléssel egybekötött ünnepi esten a szakszervezeti tagok nagy számban vettek részt. Selmeci János Magyarcsernye MAGYARCSERNYÉN A szuboticai filharmonik­us zenekar noviszádi vendégszereplése Március 24-én hétfőn este 8 órai kezdettel tartja hangversenyét No­­viszádon a szuboticai filharmonikus zenekar a Kultúrotthon nagytermei­ben. A nagy érdeklődéssel várt hang­versenyt Ászics Milán, a szuboticai horvát népszínház és a filharmónia karnagya vezényli, szólisták: Műkó Kora, a szuboticai állami zeneiskola igazgatója és Szkenyerovics Mari­ja, a zeneiskola utolsó éves növen­déke. Gazdag és értékes múltra tekint,­hét vissza a szuboticai szimfónikus zenekar, első karnagya néhai Lányi Ernő neves zeneszerző volt. 1908- ban történt megalakulása óta kisebb megszakításokkal állandóan a leg­magasabb művészi célok szolgála­tában működik. Aszics Milán ismert kiváló karmester, sikereket arat egyaránt mint színházi­, szimfoni­kus karmester és mint zeneszerző. Miskó Kora kiváló zongoraművész­nőt minden fellépése alkalmával lel­kesen ünnepelte az ország két ze­nei központja, Beográd és Zágráb mellett, számos nagyobb jugoszlá­­viai város. Szkenderovics Matija szopránénekesnő ebben az évadban sikerrel mutatkozott be a beográdi rádió zenekarral. A széles körültekintéssel össze­válogatott műsor: Liszinszki: Porin című opera nyitánya; Gotovac: Vá­gyódás dalai — Három műből álló dalciklus; Mussorgski: Egy éj a kopír hegyen; Liszt Es­dur zongo­raverseny; Bartók: Román táncok és Aszics: Kolo. Szombaton új bemutató a Magyar Népszínházban A Vajdasági Magyar Népszínház szombaton, március 22-én este 8 órai kezdettel a szuboticai Városi Szín­ház színpadán bemutatja Moliére „Dandin György“ c. nagyszerű klasszikus komédiáját és Csehov „Medve“ c. remek egyfelvonásosát Ugyanezt a műsort vasárnap, már­cius 23-án este 8 órakor megismét­lik. A színházkedvelő közönség nagy érdeklődéssel várja a két kitűnő da­rab bemutatását, mert a Moliére­­komédiák és Csehov egylet vonatosai is nagy népszerűségnek örvendenek Szuboti­án. A klasszikus darab kosztümjei és díszletei külön meglepetést jelente­nek a nézőközönség számára. Az előadásra a jegyek délelőtt-délután kaphatók a színház pénztáránál. Az előadásokra a munkásbérletjegyek is érvényesek•___________________. Magyar Sió 5

Next