Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)
1947-03-20 / 65. szám
* M földműveseit első kereseti forrása a konyhakerti vélemény A knyhakertészet a munkás-paraszt szántsál egyik alapja | Kertgazdálkodás Noviszád-telepen A VETEMÉNY LEGINKÁBB A SZÖVETKEZETNEK KELL , _ Noviszád, 1947. március L A norviszádi Telep kisemberei is régóta foglalkoznak konyhakerti vetemények termesztésével. A konyhakertészet állandó mellékfoglalkozása a lakosságnak és valamikor a telepen termesztett zöldségfélék, nemcsak a belső, hanem a külső piacokra is eljutottak. A konyhakerti vetemények termesztését talán még sohasem diktálták olyan fontos érdekek mint ma. Országszerte széleskörű kampány indult meg a város lakossága olcsó ellátását biztosító zöldségfélék termesztésének fokozására. A NOVISZADI TELEPEN MAJDNEM MINDEN CSALÁD FOGLALKOZIK KONYHAKERTI VETEMÉNYEK TERMESZTÉSÉVEL A napokban ellátogattunk a Telepre, hogy közelebbről lássuk: kik azok, akik itt konyhakerti vetemények termesztésével foglalkoznak is számíthatunk e az idén arra, hogy a telep lakossága jelentős mennyiségű zöldségfélét szállít piacra. A telepi házaknak nagy a portájuk. Az épületek között kertek húzódnak. A tavasz kicsalta az embereket a szobákból. Amerre csak elhaladunk, mindenütt serényen foglalatoskodó embereket látunk a kertekben. Megcsillan az ásók vársa Itt-ott már zöldek az ágyások. Megszólítjuk az egyik ásójára támaszkodó embert: — Hogy megy a munka, néptársunk? ... — Ásogatok... — válaszol csendesen az ember. Végignézünk a kerten és rámutatunk a zöldülő ágyásokra: — Milyen vetemények azok ott? — Kevés hagyma, saláta és zöldség. Csak három kvadrát kertem van... Keveset termelek... A földműves elmondja, hogy a telepen majdnem minden család foglalkozik konyhakerti vetemányok termesztésével. Mikor megterem a zöldség, április végén és május hónapban, amikor már van zöldhagyma, saláta, zöldborsó, ka- tarábé, a telep asszonyai, a kora reggeli órákban elindulnak a város felé a futaki, vagy temerini úti piacra. Ki a hátán, ki pedig a karján viszi a terményeket. A földműveseknek ez az első keresetük itt a hosszú téti hónapok után. Megkérdezzük az ásogató embertől, hogy van- itt a telepen olyan ember, aki foglalkozásszerűen űzi a kony-haakertészetet Van bizony. Nagy Sándor ott az utca végén lakik, abban a sárgára meszelt házban. KERTGAZDALKODÁS A HOLDON Bekopogunk Nagy Sándorhoz. Kékszemü férfi nyit kaput. Bemutatkozunk és mindjárt a kertjébe megyünk. — Ezek itt a melegágyak -magyarázza. — Már kikelt a korai káposzta, a kararábé, a karfiol .. Most már csak szép idő kell, hogy elpalántálhassuk. Amíg magyaráz, sorban felnyitja az üvegtetőket A vetemények, a palánták kicsit még hatavány zöldek, sápadtak. Nem kapnak elég napot. Kikivánkoznak a kis növények a szabad természetbe, a napra, a levegőre — Ez a melegágy — mutat Nagy Sándor egy kissé nagyobb üvegházra... ide előre elvetem a tavasszal vetésre kerülő magot. Amikor néhány hét múlva kikel, megállapítom, hogy hány százalékban csiraképes... Teljesen felnyitja az üvegház ajtaját s figyelmesen belenéz: — Itt néhány héttel ezelőtt elvetettem 100 mákszemet. Nem kelt ki csak 15. Ez azt jelenti, hogy a mag nem csiraképes és nem célszerű elvetnem. Nagy Sándor 5 kataszteri holdon kertészkedik, ősszel és tavasszal a magok elvetését tervszerűen végzi. Az idén két holdon termel sárgarépát, zöldséget és hagymát, mert a múlt évi tapasztalat arra tanította, hogy földjének fekvése megfelel konyhakerti vetemények termesztésére. A megmaradt három holdon burgonyát, mákot, paradicsomot és egyéb konyhakerti veteményeket termel. Az 5 hold kertészetet és felesége munkálják, természetesen azért tudják éretten műveini, mert Nagy Sándor előre kidolgozott terv szerint munkálja földjét, azonfelül ahol csak tehergépekkel dolgozik, ősszel és tavasszal a magok elvetését búzavetőgéppel végzi Mivel a vetőgép sok magot elszórna, így a vetésre került veteménymagvakat nagy százalékban száraz homokkal keveri. Pl. fél hold sárgarépa elvetéséhez egy és fél kg magot használ, ehhez 60 kg száraz homokot kever. A búzavetőgépnek minden második csövét eldugaszolja a sorbeosztás kedvéért. A sárgarépát és a zöldséget hasonló módon még az ősszel elvetette. Így veti majd el a borsót, a mákot és más konyhakerti veteményt is. Hogy biztosítsa a jobb eredményeket, motorral hajtott öntözőt álított fel. Az öntözést árasztással végzi. Nagy Sándor természetesen nemcsak magának termel, a terményt nem értékesíti, viszi piacra. A szövetkezet dolga ez. A RANAPOZ- zal van szerződése. Annak adja át az árut. Még az ősszel megkötötte a szerződést. Magvakat még egyelőre nem kaphatott a szövetkezet-től, de jövőre már gondoskodó a vetőmag szükségleteiről Nagy Sándor csak termesztéssel foglalkozik. Igazán hasznos munkát csak így végezhet. Nem vesztegeti idejét ácsorgással a piacokon, hogy túladja terményét. A szövetkezetnek termel .És a szövetkezet megfizet neki rendesen. A termény egyéni értékesítése szerinte nem gazdaságos. Konyhakerti veteményeket termelnek a telepen lakó gyári munkások is. A szakszervezeti csoportok családonként fél holdat juttatott a munkásoknak. Most egyéni gazdálkodást folytatnak itt a gyárak és üzemek dolgozói. Ellátják magukat zöldségfélékkel. A piacra nem kell menni. A kapott fél holdon minden megterem: kevés burgonya, kevés hagyma, borsó, káposzta és saláta. Amint értesültünk, a telepen egyre nő azon földművesek száma, akik szerződést kötnek a RANAPOZ-zal zöldségfélék termesztésére. Aki konyhakerti véleményt termel, biztosítja saját szükségleteit, de a piacra is eljuttatja terményeit és ezzel elősegíti ipari központjaink és városaink fizikai és szellemi dolgozóinak ellátását táperőben gazdag és olcsó élelemmel. Nagy Sándor munkaközben -V- 9 topolyai járási mezőgazdasági mintaállomás versenyre hívta fel Vajdaság valamennyi mintaállomását" A topolyai járási mezőgazdasági állomás az elmúlt évben nagyszerű eredményeket ért el. Az állomás igazi mezőgazdasági megfigyelő intézet lett és munkájából a környék földművesei sok hasznos tapasztalatot merítettek. A mezőgazdasági állomás a földmegmunkálás új módszereire tanította a földműveseket, új tudományos eredményeket ültetett át a gyakorlatba. Hála a mezőgazdasági állomás kitűnő munkájának, földjein az elmúlt évben, a nagy szárazság ellenére is, jó terméseredményeket ért el. Ezt a szén eredményt főleg a termőföldek intenzív megmunkálásával biztosította. Az ugarolás és a pótszántás mellett a mezőgazdasági állomás földterületének kétharmadát őszi mélyszántással munkálta meg. A téli szántást a legújszerfibb talajművelési elveknek megfelelően végezte el. A járási mezőgazdasági állomás már teljes mértékben felkészült a küszöbönálló munkákra. Noha egy-két nappal előbb nagy eső volt az állomás birtokán, március 13-án már megkezdték a tavaszi szántást. Egy ló és egy ökörfogat munkálta a nedves földet. A szántást most tovább folytatják és a napokban be is fejezik. A közeli napokban megkezdik a zab, az árpa, a lóborsó, a lucerna, a cukorrépa, a kender, a napraforgó, a ricinus és a burgonya elvetését is. A mezőgazdasági állomás munkásai mindent elkövetnek, hogy a termést növeljék. Ezért versenyre hívták fel Vajdaság valamennyi mezőgazdasági mintaállomását. ■VA Fokozott politikai és kulturális munkát a kikindai cipészszövetkezetbe! Kikinda, március hé A kikindai cipészszövetkezet a napokban tartotta évi közgyűlését, amelyen megjelent a tagok 90 százaléka. Baracskov Hija, a szövetkezet szakszervezeti alosztályának titkára ismertette az elaiult évmunkát, kiemelte azt, hogy a tagok nem vették ki eléggé részüket a tömegszervezetek akcióiból. A szakszervezeti alosztály ezenkívül kulturális téren sem fejtett ki eredményes munkát, nem tartottak olvasócsoportokat s a napi sajtót sem népszerűsítették a tagok között. Baracskov Ilija ezután vázolta a szövetkezeti tagok jövőbeni feladatait. Rámutatott arra, hogy a tagoknak a többtermelés mellett elsősorban a kulturális és polikai munkára kell helyezniök a fősulyt A beszámoló után sor került a régi vezetőség átszervezésére. A régiek közül csak a titkár és a pénztárnok maradtak meg, a többeket leváltották. Az egybegyűltek nagy figyelemmel kísérték a jelolóbizottság munkáját és a választások után folytatott vitában mégegyszer bírálták a régi elnök hanyagságát, mivel nem igyekezett azon, hogy a tagokba is átvigye a felsőbb utasításokat és ez által gyengítette a szövetkezet munkáját. Ezzel indokolták meg a tagok az elnök leváltását. Hogy a jövőben mennyire más lesz a kikindai cipészszövetkezet munkája, arról majd a május elsejei munkaverseny eredményeiszámolnak be. 1 1 W* ------ A csantavéri elemi iskola harmadik osztályának magyar tanulói Liszák tanítónő vezetésével, nemrégiben élőujságot rendeztek. Az első pionír élőujság iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Szülők és gyermekek nagyszámban vettek részt a sikerült előadáson A második számú élőujságot a pionírok március 23-án mutatják be. Az elért sikeren felbuzdítva a harmadik osztályos pionírok versenyre hívták az elem iskola többi osztályának pionírjait. B. V. Petőfi szellemében Tito vezetése alatt__ A noviszádi „Novkábel“ és az „Egység“ kultúrcsoportja Temerinben A noviszádi dolgozóik temerini falulátogatása műsoros előadással fejeződött be. A „Novkábel“ kultúrcsoportja mellett a noviszádi helyi szakszervezeti tanács folklórcsoportjának egy része is részt vett az előadáson. A község lakossága nagy érdeklődéssel készült fel a műsoros estre. Vida Mihály vendéglőjének feldíszített színházterme este 8 órakor zsúfolásig megtelt. A városi dolgozók kultúrcsoportját Sztoics Milos, a helyi Népfront titkára üdvözölte. — Régen a városiak lenézték a falu népét. Ma, a munkások és parasztok egymásra találtak. A munkások falulátogatásukkal, munkájukkal, előadásukkal a munkás-paraszt szövetségei szilárdítják ... — A temeriniek látogatása a gyárakban és üzemekben és munkástestvéreink látogatása falunkban, bizonyítja, hogy szívvel-lélekkel építjük országunkat... Az üdvözlést Lénárt László, a „Novkábel“ munkása köszönte meg. Megitatottan szólt a munkás-paraszt szövetség nagy jelentőségéről. — Testvéri kézfogásuk országunk erejeit növeli... Epilő és kulturmurzkálikban a nagy szabadságharcos, Petőfi szelleme és Tito szava vezéreli . Minden társunknak elmeséljük, hogy szeretettel fogadtatok bennünket.. Az elhangzott beszédek ünnepi műsorra készítették elő a megjelenteket. A föld fiai a városi dolgozók életének megelevenítését várták a színpadon. Nem így történt... Zogovics Radovan: Meg nem törhető ének című versét Dodanov Kotja érzéssel szavalta. „A szerkesztő“ című elavult és nem az új Jugoszláviába való villámtréfát Répási Lajos és Korda Miklós az „Egység“ S. E. kulturcsoportjának tagjai adták elő.Az est kiemelkedő száma a „Markovics Szvetozár“ népi tánccsoport fellépése volt. A csoport festői népviseletben népi tánckoszorút mutatott be. „A kisegér” című minősíthetetlenül rossz kabarészámot Répási és Korda alakították. Jan István énekelt szerb és magyar nyelven. Gitáron kitért Atanackovics Bátó. „Kié a gyermek“ című ócska eszközökkel hatást kereső arisztokrata szatírában Répási Lajos, Korda Miklós, Katona Imre és Répási Lajosatt szerepelt. A gyenge műsoros előadás a „Markovics Szvetozár“ tánccsoport nagy sikert aratott népi táncszámával érvéget. Előadás után a „Novkábel“ jazz zenekara tánczenét szolgáltatott . A noviszádi „Egység" sportegyesület kulturcsoportjának magyar nyelvű, a magyar népnek idegen kabarészámai lerontották a város dolgozóinak temerini előadását- „A szerkesztő“, „A kisegér“ és „Kié a gyermek“ című villámtréfák odaillettek Horthymagyarország népvakító, kihívó és sohasem tanító, útmutatást nyújtó színpadaira. Tito Jugoszláviájában a dolgozó nép önmagát, saját életét, szabadságharcát és országépítő munkáját akarja látni a színpadon. Saját gondolatának tolmácsolását várja a művészektől és műkedvelőktől egyaránt. Ezt tudomásul kell vennie az „Egység“ S. E. kulturcsoportja vezetőinek is. A temerini állami malom munkásainak műkedvelő csoportja egy nappal előbb szombaton este a HÍD kiadásában megjelent „Petőfi a bíróság előtt“ című egyfelvonásost mutatta be sikerrel. A falusi dolgozók népi kulturmunkájának példáján okulhatna az „Egység“ kulturcsoportjának vezetősége is. Márciusi ünnepségek ZAGREBBAN A Tanjug jelenti, hogya zágrebi Magyar Közművelődési Egyesület március 15-én ünnepi est keretében emlékezett meg az 1848-as márciusi forradalom 99. évfordulójáról. A nap jelentőségéről Harangozó Tibor a zágrebi Kulturegyesület titkára beszélt. Kiemelte az új Jugoszláviában élő magyarság teljes A magyarcsernyei helyi szakszervezeti tanács március 15-én este megtartott nagygyűlésén a tervgazdálkodás és az időszerű gazdasági kérdések megvitatása mellett, megemlékezett a »Márciusi napokról« is. A nap jelentőségét Fazekas Ilona tanítónő ismertette. Kiemelte Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szerepét a 48-as szabadságharcban. Amiért az évszázados osztrák uralom igája egyenjogúságát s nemzetiségi, gazdasági és kulturális fejlődésének szabad lehetőségét. Sínkó Ervin író, a márciusi szabadságharc eszméjét és a forradalomban résztvett társadalmi osztályok szerepét ismertette. Az ünnepi esten a szabadságharc szellemét érzékeltető műsor került bemutatásra, alól felszabadulni akaró, az embertelen elnyomatásban, rabszolgasorsban sínylődő nép harcolt — a szabadság, egyenjogúság, testvériség — Titó Jugoszláviájában maradéktalanul megvalósult... .A gyűléssel egybekötött ünnepi esten a szakszervezeti tagok nagy számban vettek részt. Selmeci János Magyarcsernye MAGYARCSERNYÉN A szuboticai filharmonikus zenekar noviszádi vendégszereplése Március 24-én hétfőn este 8 órai kezdettel tartja hangversenyét Noviszádon a szuboticai filharmonikus zenekar a Kultúrotthon nagytermeiben. A nagy érdeklődéssel várt hangversenyt Ászics Milán, a szuboticai horvát népszínház és a filharmónia karnagya vezényli, szólisták: Műkó Kora, a szuboticai állami zeneiskola igazgatója és Szkenyerovics Marija, a zeneiskola utolsó éves növendéke. Gazdag és értékes múltra tekint,hét vissza a szuboticai szimfónikus zenekar, első karnagya néhai Lányi Ernő neves zeneszerző volt. 1908- ban történt megalakulása óta kisebb megszakításokkal állandóan a legmagasabb művészi célok szolgálatában működik. Aszics Milán ismert kiváló karmester, sikereket arat egyaránt mint színházi, szimfonikus karmester és mint zeneszerző. Miskó Kora kiváló zongoraművésznőt minden fellépése alkalmával lelkesen ünnepelte az ország két zenei központja, Beográd és Zágráb mellett, számos nagyobb jugoszláviai város. Szkenderovics Matija szopránénekesnő ebben az évadban sikerrel mutatkozott be a beográdi rádió zenekarral. A széles körültekintéssel összeválogatott műsor: Liszinszki: Porin című opera nyitánya; Gotovac: Vágyódás dalai — Három műből álló dalciklus; Mussorgski: Egy éj a kopír hegyen; Liszt Esdur zongoraverseny; Bartók: Román táncok és Aszics: Kolo. Szombaton új bemutató a Magyar Népszínházban A Vajdasági Magyar Népszínház szombaton, március 22-én este 8 órai kezdettel a szuboticai Városi Színház színpadán bemutatja Moliére „Dandin György“ c. nagyszerű klasszikus komédiáját és Csehov „Medve“ c. remek egyfelvonásosát Ugyanezt a műsort vasárnap, március 23-án este 8 órakor megismétlik. A színházkedvelő közönség nagy érdeklődéssel várja a két kitűnő darab bemutatását, mert a Moliérekomédiák és Csehov egylet vonatosai is nagy népszerűségnek örvendenek Szubotián. A klasszikus darab kosztümjei és díszletei külön meglepetést jelentenek a nézőközönség számára. Az előadásra a jegyek délelőtt-délután kaphatók a színház pénztáránál. Az előadásokra a munkásbérletjegyek is érvényesek•___________________. Magyar Sió 5