Magyar Szó, 1947. július (4. évfolyam, 163-187. szám)

1947-07-01 / 163. szám

IV. ÉVFOLYAM, 163 SZÁM NOVISZÁD, KEDD 1947 JULIUS 1 --------- ----------------------. .................... ■■■■■ . Több tervet és folytonosságot népegyetemeink mukájába Népeink demokratikus átnevelé­­sének egyik legfontosabb eszköze a tömegeket vonzó népegyetemi elő­adás. A népegyetemnek az a fel­adata, hogy jól megválasztott, tu­dományosan megalapozott és nép­szerűen feldolgozott előadásokon keresztül a legszélesebb néprétegek művelésén munkálkodjék. A nép­egyetemi előadások tárgyát mindig a nép közvetlen érdeklődése köré­ből kell venni, hogy az előadások tömeges látogatottsága biztosítható legyen. A népegyetemek rendszeres mun­káját állandó, ennek a munkának vezetésére megválasztott vezetőség irányíthatja A vezetőségbe a rend­szeres népegyetemi munka folyto­nosságát biztosító, kipróbált kul­­turmunkások választandók. A ve­zetőség dolga aztán, hogy megfe­lelő előadó káderről gondoskodjék. Ezért népegyetemet csak olyan he­lyen szervezhetünk, ahol megfelelő vezetőség összeállítására alkalmas kulturmunkások elég számmal van­nak s az előadói kádert biztosítani tudják. Ott, ahol alapos és rendszeres népegyetemi m­u­nka kifejtésére kellő feltételek ne­m­ állanak fenn, nem kell népegyete­met szervezni. Legfeljebb a népegyetemekhez közeli helységek­ben népegyetemi kirendeltségeket kell szervezni. Ezeknek a kirendelt­ségeknek megbízottai készítik elő aztán a népegyetemi előadások ki­vitelét a falvakba, településekbe aho­vá kijárni a népegyetem előadóinak egyik legfontosabb feladata A népegyetemeknek különféle tanfolyamokat is kell szervezniük. Ezek a tanfolyamok egész éven át vagy szükség szerint rövidebb ideig is tarthatnak, s a helyben adódó legfontosabb népművelési ágazatok szolgálatába kell álliok Különböző nyelvtanfolyamokat, könyvelési és más szaktanfolyamokat indíthatnak a népegyetemi vezetőség albizott­ságai. A népegyetemek munkájában e­g­engedhetetlen feltétel a tervszerű­ség. Ha nem előre meghatározott terv alapján rendezi meg előadásait a népegyetem, már nem népegye­­temi munkát, hanem csak alkalom­szerű, véletlenül előforduló s kor­látozott értékű felvilágosító előadá­sokat ad. A népegyete­mnek pedig az ilyen alkalmi előadásoknál sok­kal mélyebb hatású rendezettebb működést kell kifejtenie A vajdasági magyar népegyetemek működése az elmúlt két év alatt több helyen már jelentős eredmé­nyeket mutatott fel. Teljes tervsze­rűséget, tömeges látogatottságot s a lakosság helyi szükségletei és érdeklődési köre szerinti sorozatos előadásokat azonban még kevés helyen valósították meg A magyar népegyetem munkájé­ban az elődások tárgyát tekintve, a legutóbbi tél és tavasz folyamán bi­zonyos haladás állapítható meg. Egyre kevesebb az elvont, a tőlünk messze eső s a nép életébe egyálta­lán nem vágó témájú előadás. A vajdasági Főbizottság közmű­velődési osztálya által készített ke­ret­terv célkitűzéseit sokban meg­valósították a zombori, zrenyanini és kikindai magyar népegyetemek. Kevés a messzibevesző ködös vagy egészen időszerűtlen előadásuk, egyre inkább építő valóságunk, a tervgazdálkodás alapján növő új társadalmunk legfontosabb problé­­máit ismertették. Több, a nép gaz­dasági nevelését szolgáló tárgyat is az előadott tárgyak közé iktattak. A helyes témaválasztás terén a zrenyanini mutatott legjobb kezde­ményezést. A zombori magyar nép­­egyetem mér­ezültebb témakörben mozog, a kikindai pedig néhány egészen időtlen kérdést is felvett előadásai közé.­­Az előadások tömeges látogatott­ságát azonban egyik helyen sem tudták elérni. Ezen a téren a szu­­boticai Magyar Népkör népegye­temi előadásai értek el jelentős si­kereket. Az előadások vonzóvá té­telét a s­zuboticai magyar népegye­tem megvalósította. A Népkör nagy színháztermében tartja a magyar népegyetem előadásait Szuboticán, s már jónéhányszor szűknek bizo­nyult az öt-hatszáz főnyi közönsé­get befogadó színházterem. Vajda­ságban ezideig a szuboticai magyar népegyetemen folyik a legjelentő­sebb népegyetemi munka. Ha az előadások szervezettségét, rendsze­res megtartását tömeges látoga­tottságát, vonzó elevenségét tekint­jük, valóban itt történt legnagyobb erőfeszítés, hogy népünknek ezt a fontos művelődési eszközét jól ki­építsék. Egy nagy hiánya a szubo­ticai magyar népegyetemnek, hogy előadóit ritkán vitte el a szuboticai számos tanyaközpont népköreinek előadói termeibe, hogy előadói ál­talában ritkán keresik fel a vidéket, Felső-Bácska magyarlakta falvait. Zrenyanin ezen a téren szép ered­ményt tud felmutatni. Míg magá­ban Zrenyanin központjában alig vonz közönséget a magyar nép­­egyetem, a külterületen, a város körüli­­falvakban aránylag látoga­tott előadásokat tart. A zombori magyar népegyetem is szépen láto­gatta a vidéket. A szuboticai magyar népegyetem sajátossága előadása rendjének ta­lán túlságosan nagy változatossága. Igaz, hogy ezáltal állandóan nagy közönséget biztosít magának. Az általános műveltség emelését feltét­lenül jól szolgálják ezek az előadá­sok De síelésükkel egy-egy fonto­sabb műveltségi ágazatban való ala­posabb kiképzés lehetőségét vetik el. Zenta és Topolya gyengén állnak a magyar népegyetem kérdésével A szó komolyan vett értelmében egyik helyen sem áll fenn valódi népegyetem. Zentán valami tessék­­lá­ssék népegyetemi bizottság is lé­tezik, de alig fejt ki valami tevé­kenységet. Mindössze három-négy előadást tartottak ősztől nyárig, ezek is inkább alkalmi előadások voltak. Rendszeresség és tervszerű­ség hiányzik a munkából. Topolyán a Magyar Kultúrkör meg s­em kísérelte magyar népegye­tem szervezését. Semmiféle nép­­egyetemi előadás nem fordult elő a községben. Egyedül a szakszerve­zetek munkásegyetemi előadásai vé­geztek népnevelő munkát ebben a fontos magyar járási központban. Mind a zentai, mind a topolyai já­rás területén a járás képviselői és néhány szakszervezeti előadó tar­tott olykor előadást az egyes na­gyobb községekben Ezeket az elő­adásokat azonban alkalomszerűsé­­gük miatt szintén nem vehetjük népegyetemi előadásoknak A nagyobb magyarlakta helyek közül még Becse és Debelyacsa mutat kezdeményezést és rendsze­res tevékenységet a magyar mun­kában. Ezenkívül a kovini járásban Szokorovác község magyar kultur­­munkásai tartanak rendszeres elő­adásokat, s előadásaikat megválasz­tott, állandó vezetőség szervezi. Egy nagy hiány jellemzi Vajda­ság minden magyar népegyetemé­nek tevékenységét, hogy kétkezi munkásokat, rohammunkásokat, földmegmunkáló kiváló szakembe­reket stb., ritkán vagy egyáltalán nem­­szólaltatnak meg. Pedig a ter­melésben vezetőhelyet betöltő, terv­gazdálkodásunkban kiváló eredmé­nyeket felmutató­­ dolgozóink is nagyon sok érdekes dolgot mond­hatnának el. Sok értékes dologgal ismertethetnék meg széles népréte­geinket Valamennyi magyar nép­egyetemünknek arra kell töreked­nie hogy ne csak az értelmiség neve legyen. A valósághoz közel­álló emberek megszólaltatása, a va­lóságunkat érintő témák kiválasz­tása feltétlenül tömegesebb látoga­tottságot is biztosít. ----------------­ Már két hónapja nem tudj­u­k mi a fizetésünk és m­t hazánk és Vajdaság többi helységében, nálunk Apatinban is folyik a küzdelem a termelési ter­vek megvalósításáért Nap nap után olvassuk a Magyar Szóban a terme­tés térén elén sikereket Az utóbbi időben sokat olvastunk a téglagyá­­rak munkájáról Mivel jómagam is téglagyári munkás vagyok nagyon érdekesek és televízések voltak szá­momra ezek a cikkek. A cikkekből azt tapasztaltam, hogy téglagyárainkban és építőipa­ri vállalatainkban jó munka folyik,­­ hogy a munkát a teljesítmény sze­rint jutalmazzák Ebből rájöttem, hogy nálunk hibák vannak mert habár a munka jól halad, a jutal­­mazás kérdését elhanyagolták Már két hónapja dolgozunk, de még mindig nem tudjuk, hogy meny­nyi a járandóságunk ezer vályog után. Csak egy esetet említek: az egyik munkástársam negyedmagá­val dolgozik és eddig kb. 65.000 darab vályogot készített el. Ezért mindössze 4500 dinárt kapott kéz­hez. A munkások feltették a kér­dést az igazgatóságnak, hogy mi­ért nem fizetik ki őket és azt a feleletet kapták, hogy Noviszádról még nem érkezett a bérrendelet. Ezen a helyzeten sürgősen vál­toztatni kell, mert a rendszertelen fizetés miatt az utóbbi időben lany­hulás érezhető a munkában is Gyá­runk munkásai, ha a helyzet meg­kívánja, önkéntesen te dolgoznak mert tudják, hogy erre szüksége van újjáépítésünknek. De azt is tudják, hogy népi államunkban mindenki­nek meg kell kapnia rendes mun­kája után járó bérét. M. L. téglagyári munkás, Apatin. Zombor Nem Ifjúsága az akkumuláció alapért Zombor, julius hó Zombor város Népi Ifjúsága legutóbb megtartott gyűlésén határozatot hozott, melynek alapján kalászgyűjtő versenyre hívja fel Vajdaság minden járá­si illetve Népi Ifjúságának szer­vezetét. A verseny amely július 1-től július 20-ig tart, a következő pontokból áll. 1. Melyik járás illetve város ifjúsága gyűjt össze nagyobb mennyiségű búzakalászt az ille­tő járás búzaföldjéhez viszonyít­va. 2. Melyik járás illetve város kapcsol be több pionirt a kalász­­gyűjtési munkába. Előre az ötéves terv megvaló­sításáért! Zombor páros Népi Ifjúsága ARA 2 DINAR A kereskedelmi és ellátási hálózat újjászervezése A szövetkezetek csak saját tagjaiknak árusíthatnak A magánkereskedők külön állami raktárból kapnak árut Beográdban nagyfontosságú érte­kezlet volt, amelyen részt vettek Szer­bia minden járásának és városának kereskedelmi és közellátásügyi elő­adói, továbbá a vajdasági tarto­mányi főbizottság, Koszovó és Metohia főbizottságának előadói. Je­len volt a Szerb Népköztársaság ke­reskedelmi és közellátási minisztere is. Az értekezleten Bogdanovics Jaksa a Szerb Népköztársaság ke­reskedelmi és közellátási miniszte­rének helyettese beszédet mondott. Eddigi elosztási rendszerünkben — mondotta — annyi hiba és hiá­nyosság volt, hogy egészen új rend­szerre kellett áttérnünk. Eddigi rendszerünk képtelen volt arra, hogy a tervgazdálkodással párhuzamosan ellássa a lakosságot. Az alapkülönb­ség abban tesz, hogy az eddigi csak általánosságban körvonalazott ke­reti­ntézkedések helyett rátérünk a közfogyasztásra szánt árucikkek o­­lyan csoportosítására, amelyből az elosztó szerv mindig olyan minő­ségű, mennyiségű, olyan szinű, mé­retű, térfogatú árut választhat, a­­melyik fogyasztóinak legjobban meg­felel. A második alapvető különb­ség, hogy az új elosztási terv hosz­­szabb időre készül. Eddig kereske­­delmi-ellátási hálózatunk nagyban függött az esetlegességtől és erősen befolyásolta a bürokratikus mód­szer. Az ellátási vonal egészen kü­lön vált adminisztrációs tekintetben a tényleges elosztási vonaltól. A tényleges elosztási vonal alá volt vetve adminisztrációs intézkedések­nek, vakon követte ezt a vonalat. Egyszóval: kereskedelmi hálózatunk­ból teljesen hiányzott az igazi ke­reskedelmi szellem. Kereskedelmünk csak racionalizált és kontingentált áruval kereskedett, nem törekedett nagyobb árumennyiségre, nem hasz­nálta ki a szabadforgalom árucik­keit és nem törekedett választékra. Állami kereskedelmi és szövetkeze­ti üzleteink valójában felvevő rak­tárak voltak csak, olyan árucikkek­re, amelyet éppen megküldtek ne­kik. Ha az üzlet állandóan olyan árucikkeket kap, amelyeket a kö­­zönség nem keres, poros raktárrá változik. Csak ritkán fordult elő, hogy a vállalat visszautasította az olyan árucikkek átvételét, amelyek nem feleltek meg a fogyasztói ke­resletnek és így előreláthatólag el­adhatók sem voltak. Az új áruelosztási rendszer sza­kít azzal az eddigi gyakorlattal, a­­mely szerint a kereskedelmi üzletek nagykereskedői és elosztói­ raktárak közelebb hozza az üzleteket a ve­vőkhöz és a nagykereskedői szere­pet teljesen átengedi a járási rak­táraknak, illetve szövetkezeti járási ügyvezetőségeknek. A nagykereskedelmi tevékenység ilyen megszorítása fontos újítás lesz új áruelosztó rendszerünkben. Az állami kereskedelmi hálózat átszervezése Az állami kereskedelmi hálózat átszervezése, amelyet a napokban mindenütt végrehajtunk, teljes mér­tékben biztosítja valamennyi keres­kedelmi szektor függetlenségét. A városi és járási raktárak a kis- és nagykereskedelmi üzemek különle­ges egyesített típusai lesznek és kis­kereskedelmi tevékenységük is ha­tékony lesz. Ugyanez áll a járási ügyvezetőségekre, amelyek a helyi szövetkezeteket áruval látják el. A magánkereskedőket a jövőben nem a járási és városi raktárak táplál­ják áruval, hanem külön erre a cél­ra létesített kereskedelmi raktá­rak. Kereskedelmi hálózatunk eszerint a jövőben így fest: A magánüzletek mellett minden járásban lesz járási és minden vá­rosban városi raktár. Párhuzamo­san ezzel külön raktára lesz a járá­si ügy­vezetőségeknek, amely a szö­vetkezeti tagszervezeteket látja el áruval. A szövetkezetek a jövőben csak beírt tagjaikat látják el áruval. A többi fogyasztó a járási raktárban, illetve a magánszektor üzleteiben vá­sárol Mivel a szövetkezetek bizo­nyos speciális árufajtákat (télikabát szövet firnajsz, üveg stb.) nem kap­nak, a járási raktár egész sor áru­cikk egyedüli árusítója lesz. A magánkereskedelmet hat állami központi raktár fogja árucikkekkel ellátni. Ezek a központi raktárak bizonyos forgalmi központokban az elosztás megkönnyítése érdekében fiókokat létesítenek. Ezek mellett az állami raktárak mellett, mint nép­köztársasági jellegű intézmény, egye­dül a NAMA marad meg. Kereskedelmi hálózatunk a jövő­ben úgy építi ki munkásságát, hogy az kielégítse a közönség ízlését, a helyi szokásokat stb. Éppen ezért a kereskedelemnek bizonyos kötele­zettséget kell vállalnia. Hogy köte­lezettségeinek megfeleljen,­­ bizo­nyos jogokat kell élveznie. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a szö­vetségi kormánynak az adás-vételi szerződések megkötésére vonatkozó június 6-iki rendelete. A járási és városi népbizottságok­nak alapjában meg kell változtat­­niuk magatartásukat az áruelosztás kérdésében. Az eléjük szabott ha­táridőket feltétlenül be kell tarta­­niuk. Ezt nemcsak a széles tömegek szükséglete, hanem a központi terv megvalósítá­sa is követeli. Általában a széles néptömegek szükségletei­vel szemben a néphatóságoknak nem szabad bürokratikus magatartást tanusítaniuk. A járási és városi népbizottságok feladata Milyen feladatok állnak mindezek alapján azok előtt, akik a járási és városi népbizottságok keretében a kereskedelmi szerveket vezetik? Mindenekelőtt minden járás te­rületén ki kell építeni a járási gaz­dasági vállalatot (Szremag). Szakí­tani kell azzal a gyakorlattal, hogy a járásban csak akkor alakuljon Stremag, ha ehhez elegendő racio­nalizált és kontingentált árut bizto­sítottunk A járási raktárnak lehe­tősége van, hogy a tervszerűen elő­relátott árumennyiségen felül is széleskörű forgalmat bonyolítson le szabadforgalomban elsősorban a he­lyi forrásokra , a helyi gyáriparra kisiparra és háziiparra támaszkod­va. A járási vállalat mindenkor tel­jes erejével részt vehet a mezőgaz­dasági cikkek átvételében is. Ösz­­szeköttetést teremthet a népköztár­sasági jellegű beváltó vállalatokkal és mint azok bizományosa működ­het. Harcolni kell a kereskedelemben mindenfajta monopolisztikus jelen­ség ellen. A kereskedelem külön­böző szektorai között egészséges versenyt kell teremteni. Ennek a versenynek nem az árakra kell irá­nyulnia, hanem a vevő jobb és ala­posabb kiszolgálására A vállalatok életképességét további működésük dönti el A járási és városi népbizottságok legyenek tisztában kötelességeikkel fogyasztóik rendes ellátása tekinte­tében. Ugyanakkor legyenek tisz­tában az ötéves tervvel szemben fennálló kötelességeikkel is — a vállalt és előírt pontokat meg kell valósítani, sőt túl kell szárnyalni Ez az ötéves terv megvalósításának igazi értelme.

Next