Magyar Szó, 1947. augusztus (4. évfolyam, 188-214. szám)
1947-08-25 / 209. szám
1A ** IV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM no visz Ad, hétfő, 1947 augusztus 25 óra 2 dinár SOftTARZNA М.АСИКЛ ’’IWf A bogojevói „Testvériség-Egység“ híd népköztársaságaink egységét jelképezi és a demokratikus népek közeledését szolgálja Szombaton Zomibor augusztus hó — Elérkezett a szombat is. Már csak egy nap választ el bennünket a hidavatás napjától — mondják a gombosi híd építői. A gombosi állomástól a Dunapartig nagy a sürgés-forgás. Mindenki dolgozik. Az utolsó simításokat végzik , és készülnek a nagy napra. A központi irodában állandóan szól a telefon, Beográdból, Noviszádról, Eszékről, Zomborból kapják az utasításokat Bukálovics Bozsidár mérnök leteszi a kagylót és örömmel mondja szaktársainak: »Nagy vendégek érkeznek holnap!« Az irodában grafikonok szemlél,telik az első naptól az utolsóig végzett munkát Egyik asztalnál Dubrovszki szovjet mérnök és Hrisztovics jugoszláv mérnök beszélget. Az ünnepély műszaki előkészületeit vitatják meg. Ez már könnyebb feladat, mint a hídépítés. A kettes sínpáron nagy a forgalom. A megmaradt deszkákat, gerendákat és vasalkatrészeket szállítják a gombosi állomásra A hídépítők minél szebbé és ünnepélyesebbé akarják tenni ezt a nagy napot. A híd baloldalán felállított tribünön lengeti a szél a hatalmas jugoszláv, szovjet szerb és horvát zászlót. Mindenütt jugoszláv és magyar forrású jelszavak láthatók. A híd felett a szakszervezetek vörös zászlója és száz és száz jugoszláv, szerb és horvát zászlócska lebeg Megszólal a sziréna. 12 óra. A munka leáll, ebédszünet van. A hangszórók szláv és magyar lemezekkel szórakoztatják a munkásokat Délután már csak az ünnepély előkészítő munkálatait fejezik be A híd kész Az étkezdében a hídépítő munkásokon kívül több idegennel találkozunk Itt van a beográdi »Zvezda«, a zágrábi »Jadran«, a szovjet, az angol és a cseh híradó filmfelvevője, valamint a Tanjug, Borba« »Politika« és a többi lapok tudósítói. Kérdésekkel ostromolják Zöldi István, Viketa József, László Nándor és Sztankovics Péter négyszeres rohammunkásokat Az ünneplőbe öltözött rohammunkások mellett ott ülnek családtagjaik is. Ők is eljöttek hogy férjükkel, apáikkal együtt ünnepeljenek és örüljenek. A tó mellett két nagy sátort, büffét állítottak fel A csárdában cigányzene játszik Ünneplőbe öltözött munkások egy pohár bor vagy egy korsó sör mellett beszélgetnek. Galambos István szorongó szívvel nézi a távoli hidat . Bizony nehéz lesz itthagyni. Úgy megszoktuk már ezt a helyet és annyira megszerettük egymást, hogy igazán nehéz a válás. Szerbek, magyarok, honátok, ruszinok és telepesek egysége és testvérisége épült ki ennél a hídnál. Tamaskó Katalin öreg-iéni a dályai hegyeklakója is eljött Gombosra, hogy résztvegyen az ünnepélyen. — Nekünk dubaiaknak és gombosiaknak sokat jelentez a híd. Ezentúl nem kell órákat várni szekereinkkel a kompra és nem kell fizetni az átkelésért, — mondja Kati néni. Beesteledett. Mindenki aludni tért, hogy holnap kialudva kipihenve ünnepelje a jugoszláv újjáépítés nagy ünnepét, a gombosi Duna-lúd avatását. Vasárnap Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött. Ekkor érkezett meg a közlekedésügyi miniszter pirosszil,üemautója, amely a vendégeket hozta. Röviddel ezután befutott Zomborból az a szerelvény is, amely az ünnepség befejezése után elsőnek ment át az újjáépített híden. A nagygyűlést dr. Doroski Jován, a hódsági járási népbizottg elnöke, szkupstinai képviselő nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Utána Vujászinovics Tódor közlekedésügyi miniszter mondott beszédet a mikrofon előtt. Ismertette a hídépítés történetét és elismerését fejezte ki a hídépítő munkásoknak erőfeszítéseikért, amelyekkel, 23 nappal a kitűzött határidő előtt és 7 nappal a vállalt időpont előtt, befejezték a híd újjáépítését. Vasárnap délelőtt avatták fel ünnepélyes külsőségek között mintegy 50.000 főnyi közönség jelenlétében az újjáépített gombosi nagy vasúti és közúti hidat Délnyugat-Bácska népe hatalmas tömegben vonult fel a hídavatás ünnepélyére. Már hajnalban megindult a gépkocsik, kocsik, kerékpárok és gyalogosok tömege az ünnepség színhelye felé. Ugyanekkor különböző irányokból egymásután befutottak a különvonatok. A tömeg aIlidtől balra a töltésen helyezkedett el, mint egy nagy szabadtéri színpad közönsége." A főleg népviseletbe öltözött tömeg, pompás látványt nyújtott, szerűséget követel az emberi munkaerő és az anyag felhasználásában. Hogy biztosíthassuk a sikert és megrövidítsük a célunk megvalósításához vezető utat, alkalmaznunk és használnunk kell az új módszereket, tervszerű munkát kell bevezetnünk. Így született meg Tito marsal javaslatára hazánk kiépítésének Ötéves Terve. — Ez a terv előirányozta ennek a hídnak a felépítését is. Amint látjátok, a nagy nehézségek ellenére is idő előtt elkészült közületek bizonyára sokan emlékeznek a régi hídra, a régi híd lerombolására és az akkori borzalmakra. Többen emlékeznek arra, hogy a megszállók hogyan készültek a híd felépítésére, de csak a híd részeinek széthurculásáig jutottak el. — Amikor hozzá lettünk az építéshez, szinte teljesen alapjaiból kellett kezdenünk. És íme, hála dolgozóink, mérnökeink és munkásaink ötletességének, ma itt látjuk a hidat 1, szén. Erősebb, mint volt s nemcsak arra alkalmas, hogy a vasúti, hanem a kocsi és gyalogos forgalomra is. Úgy szabtuk meg a határidőt, hogy elkészüljön az őszi nagy szállítssok idejére és elősegítse e vidékek tervének megvalósítását. — Ez a hid a mi dolgozóink újabb iskolája volt Ezen is sokat tanultunk. Megtanultuk elsősorban, hogy anедо.munka megszervezését helyesen végezzük el, annak sikerülnie kell. Megtanultuk, hogy ha helyesen készítjük a tervet és helyes normákat vezetünk be minden munkának időre és sikerrel el kell készülnie. Ezen a hídon megtanultuk, hogy hogyan kell takarékoskodni és gazdálkodni, amikor népvagyonról van szó. Takarékoskodva és gazdálkodva mi az egész híd súlyába, amely 3530 tonnát tesz ki, a lerombolt régi Ilid anyagából 3200 tonnát beépítettünk. Régen az ilyen anyagot használhatatlannak minősítették, de a hídépítő munaközösség találékonyságából, ötletességéből sikerült azt helyesen felhasználnia, az ócskavasból ezt a nagy és szép hidat építeni államunk számára. A hídépítő munkaközösség ennek az anyagnak a felhasználásával és a munkaidő rövidítésével az államnak milliós összegeket takarított meg; megmutatta, hogy hisz a dolgozó emberek nagy hazájában, hogy hisz Titóban! Nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak Kolokolov mér A közlekedésügyi miniszter után a hadsereg képviselője szólalt fel, majd Maszlarics Bozsidár vezérőrnagy az asszszláv Bittság elnöke oszijeki képviselő mondott nagyjelentőségű beszédet. Beszédében rámutatott arra, hogy a híd neve — ..Egység és testvériség’ — pompás szimbóluma az eszmének és a végzett munkának Azok, akik ezt a tudat romjaiból újjáépítették, з testvériségért és egységért dolgoztak s munkájuk eredményeképpen ez a híd közelebb hozza egymáshoz az egyes népköztársaságokat, főleg a Szerb Népköztársaságot a Horvát Népköztársasághoz, valamint Bosznia és Hercegovinához. A továbbiak során külpolitikai vonatkozásban is méltatta a híd jelentőségét és kiemelte, hogy ez a közlekedési objektum a népek közeledését szolgálja. Különösen meleg szavakkal emlékezett meg Magyarországról és kiemelte, hogy hazánk együtt akar működni a demokratikus Magyarországgal. Ezt az együttműködést az újjáépített híd is elősegíti. »Ez a híd — mondotta Maszlarics, hozzájárul a két szomszéd nép gazdasági közeledéséhez. Meg a nőknek és a többi sizemet szakembereknek is, akik nekünk, mind a Vörös Hadsereg Hídjának kiéptőében, Beogradnál, mind ennek a hídnak kiépítésében is segítséget nyújtottak. Nekik köszönetet mondva, hangsúlyozni akarom, hogy népeink sosem feledkeznek meg arról, hogy a nagy és hatalmas Szovjetszövetségnek mennyivel tartoznak. Nem kell sokat beszélnem annak gazdasági jelentőségéről, amit ez az acélkapocs tennt köztársaságaink között. De mint minden művünk az ország kiépítésében, ennek a hídnak is megvan a maga politikai jelentősége. Ez a híd a Szerb Népköztársaság népeit a Horvát Népköztársaság népeivel köti össze, segíti további közeledésüket és egymás megismerését. S teljesen érthető volt ezen vidék frontszervezeteinek javaslata, hogy a hídnak a neve „Testvériség és Egység Hídja" legyen. Tudjuk, hogy még csak kezdetén vagyunk hazánk újjáépítésének és ötéves tervünk megvalósításának. De már eddig is meggyőződtünk népeink erejéről és tudjuk, hogy az ötéves tervvel is győzelmet aratunk, szilárdítja a szomszédos Magyarországgal fennálló barátságunkat. És ezért nemcsak népeink testvériségét és egységét éltetem, hanem minden szabadságszerető demokratikus nép barátságát.« A következő szónok a Szakszervezetek Központi Bizottságának képviselője volt, majd a hidápítők szakszervezeti csoportjának titkára szólalt fel. Utána Zecsevics Vlada szövetségi építésügyi miniszter aki az ünnepség közben érkezett meg, a híd műszaki munkálatainak nehézségeit ismertette. Szabadka Sándor Zombor város és a zourbori járás nevében magyarul szólott az ünneplő tömeghez Beszédét a közönség nagy lelkesedéssel fogadta és többször is félbeszakította tapsaival. Szabadka Sándor a többi között a következőket mondotta: — Meg vagyok győződve arról, hogy az egység és testvériség, mely a híd építése folyamán a hídépítők, szerbek, horvátok és magyarok között megvalósult, most ezen az újjáépített hídon át még jobban megszilárdul Jugoszlávia népei között. Ezután az Ifjúsági Vasútvonal küldötte lépett a mikrofon elé és a vasutépítő ifjúság nevében melegen üdvözölte abogojevói híd építőit. (Folyatás a második oldalon) dolgozóink újabb munkadiadala VUJÁSZINOVICS TODOR BESZÉDE A hidaváráson Vujaszinovics Tódor szövetségi közlekedésügyi miniszter a következő szavakkal adta át a forgalomnak a hidat: — Újabb jelentős győzelmi ünnepet ülünk Ezt a győzelmet a munka frontján harcoltuk ki és e front fontossága semmivel sem kisebb, mint amelyen dicső hadseregünk hazánk szabadságát kiharcolta. — Hazánkban úi szocialista rendszert építünk ki és ennek kiépítése uj módszereket és ami a fő, terv MASZLARICS BOZSIDÁR BESZÉDE Az újjáépített híd ш Az első vonat Vujászinovics Tódor miniszter beszél , miniszterek átmennek a tódon Nos&