Magyar Szó, 1947. augusztus (4. évfolyam, 188-214. szám)

1947-08-25 / 209. szám

1­A ** IV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM no visz Ad, hétfő, 1947 augusztus 25 óra 2 dinár SOftTARZNA М.АСИКЛ ’’IWf A bogojevói „Testvériség-Egység“ híd népköztársaságaink egységét jelképezi és a demokratikus népek közeledését szolgálja Szombaton Zomibor augusztus hó — Elérkezett a szombat is. Már csak egy nap választ el bennün­ket a hidavatás napjától — mond­ják a gombosi híd építői. A gombosi állomástól a Duna­­partig nagy a sürgés-forgás. Min­denki dolgozik. Az utolsó simítá­sokat végzik , és készülnek a nagy napra. A központi irodában állandóan szól a telefon, Beográdból, Novi­­szádról, Eszékről, Zomborból kap­ják az utasításokat Bukálovics Bozsidár mérnök leteszi a kagylót és örömmel mondja szaktársainak: »Nagy vendégek érkeznek holnap!« Az irodában grafikonok szemlél,­telik az első naptól az­ utolsóig vé­g­zett munkát Egyik asztalnál Dub­rovszki szovjet mérnök és Hriszto­­vics jugoszláv mérnök beszélget. Az ünnepély műszaki előkészületeit vi­tatják meg. Ez már könnyebb fel­adat, mint a hídépítés. A kettes sínpáron nagy a forga­lom. A megmaradt deszkákat, ge­rendákat és vasalkatrészeket szál­lítják a gombosi állomásra A híd­építők minél szebbé és ünnepélye­sebbé akarják tenni ezt a nagy na­pot. A híd baloldalán felállított tri­bünön lengeti a szél a hatalmas ju­goszláv, szovjet szerb és horvát zászlót. Mindenütt jugoszláv és ma­gyar forrású jelszavak láthatók. A híd felett a szakszervezetek vörös zászlója és száz és száz jugoszláv, szerb és horvát zászlócska lebeg Megszólal a sziréna. 12 óra. A munka leáll, ebédszünet van. A hangszórók szláv és magyar leme­zekkel szórakoztatják a munkáso­kat Délután már csak az ünnepély előkészítő munkálatait fejezik be A híd kész Az étkezdében a hídépítő munkásokon kívül több idegennel találkozunk Itt van a beográdi »Zvezda«, a zágrábi »Jadran«, a szovjet, az angol és a cseh híradó filmfelvevője, valamint a Tanjug, Borba« »Politika« és a többi lapok tudósítói. Kérdésekkel ostromolják Zöldi István, Viketa József, László Nándor és Sztankovics Péter négy­szeres rohammunkásokat Az ün­neplőbe öltözött rohammunkások mellett ott ülnek családtagjaik is. Ők is eljöttek hogy férjükkel, ap­áikkal együtt ünnepeljenek és örül­jenek. A tó mellett két nagy sátort, büffét állítottak fel A csárdában cigányzene játszik Ünneplőbe öl­tözött munkások egy pohár bor vagy egy korsó sör mellett beszél­getnek. Galambos István szorongó szívvel nézi a távoli hidat . Bizony ne­h­éz lesz itthagyni. Úgy megszoktuk már ezt a helyet és annyira megszerettük egymást, hogy igazán nehéz a válás. Szer­bek, magyarok, honátok, ruszinok és telepesek egysége és testvérisé­ge épült ki ennél a hídnál. Tamaskó Katalin öreg-iéni a dá­­lyai hegyek­­lakója is eljött Gom­bosra, hogy résztvegyen az ünnepé­­lyen. — Nekünk dubaiaknak és gom­bosiaknak sokat jelent­­ez a híd. Ezentúl nem kell órákat várni sze­kereinkkel a kompra és nem kell fizetni az átkelésért, — mondja Kati néni. Beesteledett. Mindenki aludni tért, hogy holnap kialudva kipihenve ün­­nepelje a jugoszláv újjáépítés nagy ünnepét, a gombosi Duna-lúd ava­tását. Vasárnap Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött. Ekkor érkezett meg a közlekedésügyi miniszter pirosszi­­l,ü­emautója, amely a vendégeket hozta. Röviddel ezután befutott Zomborból az a szerelvény is, a­­mely az ünnepség befejezése után elsőnek ment­ át az újjáépített hí­de­n. A nagygyűlést dr. Doroski Jován, a hódsági járási népbizottg elnö­ke, szkupstinai képviselő nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Utána Vujászinovics Tódor közle­kedésügyi miniszter mondott beszé­det a mikrofon előtt. Ismertette a hídépítés történetét és elismerését fejezte ki a hídépítő munkásoknak erőfeszítéseikért, amelyekkel, 23 nappal a kitűzött határidő előtt és 7 nappal a vállalt időpont előtt, befejezték a híd újjáépítését. Vasárnap délelőtt avatták fel ün­nepélyes külsőségek között mintegy 50.000 főnyi közönség jelenlétében az újjáépített gombosi nagy vasúti és közúti hidat Délnyugat-B­ácska népe hatalmas tömegben vonult fel a hídavatás ünnepélyére. Már­ haj­nalban megindult a gépkocsik, ko­csik, kerékpárok és gyalogosok tö­mege az ünnepség színhelye felé. Ugyanekkor különböző irányokból egymásután befutottak a különvona­­tok. A tömeg a­­Ilidtől balra a töl­tésen helyezkedett el, mint egy nagy szabadtéri színpad közönsége." A főleg népviseletbe öltözött tö­meg, pompás látványt nyújtott, szerűséget követel az emberi mun­­­­kaerő és az anyag felhasználásában. Hogy biztosíthassuk a sikert és megrövidítsük a célunk megvalósí­tásához vezető utat, alkalmaznunk és használnunk kell az új módsze­reket, tervszerű munkát kell beve­zetnünk. Így született meg Tito marsal javaslatára hazánk kiépítésé­nek Ötéves Terve. — Ez a terv előirányozta ennek a hídnak a felépítését is. Amint lát­játok, a nagy nehézségek ellenére is idő előtt elkészült közületek bi­zonyára sokan emlékeznek a régi hídra, a régi híd lerombolására és az akkori borzalmakra. Többen em­lékeznek arra, hogy a megszállók hogyan készültek a híd felépítésé­re, de csak a híd részeinek szét­­hurculásáig jutottak el. — Amikor ho­zzá lettünk­ az épí­téshez, szinte teljesen alapjaiból kellett kezdenünk. És íme, hála dol­gozóink, mérnökeink és munkása­­ink ötletességének, ma itt látjuk a hidat 1­, szén. Erősebb, mint volt s nemcsak arra alkalmas, hogy a vas­úti, hanem a kocsi és gyalogos forgalomra is. Úgy szabtuk meg a határidőt, hogy elkészüljön az őszi nagy szállíts­sok idejére és elősegít­se e vidékek tervének megvalósítá­sát. — Ez a hid a mi dolgozóink újabb iskolája volt Ezen is sokat tanul­tunk. Megtanultuk elsősorban, hogy an­едо.munka megszervezését he­lyesen végezzük el, annak sikerül­nie kell. Megtanultuk, hogy ha he­lyesen készítjük a tervet és helyes normákat vezetünk be minden m­un­­kának időre­ és sikerrel el­ kell ké­szülnie. Ezen a hídon megtanultuk, hogy hogyan kell takarékoskodni és gazdálkodni, amikor népvagyonról van szó. Takarékoskodva és gaz­dálkodva mi az egész híd súlyába, amely 3530 tonnát tesz ki, a lerom­bolt régi Ilid anyagából 3200 ton­nát beépítettünk. Régen az ilyen anyagot használhatatlannak minő­sítették, de a hídépítő mu­naköz­ös­ség találékonyságából, ötletességé­ből sikerült azt helyesen felhasz­nálnia, az ócskavasból ezt a nagy és szép hidat építeni államunk szá­mára. A hídépítő munkaközösség ennek az anyagnak a felhasználá­sával és a munkaidő rövidítésével az államnak milliós összegeket ta­karított meg; megmutatta, hogy hisz a dolgozó emberek nagy hazájában, hogy hisz Titóban! Nem mulaszthatom el, hogy kö­szönetet ne mondjak Kolokolov mér A közlekedésügyi miniszter után­­ a hadsereg képviselője szólalt fel, majd Maszlarics Bozsidár vezérőr­nagy az asszszláv B­i­­ttság elnöke oszijeki képviselő mondott nagyje­lentőségű beszédet. Beszédében rá­mutatott arra, hogy a híd neve — ..Egység és testvériség’ — pompás szimbóluma az eszmének és a vég­zett munkának Azok, akik ezt a tudat romjaiból­­ újjáépítették, з testvériségért és egységért dolgoz­tak s munkájuk eredményeképpen ez a híd közelebb hozza egymás­hoz az egyes népköztársaságokat, főleg a Szerb Népköz­­társ­aságot a­­ Horvát Népköztársasághoz, valamint Bosznia és Herce­govinához. A továbbiak so­rán külpolitikai vonatkozás­­ban is méltatta a híd jelen­tőségét és kiemelte, hogy ez a közlekedési objektum a népek közeledését szolgálja. Különösen meleg szavakkal emlékezett meg Magyaror­szágról és kiemelte, hogy hazánk együtt akar működ­ni a demokratikus Magyar­­országgal. Ezt az együtt­működést az újjáépített híd is elősegíti. »Ez a híd — mondotta Maszlarics, hozzájárul a két szomszéd nép gazda­sági közeledéséhez.­ Meg a nőknek és a többi size­met szakem­bereknek is, akik nekünk, mind a Vörös Hadsereg Hídjának kiéptő­ében, Beogradnál, mind ennek a hídnak kiépítésében is segítséget nyújtottak. Nekik köszönetet mond­va, hangsúlyozni akarom, hogy né­peink sosem feledkeznek meg ar­ról, hogy a nagy és hatalmas Szov­jetszövetségnek mennyivel tartoz­nak.­­ Nem kell sokat beszélnem annak gazdasági jelentőségéről, amit ez az acélkapocs ten­nt köztársasá­gaink között. De mint minden mű­vünk az ország kiépítésében, en­nek a hídnak is megvan a maga politikai jelentősége. Ez a híd a Szerb Népköztársaság népeit a Hor­vát Népköztársaság­ népeivel köti össze, segíti további közeledésüket és egymás megismerését. S teljesen érthető volt ezen vidék frontszer­vezeteinek javaslata, hogy a hídnak a neve „Testvériség és Egység Hídja" legyen. Tudjuk, hogy még csak kezdetén vagyunk hazánk újjáépítésének és ötéves tervünk megvalósításának. De már eddig is meggyőződtünk né­peink erejéről és tudjuk, h­ogy az ötéves tervvel is győzelmet aratunk, szilárdítja a szomszédos Magyaror­szággal fennálló barátságunkat. És ezért nemcsak népeink testvérisé­gét és egységét éltetem, hanem minden szabadságszerető demokra­tikus nép barátságát.« A következő szónok a Szakszer­vezetek Központi Bizottságának képviselője volt, majd a hidápítők szakszervezeti csoportjának titkára szólalt fel. Utána Zecsevics Vlada szövetségi építésügyi miniszter aki az ünnepség közben érkezett meg, a­ híd műszaki munkálatainak ne­hézségeit ismertette. Szabadka Sándor Zom­bor város és a zourbori járás nevében magya­rul szólott az­ ünneplő tömeghez Beszédét a közönség nagy lelkese­déssel fogadta és többször is fél­beszakította tapsaival. Szabadka Sándor a többi között a követke­zőket mondotta: — Meg vagyok győződve arról, hogy az egység és testvériség, mely a híd építése folyamán a hídépítők, szerbek, horvátok és magyarok kö­zött megvalósult, most ezen az új­jáépített hídon át még jobban meg­szilárdul Jugoszlávia népei között. Ezután az Ifjúsági Vasútvonal küldötte lépett a mikrofon elé és a vas­utépítő ifjúság nevében mele­gen üdvözölte a­­bogojevói híd épí­tőit. (Folyatás a második oldalon) dolgozóink újabb munkadiadala VUJÁSZINOVICS TODOR BESZÉDE A hidaváráson Vujaszino­­vics Tódor szövetségi köz­lekedésügyi miniszter a kö­vetkező szavakkal adta át a forgalomnak a hidat: — Újabb jelentős győ­zelmi ünnepet ülünk Ezt a győzelmet a munka front­ján harcoltuk ki és e front fontossága semmivel sem kisebb, mint amelyen dicső hadseregünk hazánk sza­badságát kiharcolta. — Hazánkban ú­i szocia­lista rendszert építünk ki és ennek kiépítése uj mód­szereket és ami a fő, terv­ MASZLARICS BOZSIDÁR BESZÉDE Az újjáépített híd ш Az első vonat Vujászinovics Tódor miniszter beszél , miniszterek átmennek a tódon No­­s&

Next