Magyar Szó, 1947. november (4. évfolyam, 267-292. szám)
1947-11-01 / 267. szám
2 Magyar Szó A francia Kommunista Párt összefogásra hívja fel a demokratikus és köztársasági erőket MAURICE THOREZ ÉLESHANGÚ BÍRÁLATA A RAMADIER KORMÁNY ÉS A SZOCIALISTÁK ÁRULÁSÁRÓL • RAMADIER FELVETETTE A BIZALMI KÉRDÉST Parisból jelentik: A francia politika válaszaihoz érkezett A községi választások eredményei megmutatták: egyrészt, hogy az amerikai imperializmus bérencének, de Gaullenak a támadása a demokrácia és a köztársaság ellen súlyos veszélyt jelent. Másrészt megmutatta, hogy egyedül a Kommunista Párt hívei megingathatatlanok és ez a párt jelenti a francia nemzeti és demokratikus érdekek legszilárdabb és legerősebb védőbástyáját. De Gaulle az első eredményeken felbátorodva és látva a jobboldali szocialisták ingadozását, feloszlatásra szólította fel a nemzetgyűlést, azt remélve, hogy az új választásokon a nemzetgyűlésben is megindíthatja támadását a francia nép demokratikus fejlődése ellen. John Lodge amerikai szenátornak Parisban tett kijelentése, hogy Franciaország minden támogatást megkaphat Amerikától a kommunizmus elleni harcban — tanúsítja, hogy az amerikai imperialisták jól kihasználják a jobboldali szocialisták ingadozását és megkísérlik de Gaulle tábornokon keresztül ugródeszkájuk megteremtését Franciaországban. Blum nyilatkozatában kijelentette ugyan, hogy a kommunisták és a szocialisták megakadályozzák de Gaullet szándékai keresztülvitelében. A Bantadier-kormány azonban változatlanul folytatja de Gaulle politikáját — tábornok nélkül — és még a nyílt fasizmust is megtűri Franciaországban. Amikor a parlament most ebben a helyzetiben összeült, csaknem valamennyi képviselő részt vesz az ülésen, mert úgy látják, hogy a francia hivatalos politika válaszaihoz érkezett. A mérleg nyelvét a jobboldali szocialisták jelentik és vagy végképp behódolnal az amerikai imperialistáknak, akiket de Gaulle képvisel, vagy csatlakoznak a Kommunista Párt által megindult mozgalomhoz. Ennek a mozgalomnak a célja összefogni mindenbecsületes demokratikus és köztársasági erőt az imperialista támadás visszaverésére és a francia nép érdekeinek megvédésére. A RAMADIER KORMÁNY POLITIKÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A parlament ülésén Jacques Duclos, a nemzetgyűlés alelnöke, rendkívül éleshangú bírálatot mondott a kormány politikájáról. Megállapította hogy a kormány súlyos mulasztásai és behódolása az amerikai politikának váltotta ki Franciaország válságát. A szocialisták és a köztársaságiak annak idején amerikai nyomásra beleegyeztek, hogy a nemzetgyűlés legerősebb pártja, a kommunisták nélkül alakítsanak kormányt és a kommunisták kihagyását a kormányból egyforma örömmel üdvözölték az amerikai pénzmágnások és a francia reakció. A községi választásokon megmutatkozott, hogy a Komunista Párt továbbra is Franciaország legerősebb Pártja. A szavazatok 30,64 százalékát kapta, tehát a francia nép egyharmada szavazott a kommunistákra, míg a többi pártok aránytalanul kisebb százalékkal osztozkodtak a szavazatokon Ideje, hogy a francia nép egyetlen szilárd tömegének, a kommunisták mögött álló tömegeknek, az akaratát érvényesítsék és független szilárd politikát folytassanak a francia nemzeti, demokratikus és köztársasági érdekek megvédésére. A veszély egyre nagyobb. A háborús uszíták szószéket kaptak Franciaországban és de Gaulle nyílt diktatúrára törekszik. Ideje, hogy a francia nép érdekeit szívükön viselő demokratikus és köztársasági elemek felismerjék a veszélyt és összefogjanak az imperialista támadás és de Gaulle diktatúrájának visszaverésére. MAURICE THOREZ VILÁGPOLITIKAI BESZÁMOLÓJA A parlament ülésével párhuzamosan a Kommunista Párt központi bizottsága kétnapos ülésre ült össze, hogy megvitassa a helyzetet. Az ülésen Maurice Thorez, a párt főtitkára tartott beszámolót a politikai helyzetről a világban és Franciaországban. Leszögezte, hogy a községi választásokon a következő jelenségek mutatkoztak: 1. A Kommunista Párt és a körülötte tömörülő demokratikus erők még tömörebbre zárták soraikat. 2. A francia népi mozgalom reakciós erői aggasztóan megnövekedtek. 3. A szocialista párt további gyengülése és a köztársasági néppárt teljes veresége, hiszen szavazatainak háromnegyedét elveszítette. A Kommunista Pártra a francia nép egyharmada adta le szavazatát. De Gaulle támadása — mint Thorez megállapította — tulajdonképpen a kommunisták ellen irányult és a diktátorjelölt dicsekedett, hogy milyen súlyos vereséget mér majd a kommunistákra. A választásokon azonban kiderült, hogy a Kommunista Párt tömegei megingathatatlanok és De Gaulle támadása csak az ingadozó pártokra mért csapást. De Gaulle a kommunistákban látja legfőbb akadályát annak, hogy diktatúráját nem valósíthatja meg. A Ramadier-kormány katasztrofális politikája nem képez akadályt, mert olyan mértékben növeli az elégedetlenséget, hogy a tömegeket valósággal De Gaulle karjaiba hajtja. De Gaulle alaposan kihasználta a nehézségeket, hogy megvalósítsa kalandorpolitikája célkitűzéseit. Sikerült maga köré gyűjteni a társadalmi és politikai reakció elemeit, a kiváltságos gazdagokat, akik megijedtek, hogy elveszítik nagy profitjaikat és akik Sztálingrádig, a nagy fordulatig híven kitartottak Pétain mellett. Ahogyan annak idején Hitlerben bíztak, most De Gaulleban és amerikai védnökeiben bíznak. A BÍBOROSOK TEGNAPELŐTT, TEGNAP ÉS MA Helytelen volna lebecsülni a veszélyt, amit a reakció támadása jelent. A legsúlyosabb veszteség a köztársasági néppártot érte, mert az érsekek, bíborosok és püspökök, akik tegnapelőtt még lelkes tagjai voltak Pétainnak és az egyház szószékéről tegnap még a néppártot támogatták, ma befolyásukat De Gaulle érdekében használják fel. Ilyen körülmények között a Kommunista Pártra hárul a legnagyobb felelősség hogy szembeszálljon a reakcióval és maga köré gyűjtse a demokrácia és a köztársaság híveit. Thorez ezután behatóan foglalkozott a nemzetközi helyzettel és méltatta a kilenc kommunista párt varsói tájékoztató tanácskozásainak jelentőségét. E tanácskozások a kommunista pártok újabb értékes kezdeményezése a nemzetközi problémák megoldására és főként az egész világ munkásságára háruló problémák rendezésére. A második világháború után a tőkés világ általános gyengülése fokozza a veszélyt. A háború előtti hat tőkés nagyállam közül Németország, Japán és Olaszország szerepe végképp megszűnt, Franciaországnak másodrangú szerep jutott és Nagy- Britannia képtelen saját gyarmatait megvédeni. Az USA megerősödve került ki a háborúból és az amerikai nagytőkések most új piacokat akarnak biztosítani maguknak tőkéjük és árujuk elhelyezésére. Az amerikai nagytőkések kihasználják az egyes országok gazdasági nehézségeit ,és irányításuk alá akarják vonni ezeket az országokat. Az amerikai imperialisták a lehetőség végső határáig kihasználják gazdasági és katonai erejüket, hogy megtartsák a háború után megszerzett pozícióikat. A DEMOKRÁCIÁK ELLENTÁMADÁSA A Szovjet Szövetség és a keleteurópai demokráciák azonban súlyos akadályt jelentenek az imperialista törekvések számára, annál inkább, mert a világ minden országának munkássága szembeszáll az új háborús szándékokkal és a kizsákmányolok erőszakosságával. Amerika ezért új keresztes háborút hirdet a Szovjet Szövetség és az új demokráciák ellen. Mint egykor Hitler, úgy ma a világuralomra törekvő amerikai imperialisták hódító és háborús uszításukat és politikájukat a »kommunizmus réméneik« meséje mögé rejtik A "épellenes" uralmiakra, kormányzatokra.. a diktátorokra és a nép által elűzött árulókra támaszkodnak, hogy megindítsák nagy támadásukat A cél a munkásmozgalmak szétzúzása és megsemmisítése.. Beavatkoznak az egyes országok belügyeibe, erőszakkal fenntartanak kormányokat, mint Franciaországban is, hogy ezek segítségével " megvalósíthassák szándékukat. Thorez ezután méltatta a Szovjet Szövetség hagyományos békepolitikáját és az új demokráciák lendületes fejlődését. Megállapította, hogy ezek elég erősek, szembeszállni a Trumen elvhez ,és a Marshall tervhez hasonló merényletekkel és egy vonalon állnak a francia nép igazi érdekeivel. Thorez szólt a német kérlésről is, ami Franciaországot közvetlenül érinti és megállapította, hogy az amerikai tervek a német, gazdasági erők feltámasztására, közvetlen veszélyt jelentenek Franciaország biztonságára és érdekese. A francia nép felismerte a veszélyt és a Kommunista Pártra adta le szavazatát. A párt kiállta a támadást és nem hagyta magát megfélemlíteni..Nem becsüli le az imperialisták és háborús uszítók erejét és tevékenységét, de a béke akaratát állítja szembe velük, mert adja, hogy a francia nép békét akar. Éppen ezért a párt kötelessége, hogy a békés szándékú demokratikus köztársasági elemeket maga köré gyűjtse és tudatosítsa bennük erejüket, mert elég erősek ahhoz, hogy viszszaverjék a dolgozók ellenségeinek támadását -AA/v- Minis szemépsienenül tapol, de buzupírba keveredik Bukarestből jelentik. A román összeesküvés bűnperének főtárgyalásán pénteken került sor Maniu Gyula kihallgatására A bíróság eddig kihallgatta a többi vádlottakat. Valamennyien súlyosan terhelő vallomást tettek Maniu ellen. Védekezésükben minden felelősséget Manniura hárítottak és azt állították, hogy Maniu volt az értelmi szerzője az összeesküvésnek. A pártvezér kihallgatása iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánult meg. Maniu ezt az érdeklődést és a vádlottak padját arra akarta felhasználni, hogy — mint egy szószékről — hirdesse áruló nézeteit. A bíróság azonban nem engedte meg, hogy Maniu nagy elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzék, sőt még a háború előtti és háború alatti magatartásáról sem intézett hozzá kérdéseket- kizárólag a felszabadulás utáni tevékenységéért vonták felelősségre. Maniu konokul tagadta bűnösségét, de súlyos ellentmondásokba és hazugságokba keveredett Beismerte, hogy érintkezést tartott fenn az amerikai misszióval Azt állította, hogy csupán hálából azért amit az amerikaiak 1918-ban tettek érte. Vádlott társai azonban fejére olvasták bűneit. ■MA A Koreai herces az Egyesült Nemzetek előtt Az Egyesült Nemzetek politikai bizottsága a koreai kérdést tárgyalta A szovjet delegáció javasolta, vonják ki a megszálló erőket Koreából és tegyék lehetővé, hogy a koreai nép maga döntsön sorsáról. A gyarmattartó hatalmak képviselői és természetesen az amerikai delegáció is szembeszállt ezzel a javaslattal. Az amerikai javaslat arra irányul, hogy a szovjet megszálló hatóságok jogait korlátozzák. Gromiko erélyes beszédben védte meg a koreai nép jogait és rámutatott arra: nyilván azért ellenzik a nép szabadságjogainak biztosítását, mert tudják, hogy a nép szabad választása nem az amerikaiakra esik. Hasonló szellemben szólalt fel az ukrán, fehérorosz és csehszlovák delegátus- 1947. XI. 1. Mr. Byrnes imádkozik Aki olvasó, aki némi észszerűséggel gondolkodik, úgy véli, hogy a cipész cipőt csinál, az asztalos asztalt, a politikus pedig politizál - és a pap imádkozik. Ezt mifelénk már régtől úgy mondják: a csizmadia maradjon a kaptafánál. Nem jó, amikor a hercegprímás, zágrábi érsek, főmufti, ráma, főrabbinus, sámán, táltos, bibliamagyarázó, vagy a ráolvasó asszony politizálnak• Az Se jó, amikor a külügyminiszter imádkozik. Élénken emlékszünk még Reynaud úrra, Franciaország összeomlás előtti miniszterelnökére, aki a nagy futás közben odanyilatkozott, hogy most már csak az isteni csoda segíthet. Amennyiben csoda alatt masinkára, kátyásra és a Szovjet emberek hősi szívére gondolt, úgy néhány esztendő múlvaa csoda bekövetkezett. Aztán emlékszünk egy másik politikusra is, aki közölte a nyilvánossággal, hogy „hálát ad a mindenhatónak ott fenn, aki minden várakozáson felül ennyire megáldott bennünket. Megáldotta aratásunkat a csatatéren Ezt a hálaadót Coring Hermannak hívták, amíg mérget nem ivott. Egy harmadik meg, talán DNB-jelentés napján, kijelentette, hogy „a gondviselés a német néppel meg volt elégedve.“ Ezt a harmadikat Hitler Adolfnak hívták. . . Mondják, hogy akinek rosszabbul megy, többet imádkozik. Most Byrnes úr, az Amerikai Egyesült Államok nyugalmazott külügyminisztere írja: imádkoznunk kell ... de amíg imádkozunk, mindent meg kell tennünk minél jobb bombák, minél nagyobb mennyiségben való gyártása érdekében." Szép, valóban szép ez az áhitat. Azonban mégis feltehető, hogy a nép egyszer megkérdezi, még Amerikában is, a politikusait:: mit tettetek a békéért? Várjon az ilyen Byrnesek azt válaszolják-e: imádkoztunk érte... Mert akkor természetes lesz az is, ha főmuftiék, érsekek, és ráolvasó asszonyok is az igazat felelik. — Mi is háborúra uszítottunk. (g) „Nem hallgatták meg a munkásosztály árulóját“ A LENGYEL SZOCIALISTÁK SCHUMACHER FELSZÓLALÁSA MIATT TÜNTETŐLEG ELHAGYTÁK AZ OSZTRÁK SZOCIÁLDEMOKRATÁK KONGRESSZUSÁT Varsóból jelentik: Most tartják Bécsben az osztrák Szociáldemokrata Párt kongresszusát és ezen a többi európai szocialista és szociáldemokrata pártok is képviseltetik magukat. Amikor a lengyel és a többi keleteurópai szociáldemokrata delegátusok tiltakozása ellenére Schuhmacher, a nyugatnémetországi szociáldemokraták vezére engedélyt kapott, hogy beszédet mondjon, a kongresszuson, a lengyel szociáldemokrata párt küldöttsége, tiltakozása jeléül, tüntetőleg elhagyta a kongresszust. A Glosz Ludu, a lengyel munkáspárt lapja szerint a lengyel delegáció megmutatta, hogy elő akarja segíteni a szocialisták balszárnyának megerősödését nemzetközi viszonylatban, ami rendkívül nagy jelentőségű a jövendő munkásmozgalomra, a békére, a demokráciára és az imperialista támadás által veszélyeztetett népi függetlenségre. A lengyel szocialistáknak ez a lépése nyilvános megbélyegzése a Schuhmacherszerűolitikusoknak. Schuhmacher a legsúlyosabban kompromittált alakja a szocialistáknak és érdekcsoportjával együtt már a háború előtt eladta a tőkéseknek a munkásosztályt, megbontotta a munkaegységet és egyengette a fasizmus útját. A béke érdeke, hogy Schuhmacher ne szerepelhessen a politikai életben. Uszító, visszavágásra irányuló és a hitleri eszméket terjesztő álszocialista politikája különösen Lengyelország számára veszedelmes, mert itt az imperialista Németország feltámasztása felé. A lengyel delegátusok eljárásukkal a lengyel munkásosztály érdekeit védték és egyben hozzájárultak a béke és függetlenség védelmi frontjának erősítéséhez. Cika léges ítélet a beográdi náti-peirier Beográdból jelentik. A hadbíróság pénteken hirdetett ítéletet a német háborús bűnösök egy csoportjának bűnperében. E vádlottak katonai vagy polgári parancsnokai voltak Szerbiának a megszállás alatt és kegyetlenkedéseikkel, a nép fosztogatásával hajtották végre azt a hitleri szándékot, hogy a szerb népet megsemmisítsék. A főtárgyaláson a vádlottak tagadták bűnösségüket, cinikusan védekeztek, sőt azzal igyekeztek elhárítanimagukról a felelősséget, hogy csak a kapott parancsot hajtották végre. Azt állították, hogy nem volt tudomásuk mi történik a gyűjtőtáborokban és arról sem, hogy mi történik azokkal, akiket a gyűjtőtáborokból deportáltak. A bíróság Dankelmann Henriket Szerbia volt katonai parancsnokát, Berends Hermann SS vezetőt, a szerbiai rendőrség parancsnokát, Eggbertz Karl német századost, a polgári lakosság ellen kirendelt motoros-osztagok parancsnokát és Zeiger Jakabot, a Prinz Eugen SS divízió felelős tisztjét golyó általi Otto Seifert SS tábornokot a szerbiai megtorló intézkedések végrehajtóját kötél általi halálra ítélték Neuhausen Franzot, a volt beográdi főkonzult és megszállás alatti szerbiai gazdasági megbízottat kényszermunkával járó 20 évi szabadságvesztésre ítélték.lyében. A Magyar Köztársaságot Bukarestben egyelőre Gyöngyös István követségi ügyvivő képviseli. ----------------------------------- ----------------■ A MAGYAR—ROâC^^pi °MACIAI KAPCSOLATOK HELYREÁLLÍTÁSA A magyar külügyminisztérium közli, hogy a román és magyar kormány között megállapodás jött létre a rendes diplomáciai viszony helyreállítására Ennek megfelelően a bukaresti magyar és a budapesti román politikai missziót követségi rangra emelik A legközelebbi napokban várják Budapestre az első román követet John Vintea szeme AMERIKAI NYOMÁS ARGENTÍNÁRA Newyorkból jelentik. A Pravda tudósítója szerint newyorki újságíró körökben úgy tudják, hogy az amerikai külügyminisztérium erős nyomást gyakorol Argentínára. Kényszeríteni akarja, hogy kövesse Brazília és Chile példáját és szakítsa meg a diplomáciai viszonyt a Szovjet Szövetséggel. Úgy tudják a buenos airesi amerikai nagykövet emlékirattal fordult az argentin kormányhoz és »kommunista veszéllyel« ijesztgeti Az emlékirat dicséri Braziliát és Chilét, mert megszakította a diplomáciai viszonyt a Szovjet Szövetséggel. A Choy című havannai lap közelebbi részleteket ismertet az amerikai külügyminisztériumnak erről az akciójáról és úgy tudja hogy Marshall k’i'ngry miniszter már a na de Janeirói értekezlet idején megállapodott Kuba, Chile és Brazília kormányaival. A jeladás a szakításra az volt, amikor Amerika tiltakozott a szovjet sajtó bírálata ellen Truman elnökről. A lap szerint az amerikai kormány Argentínán kívül Uruguayra és Mexikóra is nyomást gyakorol ÁRULÓK VILÁGKONGRESSZUSA A Daily Worker írja: »Az angol kormány védnöksége alatt és Amerika áldásával a jövő héten szándékoznak összeülni az áruló keleteurópai politikusok az árulók világkongresszusára Londonban. A világ előtt az európai parasztfront képviselőiként akarnak szerepelni. Közöttük van Nagy Fereenc, a megszökött magyar miniszterelnök A Nikolaiczik aki most nyilván ezért szökött meg amerikai segítséggel Lengyelországból és sok más áruló, akik most valamennyien így akarnak szerephez jutni.*