Magyar Szó, 1947. november (4. évfolyam, 267-292. szám)
1947-11-01 / 267. szám
4 A zrenyanini cukorgyár infkuencft első eredménye A zrenyanini cukorgyár munkaegyüttese az idény kezdetén versenyre hívta fel hazánk minden cukorgyárát. A múlt évben a zrenyanini üzem munkásai nyerték el az ország legjobb üzemének címét és a legjobb üzemet megillető vándorzászlót. Az idén tehát a zrenyanini üzem volt a rokonüzemek közötti verseny kezdeményezője. Az élelmezési üzemek vezérigazgatósága vállalta a verseny megszervezését. A munkaegyüttesek versenye a termelés növelésén kívül kiterjed a szakszervezeti munka minden ágára is. Győztes csak az a közösség lehet, amely a termelés eredményein kívül az üzemi csoport munkájában is legtöbb eredményt mutat fel. A cukorgyárak versenye egyidőben indult az üzemek idényével. A verseny jelszava: kevesebb üzemanyaggal, több cukrot termelni! A munkások átérezték, amt jelent ötéves tervünkben maximális termelést elérni. A zrenyanini cukorgyárban, az üzemi csoport a gyár igazgatóságával együtt előkészítette a munkaversenyt és megszervezte a termelési eredmények napi kimutatását. Szeptember elsején minden munkahelyen megindult a verseny. A munkások céltudatosan dolgoznak. Az első napokban nehezen értették meg a normákat jelző és napi termelést kimutató táblázatokat, grafikonokat. Az üzemi csoport vezetői ezért többször is elmagyarázták. Ma már a napi nyilvántartást teljesen ismerik. Ha a táblát az új eredményekkel kifüggesztik, érdeklődéssel tanulmányozzák. A jobban haladó csoportok lelkesen tartják az iramot, a gyengébb csoportok pedig új lendülettel iparkodnak javítani teljesítményüket Az üzemben mindenhol meglátszik, hogy a munkások törődnek a termeléssel. Ha valahol valaki elakad, mindnyájan érdeklődnek a dolog iránt. Nemrég az egyik kanálisban feltorlódott a répa. Ilyenkor több munkás segítségére van szükség, hogy az elakadt répát újból elindítsák A régebbi években ilyen esetekben a munkásokat a munkavezetőnek és felügyelőnek kellett összehívni e munkára. Most a munkások, amint észrevették az elakadást azonnal odasiettek az akadályt elhárítani, nem kellett senkit külön felszólítani. Az üzem munkaközössége a napokban tartotta meg heti értekezletét. Az értekezleten kihirdették a munkacsoportok teljesítményét és a Az eredmény kihirdetése után a legjobb csoportnak, a centrifuga I. váltás, első csoportjának átadták a vándorzászlót, mivel 85 százalékos norma túlhaladással eddig a legjobb eredményt érte el. A győztes csoroham-teljesítményt elért munkásokat megdicsérték. A munkacsoportok eddig a következő százalékarányban haladták túl normájukat. pártban a következő munkások dolgoztak: Lévai Péter, Lévai István, Szabó Péter, Sztojkov István, Popits András, Malájev Ratomir, Magda Ján és Magda Szever. Marocsik György -VSA Az állandóan érkező répát nagy csatornába öntik A LEGJOBB MUNKACSOPORT 85 SZÁZALÉKKAL A NORMÁT TÚLHALADTA centrifuga I. váltás 1. csoport 85 százalékkal szénszállítók I. „ 2. „46 „ slampresz I. „ „ 42 „ szárító L „ „37 „ kazánház I. „ „36 „ centrifuga 2. „35 „ vágók H. „ 34 zsák-varrók I. „ „34 „ népa ház III. „ „ 30 „ manipula HL „ „27 „ difuzió L „ „ 26 „ főzők L „ „ 19 finomító I. „ „ 19 „ Mizé a itt járás ilonzetis RENDBE KELL HOZNI BENNÜK A SZAKSZERVEZETI MUNKÁT IS öt téglagyár és 8 vendéglő került. Nagy Bélának, a vállalat igazgatójának és a többi alkalmazottaknak sikerült mind a malmokat, mind a téglagyárakat üzembehelyezni. Eleinte a munka nehezen ment. Miss üzemelt már javában termeltek, amikor e központosított üzemekben még javításokat kellett végezni és munkaerőt beszerezni. A malmokban új adminisztrációt kellett felfektetni, mivel ezekben az üzemekben semilyen könyvelés sem volt. A vállalat lelkes alkalmazottai magukénak tekintették a vállalatot, szorgalmas munkával rendbehozták a könyveket és pótoltak minden adminisztrációs mulasztást. A központosított üzemekből jól megalapozott vállalat lett. A vállalathoz tartozó mokrini, trakovói, velikoszelói, kozáraci, basaidi, milosevói és igyosi malmok rendszeresen végzik az őrlést. Az őrlőket lelkiismeretesen kiszolgálják. A felek látják, hogy a malmok a nép kezében vannak és nem az a céljuk, hogy a falu népétől harácsoljanak. A malmokban a termelés jó, a munkások lelkiismeretesen dolgoznak, csak a gyenge szakszervezeti munka hatása érezhető. A politikai és kulturális nevelés terén a járási szakszervezeti tanácsnak és az üzemi csoportoknak többet kellene a munkásokkal foglalkozniuk. Kikinda, október hó. Kikindán öt hónappal ezelőtt járási gazdasági iparvállalat alakult. A vállalat hatáskörébe hét malom, /» ■ ■■ ......- ----- Dolgozóink a novemberi versenyben Zrenyanin két textilüzemében 19* rohammunkást avattak, 38 dolgozót megdicsértek Zrenyanin, október hó. A novemberi verseny befejezése felé közeledik. Gyáraink és üzemeink munkaközössége több termeléssel, a termelési költségek csökkentésével, a nyersanyag helyes felhasználásával és a termelőeszközök észszerű kihasználásával igyekszik kivívni munkagyőzelmét. A verseny első szakaszában jó vagy gyenge eredményt elért üzemek dolgozói egyaránt arra törekednek, hogy a novemberi munkaversenyben megmutassák szeretetüket a dolgozó nép hazája és Tito marsai iránt. Zrenyanin két textilgyárában a napokban rohammunkássá avatták a legjobb munkásokat, 38 dolgozót pedig megdicsértek a novemberi versenyben elért teljesítményért. A TARTOMÁNYI JELLEGŰ »SZOCSA« SZALAGGYÁR munkaközössége az első félévben nem teljesítette előirányzott tervét A szalaggyár dolgozói ezért feladatul tűzték maguk elé, hogy mulasztásukat pótolják. Szorgalmas versenymunkájukkal sikerült a verseny második szakaszában a normát 106,3 százalékban teljesíteni. A munkaközösség a termelésben legjobban kitűnt munkásokat rohammunkássá avatta. Rohammunkások lettek: Germán Katica harmadszor, Duzsárdi Anna és Pájics Jelena másodszor, valamint Pataki Katila és Korátkov Anka. Ezenkívül 12 munkásnőt megdicsértek. A ZRENYANINI HARISNYAGYÁR szintén a napokban avatott rohammunkásokat. Az ünnepélyen résztvett Szávics Vladeta, a városi népbizottság kiküldötte és Jájics Gyula, a helyi szakszervezeti tanács titkára. Az ünnepi gyűlésen elhangzott beszámolóból kitűnt, hogy a vállalat áramhiány miatt csak 80 százalékban teljesíti napi termelési tervét. A harisnyagyár munkaközössége Csirics Danicát, Szvircsev Lázót, Csányi Évát, Sztojánov Ljubicát, Sutovics Dárót Tiscsenkó Feodort, Juanin Braniszlávot, Tóth Lajost, Gyurkin Milenát, Drakulin Milkát, Momirszki Zlátát Lévai Irént, Selma Katicát és Kapunác Kátét rohammunkássá avatta, 26 munkást pedig megdicsért. A megdicsértek közül hatan könyvjutalmat kaptak. ■ ............. V 6 új traktoristával gyarapodott a zentai traktorállomás A zentei traktorállomás október 25-ét, a traktorista szakkáder növeléséhez való hozzájárulásának jelentős napjaként jegyzi be. Ezen a napon, az állomás fennállása óta először vizsgáztak a fiatal főraktoristák. Hat életrevaló, fiatal traktorista tette le sikerrel a vizsgát. Élvezet volt nézni a naptól, széltől kipirult arcukat, izgalomtól égő és határozottságot sugárzó szemüket, amelyből ki lehetett olvasni, hogy megértették a traiktoristák hivatását és feladatait. A vizsgán a jelöltek alapos szaktudásról tettek tanúságot A traktorállomás vezetője és a tanfolyam előadói jó munkát végeztek. A további kádernevelésben azonban a szaktárgyak elsajátítása mellett alaposabban meg kell ismertetni a tanoncokat a szakszervezeti és politikai kérdésekkel, mert ennek iránya minden vizsgázónál észlelhető volt. Ajánlatos, hogy a jövőben a traktorállomás több gondot fordítson a traktoristák polimai nevelésére. A vizsga után a munkaügyi osztály előadója és a traktorállomás igazgatója köszöntötte a fiatal trakonstákat ,s kocsátotta az okleveleket. Ugyanezen a napon a munkafelügyelőség helyiségében 15 szakmunkás vizsgázott. Ugyanúgy mint a traktoristáknál alapos szaktudást és munkakedvet állapított meg a bizottság. Zenta város tehát október 25-én 21 szakmunkással gyarapította munkaközösségünket. A fiatal szakmunkások nagy lendülettel és jó szaktudással bekapcsolódnak az építőmunkába Sz. J. Zenta /Magkorszó N€gy rohammunkást avatott a moravicai utánterep 25 munkást megdicsértek Mezőgazdaságii birtokaink nagy feladatokat vállaltak magukéra A munkások a vezetőséggel együttharcolnak a tervfeladatok elvégzéséért és túlszárnyalásáért, éspedig nem- is csak a termelés, hanem az életviaszonyok feljavítása terén is. De nem minden birtokon oldják meg egyformán a munkások ellátásának is kérdését. A munkások teljes mértékben elvégzik a feladatokat, az igaz- é sgatóságok azonban keveset törődnek a munkások életszínvonalának emeélésével. Azokon a helyeken, ahol az igazsgatóság törődik a munkások ellátásával, a lakások rendbehozásával és a kulturális élet emelésével és szoros kapcsolatokat létesít a szakszervezettel, a munka is jobb eredme jényeiket mutat. A moravicai tartományi méntelep példaként szolgálhat többi mezőgazdasági birtokainknak. A birtokon, 50 állandó és 350 idénymunkás dolgozik. A munkások elvállalták, hogy október 25-éig befejezik az őszi vezetést. Ezt a kötelezettségüket teljesen tették. A munkák elvégzéséhez nagy a ban hozzájárult a topolyai traktorállomás is, amely sokoldalú segítsénget nyújtott. A termelési feladatokon kívül a birtok munkásai más feladatokat is elvégeztek. Jó eredményeket értek el a méntelep gondozásában, különösen a versenylovak nevelésében. Ezt bizonyítja az is, hogy az országos versenyeken a méntelep versenylovai négy első díjat nyertek. A munkásokról való helyes gondoskodás nemcsak a termelési feladatok elvégzését segítette elő hanem a birtok általános fejlődését is gyorsította. Önkéntes munkával végezték el a munkáslakások rendbehozását, kultúrotthon építését stb Szabó, cipész, borbély műhelyeket létesítettek, s ezek rövidesen megkezdik működésüket. Különös figyelmet szenteltek a házi villanytelep építésére, s október 23-án üzembehelyezték. . .A.,^‘Jt?k..munkásai és alkalmazottai ,10.000 önkéntes munkaórát dolgoztak. Négy munkást rohammunkássá avattak, huszonötöt pedig írásban megdicsértek. A kultúrotthon építése nagyjelentőségű, mert a munkásoknak széles lehetőséget nyújt a kulturális és politikai felemelkedésre. A munkások azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a kultúrotthon ne a táncmulatságok színhelye legyen, hanem a nevelőmunka otthona Többi állami birtokainknak pótolniok kell az eddigi mulasztásokat, biztosítván a birtokon dolgozó munkások anyagi, politikán és kulturális felemelését, amely lehetővé teszi a termelési feladatok tökéletesebb elvégzését. Sz. L. ------------------------------------------ Egy kolhoz tizennyolc éve A voronyezsi kerület dobrini járásának »Iljics« nevű kolhozát 1929- ben szervezték meg. A szervezés időpontjában a föld ■ teljesen kimerült állapotban volt. A parasztoknak egyetlen munkagépe sem volt és alig volt igásállatuk Az állam támogatásával a kolhoz igen rövid idő alatt hatamas, jól szervezett gazdasággá fejlődött. Most a kolhoz sokoldalú gazdálkodását 140 parasztcsalád intézi. A kolhozban kitűnő minőségű búzát, rozsot, kölest, cukorrépát és zöldségfélét termesztenek és 16 hektár földön gyümölcsöst létesítettek. A gazdaság állatállománya évről-évre nő, hatalmas méhészete, vaj, sajt- és kolbászárugyára, malma, kenyérüzeme számos különféle műhelye van. A kolhoz fejlődésére jellemző, hogy 1929-ben csupán 283,5 hektár földet vezettek be, jelenleg pedig 1200 hektáron gazdálkodnak. A gazdaságban rendkívül gondosan ügyelnek a takarmánynövények helyes vetésváltására. A vetésváltásban évente átlag 300 hektáron termelnek olyan évelő takarmányféléket, melyek egyszersmind helyreállítják a föld termőképességét. A föld gépi erővel való megművelése az állami gép és traktorállomás gépeivel történik. A tavaszi búzát a kolhozban mély őszi szántásokban vetik el. Az őszi gabonafélék alá rendkívül gondosan készítik elő a földet. A kolhozmunkások becsületes törekvése és a gazdálkodás helyes módszere az elmúlt 18 év alatt a termés rendszeres növekedését eredményezte 1929-ben a kolhozban hektáronként átlag 6.4 mázsa gabonafélét arattak, de 1941-ben már 19.1 mázsát takarítottak be hektáronként. A kolhoz állatállománya számban és minőségben is évről-évre javul. 1929-ben a kolhoznak mindössze 29 igáslova volt, most 53 van, bár a háború alatt a kolhozlóállományának nagyobb részét a hadsereg rendelkezésére bocsátotta. A kolhoz közösségű szarvasmarhaállománya 1945- ben 235 darab javított szimeritált szarvasmarhából állt, azonkívül 150 hízósertés és 341 főből álló Rambou- Her.falu juhnyája van. Ezek a juhok fejenként évente átlag 3,6 kg, gyapjút szolgáltatnak. A háborúban sokat szenvedett kolházparasztság életszínvonala állandóan emelkedik, a leégett házak újjáépülnek. A kolhozban klub, iskola, bölcsőde, gyermek- és szülőotthon van. A kolhoz költségvetésében jelentős összeg jut a kolhoz kultúrintézményekre és az ifjúság taníttatására A szélmotor áramának segítségével szivattyúzzák a vizet a kolhoz víztornyába és innen látják el vízzel az állat itatókat és a kolhoz üzemeit. A kolhozban évente 9.500 kg. sajtot készítenek 1947. XI. 1. Levcsellácolt az ipari növények termelésére 100 százalékkal, adigyötfitték a szerződéseset Topolya offóber hó. Az ipari növények átvétele a topolyai járásban kielégítően halad. Topolyán eddig a kendert száz százalékban, a napraforgót 90 százalékban, a cukorrépát peddig 70 százalékban vásárolták fel Hasonló az arány a járás többi községében is. Az új termelési szerződések megkötése Topolyán és a járásban gyengén halad, különösen a kender termelésére. Topolyán cukorrépa termelésére 82 százalékban, napraforgóra csak 30 százalékban, kenderre pedig 17 százalékban kötöttek szerződést. A napraforgó és a kender-szerződések kötésében a gyári megbízottak nem fejtenek ki kellő agitációt. Járási átlagban cukorrépára 90 százalékban, napraforgóra 80 százalékban, kenderre pedig 50 százalékban kötöttek szerződést. Ezen a téren Lovcsenác (Szekics), mutat fel legjobb eredményt, ahol minden ipari növényre to6 százalékban megkötötték a termelési szerződéseket