Magyar Szó, 1948. február (5. évfolyam, 27-51. szám)

1948-02-01 / 27. szám

Jobb egészségből szolgálatot, lelkiismeretesebb ügyvitelt várónk a szociális biztosítótól A szociális biztosító vajdasági kirendeltségeinek munkája A szociális biztosítónak az elmúlt évben nagy feladatot kellett meg­oldania. Gyakorlatban is alkalmaz­­nia kellett a szociális biztosítás új törvényét. Hatásköre kibővült és taglétszáma mintegy 30 százalékkal növekedett. Habár kevés orvos és segédszakérő állít rendelkezésére, meg kellett felelnie feladatának. A szociális biztosító intézményt átszervezték. Új egészségügyi intéz­ményeket létesítettek s­ jobban meg­­szervezték az ambulanciák é® poli­­klinikák munkáját Az új felosztás szerint kilenc új kirendeltséget létesí­tettek. A már működő noviszádi, zombori, szuboticai és zrenyanini polikliniká­­kivül poliklinikai szolgálatot létesí­­tettek Pancsevón és Szremszka Mit­­rovicán. Újabb átszervezéssel meg­szervezték a körzeti szolgálatot és az orvosi körzeteket. Ezzel az egészs­ségügyi szolgálat közelebb jutott a biztosítottakhoz. Az egészségügyi szolgálat körzetekre osztását sike­­resen oldották meg Noviszádon, Zrenyaninban, Szuboticán és Pan­csevón. ÜZEMI RENDELŐK A sok munkást foglalkoztató üze­mek külön, a kisebb üzemek pedig közös, új típusú orvosi rendelőt nyi­­tottak. Ezeknek a rendelőknek az a célja, hogy megbetegedések esetén csökkentsék a munkások időveszte­ségét. Az elmúlt évben az üzemi ren­delők száma ötről huszonegyre nö­­vekedett. Noviszádon netet nyitot­­tak, más ipari központokban azon­ban csak kettőt-kettőt Zomborban egyetlen üzemi rendelő sem nyílt. A szociális biztosító kirendeltség­e két városban nem értette meg e rende­­let jelentőségét. Habár a körzeti és üzemi egész­­ségügyi szolgálat kibővült, a tagok gondozása mégsem volt kielégítő. Hiányzott a szociális biztosító és az állami egészségügyi szolgálat együttműködése. Pedig az együtt­­működéssel jobban ki lehetne hasz­nálni az egészségügyi intézmények kádereit, orvosait és specialistáit. A jó együttműködés megvolt, az álla­­mi és szociális biztosító tüdőgondo­zók között. A tüdővész elleni küzdelem háló­zata Vajdaságban 14 intézmény­­nyel bővült az elmúlt évben. KIHASZNÁLATLAN FOGÁSZATI BERENDEZÉS Vajdaság területén 9 fogászati rendelő van 20 székkel. E rendelők az elmúlt évben 48.589 tagot vizsgáltak meg. De nem minden kirendeltség törő­­dött eléggé ezzel. Zentán például egy teljes fogászati állomás beren­­dezése kihasználatlan a szociális biztosító kirendeltség mégsem kez­deményezte a fogászati rendelő megnyitását. SOK AZ ADMINISZTRÁCIÓ A legtöbb kirendeltség az admi­nisztrációs munkára fordította a legnagyobb figyelmet. Nem nyújtott segítséget az egészségügyi szolgá­latnak. Az orvosokat többnyire lekö­tötte a mindennapos gyakorlati munka, nem mélyedhettek el az egészségügyi szolgálat kérdé­seiben. A versed főorvos például az egész­ségügyi szolgálat munkáját áten­­gedte a kirendeltség adminisztratív vezetőségének. Emiatt több hiba történt a gyógyításban. Előfordult, hogy a betegek nem kapták meg a gyógyításhoz szükséges gyógyszert. Megtörtént az is, hogy a zombori vasúti egészségügyi rendelőt az ál­lomástól két kilométerre nyitották meg, nem pedig az állomáson, mint azt a biztosított munkások kíván­­ták. Versecen pedig mai napig sem nyílt az állomáson rendelő, habár a kirendeltség utasítást kapott erre. Sok orvos munkájában nagy oda­­adást tanúsított. Különösen kitűntek munkájuk­kal a tuberkulózis elleni küz­­delem orvosai a noviszádi és a zrenyanini rendelő, továbbá a noviszádi körzeti rendelők és a noviszádi Röntgen szolgálat or­vosai. Ezek az orvosok az egészségügyi szolgálat kérdéseit vizsgálhatva elő­segítették a munkásbiztosító fejlő­­dését. Meg kell említeni azokat az ese­­teket is, amikor az orvosok felelőt­len és felületes munkával elégedet­­lenséget és bizalmatlanságot kelte­nek a szociális biztosító iránt és a régi munkásbiztosító iránti gyűlöle­tet elevenítik fel. Egy pancsevói or­­vos egy tanonc gyógyítását olyan hanyagul végezte, hogy veszélybe került a beteg élete. Egy zentai ke­rületi orvost le kellett váltani, mert gorombaságával elégedetlenséget keltett a tagok között. A szociális biztosító kirendeltségek nem ellen­őrizték eléggé az ilyen orvosokat. Ha panasz érkezett hozzájuk nem vizsgálták ki, hanem egyszerűen továbbították a noviszádi fiókhoz. KÜZDELEM A SZAKMAI MEGBETEGEDÉS ELLEN Az elmúlt évben a vajdasági szo­­ciális biztosító rendelők 45.000 új és 505.892 megismételt vizsgálatot vé­geztek. Kórházba 12.726 esetben utaltak beteget, otthoni látogatást és gyógyításit 42.962 esetben végez­­tek. A kirendeltségeknek az üzemi munkások egészségügyi vizsgálatát tervszerűen kellett volna lebonyolí­­taniok és megszervezniük a szakmai megbetegedések elleni küzdelmet. A kirendeltségek többsége elhanyagolta ezt, nem hajtotta végre a kapott utasításo­­kat. Különösen a szremszkamitrovi­­cai és a zrenyanini kirendeltség munkája volt gyenge. A tanoncok rendszeres vizsgálása kielégítő, ösz­szesen 7000 tanulót vizsgáltak meg. A TANÁCSADÓ SZERVEK SZEREPE A kirendeltségek fogyatékossága hogy vezetői nem működtek együtt a néphatósággal és a tömegszerve­zetekkel és nem kérték segítségü­ket. A szociális biztosító megszervezé­­sére vonatkozó rendelet értelmében a kirendeltségekben szaktanácsadó szerv létesül. E tanácsadó szervek a szakszervezetek és a szociális biz­­tosító képviselőiből alakulnak, de üléseiken részt vesznek a népbizott­­ság munkaügyi osztályának képvi­selői is. Ezek a szervek elősegítik a szo­­ciális biztosító kirendeltségek munkáját é® a legfontosabb kér­désekben tanácsot szolgáltat­nak. Ily módőn a biztosított munkások az üzemi csoporton, a helyi és járási szakszervezeti tanácson át részt, vesznek a szociális biztosító mun­­kájában. Ezeknek a tanácsoknak a kirendeltségek megalakítása, kiszé­lesítése, az orvosi szolgálat terepi megszervezése, az orvos és a tagok közötti viszonya, a munkások mun­kaképessége, a táppénz magas szá­­zalékaránya, valamint az egészség­­ügyi és műszaki munkafeltételek kérdésével kell foglalkozniok. Ezen­kívül ellenőrizniük kell mind a mun­­kaadó, mind a biztosított tag mun­káját. EGYES KIRENDELTSÉGEKNEK NINCS SEMMI PROBLÉMÁJUK Az elmúlt évben e tanácsok nem feleltek meg feladataiknak, nem sikerült az együttműködés­be bevonnlok a biztosított ta­­gokat. A versed kirendeltségben például egyetlen összejövetelt sem tartot­tak. A kirendeltség vezetősége a sikertelen összehívások után meg­állapította, hogy az értekezletet nem tarthatják meg, mert semilyen problémájuk nem volt, mivel a tanács foglalkoz­hatott volna. Más kirendeltségekben pedig hóna­pokon át nem ült össze a tanács. TERVSZERŰ BERUHÁZÁSOK ÉS KÁDERKÉPZÉS A szociális bizton*­­verdata bő­­vült. Az intézményt fejleszteni kell. A tervben elő kell irányozni a szük­séges beruházásokat. Ugyanúgy, mint az üzemekben. A tervező mun­­kája igen fontos szerepet játszik az új káderek kiképzésében is. A kádernevelést a szociális biz­tosító fejlődésének távlatából kell nézni. Olyan kádert kell nevelni, amelyre legnagyobb szükség van. Az embe­reket olyan munkára neveljük, ami­­re alkalmasak és amihez kedvet éreznek. A szociális biztosító kirendeltség­ben minden egyes osztálynak meg kell határozni munkakörét. Az osz­tályon belül elvégezni a munkameg­osztást. Minden alkalmazottnak tudnia kell, mi a munkája és mi az, amit végez. Ily módon tudni fogják, ki mit dolgozik, hogyan végzi mun­­káját meg kell-e jutalmazni érte, vagy pedig figyelmeztetni szabály­­talanságáért. A szociális biztosító törvényt ösz­­sze kell egyeztetni a dolgozók élet­­feltételeivel, mert a törvény csak ily módon éri el azt a célt, amit szolgálnia kell. ------------- - -- Tito marsai üdvözlő távirata Dinnyés Lajosnak a Köztársaság Évfordulójára Beográdból jelentik. A Magyar I­dező táviratot intézte Diinnyesia­ Köztársaság kikiáltásának második fós magyar miniszterelnökéhöz: évfordulójára Tito marsai a követ- ! »Engedje meg, elnök úr, hogy a Köztársaság kikiáltásának évfor­dulója alkalmából a kormány és Jugoszlávia népe nevében a legszívé­­lyesebb szerencsekívánataimat kü­ldjem önnek és önön keresztül a ma­gyar népnek, sok sikert kívánva az új demokratikus Magyar Köztár­saság továbbépítésének és megszilárdításának munkájához. BROZ JOSZIP-TITO marsal, a JSzNK miniszterelnöke -------- "›W`---------- ■" ..... Bevin középkeleti terve kudarcba fulladt A közelkeleti brit politika újabb kudarcot kénytelen elkönyvelni. Mint már ismeretes, Bevin tervet dolgozott ki a Nagybritannia és az arab országok között létesítendő katonai szövetségről. A szövetség szükségességét az állítólagos »kom­munista veszedelemmel« indokolta. A tervhez egyedül Abdulah, Tramsz­­j­ordánia királya járult hozzá. Egyip­tomban, Ibn-Arábiában és más kö­zépkeleti országokban a terv nem talált lelkes fogadtatásra, de az el­ső időben úgy látszott, hogy Irakban sikerült azt keresztülvinni. A tár­gyalások folyamán el is készítet­ték a brit-iraki szerződést és egy iraki kormányküldöttség London­ba utazott annak végleges meg­kötésére. A tárgyalások alatt Transzj­ordániából szintén kormány­­küldöttség indult el hogy egyrészt a Nagybritannniával kötött szerződés egyes pontjainak enyhítéséről, más­részt pedig, hogy a brit-irak-transz­­jordán katonai szövetség részletei­ről tárgyaljon. Időközben azonban a Közel- és Közép-Keleten váratlan események történtek. Véres zavargások és til­takozó tömegmegmozdulások Bag­dadban végül is lemondásra kész­tették az iraki kormányt és az le­mondása előtt nyilatkozatot adott, miszerint nem hajlandó jóváhagyni a brit-iraki szerződést. A London­ban lévő iraki küldöttség erre ab­bahagyva a tárgyalásokat, repülő­gépre szállt és hazaindult. Alig néhány órával az iraki kor­mányküldöttség elindulása után, Londonba érkezett Transzj­ordánia kormányküldöttsége, élén Tevfik Abdul Huda pasa külügyminiszter­rel. A brit kormány képviselői csu­pán másodrendű kérdésekről tár­gyalhattak Abdul Hu­déval, mert az előirányzott megbeszélések tulaj­donképpen az angol-iraki szerződés kiegészítését szolgálták volna. T­ranszj­ordánia külügyminiszterének kíséretében Grubb pasa is helyet foglalt, aki tulajdonképpen brit tiszt és a transzj­ordániai arab lé­gió parancsnoka. Ő a Transzj­ordá­nia—Irak és Nagybritannia között megkötendő katonai egyezmény tár­gyalására érkezett és őt jelölték ki a »petróleum-tömb« katonai főpa­rancsnokának. Bevin kártyavára azonban össze­omlott amikor Irak visszautasítot­ta az angol—iraki szerződés jóvá­hagyását. Az a remény, hogy Ibn Saud király bekapcsolódik az új rendszerbe, szintén elvesztette je­lentőségét. MIBEN ÁLL BEVIN TERVE? " Az arab államokkal kötendő szer­ződési rendszerre vonatkozó Bevin­terv azt célozta, hogy a britek Pa­lesztinából való kivonulása után egy látszólag »nem imperialista« befo­lyást biztosítanak maguknak a kö­zépkeleten. Ez a terv három alap­­elven nyugodott: először a brit csa­patok formális visszavonása a kö­zépkeletről, ami egy egyiptomi lap szerint tulajdonképpen azt jelenti, hogy »elhagyja a házat, de elviszi a kulcsokat.« A második alapelv szerint a meg­szállást egy szövetségi rendszerre­ kívánták helyettesíteni, az lírákkal kötött szerződés mintájára, olyan formában hogy biztosítsák a brit tanácsadóknak kiváltságos helyze­tüket s lehetővé tegyék a brit csa­patok visszatérését, ha annak szük­sége mutatkozik. A harmadik elv értel­mében támo­gatnák a reakciós kormányokat, amelyben meg lehet bízni, hogy szétverik a demokratikus nemzeti mozgalmakat és végrehajtják a köz­vetlenül brit, de közvetett amerikai utasításokat. Irak esete mutatja, hogy a veze­tő arab országok visszautasítják mindhárom elvet. Ronald­­ Campbell brit nagykövet visszatért Egyiptom­ba minden halvány remény nélkül, hogy az egyiptomi kormányt újabb tárgyalások felvételére bírja. A londoni arab diplomáciai kö­rök megállapítják, hogy Bevin »biz­tonsági blokkjából« a középkeleten csak az maradt meg, ami már kez­detben is megvolt — a koronázott brit szolga, Abđulah, Traraszjordá­­nia királya. 30 éves a Szo­vjet Hadsereg megalakítását elrendelő törvény Harminc éve, hogy Lenin aláírta a munkás-paraszt Vörös Hadsereg alapításáról szóló rendeletet. A Vö­rös Hadsereg központi levéltárában 2 és fél millió különböző okmányt és emléktárgyat őriznek a szovjet fegyveres erők dicső történelméből köztük van a Lenin és Sztálin által aláírt eredeti okmányok sora és mindazok az okiratok, amelyek az első önkéntes alakulatok megszer­vezéséről szólnak. Ezekből alakult meg azután a jól szervezett milliós hadsereg. Lenin már jóval az Ok­tóberi Forradalom előtt alaposan tanulmányozta a katonai kérdése­ket és személyes utasításai szerint alakultak meg a vörös gárda fegy­veres munkáscsapatai, hogy döntő szerepet játszanak a forradalom győzelmének kivívásában. Lenin és Sztálin, valamint a szovjet kormány és a bolsevik párt többi vezetői minden erejüket és tudásukat a szovjet hadsereg megszervezésének szolgálatába állították és első ízben­­ a német imperialisták érezték ma­gukon az újonnan alakult Vörös Hadsereg csapásait. Erkölcsi erejét ennek a hadseregnek az adta meg, hogy állandóan érezte együvétarto­­zását a széles néptömegek­kel és bár a Szovjet Hadsereg állományában sok nemzetiség fiai teljesítenek szolgálatot, a hadsereget mégis a belső egység és összetartás jellem­zi. Lenin gondoskodott arról, hogy a fegyelem a hadseregben minél jobban megerősödjék. Közvetlenül irányította a hadműveleteket és en­nek nyomán nőtt ki az a hatalmas hadsereg a Szovjet Hadsereg, amely kivívta a második világháborúban a világ legnagyobb győzelmét. A Le­nin és Sztálin alapította Szovjet Hadsereg a népek biztonságáért és a békéért folytatott harcban döntő fontosságú tényező és az egész ha­ladó emberiség tisztelete övezi Nincsenek hódító céljai. Célja az, hogy megvédje a szovjet emberek békés munkáját és az egész világ békéjét és biztonságát.

Next