Magyar Szó, 1948. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1948-04-01 / 78. szám

A kezdeti hibák kiküszöbölése után javul dolgozóink szavatolt ellátása A kötött árrendszerrel párhuza­mtosan dolgozóink szavatolt ellátá­sának rendszere is nagy változáso­kat hozott gazdasági életünkben. A szavatolt ellátás olcsó árorv, az ed­diginél jóval nagyobb mennyiségben biztosít élelmiszert és ruházati cik­keket a dolgozók számára. Az új rendszer bevezetése előtt nagy feladat hárult a néphatósá­­gokra. Meg kellett állapítani, hogy ki jogosult a szavatolt ellátásra és milyen kategóriába tartoznak a fo­gyasztók. A városokban és járások­ban bizottságokat alakítottak és azok vizsgálták felül a fogyasztók benyújtott ellátási szelvényeit. Ez a felülvizsgálat nagy nehézségekkel járt, mert a dolgozók nagy része nem adta be idejekorán a szelvé­nyeket, a vállalatok vezetői nem minősítették előírás szerint alkal­mazottaikat és a szelvények átvé­telére és a jogosultak első felül­vizsgálatára hivatott utcatitkárok is sok helyen felületesen végezték fel­adatukat. Így előállt az a helyzet, hogy sok dolgozó nem kapta meg jegyeit, so­kan másmilyen jegyeket kaptak, mint amilyen járt volna nekik, vi­szont sok szavatolt ellátásra nem jogosult személy is kapott jegyet E szabálytalanságok nagy méreteit bizonyítja, hogy Noviszádon 2786 szavatolt ellátásra nem jogosult sze­­mély kapott jegyeket, a zentai já­rásban pedig 1837. Ezzel szemben a néphatóságok áprilisban 60 ezer jeggyel többet igényeltek, mint márciusban, ami azt jelenti, hogy nagyon sokan nem kapták meg áp­rilisban közellátási jegyeiket. Csu­pán Noviszádon 7 ezer jeggyel töb­bet igényeltek, mint a múlt hónap­ban. Ez a szám még az idénymun­kások számának növekedését figye­lembe véve is nagyon tekintélyes. A mulasztások következtében még március folyamán rengeteg panasz érkezett a néphatóságokhoz, azon­ban a panaszok nagy részét nem orvosolhatták, mert nem volt elég jegy. A tartományi kereskedelmi és közellátásügyi osztály sem bocsát­hatott a helyi hatóságok rendelke­zésére több jegyet, mivel neki sem volt, minthogy a minisztériumtól csak annyi jegyet kérhetett, ameny­­nyit a helyi hatóságok igényeltek. A szavatolt ellátással foglalkozó kereskedelmi vállalatok, a járási, városi és Nama áruházak jól meg­feleltek a szavatolt ellátás követ­keztében rájuk háruló feladatoknak. A szavatolt élelmezési áruik kiszol­gálása fennakadás nélkül folyt, mindegyik fogyasztó sorbanállás nélkül megkaphatta előírt fejadag­ját. A ruházati cikkek árusítása is rendben folyt, noha a vásárlók az első napokban megrohanták az el­­érusítóhelyeket. Eleinte ruházati cikkeket — textilanyagot és cipőt — bárkinek kiszolgáltak, azonban a visszaélések elkerülése végett már bevezették, hogy a pontokkal egy­idejűleg a vásárlónak fel kell mu­tatnia személyazonossági igazolvá­nyát is. A szavatolt ellátás első hónapja az egyes helyeken előforduló hibák­­ ellenére is nagy könnyebbséget ho­zott a dolgozóknak. Áprilisi jegyeit már mindenki megkapja, aki sza­vatolt ellátásra jogosult és aki ide­jekorán átadta ellátási szelvényét az arra illetékeseknek. A hibákból és mulasztásokból pedig az a ta­pasztalat szűrhető le, hogy a szé­les tömegek tevékeny részvétele nélkül és alapos, megbízható nyil­vántartás hiányában lehetetlen ilyen nagyszabású munkát idejében és kifogástalanul elvégezni. A jövőben esetleg előforduló hibákat pedig a szavatolt ellátásra jogosultak név­sorának állandó felülvizsgálatával és megbízható nyilvántartás segít­ségével lehet elkerülni. ......................... A Hűtött t­eres Heiklem Inti KÖZÉP-BANAT TERMELŐI mind nagyobb érdeklődést tanúsíta­nak a kötött áru kereskedelem iránt. Egyes fontos árucikk, így pl. az épü­letanyag hiánya azonban csökkenti a felvásárlás fejlődését. Így a temesi járásban a sertések felvásárlási ter­vét még csak 50 százalékban sem sikerült teljesíteni, mivel a termelők az­ átadott sertésekért leginkább épí­tőanyagot szeretnének kapni Mind a mai napig egyetlen középbánáti ügyvezetőség sem kapta meg a meg­rendelt építőanyagot. A SZRPSZKA-ORNYAI SZÖVET­KEZET kirakatában csak egy bicikli van, a többi vasáru pedig a szövetkezeti raktárban fekszik. Uj módon a tér­­i meló nem láthatja, mi mindent vá­sárolhat kötött áron. Pedig a válasz­­­­tékosan és jól berendezett kirakat sokban elősegíti a honos kereskedel 5 PFPI a járati ügyvezetőség­ ,elnökénel — Az elnök néptárssal szeretnénk beszélni. — Egy pillanat türelmet kérek, csak telefonálok. — Halléi Szövetkezeteink nem a rendelt épületanyagot kapták meg! Lécet sehol sem kaptak... Bejön valaki. — Elnök néptárs, Petrovác 2400 köbméter tűzifát kéri — Azonnal adják ki a rendelkezést! Hozzánk:­­ — Sok a munka, látják, állandóan félbeszakítanak. Ismét telefon: — A telepes falvakban megy legjobban a felvásárlás. A mai na­pig 8,8 millió dinár értékű iparcikket adtunk el, ebből 3,8 millió ér­tékű textilt... 87 elárusítóhellyel dolgozunk... Noviszádon nyitunk még néhányat. De már ismét két szövetkezeti tisztviselő várakozik. Az elnök bo­­csánatkérően ránk mosolyog. — Elnök néptárs, kimegyünk, megnézzük az új üzlethelyiséget a Temerini utcában. — Vizsgálják ki, hogy bejárhatnak-e kocsik a kapun keresztül! Ezt most újra nekünk mondja: — Mezőgazdasági gépeket és vegyi termékeket árulunk majd az új üzletben. Szép nagy helyiség, óriási raktár. Sajnos még nem kap­tuk meg a kukoricavető és kapálógépeket. Pillanatnyi szélcsend. Kihaszná­ljuk az alkalmat: — Mi a helyzet a káderekkel? — Nemrégen fejeztük be könyvelő-tanfolyamunkat. 32 új köny­velőnk dolgozik a szövetkezetekben. Kiszolgáló személyzetünk is van. — És mikor nyitják meg a szövetkezeti hitelosztályokat? — Április folyamán megindítjuk az akciót a hitelosztályok meg­szervezésére. Kedvező feltételekkel átvesszük a tagok pénzét, megfor­gatjuk, hasznuk lesz belőle nekik is, a szövetkezetnek is. Beszélgetés közben új nyilvántartás bevezetését elrendelő körleve­leket ír alá. Már ismét hárman-négyen várakoznak türelmetlenül az íróasztal előtt. Olyan a noviszádi járási szövetkezeti ügyvezetőség, mint valami méhkas,­­ az elnök szobája pedig még annak is köz­pontja. Ismét cseng a telefon. Keveset beszélgethettünk az elnökkel, de rövid idő alatt is megállapítottuk, hogy a szövetkezeti ügyvezetőség gazdasági életünk egyik főütőere lett. (v. i.) flOO Hg kukorica áráért 1939-hez. 1913-ban yám­ro haHunkt ynnnro halunit, 50.6 hi sót, vagy 137 hn sót, vagy 71.7 ti­ír petróleumot, vagy 71.8 liter petr­obuirdí, vagy 10.1 hg cukrot 12.4 Hg ca­­­rot Kikinda, március hó A KIKINDAI JÁRÁS TERÜLETÉN a nakovói szövetkezet a legjobb a felvásárlásban. A szövetkezet töb­bek között 10.000 kg árpát és 211.752 kg kukoricát vásárolt fel. A járásban eddig 4 mázsa búzát, több, mint egy vágón árpát, 2150 kg zabot, több mint 362 ezer kg kukoricát és egyéb mezőgazdasági terméket vásároltak fel a szövet­kezetek. RÖPCÉDULÁKON NÉPSZERŰSÍTI A KÖTÖTT ÁRRENDSZERT A KIKINDAI SZÖVETKEZET Kikindán külön röpcédulákon nyomták ki a termelők részére a mezőgazdasági termékek és termé­nyek, valamint az ellenértékűl kap­ható ipari cikkek árát. A termelő ezen összehasonlítást végezhet, hogy az egyes iparcikkért milyen mezőgazdasági terményt adhat be vagy a beadott terményért mit vá­sárolhat. A kötött árrendszernek ez a népszerűsítése hatásos és pél­dául szolgálhat a többi szövetkezet­nek is. A Népfront-szervezetek kon­ferenciákat tartanak a kötött ár­rendszerről. Népfront-tagok magya­rázzák a rendeletet és a felmerülő kérdésekre választ adnak. A PAL AN KAI JARASBAN a szövetkezetek és a »Zsitopromet« 45 vagon kukoricát felvásároltak, ebből csak Palánkon 24 vagont. A kukoricán kívül felvásároltak még egy vágón árpát, másfélvagon za­bot, több mint fél vágón babot. A felvásárlásban az első helyet Gaj­­dobra foglalja el, utána Obrovec és S­zilbás következnek. A jórés szövetkezetei elsőrendű eredményt értek el az állatfelvásár­­lás terén, mert nyolcszor annyi ap­róállatot vásároltak fel, mint a­meny­­nyi elő volt irányozva. Az ipari cikkek elárusítóhelyei több mint egymillió dinárt forgal­maztak. A szövetségi kereskedelmi és ellátásügyi miniszter határozata a baromfi és tojás kötött-áru felvásárlásról A mezőgazdasági termékeknek állami vételáron (állami kötött­áron) való eladásáról és az eladott ■ termények ellenében iparcikkek ala­csonyabb egységes áron való meg­vételéről szóló szabályrendelet 2. ■szakasza értelmében a következő ül. számú határozatot hozom hogy mely mezőgazdasági termé­keket kell felvásárolni a földműves­­termelőktől és földmegmunkáló szö­vetkezetektől állami vételáron (kö­­vitt-áron): 1 1. A földműves beszerző és értéke­­szövetkezetek, járási szövetke­­ügyvezetőségek, állami felvá­­m­vállalatok, valamint az e cél­meghatalmazott vállalatok fel­tól­ják a földműves-termelőktől­öldmunkás-szövetkezet­ektől a állapított állami vételáron (kő­áron) a már eddig kijelölt me­­zdasági termékek mellett még a ftkező mezőgazdasági terméke­­is: a) baromfit, csirkét, tyúkot, kö­vérlibát, gyöngytyúkot, sovány li­bát, kövér kacsát, sovány kacsát és pulykát; b) tyúktojást. A szövetkezetek és a járási szö­vetkezeti ügyvezetőségek baromfit csak az állami felvásárló vállalatok­kal előzetesen megkötött szerződés alapján vásárolhatnak. Az első pontban felsorolt mező­gazdasági termékeket a mezőgaz­dasági termékek állami­­ kötött áráról szóló 1948. február 10-én kelt, IV. 1185. számú és a JSzNK Hivatalos Lapja 12­48. számában megjelent rendeletben megszabott áron kell felvásárolni. 3. Ez a határozat azonnali hatályú Blázsevk­a Jákov s. k. a JSzNK kereskedelmi és ellátásügyi minisztere Ne csak ígérgessünk a roh­ammunkásoknak Zenta, március hó A zentai és járási üzemek roham­­munkásaival, újítóival és észszerű­sí­­tőivel az illetékes szervek keveset törődnek. Nem segítik elő a roham­­munkás-mozgalom fejlesztését és népszerűsítését. Meglátszik ez a roha­mmunkások ellátásából is. A­­mikor a rohammunkás-avatásokon a többtermelés élmunkásait kitün­tették a felelős szervek különféle ígéreteket tettek jobb ellátásukra is. De a város és a járás rohammun­kásainak nagy része a mai napig sem kapta meg a jutalmul ígért tex­tilt, lisztet stb. Ebben nem az üzemi csoportok vezetősége a hibás, mi­vel idejében beadta az igénylést, hanem a dolgot a felsőbb szakszer­vezeti és népbizottsági szervek ha­nyagolták el. Az elkövetett hibák s a rohammunkásokkal való nemi­törődömség káros a rohammun­­kás mozgalom tömegesítésére és további fejlődésére. Csak egy bútorgyárban tapasz­talható, hogy a régi rohammunká­­­sok továbbá is a többtermelés él­csapatában maradtak, továbbra is törekednek új munkamódszerekkel tökéletesíteni a termelést, s fejlesz­teni az üzemet. Pedig ebben az Es­­zemben is a rohammunkások legtöbbje nem kapta meg az ígért jutal­mat A közellátási közegek semmit sem tesznek a rohammunkásokért, csak hitegetik őket. A zentai »Udarnik« textilüzletben, melyet külön a rohammunkások el­látására létesítettek, még mindig csak kalapot, férfi­harisnyát és vár­szoninget vásárolhatnak a roham­­munkások. Szövetet és más a mun­kások számára fontos textilanyagot több mint 6 nőnapja nem kaptak. A zentai járási szakszervezeti ta­nács feladata ezt az ügyet kivizsgál­ni és a rohammunkás-mozgalom fej­lődésének útjából elhárítani az aka­dályokat. 3000 cipő anyagából 3250 -et készített a kanizsai cipész­szövetkezet Megalakulásakor csak 19 tagja volt a kanizsai cipészszövetkezet­nek. Jóformán anyagi eszközök nél­kül, a legnagyobb nehézségek kö­zepette tette meg első önálló lépé­seit, a szövetkezeti tagok azonban önfeláldozó munkájukkal bebizonyí­tották, hogy nincs igazuk a rossz­akaratú bírálóknak, mert a munkás nemcsak gürcölni, de vezetni is tud. Ma már 30 tagja van a szövet­kezetnek, 5 tanoncot oktat és a ta­gok sorából kikerült könyvelő ve­zeti a szövetkezet könyveit. A ta­gok részére könyvtárszobát rendez­tek be és sakkversenyeket szervez­tek. A múlt évben 5100 pár új cipőt készített a szövetkezet és 3583 pár cipőt javított meg. 3000 pár cipő elkészítéséhez rendel­kezésükre bocsátott anyagból a szövetkezet dolgozói szakszerű munkájukkal 3250 pár cipőt készítettek, s a többletet is az elosztó szervek rendelkezésére bocsátották. A tagok tudják, hogy a szövet­kezet valóban a dolgozók tulajdo­na és ezért áldozatokat is hoz a szövetkezet javára. A közgyűlésen­ a tagok lemondtak az 1946—47. üz­leti év osztalékáról és ezt az össze­get a szövetkezet fejlesztésére for­dítják. A hitelkeretet is felemelték 300 ezer dinárról 1 millióra, mert a szövetkezet megnövekedett, s munkája nagyobb pénzösszeget igé­nyel. O. K. I IPAR a nagyvilágban MAGYARORSZÁG Az országos munkaversenyiroda megkezdte működését. Az üze­mekben versenybizottságok ala­kultak é s ezeknek munkáját a szak­mai szervezetek ipari versenybizott­sága irányítja. Az üzemek önkéntes versenykezdeményezéseiből az egyes iparágakon belül, a gyárak között­­ is, egyes munkáscsoportok és mun­kások között is megindult a terme­lési verseny. • A szakszervezeti vezetők orszá­gos értekezletén megtárgyalták a munkaverseny kérdéseit Megállapí­tották, hogy a nagyipari dolgozók­­­nak már 60 százaléka résztvesz az általános munkaversenyben. Csepe­len a dolgozók 74, a textiliparban­ 68, a vegyiparban 50, a bőriparban pedig a dolgozók 60 százaléka ver­senyben áll. • SZOVJET SZÖVETSÉG Bagonyán, az egyik sztalinói szénbánya szénlapátolója, az elmúlt napok egyikén futószalagos szénra­kodó munkában a normát több, mint tizenegyszeresen túlhaladta egy normaidő alatt. Bagonyán 91 tonna szenet lapátolt a futószalagra s ezen az egy napon 1293 rubelt keresett. Minden magyar kulturegyesület tartja meg újjászervező közgyűlését a Kulturszövetség április 25-iki közgyűlése előtt Az elmúlt hetekben a Jugoszláviai Magyar Kulturszövetség köz­ponti titkársága minden tagegyesültéhez körlevél kíséretében eljut­tatta a szövetségi belügyminiszter által jóváhagyott új alapszabályok hiteles másolatait A körlevélben a titkárság felhívta az egyesületek vezetőségét, hogy tanulmányozzák át az alapszabályokat és tegyenek meg minden előkészületet az egyesületeknek az új alapszabály alapján történő átszervezése érdekében. A központi titkárság időközben kidolgozta az átszervezésre vo­­natkozó részletes utasításait és kinyomatta mindazokat az űrlapokat, melyekre az egyesületeknek az átszervezés következtében szükségük lesz. Az elnökség utolsó ülésén részletesen foglalkozott a Szövetség tagegyesületeinek fiók­szervezetekké való átszervezésével és az orszá­­gos Szövetség első évi közgyűlésével. Megállapította, hogy a közgyű­lésig minden magyar kulturegyesületnek meg kell tartania újjászer­vező közgyűlését, hogy a közgyűlésen, mely a Jugoszláviai magyarság nagy seregszemléje és kulturális munkavállalása lesz, minden ma­gyar egyesület már újjászervezve, az egy évre megválasztott új veze­tőség kiküldötteivel vehessen részt A Szövetség központi titkársága 4. számú körlevelében részletes utasítást küld minden kultúregyesületnek a közgyűlést előkészítő leg­sürgősebb teendők elvégzésére és megküldi azokat a nyomtatványokat is, melyek szükségesek a közgyűlés jelentéseinek elkészítéséhez, az egyesületeknek a hatóságok által történő regisztrálásához. A Szövetség a közgyűlések megszervezésére vonatkozó utasításait a sajtó útján is részletesen közölni fogja. Vasárnap nyílik meg a képzőművészeti kiállítás Noviszádon Noviszádon a Matica Szrpszka é­­pületében vasárnap április 4-ikén megnyílik a vajdasági képzőművé­szek nagy képkiállítása. A kiállítás­ra igen sok kép (olaj, grafika, tem­pera) érkezett. A bírálóbizottság­­ a legjobbakat már ki is válogatta. Nemcsak a képzőművészek, hanem a közönség körében is nagy érdek­lődést vált ki a kiállítás.

Next