Magyar Szó, 1948. május (5. évfolyam, 104-129. szám)

1948-05-01 / 104. szám

átveszi a vándorzsiszlói tartományunk legjobb fémipari üzeme Tagnap délu nem minden üzemiben lelkesen készültek az ünnepre, de kétszeres volt azoknak a dolgozóknak lelkesedése, akik olyan jó eredményt értek el, mint az egyik tartományi öntöde munkaközössége és öntöde munkásai lettek a tartományi fémipari üzemek legjobb munkaközössége és ők nyerték el a Fémipari Igazgatóság vándorzászlajait. A zászló átadását tegnap délután a gyár udvarában, munkaidő után végezték el ünnepélyesen. Az üzem ifjúmunkásai nyomban a munkanap befejezése után hazaéfogtak az épületeik feldíszítéséhhez. Zöld ágakat tűztek a szépen megtisztított gépekre, zöld koszorúkat az ajtók és ablakok köré. Jelesavas feliratokat s táblákat készítettek a mai felvonulásra. Percek alatt ünneplőbe öltözött a gyár épülete, minden műhelye és gépe. Sgyr várták május elsejét. ★ Gmk az egyik műhelyben volt még csoportosulás, néhány munkás még az egyik gép körül szorgoskodott. Az egyikük kék festékkel festette a gép testét, a másik valami kisebb részt szerelt fel. — Néhány hónappal ezelőtt elhatároztták, hogy elkészítjük ezt az új szerslémgépet, most fejezzük be, mág néhány perc munka van rajta. -k Mrkaics Luka, a tartományi főbizottság elnöke, Dobos István iparügyi megbízott, Sóti Pál, a főbizottság allnöke érkeznek a gyárba. A műhelybe jönnek, az új gépet nézik. — Azelőtt ilyen gépeken dolgoztunk — mutatja Dobos István. A tekintetek egy egyszerű, régebbi típusú fémmegmunkáló gép felé fordulnak. — Ez pedig itt egy amerikai típusú. — Egy közelben álló hatalmas géptestre hívják a figyelmet. — A mi új gépünk tervezésekor ötvettük e gép jó tulajdonságait, de mégis egésszen más. — Az új gép jobb — szól közbe az egyik munkás — és olcsóbb — egészíti ki egyik szaktársa. A figyelem megint az új gépre összpontosul. Nézik, csavargatják meg is indítják. Lassúbb és gyorsabb menetre állítják be. Szakimagyarázatok hangzanak, melyik alkatrész mire szolgál, mik az új gép előnyei, a régi típusuakkal szemben. ★ Más osztályok dolgozói már öszszegyültek az udvarban. Az ifjúság daliba kezdett, a munkások és vendégek helyet foglalnak a székeken és padokon. Az üzemi csoport elnöke megnyitja az értekezletet. Elsőnek a fémipari központ kiküldötte fál szót. — A Fémipari Központi Igazgatóság nevében hálámat fejezem ki az üzem öntudatos munkásságának a versenyben elért eredményeiért. A dolgozóik nagy győzelmét jelenti az, hogy az üzem pénzügyi tervét 94,5 százalékban teljesítette, a menynyiségi tervét pedig a nehézség ellenére 84,4 százalékban. Az elért eredmények alapján ez az üzem tartományunk legjobb fémipari üzeme s dolgozóit illeti meg a tartományi vándorzászló. Fridrihh Szlávkó roldarmimunikás veszi át az üzem nevében a vándorzászlót és megígéri, hogy a normák bevezetésével és a fogyatékosság leküzdésével munkaközösségük arra törekszik, hogy hosszú ideig kiérdemelje a legjobb üzem címét és zászlóját. Nikkelezett fémnyelű díszes vörös zászló bomlik ki és néhányszor megleng, megfürdik a zöld ágaktól illatos tavaszi levegőben s az örömet sugárzó tekintetekben. ★ Dobos István iparügyi megbízott magyarul köszönti a győztes dolgozókat. * — Azt hiszem, m mindannyian átérzitek e nap nagy jelentőségét." Ez a gép, amelyet ma elkészítettetek, ha kicsinek is látszik, nagy dolog, mert ilyen szerszámgépet nálunk azelőtt sohasem készítettek. Ezelőtt három hónappal álmodni sem merte senki, hogy ilyen rövid idő alatt ezt a szerszámgépet elkészítjük és megcsináltuk. Ez a munkalendület és eredmény mutatja azt az utat amelyen bennünket népünk hatalmas frontja, a dicső Kommunista Párt és Tito marsalunk vezet De ez csak a kezdet. Százszámra jönnek e gép után új munkagépek, amelyeket mi gyártunk majd. Dobos István ezután háláját és köszönetét fejezte ki az üzem dolgozóinak és különösen Törteli István néptársnak, akinek agyában az új gép terve megszületett és aki mindvégig részt vett a gép elkészítésében. Az üzem dolgozói közül még többen felszólaltak, kitartásra és további lendületre serkentették társaikat és megígérték, hogy a most elnyert vándorzászlót hosszú ideig megőrzik. APA Asszony “Úttörők Elmondom, hogy miért csak most lehettem traktorvezető, — mondta Pavicsevics Leposzava, Szerbia linói kongresszusán. Azelőtt nem engedték meg, hogy szabad emberként dolgozzunk, mert nem lett volna cselédjük, aki rendben tartsa őket. Amikor a Népfront kiadta a jelszót »traktorra« én is azonnal jelentkeztem tanfolyamra. Többen voltunk ott nők, mint férfiak Volt közöttünk minden nemzetiségű asszony Vajdaságból. Amikor levizsgáztunk és egy traktorállomásra küldtek, a férfiak ugyancsak csodálkoztak. Rövid idő múlva aztán belátták, hogy megállom helyem a traktoron. Tovább képeztettem magam és ma már nemcsak, hogy kifogástalanul szántom a barázdát, hanem ki is tudom javítani a traktoromat. Igazi traktorista lettem. — fejezi be büszkén. Utána Nikolics Drága parasztasszony jelent meg az emelvényen. A járásban mi asszonyok jöttünk rá először, hogy milyen jó dolog mezőgazdasági munkát szövetkezetbe tömörülve végezni. A szarvasmarha legeltetése közben jutott eszünkbe, hogy mennyivel egyszerűbb volna, ha egy tehén, helyett mind a húszat egy asszony őrizné Megbeszéltük és ezentúl így is lesz. Minden nap egy-egy asszony jött ki őrizni a jószágokat, mi pedig tizenkilencen többiek szabadak voltunk. De hiába menekültünk meg a pásztorkodástól, odahaza lekötött bennünket a gyermek. Ezt a kérdést is megoldottuk Napközi otthonba egy hét alatt 63 kisgyermeket helyeztünk el, és mi anyák dolgozhatunk kint a földeken. Még mindig volt azonban akadálya a gyors munkának Nem volt elég iga, a traktor pedig nem szánthatta a kis parcelláinkat Akkor mi asszonyok az AFZs konferencián összebeszéltünk, hogy legjobb lenne, ha ebben is összefognánk. Ez annál is inkább kívánatos volt, mert közöttünk sok aszszony maradt özvegyen. Akinek pedig férje volt és hallotta, jónak találta szándékunkat. Ez még 1916 tavaszán történt. Azóta három év múlt el. S mi asszonyok megtanultuk az új földművelés szabályait. Elértük, hogy az egész környéken nekünk volt legmagasabb a terméshozamunk. Stép számban van magyar földmegmunkáló szövetkezet is, és tagjainak száma napról-napra növekszik. Bizonyítják a horgosi, hidasi, topolyai, zentai, bácsszőlői szövetkezeti asszonyok. Sebők Ilonka szép szabatos szerb nyelven mondta többek között a következőket: — Noviknezsevec járásban, aho egyformán van szláv és magyar lakosság egyenlő arányban tagjai a falusi értékesítő szövetkezetnek és a földmegmunkáló szövetkezetekben is versenyezve dolgoznak. Politikai haladottságukat leginkább a választások mutatták meg, amikor is két százalékka több magyar asszony szavazott, mint szláv. Meg akarjuk tanítan telepes testvéreinket a háztartás és földművelés minden munkájára. Jól tudjuk, hogy rajtuk kívülálló okok miatt nem ismerték eddig példáu a baromfitenyésztést. Ebben is jó példával elő akarunk járni. Igaz hogy magyar asszonyaink is csak a régi szokások szerint tenyésztik a baromfit amely pedig már idejét múlta. Azért tanfolyamokat látogatnak együttesen és gyakorlatban mutatják meg azt, amit együttesen tanultak. A harcban mi magyar asszonyok nem vettünk részt puskával a kezünkben, de munkánkkal egyesült erővel építjük szabad hazánkat, Tito Jugoszláviáját. B. M. Mezőgazdaságunk májusi munkagyőzelmei A vetésben legjobb a zombori járás és Kikinda város A/*------------------------------------------A mai ünnepet, a dolgozók legnagyobb ünnepét parasztságunk is méltóan megünnepli. A tavaszi vetés egész Vajdaságban befejeződött s ez állami birtokaink, fölömegemimitáló szövetkezeteink és a parasztság közös munkagyőzelmét jelenti. Parasztságunk bebizonyította, hogy néphatóságaink helyes irányításával kész a feladatokat elvégezni, amelyet dolgozó közösségünk kitűz elé. Már csak egész jelentéktelen területek nincsenek bevetve, nagyobb részt réti földek, vagy olyan területek, ahol késői takarmánynövényt termesztenek. Még januárban a szécsányi járás népbizottságának mezőgazdasági osztálya versenyre hívta fel Vajdaság valamennyi járási népbizottságát. A versenyhez a városi népbizottságok is csatlakoztak. A tartományi főbizottságban versenybizottság alakult és pontos nyilvántartást vezetett a járások és a városok eredményeiről. A LEGJOBB JÁRÁSOK: 1. zombori, 2. knezseváci 3. becsei. A versesi járás dicséretben részesült, mert három hónap alatt 64 előadást tartott, több mint 7000 hallgatóval. Azért is dicséretet érdemel, mert legtöbb helyi népbizottságot irányít s itt a vetés irányítása nehezebb volt, mint máshol. A zombori járás különösen a vetéselőkészítésben tűnt ki. 59 előadást tartottak, több mint 19.000 hallgatóval. A becsei járás legjobb volt a vetési határidő betartásában Utána a zombori és a knezseváci járás következik. Az új agrotechnikai eljárások alkalmazásában a knezseváci, zombori és a becsei járás volt a legjobb. A magántraktorokat a zombori, becsei és a knezseváci járás használta fel legjobban. A LEGJOBB VÁROSOK: 1. Kikinda. 4 népbisottsantok jól irányítottak Az első feladat az volt, hogy a vetést tökéletesen előkészítsék, az igákat helyesen beosszák és pontos nyilvántartást készítsenek. A gépjavító munkák irányítása és ellenőrzése is a versenypontok között szerepelt. Igen fontos szempont volt a tanfolyamok megtartása, a vetési határidők betartása, vagyis a vetési terv következetes végrehajtása Tekintetbe jött a minőség is, különösen a magántraktorok munkájában. A jelentésszolgálat megszervezése és működése is fontos tényező volt. A versenybizottság a munkák végeztével megállapította, hogy népbizottságaink igen nagy fejlődést mutatnak a jelentésszolgálat megszervezésében. Ezt legjobban bizonyította a nemrég megtartott általános vetésellenőrzés, amelynek eredménye egyezett a népbizottságok jelentéseiben nyújtott adatokkal. Ez azt mutatja, hogy népbizottságaink kezükben tartották a vetés irányítását, s valóban operatív vezetők voltak a tavaszi vetésben. A mezőgazdasági káderképzésben is igen sokat fejlődtünk. Három hónap alatt 1991 mezőgazdasági vezetőt képeztünk ki, a parasztok számára tartott tanfolyamot pedig 1986-an végezték el. A három hónap alatt 650 előadás volt, főkép a földművelés köréből. Ezeket 92.800 paraszt hallgatta végig. Az állatgondozás köréből tartott 383 előadást 44.512-en hallgatták meg. Ha összehasonlítjuk a három hónap alatt megtartott előadások és hallgatók számát a mavévivel, láthatjuk, hogy jóval felülmúlja a tavalyit. 1947-ben 916 előadást tartottunk 108.214 hallgatóval, ebben az évben pedig három hónap alatt 1033 előadást 137.312 hallgatóval. Ez oly hatalmas fejlődés, amely hűen viszszatükrözi népbizottságaink munkáját. A verseny eredmnyei A járások és a városok elbírálásakor figyelembe vették a területet is, hogy hány helyi népbizottságot kell irányítani. A tartományi versenybizottság ezek alapján a következő sorrendet állapította meg: iltígnifizik Ablakunkon virág nyílik, ág zöldül a kapu alján ... Megmosakszik még utcánk is, a dolgozók ünnepnapján. Hosszú seprőnk hadd söpörjön pókhálót le a falakról . . Vidám dalunk hegyet szálljon, magabizó önmagunkról A mi hangunk millió hang, világszépe a virágunk . . . Százmillió lépés dobban, ha kiállunk, mi utánunk! Ha ieggyújtjuk fáklyáikat, százmillió fáklya lobban, s benne vagyunk, mi vagyunk Leid minden szóban, gondolatban. Százmillió munkás őrzi ünnepünket a szivében, s dédelgeti, dúdolgatja, szépítgeti a lelkében . . . Messzi partot tör a tenger, recsegnek a roppant gátak . Hírpalackok Májust visznek ötfelé a nagy világnak! GÁL LÁSZLÓ 2. Szubotica, 3. Zombor. Zentát dicséretben részesítették, mert következetesen irányította a vetést és a vetési határidőket pontosan betartotta. Az új agrotechnikai eljárások alkalmazásában különösen Kikinda tűnt ki, utána Zenta, Szubotica és Zombor következik. A magántraktorok felhasználása legjobb volt Szubotián A vetési terv megvalósításában valamennyi járás és város jó munkát fejtett ki. Ennek a hatalmas mun-skagyőzelemnek a lendületét továbbra is meg kell tartanunk, s a növénygondozást méginkább tökéletesíteni kell. A vetésnek, a többtermelési harcnak csak akkor lesz meg a kívánt eredménye, ha továbbra is következetesen harcolunk az új agrotechnikai módszerek alkalmazásáért a növénygazdaságban. Parasztságunknak ez a munkagyőzelme adjon további munkalendületet, erőt a többtermelési harc sikeres keresztülviteléért. A honi traktorállomás legjobbjai A kotuti traktorállomás brigádjai a tavaszi szántás-vetést négy nappal előbb elvégezték és tervüket mintegy 45 százalékkal túlszárnyalták. A legjobb traktoristák s egyben rohammunkások a következők lettek: Egris Mile, Uzelac Mirko, Barjamovics Ádám, Volf Hugó, Bernec József, Jovánovszki Andrija, Alek_______________________________ Izics Sztevó és Mirkovics Cenó. A sikeres munkát nagyban elősegítette Sztojánovics István a traktorállomás igazgatója, aki gyakran kint volt a határban, segítette és buzdította a traktoristákat. A traktorállomás legjobb munkásai pénz- és könyvjutalmat kaptak. D. 1. Együtt mintha a fal a roll nuMF,sin él az úttörők is Ma Vajdaság városaiban a többi dolgozóval együtt felvonulnak a mezőgazdaság élharcosai, az úttörők is. A többtermelési harc zászlóvivői most vesznek részt először ilyen szervezetten dolgozó népünk nagy seregszemléjén. A mezőgazdaság rohammunkásainak mozgalma nyomon követi az ipari rohammunkások mozgalmát. A szántóföldön, a mezőgazdaság üzemében élénk többtermelési harc folyik. Az úttörők vezetik rá a többi parasztot a korszerűbb földmegmunkálásra, a tudomány új vívmányainak alkalmazására. Ők, a parasztság büszkeségei, méltó megbecsülést kapnak a dolgozók legnagyobb ünnepének seregszemléjén. Blajtár Károly pacséri úttörő három holdon termel kendert. A Népfront értekezletein magyarázza a többi parasztoknak, hogyan kell a kendert termelni, hogy növeljék a termés hozamát. — Háromszor felszántottam a földet s csak aztán vetettem el — Pacsér termelői követik k is Kajtárt és a többi úttörőt. Még túl is szárnyalták az előirányzott kendervetést. Jojkovics Szpaszojev. palánkai úttörő ezt mondja: — Amig a mezőgazdásszal nem vettem fel a kapcsolatot, nem is tudtam mit jelent úttörőnek lenni. Most már tudom és nagyon büszke vagyok rá. Nemrégiben versenyre hívtam a járás valamennyi úttörőjét. — Ő maga mind a tizennyolc hold földjének megmunkálásra vállalt feladatot mint úttörő. Satojkovicsnak termett az elmúlt évben legtöbb búzája és kukoricája a községben. Kokióc Lajos úttörő, a topo® lyai járás népbizottságának elnöke mondja: — A kukoricát mindig ,jól beérett talajba ültetem. Akkor ért be a talaj, ha a felső 4—5 centiméteres talaj porhanyós, az alatta lévő pedig valamivel keményebb. Olyan sortávolságra ültetem, hogy az első kapálásban holdanként 10.500-11.000 szál kukorica legyen. Amikor 2-3 levelet hajt a kukorica, akkor mindig megszoktam fogasolni, így sikerül nagyobb terméshozamot elérni. — Cséter Mátyás topolyai úttörő húszezer dinár értékű hízót adott át a szövetkezetnek. A kapott pénzért műtrágyát vásárolt, s ezt az ipari növények és a kukorica terméshozamának növelésére használja fel. A topolyai úttörő példája nyomán a parasztok tömegesebben kezdik használni a műtrágyát az ipari növények termesztésében. A kukorica ültetését is az úttörők nyomdokain végezték. A vetésben érvényesülta jelszó: »Sürü búza — ritka kukorica.« 0C£XXXXXXXXXXX7OQO0CXX5OO3OfXXXX5CnO0C5£XXXXXXXXX:O Hazajöttek (A Vajdaságba hazatért „délamerikások" között spanyol asszony is van, Pauloné — és egy pici magyar lány hároméves, ahoi csak spanyolul beszél még. A spanyol aszszonyt — és a többieket nem riasztották el tőlünk a suttogók rémhírei. „Tudom, szabad hazába jöttem“ — ezt mondja). Babájával játszott a kis felforgató, amikor a hivatalos közeg magához intette. Sarita Garcia, maga sem sokkal nagyobb a babájánál, odasietett a közeghez, aki számot akasztott a nyakába — így csinálták Hitlerék is — és aztán lefényképezték a hétéves Saritát szemben és oldalról, ahogy ez már közegeknél szokásos. Ujjlenyomatot is vettek Sámdról, mind a tíz ujjúról, méghozzá háromszor. Uruguay demokratikus hatóságai most már nyugodtak lehetnek: a hétéves Sarita Garcia, a hat és fél éves Szonja Kebin és a többiek nem fogják a közrendet és a közcsendet háborítani Uruguayban. Mi, akik közismerten vasfüggönyösök vagyunk, nem így fogadtuk a kis Talló Bettit, a csöpnyi szenyoritát, aki majd csak most tanul meg magyarul a Tito Jugoszláviájában. Bizony nem így fogadtuk az idősebbeket sem, például Kakuk bácsit, a fehérhajú tengerészt, aki állt már a sorban legelöl, akkor, amikor még nem volt fehér a haja. Most, hogy húszegynéhány éves távollétben megfehéredett, a hazautazás százszor boldog óráiban a miParizánkánk" bordáit, megint élen járva, önkéntes munkával, fehérre festette. Hazajöttek és mi úgy fogadtuk őket, ahogy azokat fogadják csak, akik valóban hazajöttek: itt az országotok, a népetek a munkátok. Dolgozzatok, építsetek hiszen husz-huszonöt éve feszül bennetek az izom azért, hogy végre hozzáfogjatok, végre magatoknak építsetek. És Májussal fogadtuk őket, a mi Májusunkkal, ami ezentúl az övék is. Nekik ez az első szabad Május és mi úgy nyújtjuk át, mim a hazatérő testvérnek járó csokor virágot, szívünkkel együtt.