Magyar Szó, 1948. május (5. évfolyam, 104-129. szám)

1948-05-01 / 104. szám

átveszi a vándorzsiszlói tartományunk legjobb fémipari üzeme Tagnap délu nem minden üzemiben lelkesen készültek az ünnepre, de kétszeres volt azoknak a dolgozók­nak lelkesedése, akik olyan jó ered­ményt értek el, mint az egyik tar­tományi öntöde munkaközössége és öntöde munkásai lettek a tar­tományi fémipari üzemek legjobb munkaközössége és ők nyerték el a Fémipari Igazgatóság vándorzászla­­jait. A zászló átadását tegnap dél­­u­tán a gyár udvarában, munkaidő után végezték el ünnepélyesen.­­ Az üzem ifjúmunkásai nyomban a munkanap befejezése után haz­­aéfogtak az épületeik feldíszítésé­­hhez. Zöld ágakat tűztek a szépen megtisztított gépekre, zöld koszo­rúkat az ajtók és ablakok köré. Jel­esavas feliratokat s táblákat készí­tettek a mai felvonulásra. Percek alatt ünneplőbe öltözött a gyár épülete, minden műhelye és gépe. Sgyr vártá­k május elsejét. ★ Gmk az egyik műhelyben volt még csoportosulás, néhány munkás még az egyik gép körül szorgos­kodott. Az egyikük kék festékkel festette a gép testét, a másik vala­­mi kisebb részt szerelt fel. — Néhány hónappal ezelőtt elha­­tároztták, hogy elkészítjük ezt az új szerslémgépet, most fejezzük be, mág néhány perc munka van rajta. -k Mrkaics Luka, a tartományi főbi­zottság elnöke, Dobos István ipar­ügyi megbízott, Sóti Pál, a főbizott­ság allnöke érkeznek a gyárba. A műhelybe jönnek, az új gépet né­zik. — Azelőtt ilyen gépeken dol­goztunk — mutatja Dobos István. A tekintetek egy egyszerű, ré­gebbi típusú fémmegmunkáló gép felé fordulnak. — Ez pedig itt egy amerikai tí­pusú. — Egy közelben álló hatal­mas géptestre hívják­­ a figyel­met. — A mi új gépünk tervezésekor ötvettük e gép jó tulajdonságait, de mégis egésszen más. — Az új gép jobb — szól közbe az egyik munkás — és olcsóbb — egészíti ki egyik szak­társa. A figyelem megint az új gépre összpontosul. Nézik, csavargatják meg is indítják. Lassúbb és gyor­sabb menetre állítják be. Szakim­a­­gyarázatok hangzanak, melyik al­katrész mire szolgál, mik az új gép előnyei, a régi típusuakkal szem­ben. ★ Más osztályok dolgozói már ösz­­szegyültek az udvarban. Az ifjúság daliba kezdett, a munkások és ven­dégek helyet foglalnak a székeken és padokon. Az üzemi csoport el­nöke megnyitja az értekezletet. El­sőnek a fémipari központ kiküldöt­te fál szót. — A Fémipari Központi Igazga­tóság nevében hálámat fejezem ki az üzem öntudatos munkásságának a versenyben elért eredményeiért. A dolgozóik nagy győzelmét jelenti az, hogy az üzem pénzügyi tervét 94,5 százalékban teljesítette, a meny­­nyiségi tervét pedig a nehézség el­lenére 84,4 százalékban. Az elért eredmények alapján ez az üzem tar­tományunk legjobb fémipari üze­me s dolgozóit illeti meg a tarto­mányi vándorzászló. Fridrihh Szlávkó roldarmimunikás ve­szi át az üzem nevében a vándor­­zászlót és megígéri, hogy a nor­mák bevezetésével és a fogyatékos­ság leküzdésével munkaközösségük arra törekszik, hogy hosszú ideig kiérdemelje a legjobb üzem címét és zászlóját. Nikkelezett fémnyelű díszes vörös zászló bomlik ki és néhányszor megleng, megfürdik a zöld ágak­tól illatos tavaszi levegőben s az örömet sugárzó tekintetekben. ★ Dobos István iparügyi megbízott magyarul köszönti a győztes dol­gozókat. * — Azt hiszem, m mindannyian át­­érzitek e nap nagy jelentőségét." Ez a gép, amelyet ma elkészítet­tetek, ha kicsinek is látszik, nagy dolog, mert ilyen szerszámgépet nálunk azelőtt sohasem készítet­tek. Ezelőtt három hónappal ál­modni sem merte senki, hogy ilyen rövid idő alatt ezt a szer­számgépet elkészítjük és megcsi­náltuk. Ez a munkalendület és eredmény mutatja azt az utat amelyen bennünket népünk hatal­mas frontja, a dicső Kommunista Párt és Tito marsalunk vezet De ez csak a kezdet. Százszámra jönnek e gép után új munkagé­pek, amelyeket mi gyártunk majd. Dobos István ezután háláját és köszönetét fejezte ki az üzem dol­gozóinak és különösen Törteli Ist­ván néptársnak, akinek agyában az új gép terve megszületett és aki mindvégig részt vett a gép elkészí­tésében.­­ Az üzem dolgozói közül még töb­ben felszólaltak, kitartásra és to­vábbi lendületre serkentették tár­saikat és megígérték, hogy a most elnyert vándorzászlót hosszú ideig megőrzik. APA Asszony “Úttörők Elmondom, hogy miért csak most lehettem traktorvezető, — mondta Pavicsevics Leposzava, Szerbia li­nói kongresszusán. Azelőtt nem en­gedték meg, hogy szabad emberként dolgozzunk, mert nem lett volna cselédjük, aki rendben tartsa őket. Amikor a Népfront kiadta a jelszót »traktorra« én is azonnal jelentkez­tem tanfolyamra. Többen voltunk ott nők, mint férfiak Volt közöt­tünk minden nemzetiségű asszony Vajdaságból. Amikor levizsgáztunk és egy traktorállomásra küldtek, a férfiak ugyancsak csodálkoztak. Rö­vid idő múlva aztán belátták, hogy megállom helyem a traktoron. Tovább képeztettem magam és ma már nemcsak, hogy kifogás­talanul szántom a barázdát, hanem ki is tudom javítani a traktoromat. Igazi traktorista lettem. — fejezi be büszkén. Utána Nikolics Drága paraszt­­asszony jelent meg az emelvényen. A járásban mi asszonyok jöttünk rá először, hogy milyen jó dolog mezőgazdasági munkát szövetkezet­be tömörülve végezni. A szarvas­­marha legeltetése közben jutott eszünkbe, hogy mennyivel egysze­rűbb volna, ha egy tehén, helyett mind a húszat egy asszony őrizné Megbeszéltük és ezentúl így is lesz. Minden nap egy-egy asszony jött ki őrizni a jószágokat, mi pedig tizen­kilencen többiek szabadak voltunk. De hiába menekültünk meg a pász­torkodástól, odahaza lekötött ben­nünket a gyermek. Ezt a kérdést is megoldottuk Napközi otthonba egy hét alatt 63 kisgyermeket helyez­tünk el, és mi anyák dolgozhatunk kint a földeken. Még mindig volt azonban akadálya a gyors munkának Nem volt elég iga, a traktor pedig nem szánthatta a kis parcelláinkat Akkor mi asszonyok az AFZs kon­ferencián összebeszéltünk, hogy legjobb lenne, ha ebben is össze­fognánk. Ez annál is inkább kívá­natos volt, mert közöttünk sok asz­­szony maradt özvegyen. Akinek pe­­dig férje volt és hallotta, jónak ta­lálta szándékunkat. Ez még 19­16 tavaszán történt. Azóta három év múlt el. S mi asszonyok megtanul­­tuk az új földművelés szabályait. Elértük, hogy az egész környéken nekünk volt legmagasabb a termés­hozamunk. Stép­ számban van magyar földmegmunkáló szövetkezet is, és tagjainak száma napról-napra nö­vekszik. Bizonyítják a horgosi, hi­dasi, topolyai, zentai, bácsszőlői szövetkezeti asszonyok. Sebők Ilonka s­zép szabatos szerb nyelven mondta többek kö­zött a következőket: — Novi­knezsevec járásban, aho egyformán van szláv és ma­gyar lakosság egyenlő arány­ban tagjai a falusi értékesítő szö­vetkezetnek és a földmegmunkáló szövetkezetekben is versenyezve dolgoznak. Politikai haladottságu­kat leginkább a választások mutat­ták meg, amikor is két százalékka több magyar asszony szavazott, mint szláv. Meg akarjuk taní­tan telepes testvéreinket a háztartás és földművelés minden munkájára. Jól tudjuk, hogy rajtuk kívülálló okok miatt nem ismerték eddig példáu a baromfitenyésztést. Ebben is jó példával elő­ akarunk járni. Igaz hogy magyar asszonyaink is csak a régi szokások szerint tenyésztik a baromfit amely pedig már ide­jét múlta. Azért tanfolyamokat lá­togatnak együttesen és gyakorlat­ban mutatják meg azt, amit együt­tesen tanultak. A harcban mi ma­gyar asszonyok nem vettünk részt puskával a kezünkben, de mun­kánkkal egyesült erővel építjük szabad hazánkat, Tito Jugoszláviá­ját. B. M. Mezőgazdaságunk májusi munkagyőzelmei A vetésben legjobb a zombori járás és Kikinda város A/*------------------------------------------­A mai ünnepet, a dolgozók leg­nagyobb ünnepét parasztságunk is méltóan megünnepli. A tavaszi ve­tés egész Vajdaságban befejeződött s ez állami birtokaink, fölömegemim­itáló szövetkezeteink és a paraszt­ság közös munkagyőzelmét jelenti. Parasztságunk bebizonyította, hogy néphatóságaink helyes irányításával kész a feladatokat elvégezni, ame­lyet dolgozó közösségünk kitűz elé. Már csak egész jelentéktelen te­rületek nincsenek bevetve, nagyobb részt réti földek, vagy olyan terü­letek, ahol késői takarmánynövényt termesztenek. Még januárban a szécsányi járás népbizottságának mezőgazdasági osztálya versenyre hívta fel Vajda­ság valamennyi járási népbizottsá­­gát. A versenyhez a városi népbi­­zottsá­gok is csatlakoztak. A tarto­mányi főbizottságban versenybi­zottság alakult és pontos nyilván­tartást vezetett a járások és a vá­rosok eredményeiről. A LEGJOBB JÁRÁSOK: 1. zombori, 2. knezseváci 3. becsei. A v­e­r­s­e­s­i járás dicséretben ré­szesült, mert három hónap alatt 64 előadást tartott, több mint 7000 hallgatóval. Azért is dicséretet ér­demel, mert legtöbb helyi népbi­­zottságot irányít s itt a vetés irá­nyítása nehezebb volt, mint más­hol. A zom­bori járás különösen a ve­­téselőkészítésben tűnt ki. 59 elő­adást tartottak, több mint 19.000 hallgatóval. A becsei járás legjobb volt a vetési határidő betartásában Utána a zombori és a knezseváci já­rás következik. Az új agrotechnikai eljárások alkalmazásában a knezse­váci, zombori és a becsei járás volt a legjobb. A magán­traktorokat a zombori, becsei és a knezseváci já­rás használta fel legjobban. A LEGJOBB VÁROSOK: 1. Kikinda. 4 népbisottsantok jól irányítottak Az első feladat az volt, hogy a vetést tökéletesen előkészítsék, az igákat helyesen beosszák és pontos nyilvántartást készítsenek.­­ A gép­javító munkák irányítása és ellen­őrzése is a versenypontok között szerepelt. Igen fontos szempont volt a tanfolyamok megtartása, a vetési határidők betartása, vagyis a veté­si terv következetes végrehajtása Tekintetbe jött a minőség is, külö­nösen a magántraktorok munkájá­ban. A jelentésszolgálat megszerve­zése és működése is fontos tényező volt. A versenybizottság a munkák vé­geztével megállapította, hogy nép­­bizottságaink igen nagy fejlődést mutatnak a jelentésszolgálat meg­szervezésében. Ezt legjobban bizo­nyította a nemrég megtartott álta­lános vetésellenőrzés, amelynek eredménye egyezett a népbizottsá­gok jelentéseiben nyújtott adatok­kal. Ez azt mutatja, hogy népbizott­ságaink kezükben tartották a vetés irányítását, s valóban operatív ve­zetők voltak a tavaszi vetésben. A mezőgazdasági káderképzésben is igen sokat fejlődtünk. Három hó­nap alatt 1991 mezőgazdasági ve­zetőt képeztünk ki, a parasztok szá­mára tartott tanfolyamot pedig 1986-an végezték el. A három hó­nap alatt 650 előadás volt, főkép a földművelés köréből. Ezeket 92.800 paraszt hallgatta végig. Az állat­gondozás köréből tartott 383 elő­adást 44.512-en hallgatták meg. Ha összehasonlítjuk a három hónap alatt megtartott előadások és hall­gatók számát a mavévivel, láthat­juk, hogy jóval felülmúlja a tava­lyit. 1947-ben 916 előadást tartot­tunk 108.214 hallgatóval, ebben az évben pedig három hónap alatt 1033 előadást 137.312 hallgatóval. Ez oly hatalmas fejlődés, amely hűen visz­­szatükrözi népbizottságaink munká­ját. A verseny eredm­­­nyei A járások és a városok elbírálá­sakor figyelembe vették a területet is, hogy hány helyi népbizottságot kell irányítani. A tartományi ver­senybizottság ezek alapján a kö­vetkező sorrendet állapította meg: i­l­tíg­­nifizik Ablakunkon virág nyílik, ág zöldül a kapu alján ... Megmosakszik még utcánk is, a dolgozók ünnepnapján. Hosszú seprőnk hadd söpörjön pókhálót le a falakról . . Vidám dalunk hegyet szálljon, magabizó önmagunkról A mi hangunk millió hang, világszépe a virágunk . . . Százmillió lépés dobban, ha kiállunk, mi utánunk! Ha i­eggyújtjuk fáklyáikat, százmillió fáklya lobban, s benne vagyunk, mi vagyunk Leid minden szóban, gondolatban. Százmillió munkás őrzi ünnepünket a szivében, s dédelgeti, dúdolgatja, szépítgeti a lelkében . . . Messzi partot tör a tenger, recsegnek a roppant gátak . Hírpalackok Májust visznek ötfelé a nagy világnak! GÁL LÁSZLÓ 2. Szubotica, 3. Zombor. Z­e­n­t­á­t dicséretben részesítették, mert következetesen irányította a vetést és a vetési határidőket pon­tosan betartotta. Az új agrotechni­­­­kai eljárások alkalmazásában kü­lönösen Kikinda tűnt ki, utána Zen­­ta, Szubotica és Zombor követke­zik. A magántraktorok felhasználá­­sa legjobb volt Szuboti­án A vetési terv megvalósításában va­­l­­­amennyi járás és város jó munkát­­ fejtett ki. Ennek a hatalmas mun-­s­kagyőzelem­nek a lendületét tovább­­­­ra is meg kell tartanunk, s a nö­vénygondozást méginkább tökéle­tesíteni kell. A vetésnek, a több­termelési harcnak csak akkor lesz meg a kívánt eredménye, ha to­­­­vábbra is következetesen harcolunk­­ az új agrotechnikai módszerek alkal­mazásáért a növénygazdaságban. Parasztságunknak ez a munkagyő­zelme adjon további munkalendüle­­tet, erőt a többtermelési harc sike­res keresztülviteléért. A honi traktorállomás leg­jobbjai A kotuti traktorállomás brigádjai a tavaszi szántás-vetést négy nap­pal előbb elvégezték és tervüket mintegy 45 százalékkal túlszárnyal­ták. A legjobb traktoristák s egy­ben rohammunkások a következők lettek­: Egris Mile, Uzelac Mirko, Bar­­jamovics Ád­ám, Volf Hugó, Bernec József, Jovánovszki Andrija, Alek­­_______________________________ Izics Sztevó és Mirkovics Cenó. A sikeres munkát nagyban előse­gítette Sztojánovics István a trak­torállomás igazgatója, aki gyakran kint volt a határban, segítette és buzdította a traktoristákat. A trak­torállomás legjobb munkásai pénz- és könyvjutalmat kaptak. D. 1. Együtt mintha a fal a roll nuMF,si­n él az úttörők is Ma Vajdaság városaiban a többi­ dolgozóval együtt felvonulnak a mezőgazdaság élharcosai, az úttörők is. A többtermelési harc zászló­vivői most vesznek részt először ilyen szervezetten dolgozó népünk nagy seregszemléjén. A mezőgazdaság rohammunkásainak mozgalma nyomon követi az ipari rohammunkások mozgalmát. A szántóföldön, a mezőgazdaság üze­mében élénk többtermelési harc folyik. Az úttörők vezetik rá a töb­bi parasztot a korszerűbb földmegmunkálásra, a tudomány új vívmá­nyainak alkalmazására. Ők, a parasztság büszkeségei, méltó megbe­csülést kapnak a dolgozók legnagyobb ünnepének seregszemléjén. Bl­ajtár Károly pacséri úttörő három holdon termel ken­dert. A Népfront értekezletein ma­gyarázza a többi parasztoknak, hogyan kell a kendert termel­ni, hogy növeljék a termés ho­zamát. — Háromszor felszán­tottam a földet s csak aztán vetettem el — Pacsér termelői követik k is Kajtárt és a többi úttörőt. Még túl is szárnyalták az előirány­zott kendervetést. Jojkovics Szpaszoje­v. palánkai úttörő ezt mond­ja: — Amig a mezőgazdásszal nem vettem fel a kapcsolatot, nem is tudtam mit jelent út­törőnek lenni. Most már tu­dom és nagyon büszke vagyok rá. Nemrégiben versenyre hív­tam a járás valamennyi úttö­rőjét. — Ő maga mind a tizennyolc hold földjének megmunkálásra vállalt feladatot mint úttörő. Satojkovicsnak termett az el­múlt évben legtöbb búzája és kukoricája a községben. Kokióc Lajos úttörő, a topo­­® lyai járás népbizottságának elnöke mondja: — A kukoricát mindig ,jól be­érett talajba ültetem. Akkor ért be a talaj, ha a felső 4—5 centiméteres talaj porhanyós, az alatta lévő pedig valamivel keményebb. Olyan sortávolság­ra ültetem, hogy az első kapá­lásban holdanként 10.500-11.000 szál kukorica legyen. Amikor 2-3 levelet hajt a kukorica, ak­kor mindig megszoktam foga­­solni, így sikerül nagyobb termés­hozamot elérni. — Cs­éter Mátyás topolyai úttö­­­­rő húszezer dinár értékű hízót adott át a szövetkezetnek. A­ kapott pénzért műtrágyát vá­sárolt, s ezt az ipari növények és a kukorica terméshozamának növelésére használja fel. A to­polyai úttörő példája nyomán a parasztok tömegesebben kez­dik használni a műtrágyát az ipari növények termesztésében. A kukorica ültetését is az út­törők nyomdokain végezték. A vetésben érvényesült­­a jelszó: »Sürü búza — ritka kukorica.« 0C£XXXXXXXXXXX7OQO0CXX5OO3OfXXXX5CnO0C5£XXXXXXXXX:O Hazajöttek (A Vajdaságba hazatért „délamerikások" között spanyol asszony is van, Pau­loné — és egy pici magyar lány há­­roméves, ahoi csak spanyolul beszél még. A spanyol asz­­szonyt — és a többieket nem riasztották el tőlünk a sutto­gók rémhírei. „Tudom, szabad hazába jöttem“ — ezt mondja). Babájával játszott a kis felforgató, amikor a hivatalos közeg ma­gához intette. Sarita Garcia, maga sem sokkal nagyobb a babájánál, odasietett a közeghez, aki számot akasztott a nyakába — így csinál­­ták Hitler­ék is — és aztán lefény­képezték a hétéves Saritát szemben és oldalról, ahogy ez már közegeknél szokásos. Ujjlenyomatot is vet­tek Sám­­dról, mind a tíz ujjúról, méghozzá háromszor. Uruguay de­mokratikus hatóságai most m­ár nyugodtak lehetnek: a hétéves Sarita Garcia, a hat és fél éves Szonja Kebin és a többiek nem fogják a köz­rendet és a közcsendet háborítani Uruguayban. Mi, akik közismerten vasfüggönyösök vagyunk, nem így fogad­tuk a kis Talló Bettit, a csöpnyi szenyoritát, aki majd csak most tanul meg magyarul a Tito Jugoszláv­iájában. Bizony nem így fogad­tuk az idősebbeket sem, például Kakuk bácsit, a fehérhajú tengerészt, aki állt már a sorban legelöl, akkor, amikor még nem volt fehér a haja. Most, hogy húszegynéhány éves távollétben megfehéredett, a hazauta­zás százszor boldog óráiban a mi­­Parizánkánk" bordáit, megint élen járva, önkéntes munkával, fehérre festette. Hazajöttek és mi úgy fogadtuk őket, ahogy azokat fogadják csak, akik valóban hazajöttek: itt az országotok, a népetek a munkátok. Dolgozzatok, építsetek hiszen husz-huszonöt éve feszül bennetek az izom azért, hogy végre hozzáfogjatok, végre magatoknak építsetek. És Májussal fogadtuk őket, a mi Májusunkkal, ami ezentúl az övék is. Nekik­­ ez az első szabad Május és mi úgy nyújtjuk át, mim a hazatérő testvérnek járó csokor virágot, szívünkkel együtt.

Next