Magyar Szó, 1948. november (5. évfolyam, 262-286. szám)

1948-11-01 / 262. szám

2 (Folytatás az első oldalról) horvátokkal, szlovénekkel, macedónokikal és cmnagoracokkal együtt az összlakosságának mintegy 60 százalékát, a többi szláv nemzetiséggel, a csehekkel, szlovákokkal, ruszinokkal, ukránokkal, bolgárokkal és lenygyerekkel együtt pedig összesen 77,494 százalékát alkotják. Az ősz- 97.eírásnak az adatai azonban még nincsenek teljesen rendezve, s ezért ezek a számok nem véglegesek. A szerbség után a legerősebb nemzetiségi csoport a magyarság. Ami a németeket illeti, akik a háború előtt a harmadik legnagyobb nemzetiségi csoport voltak, most jelentéktelen csoporttá váltak, s az összlakosságnak alig több mint egy százalékát alkotják. Koszmetnek a lakossága csak siptaroteból, szerbekből és crnagoraccskiból áll, Vajdaságban viszont a lakosság nemzeti összetétele sokkal bonyolultabb: az öt jugoszláv néphez tartozókon kívül még hat szláv nép fiad, továbbá magyarok, románok, németek, cigányok, zsidók, siptárok és görögök élnek itt. Mindkét egység autonómiája a területi, administratív autonómia leniniekén, az úgynevezett kursauraurtonómiával dientátes elven nyugszik, amely kulturautonómiát a reformista szociál-soviniszták hirdettek. Az egységek autonómiájának egyik lényeges jellegzetessége az, hogy van külön statútumuk, amelyet az ő képviseleti szervük hoz meg, amihez szükséges azon népköztársaság népszieupszinájáinak jóváhagyása, amelynek alkatában vannak. Autonómiájuk másik fontos jellegzetessége abban tükröződik, hogy ezek az autonóm egységek közvetlenül küldik el képviselőiket a JSzMK népszkupstinájáinak Népek Tanácsaiba, s ezzel kapcsolatban aJSzNK alkotmánya elrendeli, hogy Vajdaság 20, Koszmet pedig 15 képviselőt küld a Népek Tanácsába. Ezeknek az egységeknek a népe elisenzi képviselőit a Szert NK népszkupszmájába is, ugyanolyan feltételekkel, mint az egész Szerb NK lakossága. Sajnos, e két utóbbi momentum, a képviselők küldése a Népek Tanácsába és a Szerb NK szkupszinéjéiba nincs benne ebben a két statútumban, amelyeket jóváhagyásra elénk terjesztettek, s úgy vélem, hogy ez nagy mulasztás, habár nincs hatással ezekre a jogokra, mert szavatolja őket a JSzNK alkotmánya és a Szerb NK alkotmánya is. Azt mondtam, hogy ez a két statútum az első kísérlet arra, hogy megszövegezzük olyan autonóm területek statútumát, amelyek nem országok, hanem mint autonóm egységek lépnek be egy állami egész alkatába. Ezért érthetők azok a fogyatékosságok is, amelyeket itt megemlítettem, valamint azok, amilyeket esetleg még felfedezünk Hihetőleg csak szerkesztési hiba a vajdasági statútumban, hogy a 8. szakaszban, amely meghatározza, mely ügyeket intéz a Tartomány a maga népszkupsziája útján, az 1. pont így hangzik: »meghozza Vajdaság AT statútumának módosításait és kiegészíti, a Szerb NK népszkupsziájának jóváhagyásával«, bár így kellene hangzania: »meghozza, módosítja és kiegészíti a statútumot ...«, mint az helyesen áll Koszovó-Metóhia autonóm korlet statútumában. Habár az autonóm egységek nem függetlenek, nem államok, mégis autonóm jogaik igen nagyok, s különleges helyzetet adnak ez egységeknek mind magában a Szerb NK. ban, mind magában a JSzNK.ban. Ez a helyzet e Tartomány és e körlet lakossága szabadon kifejezett akaratának műve, de ugyanúgy a Szerb NK egész szerb népe és a JSzNK minden jugoszláv népe szabadon kifejezett akaratának műve is, amelyek alkotmányaiban kifejezésre jutott ez a szabad akarat. Ezek a statútumok a fejlődés minden lehetőségét megadják ez egységek lakosságának saját különleges feltételeik között, s teljes jogot és védelmet nyújtanak a nemzeti kisebbségek kulturális nemzeti fejlődésére, a Szerb NK keretében és a nagy szocialista közösség keretében, amelyet a mi JSzNK-unk képez. Az a tény, hogy ezek a statútumok az ilyen statútumok első példányai általában, azt is jelenti, hogy a mi jogelméletünk, és általában a szocialista jogelmélet, különösen az állam elmélete, e statútumokban az elméleti tanulmányozás egy eddig elméletileg nagyon kevéssé és elégtelenül feldolgozott tárgyára talál. Ebből a szempontból is jelentősek ezek a stautumok, mint hozzájárulások a szocialista államelmélet további fejlesztéséhez. Végül, ezek a stantumok, és a jóváhagyás, amelyeket ma ez a szkuptina megad rájuk, újabb bizonyítéka: az igazi nemzetköziségnek, ami annak az alapnak egyik alapvető, lényeges jellegzetessége, amelyen a JSzNK és népköztársaságai felépültek. Ezek a statútumok újabb ütést mérnek azokra az elv nélküli bírálókra, akik burzsoá, nacionalizmussal vádolnak bennünket, a bírálókra, akik között vannak olyanok is, akik csak most határozzák el hogy megadják a polgári jogokat (szavazati jogot) a nemzeti kisebbségeknek (például a csehszlovákok a magyaroknak), vagy akik sem most, sem a jövőben nem kívánnak adni még hasonló autonóm jogokat sem a macedón népnek. Üdvözölve e statútumokat, mint a szövetségi kormány és a Szerb NK kormánya ez igazi nemzetközi politikájának, annak a politikának kifejezéseit, amely a Kommunista Párt és a jugoszláv népek szocialista népi forradalmának műve, kijelentem, hogy Vajdaság AT és Koszovó-Metohia AK statútumának jóváhagyására szavazok. (Általános viharos és hosszantartó taps). A statútumok jóváhagyása feletti vitában részt vettek Dzsavid Nimani és Pavle Jovicsevics népképviselők. Ezután áttértek a szavazásra Vajdaság Autonóm Tartomány és Koszovó.Metohia Autonóm Körlet statutumának jóváhagyásáról. A Szerb Népköztársaság nepszkupstinájának Vajdaság Autonóm Tartomány és Koszovó-Metóhia Autonóm Körlet statútumának jóváhagyására vonatkozó döntését egyhangúlag elfogadták. Ezzel a Szerb Népköztársaság népszkupstinája jóváhagyta mindkét statútumot. Ezután áttértek a Szerb Népköztársaság népszkupstinája új elnökének megválasztására. Milorad Mitrovics népképviselő a maga és még tíz népképviselő aláírásával javasolta a népszkupstinának, hogy a Szerb Népköztársaság népszkupstinájának elnökévé Isza Jovánovics népképviselőt válasszák meg. A népszkupstina hosszantartó tapssal üdvözölte Milorad Mitrovics népképviselő javaslatát, és egyhangúlag Isza Jovánovics népképviselőt választotta meg elnökké. Szlavoljub Petrovics népképviselő javaslatot terjesztett a népszkupsztika elé, hogy Voja Lekovics népképviselőt válasszák meg a Szerb Népköztársaság népszkupstina prezidiumának tagjává A szkupstina ezt a javaslatot is viharos tapssal üdvözölte, és Voja Lekovics népképviselőt egyhangúlag a Szerb Népköztársaság népszkupstinstja prezidium-ának tagjává választotta Ezzel befejeződött a második ülés és a Szerb Népköztársaság népszkupstinájának negyedik rendes ülésszaka. Magyar Szó Visinszki beszéde a poétikai bizottságban A Szovjet Szövetség minden békeszereti nép érdekében báron a sörig kérdés igazságos megoldásáért Beszéde második részében Visinszki idézeteket és bizonyítékokat hozott fel annak igazolására, hogy az USA korlátlan egyeduralkodója Görögország egész belső és külpolitikai életének. Az USA már eddig sokszáz millió dollárt költött Görögországra, hogy segítse az athéni kormányt, de Truman elnök kénytelen volt beismerni, hogy a helyzet Görögországban annyi pénz árán sem javult, sőt rosszabbodott. Visinszki rámutatott arra, hogy itt súlyos ellentmondás merül fel Truman elnök és Dulles között. Dulles azt mondta, hogy Görögországban a helyzet állítólag sokkal jobb mint volt és javult a gazdasági és politikai helyzet is. Truman azt állította, hogy semmi sem javult, sőt rosszabbodott. Úgy létszik , Dullesnak szüksége van arra, hogy valótlanságokat állítson és így támassza alá a görög kérdésben elfoglalt álláspontját. NEVETSÉGES ÁLLÍTÁSOK Mindannak a fényében, amit felhoztam — szögezte le Visinszki — egész világosan látszik, hogy menynyire értelmetlen Dulles és Mac Neil kijelentése, miszerint a görög nép harca maroknyi szélsőséges elem beavatkozására vezethető viszsza. Dulles úr nem tudta megmagyarázni nekünk, hogyan lehetséges az, hogy három év alatt egy kis csoport lázadó súlyos csapásokat mér az athéni kormány egész hadseregére, habár ez nagy segítségben részesül pénzben, fegyverben, tankokban és repülőgépekben. Miért nem látja be Dulles úr, hogy mennyire nevetséges az, amit a görög nép három éve szüntelenül vívott harcáról állít? Vájjon nem látja, hogy milyen nevetséges, amikor azt állítja, hogy a görög partizánok külföldről kapnak segítséget? Dulles úr azt akarja bebizonyítani, hogy az USA és Dulles úr barátai szakadatlanul és fáradhatatlanul nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy békésen megoldják a kérdéseket és erősítsék a népek közötti baráti kapcsolatokat. Azt akarta bebizonyítani, hogy valaki meghiúsítja mindezeket az erőfeszítéseket. Mindannyian jól tudjuk kire gondol. HA AZ EMBER DULLES URAT HALLGATJA... — Ha az ember Dulles urat hallgatja, arra a következtetésre juthat, hogy a Szovjet Szövetség és Keleteurópa népi demokratikus országai akadályozzák meg a baráti kapcsolatok megteremtését. A Szovjet Szövetség azonban,zzint ismeretes kivonta csapatait Koreából, ugyanakkor az USA otthagyta csapatait Koreában. Ha az ember Dulles urat hallgatja, arra a következtetésre juthat, hogy a Szovjet Szövetség, amelynek csapatai nem állnak egyetlen idegen ország területén sem, megakadályozza a problémák békés megoldását és nem az USA teszi ezt, habár nagy fegyveres erőket tart a világ mind a négy sarkán. Ha az ember Dulles urat hallgatja, arra a következtetésre juthat, hogy a Szovjet Szövetség akadályozza meg a kérdések békés megoldását, noha nem épített katonai, légi és tengeri támaszpontokat és nem az USA, amely tíz és száz támaszpontot épített a világ miden táján: Kínában, Japánban, Koreában, Formozán, a Fülöp szigeteken, Karolin szigeteken, a Marshall szigeteken, az Admirális, a Bonin és Markosz szigeteken, az Aileutokon, a Fidzsi szigeteken, a Hawai szigeteken, a Midvane szigeteken, a Guamu szigeteken, Burmában, Indiában, mindenütt a világon. — De az amerikai képviselőnek ezeket az állításait, delegátus urak, senki sem hiheti el, mert egészen elképesztők. Ezek a gyönyörű szavak a békéről, a népek közötti baráti kapcsolatokról, a biztonságról, az erőszakosság megszavazásáról, ezek a bombasztikus szavak, amelyeket olyan bőven ontanak az amerikai és angol delegációk, homloki egyenest ellenkeznek a tényekkel. MACNEIL ÚR ELSZÓLÁSA Ennek egyik legszemléltetőbb példája az, amit görög problémának neveznek. Engedjék meg, hogy megkérdezzem: vájjon megoldja-e a problémát az amerikai, angol, francia és kínai delegátus által bi- izottságunk elé terjesztett határo- zati javaslat? A legkevésbé sem. Ez a határozati javaslat nem oldhatja meg a kérdéseket, mert azon ala-pul, amit MacNell úr elszólásából tudtunk meg: a két ország stratégiai érdekein és e két ország most közös erőfeszítésekkel stratégiai — és mindjárt hozzáfűzhetjük — gazdasági és politikai érdekei szerint akarja megoldani a görög kérdést. Erre törekednek, habár egyre nagyobb az ellenállás világuralmukkal szemben. A SZOVJET JAVASLATOK Visinszki bejelentette, hogy a szovjet delegáció ellenzi ezt a határozati javaslatot, mert ennek az elfogadása a politikai bizottság szégyene volna és a szovjet delegáció nem akarja ezt. A Szovjet Szövetség megteszi javaslatait, hogy a görög kormány szüntessen meg minden 1948 XI 1 Mailen választ Amerika Kedden választják meg az Amerikai Egyesült Államok új elnökét. Ez nemcsak Amerika belügye. Sokkal több annál. Nagy nemzetközi horderejű esemény. Amerika ma a világ legtámadóbb, legerőszakosabb legimperialistább állama. Az egész nemzetközi reakció Amerika vezetése alatt áll. Mivel pedig Amerikában a legfőbb államhatalmat az elnök gyakorolja, nagyon fontos, hogy ki kerül az elnöki tisztségre. Természetesen nem a személye miatt — bár ez sem közömbös — hanem a mögötte álló erők miatt. Érthető tehát, hogy az egész világ érdeklődéssel figyeli a választások kimenetelét. Az amerikai elnökválasztás előkészületei eddig is éreztették hatásukat a nemzetközi életben. Kedden pedig az dől el, hogy Amerika tovább megy-e az erőszakos politika útján, vagy a választók tömege arra kényszeríti az államcsúcsokat, hogy visszatérjenek a roosevelti együttműködési politikához. SZEGÉNYEK NEM SZAVAZHATNAK A választási rendszer eléggé bonyolult. Először — a keddi szavazásokon — elektorokat (választókat) választanak. Az Egyesült Államok minden államában annyit, ahány képviselője és szenátora van az államnak a Kongresszusban. Az elektorok választják meg azután az elnököt. Rendszerint azonban már az elektorok számaránya szerint tudvalévő, hogy melyik jelöltnek van több elektora. Az elnököt négy évre választják és egyben ő a miniszterelnök is. A Kongresszus elvetheti a javaslatait, de meg nem buktathatja. A szavazásban minden huszonegyedik életévét betöltött amerikai állampolgár résztvehet. Papíron. A valóságban a legtöbb államban megváltási díjat kell fizetni. Pénzt kell fizetni, hogy valaki szavazhasson, élhessen alapvető jogával — beleszólhasson saját sorsának intézésébe. A megváltási díj néhol igen magas, különösen a déli államokban, ahol így akadályozzák meg, hogy a négerek is szavazhassanak. Szegény ember tehát nem szavazhat, csak akkor ha valaki kifizeti helyette a díjat. A szokás az, hogy a trösztök, milliárdosok összeadják a választási alapot. Ez idén minden eddiginél nagyobb alapot adtak össze. Hozzávetőlegesen hatvan millió dollárra becsülik azt az összeget, amit a trösztök rászántak, hogy megvegyék a szavazatokat. Ezért kívül propagandát folytatnak, hogy elkedvetlenítsék a szavazókat. Amerikában a 140 millió lakosból 94 milliónak van szavazati jómegkülönböztetést albán és macedón nemzetiségeivel szemben és tegye lehetővé nemzeti kultúrájuk fejlődését. Ez egyike a legfontosabb mozzanatoknak Görögország és északi szomszédainak viszonyában. Ha megtalálják a megoldást erre, akkor ezzel hozzájárulnak a béke helyreállításához. Visinszki ezután így folytatta: _ — Delegációnk ragaszkodik ahhoz, hogy Görögország, Bulgária, Jugoszlávia és Albánia kormányai új egyezményt írjanak alá a határösszetűzések rendezésére, a menekültek kérdésének jószomszédi és együttműködési szellemben való megoldására. Delegációnk ragaszkodik ahhoz, hogy a közgyűlés javasolja minden idegen csapat és az egész idegen katonai személyzet eltávolítását Görögországból. Ezenkívül véleményünk szerint a Balkán bizottság káros tevékenysége miatt, amikor félrevezetni igyekszik a közvéleményt, a közgyűlésnek meg kell tennie a lépéseket, hogy ez a bizottság beszüntesse működését, hiszen teljesen felesleges volt már ■amikor kiküldték. — Ez a Szovjet Szövetség álláspontja az úgynevezett görög kérdésben. Delegációm harcolni fog ezért az álláspontért abban a reményben, hogy minden tárgyilagos delegátus, minden delegátus, akit jószándék hot át, támogatja a javaslataimat, mert ez érdekében áll az Egyesült Nemzetek méltóságának és becsületének, érdekében áll a Balkáni félsziget békéjének, érdekében áll minden békeszerető nép biztonságának. AMERIKA SÜRGETI A KÍNOS VITA BEFEJEZÉSÉT Bebler jugoszláv és Visinszki szovjet delegátus beszéde súlyos leleplezéseket tartalmazott és nagy idegességet támasztott az amerikai csatlósok körében. Annyira megzavarta az amerikai köreiket, hogy Dulles sürgette a görög vita hete(Folytatás a harmadik oldalon) ga. Számítások szerint azonban csak a fele, 47 millió szavaz le. A távolmaradók közül 24 millióra becsülik azok számát, akiket „nem érdekel a politika“. Ezeket tehát sikerült félrevezetni. Nem látják, hogy ha nem szavaznak a veszedelmes háborús uszitók ellen, akkor tulajdonképen a két uralkodó párt háborús politikáját támogatják. A KÉT PÁRT Az USA-ban ezideig két számottevő párt volt. Az egyik a a demokrata párt, a másik a republikánus párt. Ha volt eredetileg eltérés a két párt programja között, ma mind a kettő a monopolok szolgálatában áll. A demokrata párt volt Roosevelt pártja. Rooseveltnek volt bátorsága ahhoz, hogy a monopolok szenátoraival és képviselőivel szemben megmozdítsa a tömegeket és kikényszerítsen szociális törvényeket Halála után azonban helyettese, Truman került az elnöki székbe. Trumanpedig teljesen eltávolodott ettől a vonaltól, mint ahogyan a demokrata párt is feladta Roosevelt kül- és belpolitikai vonalát. A párt most ismét Trumant jelölte, bár tisztában voltak azzal, hogy nagyon népszerűtlen. A republikánus párt Deweyt (olvasd Gyul) jelölte. Wallace, az újonnan keletkezett harmadik párt jelöltje így jellemezte a két jelöltet: „Dewey a monopolok ügynöke, Truman a monopolok és katonák foglya.“ ■ Ez a jellemzés pontos. A két párt kül és belpolitikai vonala azonos, kizárólag a monopolok érdekeit szolgálja. Az árak további felmérése, a pénzfelhigítás, a tömegek életszínvonalának leszállítása, a munkásság jogaitól való megfosztása nagyjából az, ami ezt a politikát a belügyekben jellemzi. Kifelé amerikai világuralomra törekszenek. Katonákat toltak előre a kormányzatra és ezek tervei szerint megbontják a népek közötti együttműködést, megszegik a nemzetközi szerződéseket, katonai támaszpontokat építenek ki szerte a világban és igyekeznek bekeríteni a Szovjet Szövetséget és a népi demokrácia országait. Hogy ez mibe kerül az amerikai népnek, arról képet nyújt az egyik bankjelentés. Eszerint az utolsó egy évben a kisbetétesek betétjeik 90 százalékát kiveték a bankból. A nagy áremelkedések miatt így pótolták jövedelmüket, bérüket, amiből nem tudták megélni. A HARMADIK PÁRT Az amerikai tömegek tehát— érthetően és joggal —, engedetlenek. Ez az elégedetlenség hozta létre a harmadik pártot. Az amerikai nép ragaszkodik szabadságjogaihoz és nem akar háborút. Ellene van tehát mindannak, amit a két uralkodó párt képvisel. A két párt monopolista és imperialista politikája ellen alakult meg a harmadik párt: a haladó párt. Belpolitikában a munkástörvények viszszaállítását, a szabadságjogok biztosítását, a jogegyenlőséget, a tömegek életszínvonalának emelését, a monopolok korlátlan uralmának, korlátozását tűzte ki feladatául. „Az amerikai népnek magának kell kitörnie a monopolok nyakát“ — határozta meg Wallace, az új párt vezére és köztársasági elnökjelöltje, a feladatokat. Külpolitikában a nemzetközi együttműködést akarja helyreállítani Wallacenak Sztálinhoz irt levele mutatta, hogy az új párt elsősorban a szovjet-amerikai ellentéteket akarja kiküszöbölni Együtt akar haladni a többi néppel. Az új párt előtt nagy harc áll. A monopolok milliókat szánnak a szavazatok megvásárlására Wallace ellen. Az államgépezet minden jogfosztásra, törvényszegésre vállalkozik, hogy a haladó párt jelöltjeit megbuktassa. Ezenkívül a pártnak az amerikai észjárással is meg kell birkóznia. A tömegekbe belenevelték a „korlátlan meggazdagodás lehetőségének“ hazugágát. Ez fékezi az öntudatot és a harci lendületet. A négerek 13 milliós tömege még nem eléggé öntudatos. Ezenkívül a két szakszervezeti szövetség élén monopolista ügynökök, jobboldali szocialisták állnak. Az új pártnak tehát sok nehézséggel kell megküzdenie és öntudatosítania kell a tömegeket. Ebben az erőfeszítéseiben Amerika Kommunista Pártjának teljes támogatását élvezi. Az amerikai monopolok óriási ereje ellen Wallace — valószínűleg — nem győzhet az elnökválasztáson De hatalmas eredmény lesz az, hogy az új párt megáll a maga lábán és beválasztott képviselői és szenátorai útján megszólaltatja a béke és együttműködés hangját az amerikai képviselőházban.