Magyar Szó, 1949. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1949-03-02 / 51. szám

19« BI. 2 Hangvar 'im/mnmmm­ii­ in­gpwi 3 Az üzemi készüljenek A KIKINDAI »TOZA MARKO­­­VICS« tégla- és cserépgyár gazda­­­sága egy év alatt sokat fejlődött A vállalatnak 200 holdas gazdasága van, tanyával Am­ykor tavaly meg­kapták a földet, már legnagyobb­részt be volt vetve búzával és ku­koricával és igy csak 20 holdon ter­meszthettek a konyháikért­ veteményt. Így is, a mellett, hogy teljesen el­látták menzájukat kb. 37.000 kg krumplit és egyéb főzelékfélét, vala­mint több mint 2000 kg tejterméket és 5.000 kg zsiradékot osztottak ki a munkásoknak. Mindez­ a pia­cinál jóval alacsonyabb áron. A gazdaság átvételekor nem volt jószágállományuk Ma már van 8 fejőstehenük 24 üszőjük, 15 halas kocájuk, 95 süldőjük 53 hízójuk és 55 birkájuk. A sertéseket azért hizlalják, hogy menzájukat ellát­hassák hússal és zsírral. Az idén már nem 20, hanem 65 holdat vetnek be konyhakerti ve­­teménnyel A magot idejében be­szerezték A melegágyakat már ké­szítik a palántáknak, hogy mindent idejében elültethessenek A vállalat igazgatóságának a gazdaság jó megszervezése és kihasználása mellett nagyobb gondot kellene fordítania a menzára, ugyanis na­gyon kicsi és így a munkások nála az egyórás ebédidő alatt három vál­tásban kell ebédelniük helyszűke miatt Azok a munkások viszont, akik nem a menzán étkeznek, még mindig a fészer alatt és az ország­út szélén esznek. A KIK1NRAI TRAKTORALLO MÁSNAK 20 holdas gazdasága van. Már tavaly is jó munkát vég­zett Az idén szintén helyesen dön­tött, amikor úgy tervezte hogy legnagyobbrészt konyhakerti véle­ményt termeszt. A múlt évben min­den terméket a piaci árak feléért adtak el a munkásoknak NOVISZADON 1948 BAN tíz na­gyobb üzem 2013 katasztráus hold földet kapott. Ebből a földterület­ből 268 katas­ztrális holdat nem tud­tak kihasználni ,mert ki volt adva bérletbe és a használati jog még a bérlőt illette. A többi 1745 holdon konyhakerti veteményeket, búzát, kukoricát és egyebet termesztet­tek Tekintélyes állatállománnyal is rendelkeznek. A termékeket leg­több esetben jutányos áron adták el munkásaiknak. A kezdeti nehézségek ellenére a gazdaságok megfeleltek feladatuk­nak. Egyes gazdaságok azonban komolyabb hibák­­at követtek el a termékek értékesítésekor Így pél­dául a »Petar Drapsim« az üzemi gazdaságában termelt főzelékfélét nem saját munkásainak hanem a Rarvapo'znak adta el Ugyanez tör­tént a Novkábelben is, ahol a bor­sót és a zöldbabot szintén a Rarna­­poznnak adták át, nem pedig az üzem munkásainak A »Szonya Ma­­rink'Tvics« gyárban azt a hibát kö­vették el, hogy saját menzájuknak 16 dináros árban adták el a bor­sót, holott a piacon 12 dinár volt a borsó ára. Ezt azzal indokolták, hogy kénytelenek ilyen árban adni, mert különben a gazdaság ráfizet. Az idén ügyelni kel arra, hogy ilyen hibák ne forduljanak elő A noviszá­da üzemi gazdaságok mun­kájának ellenőrzését jobban meg kell szervez­n.­­ A BEOGRADI »JUSZPAD« vélte lat 155 hold földön gazdálkodik. Ez a vállalat tavaly az ál­la­ttenyész­­tésben ért el legjobb eredményt. Sertésáillománya szépen fejlődik. Tehenészete még fejletlen azonban tehenei elsőrendű fattahenek. A múlt évben nagy építkezéseket végeztek Először munkáslakáso­kat építettek. A lakások világosa­k és tiszták. Építettek még korszerű sertésólakat, aki­­kkal ahol nagy­számú sertést lehet elhelyezni. Ezen kívül több gazdasági épületet és műhelyt is építettek. A gazdaság idei terve a konyha­kerti vetemények termelése mellett az állattenyésztés fejlesztését is elő­irányozta Az őszi vetési előkészü­leteket idejében elvégezték, a mély­szántás tervét száz százalékban megvalósították. Tavaszi vetési ter­vük elkészült , szerte 59 holdon termelnek konyhakerti veteményt. A kerti veteményeket motoros szi­vattyú segítségével öntözik A gaz­daságot az idén vihamosítják, s er­re már megtették az előkészülete­ket Ugyancsak elkészítették a to­vábbi építkezési tervet is A »NOVI DANI« VÁLLAL­AT gaz­dasága is beszerezte a 136 holdas ga­z­d­asá­gá­n­ak m­e­gm­u­n­k­ál­ásáh­o­z szükséges gazdasági szerszámokat. Igavonó fogatuk van elegendő a­­zonban kevés a kézimunkás Ezt a hiányt minél előbb pótolniok kell A mélyszántást a traktoré,Tomás vé­gezte A tavaszi vetési­­ előké­születeit is megkezdték A terv sze­rint földterületüknek sp­ét konyha­kerti veteménnyel mérik felét bú­zával kukoricával , tarkarmáry­­félékkel vetik be A gazdaságnak van elegendő gazdasági épülete Jó­szágállományuk sertésekbél és te­henekből j­ál! Sertés­eik jók, terhe­neik elsőrendűek A DÁRDAI KENDERGYÁR ta­valy 48 holdon kezdett gazdálkod­ni. Az idén már 100 holdas gazda­sága lesz. A gyárnak a birtokból tavaly csupán annyi bevétele volt, ami fedezte a kiadásokat, s besze­rezhettek néhány kocát és tehenet. Az üzemi menza kitűnő, kivétel­, nélkül minden nap van hús és fő­­zel­ék féle is Az igazgatóság gon­doskodott róla hogy mindent bő­ bő­ven tegyenek el télire. A kendergyár gazdaságában nagyban készülnek a tavasz­ ve­tésre Jelenleg a melegágyakat ké­szítik a paprika, paradicsom és más konyhakerti vetemények részére. Az idén 10 holdon termesztenek konyhakerti veteményeket. Az ősz­szel 24 holdat búzával vetettek be. A többi földterületen kukoricát és ipari növényeket termesztenek A BRANYTNNRHI CUKORGYÁR­NAK eddig nem vote gazdasága ez idén azonban, hogy­­a munkások ellátását feljavítsa. 210 holdon kez­dett gazdálkodni, 65 holdon kony­hakerti veteményt termesztenek, amiből 35 holdat a közelben lévő Karasica folyóból öntöznek. A töb­bi földterületen áruéz zabot, kuko­ricát és takarmányt termelnek. Igen szép állatállományuk van. Na­gyobb­­ építkezéseket is tervbe vet­tek. Ehhez a téglát maguk égetik, mezei égetőkben. Amint az idő megengedi, megkezdik az építke­zést, valamint a vetést is. Gazdasá­­g, felszerelésüket már beszerezték. Van traktoruk, vetőgépük és min­den ami egy jól felszerelt gazdaság­ban szükséges. A gyár igazgatósága tanfolyamra küldi azokat, akiket majd az állat­tenyésztéssel, kertészettel s a me­zőgazdaság irányításával bíznak meg A gyár dolgozói örömmel üd­vözölték az igazgatóság tervét és vállalták, hogy önkéntes alapon részt vesznek a mezőgazdasági mun­káik­ban ÁLTALÁBAN VÉVE a legtöbb üzemi gazdaság tavaly nagyjából megfelelő munkát végzett. Az idén azonban, tanulva a múlt évben el­követett hibákból valamint egyes gazdaságok jó példájából még jobb eredményt érhetünk el Növel­jük az állatállományt. Idejében sze­rezzük be a vetőmagot munkáljuk meg a földet, vessünk el és köves­sünk el mindent- hogy gazdasá­gunkat minél jobban és észszerűb­ben kihasználjuk hogy megfelel­jen feladatának — biztosítsa mun­kásoké minél jobb ellátását. gazdaságok idejében fel a tavaszi munkákra A munkások jobb ellátásához nagyban hozzájárulnak az üzemi gazdaságok. A gazdaságok kezelésében és észszerű kihasználásában azonban több fogyatékosság mutatkozott. Tavaly sok üzemi gazda­ságban nem lehetett azt termeszteni, amire a munkásoknak legna­gyobb szükségük van, mert a földterületet csak tavasszal kapták­ meg, amikor már nagyobbrészt be volt vetve búzával és kukoricával. Az üzem­­gazdaságoknak pedig elsősorban az a feladatuk, hogy főzelék­félével és télire valóval lássák el a munkásokat A munka megszerve­zésében is történtek hibák. Sok gazdaságban nem alkalmaztak hozzá­értő embert — gazdászt, ak­i vezeti a munkát és felel érte. Ezenkívül szerszámhiánnyal és egyéb nehézségekkel is küzdöttek. A vetemény magot is későn szerezték be. Az idén minden üzemi gazdaságnak megvan a lehetősége hogy jól megszervezze a munkát és észszerűen kihasználja a földet Hogy ezt milyen mértékben éri el, az a gazdaság irányítóinak szervezőké­pességétől, találékonyságától, becsületes, felelősségteljes és odaadó munkájától függ. " FÖLDMŰVESTANÁCSADÓ A GYÜMÖLCSFÁK NYESÉSE Korán tavasszal kell elvégezni a fiatal fák nyesését. Az össze­­ülte­tett fákat a következő év tavaszán, a tavasszal elültetetteket közvetle­nül az ültetés után kell megnyesni. Kivételt képez a diófa és a nemes gesztenyefa. Ezeket egyáltalában R cím szabad megnyesni. A fiatal fa nyesésével a korona kiképzését, anna­k további helyes felkivését biztosítjuk. A nyesés mértéke centim­nterekben megadni nem lehet. Ez a koronát alkotó vesszők hosszához erősségiéhez, szá­mához igazodik. Szabály csak az, hogy m­ár az elsői koronaalakitó nye ^nél el kell távolítani mindazokat sehKleslel?es farészeket amelyek ké­­ten£k%fiatal fa koronáját ebürüsi szany4*Ve't01nk ^ ,h0ey a a korong m.n.d,g olyan legyen, hogy radó részVnire.Pef kihajtson. \„év^ TM'nyik 'etr obb­e erősebb növtkTMbbu visszanyesés re­dményez. M tál­át e rész marad vissza esetleg több, de gyengébb haj­­tást nyerünk A termőrészt az ág­ról lenyesni sohasem szabad A terírőfák koronájának nyesése nem annyira a ga-Hvak és egyes ágak vezérvesszőjének visszavágá­sából, hanem inkább az ágak szük­ség szerint mutatkozó kiriski csabó­ áll. A termőfa koronájából minden felesleges olyan ágat mielőbb el kell távolítani amely a koronát sű­rűvé teszi Természetes hogy min­den beteg száraz vagy elszáradó ágat is levágunk A levágás mindig élő, egészséges farészen történjék. Erre azért van szükség hogy a nyesés után visszamaradó seb mi­előbb begyógy­ulh­assen A véko­nyabb farészek lenyelése kerti olló­val történjék Az ágakat azonban csak kerti fűrész segítségével vág­hatjuk le A gyümölcsfák ágait bal­­toval nyesegetni nem szabad. Aki ilyent tesz, az önmagának okoz kárt. A simára vágott sebet a szántó és fertőző levegőtől is el kell zár­ni. Ezt a sebnek oltóviasszal vagy órahosszáig főzött és kihűlt kát­­rárnnyal vagy világos színű jó olaj­festékkel való gondos és teljes be­kenésével valósíthatjuk meg. falu jutalma Lukácsáévá kicsiny leány­­gyár,akta falu. Nyolcszánha­rrai,n­.. net család lakja. Az elmúlt­­évben a falu dolgozó népe együttes, jól szervezett munkával­­o­ma,ffasy eredményt ért el a szocializmus öltésében A helyi népbizottság mielőtt hoz­zálátott valamely feladatának meg­valósításához, mindenkor megbe­szélést tartott a falu lakosságával. A megbeszéléseken tüzetesen meg­­vitatták a teendőket és ezáltal ele­jét vették az esetleges hibáknak Az eredmény nem maradt el . A fehérgabona felvásárlása eéyet 190 százalékban, a kukon­­ság 1s százalékban, a hus-felvá­­r-i'i vf tervét pedig 100 százalékban t«i^,fel­ük Ezenkívül 34 357 liter --au*' simítottunk a városi dol­gozóknak. _. mondja Frank János. ‘ 'elv' népbizottság titkára *7- a'*afizetéshez is szép ered *4. A fate dolgozó né­pe, már az 1949 év első negyedére kivetett adónak több min a felét befizette. Eredményesen dolgozott az ösz­­szeüló bizottság is. Az összeírást négy nap alatt befejezte gyors és pontos munkáját, a falu minden lakosa elősegítette. Az össze­ülők adatainak pontosságát ellen­őrző bizottságok ellenőrizték és minde­n rendben találtak. A falu népbizottsá­gáitak tagjait eredményes munkájukért a temesi járás népbizottsága 2000- 4000 di­nárig terjedő pénzjutalomban ré­szesítette. Az eredmények a népbizottság tagjai és a falu dolgozói együttmű­ködésének köszönhetők Lukács­falva dolgozó parasztjai és munká­sai ezzel utat mutatnak más falvak dolgozó népiének is a szocialista országépítésben. K. L a koruskai szlovének támogatják a­goszláv avaslatot 31 osztrák békeszerződés feltételeit fl-előleg Szlovén Koruska tömegszervezetei a külügyminiszterhelyettesek taná­csának londoni értekezletéhez inté­zett táviratokban nyilvánítják­­ ki egyetértésüket a jugoszláv kormány javaslatává­ az osztrák békeszerző­­dést illetőleg A jugoszláv javasla­tot a mai körülmények között a leg­megfelelőbb megoldásnak tekintik mert véget vetne a kórus­kar szl­ivé­­nek elnyomatásának és szenvedései­n­ek. A táviratok hangoztatják, hogy a jugoszláv javaslat elfoga­dása megfelel mindazok kívánságá­nak, akik őszintén békét és nyugal­­mat akarnak Európának ebben a részében. Nemcsak a tömegszerveze­tek, hanem sokan a magánosok kö­zül is táviratot intéznek a helyette­sek tanácsához és követelik hogy a koruska! kérdést j­ugoszláv ja­vaslat alapján rendezzék KULTURMUNKÁSA­INK ERÉLYESEN KÖVETELIK KORUSKA CSATOLÁSÁT JUGOSZLÁVIÁHOZ Nemcsak Koruska népe mozdult meg, hogy érvényt szerezzen a ju­­go­szláv javaslatnak hanem Jugo­­szlávia kultu­rmunkásai is síkre szálltak az igazságos rendezésért Beográdban a jugoszláv írószövet-­­­ség és az ujságírószövetség elő­­­adást rendezett a drámai színház- I­ba*n »Szlovén­ Koruska szerepéről a­­ szlovén nép ku­leurális és politikai történetében.« Mile Vitorovics, az ujsá­gírószövets­ég főtitkára tartott előadást és ismertette a szlovének kulturális és történelmi fejlődését, valamint a koruskai szlovének szü­n­telén harcát az osztrák németesíté­­si politika ellen. Megemlékezett az 1920-ban megrendezett hamis nép­szavazásról és az osztrák elnyomó politika eszközeiről Különösen sú­lyossá vált a szlovének helyzete Ko­raikéban, amikor Ausztriát a hit­leri Németországhoz csatolták és a nácifasizmus a szlovének gazdasá­gi és kulturális megsemmisítésére, majd pedig, amikor ez nem sike­rült magának a­ szlovén népnek a megsemmisítésére törekedett. A szlovén nép nem nyugodott bele, hogy ez legyen a sorsa és 1912 őszén a Kommunista Párt vezetésé­vel fegyvert ragadott, hogy harcol­jon a szabadságáért Ez volt a Har­­rimáik Bl'oda’on­ határai között az egyetlen terület, ahol a nép fegyve­res harcot vívott a náci uralom el­­len. A szlovén népnek ez a harca szerves része volt a jugoszláv né­pek felszabadító harcának A ko­­rusikan szlovének erejükhöz visz­o­nyítva igen nagy áldozatokat hoz­tak és sokban hozzájárultak az egyesült népek győzelmének kiví­vásához A korukkal partizánok 600 katonai akciót hajtottak végre, 10000 ellenséges katona* kivetettek a harci sorokból, levegőbe röpítet­­tek 54 hidat, megsemmisítettek 53 mozdonyt és 219 vagon* felrobban­tottak 3 vil­lanytelepet 3 bányát, 3 vasú­tál­­­om­ást hasznavehetetlenné tettek vasútvonalaikat, távíró és vil­lanykábeleket. stb A szlovéneknek Koraikéban több mint 2000 hősi halottjuk volt. Ennek ellenére a szlovén lakosság helyzete Koruskában az újabb osztrák rendszerben a fasizmus fe­­lett aratott, győzelem után sem változott Az elhurcolt családok nem kaptak kártérítést, szövetkeze­teiket nem állították m­ég vissza, az iskolákban erőszakosan folyik a né­metesítés, kultúrintézményeik nem működhetnek és a hatóságok véd­nöksége alatt új náci terrorszerveze­tek kegyetlenkednek a szlovén la­kossággal Teljesen jogos tehát a jugoszláv szövetségi kormánynak az a kívánsága, hogy végérvényesen rendezzék a helyzetet Koruskában és megszabadítsák a koruskai szlo­­vén népet az elnyomástól és terror­tól. Az előadás hallgatósága teljes mértékben egyetértett az előadó következtetéseivel és Jugoszlávia kulturmunkásai nevében kimondta, hogy erélyesen követeli Szlovén Karintia csatolását Jugoszláviához. — ———›vs ̋» í csc?isk­o?áS› Népfront népszfflicttst­est egy tu Prágából jelentik . Most volt egy éve annak, hogy Cseszlovákiában a nyugati imperialisták által bujtoga­­tott reakció államcsínyt kísérelt meg és a csehszlovák népuralom teljes erővel leszámolt a reakcióval. Köz­vetlenül az államcsíny megakadályo­zása és a népuralom hatalmának biz­­tosítás­a után újjáélesztették és átszer­vezték a csehszlovák Népfrontot, hogy a Komunista Párt vezetésével egységes irány szabjon a népuralom további fejlőd­ésének. Az újjászerve­zés évfordulóján Prágában most dísz ülést tartottak- Felolvasták Klement Gottwah­l köztársasági elnök levelét, amelyben leszögezi hogy az elt­élt egy év teljesen igazolta az újjászü­letett Népfront politikájának helyes­­ségét. A Népfront hatalmas eszköz volt a továbbépítésben és a népi de­mokrácia alapvető politikai alaku­­­­­atává vált. Az újjászületett Nép­frontnak semmi köze a régi koalíci­óhoz. Teljesen egybeolvasztja a mun­kásosztályt a többi dolgozóval, de ugyanakkor biztosítja a munkás­osztály vezető szerepét a szocializ­mus építésében. Ebből az a feladat következik — állapítja meg levelében Gottwald elnök — hogy még szi­ár­­dabbá és erősebbé kell tenni a Nép­­frontot, mert ezzel az épülő szoci­alizmus alapjai válnak szilárdabbá. Antonyin Zapotocki miniszterel­nök is beszélt a díszü­lésen és kie­melte a Kommunista Párt vezető sze­­repét a Népfrontban. Hangoztatta, hogy az újjászületett Népfront soh­a többé nem engedi meg, hogy a szabad köztársaságban kizsákmányoló érde­­kek­ érvényesüljenek falu és város dolgozó népének kárára. ta Beográdból jelentik. A Sze­b­b­ Népköztársaság kormánya megala­­m­­ította törvényhozó és a néphalá­­li­ságok kiépítését végző bizottságát, a A bizottság elnöke Zsivota Gyer­cs­manovics miniszterelnökhelyettes, a bi bizottság tagjai: Szlobodan Pene­­vs­zics belügyminiszter Riszta Antu­­fe­novics földművelésügyi miniszter, ts Raja Nedeljkovics az állami ellene­z őrző bizottság elnöke Zsivan Di­­b­mitrijevics igazságügyminiszter és S. Lazar Udovicski, a szerb kormány b­ főtitkára. te " VA MIKOR LÉP ÉLETBE AZ IJJ DUNA HAJÓZÁSI EGYEZMÉNY A Beográdban augusztusban meg­­tartott nemzetközi Duna értekez­let elkészítette az új dunai egyez­ményt. Az egyezményt augusztus 18-án Beográdban írták alá. Eddig a JSzNK külügyminisztériumában csak 3 aláíró állam helyezte letét­be a dun­aha­józási egyezmény tör­­vénybe iktatott példányát és pedig február 21-én a Csehszlovák Köz­társaság, február 22-én a Bolgár Népköztársaság és február 23-án a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság. Az egyezmény zárószakaszai szerint az egyezmény akkor lép élet­be, amikor a hatodik törvénybe ikta­tott példányt is letétbe helyezik. — KINEVEZTÉK A SZERB TÖRVÉNYHOZÓ BIZOTTSÁ­­GOT Néhány sorban... — TRIESZTBEN a Szent Márkus ha­jógyár munkásai általános sztrájkot kezdtek, tiltakozásul az ellen, hogy az igazgatóság megtagadta a bér­­emelést és nem vonja vissza el­határozását 250 munkás elbocsátás­­sát illetőleg A többi hajógyár mun­kásai Triesztben és Trzsicsben azzal fejezik ki együttérzésüket, hogy meg­tagadják a túlórázást mindaddig, amíg a Szent Márkus gyár munkásainak sztrájkja tart .­­ A TASS cáfolja a News Chronic!­ című angol lapnak azt a nevetséges hírét, amely szerint a szovjet kormány állítólag javasolta Csehszlovákiának 400 000 szud­éta német áttelepítését a szovjet megszállási övezetből Csehszlo­vákiába A TASS megállapítja, hogy a hír a szovjetellenes rágalomba és járat koholmánya.

Next