Magyar Szó, 1949. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1949-04-01 / 77. szám
VL ÉVFOLYAM, 77. (1325.) SZÁM NOVISZÁD, PÉNTEK, 1949 ÁPRILIS 1 ARA 2 DINAR Megkezdték az ipari növények vetését Az utóbbi napokban igen nagy lendületet vett a szántás-vetés. Tartóhiányunk egyes járásaiban már végefelé jár ez a munka. A takarmányárpa és a zab vetését nagyobbrészt mindenütt befejezték. A sörárpa vetésével azonban baj van, mivel egyes járások majdnem csiraképtelen vetőmagot kaptak. így van ez a topolyai járásban, ahol 150 holdat irányoztak egy sörárpa termelésére, de mivel a kiutalt mag csiraképtelen, késnek a vetéssel. Ez a késés minden bizonnyal kihatással lesz a többi növény vetésére is. A takarmányárpa és a zab vetésének befejezése után megkezdték az ipari növények és a konyhakerti vetemények vetését. Több helységben a termelő parasztszövetkezetek már elvetették a napraforgót, és készülődnek a cukorrépa és a kender vetésére. MÁR VETIK A NAPRAFORGÓT ÉS A CUKORRÉPÁT A ZOMBORI JÁRÁSBAN A zombori járásban Bácski-Breg és Prigrevica kivételével minden helységben ismertették a vetési tervet. A földműves szövetkezetek keretében működő vetési bizottságok idejében kapcsolatot teremtettek a népfront-szervezetekkel és közös egyetértésben magyarázták meg a termelőknek az idei vetési terv jelentőségét. Bácskibrégen és Prigrevicán azonban elmulasztották ezt a népszerűsítő munkát. Prigrevicén például a helyi mezőgazdasági hivatal helytelenül, a valóságnak meg nem felelően dolgozta ki vetési tervét. Természetesen, új vetési terv kidolgozására már nincs elág idő, s főként idő arra, hogy ismertessék, és megbeszéljék a termelőkkel. A járásban fokozott iramban halad a szántás,vetés A takarmányárpa és a zab vetése befejezéshez közeledik. Azonfelül jelentős eredményeket értek már el a napraforgó és a cukorrépa vetésében. A napraforgót 30 százalékban, a cukorrépát pedig 20 százalékban elvetették. A jelentésszolgálat és nyilvántartás több helységben jól működik. Egyes helységek azonban a mezőgazdasági hivatal vezetőinek hanyag munkája következtében valótlan adatokat továbbítanak a járási szervekhez. Így van ez Spontán, ahol a mezőgazdasági előadó minden mással foglalkozik, csak éppen hivatásával nem. Hogy a növények vetését idejében befejezzük, nem szabad megengedni, hogy egyesek hanyag munkája miatt késsünk a vetéssel, azért idejekorán ki kell gyomlálni az ilyen fogyatékosságokat. A járás területén minden községben megkezdték az ipari növények vetését. Vetnek, de az ipari növények szerződéskötésének tervét nem valósították meg. Járási átlagban még 7 százalék hiányzik a kender szerződéskötési tervből. Ebben a tekintetben különösen Monostor maradt el, ahol az előirányzott kendervetési területnek eddig mindössze 50 százalékát kötötték le A monostori földműves szövetkezetre és a népfrontszervezetre nagy feladat vár, mert egyidőben az ipari növények szerződéskötését és vetését is propagálnia kell. Ebben a tekintetben azonban mulasztottak, mert nem népszerűsítették idejében az ipari növények szerződéskötését. SZUBOTICÁN AZ IPARI NÖVÉNYEKHEZ MŰTRÁGYÁT HASZNÁLNAK Szuboticai szerkesztőségünk jelenti: A jó idő beálltával Szubotián is teljes erővel megindult a szántásvetés. A vetési bizottságokhoz eddig befutott jelentések szerint az állami birtokokon a szántásra előirányzott földterület 40 százalékát, a szövetkezetek pedig 30 százalékát szántották fel. A helyi gazdaság és a szövetkezeti földek megművelésére beosztott magántraktorok eddig tervük 40 százalékát valósították meg. A magántraktorok tulajdonosai közül eredményesen munkálkodott Huszár Lajos és Rudics Nikola. Huszár Lajos az előirányzott 210 holdból 120 holdat, Rudics Nikola pedig 190 holdból 110 holdat szántott fel. Leggyengébb eredményt Pöthe János ért el, aki 100 holdból csak 15 holdat szántott fel és traktora folyton »elromlik’. A földműves-szövetkezetek azon igyekeznek, hogy mielőbb kiosszák a termelőknek az ipari növények vetőmagvát. Eddig már temérdekműtrágyát osztottak ki. Jelenleg a napraforgómagot és a rostkender vetőmagot osztják. Magkendert az idén is akárcsak tavaly, a növények sorai között termelnek, 5.340 holdon. Textilgyárai küzdelme a tervért A zombori „frisna Gora‘‘ ffx dápikr március 15-éi befejezte háromhavi tervet A zombori „Fruska Gora“ textilgyár munkaközössége rendszeres küzdelmet folytat a termelési tervért. Minden brigád, minden munkás ismeri termelési feladatát. A brigádok minden hónapban új kötelezettséget vállalnak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére és az anyag megtakarítása. Veszelina Vojkics, Cirfusz Irén, Szájé Katica, Milica Milosevics, Túri Mária és Rúzsa Sztefanovics kötelezték magukat, hogy négy sólyemszövőszéken dolgoznak. Ezzel a beosztással egy munkással kevesebb szükséges, és mintegy 25 százalékkal csökkentették a kiadást . A jó munkafegyelem, továbbá a világnézeti-politikai nevelőmentea is elősegítette, hogy az üzem március 15-én befejezte háromhavi termelési feladatát. Jellemző az üzemre, hogy tavaly, a régi vezetőség gyengesége következtében, a gyár első háromhavi tervét csak 33 százalékban teljesítette. Az új igazgató átszervezte a munkát, megerősítette az ügyvezetést, pontos nyilvántartást vezetett be, a „sliht“ gép üzembehelyezésével pedig megoldják az üzem egyik fontos problémáját. A kádernevelésre is több figyelmet fordítanak. Fiser Antal brigádvezető a múlt évben egymaga 20 szakképzetlen munkásnőt tanított be. Most már teljesitsi tervét a „romanija“ kendergyár is A múlt év utolsó hónapjaiban a topolyai „Romanija“ kendergyár dolgozói a havi tervet nem teljesítették. A kender sem volt egészen kifogástalan, de a bajt inkább a munkások közötti egyenetlenkedés okozta. Nem volt közöttük öszszetartás, a közös hibákat elhallgatták, bírálatot munkájuk felett nem gyakoroltak. A helyzetet betetézte az igazgató hanyagsága, aki végl is otthagyta az üzemet. A viszonyok valamivel feljavultak ez év kezdetén, de a munkások még február végén sem teljesítették 100 százalékban havi tervüket. Több termelési tanácskozást tartottak, megbeszélték a problémákat és a dolgozók megfogadták, hogy a jövőben teljesítik a tervet. A márciusi tervet már 20-ika körül 110 százalékban teljesítették. Utána igyekeztek a januárról és februárról elmaradt munkát elvégezni. A napi tervet márciusban az üzem sokszor 170 sőt 198 százalékban is teljesítette. Géphiba egész márciusban egyszer sem fordult elő, régebben viszont napokig is álltak a gépeik. A gyár ifjúsága is kitűnt jó munkájával. Kötelezettséget vállalt, hogy az évi tervet december 20-ig befejezi. Ha úgy dolgoznak, mint márciusban, biztosan teljesítik vállalásukat. Sulyok Katalin például a napi tervét 110—180 százalékban, Matuska András 100—200 százalékban teljesítette. A törők közül Pásztor János és Barna Ilonka voltak a legjobbak Az irodai munkában Tamás László és Banda János dolgoztak nagy áldozatkészséggel. 170000 DINÁR JUTALMAT KAPOTT AZ ODZSÁCI TEXTILGYÁR MUNKAKÖZÖSSÉGE Az odzsáci „Ivo-Lola Ribár“ textilgyár 26 legjobb dolgozóját kitüntették. Másodosztályú Munka Érdemrendet Plesztovics Mária a kilencszeres rohammunkás és Ilija Lemajics, a gyár igazgatója kapott. A Munka Érdemrendje III. osztályával nyolc, Munkaéremmel pedig 16 dolgozót tüntettek ki. A Szerb Népköztársaság Szkapstinájának Prezidiuma az üzem munkaközösségét, mint a Szerb Népköztársaság egyik legjobb munkaközösségét, vándorzászlóval és 170.000 dinárral jutalmazta. A Szakszervezeti Szövetség rádiókészüléket és könyvtárat ajándékozott a gyárnak. Az „Ivo-Lola Ribár“ gyár dolgozói megfogadták, hogy még nagyobb lendülettel dolgoznak az ötéves Terv megvalósításáért és a szocializmus felépítéséért hazánkban, bárhogyan rágalmazzák is Pártunkat és hazánkat. (Á. L.) A kongresszusi frontverseny egyik jelszava a zombori járásban: Egyetlen falu se legyen termelőszövetkezet nélkül Keveset törődik a frontagitáció a földműves szövetkezetekkel Népfrontunk politikai mannájának középpontjában falun a szövetkezeti mozgalom fejlesztése áll. A szervezetek felvilágosítják a dolgozó parasztságot a szövetkezetekkel kapcsolatos kérdésekről, segítenek nekik megtalálni az igazi utat. Erről számol be zombori szerkesztőségünk alábbi jelentése is. A zombori járásban a régeiben, a Központi Pártvezetőség plenáris értekezlete előtt is beszéltek az agitátorok a Front értekezletein a szövetkezetekről, a szövetkezés előnyeiről és főleg jelentőségéről. Előadásaik azonban meglehetősen általánosak, elvontak voltak. A mindennapi gyakorlatból mentett példák híján nem hatottak a meggyőzés erejével a hallgatóságra. Később javítottak a dogon. Nem értelmiségi dolgozókat, vagy gyári munkásokat küldtek előadónak az alapszervezetekbe, ha a szövetkezetről volt szó, hanem termelő szövetkezeti tagokat. Ők aztán kézzelfogható és mindenki számára könnyen elenőrizhető példákkal bebizonyították a szövetkezeti munka és élet előnyeit, megcáfolatlan tényeket sorakoztattak a hallgatóság elé, — elmodták keresetlen szavakkal: hogyan léptek be ők hogyan szánták rá magukat, a közös munkára, milyen eredményeket értek el eddig. És bebizonyosodott a zombori járásban .S hogy a helvat megérett a gyorsabb haladásra, csak ez hiányzott; a felvilágostás a furdítás, az útmutatás. Egy-egy ilyen értekezlet után a parasztok tömegesen jelentkeztek a termelő szövetkezetekbe. Apatinban mindössze 20, Kopláton pedig csak 10 család maradt a termelő szövetkezeten kívül. Rigyicán a gazdaságok 90°/o-a belépett a termelő szövetkezetbe. Négy nap alatt 123 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Klajicseven a parasztság több mint 80°/o-a tagja a termelő szövetkezetnek. Mileticsen a termelő szövetkezeti tagok (családok) száma 47-ről 117- re emelkedett. Kupuszinán a „Petőfi Sándor” termelő szövetkezetbe 18 család jelentkezett felvételre. De a többi helységben is erősödnek a szövetkezetek Rasztinán például, ugyancsak egy jól megszervezett frontülés után a hónap elején 15 család megalakította a »Napredők« termelő szövetkezetét. Ma már 46 család tagja a szövetkezetnek. A Front ügyel, nehogy spekuláns szándékok"akadályozzák a fejlődést Csonoplyán a gazdagabb parasztok akartak termelő szövetkezetet alakítani olykonnen hogy szegényparasztot nem vesznek fel a szövetkezetbe. Napirendre tűzték az ügyet, és az egyik értekezleten leleplezték a spekulánsokat Nem lehet kijátszani a szövetkezeti szabályzatot, összegezve az eredményeket: a zombori járásban a parasztság fele tagja a termelő parasztszövetkezeteknek. 1948 végén még a gazdaságoknak mindössze 20°/6-a volt benn a termelő szövetkezetekben. Minket ezzel kapcsolatban még valami érdekel: hogyan vélekedik a járás magyarsága erről a kérdésről? A járás más nemzetiségű népével vállvetve halad a haladás útján. 1948 végén 276 magyar család tagja volt a termelő szövetkezeteknek. Ma 844 magyar család dolgozik a termelő szövetkezetekben. A Népfrontunk III. kongresszusa tiszteletére rendezett munka, verseny keretében fokozott politikai munkát végez, hogy még Szvilojevón, Aleksza Sartucson és Telecskán és megalakuljon a termelő szövetkezet , hogy a zombori járásban ne legyen egyetlen falu sem termelő szövetkezet nélkül. Hasonlóképpen dolgozik a városi Népfront is. Megalakultak a termelő szövetkezetek a várost környező szálláscsoportokban is: a villanytelepi szállásokon. Gradinán és Bilicsen, Obzir és Radojevics szálláscsoportokban pedig kezdeményező bizottság, dolgozik a szövetkezet megalakításán. Keveset foglalkozik azonban a frontagitáció a szövetkezetek általános fajtájával, a földműves szövetkezetekkel, a földműves szövetkezetek gazdaságával. A frontértekezleteken csak a termelő parasztszövetkezetekről van szó. Ez arra enged következtetni, hogy a zombori járásban és a városban bizonyos mértékig lebecsülték a földműves szövetkezetek jelentőségét. Úgy vélekednek róla, hogy nem érdemes vele vesződni, bele kell vágni egyenesen a termelő szövetkezetekbe. Kardely elvtárs a Pártvezetőség plénumán élesen elítélte ezt a jelenséget, éppen úgy mint azt a szintén helytelen irányzatot is, hogy csak a földműves szövetkezeteket fejlesszük. Elhanyagolni a földműves szövetkezeteket, menekülést jelent a falu szocialista átalakításának konkrét feladatai elől. A termelő szövetkezetek fejlődésének még a kezdetén vagyunk, sok mindent kell még tennünk, hogy a gyors fejlődés útján haladjanak. Ezért ha csak a termelő szövetkezetek tömegesítése felé orientálódunk, ez valójában egyet jelent a termelő szövetkezetek fejlődésének akadályozásával. Helytelen lenne feltenni a kérdést: vájjon a szövetkezetnek ezt vagy amazt a fajtáját fejlesszük. Mindkettőt propagálnunk kell a lehetőségekhez és körüményekhez mérten. Nyilván nem alakítunk ott szövetkezeti gazdaságot ahol termelő szövetkezetet alakíthatunk Ez világos. De világos az is, hogy termelő szövetkezet alakítására a leghathatósabb serkentés a földműves szövetkezeti gazdaság létezése. A földműves szövetkezeti gazdaságok propagálásáról várunk most híreket a zombori járásból és a városból. A zentai textilgyár versenye május f előtt Zenta dolgozói munkaversenyt kezdeményeztek május elseje tiszteletére. A verseny feladatául a legfontosabb tennivalók elvégzését tűzték ki a termelés növelése érdekében. A textilgyár továbbfejleszti a brigádmunkát, amelynek segítségével 8—10 százalékkal túlteljesítették a napi tervet A legutóbbi versenyszakaszban e gyárban feljavult a minőség. A munkások és a vállalat vezetősége is jobban ellenőrizte a minőséget. A most kezdődő versenyben a minőség további feljavítására törekszenek. Ezenkívül a hulladékot is csökkenteni akarják két százalékkal A verseny megkezdődött és hogy a szocializmust építő dolgozóink küzdelme minél eredményesebb legyen. a „Textilgyár“ munkásai versenyre hívták a zemuni textilgyárat és a kutai „Szloboda“ rokon üzemet.