Magyar Szó, 1949. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1949-04-01 / 77. szám
2 M agyar Szó A Bolgár hatóságon hamilárgiáikkal durván megszegik az egyezményeket A JSzNK kormánya Jegyzékben tiltakozott a bolgár kormánynál Jugoszlávia és Bulgária viszonyában csak az együttműködés és a barátság szolgálhatja mindkét ország érdekeit. A múlt tanulságai ékesszólóan bizonyítják, hogy minden más politika káros. A bolgár vezetők azonban megfeledkeztek erről- lemondtak a közeledés és a barátság kimélyítésének politikájáról — a legutóbbi háborúnak erről az értékes vívmányáról, — és most lemondanak azokról az egyezményekről is, amelyeket a háború után mind a két ország érdekében kötöttünk. Ahelyett, hogy harcolnának ennek a barátságnak a megszilárdításáért, mindent elkövetnek, hogy minél inkább rontsák a viszonyt Jugoszlávia és Bulgária között. A vezetőknek ezt a „politikáját“ a bolgár kormány számtalan alsóbb szerve hajtja végre, s múlt év júliusa óta a legelképesztőbb jugoszlávellenes kihívásokban, különösen a kettősbirtokosok határforgalmáról szóló egyezmény megszegésében tünteti ki magát, e közegek eljárásai pedig az utóbbi időben egészen nyíltan arra irányulnak, hogy kiélezzék a helyzetet a jugoszláv-bolgár határon. Ezek az eljárások újabb olyan nézeteltérések és viszályok forrásai Jugoszlávia és Bulgária között, amire jugoszláv részről semmi okot sem adtunk. A jugoszlávellenes kilengések sorozatában a bolgár határforgalmi közegek az év eleje óta áttértek a vasúti határforgalmi szolgálatról szóló egyezmény legdurvább megszegésére, méghozzá olyan módszerekkel, hogy azok nemcsak két szövetséges ország viszonyában megengedhetetlenek, de egyáltalán elképzelhetetlenek civilizált országok között. Az 1946 november 21-iki jugoszláv-bolgár vasúti egyezmény értelmében mind a két ország ellenőrző közegei jogosultak arra, hogy a caribrad-dragománi vonalon felülvizsgálják az utasok okmányait és ha van „hivatalos határátlépési engedélyük“, akadálytalanul átléphetik a határt. Ezeket az igazolványokat a jugoszlávok számára a bolgár népi milícia szófiai igazgatósága a bolgárok számára a piroti belügyi osztály főnöke hitelesíti. A bolgár határőrök azonban egy idő óta megszegik ezt az egyezményt. Külügyminisztériuimunk 1948 november 16-iki jegyzékében idejében felhívta a bolgárkormány figyelmét ezekre a szerződésszegésekre. Azóta azonban, ahelyett hogy a kilengések megszűntek volna, számuk egyre növekedik, sőt mind súlyosabb és komiszabb jugoszlávellenes kirohanások is történnek. Így például idén január 27-ikén a bolgár határőrök Dragomán állomásán leszállították a vonatról a vonatot kísérő jugoszláv milicistákat és 24 órán át őrizet alatt tartották őket. Ugyanez történt milicistáinkkal a kalotkai állomáson Petar Radiszavcsics mi!''cstától, az 5-ös számú vonat kísérőjétől Ansel Dapov bolgár altiszt február 7-én elvette „határátlépési hivatalos igazolványát“, Dragománban pedig Nikolov bolgár őrnagy megfenyegette, ne lépje át többé a határt, mert letartóztatja és majd ítél felette. Másnap visszaadták az okmányt, de teljesen szétszaggatottan. Hasonló eset történt február 20-ikán Vaszil Dimitrov és február 21-ikén Dragojub Gyorgyevics milicistánkkal. Radojica Gyuras’novics jugoszláv milicistát, miután határátlépési okmányait elvették és összeszaggatták, a bolgár közegek meg durva szidalmakkal is sértegették. Ugyanezt tették február 22-én Jovan Tosics, Miodrag Molasevics, Dobromir Gyokovics Csaszlav Tosics, Arszenij Peicsics és Novica Sztojanovics vonatkísérőinkkel, ugyanakkor minden ok nélkül egész éjszaka Dragománban tartották a caribródi vámhivatal három vámőrét. A bolgár határőrök ezzel sem el égettek meg, hanem még durva testi támadásokra is vetemedtek, így Miodrag Lucsics milicistát, aki egy mozdonyt kísért Caribródba, Kalotina bolgár állomáson fegyveres bolgár katonák megtámadták, szerb anyját szidták és ököllel, géppuskatussal összeverték Letaszították a mozdonyról, majd Krcsa Zarev bolgár altiszt odarohant, káromolni és sértegetni kezdte, revolvert fogott rá és azt kiabálta„Azt akarod hogy agyonlőjelek?" Lucsicsot súlyosan összeverve otthagyták a perronon és csak másnap adták vissza összeszaggatott határátlépési engedélyét. Mindezekben az esetekben a ju goszláv milieisták, akik a személy- ■ vonatokat kísérték, a durva és az 1 •catlani kihívások ellenére béketűrően viselkedtek és a fennálló egyezmények értelmében feliciti ismeretesen teljesíttették kötelességüket. A JSzNK külügyminisztériuma 1949 március 12-iki jegyzékeiben erélyesem tiltakozott, és figyelmeztette a bolgár kormányt határőreinek arcátlan kilengéseire, felvilágosítást követelt, hogy a bolgár kormány milyen intézkedéseket szándékozik tennii a határszolgálati egyezmény tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Ugyanez a jegyzék figyelmeztette a bolgár kormányt, hogy ha bolgár részről nem nyújtanak biztosítékot az egyezmény tiszteletben tartására, hazánk kénytelen lesz érdekeinek biztosítása végett átszervezni a jugoszláv határszolgálatot úgy, hogy a jugoszláv határközegek jugoszláv területen végzik el az ellenőrzést, de nem engedik meg a bolgár közegeknek sem, hogy Jugoszlávia felé átlépjék a határt. Kormányunk március 12-iki jegyzéke ellenére nem szűntek meg a bolgár határőrség közegeinek jugoszlávellenes kilengései. Tíz bolgár katona, köztük két vámőr, március 17-én a határon leszedte a vonatról a 125-ös számú vonatot kisérő Dragoljub Gyorgyevicset és két őr őrizete alatt ott tartotta, hogy megvárja a Jugoszláviába visszatérő vonatot. Másnap ugyanez történt Joran Tosics és Braniko Szimonovics milicistákkal, akiket kényszerítettek, hogy a káletinai állomáson egész éjszaka szabad ég alatt várakozzanak A bolgár katonák négy vámőrünket kidobták a vonatból és arra kényszerítették őket, hogy esőben és hidegben az állomáson várják be a legközelebbi vonatot. Jovam Tosics milicistát, habár szabályszerű iratai voltak, durva erőszakkal kidobták a vonatból, szidalmazták és a parancsnokságra kísérték Még súlyosabb incidensek történtek március 22-én és 23-én. Ivan Dimitrov millicistét, aki március 24-én azt a vonatot kísérte, amelyen a beográdi bolgár nagykövet is utazott, Dragománban Nikolov bolgár őrnagy elé vezették. Ez kétszer arculütötte és ezt mondta: »így jár minden milicistátok, ha idejön azonkívül katonáink gyalog kísérik Dragomántól a határig és egész uton verik. Azt akarod, hogy téged is a határra vezessenek katonáink és útközben »összevermek«? Amikor Dimitrov nevű milicistánk figyelmeztette Nikolovot, hogy hazánk szidalmazásával és közegeinknek a vonatról való leszedésével megszegik a határforgalmi egyezményt és a bédi egyezményt is, az őrnagy azt felelte: »Igen mi megszegjük ezt is és a bédi egyezményt is.« • Az egyezmény megszegésének ezekkel az újabb eseteivel kapcsolatban Ivkovics elvtárs, a JbzNK szófiai nagykövetségének tanácsosa felkereste Kamenov bolgár külügyminiszterhelyettest és felhívta figyelmét azokra az incidensekre, amelyek a jugoszláv kormány március 12-iki jegyzéke után történtek. Kamenov feljegyzett minden adatot ezekről a kirohanásokról és megígérte, hogy a bolgár határőröket, akik részt vettek bennük, — mint mondatta — »felelősségre fogják vonni«. A jugoszláv képviselő ismételten garanciát kért Kamenovtól arra nézve, hogy az egyezményt tiszteletben tartják, s hogy megszegőit felelősségre vonják, s erre határozottan ígéretet is kapott. Az események azt mutatták, hogy a bolgár képviselők ígérgetései csak üres szavak. A jugoszlávellenes incidensek továbbra is folytatódtak. Külügyminisztériumunk ezért március 29-én új jegyzéket nyújtott át a beográdi bolgár nagykövetségnek, s ebben hangsúlyozza, hogy a bolgár kormány semmiféle intézkedést sem tett azért, hogy lehetetlenné tegye az egyezmény további megszegését, sőt az még durvább formában folytatódik. Ez év március 22-én — mondja a jegyzék — Zsivics Szvetomir jugoszláv milicista kísérte át a 8. számú vonatot Bulgáriába. Kalotinába érkezésekor erőszakosan kilökték a vonatból és a földre dobták, miközben Timko Miltiszov altiszt szidalmazó kifejezésekkel illette Ez év március2- án Gyurasinovics Radopca jugoszláv milicista kisérte át Bulgáriába a 2. számú vonatot. Amikor Kálót mába érkezett, behatolt fülkéjébe négy bolgár katona, erőszakkal leszállították a vonatról, s a váróterembe vezették, s ott bezárták és fegyveres őrt állíítottak az ajtó elé. Bizonyos idő eltelte után megjelent két bolgár katona és egy altiszt. Megmotozták, majd elrendelték, hogy kísérettel gyalog menjen a határra. Arra a megjegyzésre, hogy miért nem viszik vonaton, egyik katona hozzáugrott és pofonütötte. Kalotina külterületén utolérték őket Timko Miluszov és Kiril Zarev, a dragománi határőrség altisztjei, hívta Jós egyenruhába öltözve, s átvették Gyurasinovicsot, hogy a határra vezessék. Egy utkanyamnál Kiril Zarev altiszt revolvert szögezett a milicistára, Timiko Miluszov pedig szidalmazni kezdte, azt hajtogatva, hogy megöli és a csatornába dobja. Ezután mindketten ököllel ütlegelni és rugdosni kezdték, így verték és lökdösték maguk előtt egészen addig, míg a határőr-állomásra érkeztek, s ott azt mondták neki: »Menj és dicsekedj el főnöködnek, s mondd meg neki, Írjon még egy jegyzéket a bülügyminisztérium útján.« Ez év márcus 23 án Dracsevics Dobrivoje jugoszláv milicista a 130. számú vonatot kísérte át Bulgáriába, s két bolgár katonával, a bolgár vonatkísérőkkel együtt , egy csukott teherkocsiban tartózkodott. Amikor a bolgár területen lévő Dragoil állomásra érkeztek, a két bolgár katona vonatkísérő megparancsolta neki, hogy szálljon le a vonatról, amit a jugoszláv vonatkísérő visszautasított, mert ezt a vonatot Dragománig kellett elkísérnie. Ezután még két katona érkezett, s velük együtt Kiril Zárev altiszt, s az — bár Drazsevics megmutatta neki »hivatalos határátlépési engedélyét« s a határforgalmi szolgálat rendezéséről szóló egyezmény kivonatát. — ököllel a milicista arcéba ütött, majd vállánál fogva kilökte a vangonből . A jegyzék a továbbiakbanleszögezi, hogy a bolgár határőrszerveknek mindezek és ezekhez hasonló eljárásai ugyanabban az időben történnek amikor a bolgár vonatkísérők minden akadály nélkül végzik kötelességüket Jugoszláv területen, éppen az 1946 november 21- én kötött egyeztmény alapján. Máltán a jegyzék kiemeli, hogy a bolgár hatóságok határsértései mind súlyosabb feleket öltenek Ismételten kiélezi a bogár kormánynak a feverévesekb tiltakozását az egyezmény rn°','t'7e0.asp »A JSzNK külügyminisztériuma megállapítja, — hangzik a jegyzék, — hogy a Bulgár Népköztársaság kormánya nem nyújtott biztosítékot arra, hogy a Bogár NK határőr szervei tiszteletben tartják a határforgalmi szolgálatról szóló egyezményt amit nem lehet másképpen magyarázni, csak úgy, hogy ez a Bolgár NK kormányának tudtával történik. Tekintettel erre, a bolgár határőrszervek eljárásaival teremtett helyzetre, a JSzNK külügyminisztériuma kormányának utasítása alapján tudomására hozza a Bolgár NK kormányának, hogy _ a JSzNK kormánya — ha mégis nézkednek az ilyen eljárások, amelyekkel a bolgár határmenti hatóságok megszegik a határforgalmi szolgálatról szóló egyezményt, — akkor átszervezi a jugoszláv határszolgálatot oly módon hogy a jugoszláv határforgalmi közegek csak jugoszláv területen fogják végezni az utascsomag, és áruforgalom ellenőrzését. Ebben az esetben a bolgár közegek, amelyek most akadálytalanul végzik kötelességüket a JSzNK területén, szintén nem folytathatják többé munkájukat Jugoszláviában. Abból a célból, hogy a bolgár hatóságoknak lehetőségük nyíljon és idejük legyen ara, hogy amint megígérték kivizsgálják az incidenseket, és felelősségre vonják a bűnösöket a jugoszláv milicisták március 26-tól 29-ig nem lépték át a bolgár határt. Amikor azonban március 29- én reggel milicistáink Miodrag Pavlovics és Drazsevics Dobrivoje ismét átkísérték a vonatot a bolgár állomásig, akkor Dragománban újból megtámadták véresre verték és arra kényszerítették őket, hogy gyalag menjenek vissza a 24 km-nyire lévő határra. E miatt az újabb támadás miatt amelyre kormányunk számos figyelmeztetése ellenére sor került, a jugoszláv milicisták március 30-ától kezdve többé nem kísérik át a határon a vonatokat s a bolgár határforgalmi szervek sem léphetnek többé a mi területünkre. A bolgár határforgalmi szervek kirohanásainak és a vasúti határforgalomról szóló egyezmény megszegésének a háttere egészen világos. A felelős bolgár vezetők minden módot felhasználnak arra, hogy nézeteltérést idézzenek elő és kiélezzék a viszonyt hazánkkal, hogy utánaJugoszlávia Bulgária iránti ellenséges magatartásáról« beszélhessenek. Ez megmutatkozott a beográdi bolgár ügyvivő kísérletében is, hogy kormányunk indokolt és egyedül lehetséges döntését a határforgalmi szervek határátlépésének megszüntetésével kapcsolatban úgy mutassa be mintha »a vasúti forgalomról szóló egyezmény felmondása« a mi részünkről történne. A módszer világos. Először durván megszegik az egyezményt és a jugoszláv szerveknek lehetetlenné teszik hogy a gyakorlatban végrehajthassák, utána pedig kijelentik, hogy ezt az egyezményt — Jugoszlávia mondja fel! És így új téma születik a jugoszláv-elenes hajsza számára. A bolgár vezetőik átlátszó jugoszlávellenes mesterkedései akiknek az utasításai szerint történnek mindezek a jugoszlávellenes kivonások a Tájékoztató Iroda határozata óta nem moshatják le róluk a felelősséget a jugoszláv-bolgár viszony romlásáért. A bolgár hatóságok jugoszlávellenes kirohanásai károsak magára a bolgár népre nézve. A bolgár vezető emberek egyetlen épeszű embert sem győzhetnek meg hazájukban arról, hogy a jugoszlávellenes provokációkra épített elv nélküli poétikájuk használ a Bolgár Népköztársaság érdekeinek. A bolgár nép tudja, hogy a szocialista Jugoszlávia népeivel való barátság az egyebki egészséges politika amely az ő érdekét szolgálja A Tájékoztató Iroda határozata után hazánk elen indult szocialista-ellenes hajsza pedig káros mind a szocialista front egysége mind pedig külön a Jugoszlávia és Bulgária közötti baráti viszony szempontjából is A jugoszláv ellenes provokációk szitásában a bolgár kormány nagy felelősséget vállalt magára .épe és a történelem előtt (Tanjug) Wallace harcra hívja az amerikai népet az Atlanti-paktum ellen Henry Wallace rádióbeszédet mondott és különösen éles hangon bírálta a szovjetellenes katonai szövetséget — az Atlanti-paktumot — és az USA-nak azt a politikáját, amely háború felidézésére irányul. Négy év előtt halt meg Roosevelt és azóta minden tavaszszal újabb merénylet készül a béke ellen. Az Atlanti-paktum az idei merénylet, arra való, hogy az Egyesült Nemzeteket egymással szemben álló nemzetek testületévé tegye. Wallace erélyesen szembeszállt azokkal a hazugságokkal, amelyek szerint a Szovjet Szövetség veszélyezteti Amerika biztonságát. Rámutatott arra, hogy a Szovjet Szövetség határain kiépített katonai támaszpontok hálózata azt mutatja, hogy Amerika készül támadásra. Szovjet részről számtalanszor készségüknek adtak kifejezést, hogy közvetlen tárgyalásokon rendezzék a vitás kérdéseket, a Fehér Ház és az USA külügyminisztériuma azonban a békés ajánlatra az Atlanti-paktummal felelt. Wallace végül felhívta az amerikai népet, emelje fel tiltakozó szavát az Atlanti-paktum ellen, az UNO megvédése érdekében és azért, hogy megtalálják a kölcsönös megértés lehetőségét a Szovjet Szövetséggel. NAV MOsweü't a XomsEomal • 11-ik kongresszusa Moszkvából jelentik: Március 29-én a Kremlben összeült a lenini ifjúkommunisták szövetségének, a Komszomolnak a 11-ik kongresszusa. Részt vesznek a Szovjet Szövetség valamennyi köztársaságának kiküldöttei, azonkívül a donbaszi bányászifjúság, a gorki gépüzemek ifjúságának, az uráli fémipar, a szibériai kolhoztagok ifjúságának kiküldöttei, a szovjet értelmiségi ifjúság képviselői és mások. A kongresszus ünnepélyes megnyitása után egyhangúlag jóváhagyták a napirendet, amelyen a Komszomol Központi Vezetőségének jelentése, a Központi Felügyelőbizottság jelentése, beszámoló a Komszomol iskolai munkájáról, a Statútum módosítása, az új Központi Vezetőség és az új központi felügyelőbizottság választása szerepel. A Központi Vezetőség nevében Mihailov titkár terjesztette be a jelentést. Hangoztatta hogy a 11-ik kongresszust abban a fontos időszakban tartják meg, amikor a szovjet nép, Lenin Sztálin párjának vezetésével, sikerrel továbbfejleszti a szocializmust és fokozatosan áttér a kommunizmusba. Ebben az időszakban a Komszomol feladata, hogy még jobban kifejlessze a szocialista versenyt, támogassa az ifjúság minden alkotó kezdeményezését és mindenkor gondoskodjék a munkásifjúság ipari- technikai szakképzettségének továbbfejlesztéséről. Beszámolóját Mihajlov a nemzetközi helyzet ismertetésével fejezte be. Hangoztatta, hogy a szovjet ifjúság harcol a világ demokratikus ifjúsága egységének megszilárdításáért. A szovjet ifjúságot Lenin és Sztálin nevelte és ez az ifjúság becsülettel teljesíti történelmi hivatását, igazolja, hogy joggal viseli az egész világ demokratikus ifjúsága élcsapatának nevét. Mihailov beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. nv TRIESZT DOLGOZÓI TILTAKOZNAK AZ ATLANTI-PAKTUM ELLEN A trieszti szlovén-olasz Népfront közgyűléséről táviratot intéztek a Biztonsági Tanácshoz Beavatkozását követelték az Atlanti-paktum ellen Különösen erélyesen tiltakoztak az ellen, hogy Trieszt Szabadterületet bevonják az Atlantipaktumba és ezzel veszedelmes kacérforgik 1«« IV. 1 » A világ írósága lelkesen köszönti a néve kongresszust Az ifjúsági világszövetség párisi főtitkársága közölte hogy a béke érdekében Párisba összehívott világkongresszus mozgalmához az ifjúság a világ minden tájáról nagy lelkesedéssel csatlakozott. A vietnami, a mongol népköztársaságbeli, a romáin ifjúsági szövetség, a német szabadifjúság szövetsége csatlakozott az összehívókhoz. Angliában a laburista főiskolai ifjúság szövetsége, a kommunista ifjúsági szövetség, sőt az angol ifjúsági központi szövetség is elhatározta hogy elküldi amegbízottait a kongresszusra. A párisii kongresszus után nagy ifjúsági béketüntetést rendeznek Parisban és ezer résztvesz több mint ezer belga lki is Az olasz szakszervezetek ifjúsági bizottsága tíztagú küldöttséget küld. Dániából, Svédországból, Venezuelából Braziliából és sok más országból érkezett jelentés arról hogy nemcsak az értelmiségiek és a demokratikus nők hanem a demokratikus ifjúsági szervezetek is elküldik delegátusaikat a világkongresszusra. 350.00 MUNKÁS TILTAKOZÓ SZTRÁJKJA SZICÍLIÁBAN Szicília szigetén, Parma megyében, 350.000 ipari és mezőgazdasági munkás egynapos általános sztrájkkal tiltakozott az ellen, hogy ebben a megyében az utóbbi hónapban több mint 30 gyár és vállalat beszüntette a munkát. A megye valamennyi városában és falvában tömeggyűléseket rendeztek. Sok helyen összeütközés volt a tömeg és a rendőrség között. A karabinienk Párnában tömeges letartóztatást eszközöltek. AZ ANTWERPENI KIKÖTŐ MUNKÁSOK SZTRÁJKJA Antwerpenben sztrájkba léptek a kikötőmunkások és a rendőrség semmiféle erőszakkal sem tudja arra kényszeríteni a munkásságot, hogy _visszatérjen munkahelyére A kikötőben megszűnt minden munka. A sztrájkolók követelik a munkanélküli segély felemelését és egyben harcolnak a békéért. A sztrájkgyorsen Van Braden, a belga Kommunista Párt cevk vezetője rámutatott arra, hogy a Marshall-terv a tönk szélére áttatta Belgiumot és a Spaak kormány a termedószelemű amerikai tömbbe kényszerítette az országot, habár Belgiumnak békére van szüksége. A gyűlés határozatot fogadott el és ebben tiltakozik a h esen hogy Belgiumot bevonják a gonosz Atlanti Paktumba.