Magyar Szó, 1949. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1949-04-02 / 78. szám
VI. ÉVFOLYAM, 78. (1326.) SZÁM NOVISZÁD, SZOMBAT, 1949 ÁPRILIS 2 ÓRA 2 DINAR A Szovjet Szövetség emlékiratot intézett az Atlanti-pata résztvevő államaihoz Moszkvából jelentik: A Szovjet Szövetség nagykövetségei útján emlékiratot intézett az USA, Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Kanada kormányához az Atlanti-paktum ügyében A jegyzék a következőket tartalomazza: Március 18-án az amerikai külügyminisztérium közzétette az Északatlanti paktum szövegét mivel a paktumot néhány napon belül szándékozik aláírni az USA Nagy Britannia, Franciaország, Belgium Holindia, Luxemburg és Kanada kormánya. Az Északatlanti-paktum szövege teljesen igazolta azt, amit a Szovjet Szövetség külügyminisztériuma január 29-iki nyilatkozatában megállapított, amikor leszögezte hogy az Északatlanti-paktum a szerződés támadó céljait illetőleg ellenkezik az Egyesült Nemzetek szervezetének ehtetveés céljaival és azokkal a kötelezettségekkel is amelyeket az USA, Anglia és Franciaország kormánya más szerződések és egyezmények alapján vállalt. A nyilatkozatok, amelyeket az Északatlantipaktum tartalmaz miszerint a téte megvédését szolgálja és elismer az UNO elvet, csak olyan célokat szolgálnak amelyeknek semmi közük sem a szerződő felek közös önvédelmének feladataihoz, sem a ténylegesen bejelentett célokhoz, sem peng az Egyesült Nemzetek szervezetinek elveihez. Az Északatlanti-paktum résztvevői nagyhatalmak: az USA, Nagybritannia és Franciaország. Így a paktum nem irányul sem az USA sem Nagybritannia, sem Franciaország ellen. A nagyhatalmak közül csak a Szovjet Szövetséget zárták ki e paktum szerződő feleinek sorából. Ez csak azzal a ténnyel magyarázható, hogy a paktum a Szovjet Szövetség ellen irányul. Azt a tényt pedig, hogy az Északatlantipaktum a Szovjet Szövetség és a némi demokrácia országai elen iranyul, világosan kijelentették az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország hivatalos képviselői. Az Északatlanti-paktum megkötésének igazolására arra hivatkoznak hogy a Szovjet Szövetségnek védelmi szerződései vannak a népi demokrácia országaival. Ez a hivatkozás azonban teljesen alaptalan A Szovjet Szövetségnek a népi demokrácia országaival kötött valamennyi barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződése szerződés és csak arra irányul, hogy megakadályozza a nemet erőszak, annak a veszélynek a wie’vet soha egyetlen bekesz- -to áll amsemm?alejthet el. Iliesen kizárt ’ellát annak a lehetősége, hogy ezket a szerződéseket úgy értekezzék, mintha azok bérmilyen .kötetben is a Szovjet Szövetség egy tóbbi háborús szövetségesei ellenaz USA Anglia, vagy Franciaország ellen irányulnának. Ezenkivü a Szovjet Szövetségnek ugy f:"'Vfr4’ a német erőszak fenti utasa e*~n 1r* nyuló szerződése van nemcsak a nemi demokrácia országaival hanem N Nagybritanniával és Franciaországgal is. Ezzel szemben az Északatlantipaktum nem kétoldali szervpd , hanem sok fél közös szerződése és ezzel az államok egy zárt csoportját alakítják meg és ami különösen fontos, ezzel nem akadáyozzák meg a német erőszak felújulását, sőt ezt a lehetőséget teljesen figyelmen kívül hagyjuk, tést nem is ez a célja de zárt csoportot támaszt azzal is, hogy a Hitler-ellenes koalícióban résztvevő nagyhatalmak közül csak a Szovjet Szövetség nem szerződő fél ebben a paktumban Éppen ezért a paktumot egy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország fő szövetségese ellen irányuló szerződésnek kell tekinteni. Az Északatlanti-paktum résztvevői nagyméretű katonai intézkedéseket tesznek- amelyeket semmiképpen sem lehet a résztvevő országok jogos önvédelmi érdekeivel indokolni. Ezeket a nagyméretű katonai intézkedéseket az Amerikai Egyesült Államok Nagybritanniával és Franciaországgal együttműködésben foganatosítják, a jelenlegi békés körülmények között, beleértve ezekbe az intézkedésekbe valamennyi fegyvernem erőinek növelését,atomfegyverek felhasználásának tervét, az atombomba készletek létesítését, habár ez kizárólag támán fegyver, a légi és tengeri tárfestpontok kiépítését stb. aminek semmiképpen sincs védelmi jeleg. Az a körülmény, hogy Washingtonban továbbra is fennáll a második világháború alatt megszervezett angol-amerikai közös vezérkar, az úgynevezett nyugin unió katona vezérkarának legutóbbi megalakítása Fontainebleauban (Franciaország), továbbá az a szándék, hogy haladéktalanul felállítsák az Északatlanti-paktumban előirányzott védelmi bizottságot, semmiképpen sem vall a szerződés résztvevőinek békés vagy védekező szándékára, hanem a többi számtalan katonai előkészülettel hozzájárul a minél nagyobb rettegés, nyugtalanság és háborús hisztéria cs.tásához, ami annyira érdeké ven áll az új háborúra uszítóknak. Az Északatlanti-paktum célja hogy megfélemlítse azokat az államokat, • amelyek nem hajandók hallgatni a világuralomra törő angol-amerikai hatalmi csoport parancsszavára, habár az ilyen törekvések tarthatatlanságát a második világháború újból belzovitotta, amikor az ugyancsak gilg uralomra törekvő fasiszta Németország teljes legyőzésével végződött. Az Északatlanti-paktum résztvevői közöttvannak olyan államok is, amelyeknek kormánya arra számít, hogy a szerződés gazdagabb résztvevőinek anyagi segítségében részesül és terveket készít új hitelek és egyéb anyagi kedvezmények megszerzéséért. Nem hagyható figyelmen kívül az Északatlanti-paktum megkötésének indokolatlansága, méghozzá annál kevésbé, mert mindenki előtt ismeretes, hogy a Szovjet Szövetség nem szándékozik megtámadni senkit és semmiféle módon nem veszélyezteti az Amerikai Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot, vagy ennek a paktumnak más szerződő felét. Az Északatlanti-paktum megkötését és az új hatalmi csoport létrehozását az UNO gyengeségével indokolják. Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy az Északatlanti-paktum nem segíti elő az UNO megerősödését, hanem ellenkezőleg aláássa ennek a nemzetközi szervezetnek az alapjait, hiszen az említett hatalmi csoport létrehozása nemcsak nem felel meg az Egyesült Nemzetek szervezete célkitűzéseinek és elveinek hanem egyenesen ellenkezik e szervezet alapokmányával. Az Északatlanti-paktum szerződő tagjai azt állítják hogy a szerződés állt Mag az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 52-ik szakaszában előirányzott regionális (földrajzterületi) szerződés. Ez az állítás azonban teljesen alaptalan és tarthatatlan. Szó sem lehet e szerződés bármilyen regionális jellegéről, mivel a szerződés szerinti szövetség felöleli a földgömb mindkét felén lévő államokat és nem a2 a célja, hogy bármilyen formában megoldja a regionális kérdéseket. Ezt bizonyítja a paktum már közzétett szövege is, amely szerint bevonnak a paktumba olyan államokat is, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek szervezetének (Olaszország, Portugál 1 habár az Alapokmány 52-ik szakasza csak az Egyesült Nemzetek szervezetének tagjai közötti regionális szerződések megkötését irányozza elő. Nem indokolható az északatlanti államcsoport megszervezése az UNO minden egyes tagját megillető azon joggal sem, hogy egyenkénti vagy kollektív önvédelmet biztosítson magának az Alapokmány 51-ik szakasza értelmében. Elég ha erről annyit mondunk, hogy ez a jog az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján csak akkor érvényesülhet, amikor a szervezet egyik tagja ellen fegyveres támadás "történik Viszont mindenki előtt ismeretes, hogy sem az USA-t sem Angliát, sem Franciaországot, sem a többi szerződő felet nem fenyegeti semmiféle fegyveres támadás veszélye. Nyilvánvalóan tarthatat tan az, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51-ik és 52-ik szakaszára hivatkoznak. Ennek csak az a célja, hogy leplezzék az Északatlanti-paktum megkötésével létrehozott katonai államcsoportok tényleges támadó célját. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az Északotlanti-paktum — elsősorban és mindenekelőtt a szerződés 5-ik pontja — határozottan ellenkezik az Egyesült Nemzetek Alapokmányával. Az alapokmány 53-ik szakaszának szövege, amely a regionális államszövetkezések alapján történő kényszerakciókról szól, határozottan kimondja, hogy semmiféle kényszertámadást nem szabad vállalni regionális szerződések alapján vagy regionális intézmények részéről- a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül. Kivételt képeznek a volt ellenséges államokkal szembeni szociális intézkedések. Ennek ellenére az Észak atlanti-paktum 5-ik pontja előirányozza a szerződő felek fegyveres erejének harcbavetését a Biztonsági Tanács bármilyen felhatalmazna nélkül is. Így tehát, mégha az Északatlanti-paktumot regionális szövetkezésnek tekintik is, a szerződés 5-ik szakasza összeegyezérthetetlen az Egyesült Nemzetek Alapokmányával. Ez újabb bizonyík arra hogy mennyire alaptalűnden hivatkozás arra, hogy a tarökatlanti-paktum elismeri az “.V° Alapokmányának céljait is. Minden alapján a szovjet kormány a következő következteté*re jutott: 1- Az Észak atlinti-paktumnak sem ám a szerződésben résztvevő államéi önvédelmi céljaihoz, mivel senki sem veszélyezteti és senki sem szándékozik megtámadná ezeket az országokat. Ellenkezőleg ennek a Szerződésnek nyilvánvalóan támadó _ jellege van és a Szovjet Szövetség egyre irányul. Ezt a tényt nem titkolják „í(jg a szerződő államok hivatalos képviselői sem nyilvános kijelentésekben. 2. Az Eusnkatlanti-paktum nemcsak nem segíti a béke és a nemzetközi b'*ton.. tr megszilárdítását, ami az UNO tagjainak kötelessége, hanem határozottan ellenkezik az Egyesü.. Nemzetek rdaipckmiányának elveivel és’céljaival és az Egyesült Nemzetek szervezetének aláaknázására vezet. Az Északatlanti^ym ellenkezik az 1942-ben mngkötött angolszovjet szerződéssel ^%nelyben a két állaim kötelezet, ^eet’ vállalt, hogy együttműködik a V.ke és a nemzetközi biztonság felí-fHSjtása érdekében és »nem ‘miféle szövetséget vagy nem VeT, ^zt semmiféle szövetségben ,' mzsj,k szerződő fél ellene. a m 4. Az Északatlanti-paktUtt,he. kezük Franciaország és a Kiet Szövetség között megkötött szerződéssel amelyet 1944-bentak alá és amellyel mind a két ország kötelezettségeit vélm, hogy együttműködik a béke a. a nemzetközi biztonság felültartása érdekében ésnem köt semmisée Magas állami és párttsztséget betöltő személyei letartóztatása Bagariában Mint Bulgáriából értesülünk, rövid idő előtt letartóztattak számos magas állami és párttisztséget betöltő személyt, akik imperialista államok kémszolgálatában álltak. Eddig körülbelül száz embert tartóztattak le. A letartóztatottak túlnyomó többségben Szófiából valók, de a letartóztatások kiterjednek a vidékre is. A letartóztatott személyek valamennyien gazdasági intézményekben, az állambiztonság szervezetében, az állami és pártfelügyeleti szervekben és a külpolitikai szolgálatban működtek. A letartóztatottak között van a többi között Nikola Nacsev, Trajcso Kosztov helyettese a gazdasági kérdésekben, továbbá Zadgorszki, Nikolcsev és több más személy az állambiztonság magasrangú tényezői közül. Arról is beszélnek, hogy ezek a letartóztatások kompromittálják magát Trajcso Kosztovot is, s ezért kizárták a bolgár Kommunista Párt Központi Vezetőségének Politikai Bizottságából, leváltották állami hivatalából és jelenleg házi őrizetben van. Trajcso Kosztov, mielőtt Dimitrov 1945 végén megérkezett Moszkvából, a bolgár Kommunista Párt élén állt mint annak titkára. Most a Politikai Bizottság tagja, a kormtny első miniszterelnökhelyettese és a gazdaság felelős vezetője volt Külön meg kell jegyezni, hogy a letartóztatott vezetőket általában úgy ismerik Bulgáriában, hogy elkeseredett ellenségei az új Jugoszláviának és a JKP és vezetősége elleni rágalomhadjáraat szervezői és tevékeny résztvevői. Maga Trajcso Kosztov mindenkor arról volt ismeretes, hogy ellensége volt az őszinte bolgár–jugoszláv együttműködésnek. A Tájékoztató Iroda JKP elleni határozatának egyik aláírója volt. Ő vezette a bolgár Kommunista Párt küldöttségét a Tájékoztató Iroda bukaresti ülésén, amelyen a Jugoszlávia Kommunista Pártja és vezetősége elleni hírhedt határozatot meghozták. Az ülésről visszatérve Trajcso Kosztov a JKP és az új Jugoszlávia elleni rágalomhadjárat fő szervezője, sugalmazója és »elméleti tudósa« volt. Az említett letartóztatásokkal kapcsolatban Jugov belügyminiszter és a bolgár Kommunista Párt KV-jának politikai-bizottsági tagja, a plovdivi pártértekezleten néhány nap előtt mondott beszédében megkísérelte, hogy az említett letartóztatásokat hamis színben tüntesse fel és megtévesztő értelmezést adjon azoknak. A magasrangú párt ésállami tényezők buváriai kónhálózatának leleplezése tanúsítja, hogy helyes volt az új Jugoszlávia vezetőinek az az állítása, hogy a JKP elleni hajsza a legszorosabb kapcsolatban áll az irrperialista államok ténykedési tevékenységével és hódító terveivel. Ezenkívül, a Szovjet Szövetség és a népi demokrácia országainak helytelen politikai vonala ebben a kérdésben csak előnyös ennek a kémtevékenységnek és megkönnyíti a munkásmozgalom és szocializmus különféle ellenségei számára hogy kártékony kémszolgálati tevékenységüket a Szovjet Szövetség iránti állítólagos barátsággal, illetve az országunk és a szocializmusnak országunkban való felépítése elleni támadáséi terén nyilvánított nagy igyekezettel leplezzék. N Newyorkba érkezett a jugoszláv küldöttség Newyorkból jelentik. A jugoszláv küldöttség, amely résztvesz az Egyesült Nemzetek folytatólagos közgyűlésén, megérkezett Newyorkba. A küldöttség tagjai Vladimir Popovics ésLeó Matesz külügyminiszterhelyettesek és a küldöttség szakértői. VIA-jugoszláv innanciss az amerinai Liulasitás ellen A jugoszláv küldöttség, amely részt vett az amerikai tudósok és kulturmunkások békekongresszusán, tegnap sajtóközleményben erélyesen tiltakozott az amerikai hatóságok rendelete ellen, amely szerint a kongresszusra érkezett demokratikus delegációknak a legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az Egyesült Államok területét. Államok terv-ALLAMCSÍNY SZÍRIÁBAN A damaszkuszi rádió jelenti, hogy Huszni el Zaim tábornok, a szíriai hadsereg parancsnoka kiáltványban bejelentette, hogy fegyveres erőivel átvette a hatalmat. Valamennyi szíriai város kormányzata a helyi helyőrség parancsnokának kezébe ment át. A holland Kommunista Párt a parlament feloszlatást követeli A holland Kommunista Párt központi vezetősége közleményében tiltakozik a holland kormány elhatározása ellen, hogy a parlament és a nép megkérdezése nélkül aláírja az Atlanti-paktumot. A Kommunista Párt követeli a parlament feloszlatását, új választások kiírását és ezzel kapcsolatban a népszavazás megrendezését is. szövetséget és nem vesz részt semmiféle koalícióban a másik magas szerződő fél ellen«. 5) Az északatlanti paktum ellenkezik a Szovjet Szövetség, az Amerikai Egyesült államok és Nagybritannia között Jaltában Potsdamban és e hatalmaknak a második világháború alatt és után megtartott kép. •s't'iinek más értekezletein kötött egyezményekkel is, amely szerződésekben az USA, Nagybriitannia és a Szovjet Szövetség is kötelezettséget vállaltak, hogy együttműködnek az általános hate és nemzetközi biztonság megteremtésében és elősegítik az Egyesült Nemzetek szervezetének megszilárdítását.