Magyar Szó, 1949. június (6. évfolyam, 129-153. szám)

1949-06-02 / 129. szám

9 Mípi ftili étjelet Dolgozó népünk sokféleképen részt vesz a néphatóság szerveinek munkájában, így a többi között, az állami ellenőrzés útján is. Az ellen­őrzés­­eddigi szervezeti formái és feladatai a szocialista építésben — a­ tervfeladatok megvalósításának segítése, az üzemvezetőségek támo­gatása a munka során felmerülő tli­bák és fogyatékosságok kiküszöbö­lésében a népvagyon, valamint az állami és a szövetkezeti vállalatok érdekeinek védelme, kifogástalan működésük érdekében — megmutat­ták, hogy az eredményes munka mel­lett az ellenőrzést még szorosabbra kell fűzni mindenütt a dolgozók min­dennnapi feladataival. Ez a törekvés jutott kifejezésre a szövetségi kormánynak a népi felügyeletről szóló rendeletében. Ez a rendelet március végén látott nap­világot és jelentős szerepet tölt m­ajd be a dolgozóink mindennapi életében előadódó kérdések megoldá­sában. Az a tény, hogy a népi felügye­let szerveit, a népi felügyelő csopor­tot, a rendelet értelmében a nép­­front-alapszervezet, illetve az üzemi csoport tagjai választják maguk közül, világosan rámutat a népi fel­ügyelet, mint olyan intézmény je­lentőségére, amelynek tág lehetősé­ge , nyílt nemcsak hogy nagy mér­tékben segítsen ellenőrizni építés­­üink feladatainak megvalósítását és a néphatóság munkáját, hanem a népi felügyelők útján a tömegszer­­vezetek dolgozó tömegeit is bevon­ja a néphatóság munkájába, a nép­­és hatósága gyümölcsöző együtt­működésébe. A népi felügyeletben a dolgozók az egészséges és alkotó bírálat, az ellenőrzés és felügyelet eszközéhez jutottak. Ezért a tömegszervezetek, mind a népi felügyelő szervek meg­választása, mind pedig a felügyelők munkába állításakor komoly és fe­­lelőségteljes feladatot teljesítettek. Most n­épsze­rűsi térttek kell a népi felügyeletet, ismertetni a tagokkal a felügyelet feladatait, felkelteni iránta érdeklődésüket, hogy minél nagyobb számban részt vegyenek a munkában. A népi felügyelet kétségkívül ko­moly szolgálatokat tesz majd­ ma­gában az ellenőrzésben. Jelentősége azonban nemcsak ebben rejlik. Köz­vetlenül naponta részt vesz a hibák és mulasztások kiküszöbölésében is az állami üzem vagy vállalat kereté­ben, ügyel, nehogy a dolgozók élet­színvonala kárt szenvedjen valami­lyen formában. Alkotó és kezdemé­nyező munkája kifejezésre jut pél­dául a város és falu helyes ellátá­sáról való gondoskodásában, a ter­melő és kereskedelmi üzemek­­ és vállalatok munkájának ellenőrzésé­ben, s az egészségügyi viszonyok feljavításában. A felügyelők kezdeményező cso­portja, a­mellett, hogy végrehajtja az­­állami ellenőrző szervektől és a Népfronttól kapott fel­adatokat, ál­landóan érdeklődik, figyelemmel kí­­séri a dolgozók életkörülményeit. Nemcsak átveszi a polgárok folya­modványát, kérését és panaszait, de ellenőrzi, helytállóak-e a panaszban felsorolt dolgok és ott helyben, még a forrásnál beavatkozik, hogy kijavítsák a hibát. Csak akkor adja tovább javaslatával együtt a panaszt az ellenőrző bizottságnak, ha bea­vatkozása nem járt eredménnyel. A népi felügyelők minden kö­rülmények között megbízatásuk keretén belül dolgoznak, szoros együttműködésben azokkal, akik bi­zalmat szavaztak nekik, megválasz­tottják őket azért, hogy meglássák a fogyatékosságokat, reagáljanak rájuk, harcoljanak a bürokrácia el­len, a dolgozók iránt a helyes fel­lépésért és viszonyért, hogy segít­senek a néphatóságnak a fogyatékos­ságok kiküszöbölésében. A szövetségi kormány rendelete valósággá válik a falvakban és vá­rosokban. A jelentésekből megálla­pítható, hogy a tömegszervezetek komolyan felfogták ennek az álta­lános népi feladatnak a jelentősé­gét. A dolgozó tömegek pedig lát­ják,, hogy a népi e' enorz­'s népi államunk fejlődésének eredményt. Éppen ezért a népi felügyelők vá­lasztásai és azok az értekezletek, amelyeken a népi ellenőrzést tár­gyal 'ják, dolgozóink mindinkább mA’ ,-. - --. g; v »• £n*udívát * mus­ t ják, nit...d : ...Irtóztath­atatlanul tett* tozAM*» a Magyar 1949. VI. 2. Aratási, csemési előkészü­l­ék június 15-ig befejezi az aratógépek gaviíliát a zentai gépállomás muestiak közössége Traktorok mindenütt. A karcsú­­testű „Mineapolis“ és „Massey-Har­­ris“ gépek betöltik az udvart. Em­berek mozognak közöttük, szer­számmal kezükben. A zentai gép­állomás dolgozói aratásra és csép­­lésre készítik elő gépparkjukat: a traktorokat, aratógépeket, cséplő­­gépeket. — Nagy nehézséget okoz a szer­számhiány, — mondja keserűen Sztevan Milosevics főgépész. E­miatt vontatottan halad a két­­két mechanikus vezetésével dolgozó brigádok javítómunkája. Március­ban kezdték meg a munkát és ed­dig a traktorok és aratógépek nyolc­van százalékát előkészítették ■ a nagy nyári idénymunkára.­­ Műhelyépületünk is kicsi. Egy egy műhelyben négy-öt munkafo­lyamat is összetorlódik a helyiség­hiány miatt. De ha nehezen is, mégis sikerült három hónap alatt 36 aratógépet, 24 traktort, 17 Csap­lógépet és 38 tárcsát teljesen meg­javítani.­­ A traktorok és aratógépek ja­vítását e hó 10-ig, a cséplőgépek javítását pedig július 1-ig befejez­zük. Dusán Korica, a gépállomás igaz­gatója igyekszik megokolni a javí­tómunka vontatottságát. — Sok bajunk van a gumikkal, a blokkfurással. A gyenge tr­aktor­­gumikat a verbászi traktorállomás­ra küldtük vulkanizáltatni, három traktorblokkot pedig a zombori gép­állomásra szállítottunk. Habár már hat gumit meg kellett volna kap­nunk, eddig egy sem érkezett meg állomásunkra. Hasonlóképpen ál­lunk a fúrásra küldött blokkokkal is. Hiába sürgetjük a verbászi és a zombori gépállomás munkaközössé­gét, azzal érvelnek, hogy sok a mun­káink. Sztevan Milosevics főgépész köz­bevág: — Egy blokkra már két hónapja hiába várunk. Legjobb lenne elhoz­ni Zomborból és nagyobb átmérő­jű dugattyú leesztergályozásával, bepuszitásával az aratásra és csép­­lésre munkaképessé tenni a három •"•aktort. Cséplés után pedig, majd rá elküldjük nekik a blokkokat, hogy az őszi szántás-vetés megkez-' déséig kifúrják. — Ez az egyetlen megoldás, hogy ne késsünk el a javításokkal. — hagyja helyben az igazgató. A gépállomás udvarán lévő fé­szer alatt megjavított aratógépek állnak indulásra készen. 18 arató­gépet zsúfoltak itt össze, pedig csak 9 rekesze van a fészernek. A gépállomás eddig 4.100 hold aratásra kötött szerződést az állami birtokokkal és a termelő paraszt­­szövetkezetekkel. Terve szerint a brigádoknak 4.800 holdat kell le­­aratniuk az idén. Tőke István gazdász kísérletezé­seivel igyekszik elősegíteni a gép­állomás dolgozóinak munkagyőzel­mét az aratásban.­­ Szerinte egy traktor két ara­tógépet is vontathat Az aratógépek után pedig mindjárt tárcsát is húz­hatnak majd traktoraink. Ezzel nagymértékben meggyorsul a mun­ka. A gépállomás igazgatója elmond­ta, hogy a gazdász feltérképezte a határt, megjelölve minden parcel­lát, amelynek learatására a gépál­lomás szerződést kötött. Ezt a tér­képet minden egyes brigád meg­kapta, úgyhogy a jövőben egyik gépnek sem kell vesztegetni idejét a számára kijelölt parcella keresé­sével. — Tőke István gazdász ezzel nemcsak meggyorsítja a okát hanem jelentős mennyiségi hűtő­­anyagot is megtakarít népi álla­munknak. —­mondja tárgyilagosan a zentai gépállomás igazg­­,tója A gépállomás munkakör­e ágy sikerrel leküzd minden nehéz­éget, hogy az aratás megkezdésekor min­den gépe munkába állhasson. — az új kenyérért folyó munk­acsatá­­ban. ' ■ G J. Zenta üzemi csoportjai a város fu­t fér®k­o­­szü­vetkezettben vállalnak védnökséget A zentai járási szakszervezeti tanács május közepén kidolgozta a helyi és járási üzemi csoportok védnökségvállalása tervét. A terv szerint a város hat és a járás két üzemi­ csoportja vállal patronátust egy-egy termelő parasztszövetke­­zetben. A zentai textilgyár munka­közössége a »Május 1«, a harisnya­­gyár dolgozó együttese a »Tisza«, a »Tisza« bútorgyár munkaközös­sége az »Október 8«, a kutormun­­­kások üzemi csoportja a »Szloga«, a tisztviselők és bírósági alkalma­zottak 1. számú üzemi csoportja a »Bácska«, az egészségügyi alkal­mazottak 1. és 2. számú üzemi cso­portja pedig a »Petőfi« termelő­­szövetkezet felett vállal védnöksé­get. A járás területein a kanizsai »Poltiszje« dolgozó együttese a ka­nizsai »Udarnik«, az adai »Potisz­je« munkaközössége pedig az adai »Dózsa György« és »Új barázda« termelőszövetkezetben vállalt pat­ronátust. Ezek az üzemi csoportok munka-, agitációs- és kulturális-mű­vészeti csoportot szerveznek, hogy Ezenkívül a szakszervezeti tanács kulturosztálya kéthónapos keret­tervet is készített a város és a já­rás egyes üzemei és intézményei kult­u­rális-m­ű­vésze­ti cs­op­ortj­ain­a­k szövetkezeti látogatásairól is. A kulturterv szerint, a város öt művé­­­szeti csoportja, hat szövetkezetben, a járás négy csoportja pedig egy­­egy termelő parasztszövetkezetben tart szórakoztatva oktató műsoros előadást. Habár ezek a tervek már fél hónapja elkészültek, a járási szak­szervezeti tanács ,sem a szövetkeze­ti szövetséggel, sem a kultúregye­­sületek helyi szövetségével nem te­remtette meg a kellő együttműkö­dést. Ezt a hibát mielőbb ki kell küszöbölni. A szakszervezeti ta­nácsnak meg kell ismertetnie ter­vét a járási szövetséggel és a kultur egyesületek helyi vezetőségével. A szakszervezeti tanácsnak ez­ek­­tül nagyobb gondot kell fordítania arra is, hogy a védnökséget vállaló üzem­i csoportok kilátogassanak a szövetkezetekbe. Eddig ugyanis egyetlen üzemi csoport sem vonult ki a védnöksége alá tartozó szövet­kezetiekhez. Ezt azzal igyekeznek megokolni, hogy nincs járművük, amivel kimehetnének.­­Arra egyá­lta­lán nem gondoltak, hogy a város­ban lévő szövetkezetekbe gyalog is kimehetnének, a szükséges szer­számokat pedig a szövetkezettől kért kocsin is kiszállíthatnák. A já­rási szakszervezeti tanács fe­l­adata ezt a megoldást ajánlani a védnök­séget vállaló üzemi csoportoknak. Amit a fe­rencsi termelő­szövetkezetek adnak 46 végén főzelékféle a városi dolgozóknak Félt­eti,csen majdnem minden pa­rasztolakul termelőszövetkezetbe tö­mörült. Még 162 parasztcsalád fi­gyeli, mérlegeli a szövetkezet mun­káját. Lassan érlelődik az elhatáro­zás ... Terjeszkednek a szövetkezetek, s bizony szűkül a spekuláns elemek »vadászterülete«. Most, amikor mér látják, hogy az új életforma szikla szilárdan, megingathata-ranu­l áll, irtás húrokat kezdenek pengetni!­ — Lemarad az országunk, mert nem mindenki húzza a szekerét­— Terebélyesedik a szövetkezet, de fogy azoknak a száma, akik ga­bonát, húst, zsírt, tejet adtak a­z ál­lamnak ... Mi lesz a gyárak dolgo­zóival?... Egyszerre az országféltő köntös­be burkolózva aggódnak a haza és a dolgozók sorsáért. Csakhogy ki­látszik ám a lóláb. Az az­gyeke­­zet, hogy a szövetkezetek ellen kör­m­önfont modern uszítsanak, nem jár sikerrel. Bebizonyosodott, hogy Feketicsen éppen a szövetkezetek sokkal többet adnak át az álla­m­nak, a dolgozóknak, mint a magán gazdagok. Tavaly már több gabo­nát szolgáltattak be a fa­ji szövet­kezetei, mint a magán gazdaság­ok. Adhatnak is, mert közös munkával többet lehet termelni. A »Jövő« termelőszövetkezet há­romszor annyi gabonát v egyeli cikket ad be, mint két évvel ez­előtt Ez a szövetkezet több mezőgaz­dasági terméket ad át mentéség­­ben és értékben, mint. JVA mjonnan alakult »Előre« szövetkezet, habár sokkal kevesebb földje van. Ez a három évi fejlődésnek az eredmé­nye A »Jövő« szövetkezet tagjai számadást csináltak, s­ rájöttek ar­ra, hogy akkora földterülettől, a­m­enovíz­ők megmunkálnak (973 dokit a magángazdaságok, ha min­den erejüket latbavetnék.­ akkor sem tudnának annyi terményt ad­ni a dolgozóknak, mint amennyit ők adnak. Mi lesz öt-hat év fil­ríva? Mennyit adhat akkor a »Jövő*. ».Tad rar­a • . - «^vetkezet? Pi zoiU - - * -u iiUgnov^kecbiek a sza — - - --------— ajfijg nem termeltek annyi gabonát, zsírit, husi, stb. HÁROM KÖZÜL A LEGJOBB... A »Jövő« és a »Jadran« régebbi szövetkezetek Az »Előre« a tavasz­szal alakult meg. A három szövet­kezetnek a határ minden r­észén van földje. A »Jadrannak« 600 par­cellában, a »Jövőnek« ,300, az »Elő­­re«-nek pedig 400 tagban fekszik a földje. Ez egy kissé hátráltatja, meg­nehezíti a tervszerű munkát. Hibáz­tak a szövetkezetek, mert a tavasz­­i­al kicserélhették volna egymás kö­zött a parcellákat. Ily módon lega­lább némileg tag­osíthatták volna földjüket, és a brigádok munkája is termékenyebb volna. Az új szövetkezet átvette az ed­digi munkában szerzett tapasztala­tokat így elkészített termelési költ­ségvetése nagyobbára megfelelő. A »Jövő«­­ szövetkezetben egy hold föld megmunkálására 22 munkana­pot irányoztak elő, az »Előre« szö­vetkezetben pedig 28 munkanapot. Ez érthető, mert ez a szövetkezet szervezeti téren még nem erősödött meg, így a csoportokat nem osz­totta be úgy, hogy azok fennakadás nélkül dolgozhassanak. A »Jövő« szövetkezet első negyed­évi bevételi tervét 500 százalékkal túlszárnyalta. Az első negyedévben 50.000 dinár bevételt irányozott elő a konyhakerti vetemények kitűnő gondozásával azonban elérte, hogy az eladott termények értéke meg­haladja a 250.000 dinárt. A követ­kező negyedévi tervet is túlszárnyal­ják, mert a napokban több mint 60 kövérsertést­ adnak el a felvásárló központnak. A jövő hónapokban a­­z­onban nemcsak ebből szárma­zik jövedelem, hanem megkezdik az elő­irányzott tízezer liter tej, az egy millió tégla és kilencezer tojás szám fűtését is. Ez a szövetkezet a két másikhoz viszonyítva jól halad a belterjes gazdálkodás útján A két szövetkezet holdamként hét mázsa búzatermést irányoz elő, a »Jövő« pedig 9 mázsa búzára számít holdan Az előrehaladás nemcsak a gabo­­­natermelés terén nyilvánul meg, hanem az állattenyésztés terén is. A múlt esztendőben alig adhattak át kövérsertést az­ államnak, az idén azonban kötelezettséget vállaltak, hogy minden negyedévben 60 kö­vérsertést juttatnak a dolgozóknak. Állattenyésztésüket azonban olyan gyorsan fejlesztették, hogy nem volt módjukban megfelelő istállókat építeni. Ennek következtében több állat elhullott. Legutóbbi el­léskor 18 anyadisznót tartottak az ideig­lenes ólakban. Ez a hely nem meg­felelő Az el­lés folyamán 20 malac el­pusztult. Itt hibázott a szövetke­zet, mert az á­l­la­tá­lomán­y növelésé­vel párhuzamosan istállókat, óla­kat is kellett volna építenie A »Jadran« régi szövetkezet, még­sem teljesítette első negyedévi jö­vedelmi tervét, habár módja lett volna rá. 42 holdon termel konyha­kerti veteményt és mégis csak 8 va­gon átadását irányozza elő. Ezen­kívül, ha nem is olyan fejlett az állatállománya, mint a »Jövőé«, mé­gis negyvennél több sertést adhatna át. Tejet még egyáltalán nem szol­gáltatott be a felvásárló központ­nak, hanem a tagok szükségletének fedezésére fordította, habár azok­nak házi majorságukban van tehe­nük. Az »Előre« szövetkezet egye­lőre kövérsertést, nem adhat át, mi­vel hízónak való sertése nincs. Nyolc vagór föse'ékf-'f teszárití'-írs kö­tött szerződést. Pjji.-n a a farm»­■ . t spw rsr 1 ‘ib.iTri et -^" 1­­­­ lési költségvetésében t hiba van, mert fűként gabona és ipari növények termelését irányozták elő Gyengén állnak az állatállomány szempont­jából. A szövetkezet vezetőségének értesülése szerint több szövetkezeti tag nem tartotta be a szabályt, mert házi majorságában a megen­gedettnél több jószágot tart. Ez a szövetkezet a »Jövő« szövetkezet mintájára osztotta el a jószágok fenntartására előirányzott földet. Hiba viszont, hogy a termelési költ­sé­gvetés szerint a szövetkezet­nek csak 6 hold szőlője van, 45 hold pedig a szövetkezeti tagok házi­­majorságához tartozik. Nyilvánva­ló, hogy ennek a szövetkezetnek is, mint a topolyán »Előré«-nek bizott­ságot kell alakítania a házi-mai őr­ségek felülvizsgálására, mert a há­zi majorság a szövetkezeti ágnak csak melékjövedelmét adja, és jö­­vedelmének főforrása csakis a szö­vetkezet lehet. Ezzel szemben a »Jadran« termelőszövetkezet sem járt el megfelelően, amikor a tago­kat, teljesen megfosztotta a szőlő­földek­től. A szövetkezeti életben is vannak hibák, nehézségek, de valahogy könnyebb legyűrni ők­et me«­ közö­sen fognak hozzá A tekerics­ pa­rasztok látják ezt Ezért lépett be szövetkezetbe a falu 90 százaléka. Az ország sorsát féltő spekulánsok­ral pedig lehull a lepel, » megmu­­tr*V­ zik, hogy kik igaz fia, • ha­zának. £, £» . A »JÖVŐ« a többi között 30 vágón főzelékfélét, 10.000 liter tejet, negyedévenként 60 kövérsertést, és több mint egymillió téglát; a »JADRAN« 110 vágón cukorrépát, 100 vágón napra­forgót, 91 vágón rostkendert, negyedévenként 40 kövérser­tést, stb. az »ELŐRE« a többi között 25 vágón búzát, 85 vágón cukorrépát, és 72 vágón rostkendert ad az államnak.

Next