Magyar Szó, 1949. június (6. évfolyam, 129-153. szám)
1949-06-02 / 129. szám
9 Mípi ftili étjelet Dolgozó népünk sokféleképen részt vesz a néphatóság szerveinek munkájában, így a többi között, az állami ellenőrzés útján is. Az ellenőrzéseddigi szervezeti formái és feladatai a szocialista építésben — a tervfeladatok megvalósításának segítése, az üzemvezetőségek támogatása a munka során felmerülő tlibák és fogyatékosságok kiküszöbölésében a népvagyon, valamint az állami és a szövetkezeti vállalatok érdekeinek védelme, kifogástalan működésük érdekében — megmutatták, hogy az eredményes munka mellett az ellenőrzést még szorosabbra kell fűzni mindenütt a dolgozók mindennnapi feladataival. Ez a törekvés jutott kifejezésre a szövetségi kormánynak a népi felügyeletről szóló rendeletében. Ez a rendelet március végén látott napvilágot és jelentős szerepet tölt majd be a dolgozóink mindennapi életében előadódó kérdések megoldásában. Az a tény, hogy a népi felügyelet szerveit, a népi felügyelő csoportot, a rendelet értelmében a népfront-alapszervezet, illetve az üzemi csoport tagjai választják maguk közül, világosan rámutat a népi felügyelet, mint olyan intézmény jelentőségére, amelynek tág lehetősége , nyílt nemcsak hogy nagy mértékben segítsen ellenőrizni építésüink feladatainak megvalósítását és a néphatóság munkáját, hanem a népi felügyelők útján a tömegszervezetek dolgozó tömegeit is bevonja a néphatóság munkájába, a népés hatósága gyümölcsöző együttműködésébe. A népi felügyeletben a dolgozók az egészséges és alkotó bírálat, az ellenőrzés és felügyelet eszközéhez jutottak. Ezért a tömegszervezetek, mind a népi felügyelő szervek megválasztása, mind pedig a felügyelők munkába állításakor komoly és felelőségteljes feladatot teljesítettek. Most népszerűsi térttek kell a népi felügyeletet, ismertetni a tagokkal a felügyelet feladatait, felkelteni iránta érdeklődésüket, hogy minél nagyobb számban részt vegyenek a munkában. A népi felügyelet kétségkívül komoly szolgálatokat tesz majd magában az ellenőrzésben. Jelentősége azonban nemcsak ebben rejlik. Közvetlenül naponta részt vesz a hibák és mulasztások kiküszöbölésében is az állami üzem vagy vállalat keretében, ügyel, nehogy a dolgozók életszínvonala kárt szenvedjen valamilyen formában. Alkotó és kezdeményező munkája kifejezésre jut például a város és falu helyes ellátásáról való gondoskodásában, a termelő és kereskedelmi üzemek és vállalatok munkájának ellenőrzésében, s az egészségügyi viszonyok feljavításában. A felügyelők kezdeményező csoportja, amellett, hogy végrehajtja azállami ellenőrző szervektől és a Népfronttól kapott feladatokat, állandóan érdeklődik, figyelemmel kíséri a dolgozók életkörülményeit. Nemcsak átveszi a polgárok folyamodványát, kérését és panaszait, de ellenőrzi, helytállóak-e a panaszban felsorolt dolgok és ott helyben, még a forrásnál beavatkozik, hogy kijavítsák a hibát. Csak akkor adja tovább javaslatával együtt a panaszt az ellenőrző bizottságnak, ha beavatkozása nem járt eredménnyel. A népi felügyelők minden körülmények között megbízatásuk keretén belül dolgoznak, szoros együttműködésben azokkal, akik bizalmat szavaztak nekik, megválasztottják őket azért, hogy meglássák a fogyatékosságokat, reagáljanak rájuk, harcoljanak a bürokrácia ellen, a dolgozók iránt a helyes fellépésért és viszonyért, hogy segítsenek a néphatóságnak a fogyatékosságok kiküszöbölésében. A szövetségi kormány rendelete valósággá válik a falvakban és városokban. A jelentésekből megállapítható, hogy a tömegszervezetek komolyan felfogták ennek az általános népi feladatnak a jelentőségét. A dolgozó tömegek pedig látják,, hogy a népi e' enorz's népi államunk fejlődésének eredményt. Éppen ezért a népi felügyelők választásai és azok az értekezletek, amelyeken a népi ellenőrzést tárgyal 'ják, dolgozóink mindinkább mA’ ,-. - --. g; v »• £n*udívát * mus t ják, nit...d : ...Irtóztathatatlanul tett* tozAM*» a Magyar 1949. VI. 2. Aratási, csemési előkészülék június 15-ig befejezi az aratógépek gaviíliát a zentai gépállomás muestiak közössége Traktorok mindenütt. A karcsútestű „Mineapolis“ és „Massey-Harris“ gépek betöltik az udvart. Emberek mozognak közöttük, szerszámmal kezükben. A zentai gépállomás dolgozói aratásra és cséplésre készítik elő gépparkjukat: a traktorokat, aratógépeket, cséplőgépeket. — Nagy nehézséget okoz a szerszámhiány, — mondja keserűen Sztevan Milosevics főgépész. Emiatt vontatottan halad a kétkét mechanikus vezetésével dolgozó brigádok javítómunkája. Márciusban kezdték meg a munkát és eddig a traktorok és aratógépek nyolcvan százalékát előkészítették ■ a nagy nyári idénymunkára. Műhelyépületünk is kicsi. Egy egy műhelyben négy-öt munkafolyamat is összetorlódik a helyiséghiány miatt. De ha nehezen is, mégis sikerült három hónap alatt 36 aratógépet, 24 traktort, 17 Csaplógépet és 38 tárcsát teljesen megjavítani. A traktorok és aratógépek javítását e hó 10-ig, a cséplőgépek javítását pedig július 1-ig befejezzük. Dusán Korica, a gépállomás igazgatója igyekszik megokolni a javítómunka vontatottságát. — Sok bajunk van a gumikkal, a blokkfurással. A gyenge traktorgumikat a verbászi traktorállomásra küldtük vulkanizáltatni, három traktorblokkot pedig a zombori gépállomásra szállítottunk. Habár már hat gumit meg kellett volna kapnunk, eddig egy sem érkezett meg állomásunkra. Hasonlóképpen állunk a fúrásra küldött blokkokkal is. Hiába sürgetjük a verbászi és a zombori gépállomás munkaközösségét, azzal érvelnek, hogy sok a munkáink. Sztevan Milosevics főgépész közbevág: — Egy blokkra már két hónapja hiába várunk. Legjobb lenne elhozni Zomborból és nagyobb átmérőjű dugattyú leesztergályozásával, bepuszitásával az aratásra és cséplésre munkaképessé tenni a három •"•aktort. Cséplés után pedig, majd rá elküldjük nekik a blokkokat, hogy az őszi szántás-vetés megkez-' déséig kifúrják. — Ez az egyetlen megoldás, hogy ne késsünk el a javításokkal. — hagyja helyben az igazgató. A gépállomás udvarán lévő fészer alatt megjavított aratógépek állnak indulásra készen. 18 aratógépet zsúfoltak itt össze, pedig csak 9 rekesze van a fészernek. A gépállomás eddig 4.100 hold aratásra kötött szerződést az állami birtokokkal és a termelő parasztszövetkezetekkel. Terve szerint a brigádoknak 4.800 holdat kell learatniuk az idén. Tőke István gazdász kísérletezéseivel igyekszik elősegíteni a gépállomás dolgozóinak munkagyőzelmét az aratásban. Szerinte egy traktor két aratógépet is vontathat Az aratógépek után pedig mindjárt tárcsát is húzhatnak majd traktoraink. Ezzel nagymértékben meggyorsul a munka. A gépállomás igazgatója elmondta, hogy a gazdász feltérképezte a határt, megjelölve minden parcellát, amelynek learatására a gépállomás szerződést kötött. Ezt a térképet minden egyes brigád megkapta, úgyhogy a jövőben egyik gépnek sem kell vesztegetni idejét a számára kijelölt parcella keresésével. — Tőke István gazdász ezzel nemcsak meggyorsítja a okát hanem jelentős mennyiségi hűtőanyagot is megtakarít népi államunknak. —mondja tárgyilagosan a zentai gépállomás igazg,tója A gépállomás munkaköre ágy sikerrel leküzd minden nehézéget, hogy az aratás megkezdésekor minden gépe munkába állhasson. — az új kenyérért folyó munkacsatában. ' ■ G J. Zenta üzemi csoportjai a város fut fér®koszüvetkezettben vállalnak védnökséget A zentai járási szakszervezeti tanács május közepén kidolgozta a helyi és járási üzemi csoportok védnökségvállalása tervét. A terv szerint a város hat és a járás két üzemi csoportja vállal patronátust egy-egy termelő parasztszövetkezetben. A zentai textilgyár munkaközössége a »Május 1«, a harisnyagyár dolgozó együttese a »Tisza«, a »Tisza« bútorgyár munkaközössége az »Október 8«, a kutormunkások üzemi csoportja a »Szloga«, a tisztviselők és bírósági alkalmazottak 1. számú üzemi csoportja a »Bácska«, az egészségügyi alkalmazottak 1. és 2. számú üzemi csoportja pedig a »Petőfi« termelőszövetkezet felett vállal védnökséget. A járás területein a kanizsai »Poltiszje« dolgozó együttese a kanizsai »Udarnik«, az adai »Potiszje« munkaközössége pedig az adai »Dózsa György« és »Új barázda« termelőszövetkezetben vállalt patronátust. Ezek az üzemi csoportok munka-, agitációs- és kulturális-művészeti csoportot szerveznek, hogy Ezenkívül a szakszervezeti tanács kulturosztálya kéthónapos kerettervet is készített a város és a járás egyes üzemei és intézményei kulturális-művészeti csoportjainak szövetkezeti látogatásairól is. A kulturterv szerint, a város öt művészeti csoportja, hat szövetkezetben, a járás négy csoportja pedig egyegy termelő parasztszövetkezetben tart szórakoztatva oktató műsoros előadást. Habár ezek a tervek már fél hónapja elkészültek, a járási szakszervezeti tanács ,sem a szövetkezeti szövetséggel, sem a kultúregyesületek helyi szövetségével nem teremtette meg a kellő együttműködést. Ezt a hibát mielőbb ki kell küszöbölni. A szakszervezeti tanácsnak meg kell ismertetnie tervét a járási szövetséggel és a kultur egyesületek helyi vezetőségével. A szakszervezeti tanácsnak ezektül nagyobb gondot kell fordítania arra is, hogy a védnökséget vállaló üzemi csoportok kilátogassanak a szövetkezetekbe. Eddig ugyanis egyetlen üzemi csoport sem vonult ki a védnöksége alá tartozó szövetkezetiekhez. Ezt azzal igyekeznek megokolni, hogy nincs járművük, amivel kimehetnének.Arra egyáltalán nem gondoltak, hogy a városban lévő szövetkezetekbe gyalog is kimehetnének, a szükséges szerszámokat pedig a szövetkezettől kért kocsin is kiszállíthatnák. A járási szakszervezeti tanács feladata ezt a megoldást ajánlani a védnökséget vállaló üzemi csoportoknak. Amit a ferencsi termelőszövetkezetek adnak 46 végén főzelékféle a városi dolgozóknak Félteti,csen majdnem minden parasztolakul termelőszövetkezetbe tömörült. Még 162 parasztcsalád figyeli, mérlegeli a szövetkezet munkáját. Lassan érlelődik az elhatározás ... Terjeszkednek a szövetkezetek, s bizony szűkül a spekuláns elemek »vadászterülete«. Most, amikor mér látják, hogy az új életforma szikla szilárdan, megingathata-ranul áll, irtás húrokat kezdenek pengetni! — Lemarad az országunk, mert nem mindenki húzza a szekerét— Terebélyesedik a szövetkezet, de fogy azoknak a száma, akik gabonát, húst, zsírt, tejet adtak az államnak ... Mi lesz a gyárak dolgozóival?... Egyszerre az országféltő köntösbe burkolózva aggódnak a haza és a dolgozók sorsáért. Csakhogy kilátszik ám a lóláb. Az azgyekezet, hogy a szövetkezetek ellen körmönfont modern uszítsanak, nem jár sikerrel. Bebizonyosodott, hogy Feketicsen éppen a szövetkezetek sokkal többet adnak át az államnak, a dolgozóknak, mint a magán gazdagok. Tavaly már több gabonát szolgáltattak be a faji szövetkezetei, mint a magán gazdaságok. Adhatnak is, mert közös munkával többet lehet termelni. A »Jövő« termelőszövetkezet háromszor annyi gabonát v egyeli cikket ad be, mint két évvel ezelőtt Ez a szövetkezet több mezőgazdasági terméket ad át mentéségben és értékben, mint. JVA mjonnan alakult »Előre« szövetkezet, habár sokkal kevesebb földje van. Ez a három évi fejlődésnek az eredménye A »Jövő« szövetkezet tagjai számadást csináltak, s rájöttek arra, hogy akkora földterülettől, amenovízők megmunkálnak (973 dokit a magángazdaságok, ha minden erejüket latbavetnék. akkor sem tudnának annyi terményt adni a dolgozóknak, mint amennyit ők adnak. Mi lesz öt-hat év filríva? Mennyit adhat akkor a »Jövő*. ».Tad rara • . - «^vetkezet? Pi zoiU - - * -u iiUgnov^kecbiek a sza — - - --------— ajfijg nem termeltek annyi gabonát, zsírit, husi, stb. HÁROM KÖZÜL A LEGJOBB... A »Jövő« és a »Jadran« régebbi szövetkezetek Az »Előre« a tavaszszal alakult meg. A három szövetkezetnek a határ minden részén van földje. A »Jadrannak« 600 parcellában, a »Jövőnek« ,300, az »Előre«-nek pedig 400 tagban fekszik a földje. Ez egy kissé hátráltatja, megnehezíti a tervszerű munkát. Hibáztak a szövetkezetek, mert a tavaszial kicserélhették volna egymás között a parcellákat. Ily módon legalább némileg tagosíthatták volna földjüket, és a brigádok munkája is termékenyebb volna. Az új szövetkezet átvette az eddigi munkában szerzett tapasztalatokat így elkészített termelési költségvetése nagyobbára megfelelő. A »Jövő« szövetkezetben egy hold föld megmunkálására 22 munkanapot irányoztak elő, az »Előre« szövetkezetben pedig 28 munkanapot. Ez érthető, mert ez a szövetkezet szervezeti téren még nem erősödött meg, így a csoportokat nem osztotta be úgy, hogy azok fennakadás nélkül dolgozhassanak. A »Jövő« szövetkezet első negyedévi bevételi tervét 500 százalékkal túlszárnyalta. Az első negyedévben 50.000 dinár bevételt irányozott elő a konyhakerti vetemények kitűnő gondozásával azonban elérte, hogy az eladott termények értéke meghaladja a 250.000 dinárt. A következő negyedévi tervet is túlszárnyalják, mert a napokban több mint 60 kövérsertést adnak el a felvásárló központnak. A jövő hónapokban azonban nemcsak ebből származik jövedelem, hanem megkezdik az előirányzott tízezer liter tej, az egy millió tégla és kilencezer tojás szám fűtését is. Ez a szövetkezet a két másikhoz viszonyítva jól halad a belterjes gazdálkodás útján A két szövetkezet holdamként hét mázsa búzatermést irányoz elő, a »Jövő« pedig 9 mázsa búzára számít holdan Az előrehaladás nemcsak a gabonatermelés terén nyilvánul meg, hanem az állattenyésztés terén is. A múlt esztendőben alig adhattak át kövérsertést az államnak, az idén azonban kötelezettséget vállaltak, hogy minden negyedévben 60 kövérsertést juttatnak a dolgozóknak. Állattenyésztésüket azonban olyan gyorsan fejlesztették, hogy nem volt módjukban megfelelő istállókat építeni. Ennek következtében több állat elhullott. Legutóbbi elléskor 18 anyadisznót tartottak az ideiglenes ólakban. Ez a hely nem megfelelő Az ellés folyamán 20 malac elpusztult. Itt hibázott a szövetkezet, mert az állatálomány növelésével párhuzamosan istállókat, ólakat is kellett volna építenie A »Jadran« régi szövetkezet, mégsem teljesítette első negyedévi jövedelmi tervét, habár módja lett volna rá. 42 holdon termel konyhakerti veteményt és mégis csak 8 vagon átadását irányozza elő. Ezenkívül, ha nem is olyan fejlett az állatállománya, mint a »Jövőé«, mégis negyvennél több sertést adhatna át. Tejet még egyáltalán nem szolgáltatott be a felvásárló központnak, hanem a tagok szükségletének fedezésére fordította, habár azoknak házi majorságukban van tehenük. Az »Előre« szövetkezet egyelőre kövérsertést, nem adhat át, mivel hízónak való sertése nincs. Nyolc vagór föse'ékf-'f teszárití'-írs kötött szerződést. Pjji.-n a a farm»■ . t spw rsr 1 ‘ib.iTri et -^" 1 lési költségvetésében t hiba van, mert fűként gabona és ipari növények termelését irányozták elő Gyengén állnak az állatállomány szempontjából. A szövetkezet vezetőségének értesülése szerint több szövetkezeti tag nem tartotta be a szabályt, mert házi majorságában a megengedettnél több jószágot tart. Ez a szövetkezet a »Jövő« szövetkezet mintájára osztotta el a jószágok fenntartására előirányzott földet. Hiba viszont, hogy a termelési költségvetés szerint a szövetkezetnek csak 6 hold szőlője van, 45 hold pedig a szövetkezeti tagok házimajorságához tartozik. Nyilvánvaló, hogy ennek a szövetkezetnek is, mint a topolyán »Előré«-nek bizottságot kell alakítania a házi-mai őrségek felülvizsgálására, mert a házi majorság a szövetkezeti ágnak csak melékjövedelmét adja, és jövedelmének főforrása csakis a szövetkezet lehet. Ezzel szemben a »Jadran« termelőszövetkezet sem járt el megfelelően, amikor a tagokat, teljesen megfosztotta a szőlőföldektől. A szövetkezeti életben is vannak hibák, nehézségek, de valahogy könnyebb legyűrni őket me« közösen fognak hozzá A tekerics parasztok látják ezt Ezért lépett be szövetkezetbe a falu 90 százaléka. Az ország sorsát féltő spekulánsokral pedig lehull a lepel, » megmutr*V zik, hogy kik igaz fia, • hazának. £, £» . A »JÖVŐ« a többi között 30 vágón főzelékfélét, 10.000 liter tejet, negyedévenként 60 kövérsertést, és több mint egymillió téglát; a »JADRAN« 110 vágón cukorrépát, 100 vágón napraforgót, 91 vágón rostkendert, negyedévenként 40 kövérsertést, stb. az »ELŐRE« a többi között 25 vágón búzát, 85 vágón cukorrépát, és 72 vágón rostkendert ad az államnak.