Magyar Szó, 1949. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1949-07-01 / 154. szám

2 Magyar Szó A szarajevói építőipari szakszervezeti kongresszus lágy eredményeket értünk el az építkezések terén — állapította meg Veljko Zekovics, a JHP KV tagja A Jugoszláv Építőipari Szakszer­vezeti Szövetség Szarajevói kon­­greszusán Veljtko Zekovics üdvözöl­te a delegátusokat Jugoszlávia Kom­munista Pártjának Központi Veze­tősége nevében. Hangoztatta, hogy Jugoszlávia munkásosztálya és ál­talában hazánk dolgozói egységes frontban állanak Pártunk és Tito elvtárs mellett és önfeláldozó, oda­adó munkával már eddig is hatal­mas eredményeket értek el. A mun­kát gyakran nagyon nehéz körül­mények között, hiányos technikai fel­szereléssel végták, de a feladatokat mégis teljesítették. Az ilyen mun­kásosztály a jövőben is tud majd harcolni, azért, hogy megbirkózzék minden nehézséggel, bármely oldal­ról támasszák is őket Technikai ér­telmiségünk létszáma nagyon kicsi, de megállapíthatjuk, hogy mérnö­­­­keink, technikusaink és munkaveze­tőink magatartása a munkában he­lyes és megfelel a szocialista épí­tés követelményeinek.­­ Ma többé-kevésbé valamennyi mérnök és technikus azon a munka­helyen áll, ahol a legtöbbet nyújt­hatja — mondta Zekovics elvtárs. — Elenyészően csekély azoknak a szá­ma, akik üzérkedésből olyasmivel is foglalkoznak, ami nem tartozik az 't­rarba. Körülbelül ugyanannyi linikus ma húszszor na- Riv., adatot végez el mint a ré­gi Jugoszláviában. Átlagosan az egy mérnökre és technikusra eső felada­tok értéke 30 millió dinár. Ma sok nagy építkezést és mun­kát vezetnek mérnökök és techniku­­sok, akik először végeznek ilyen nagy és bonyolult feladatot, az ered­mények mégis nagyon kielégítőek. Az új nyersanyagok felhasználásá­nak módszere, a helyi nyersanyagok kihasználása, az új gépek és épít­kezési módok alkalmazása, a mun­kaerő felha­sználása eljutott arra a fokra, amely megfelel szocialista or­szágépí­tésünknek.­­ Technikai értelmiségünket nagy mértékben felszabadítottuk attól, hogy puszta technikai eszközökkel és szempontokból oldja meg a felada­tot. Felfogta, hogy többé nem ér­vényes a »lehető és lehetetlenről« szóló tőkés meghatározás. Nálunk kifejlődött a nagy néptömegek al­kotó kezdeményezése és teremtőe­reje. Az ifjúsági vasútvonal, Vran­duk, Zseleznik és számos más épít­kezés megmutatta és a jövendő épít­kezéseink: Új Beográd, az Autóút, Jablanica, Vlaszina, Mavrovó, a S­hadari tó, a Duna—Tisza—Duna csatorna és a többi nagy mű meg­mutatja, hogy számos, tegnap még reálisnak hitt norma, ma már túl ki­­csi. Sajnálatos, hogy a technikai mun­kában elért ilyen forradalmi ered­ményeket nem ismerik meg nyom­­förd valamennyi építőhelyen Az épí­tőipari vezetőknek kellene gondos­kodjok arról, hogy a munkamód­szereket általánosan megismerjék. ÚJABB SIKEREK ELÉ Hangoztatta :ezután Zekovics elv­­társ, hogy a Népfront brigádjai és hősi ifjúságunk milyen nagy hőstet­teket visz véghez az építkezések te­rén. Kijelentette, hogy a szovjet vezetők és a Tájékoztató Iroda hír­hedt határozata aláírói és más ve­zetők rágalmai és hazugságai nem tudták megzavarni dolgozóink mun­káját. Semmiféle határozattal, nem lehet meggyőzni egyetlen becsüle­tes embert sem hazánkban arról, hogy országunk az imperialista tá­bor felé halad, nem építi a szocia­lizmust. Pártunk küldte politikát folytat, a magánszektor gazdago­dik, vagy hogy a román, magyar, bolgár, csehszlovák kommunista párt bizonyos vezetői leckéztesse­nek és kioktassanak bennünket ar­ról, hogyan kell szeretni a Szovjet Szövetséget, mi az internacionaliz­mus stb. Minderre rácáfol Pártunk gyakorlata, mert a KV és Tito elv­­tá­rs vezetésével Pártunk a marxiz­mus elvein nevelkedett. Dolgozóink ahhoz tartják magukat, amit Tito elvtárs meghatározott: »Tartsunk ki a szocializmus hazánkban való felépítésének útján és mi minden akadály ellenére felépítjük. Amikor pedig felépítjük a szocializmust, ez­zel megszűnnek a vádak is«. Zekovics elvtárs ezután a hibák­ról és mulasztásokról beszélt. Rá­mutatott arra, hogy nem mindenütt kielégítő a fegyelem nem eléggé e­meek a munkanormákat, nem for­dí­tanak elég gondot az építő munka minőségére, egyenetlen a munkások díjazása és ennek folytán váltakozik a dolgozók létszáma is. Párt- és szakszervezeti vezetőségeink felada­ta, hogy a bér- és normarendeletek helyes alkalmazásáról gondoskodja­nak. Zekovics elvtárs azzal fejezte be beszédét, hogy nagyobb gondot kell fordítani a munkások ellátásá­ra, kulturális és világnézeti nevelé­sére. S ennek a kongresszusnak meg kell mutatnia a munkások és alkalmazottak készségét, hogy Pár­tunk és Tito elvtárs vezetése alatt minden hibát kiküszöbölnek és di­adalmasan elvégzik feladatukat. VLADA ZECSEVICS ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTER BESZÉDE Üdvözölte a kongresszust Vlada Zecsevics szövetségi építésügyi mi­niszter is, aki a szövetségi kormány és Tito marsal üdvözletét tolmácsol­ta. Megemlékezett arról, hogy 1949- ben az építőiparban 50 milliárd di­nár értékű építkezést kell elvégez­ni. Az esőzések megnehezítették a munkát, de 25 szövetség-­ és köztár­sasági jelentőségű építőipari válla­lat mégis idő előtt teljesítette fél­évi tervét. Nagy lehetőségek állnak az építkezés további korszerűsítése előtt. Az építőm­unka egyik nagy kér­dése a munkaerő mozgósítása és technikai nevelése. E téren a felsza­badulás óta már hatalmas eredmé­nyeket értünk el, de a tervfelada­tok még nagyon sokat követelnek. A lakásépítkezésekről szól­" Zecse­vics miniszter hangsúly-­rry remény van rá, hogy a lakáskérdés mi­ségeivel is. Ezt' szágok sora" kérdést a­d tájk. Ez f­asz lesz a rág­­okra. Sok mindenn elmen­ni is arról, hogy hogyan viselkednek bí­rálóink és különösen, hogy a Ma­gyarországon és Csehszlovákiában vásárolt építőipari gépek milyen mi­nőségűek voltak. — Felhívjuk »bírálóinkat« — mondta végül Zecsevics miniszter — tárják párttagjaik és népeik elé, hogy milyen egyoldalúan és nem kommunista módra viselkedtek Ju­goszlávia Kommunista Pártjával és népeivel szemben. Ha ezt becsüle­tesen és kommunistákhoz méltóan megteszik, a viszály megszűnik és igazságos ügyünk győzni fog. Ez nagy mértékben elősegíti a nemzet­közi munkásmozgalom további si­keres kibontakozását A kongresszus csütörtökön foly­tatta munkáját. Il Néni H­űség Központi Vezetőségének tizenharmadik plenáris ülése Pica kell szerettetni az ifjakkal a lehalhat A Népi Ifjúság Központi Veze­­■ tőségének XIII. plenáris ülése foly­tatta munkáját. Milojko Drulovics, a Központi Vezetőség tagja beszá­molót tartott arról, hogy az ifjú­ságot a technika szeretetére kell ne­velni. Elsősorban rámutatott a techniká­­nak és a nevelésnek a jelentőségé­re, amely hivatva van felkelteni az ifjak érdeklődését a technika iránt. Szerves része ez az ifjúság szocia­lista nevelésének, mert a szocializ­mus építése hazánkban magasabb­­ tudást követel meg dolgo­­d­, hogy irányítani és kezelni ,suk a különféle gépeket. A további­ak­ban Drulovics elvtárs kiemelte, hogy a Népi Technika szer­vezet tagjainak jórésze kezdettől fogva a Népi Ifjúság soraiból ke­rült ki. A Szerb Népköztársaságban // -----------------------------------------­például a Népi Technika szervezetei­nek és klubjainak ma 21.268 ifjú tagja van. Felsorolta a többi köz­társaságban működő sz­ervezetek tag­jainak számát, majd megállapította, hogy a szervezetekben ma csak­nem 70.444 ifjú, a Népi Ifjúság tag­ja dolgozik. Az ifjúsági szervezetek jelentős szerepet töltöttek be a Né­pi Technika fejlesztésében, de ugyan­akkor fogyatékosságaik is voltak e tekintetben. A továbbiakban az ijúsági szer­vezetek feladatairól beszélt, a fa­lusi ifjúságnak a technika iránti szü­reteire nevelésével kapcsolatosan A Népi Technika szervezetei a falvak­ban és a termelő parasztszövetke­zetekben még mindig elmaradnak az iskolák, üzemek és intézmények szervezetei mögött, habár szövetke­zeteinknek néhány ezer traktoruk van, az országban 103 traktorállo­más, több mint 2.000 aratógép, 14.625 kaszálógép és egyéb mező­­gazdasági gép dolgozik. Mindez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetke­zetekben és a falun általában min­den lehetőség megvan arra, hogy a Nép­ Technika szervezetei eredmé­nyesen munkálkodhassanak. A me­zőgazdasági gépek teljesítményének fokozása, s a mezőgazdasági terme­lés növelése szempontjából új szak­emberek gyors kiképzése vált szük­séges­sé. A Népi Techr­ika falusi szervezete munkájának gazdagnak, sokoldalú­nak és tartalmasnak kell lennie. A­­hol mezőgazdasági gépek vannak, tanulóköröket lehet alakítani, a hall­gatók tanulhatják a traktorveze­tést, megismerkedhetnek a gépek részeivel, hogyan kell megjavítani őket, tanulmányozhatják szerkeze­tüket stb Feladatuk további, hogy óvják, tisztogassák a gépeket stb­. Hasonlóképpen van az állattenyész­tőkkel, a méhészekkel és a többi szövetkezeti taggal, ők is alakít­hatnak állattenyésztő szakértő tanu­lóköröket, elsajátíthatják az alap­vető tudnivalókat, hogyan kell gon­dozni a jószágot, elkészíteni a takar­mányt, őrizni a betegségből stb. Vagy vegyük például a gazdász ta­nulókört. Kertészeinknek, szőlé­szeinknek ugyancsak szükségük van arra, hogy kiszélesítsék tudásukat. Az iskolákkal kapcsolatban meg­említette, hogy nagy részükben még ma sem alakították meg a Népi Technika szervezeteit. Szembetűnő ez különösen a középfokú szakis­kolákban, ahol nagyszerű lehetősé­gek vannak a munkára Az üzemi csoportok a Népi Tech­nika bizottságaival együtt szép ered­ményeket értek el a Néppi Technika szervezeteinek megalakítása tekin­tetében. Nekünk mindez, tehetesé­­günk megvan az ipari fejlődésre. Ehhez azonban sok-sok szakmun­kásra van szükségünk. A Népi Ifjú­ság feladata, hogy például csak eb­ben az évben 25.000 ifjút mozgósít­son iparunk és bányaiparunk szá­mára Bebizonyosodott, hogy a je­lentkezésre serkentő agitáció egyik jelentős feltétele: megismertetni az íjakkal az ipar jelentőségét, az ipar korszerű teljesítményeit, a termelés folyamatát stb. Azonban a Népi Technika szervezeteinek az üzemek­ben legfontosabb feladatuk, hogy ezekből az ifjakból minél előbb szakértők, magas szakképzettségű munkások legyenek. Az első teen­dő ezzel kapcsolatosa­n az üzemben dolgozó ifjaknak a technika szerete­tére való nevelése. A beszámolót követő vitában Mirjan Neoricsics, a Népi Ifjúság Központi Vezetőségének titkára fog­lalta össze az elhangzottakat, majd megvitatták a Pionír Szövetség új Statutum-tervezetét. A plénum levélben üdvözölte Tito marsalt. Ezzel pedig befejezte mun­káját. ------------------// -------------------­ Földműves tanácsadtó a k­olotádó bogár A burgonya­bogárról az utóbbi időben nálunk is, külföldön is na­gyon sokat írnak, de földműveseink tömegei még mindig nem tudják, milyen nagy veszély fenyegeti a burgonyát, milyen nagy éberséggel kell figyelnünk a kártevő fejlődé­sét, hogy jelenteni kell a legkisebb gyanús jelenséget is, és ha a ko­­lorádó-bogár már megjelent, rend­szeresen át kell vizsgálni a burgo­nyaföldeket, össze kell gyűjteni a kifejlett rovarokat és lárváikat, me­chanikus eszközökkel és vegyszerek­kel kell pusztítani a burgonya leg­veszedelmesebb kártevőjét, még­pedig az év folyamán nemcsak egy­szer, hanem többször is. Az erről szóló számok valósággal ijesztőek, olyanok, hogy akik nem látták a kolorádó-bogár pusztítását a valóságban, el sem hiszik. Nem is csoda, hogy kételkednek az ada­tok hitelességében, amikor azt hall­ják, hogy a burgonyabogár 2 évig tartó élete alatt 2.400 petét tojik, hogy egy év alatt 30 millióra sza­porodik, s hogy ez a sereg 3,07 hold krumplinak a levelét legeli le, ami pedig — 50 méter mázsa holdankén­­ti termést számítva, — másfél va­­gonnyi kárt jelent. A burgonyater­­mű vidékeken azonban ez a kár tetemesen nagyobb. Természetesen ez a sok rovar nem marad mind életben, de figyelembe kell ven­nünk, hogy a kolorádó-bogárnak aránylag igen kevés ellensége van, és csak az erősen nedves talajban támadják meg a rovarokat pusztí­tó gombák, viszont a szárazságot minden baj nélkül átvészeli. De ha a 30 millió utódból csak a fele, ne­gyede vagy még ennél is kevesebb maradna meg, kedvező feltételek között (megfelelő időjárás, a véde­kezés hiánya stb.) a megmaradot­­tak képesek a burgonyatermés 95%-át elpusztítani. Habár Vajdaságban még nincs burgonyabogár, a veszély két ol­dalról is fenyeget bennünket: Szlo­vénia felől, ahonnan minden védő intézkedés ellenére a kártevő foko­zatosan tovább terjed, és­­ Ma­gyarország felől, ahonnan szintén terjedőben van­. Ezek az előkészületek abból áll­nak, hogy a burgonyaföldeiket éven­ként rendszeresen átvizsgáljuk. Az ellenőrzés a néphatóságok növény­védelmi szerveinek és a népnek a feladata. Tekintettel arra, hogy a növényvédelemben sokkal inkább érvényesül, mint az ember- és ál­latgyógyászatban az az elv: „köny­­nyebb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani, s hogy gyakorlatilag csak ez az elv biztosítja a sikeres növényvédelmet, a tudományon áll, — ha a burgonyabogár megjelenne, — hogy megküzdjön a veszedelmes kártevővel. Ha tekintetbe vesszük még azt a lehetőséget is, hogy a kolorádó-bogár kelet felé haladva, olyan éghajlati viszonyok közé ke­rül, amelyek lényegesen különböz­nek Nyugateu­rópa klímájától, szük­ségszerűen számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy az új körül­mények jobban kedveznek neki. Érthető tehát, hogy ezekre a vidé­kekre még nagyobb veszedelmet je­lentene a kolorádó-bogár. Tekintet­tel arra, hogy ez a veszedelem a szárazföldi éghajlatú Vajdaságot is elérheti, mindent el kell követ­nünk, hogy megakadályozzuk be­­hurcolását, útját kell állnunk to­vább ter­j­ed­é­sén­ek. A kolorádó-bogár veszedelmet je­lent a paradicsomra is. //­­Jijelü­n­k a lavágó hugidba Gyerünk fát vágni még most, még alkalmas az ide nincs hideg, amíg szép, zöld, barátságos az er­dő, hogy a napi munka végeztével jól érezhessük magunkat. Okultunk hibáinkból. Sem tavaly sem tavaly előtt nem gondoskod­tunk idejében tűzifáról. Nem szá­moltunk azzal, hogy a testvér­köz­társaságok nagy fatelepei munka­erő- és szállítóeszköz-hiánnyal küz­denek, hogy el kell látniuk egész iparunkat fával, hogy fontos ki­viteli cikk a fa, és, hogy megtör­ténhetik — ahogyan meg is történt, — hogy nem kapjuk meg a kért famennyiséget. E mellett mind több és több lakosa lesz a városok­nak, rohamosan fejlődünk, iparoso­dunk, egyre jönnek faluról az új munkások, mindig több tűzifa is kell. Jugoszlávia Szakszerv­ezeti Szövet­ségének Tanácsa javasolta, hogy már a­rrtést, a nyári hónapokban lás­sunk munkához, gondoskodjunk tű­zifáról , szervezzünk önkéntes ak­ciót . ■ Megalakultak a szövetségi és a köztársasági irányító közpon­tok és hasonló irányító szervek ala­kulnak a városokban is. A szakszer­vezeti tanácsok és az üzemi csopor­tok pedig, hozzáláttak a brigádok megszervezéséhez. Noviszádon már összeültek e célból az üzemi cso­portok. Értekezleteket tartanak, és meg­vitatják, ki mehet el az üzemből, vállalatból, intézményből, hogy azért ne legyen baj a tervvel, ki helyettesíti addig őket az otthon­­maradók közül, kinek veszik hasz­nát legjobban a brigádokban. A feltételek igen kedvezőek. A brigád tagjai megkapják fizetésü­ket az üzemben és a mellett, hogy arra az 1,1 és fél hónapra az er­dei munkásoknak járó R­S jegyet kapnak, megkapják az erdei mun­kásoknak járó fizetést is Végül pedig elsőnek ők részesülnek mun­kájuk gyümölcséből, a tűzifából. 4949 vn. 1 Augusztus elsején kezdnek a Szkadari tó szabályozási munkálatai A Tanjug közleménye A Szövetségi Tervbizottság úgy határozott, hogy a Szkadari tó sza­bályozási építkezései augusztus el­sején megkezdődnek. A döntést azon az ülésen hozták meg, amelyen a Szkadari tóra kiküldött bizottság megtette jelentését. A bizottság feladata volt felülvizsgálni az ed­digi kutató és előkészítő munkála­tokat, tanulmányozná a lecsapolási és szabályozási terepet, új kutató­munkákat végezni és megtalálni a megfelelő műszaki lehetőséget ar­ra, hogy megoldják a lecsapolési munkálatokat. A bizottságot Vlaijko Begovics, a Szövetségi Tervbizott­ság alelnöke vezette A bizottság négy csoportból állott: földtani, vízrajzi, javaslati és tervkészítő csoport. E csoportok egy hónapig voltak­ a terepen. Ezzel a bizottsággal együtt dol­gozott Bárban, Mirko Szever mér­nök vezetése alatt a tervezőcsoport, dr. H. Majsajder vezetése alatt a szondázó csoport, valamint Szrbi­­szlav Vukaszinovics mérnök vezeté­se alatt a pedológiai csoport. Ezek a csoportok már néhány hónap óta a terepen voltak. A bizottság felülvizsgálta az eddig végzett munkákat, a vízrajzi száma­dásokat és terveket, elvégezte a földtani, víztani, talaj minőségi és egyéb kutatómunkálatokat meg­vizsgálta a szabályozási munkálatok technikai lehetőségeit elkészítette tervét és kidolgozta a szabályozási ■építkezések rajzait is. A szövetségi tervb­izottság ülésén elfogadták a bizottság javaslatait, de elhatároz­ták, hogy kiegészítő kutatásokat vé­geznek. Egyben meghatározták az ép­í­tőmu­nká­latok m­e­gkezdé­sén­ek időpontját. A BÁCSKOPETROVOSZELÓI »Má­jus 1« termelő parasztszövetke­­zetben baromfitelepet létesítettek, hogy a baromfit egy helyre össz­pontosítsák, mivel edd­ig több ta­nyán volt szétszórva. Most a tá­gas, füvel­be vetett baromfiudvar­ban körülbelül ezer fajbaromfi van. ZSEDNIKEN ismét egy újabb ter­melőszövetkezet alakult, amelybe 30 család tömörült. Ezzel az újon­nan megalakult szövetkezettel a szuboticai járásban most már 20 termelt- parasztszövetkezet van, körülbelül 1800 családdal . A szövetkezetekben a tagok min­denütt tanulmányozzák az új alapszabályokat és ennek alapján határozzák meg a közgyűlésen, hogy szövetkezetük milyen típu­sú tesz. A járás területén eddig 10 szövetkezetben tartották meg a közgyűlést. Négy szövetkezet tagjai a negyedik típust másik négy szövetkezet tagjai a harma­dik típust, két­ termelő szövetke­zet tagjai pedig a második szö­vetkezeti típust választották (U. J.)★ A HORVÁT NÉPKÖZT­ÁRS­AS­ÁG területén leginkább Baranyában tenyésztik nagyban a selyemher­nyót. A he­lpianasztik­­­órásban eddig 2.370 kg selyemr­u­bát szál­lítottak be a fölvásárló állomás­nak. Ebből a mennyiségből 2.030 kg csőosztályú. ÉJ ★

Next