Magyar Szó, 1950. április (7. évfolyam, 78-103. szám)

1950-04-10 / 86. szám

2 Legindit’sse megoldóivá ez önlegiipai Kdrdisis a zombori urasom terme iparassisztiusiifezete A zombori járásban a termelő parasztszövetkezetek túlnyomó többsége időben hozzálátott a gazdasági udvarok építéséhez. A szövetkezetek tagjai még a tél folyamán megkezdték a szükséges tégla, cserép és épületfa beszerzését. Számos hasznavehetetlen régi épületet lebontottak, és az így kapott tégla és faanyagot az építkezés helyére szállították. Más módon is szereztek be építőanyagot. A kljajicsevói »Komuniszt« szövetkezet tagjai például a házuk táján és az udvarukban szanaszét heverő téglát, cserepet és fát öszszegyűjtötték, s ezt szintén felhasználták a gazdasági udvar építésében. Ily módon a tél folyamán több mint 150 ezer téglát és cserepet, valamint 150 épületfát teremtettek elő. A nepszkupstinai választások napjáig a szövetkezetiek két hatszáz baromfit befogadó őrt emeltek, egy sertésfiaztatóra pedig tetőt húztak. Azonkívül az építőbrigád már dolgozik a lóistálló építésén is. A szövetkezet téglagyárában minden előkészületet megtettek a téglaégetésre. A koluti »Marsai Tito« parasztszövetkezetben szintén helyi forrásból 200.000 téglát beszereztek. Szert tettek 250 köbméter épületfára is, oly módon, hogy a tagok a helyei erdőigazgatóságnak fát termeltek ki, és munkájuk ellenértékeképpen kapták ezt a mennyiséget. E szövetkezet építőbrigádja is derekas munkát végzett. Eddig egy ezer juh befogadóképességű aktot és egy kovács-bognár-asztalos műhelyt felépített, egy lóistállóra pedig most húzzák a tetőzetet Azonkívül egy új istálló építését is megkezdték. A rigyicai »Nikita Scopovics« szövetkezet szintén még a tél folyamán előteremtette az épületanyagot, így minden akadály nélkül felépített egy juhaklot és egy kovács-bognár műhelyt. A napokban megkezdték a csirkeól építését is. A »Marko Oreskovics« szövetkezet jóval később, csak március vége felé fogott az építkezéshez, mint az előbbi három szövetkezet, habár minden előfeltétele meg volt, hogy előbb megkezdje az építkezést. E szövetkezet az épületanyag beszerzését csak márciusban kezdte meg, ahelyett, hogy kihasználta volna a téli hónapokat, amikor a tagoknak nem volt annyi munkájuk mint márciusban. Hasonló okokból a kljajicsevói »Partizán« parasztszövetkezet tagjai szintén nem készültek fel idejében az építkezésre. A sztanisicsi »Marsal Tito« vezetősége pedig csak most tette meg a szükséges intézkedéseket az anyagbeszerzésre. Azonkívül egyes szövetkezetek, mint például a szontai, még annyit sem tettek mint a »Marsai Tito« szövetkezet. A szövetkezet vezetősége még mindig nem fogta fel hogy mit jelent az állattenyésztés fejlesztésében a gazdasági épületek építése. A kljajicsevói »Szaisztvo-Jedinsztvo« szövetkezetben még szintén nem kezdődött meg az építkezés. Némi anyagot ugyan előteremtettek, de az építkezést nem kezdték meg, azzal a kifogással, hogy nincs kőművesük. Pedig a szövetkezet négyévi fennállása óta képezhetett volna ki szakembereket, mint ahogy a helybeli »Komuniszt«« szövetkezet tette. Vert falból emelnek felárat Elnök népsérs, hogyan szalad a vetés? hun át a napsütötte búzamezőn, gyönyörködik a sokat igérő zöld vetésben, aközben az anyaföld, akár a moravicai ember, aki megművelte, megelégedetten mosolyog vissza a napra... — A választásokig minden kalászost elvetni és felszántani! Ez volt a moravicai parasztok márciusi jelmondata, — mondja Galambos István népbizottsági elnök, a falu „Pista bácsija“ egyébként a Népek Tanácsának képviselője. *— És sikerült megvalósítani? — Nagyjából megvalósítottuk kötelezettségünket. A falunak 800 magángazdasága és három szövetkezete van. A magángazdaságok a földterület 30 százalékát teszik ki. A munka pontos és sikeres elvégzése érdekében utcák szerint megszerveztük az adatgyűjtő hálózatot. Minden utcának van egy vecési ellenőrző lapja, amelyre minden este a befutott jelentések alapján feljegyezzük az eredményeket, amit körzetenként csoportosítottunk és végül a népbizottságban összegezzük Az állandó adatgyűjtésben 160 fronttag dolgozott, így ellenőrizhettük mind a vetés, mind perdig a szántás folyamatát, mert egy adatgyűjtőre csak 5 gazdaság jutott. A fogatkérdést úgy oldotta meg a falu, hogy a munkálatok élére a népbizottság tagjai közül egy úgynevezett „kocsis-lovas megbízott“-at állítottunk. Az ő feladata volt hogy a Frone segítségével beossza és helyesen irányítsa a faluban lévő fogatok munkáját. Egyegy fogatra 10—12 hold föld megmunkálása jutott. — A tömeges vetésellenőrzést 187 fronttag bonyolítja le. A cukorrépát nemcsak hogy elvetettük a választás előtt, hanem kétszer meg is hengereltük. A zab és árpavetést, valamint a búza fogasolását a választásokig szintén jórészt befejeztük. A szövetkezetek tavaszi munkája is szépen halad, habár az árpa-vetőmag hiánya egy kis zökkenőt okozott. Soron következő feladatunk a kukorica vetése. Az ősziekkel bevetett területeket most vasárnap ellenőrzi a bizottság. A falu határából távozó vidéki ember a lenyugvó nappal együtt végignéz még egyszer a moravicai földeken, amelyek már júliusban gazdag terméssel fizetnek megmunkálóiknak. Vígan gördül az autóbusz a riigyező fák között a moravicai országúton. Egymás után maradnak el a bevetett és felszámolt földek, amelyeken termékeny nyomot hagyott a dobos kég. Tavaszi sízés SU Fotozzé a Zsiplypille hernyója elleni harcai Észak-Bánátban és a zentai járásban újra felütötte fejét a bagolypille. A növényvédelem irányítói ezért értekezletet tartottak, s leszögezték a feladatokat ennek a kártékony rovarnak a kiirtáséval kapcsolatban. A tavalyi fertőzés nagyobb arányú volt mint az idén, úgyhogy ha fokozzuk a küzdelmet akkor nagyobbrészt kiirthatjuk ezt a kártevőt. A bagolypalle hernyója, amelyet népünk fekete pajor, vagy pórkukac néven ismer, az ipari növényekben, kalászosokban, egyszóval majdnem minden fajta növényben kért tesz. Ezek a kártevők csak éjjel jönnek elő. Nappal leginkább a föld alá vagy a növény levelei alá húzódnak. Megállapították — mi is megfigyelhettük, hogy a bagolypill® hernyói észrevehetően egyvonalban haladnak. Ez a körülmény módot ad arra, hogy könnyen felfedezhessük. Ha ez a vonal megvan, a vonaltól jobbra és balra egy vagy másfél méter szélességben felfordíthatjuk a talaj felső rétegét, és összegyűjthetjük a felszínre került hernyókat. A hernyók ugyanis sohasem távolodnak el másfél méternél messzebb a megrágott növényektől. A bagolypille hernyóit így egyszerűen össze lehet gyűjteni. A másik irtási módszer a vegyszer használata. Tavaly mind a két módszert használták. Különösen jó eredményt értek el a vegyszerekkel. A fertőzött területen a bagolypille hernyóinak előrehaladási vonalán egy méternyire a már megtámadott növényektől árkot húztak , az árok fenekét beszórták tízszázalékos DDT-porral, Pantakannal vagy pedig Pepeinnel. Amikor a hernyók a már összerágott növényekről az egészségesekre akarnak átvándorolni, belehullanak az árokba, és az elszórt vegyszer megöli őket. Tavaly ezt a módszert alkalmazta a nakovoi termelőszövetkezet is, mégpedig sikerrel. Egy katasztrális holdon három-négy kilogram DDT-port, Pantakánt vagy Pépénit kell elhinteni. Az idén is ezt a módszert alkalmazzuk tömegesen a bagolypille elleni harcban. Az eddig ismertetett módszereken kívül mérgezett gyomnövényekből, burgonyacsiából, cukorrépa leveléből, lucernából, cukorrépa szelétből stb csalétket is készíthetünk A csalétek megmérgezésére arzénvegyületeket, mészarzenátot, ólom arzénétól nátriumarzenátot és párisi zöldet használunk. A csaléteknek szánt növényt előbb vágjuk össze, aztán pedig összekeverjük a vízben oldott méreggel. Ügyeljünk arra, hogy a vízben feloldott méreggel leöntött csalétek a kiszóráskor ne legyen nagyon nedves. Egy hektár föld beszórásához 200—300 kg. csalétekre van szükség. Az elszórandó csalétket a következőképpen készítsük: 100 kg. zöld csalétekre tegyünk 2 kg. mész-, vagy ólom arzenétot, 10—30 liter vizet és fél kilogram melaszt. Hogy a küzdelem eredménnyel járjon, az irtást szervezetten kell végrehajtani. Először is meg kell állapítani a terület nagyságát, amelyen ez a kártékony féreg pusztít, a második dolog pedig a munka megszervezése. A munkát lehetőleg szakember irányításával végezzük. A járási bizottságok tevékenységének irányítója a járási növényvédelmi osztály előadója, tagjai a tömegszervezetek, állami birtokok termelő parasztszövetkezetek és cukorgyárak megbízottai. Egy bizottság már felülvizsgálta Észak-Bánát vetésterületét és megállapította, hogy több mint 1.100 hold meg van fertőzve. Ha idejében irtani kezdjük ezt a férget, a kár csak minimális lesz, ha pedig jól megszervezzük az akciót, elérjük azt, hogy jövőre már csak kis területen üti fel fejét. Azért a tömegszervezetek idejekorán kapcsalódjanak be a munkába, és tegyenek meg mindent, hogy az akcióban minél többen részt vegyenek. Magyar * micssQh otfipzefftc a hH«orfc*f, Bogii Bcrcsifoc t$ üo$s?*&a thtzB<$$Qnlf. Igg BBüDScBicn, HiDösiör porfmiiBifiaiaalf cs Boscgcs termest hapunh. MS® IV. 1«. Hegedűs Péter 99terve Már vagy két hete ott settenkedett, láballankodott a bácsfövári népbizottság mezőgazdasági hivatalának szobája körül. Ha jöt* tek-mentek az emberek, igyekezett minél komolyabb, gondterhesebb arcot vágni, dörzsölgette homlokát, vakargatta feje búbját, mint ok** nek nagy gondja van... Elérkezett a nagy perc. A szobában a mezőgazdasági hivatal vezetőjén, Rusz Iszón kívül — senki. Hegedűs Péter, a nagy várakozó illedelmesen köszön és a helyzethez illő komolysággal mondja: — Már én csak azért futottam fel egy percre, hogy megmondjam: a 11 holdam felét árendába adtam. A vetési tervben már így számolniátok velem... Megy ez mint a karikacsapás — gondolta. Hegedűs Péter átkerül majd a harmadik kategóriából az elsőbe... — Még csak hozza el a szerződést a kiadott földről. Sűrűn pislogott Hegedűs bátyánk, és csendesen olyasmit motyogott, hogy jól van. El is hozta a szerződést.Géppel ivott, külön pontokba foglalt feltételek, 240 dináros okmánybélyeg, két tanú aláírása stb., egyszóval komoly hivatalos írás. Rusz Isza nézi az írást és szeme a másik névre siklott: kinek is adta ki földjét Hegedűs Péter? Aztán egyszerre úgy elkezdett nevetni, hogy Hegedűs Péter keblemet tenni kezdte érezni magát. Hát Hegedűs Péter, a jámbor lélek, nem másnak, mint a saját nőtlen fiának, a 18 éves Hegedűs Sándornak adta ki földjét, azzal kötött szerződést, akivel egy házban lakik, aki a családjához, házához tartozik és akivel — ahogy mondani szokás, — egy tálból eszik... Ezért leselkedett Hegedűs két hétig arra a percre, hogy kiürüljön a szoba, mert tudta: ha az emberek meghallják, hogy kinek „adja ki* a földet, , leleplezik. De tudta ezt Rusz Iszó is. Nem lehet a népbizottság éberségét kijátszani. — Maga spekulálni akart Hegedüs Péter. Azzal, hogy fiának adta ki földjét, maga, meg ő is alsóbb kategóriába kerül, és igy egészen mások, kisebbek az állam iránti kötelezettségeik is. A többi termékkel aztán spekulálni akart, ki akart bújni a vetési terv alól, kevesebb ipari növényt vetni ugye? Hát nem lesz ebből semmi... Hápogott már Hegedűs Péter: — Nem spekulálni, isten ments, csak a fiamat a munkára, mekékre akartam tanítani. Ejnye, ejnye Hegedűs Péter, magét kellene tartani — de becsületre ... _______________________________________________________________________________________________________________ / A. máfM&é mt»nk€tw4»r3b&nyh€*t* a zenffoi textilgyár elfogadta a „Prva Bácska" felhívását Tinti malás titkána? akit teljesíti félét! tervét A zentáj textilgyár dolgozói elfogadták a noviszádi »Prva Bácska« rokonüzem versenyfelhívását, és teljes irammal folytatják a munkaversenyt május elseje tiszteletére. A munkaközösség az elmúlt versenyszakaszban sikeresen meghonosította a brigádrendszert az üzem minden munkahelyén. Az új munkaszervezés meghozta gyümölcsét. A cetliző- és füzőosztály brigádjai egyre jobb eredményt érnek el, de legjobban a szövőosztályban érezhető az átszervezés előnye. Ebben az osztályban két munkás tíz gépen dolgozik ily módon ha az egyik munkás valamelyik gépével van elfoglalva, társa ügyel a többi gépre A brigádrendszer meghonosítása óta a termelés átlag tíz százalékkal emelkedett az üzemben is Már a választási versenyben a márciusi tervet mennyiségben 110, értékben pedig 112 százalékban telje- sítették. Amikor a gyér dolgozói egyhangúlag elfogadták a noviszádi rokonüzem felhívását, kötelezettséget vállaltak, hogy az áprilisi tervfeladatot 105 százalékban megvalósítják, a lehető legjobb minőségi munkát adják, a gépeket teljes mértékben kihasználják, a magas termelékenységi mozgalomban pedig 5 százalékkal növelik a termelékenységt, s kiküszöbölik az igazolatlan kimaradásokat. A gyár vezetősége feladatul tűzte maga elé, hogy bővíti a választékot, az eddiginél többféle mintát készít. Ebben a versenyszakaszban különösen az ifjúság tűnt ki a kötelezettség vállalásával Topay Olga, Gergely Teréz, Vasas Viktória, Borsos Mária, Horvát Anna és mások kötelezték magukat, hogy félévi tervfeladatukat júius elsejéig, vagyis egy hónappal a határidő előtt, évi tervüket pedig november elsejéig teljesítik Zsíros Teréz, Bálint Ilona és Hire Mária pedig megfogadták, hogy félévi tervüket 15 nappal előbb befejezik . A munkaerő helyes w.1 * elosztása érdekében felvonták a Vetés'tues meislsaeris ZreoyaniD tieifleilegis tuesnetil A zrenyauini helyi jellegű üzemekben is jelentős munkaerő szabadult fel a munka tervszerű elosztása folytán. A felszabadult munkaerőt a köztársasági és szövetségi jellegű üzemekben helyezik el. A városi tervbizottság gondoskodott arról, hogy azok, akik ebben a hónapban még nem kerültek át más üzembe, eddigi munkahetükön kapják meg élelmiszerjegyüket. A munkaügyi szervek az üzemek vezetőivel megtárgyalták, hogy kiket bocsátanak az üzemekből a munkaügyosztály rendelkezésére áthelyezés végett. Az ly módon előirányzott tervet a népbizottság végrehajtó bizottsága is megvitatta. Ügyetek arra hogy az üzemek pontosan betartsák az utasításokat és ne kövessenek el hibákat az áthelyezés alkalmával. A TEMESI JÁRÁS ÁLLAMI BIRTOKAIN NINCS ELÉG MUNKAERŐ A begai és temesi járás tervbizottsága és munkaügyi szervei elvégezték a munkaerő tervszerű elosztását az előirányzott kvóta alapján. Az üzemek és vállalatok vezetői gondoskodtak arról, hogy a nélkülözhető munkásokat és alkalmazottakat bocsássák a járási munkaügyi szervek rendelkezésére. A vendéglátóiparban elsősorban a rokkantakat helyezik el. A begai járásban hibát követtek el azzal, hogy az üzemekből és vállalatokból egyforma arányban vonták ki a munkaerőt, ezáltal egyes üzemekben a munkások és az alkalmazottak közötti arány 4:1, vagy 4 munkásra egy hivatalnok jut, holott rendes arány szerint legalább 10 vagy 8 munkásra jutna egy alkalmazott. A tartományi főbizottság idejekorán rámutatott erre a hibára. A nemesijárásban csak a mtomokban, a kereskedelmi vállalatokban és a vendéglátó iparban volt felesleges munkaerő Ezekben is csak kis százalékban. A legtöbb helyi levegő üzemben és különösen az állami birtokokon kevés a munkás