Magyar Szó, 1950. április (7. évfolyam, 78-103. szám)

1950-04-10 / 86. szám

2 Legindit’sse megoldóivá ez ön­legiipai Kdrdisis a zombori u­ras­om terme iparassisztiusiifezete A zombori járásban a termelő parasztszövetkezetek túlnyomó többsége időben hozzálátott a gazdasági udvarok építéséhez. A szövetkezetek tagjai még a tél fo­lyamán megkezdték a szükséges tégla, cserép és épületfa beszer­zését. Számos hasznavehetetlen ré­gi épületet lebontottak, és az így kapott tégla és faanyagot az épít­kezés helyére szállították. Más módon is szereztek be építőanya­got. A kljajicsevói »Komuniszt« szövetkezet tagjai például a házuk táján és az udvarukban szanaszét heverő téglát, cserepet és fát ösz­­szegyűjtötték, s ezt szintén fel­használták a gazdasági udvar épí­tésében. Ily módon a tél folyamán több mint 150 ezer téglát és cserepet, valamint 150 épület­fát teremtettek elő. A nepszkupstinai választások napjáig a szövetkezetiek két hat­száz baromfit befogadó őrt emel­tek, egy sertésfiaztatóra pedig te­tőt húztak. Azonkívül az építőbri­­gád már dolgozik a lóistálló épí­tésén is. A szövetkezet téglagyárá­ban minden előkészületet megtet­tek a téglaégetésre. A koluti »Marsai Tito« paraszt­szövetkezetben szintén helyi for­rásból 200.000 téglát beszereztek. Szert tettek 250 köbméter épület­fára is, oly módon, hogy a tagok a helyei erdőigazgatóságnak fát ter­meltek ki, és munkájuk ellenérté­keképpen kapták ezt a mennyisé­get. E szövetkezet építőbrigádja is derekas munkát végzett. Eddig egy ezer juh befogadóképességű aktot és egy kovács-bognár-aszta­­los műhelyt felépített, egy lóistál­lóra pedig most húzzák a tetőze­tet Azonkívül egy új istálló épí­tését is megkezdték. A rigyicai »Nikita Scopovics«­­ szövetkezet szintén még a tél fo­lyamán előteremtette az épület­anyagot, így minden akadály nél­kül felépített egy juhaklot és egy kovács-bognár műhelyt. A napok­ban megkezdték a csirkeól építé­sét is. A »Marko Oreskovics« szö­­­vetkezet jóval később, csak már­cius vége felé fogott az építkezés­hez, mint az előbbi három szövet­kezet, habár minden előfeltétele meg volt, hogy előbb megkezdje az építkezést. E szövetkezet az épü­letanyag beszerzését csak március­ban kezdte meg, ahelyett, hogy kihasználta volna a téli hónapo­kat, amikor a tagoknak nem volt annyi munkájuk mint márciusban. Hasonló okokból a kljajicsevói »Partizán« parasztszövetkezet tag­jai szintén nem készültek fel ide­jében az építkezésre. A sztanisicsi »Marsal Tito« vezetősége pedig csak most tette meg a szükséges intézkedéseket az anyagbeszerzés­re. Azonkívül egyes szövetkezetek, mint például a szontai, még annyit sem tettek mint a »Marsai Tito« szövetkezet. A szövetkezet vezető­sége még mindig nem fogta fel hogy mit jelent az állattenyésztés fejlesztésében a gazdasági épüle­tek építése. A kljajicsevói »Szai­­sztvo-Jedinsztvo« szövetkezetben még szintén nem kezdődött meg az építkezés. Némi anyagot ugyan előteremtettek, de az építkezést nem kezdték meg, azzal a kifogás­sal, hogy nincs kőművesük. Pedig a szövetkezet négyévi fennállása óta képezhetett volna ki szakem­bereket, mint ahogy a helybeli »Komuniszt«« szövetkezet tette. Vert falból emelnek felárat Elnök népsérs, hogyan szalad a vetés? hun át a napsütötte búzamezőn, gyönyörködik a sokat igérő zöld ve­tésben, a­közben az anyaföld, akár a moravicai ember, aki megművel­te, megelégedetten mosolyog vissza a napra... — A választásokig minden kalá­szost elvetni és felszántani! Ez volt a moravicai parasztok márciusi jel­mondata, — mondja Galambos Ist­ván népbizottsági elnök, a falu „Pista bácsija“ egyébként a Népek Tanácsának képviselője. *— És sikerült megvalósítani? — Nagyjából megvalósítottuk kö­telezettségünket. A falunak 800 ma­gángazdasága és három szövetke­zete van. A magángazdaságok a földterület 30 százalékát teszik ki. A munka pontos és sikeres elvég­zése érdekében utcák szerint meg­szerveztük az adatgyűjtő hálózatot. Minden utcának van egy vecési el­lenőrző lapja, amelyre minden este a befutott jelentések alapján fel­jegyezzük az eredményeket, amit körzetenként csoportosítottunk és végül a népbizottságban összegez­zük Az állandó adatgyűjtésben 160 fronttag dolgozott, így ellen­őrizhettük mind a vetés, mind per­dig a szántás folyamatát, mert egy adatgyűjtőre csak 5 gazdaság ju­tott. A fogatkérdést úgy oldotta meg a falu, hogy a munkálatok élé­re a népbizottság tagjai közül egy úgynevezett „kocsis-lovas megbí­zott“-at állítottunk. Az ő feladata volt hogy a Frone segítségével be­ossza és helyesen irányítsa a falu­ban lévő fogatok munkáját. Egy­­egy fogatra 10—12 hold föld meg­munkálása jutott. — A tömeges vetésellenőrzést 187 fronttag bonyolítja le. A cukor­répát nemcsak hogy elvetettük a választás előtt, hanem kétszer meg is hengereltük. A zab és árpavetést, valamint a búza fogasolását a vá­lasztásokig szintén jórészt befejez­tük.­­ A szövetkezetek tavaszi mun­kája is szépen halad, habár az ár­pa-vetőmag hiánya egy kis zökke­nőt okozott. Soron következő feladatunk a ku­korica vetése. Az ősziekkel bevetett területeket most vasárnap ellenőrzi a bizott­ság. A falu határából távozó vidéki ember a lenyugvó nappal együtt vé­gignéz még egyszer a moravicai föl­deken, amelyek már júliusban gaz­dag terméssel fizetnek megmunká­lóiknak. Vígan gördül az autóbusz a rii­­g­yező fák között a moravicai or­szágúton. Egymás után maradnak el a bevetett és felszámolt földek, amelyeken termékeny nyomot ha­gyott a dob­os kég. Tavaszi sízés SU­ Fotozzé a Zsiplypille hernyója elleni harcai Észak-Bánátban és a zentai já­rásban újra felütötte fejét a bagoly­pille. A növényvédelem irányítói ezért értekezletet tartottak, s le­szögezték a feladatokat ennek a kártékony rovarnak a kiirtáséval kapcsolatban. A tavalyi fertőzés na­gyobb arányú volt mint az idén, úgyhogy ha fokozzuk a küzdelmet akkor nagyobbrészt kiirthatjuk ezt a kártevőt. A bagolypalle hernyója, amelyet népünk fekete pajor, vagy pórku­kac néven ismer, az ipari növé­nyekben, kalászosokban, egyszóval majdnem minden fajta növényben kért tesz. Ezek a kártevők csak éj­jel jönnek elő. Nappal leginkább a föld alá vagy a növény levelei alá húzódnak. Megállapították — mi is meg­figyelhettük, hogy a bagolypill® hernyói észrevehetően egyvonalban haladnak. Ez a körülmény módot ad arra, hogy könnyen felfedezhes­sük. Ha ez a vonal megvan, a vo­naltól jobbra és balra egy vagy másfél méter szélességben f­elf­or­díthatjuk a talaj felső rétegét, és összegyűjthetjük a felszínre került hernyókat. A hernyók ugyanis so­hasem távolodnak el másfél mé­ternél messzebb a megrágott nö­vényektől. A bagolypille hernyóit így egyszerűen össze lehet gyűjteni. A másik irtási módszer a vegyszer használata. Tavaly mind a két mód­szert használták. Különösen jó ered­ményt értek el a vegyszerekkel. A fertőzött területen a bagolypil­­le hernyóinak előrehaladási vona­lán eg­y méternyire a már megtá­madott növényektől árkot húztak , az árok fenekét beszórták tízszá­zalékos DDT-porral, Pantakannal vagy pedig Pepeinnel. Amikor a hernyók a már összerágott növé­nyekről az egészségesekre akarnak átvándorolni, belehullanak az árok­ba, és az elszórt vegyszer megöli őket. Tavaly ezt a módszert alkal­mazta a nakovoi termelő­szövetke­zet is, még­pedig sikerrel. Egy ka­­tasztrális holdon három-négy ki­logram DDT-port, Pantakánt vagy Pépéni­t kell elhinteni. Az idén is ezt a módszert alkalmazzuk töme­gesen a bagolypille elleni harcban. Az eddig ismertetett­­ módszere­ken kívül mérgezett gyomnövények­ből, burgonyacsi­ából, cukorrépa leveléből, lucernából, cukorrépa sze­létből stb csalétket is készíthetünk A csalétek megmérgezésére arzén­vegyületeket, mészarzenátot, ólom arzénétól nátriumarzenátot és pá­risi zöldet használunk. A csalétek­nek szánt növényt előbb vágjuk össze, aztán pedig összekeverjük a vízben oldott méreggel. Ügyeljünk arra, hogy a vízben feloldott mé­reggel leöntött csalétek a kiszórás­kor ne legyen nagyon nedves. Egy hektár föld beszórásához 200—300 kg. csalétekre van szükség. Az el­szórandó csalétket a következőkép­pen készítsük: 100 kg. zöld csalétek­re tegyünk 2 kg. mész-, vagy ólom arzené­tot, 10—30 liter vizet és fél kilogram melaszt. Hogy a küzdelem eredménnyel járjon, az irtást szervezetten kell végrehajtani. Először is meg kell állapítani a terület nagyságát, a­­melyen ez a kártékony féreg pusz­tít, a második dolog pedig a mun­ka megszervezése. A munkát lehe­tőleg szakember irányításával vé­gezzük. A járási bizottságok tevékenysé­gének irányítója a járási növényvé­delmi osztály előadója, tagjai a tö­­megszervezetek, állami birtokok termelő parasztszövetkezetek és cu­korgyárak megbízottai. Egy bizottság már felülvizs­gálta Észak-Bánát vetésterületét és megállapította, hogy több mint 1.100 hold meg van fertőzve. Ha idejében irtani kezdjük ezt a fér­get, a kár csak minimális lesz, ha pedig jól megszervezzük az akciót, elérjük azt, hogy jövőre már csak kis területen üti fel fejét. Azért a tömegszervezetek idejekorán kap­csalódjanak be a munkába, és te­gyenek meg mindent, hogy az ak­cióban minél többen részt vegye­nek. Magyar * micssQh otfipzefftc a hH«orfc*f, Bogii Bcrcsifoc t$ üo$s?*&a thtzB<$$Qnlf. Igg BBüDScBicn, HiDösiör porfmiiBifiaiaalf cs Boscgcs termest hapunh. MS® IV. 1«. Hegedűs Péter 99terve Már vagy két hete ott settenkedett, láballankodott a bácsfö­­­vári népbizottság mezőgazdasági hivatalának szobája körül. Ha jöt* tek-mentek az emberek, igyekezett minél komolyabb, gondterhesebb arcot vágni, dörzsölgette homlokát, vakargatta feje búbját, mint ok** nek nagy gondja van... Elérkezett a nagy perc. A szobában a mezőgazdasági hivatal ve­zetőjén, Rusz Iszón kívül —­ senki. Hegedűs Péter, a nagy várakozó illedelmesen köszön és a helyzethez illő komolysággal mondja: — Már én csak azért futottam fel egy percre, hogy megmondjam: a 11 holdam felét árendába adtam. A vetési tervben már így számoln­iátok velem... Megy ez­ mint a karikacsapás — gondolta. Hegedűs Péter átke­rül majd a harmadik kategóriából az elsőbe... — Még csak hozza el a szerződést a kiadott földről. Sűrűn pislogott Hegedűs bátyánk, és csendesen olyasmit motyo­gott, hogy jól van. El is hozta a szerződést.­Géppel ivott, külön pontokba foglalt fel­tételek, 240 dináros okmánybélyeg, két tanú aláírása stb., egyszóval komoly hivatalos írás. Rusz Isza nézi az írást és szeme a másik névre siklott: kinek is adta ki földjét Hegedűs Péter? Aztán egyszerre úgy elkezdett nevetni, hogy Hegedűs Péter keb­lemet t­enni kezdte érezni magát. Hát Hegedűs Péter, a jámbor lélek, nem másnak, mint a saját nőtlen fiának, a 18 éves Hegedűs Sándornak adta ki földjét, azzal kötött szerződést, akivel egy házban lakik, aki a családjához, házá­hoz tartozik és akivel — ahogy mondani szokás, — egy tálból eszik... Ezért leselkedett Hegedűs két hétig arra a percre, hogy kiürüljön a szoba, mert tudta: ha az emberek meghallják, hogy kinek „adja ki* a földet, , leleplezik. De tudta ezt Rusz Iszó is. Nem lehet a népbizottság éberségét kijátszani. — Maga spekulálni akart He­gedüs Péter. Azzal, hogy fiának ad­ta ki földjét, maga, meg ő is alsóbb kategóriába kerül, és igy egé­szen mások, kisebbek az állam iránti kötelezettségeik is. A többi ter­­m­ékkel aztán spekulálni akart, ki akart bújni a vetési terv alól, ke­vesebb ipari növényt vetni ugye? Hát nem lesz ebből semmi... Hápogott már Hegedűs Péter: — Nem spekulálni, isten ments, csak a fiamat a munkára, m­ekék­re akartam tanítani. Ejnye, ejnye Hegedűs Péter, magét kellene tartani — de be­csületre ... _______________________________________________________________________________________________________________ / A. máfM&é mt»nk€tw4»r3b&nyh€*t* a zen­ffoi textilgyár elfogadta a „Prva Bácska" felhívását Tinti m­alás tit­kána? ak­it teljesíti félét! tervét A zen­táj textilgyár dolgozói el­fogadták a noviszádi »Prva Bács­ka« rokonüzem versenyfelhívását, és teljes irammal folytatják a mun­kaversenyt május elseje tiszteleté­re. A munkaközösség az elmúlt ver­­senyszakaszban sikeresen meghono­sította a brigádrendszert az üzem minden munkahelyén. Az új munka­­szervezés meghozta gyümölcsét. A cetliző- és füzőosztály brigádjai egy­re jobb eredményt érnek el, de leg­jobban a szövőosztályban érezhető az átszervezés előnye. Ebben az osz­tályban két munkás tíz gépen dol­gozik ily módon ha az egyik mun­kás valamelyik gépével van elfog­lalva, társa ügyel a többi gépre A brigádrendszer meghonosítá­­­­sa óta a termelés átlag tíz szá­­­­zalékkal emelkedett az üzem­ben is Már a választási versenyben a már­­­­ciusi tervet mennyiségben­­ 110, ér­tékben pedig 112 százalékban telje-­ sít­ették. Amikor a gyér dolgozói egyhan­gúlag elfogadták a noviszádi rokon­­üzem felhívását, kötelezettséget vál­laltak, hogy az áprilisi tervfeladatot 105 százalékban megvalósítják, a lehető legjobb minőségi munkát ad­ják, a gépeket teljes mértékben ki­használják, a magas termelékeny­ségi mozgalomban pedig 5 száza­lékkal növelik a termelékenységt­, s kiküszöbölik az igazolatlan kima­radásokat. A gyár vezetősége fel­adatul tűzte maga elé, hogy bővíti a választékot, az eddiginél többféle mintát készít. Ebben a versenyszakaszban kü­lönösen az ifjúság tűnt ki a kö­telezettség vállalásával Topay Olga, Gergely Teréz,­ Vasas­­ Viktória, Borsos Mária, Horvát An­­­­na és mások kötelezték magukat,­­ hogy félévi tervfeladatukat júi­us elsejéig, vagyis egy hónappa­l a ha­táridő előtt, évi tervüket pedig no­vember elsejéig teljesítik Zsíros Teréz, Bálint Ilona és Hi­re Mária pedig megfogadták, hogy fél­évi tervüket 15 nappal előbb befe­jezik . A munkaerő helyes w.1 * elosztása érdekében felvonták a Vetés'tues meislsaeris ZreoyaniD tieifl­eilegis tuesnetil A zrenyauini helyi jellegű üze­mekben is jelentős munkaerő sza­badult fel a munka tervszerű el­osztása folytán. A felszabadult mun­kaerőt a köztársasági és szövetségi jellegű üzemekben helyezik el. A városi tervbizottság gondoskodott arról, hogy azok, akik ebben a hó­napban még nem kerültek át más üzembe, eddigi munkahe­tükön kap­ják meg élelmiszerj­együket. A munkaügyi szervek az üzemek vezetőivel megtárgyalták, hogy ki­ket bocsátanak az üzemekből a munkaügyosztály rendelkezésére át­helyezés végett. Az ly módon elő­irányzott tervet a népbizottság vég­rehajtó bizottsága is megvitatta. Ügyetek arra hogy az üzemek pontosan betartsák az utasításokat és ne kövessenek el hibákat az át­helyezés alkalmával. A TEMESI JÁRÁS ÁLLAMI BIRTOKAIN NINCS ELÉG MUNKAERŐ A begai és tem­esi járás tervbi­­zottsága és munkaügyi szervei el­végezték a munkaerő tervszerű el­osztását az előirányzott kvóta alap­ján. Az üzemek és vállalatok veze­tői gondoskodtak arról, hogy a nél­külözhető munkásokat és alkalma­zottakat bocsássák a járási munka­ügyi szervek rendelkezésére. A ven­déglátóiparban elsősorban a rok­kantakat helyezik el. A begai járásban hibát követtek el azzal, hogy az üzemekből és vál­lalatokból egyforma arányban von­ták ki a munkaerőt, ezáltal egyes üzemekben a munkások és az al­kalmazottak közötti arány 4:1, vagy­­ 4 munkásra egy hivatalnok jut, holott rendes arány szerint leg­alább 10 vagy 8 munkásra jutna egy alkalmazott. A tartományi fő­bizottság idejekorán rámutatott er­re a hibára. A nemesi­járásban csak a mto­­mokban, a kereskedelmi vállalatok­ban és a vendéglátó iparban volt felesleges munkaerő Ezekben is csak kis százalékban. A legtöbb he­­lyi levegő üzemben és különösen az állami birtokokon kevés a mun­kás

Next