Magyar Szó, 1950. május (7. évfolyam, 104-128. szám)
1950-05-01 / 104. szám
(Folytatás az első oldalról) és minél több olyan terméket bocsáthaton rendelkezésetekre, amelyeket még mindig nélkülöztök! Termelő parasztszövetkezetek tagjai! Szilárdítsátok és erősítsétek szövetkezeteiteket mert munkátoktól függ a szocialista szövetkezeti mozgalom további gyarapodása és erősödése! A tagánparasztok milliói, akik arra készül- enek, hogy belépjenek a termelő szövetkezetekbe, restük tekintenek s minél jobban dolgoztak ti, annál előbb határozzák el ők, hogy belépnek a meglévő szövetkezetekbe, vagy új termelő szövetkezeteket alakítanak. Állami- mezőgazdaságibirtokok' munkásait' Tegyetek még nagyobb erőfeszítéseket, hogy az állami birtokok több terméket adjanak mint eddig! Szilárdítsátok a munkafegyelmei é® tikélet ésittétek szakmai tudásotokat! Segítsetek a birtokaitok közelében lévő termelő szövetkezeteknek! Használjátok ki jobban a mezőgazdasági gépeket és alkalmazzatok több különféle agrotechnikai módszert! Adjatok minél több faj állatot, jó minőségű vetőmagot és csemetét a gyümölcstermelés és szőlészet számára! Népi értelmiség! A munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal együtt harcolj közgazdaságunk fejlesztéséért, hazánk gazdasági erejének növeléséért, a tudomány és technika vívmányainak alkalmazásáért a gyáriparban és a mezőgazdaságban! Harcolj hazánk dolgozói írástudásának és kultúrszínvonalának emeléséért! Folytass elszánt harcot a bürokratizmus ellen társadalmi és közgazdasági életünkben! Fáradhatatlannul tégy erőfeszítéseket, hogy minél előbb és minél jobban felhasználjuk azokat a nagy kincseket, amelyekkel hazánk rendelkezik! Legyél a hazánk szocialista építéséért folyó harc első soraiban! Légy hazánk szabadságának és nemzeti függetlenségének őre! Népi iiyitság ! Legyél továbbra is a szocialista országépités terhei legnagyobb részének fáradhatatlan hordozója! Tanulj a népfelszabadító háború ifjú harcosainak és a szocialista országépítés frontja ifjú harcosainak példájából! A marxizmusleninizmus tudománya alapján nevelkedj a szocialista Jugoszlávia bátor és merész polgárává! Tevékenykedj sportunk fejlesztésében és tömegesitéjébeni! Tanulszéttyozd a haditudományokat, ily módon hozzásegítve hazánk védelmi erejének szilárdításához! A Ingesdáv fiacseres katonái, a kisaffeitiéNgei és tábornokai! A nép fegyvert adott kezeitekbe és azt a tisztes és felelősségteljes feladatot bízta rátok, hogy éberen őrködjetek alkotó munkája felett. Legyetek büszkék erre a bizalomra! Legyetek büszkék arra, hogy folytatjátok annak a száz és százezer hősnek a műveit, aki hősiesen életét adta a felszabadító háborúban népe és hazája iránti kötelességét teljesítve , akiknek helyét ti töltöttetek be hazánk fegyveres eretek soraiban! Tökéletesítsétek árlloidémi tudásotokat, sajátítsátok el a haditechnikát, és legyetek büszkék dolgozóink hatalmas erőfeszítéseire akik a mi gyárainkban kovácsolt legkorszerűbb fegyvereket adnak kezeitekbe! Nevelkedjetek népfelszafoadit© harcunk és népi forradalmunk szent hagyományain, hogy tiszteletben tartsatok más népeket, de ugyanígy legyetek kíméletlenek azokkal szemben, akik megkísérelnék, hogy megzavarják békés munkánkat és hazánk szabadságát és függetlenségét veszélyesítetik! f®fr®s*^v?a é® gőzéi! Szilárdítsátok népeink testvériségét és egységét, amelyet nagy nehézségek árán vívtunk ki és kovácsoltunk ki, és amely hazánk szabadságának és függetlenségének biztosítéka! Tegyetek még nagyobb erőfeszítéseket hazánk szocudista építésében! Erősítsétek a Népfrontot és sorainak egységét! Éljen május elseje, szocialista hazánk ünnepe, a béke, a haladás és a szocializmus erős harcos világszemléjének napja! Éljen hazára, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság! Éljen Jogosadásr a hősi Kommunista Pártja, igaz ügyünk győzelmeinek harcosa a nemzetközi munkásmozgalomban, dolgozó tömegeink él csapata hazánk szocialista építésében! itifösilwi KMMNillista PárHáflik KözpeiHi ¥ez©*cs«§e £ Magyar Szó májust*® fife tirsai expozétársai visszhangja világsírfélan Tito marsainak a Népszkupszinában elmondott expozéja, amelyben kirajzolódik a JSzNK további fejlődésének iránya, és amely meghatározza külpolitikánk alapvető irányvonalát, széleskörű visszhangra talált az egész világsajtóban és közvéleményben. A külföldi lapok és megfigyelők elsősorban arra a határozott és elvszerű külpolitikai irányvonalra mutatnak rá, amelyet Tito marsai kiemelt. A nyugati szélső reakciós sajtó, valamint a tájékoztatóirodás sajtó Tito marsainak ezzel az expozéjával kapcsolatban nagy izgatottságot és idegességet mutatott, és hallgatásba burkolódzott. E lapok közül egyesek, mint például a párisi Humanité megkísérelték, hogy hosszabb hallgass után csökkentsék az expozé jelentőségét, és kiforgassák értelmét, s ez alkalommal, ugyanúgy mint eddig, — nem bizonyítékokhoz és érvekhez folyamodtak, hanem rágalmakhoz és sértegetésekhez. A párisi lapok naponta az első oldalon, nagy címbetükkel, minden más külföldi és belföldi esemény előtt közölték és közük, még ma is az expozéval kapcsolatos jelentéseiket és hírmagyarázataikat. A lapok többsége a címekben kiemeli Jugoszláviának azt az óhaját hogy javítsa viszonyát szomszédaival a kölcsönös megértés és egyenjogúság alapján. A Monde című lap Tito marsai expozéjának szentelt vezércikkében rámutat a marsai fejtegetéseinek tárgyilagosságára, és hangsúlyozza, hogy a jugoszláv vezetők „továbbra is meggyőződéses marxisták maradnak, akiket semmi sem térített le irányvonalukról“. A Combat című lap nagy publicitást ad Tito marsal expozéjának, különösen pedig a JSzNK kormánya külpolitikai programjának. Az expozéról adott jelentéssel egyidejűleg a Combat közölte a JSzNK miniszterelnökének fényképét is. E lap hírmagyarázója úgy véli, hogy Tito marsal beszéde „a feszültség felengedését jelzi a beográdi kormány és nyugati szomszédai között“, ami pedig Jugoszlávia és a Tájékoztató Iroda országai közötti viszonyt illeti, a hírmagyarázó kiemeli, hogy ebben a tekintetben „az a hangnem, amelyet Tito marsal használt, habár nem zár le egyetlen ajtót sem, nagyon szilárd marad.“ A Franc Tireur című lap „Tito marsal kilenc pontja“ cím alatt részletesen közölte a jugoszláv külpolitikai programot, és vezércikkben, az első oldalon hírmagyarázatot adott az expozéról „Tito majsai baráti együttműködést javasol az egyenlőség alapján“ cím alatt. A lap nemzetközi jelentőséget tulajdonít a jugoszláv külpolitika elveinek, és így folytatja: „Abban az időben, amikor Trygve Lie Európába jön azzal a törekvéssel, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét megmentse a halálos veszélytől, Tito marsal szintén hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meg kell őrizni ezt a keretet. Védelmébe vette a kis nemzeteket is, amelyeket a világ két tömbre való felosztása és két befolyási övezet mind tapinthatóbb létrejötte fojtogat.“ A Franc Tireur a továbbiakban rámutat arra a jelentős tényre, „hogy a jugoszláv kommunizmus semmiben sem mondott le tanairól“, és hogy „a jugoszláv kommunisták az igazság remekfegyverével szállnak harcba a hazugságok ellen“, s végül leszögezi, hogy el kellene fogadni „a lojális együttműködést, amelyet Tito javasol, de egyidejűleg Jugoszláviát is olyannak, amilyen kommunistának és függetlennek.“ A Populaire úgy jellemzi Tito marsal beszédét, mint „a szocialista függetlenség rendkívüli lendületét, amely titoizmus néven kerül be a történelembe“, Charles Bonsague, a lap hírmagyarázója pedig azt a következtetést vonja le az expozéból, hogy Jugoszlávia „továbbra is kommunista és független ország marad“. Londonban a Daily Worker tájékékoztatóirodás lap kivételével, — amely az első pillanatban még említeni sem merészelte Tito marsal beszédét, — minden lap terjedelmes kivonatokat közöl a jugoszláv miniszterelnök expozéjából. A Times tudósítójának beográdi jelentésében kifejti a JSzNR kormánya kül- és belpolitikájának irányvonalait, és rámutat Tito marsal nyilatkozatának jelentőségére a Görögország, Ausztria és Olaszország iránti viszony tekintetében. A Manchester Guardian sok helyet szentel Tito marsai nyilatkozatának a balkáni föderáció kérdésében, rámutatván egyúttal Jugoszlávia elhatározottságára, hogy szembeszáll a világ érdekszférák szerinti felosztásával. A Daily Telegraph Tito marsai beszédét „fontos fordulópontnak“ tekinti „Jugoszlávia mint független kommunista ország fejlődésében“, és megállapítja hogy a marsai beszéde „a saját erőbe vetett meggyőződés növekedését mutatja.“ • Tito marsai expozéja, különösen pedig az expozénak a jugoszlávolasz viszonyra vonatkozó része a figyelem központjában áll minden római lapban is. Tito marsai kijelentése az Olaszországgal való jószomszédi viszony megteremtésének szükségességére vonatkozólag kedvező fogadtatásra talált a sajtóban. A lapok kiemelik, hogy ez a nyilatkozat, valamint a marsai fejtegetésének hangneme „jó távlatokat nyit a két adriai ország közötti jövendő viszony tekintetében.“ „Tito marsal szavai — írja a Popolo — arra mutatnak, hogy jugoszláv részről megvan a hajlandóság annak elkerülésére, hogy a megoldatlan problémák a kölcsönös viszony romlását idézzék elő és megmutatják, mennyire igazuk van azoknak, akik a közvetlen tárgyalásuk megkönnyítésére törekednek.“ Az amerikai sajtóban szintén nagy visszhangot keltett Tito marsai beszéde. A lapok és rádiók hírmagyarázói kiemelik az expozé alapvető pontjait és Tito marsai nyilatkozatának jelentőségét. A Newyork Times-ben Handler azt írja, hogy „a külföldi megfigyelők legnagyobb figyelmét Titónak az a tétele vonta magára, hogy az Olaszország és Jugoszlávia között fennálló megoldatlan problémák nem lehetnek a jó viszony gyengülésének induló okai.“ A Newyork Times a többi laphoz hasonlóan kiemeli Tito marsal beszédének mértékletes és méltóságteljes hangnemét, a beszéd egyszerűségét, minden idegesség hiányát s a jugoszláv nép saját erejébe vetett erős meggyőződését. Hazánk gyáraiban termékeket hódítanak meg a dolgozók, kitartó munka csatájukban, amelyet az ötéves terv megvalósításáért naponta folytatnak, új tehergépkocsik, traktorok korsszerű vasúti utasszállító-, posta- és teherkocsik léghűtéses motorok, új típusú pneumatikus szerszámok, mezőgazdasági gépek, kévekötő-aratógépek és számos más fontos új ipari termék születik. Tartományunk több szövetségi, köztársasági és tartományi jellegű munkaközössége szintén számos olyan új terméket állított elő, amit eddig külföldről szereztünk be. Csak körül kell nézni egy kissé az ünnepi díszbe ölt Noviszád központjában, hogy észrevegyük, mi mindennel lettünk gazdagabbak. A kirakatokban ott láthatjuk azokat a termékeket, amelyek az „Elektroparcellán“ a „Jugodent*5, a „Jugoalat“, a „Poseeda“ és a noviszádi öntöde munkacsarnokaiban készültek hazai nyersanyagból, szakembereink tervezése és munkásaink keze által. Ezek a termékek íven érzékeltetik munkásaink, — a rohammunkások, újítók, észszerűsítők, — valamint mérnökeink és technikusaink alkotóerejét. Aai határtalan hazaszeretetük, munkalendületük nyilvánul meg a szerény, de nagy horderejű, gazdaságilag fontos termékeket szemléltető kirakatokban. Z új termékek Noviszád kirakataiban A noviszádi »Elektroporcelán« munkaközössége hazánkban e»nemi gyárba a «agnefeMMeégy szigetelikel A noviszádi »Jugoalait« szerszámgyár dolgozói különféle precíz kézite/rpv skr* c ám«tépeink számára -A noviszádi teide és a szerbia . gépgyár sorozatbm árója elő a fém gyalugépet és az Excendar-prost „TAKARÉKOSSÁG” Egy szovjet őrnagynak, mint az albán hadsereg instruktorának havi 60.000 lek fizetése van, ugyanakkor egy albán őrnagynak a fizetése csak 5.000 lek. Tóvári® őrnagy, ez a mi őrnagyunk lesz az ön csicsseása, mert nekünk túl költséges hogy szovjet pucért is fizessünk (Keremputa Éljen mik elseje, szociális?« Hazánk ünnepe, a Miké, * ita'aiás es a sik’ikiek érti b* c«» «Vérszi OldCsek sápiéi f.in Hazánk, — a Jugoszla sz velégiMpMiairsasag!