Magyar Szó, 1950. május (7. évfolyam, 104-128. szám)

1950-05-01 / 104. szám

(Folytatás az első oldalról) és m­in­él több olyan terméket bocsáthaton rendelkezése­tekre, amelyeket még mindig nélkülöztök! Termelő parasztszövetkezetek tagjai! Szilárdítsátok és erősítsétek szövetkezeteiteket mert munkátoktól függ a szocialista szövetkezeti mozgalom további gyarapodása és erősödése! A tagánparasztok milliói, akik arra készül- e­nek, hogy belépjenek a termelő szövetkezetekbe, rest­ük tekintenek s minél jobban dolgoztak ti, annál előbb hatá­rozzák el ők­­, hogy belépnek a meglévő szövetkezetekbe, vagy új termelő szövetkezeteket alakítanak. Állami- mezőgazdasági­­birtokok' munkásait­­' Tegyetek még nagyobb erőfeszítéseket, hogy az állami birtokok több terméket adjanak mint eddig! Szilárdítsátok a mun­­kaf­egy­elmei é® tikélet ésittét­ek szakmai tudásotokat! Se­gítsetek a birtokaitok közelében lévő termelő szövetke­zeteknek! Használjátok ki jobban a mezőgazdasági gépe­ket és alkalmazzatok több különféle agrotechnikai mód­szert! Adjatok minél több faj állatot, jó minőségű vető­­magot és csemetét a gyümölcstermelés és szőlészet szá­mára! Népi értelmiség! A munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal együtt harcolj közgazdaságunk fejlesztéséért, hazánk gazdasági erejének növeléséért, a tudomány és technika vívmányai­nak alkalmazásáért a gyáriparban és a mezőgazdaságban! Harcolj hazánk dolgozói írástudásának és kultúrszínvona­­lának emeléséért! Folytass elszánt harcot a bürokratizmus ellen társadalmi és közgazdasági életünkben! Fáradhatatla­nnul tégy erőfeszítéseket, hogy minél előbb és minél jobban felhasználjuk azokat a nagy kincseket, amelyekkel hazánk rendelkezik! Legyél a hazánk szocialista építéséért folyó harc első soraiban! Légy hazánk szabadságának és nemzeti függetlenségének őre! Népi iiy­itság ! Legyél továbbra is a szocialista országépités terhei leg­nagyobb részének fáradhatatlan hordozója! Tanulj a népfel­szabadító háború ifjú harcosainak és a szocialista ország­­építés frontja ifjú harcosainak példájából! A marxizmus­­leninizmus tudománya alapján nevelkedj a szocialista Ju­goszlávia bátor és merész polgárává! Tevékenykedj spor­tunk fejlesztésében és tömeg­esitéjébeni! Tanulszéttyozd a haditudományokat, ily módon hozzásegítve hazánk védelmi erejének szilárdításához! A Ingesdáv fiacseres katonái, a kisaffei­­tiéNgei és tábornokai! A nép fegyvert adott kezeitekbe és azt a tisztes és felelősségteljes feladatot bízta rátok, hogy éberen őrköd­jetek alkotó munkája felett. Legyetek büszkék erre a bizalomra! Legyetek büszkék arra, hogy folytatjátok an­nak a száz és százezer hősnek a műveit, aki hősiesen életét adta a felszabadító háborúban népe és hazája iránti köte­lességét teljesítve , akiknek helyét ti töltöttetek be hazánk fegyveres eretek soraiban! Tökéletesítsétek árlloid­émi tu­dásotokat, sajátítsátok el a haditechnikát, és legyetek büsz­kék dolgozóink hatalmas erőfeszítéseire akik a mi gyá­rainkban kovácsolt legkorszerűbb fegyvereket adnak kezei­tekbe! Nevelkedjetek népfelszafoadit© harcunk és népi for­radalmunk szent hagyományain, hogy tiszteletben tartsa­tok más népeket, de ugyanígy legyetek kíméletlenek azok­kal szemben, akik megkísérelnék, hogy megzavarják békés munkánkat és hazánk szabadságát és függetlenségét ve­­szélyesítetik! f®fr®s*^v?a é® gőzéi! Szilárdítsátok népeink testvériségét és egységét, ame­lyet nagy nehézségek árán vívtunk ki és kovácsoltunk ki, és­­ amely hazánk szabadságának és függetlenségének biz­tosítéka! Tegyetek még nagyobb erőfeszítéseket hazánk szo­cudista építésében! Erősítsétek a Népfrontot és sorai­nak egységét! Éljen május elseje, szocialista hazánk ünnepe, a béke, a haladás és a szocializmus erős harcos világszemléjének napja! Éljen hazára,­­ a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság! Éljen Jogosadásr a hősi Kommunista Pártja, igaz ügyünk győzelmeinek harcosa a nemzetközi munkásmozgalomban, dolgozó tömegeink­ él csapata hazánk szocialista építésében! itifösilwi KMMNillista PárHáflik­ KözpeiHi ¥ez©*cs«§e £ Magyar Szó májust*® fife tirsai expozétársai visszhangja­­ világsírfélan Tito marsainak a Népszkupsziná­­ban elmondott expozéja, amelyben kirajzolódik a JSzNK további fej­lődésének iránya, és amely meg­határozza külpolitikánk alapvető irányvonalát, széleskörű visszhang­ra talált az egész világsajtóban és közvéleményben. A külföldi lapok és megfigyelők elsősorban arra a határozott és elv­­szerű külpolitikai irányvonalra mu­tatnak rá, amelyet Tito marsai ki­emelt. A nyugati szélső reakciós saj­tó, valamint a tájékoztatóirod­ás sajtó Tito marsainak ezzel az ex­pozéjával kapcsolatban nagy izga­tottságot és idegességet mutatott, és hallgatásba burkolódzott. E la­pok közül egyesek, mint például a párisi Humanité megkísérelték, hogy hosszabb hallgass után csök­kentsék az expozé jelentőségét, és kiforgassák értelmét, s ez alkalom­mal,­­ ugyanúgy mint eddig, — nem bizonyítékokhoz és érvekhez folyamodtak, hanem rágalmakhoz és sértegetésekhez. A párisi lapok naponta az első oldalon, nagy cím­betükkel, min­den más külföldi és belföldi ese­mény előtt közölték és közük, még ma is az expozéval kapcsolatos je­lentéseiket és hírmagyarázataikat. A lapok többsége a címekben kie­meli Jugoszláviának azt az óhaját hogy javítsa viszonyát szomszédai­­­­val a kölcsönös megértés és egyen­jogúság alapján. A Monde című lap Tito marsai expozéjának szentelt vezércikkében rámutat a marsai fejtegetéseinek tárgyilagosságára, és hangsúlyozza, hogy a jugoszláv vezetők „továbbra is meggyőződé­ses marxisták maradnak, akiket sem­mi sem térített le irányvonaluk­ról“. A Combat című lap nagy pub­licitást ad Tito marsal expozéjá­nak, különösen pedig a JSzNK kor­mánya külpolitikai programjának. Az expozéról adott jelentéssel egy­idejűleg a Combat közölte a JSzNK miniszterelnökének fényképét is. E lap hírmagyarázója úgy véli, hogy Tito marsal beszéde „a feszültség felengedését jelzi a beográdi kor­mány és nyugati szomszédai kö­zött“, ami pedig Jugoszlávia és a Tájékoztató Iroda országai közötti viszonyt illeti, a hírmagyarázó ki­emeli, hogy ebben a tekintetben „az a hangnem, amelyet Tito marsal használt, habár nem zár le egyet­len ajtót sem, nagyon szilárd ma­rad.“ A Franc Tireur című lap „Tito marsal kilenc pontja“ cím alatt részletesen közölte a jugo­szláv külpolitikai programot, és ve­zércikkben, az első oldalon hírma­gyarázatot adott az expozéról „Tito majsai baráti együttműködést ja­vasol az egyenlőség alapján“ cím alatt. A lap nemzetközi jelentősé­get tulajdonít a jugoszláv külpo­litika elveinek, és így folytatja: „Abban az időben, amikor Trygve Lie Európába jön azzal a törek­véssel, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét megmentse a halálos veszélytől, Tito marsal szintén hang­­súlyozza annak szükségességét, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meg kell őrizni ezt a keretet. Vé­delmébe vette a kis nemzeteket is, amelyeket a világ két tömbre való felosztása és két befolyási övezet mind tapinthatóbb létrejötte foj­togat.“ A Franc Tireur a további­akban rámutat arra a jelentős tény­re, „hogy a jugoszláv kommuniz­mus semmiben sem mondott le ta­nairól“, és hogy „a jugoszláv kom­munisták az igazság remek­­fegy­verével szállnak harcba a hazug­ságok ellen“, s végül leszögezi, hogy el kellene fogadni „a lojális együtt­működést, amelyet Tito javasol, de egyidejűleg Jugoszláviát is olyan­nak, amilyen­­ kommunistának és függetlennek.“ A Populaire úgy jellemzi Tito marsal beszédét, mint „a szocialista függetlenség rendkí­vüli lendületét, amely titoizmus né­ven kerül be a történelembe“, Charles Bonsague, a lap hírmagya­rázója pedig azt a következtetést vonja le az expozéból, hogy Jugo­szlávia „továbbra is kommunista és független ország marad“. Londonban a Daily Worker tájéké­koztatóirodás lap kivételével, — amely az első pillanatban még em­líteni sem­ merészelte Tito marsal beszédét, — minden lap terjedel­mes kivonatokat közöl a jugoszláv miniszterelnök expozéjából. A Ti­mes tudósítójának beográdi jelen­tésében kifejti a JSzNR kormánya kül- és belpolitikájának irányvo­nalait, és rámutat Tito marsal nyi­latkozatának jelentőségére a Gö­rögország, Ausztria és Olaszország iránti viszony tekintetében. A Manchester Guardian sok helyet szentel Tito marsai nyilatkozatá­nak a balkáni föderáció kérdésé­ben, rámutatván egyúttal Jugoszlá­via elhatározottságára, hogy szem­beszáll a világ érdekszférák sze­rinti felosztásával. A Daily Tele­graph Tito marsai beszédét „fontos fordulópontnak“ tekinti „Jugoszlá­via mint független kommunista or­szág fejlődésében“, és megállapítja hogy a marsai beszéde „a saját erőbe vetett meggyőződés növeke­dését mutatja.“ • Tito marsai expozéja, különösen pedig az expozénak a jugoszláv­­olasz viszonyra vonatkozó része a figyelem központjában áll minden római lapban is. Tito marsai kije­lentése az Olaszországgal való jó­szomszédi viszony megteremtésé­nek szükségességére vonatkozólag kedvező fogadtatásra talált a saj­tóban. A lapok kiemelik, hogy ez a nyilatkozat, valamint a marsai fejtegetésének hangneme „jó táv­latokat nyit a két adriai ország kö­zötti jövendő viszony tekintetében.“ „Tito marsal szavai — írja a Po­­polo — arra mutatnak, hogy jugo­szláv részről megvan a hajlandó­ság annak elkerülésére, hogy a megoldatlan problémák a kölcsö­nös viszony romlását idézzék elő és megmutatják, mennyire igazuk van azoknak, akik a közvetlen tár­gyalásuk megkönnyítésére töreked­nek.“ Az amerikai sajtóban szintén nagy visszhangot keltett Tito mar­sai beszéde. A lapok és rádiók hír­­magyarázói kiemelik az expozé alap­vető pontjait és Tito marsai nyi­latkozatának jelentőségét. A New­­york Times-ben Handler azt írja, hogy „a külföldi megfigyelők leg­nagyobb figyelmét Ti­tónak az a tétele vonta magára, hogy az Olasz­ország és Jugoszlávia között fenn­álló megolda­tl­an problémák nem lehetnek a jó viszony gyengülésé­nek indu­ló okai.“ A Newyork Times a többi laphoz hasonlóan kiemeli Tito marsal beszédének mértékle­tes és méltóságteljes hangnemét, a beszéd egyszerűségét, minden ide­gesség hiányát s a jugoszláv nép saját erejébe vetett erős meggyő­ződését. Hazánk gyáraiban­­ termékeket hó­dítanak meg a dolgozók, kitartó munka csatájukban, amelyet az ötéves terv meg­valósításáért naponta folytatnak, új te­hergépkocsik, traktorok korsszerű vas­úti utasszállító-, posta- és teherkocsik léghűtéses motorok, új típusú pneuma­tikus szerszámok, mezőgazdasági gépek, kévekötő-aratógépek és számos más fontos új ipari termék születik. Tartományunk több­ szövetségi, köz­­társasági és tartományi jellegű munka­közössége szintén számos olyan új ter­méket állított elő, amit eddig külföld­ről szereztünk be. Csak körül kell néz­ni egy kissé az ünnepi díszbe ölt­ Noviszád központjában, hogy észreve­gyük, mi mindennel lettünk gazdagab­bak. A kirakatokban ott láthatjuk azo­kat a termékeket, amelyek az „Elektro­­parcellán“ a „Jugodent*5, a „Jugoalat“, a „Poseeda“ és a noviszádi öntöde mun­kacsarnokaiban készültek hazai nyers­anyagból, szakembereink tervezése és munkásaink keze által. Ezek a termé­kek íven érzékeltetik munkásaink, — a rohammunkások, újítók, észszerűsítők, — valamint mérnökeink és technikusaink alkotóerejét. Aa­­i határtalan hazasze­retetük, munkalendületük nyilvánul meg a szerény, de nagy horderejű, gaz­daságilag fontos termékeket szemlélte­tő kirakatokban. Z új termékek Noviszád kirakataiban A noviszádi »Elektroporcelán« munkaközössége hazánkban e»n­­emi gyárba a «agnefeMMeégy szigetelikel A noviszádi »Jugoalait« szerszámgyár dolgozói különféle precíz ké­zite/rpv skr* c­ ám«tépeink számára -A noviszádi te­­ide és a szerbia . gépgyár sor­ozatbm árója elő a fém gyalugépet és az Excend­ar-prost „TAKARÉKOSSÁG” Egy szovjet őrnagynak, mint az albán hadsereg instruktorának havi 60.000 lek fizetése van, ugyanakkor egy albán őrnagynak a fizetése csak 5.000 lek. Tóvári® őrnagy, ez a mi őrnagyunk lesz az ön csicsseása, mert nekünk túl költséges hogy szovjet pucért is fizessünk (Keremputa Éljen mik elseje, szociális?« Hazánk ünnepe, a Miké, * ita'aiás es a sik­’ikiek érti b* c«» «Vérszi OldCsek sápiéi f.in Hazánk, — a Jugoszla sz velégiMpMiairsasag!

Next