Magyar Szó, 1950. július (7. évfolyam, 155-180. szám)

1950-07-01 / 155. szám

VH. ÉVFOLY­AM, 155­­0­MJ&M . halat: a rAsszit, s.-a ~ szab­adsto a .gjSrwgCL NOVISZAD, SZOMBAT, 1950. JULIUS 1. ARA 2 DINAR Ifjabb munka­­győzelméé­rt Ma már Ötéves Tervünk ye­dik esztendeje második feli el­ső napját írjuk. Munkásásznk, dolgozóink egy nagy harca öt­éves tervünk negyedik eszmé­nek felét zárja le. Még eg fél évünk van első ötéves­eink megvalósításáig. Az elmúlt év, de különösen az elmúlt hé­t félévi terv teljesítéséért vi gi­gászi harc hónapjaként­­ be minden munkaközösségünk té­­netébe. S most bátran megit­­hatjuk, hogy munkaközösség a tervért folytatott harcokhözut­­tal is — mint ezideig —abb nagy győzelmeket vívtak . Uj terítékeket hódit­ott m­eg. Uj gyárak, vízierőművek, dák építését kezdték meg. Dohuk lendülettel és önfeláldozássl ver­senyezve küzdöttek, harcol fél­évi tervük határidő előtti kiva­­lósitásáért. Megértették és’jók, hogy az ő munkájuktól, témá­­guktól függ a szocializmus épí­tése hazánkban, s mindaz, (.érte tesznek, minden új terminin­­den uj gyár. a terv határ előt­­ti teljesítése — az ő javaszol­­gálja. né” Nem áll még rendelkenkre pontos áttekintés, hány ü. tel­jesítette határidő előtt, vagyy tel­jesítette időre félévi tervét, nap­pal ezelőtt számuk ötszázötül mozgott­,­ Azóta azonban ib és újabb üzemek léptek be (ezres munkaközösségek sprépt­avaly kétszáz körül volt 4iárrvi ma N Tit'Stor annyi. Mit jelent W­­ay a szocializmus erői na nya rapodynak, hogy de, tár­tunk és Tito marsai ot­t,t&rbizto­san, lelkesen és mindn~70igiiinka győzelmekkel lépkediTk a ~ializ­mus felé A félévi, tervért, (imnjc áridő előtti teljesítéséért. viva^ iában nehéziparunk, szociálist,,1, ^épí­tésünk támasza, szép sí, ví­vott ki Határidő előtt t^Vtte félévi tervét a zselezniki, * 1 * * * É»la Ribár“ 'szerszámgépgyár - 'írb, „Ráde Koncsár“ villamossá s?,j vonszkibródi „Gyúró Gyakra“,­­ „L.tosztroj Ti­to­mii vér­“, i, tőrei vasművek acél­osztálya stt? De nemcsak nehéziparai b­üsz­­kélked­hetik győztes üzeme ha­nem többi iparágunk is ! Idő előtt valósította meg félé­­vet­­ a mezőgazdasági gépipar,­t,j' 'éz­­bánya a „Zajacsa“ antivi tű­nek, a trbovlyei bánya, , Ike Krsztulovics“ hajógyár, feldolgozó üzemek igaz­ósága, Szerbia len- és kenderipagazor,.­­tóságának 36 üzeme, Szei élel­­­­miszeripara. Szlovénia bt és Ci­­­­pőipara a Lju­bija bánya kre­­kai sóbánn­a a szkopljei fém­ipari müvek, a sabáci ,,Z"“ vel­gyi müvek. Horvátországőr- és cipőipara ás még sok-sok s üzem . és-ki­állalat Vajdaságban a tartoma gra­fikus, fa- és élelmisz­ar, a „Jugoalat„Beton“ „Kkábel“. Kulpin, a noviszádi hajóg „Pe­­tar Drapsin“, Első Bárskhelyem­­szövőgyár. Vajdasági öné. Vet­­szérum. Szuboticán a dália“, „Minerva“, „Jovan Mikic.Kikin­­dán a vas- és temper,de, a „Terza Markovics", Zrexninban 6 nagyobb ■ üzem, Pancsen 10 üzem határidő előtt teljeste fél­évi tervét­ ! ! A félévi terv teljesítése vívott harcban munkaközösségé: még jobban megacélosodtak­abb ta­pasztalatokra tettek szer A szö­vetségi szkupstina m­egisazta­ a munkástanácsokról szóló alaptör­­vényt. A „Munkásoknak gyárat“ jelszó élő valósággá vált, s újabb ösztönzést munkalendületi és ver­seny szellemet önt dolgunkba, hogy most már mint gyári igazi tulajdonosai újabb nagy üzelmek elé induljanak és határa előtt ill­­ssék el tervüket. POSTAf UJMA Uralják a zabot a topolyai járásban hat nap alatt 80 felleszetle aratási tervét Zah­ár Mihály hrígállia A topolyai járásban tegnap befe­jezték a búza aratását, így a zabon kívül már minden kalászost learat­tak. A legtöbb helyen a búza csép­­lése is megkezdődött. Móra Vicán, Mali Beográdban, Feketicsen már két nappal ez­előtt levágták az utolsó buza­­rendet s egyes helyeken már a zabot arat­ják. A zab vágását a csantavéri »Napredak« szövetkezet kezdte meg elsőnek. A topolyai gépállomáson a trak­torokat és az aratógépeket idejében kijavították, és szerződést kötöttek az állami birtokokkal és a termelő szövetkezetekkel. Amikor a gabona beért, beosztották a brigádokat, és nyomban hozzáláttak az aratáshoz. A jó előkészület eredményeként már az első hat nap alatt 1598 hold gabonát lekaszáltak. Legjobb eredményt Zakár Mihály brigádja ért el, hat nap alatt 80 százalékban teljesítette aratási ter­vét. A gépállomás traktorai a tar­lóhántást is megkezdték. Eddig több mint 700 holdat megugarol­­tak. gásában, a moravicai »Krivaja«­­ tették az előkészületeket a csep­lát* az élen I . _ Azon a 11 állami birtokon, ahol A cséplőgépek üzemképesek, befejezték az aratást, már meg­ a munkaerő is megvan, kezdték a gabona hordását és meg-­­ úgyhogy minden jel szerint a csép­lést is határidőre befejezik. Az »Oszlobogyenye« állami birtokon már csépelik az árpát, és­ hamaro­­san megkezdik a búza cséplését is. Kevés a ma*? Ha t­etővel aratnak a kikindai járás szövetkezeti tagjai A kikindai járásban június 26-áig a szövetkezeti és magánszektoron a gabona felét learatták. Eddig jól ment a munka, most azonban a manillahiány vontatottá teszi. A nakovói »Marko Oreskovics« a szajáni »Kossuth Lajos«, a kozárci »Milovan Gyilasz«, a bánáttopolyai »Nikola Radisics« és az igyosi »Október 6« szö­vetkezet egy nap alatt elvégez­hetné az aratást, ha lenne ma­rillája. Hogy egyetlen napot sem veszít­senek, a szövetkezetiek brigádokat szerveztek és kézierővel láttak hoz­zá a búza aratásához. Ugard­ a topolyai gépállomás traktora a »Napredak« állami birtokon ­8 „Krvaja“­be t­eh­essenek learattak A »Zsiva« és a »Labudnyacsa« birtok kivételével, a s zombori fő­­igazgatósághoz tartozó _ _ 11 állami birtokon már június 28-án befejezték a búza ara­tását. Dolgozóik két nappal a határidő előtt eleget tetek aratási tervük­nek. Elsőnek a moravicai »Kriva­­ja« állami birtokon vágták le a búzát. . . . A topolyai, szuboticai, sztanisi­­csi és bresztováci traktorállomás aratóbrigádjai is elvégezték felada­tukat. . . ... Learatták a helyi állami birto­kok gabonájának egyharma­­dát. Amikor a moravicai »Krivaja« ál­l­­ami birtokon levágták a gabona ! egy aratóbrigádot a »Polet« birtok­­­ra küldtek segítségül, hogy meg­­­gyorsítsák a munkát.­­ ” A birtokokon az aratással egyia« , főleg ugarolnak is.­­ Eddig a tarló háromnegyed ré­szét már felhontották. " Ebben is, akárcsak a gabona . Minket hamarabb learatt kí,­ va legyen a panicsi városi gazdaság i kis tava Szuboticán és környékén általá­ban véve jól halad az aratás. A ki­látások szerint néhány nap múlva teljesen befejeződnek a munkák. Az eddigi eredmények szerint kü­lönösen a szövetkezeti szektor tű­nik ki. A hajdukovoi „ravnoprávnoszt” termelő parasztszövetkezetben a mezőgazdasági gépállomás­­ arató­­gépei mellett 5 brigád kézzel is arat. A szombat esti megbeszélésen Takács Lajos elnök javaslatára úgy döntöttek, hogy minden munkaerőt az aratásra összpontosítanak, így a segítségül kapott aratógépekkel és a 60 kaszával ezen a héten telje­sen learatnák­ A palicsi városi gazdaságban már nem megy ilyen zökkenő nél­­kül az aratás. Habár a gazdaság munkásai megkapták beosztásukat mind az aratás, mind pedig a nö­­vénygondozás terén bizonyos hi­­bák, mulasztások észlelhetők, a szerződtetett munkások ugyanis minden be­jelentés nélkül, tehát igazolat­lanul kimaradoznak a mun­kából. Ilyen például Halász Lajos esete, aki egy hónapban csak mintegy 15 napot dolgozik. A kimaradozások­­nak már az elmúlt hónapokban is hátrányos következményei voltak az aratás megkezdésével azonban még inkább gátolja a munka me­netét. Eleinte nem vonták felelős­ségre a kimaradozó munkásokat, így elharapódzottt ez a szokás. A gazdaság meglehetősen nehéz helyzetbe került, mert ha például az aratás gyors menetét akarja biz­tosítani, akkor a széllőből kell el­vonni a munkásokat. Ennek a hely­zetnek maga a vezetőség az oka, amiért nem intézkedik a munkafe­gyelem megszilárdítása és a munka tökéletes megszervezése érdekében. Erre pedig megvolna minden lehe­tőség, mert a munkaerő rendezése alkalmával ez a gazdaság a kvótá­ban még több munkást kapott, mint amennyit a múlt évben foglalkoz­tatott. Van a gazdaságban azonban más mulasztás is. Az a­ratómunká­sok például nincsenek tisztában normá­jukká!­ Szalai János, Sebők András és még néhány­an úgy­­tudják, hogy három személynek egy nap alatt egy holdat kell learatnia. A gazda­ság igazgatója viszont azt mondja, hogy talponálló búzából 1400 szög­öl, dőlt búzából pedig 800 szögöl a norma 2 személyre. A munkások igazolatlan és mér­téktelen kimaradozása, valamint a norma körüli tájékozatlanság na­gyon hátráltatja a munkát. Ez az oka annak, hogy habár már régen megkezdték a munkát, e hó 23-áig a 90 hold gabonából még csak 17 hol­dat vágtak le. Az aratást teljesen kézi erővel kell végezniük,­­ mert aratógépük is hasznavehetetlen. A­ vezetőség véleménye szerint a gép régi, ezért nem lehet vele dolgoz­ni," habár megkísérelték. Erről azon­ban már a múlt évben is tudtak és a nyár folyamán alapos javítássa­l, egyes alkatrészek kicserélésével üzemképessé lehetett volna tenni a gépet. Ezt azonban elmulasztot­ták. Ha már a gép javítására nem fordítottak elég gondot, a munka megszervezésével segíthetnek a dolgon. Fontos a normát leszögezni, S akkor a fegyelem is feljavul.­­ A másik feltűnő dolog pedig a városi népbizottság és Népfront hallgatása. Tudomásunk szerint a szuboticai városi Népfront kezde­ményezésére minden körzeti, és fa-­­ lusá 'népfront-szervezet egy 100 tagból álló brigádot szer-­­ vezett, amely vállalta, hogy­­ egyes birtokoknak, ahol elma­radtak az aratással, segítséget­­ nyújt­. A csoportok megszervezése minden­­­esetre okos és leleményes megol­dás csak egy a hibája, hol a gya-­­­korlatban eddig még sehol sem dol­­­goztak, noha a fentiek szerint a pa-­­­licsi városi gazdaságnak elkelne a­­ támogatásuk. Az idő halad. A búza könnyen kipereghet, ha idejében is nem aratják. Tehát a gazdaság vezető­jének feladata, hogy késedelem nél­­k­­ül javítson a munkaszervezésen­­ és szüntesse meg a kimaradások« .­­­ Ha pedig látja, hogy ezek után sem­­ végezheti el időre a munkát, kérje a Népfeomt támogatását. Kovács József, a frontbizottság elnöke a nepkólc^nrön jf ta incii fronlUgek többet jegynek, mint mailkor n lia^lMUn* rtl THÖNJEGYZESI BIZOTTSÁGOKAT zentan megalakítottak a kölcsön jég Habár már több mint 10 napja, hogy kiírták a második nepko­­­csönt, mégis élénken foglalkoztat­ja az embereket. Vitatkoznak róla, véleményüket nyilvánítják. Ko­vács József, a bajmoki népfront­­bizottság elnöke egyebek között ezt mondja a népkölcsnéről: _ — Büszke voltam, hogy az első népkölcsön kiírása alkalmival 3000 dinárt jegyeztem Azóta alkalmmal,'» volt utazgatni is. n­es­v Mindenütt hatalmas épitkezé­­seket láttam. Láttam, miként valósítjuk meg Tito elvtárs ve­zetésével ötéves Tervünket. Szavakkal nem tudom ezt elmon­dani. Úgy érzem, hogy Ion még odaadóbb munkát kell­ek­ fejtenem mint eddig A más­ik kölcsönjegyzés alkalmával tujjép­­szek az első jegyzésemen. Ugyan­akkor bízok abban, hogy a bajmok­­i fronttagok, kinyilvánítva bntu­­datukat, szintén túlszárnyaljá­k a múltban jegyzett összeget. A kikindai járásban a poszt­tiszt viselők szakszervezeti értekez­letü­kön örömmel fogadták a ma­soffla ötéves Terv népkölcsönének­­­allá­­sát. Kikinda város postai szak­szer­vezeti csoportjainak dolgozói egyé­nileg is versenyeznek a népkölcsön tiszteletére. Frányó Szajbert, az eszéki gép­állomás ismert traktorvezetője a kölcsön jegyzésében verseny­re szólította hazánk minden traktorállomásának dolgozóját. — Az én hatodik traktorbrigá­dom. - mondja Szajbert - a má­­s­sodik népkölcs­ön jegyzésében is , az elsők között lesz, mint 1948-ban ! V°Az előkészületek pedig serényen­­ folynak. , s Zentán a napokban a Nepfron­t alapszervezeteiben megalapítot­ták a kölcsönjegyzési bizottsá­gokat abból a célból, hogy ismertessék a népkölcsön jelentőségét, ,é,s ,el®2® ; szítsák a jegyeztetést. A javas terü­letén szintén élénk előkészítő mun­­­ka folyik. Ada dolgozói verseny­­' 'munkával köszöntik a kölcsön ki­íírt Szövetkezetiek és a szövetke­­­zeten kívüli parasztok verse­­­nyeznek egymással az aratá­s mielőbbi befejezésében. , a népfront-al­apszervezetek önkén­­­tes munkásbrigádot szerveztek, a­mely segédkezett az álami birtok­nak az aratásban, így a birtokon már learattak és megkezdték a csep­lést és így van ez országszerte. A macedóniai kirolyi imás nép­front-bizottsága élénk agitációt r­­3­­ ki a második népkölcsön jegyezte­­tésére. Az értekezleteken, amelye­ken ismertetik a népkölcsön­­jelen­tőségét, a dolgozók nagy számban részt vesznek, és élénk eszmecserét folytatnak. Porodin faluban az ér­tekezleten minden földműves részt vett. Ezen a gyűlésen Szpasze Ge­rocski kimagasló népfronttag ma _ Mi tudjuk, mi a jelentősége a második népkölcsönnek. Meggyor­sítja hazánkban a szocializmus épí­tését és nekünk még jobb életet biztosít. Látjuk a falunk építésién elért sikereket, azért lejegyez­zük minden megtakarított di­nárunkat. Ez nagy csapás lesz a t­oztató­­irodásokra, akik ellenzik hazánk szocialista építését. Meggyőződé­sem hogy minél nagyobb összeget jegyzőnk annál nagyobb mérték­ben hozzájárulunk boldogabb éle­tünk megteremtéséhez.

Next