Magyar Szó, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-01 / 1. szám

ttiért toldották meg egy évvel Vln­jko Begovics telvetes, a szövetségi kormányt gazda­sági tanácsának elnökhejettesi cik­ket írt a „ Borba»-o­n. Össze­foglalja a költségveté­s vitát és megmagyarázza: a­ett toldot­­tuk meg egy évv­el­­ éves ter­vünk teljesítését. A alábbiak­ban kivonatosan k­öljük Be­­govics elvtár® cikké. "A Népszkpustina ak­i Kirtrics évtárs, a szövetségi f­őbizottság elnöke, jelentésében m­ondotta, hogyan állunk az Ötévi Terv tel­jesítésével és emg indok­al a terv­nek egy évvel való me­­sszabbi­­tását. 1950-ben a gyáripar é­sán­yaipar ötéves termelési tervf­ovata 86 százalékban valósult m . A meg­lévő teljesítő­képesség alapján megvolt a lehetőség azt vagy 95 százalékban teljesítsék. De a szá­razság és a behozatal ki­­s nehéz­ségek folytán nem volt i­ nyers­anyag és emiatt nem használtuk ki a meglévő teljesítőképességet. A tervfeladatok teljesítése a gyáriparban 1950-ben nem egyen­letes. Egyes ágak a 86 százalékos átlag fölött állnak (például: a szempár, a­­énes fémkohászat, a villanyipar, a ktipar, a bőr- és láb­beli ipar) m­ás­ok az átlag alatt ma­radnak (például a villany­gazdaság, a fémkohászat, a vegyiipar, a pa­píripar és az élelmiszeripar). Az ötéves terv teljesítéséhez a gyár­iparban mennyiségben, tekintetbe véve a meglévő teljesítő képessé­get, a termelést mindössze 5 szá­zalékkal kel még növelni, ami nem képez majd nagy nehézséget a jövő évben. MEZŐGAZDASÁGO­NKROL A mezőgazdasági termelési terv összesített teljesítését nehéz össze­hasonlítani az ötéves terv felada­taival, mivel a szárazság folytán lemarad az utóbbi évek átlagos ter­melése mögött. De egészben véve, a mezőgazdasági termelést az évi termelési tervek megvalósítása arányában tekintve, azt látjuk, hogy elmarad az Ötéves Tervben előirányzott feladatok mögött is. Kivételt csak egyes mezőgazdasági szektorok képeznek, mint például a ló és szarvasmarha tenyésztés, a szőlészet stb. A mezőgazdasági ter­melés azért marad le, mert nem kapja meg a tervben előirányzott mezőgazdasági gépeket, szerszámo­kat és műtrágyát, ez pedig megint a kohászati ipar és a nehéz vegyi­ipar lemaradásának következ­mé­­nye. Amellett a mezőgazdaságban munkaerőhiány is észlelhető, mert a munkaerő egyre tömegesebben megy a gyáriparba és építőiparba és ezt az özönlést nem tudjuk gépe­sítéssel pótolni. Jelentős siker a mezőgazdaság­ban a szocialista szektor növekedé­se mind a termelő parasztszövetke­zeteket, mind az állami birtokokat illetőleg úgy, hogy ez a szektor most felöleli a vetőföldek 27 száza­lékát és a mezőgazdasági termelés 30 százalékát. Jobb munkaszerve­zés mellett a szocialista szektor jobb eredményt mutathatna fel a termelésben, mint amit valóban fel­mutat. A SIKEREK ELLENÉRE .. A közlekedésben teljes egészében megvalósítjuk az ötéves tervben előirányzott feladatokat. Az ötéves tervben előirányzott beruházás összesen 278 milliárd di­nár. A négy év alatt mennyiségben 224 milliárd, vagyis majdnem 82 százalék valósult meg. A fennma­radt 54 milliárdot, a beruházási építkezések átlagos iramát számít­va, nagyobb nehézségek nélkül megvalósíthatjuk. Egészében véve a termelés és a beruházás ötéves Tervben elő­irányzott mennyiségét határidőre teljesíteni tudjuk. Ennek ellenére az ötéves Tervet meghosszabbítjuk az 1952 évre. Ennek az okai mindenekelőtt, hogy a tervet amelyet mennyiség­ben teljesítünk, nem valósítjuk meg ugyanolyan mértékben egyes­­ter­mékekben és az előirányzott fel­adatokban. Bizonyos konkrét terv­feladatok nem lehettek és nem lesznek megvalósíthatók 1951-ben, más feladatok viszont már 1950- ben megvalósultak és 1951-ben túlszárnyalják őket, sőt vannak olyan feladatok is, amelyeket utó­lag tűztek ki (terven felül) és eredményesen megvalósultak. AMIT NEM IRÁNYOZTUNK ELŐ: A HADIIPAR Több olyan termelési feladatot, amelyet nem irányoztunk elő az Ötéves Tervben, később vettük be, mivel az új helyzet és közgazdasá­gunk fejlődése úgy követelte. Ezek például: a koksztermelés, a parcel­lán és elektroparcellán, orvosi mű­szerek, penicilin, stb. A tervbe utólag kellett belevenni a hadiipar és hajóépítőipar termelését és be­ruházását és hogy az előirányzott­nál nagyobb mértékben kihasznál­ják a polgári szektor teljesítő­ké­pességét az ország védelmi szükség­letére, mint ahogy azt előirányoz­ták. Szükség volt további­ meglassí­tani néhány ötéves tervben elő­irányzott cikk termelési ütemét, mivel tárgyi körülmények hátrál­tatták a számukra szükséges alap­ipar termelését, s amellett maga­sabb áron kell behozni néhány al­katrészt, amelyet néha nagyon ne­hezen kapunk meg. Így például nem lehet szorgalmazni a mozdony és vágón építést, amíg nem építünk hengerműveket és kovácsoló osz­tályokat, nem fejleszthetjük gyor­sabban műtrágya termelésünket, amíg nem fejlesztjük a kénsav ter­melést. Ezek azok az­ okok, amelyek kö­vetkeztében — habár az iparosítási tervfeladtokat már 86,2 százalék­ban megvalósítottuk, s megvolt minden lehetőségünk arra, hogy Öt éves Tervünket 95 százalékban meg­valósítsuk — csak 72 százalékos eredményt tudtunk elérni. Tulaj­donképpen az egyes termelési ágak­ban felmerült nehézségek tették szükségessé az Ötéves Terv egy év­vel való meghosszabbítását, más­részt viszont számo­s olyan felada­tot kapcsoltunk be a Terv kereté­be, amelyet ered­ől­eg nem irá­nyoztunk elő. KÖLCSÖN HELYETT — gazdasági zárlat a­ ­ terv meghosszabbításának oka - ahogy azt Kidrics elvtárs kifej­tette — először is az, hogy a terv megvalósításában teljesen a ma­gunk erejére voltunk utalva Ott hol tulnyomórészt saját erőink és készleteink fedezni tudták a szük­ségleteket, megvalósítottuk, sőt túl is szárnyaltuk tervfeladatainkat ttto! azonban a külföldi behozatal­­r­a szorultunk, nem tudtuk elérni a­­ v­állt eredményt (a nehéz rém- i­arban a villamosiparban, a kö- r )la,(kitermelésben, a nehéz vegy- i­parban és a papíriparban). Ami­ v Gál László kor az ötéves Terv kereteit és fel­adatait meghatároztuk, számitól mik a Szovjet Szövetség £ 72- leteuropa államok által négert hm^fUie„J„aratU .kö,“önökre! Körtí­­millió dollár, vagyis :to na^kani !tö,csö,,t kellett vol­bín^.,zi .tol.uk’ ehelyett a z on­zánkat. daSaki Zarlat aUi vettek faa" er£te«í*Sik­ek h°BJr a tervben eredetieg nem irányoztuk elő az ország vefserejének növelést ugyanis kölcsönös baráti * ^ egyezményeket kötöttünk a keleti tömb államaival, sőt jegy­számár' í'felnek ifju hadseregek (írészetesen fizetés el­lenében). Amikor — még Bls.ha« oldal van ....... ZZStZSaZSTZSfr* rovására, mert az ezen változások következtében beállt helyzet £ „i »ÄS­ÄÄ amit szintén nem terveztünk... a vi.atr®adik Ok t­ábbá az, hogy SSssif gyengülése miatt nehézség merült fel a beruházási anyagok cTla nyersanyagok behozttala térin Sk* "aSiba" hozájárult terme au*Air** SfASE •SiS?* -« "»/■ók «ra.KmZTtoU r, | SSS joguság és . ■les egyen­megteremtették ?a né^ffca!ó?,a" csalatokai m -7 'n,/etkozi kap­u-mcsaU n SiSKít ; ::dtunk vor-sL TöTink més sírv is «rtá­“r °‘éves terv meghosszab­b^\teheWVé teSZi Vámunkra hogy különösebb erőfeszítések nél­­kü megvalósítsuk a már elöirány­hozzá lelk valósításához. T ---------— AT7' r------------------------------------­ Kerekre nyíltak a szen^ egyik- másik a száját is eltátotta, vissza­fojtott lélegzettara,igattá­k a gyermekek a télapót... Jobbra menjek-e vag. Egy pillanatra tanácstalan állok meg az utcáin. Tudomáson volt ar­­ról, hogy már mindenütt lvában folyik az újévi csomagok inté­se. És azt is sejtettem, hog­y nem is egyforma sikerrel, de a, , forma szeretettel készítik .E­nütt a Télapó kiküldte aján­dokat. Úgy határoztam, hogy beki , k néhány intézménybe, iske l . gyárba. Több helyen töbt .... tekbőlJSZádi U'téV e,Őtti szüle” Csak az iskolákban 4*^ csomagocska - utam a városi közi , ° osztályba vezetett. Itt , i?8.. h°Sy ebben az évben T önállóan szervezi 1 Janáckor elkészítését és 1 B . •13on juttatnak a Örerm€ -knek g°0 kg kekszet, 2600 kg ct jTMt]J H i)noSyeb nyalánkságot. M 1,000 elemi iskolát tanuló 1 -?g az újévi szeretetcsoma , ... gyerünk csak egy házz vabb. l­“ Az 5. számú, nyolcosztályú,. fában feldíszített fenyőfa i,'' . délutáni ünnepséget már elk­ várják a nagyhasu piros s. csomagok, és örömmel a ka­­­s­­anyai gyermekek, akik ide t t­udást szerezni. Külön van a tudi­si népbizottság ajándéka: ni­rvT me­nnyiségű keksz, alma és r° röskereszt csomagjai, amely vo­­sét, szappant, törülközőt és ~*e~ közhasználati cikkeket tart; y13*' Az amerikai Vöröskereszt ií­olgozatának ajándéka ez. A ff?...' a tanítók közösen készitettflola az ajándékokat A noviszádi szinészi iskolából hallgató jön, — ők öltöznek feLye­tt Pónak. Ebben az iskolában 1 tanulónak jutott egy-egy ö 'Uha. Az AFZs öltöztette fel rt®1 vidáman és örömteljesen várj; 5* ujesztendőt. így lesz ez m ' Colában. ^en . De mi lesz azokkal a gyerm, akik még nem iskolaközel« **“ P^zesednek-e dk is a köz. ^ ■l^bedékában? Igen. A szülök r [f* ^helyén gondoskodnak rólukTM”* A vajdasági vegyesóv* vafik­e­reskedésiben a személyügyi referens rendezi a kicsinyek ünnepét. Zse­beiből tojást szed elő. Most sze­rezte be. Ez a tejeskalácshoz kell. Mert a csöppségeket kakaós tejjel, vagy ha ehhez nem lesz lehetőség, tejjel vendégelik meg. Itt sem ma­rad el az újévi csomag. E mellett még játékokat­­is kapnak a gyer­mekek. Szerény, de bensőséges ün­nep lesz itt is. A Kábelgyárban szintén ketten öltöznek fel Télapónak. Az ajándé­kok kiosztása után a gyermekek kávét, vagy tejet kapnak, zsemlyé­vel. A noviszádi rádióban két hatal­mas fenyőfát állítottak fel. Az ajándékok mellett egy-egy kiló al­ma is jut a kicsinyeknek. Az újságárusnál lapokat vásáro­lok. Régi rossz szokásomnak hódo­lok: az utcán olvasok. Innen tudom meg, hogy a külföldi katonai misz­­szió és követségeink asszonyai az Újév­­alkalmából sem feledkeztek meg a hazai gyermekekről. Wa­shingtonból 778 kilós csomagot küldtek. Lisztet,­ kakaót, cukrot, szappant, tojást, grízt, teát és rizst. Brüsszelből 70 kilogram cu­korka és csokoládé érkezett. Né­metország brit övövezetéből tansze­rek, gyermekcipők és játékok fu­tottak be. Parisból és Bernből szin­tén érkeztek csomagok. Newycork­­ból pedig 600 dolláros küldemény érkezett. Majdnem baleset történt Útközben figyelmetlenségemből majdnem feldöntöttem egy égszín­­szalagos kislányt. Én az újságot bújtam, ő pedig egy celofán zacs­kóból cukorkát szopogatott. Megis­mertem mindjárt, hogy ez a csoma­gocska azok közül való, amelyekkel a mai napon megörvendeztették a gyermekeket. — Ízlik kicsi? — igyekeztem mi­nél barátságosabban rámosolyogni. — Idén. — Ki hozta ezt neked? — muta­tok a csomagra. Mosolygós arcú édesanyja sze-­­­mével biztatja válaszra. — A Tójaljó.­­ Édesanyja boldogan nevet. Én is vele. Mi már tudjuk és ő is tud­ni fogja majd, hogy ez a Télapó, nem valami misztikus, égből jövő valaki, hanem a mi közösségünk. — Mondjad szépen a bácsinak: Boldog Ujesztendőt.­­ — Boldog Ujesztendőt. — Neked is, kis Valika. És min-­ den gyermeknek ebben az ország-’ ban. ! Ugyanazon a napon, Szilveszter este feleségemmel villamoson ipar­kodtam be a városba. A Főtéren szálltunk le. Itt a szokottnál élén­­kebb volt a hangulat. Emberek jár­­tak-keltek, vidámak voltak — bú­csúztatták az óesztendőt. A Miletics szobor előtt feldíszített óriás fenyő csillogott. Erről jutott eszembe dél­előtti körsétám. Megpróbáltam sza­vakban kifejezni mindazt, amit lát­tam, hallottam és éreztem. Ebben az országban sok, nagyon sok min­den történik a gyermekekért, a fiatalságért. Egyetemi városok, új iskolák, kórházak, Szlovéniában és a tengerparton üdülőhelyek, sport­pályák, pionir-vasutak, gyermek­­otthonok épülnek, de ki tudná mind felsorolni. És most itt van az Új­év ünnepe. Valamennyi gyermek az országban kapott egy kis csoma­gocskát. Van aki ruhát, cipőt és tanszert is. Hogy mindez nem sok? Valóban nem sok, de ebben az év­ben ennyi tellett. De azért folyik minden nap a nagy csata a tervért, és azért van ma sokszor nélkülö­zés, hogy a­ jövő évben többet ad­hassunk. És azután még többet Feleségem tekintetev elgondolkoz­va r­epült végig a hullámzó em­­berfolyamon. Talán éppen a kisdiá­kok csillogó szemét látta, ahogy át­veszik kezéből a csomagocskát és ott mindjárt szerény kis lakomát, rendeznek. Mert igy volt abban 1­­ iskolában is, ahol ő tanít. ■ 1 — .Ugy­e, jó ott, anyának lenn­i — mondom — ahol az egész m­ 1 gondoskodik­ a legkisebbekről!­­ Rámmosolygott. Benne volt eb-­­ben a mosolyában az igenlés, és a­z is, amit csak mi ketten értettün­k meg.­­ Az 1951. újesztendőben ugyan mi is gyermeket várunk. 1 K. Z. \ 3­ ején köszöni« Alszik a kenyér mag, benn a földben, mélyen — a napsugárt várja, csírázik már benne a boldog reménység, békés aratásra. Teljesedik benne szép vágyunk fehérje: jusson friss kalácsra, jóízű kenyérre, a maga karéját ki-ki bőven mérje, zsírral is tetézze. Esztendő pergett le az idő fájáról, számot adott népünk egy év munkájáról, hitet tett jövendő boldog reménységről, hitet erejéről, hitet a békéről. Nem szavakat terem a mi békevágyun­­, szó és tett és szándék ugyanaz minálunk. Ha mi békét mondunk, mi békét is értünk, megharcoltunk érte, drága az minekünk, senki ellensége a mi bátor népünk. Gyárakat akarunk, iskolákat, könyvet, olyan új életet, mely teljesebb, könnyebb. Igazságot olyant, mit munkával mérnek, s boldogabb, valóban boldogabb új évet! Senkit fenyegetni, senkit sem gyűlölni, senkitől az övét fegyverrel porolni. Állni a magunkén, tatarozni házunk — békés új esztendőt jó szívvel kívánunk.

Next