Magyar Szó, 1951. július (8. évfolyam, 154-180. szám)

1951-07-01 / 154. szám

(28) De nem jutott el oda. A taxi ismeretlen helyre szál­lította. Másnap egy taxi állt meg a ház előtt és egy idegen jelentkezett Vicáknénnál. Férje üzenetét hozta, hogy sürgősen kövesse. A házbeliek utoljára ekkor látták az asszonyt és gyer­mekét, akkor az idegennel együtt taxiautóba szállt. Utána nyomtalanul eltűnt a házaspár. Az amerikai kémelhárító pedig sok mindent megtudott. De titokban tartja értesü­léseit is. És azt is, hogy mi lett a kémkedő házaspár sorsa. Az ilyesmit rendszerint nem szokták nyilvánosságra hozni. A legnagyobb meglepetés az igazi Vicák Ignácot érte. Nősülni akart, amikor a nyomozás folyt és az iratokban az állt, hogy nős. — Erről sose tudtam, — káromkodott a tisztviselő előtt. — Mindig úgy tudtam, hogy nőtlen vagyok. — Hát arról tud-e, hogy az útlevele megvan és most kérte a meghosszabbítását? A tisztviselő mosolygott. Vicák ebből megsejtette, hogy nem akarják bigámiáért felelősségre vonni, sem ha­misítás miatt vád alá helyezni. Csak a menyasszonya né­zett rá zordul. De megnyugtatták mind a kettőjüket. Vicák megnő­sülhetett. Mert az ál-Vicákról akkor már tudták, hogy hogy hívják. Nem volt akadálya annak hogy az igazi Vicák tovább foltozgassa a kanadai gyerekek lukas cipőit. És elmélkedjék, hogy hogy került az útlevele a spanyol­országi harctérről Los Angelesbe. — Kár, hogy nem lett belőlem filmszínész, — csóválta néha a fejét. Arra gondolt, hogy Los Angeles kü­lv­áros­a Hollywood, a filmvilág központja. XV FEJEZET HALOTT A SZEKRÉNYBEN Különös volt, hogy a kormánypárt lapja indít való­ságos hadjáratot a falvak elhagyatottsága ellen. De an­nál nagyobb feltűnést keltettek Armstrong cikkei az Ottawa Postban. Riportsorozatnak szánta. Kíméletlen őszinteséggel írta meg azt, amit Colbert, az óriás falvá­­ban, Northcliffben látott, tapasztalt, átélt, összehasonlította ezeket a falvakat a nyugateurópai falvakkal, ezeknek az embereknek az el­hagyatottságát az Ártemok és a nyugateurópai országok úthálózatával, gyedeségi vérkeringésével. Megírta, hogy hogyan folyik a cserekereskedelem, jó angol hagyomány tiszt esetben. Ugyanúgy, mint száz, kétszáz év előtt indult ezen a vidé­ken. Írt Keeneről, az Államoknak a kanadai határ kö­zelében fekvő városkájáról. Képes levelezőlapjaikon hir­detik, hogy ott van a világ legszélesebb főutcája. De a képen látszik, hogy a házak faházak. Mégis, a teljes villamosítás és gépesítés teszi szebbé, könnyebbé az em­berek életét, noha Keene is prémekből él ugyanúgy, mint néhány kilométerrel északabbra a kanadai falvak. Az angol hagyománytisztelet ellen hirdetett hadjá­ratot Armstrong. Cikkeinek azonban sokkal nagyobb hatása volt, mint várta és gondolta. Nem dörgedezett. Elvégezték helyette a tények. És annál jobban dörgede­­zett a főszerkesztője Január volt, a főszerkesztő éppen horgászási szüne­tet tartott. Érezte, hogy valamit mégis illik írni a fizeté­séért. Armstrong riportjai valóban felháborították a közvéleményt. A főszerkesztő hat vezércikkel toldotta meg őket. »Ügye lett a vadászfalvak kérdéséből. A többi lap, mivel most már valamivel a közügyek közül foglalkoz­ni kellett és egyik sem akarta az Ottawa Post témáját átvenni, más hasonló tárgykört keresett. Az egyik a fa­ipar, az erdőkitermelés nehézségeit tette szóvá. A má­sik a bányák helyzetét firtatta. A miniszterek riadtan kapták fel a fejüket. Dagadt az ügy, növekedett a botrány. Mér interpellációk is el­hangzottak a parlamentben Támadások a kormány ellen. Csak a külügyekkel foglalkoznak, csak mások szekerét tolják, ahelyett, hogy a belső helyzeten segítenének. — Mi lesz, ha végeszakad a nagy háborús fellen­dülésnek és újabb gazdasági válság szakad ránk? — kiáltott fel egy képviselő. A gazdasági miniszterek riadtan húzták be fejüket a válluk közé. Nincs pénz vasútra és egyelőre nagy a fellendülés az Államokban, nemigen jelentkeznek majd vasúttársaságok, hogy koncessziókat igérjenek. Egy-két szerény indítvány elhangzott, hogy a víziutakat ki kell fejleszteni, hiszen Kanada vízrajza rendkívül gazdag. Mások a Westinghouse villamossági társaság felé ka­csintgattak. Ennek az óriáströsztnek volt kanadai válla­lata is, most jó alkalom nyílott a villamosításra. A részvénytársaságok igazgatósági szobáiban egyre gyakoriabbakká váltak a tanácskozások. A Hudson Bay kereskedelmi társaság kanadai igazgatóságában arról tár­gyaltak, feladják-e a jól jövedelmező hagyományokat és a cserekereskedelmet kevésbbé uzsorás alapokon folytas­sák, vagy egyelőre leálljanak és ezzel kényszerítsék a prémvadászokat, hogy nyomorukban cáfolják a nyomo­rukról írt cikkeket. A társaság bölcs igazgatósága az utóbbi mellett döntött. Január közepén Colbert váratlanul megjelent Arm­strong szerkesztőségében. Az óriás prémsapkájában és farkasbundájában nagy riadalmat keltett a szerkesztő­ségben. A titkárnő ijedten futott be a szerkesztőhöz, hogy bújjon el, mert egy dörmögő óriás fel akarja falni. An­nál nagyobb szemeket meresztett, amikor Armstrong a bejelentésre felugrott és nevetve sietett ki. Maga az, Colbert? A leírásból magára ismertem. Melegen kezeltek. Armstrong bevitte az óriást szo­bájába. A titkárnő azonban óvatosságból még most is messzire elkerülte. Nem reméltem, hogy ilyen hamar látjuk egymást. — ültette le Armstrong az óriást. — Nem is utazásra való az idő, — dörmögött Col­­bert barátságosan. —­ Csakhogy nagy baj van. — Mi baj van? Inkább olyan kavarodás van maguk miatt, hogy a kormány nem tudja, mihez kezdjen előbb. — A Hudson bay társaság beszüntette a vásárlást — Megbolondult? — Tudja, ezek a prénafel­vásárló társaságok karter­­ben vannak. Egyik sem jár a mézik körzetébe. A Társa­ság tudja, hogy ha nem veszi át tőlünk a prémet és nem hoz árut, akkor egy hónap múlva félig ingyen is oda­adjuk a bőröket. Vigyék csak, hogy legyen hova akasz­tani az újabbakat. Most jönnek még csak a nemes­­prémek. Armstrong elkedvtelenedett. — Értem. Nehogy a társaság kénytelen legyen jobb­­ feltételeket szabni, inkább beszünteti a felvásárlást. — Be. Közben soha ilyen gazdag nem volt a vadá­­­­szat. A korai tél és a sarkvidéki nagy hidegek leszorítot­­­­ták az állatokat a mi övezetünkbe, az erdők felé, ahol­­ mégis találnak valami táplálékot. Január elején tele­­l akasztottunk mindent a friss bőrökkel. — És más nincs, aki átvegye, csak a Társaság? — A kartell szigorú szerződéssel kötötte meg a társa-­­ ságok kezét. Nagy büntetést kell egymásnak fizetniük,­­ ha megszegik a szerződést. Armstrong elgondolkozott Colbert félreértette, men­tegetőzve mondta: — Nem szívesen zavartam. De az egyik soffőr titok-­i ben elhozta nekem az Ottawa Post néhány számát. Ol­­­­vastam a cikkeit. Még jó, hogy a faluban nem látták.­­ Megharagudtak volna magára. — Én igazén jót akartam, — csóválta a fejét Arm-­­ strong. — Tudom, dehát látja, aprók vagyunk mi ezek-­­ hez a hatalmas társaságokba? — Máson gondolkoztam, Colbert. Nem tudja, hogy­­ állnak a kanadai társaságok az Államok társaságaival? — Úgy tudom, hadilábon. Az a soffőr elmondta azt­­ is, hogy nagy piaca várt a prémnek Nagyon divatos­ minden női ruhát, kabátot prémmel díszíteni. ♦Folytatás kevetfceak) A nyári fürdőzésekről N­ASA A leg­többen tud­ják, milyen fontos egészségügyi tényező a nyári fürdőzés, mégsem lesz feles­leges röviden, pár sor­ban megemlékezni róla. A nyári fürdőzés egyesíti ma­gában a három legfontosabb egészségügyi tényezőt: a nap­fényt, a vizeit és a tiszta le­vegőt. Ezek a szervezetet erősítik, fokozzák a kitar­tást és az elenállóképessé­­get, különösen a járványos betegségek ellen. Ezenkívül nyugtatólag hat a fürdőzés az idegrendszerre és fokoz­za a vérkeringést. A nap ha­tása alett a bőrünk a sejtek fokozottabb táplálkozása és szaporodása folytán, vala­mint a bőrfesték (pigment) képződése folytán lesz ed­zettebb. Az ultraviolet su­garak hatása alatt vita­m­i­­nok képződnek (D-vitamin) testünkben melyek, mint tudjuk, — különösen a gyer­mek fejlődésének igen fon­tos tényezője is. Egyedül a napfény hatása elegendő az angolkór meggátlásá­ra. Azonban a nyári fürdőzés­nek megvannak a veszélyes oldalai is. A bőrt fokozato­san kell hozzá szoktatni a naphoz, mivel égési sebek keletkezhetnek (lesülés). A túlzásba vitt napozás, izgat­ja az idegrendszert, álmat­­­lanságot, fejfájást és nyug­talanságot idézhet elő. Egyes emberekre kimondott káros hatása van így a­z albínókra (kiknek bőre nem képes le­barnulni.) Ingerlékeny és na­­gyobbfokú vérszegénységben szenvedő egyének betegsége a napon még fokozódik. Tud­valevő, hogy a tüdőbetegek­nek nem szabad napra men­ni, mivel betegségük előbb­­rehalad. Kisgyermekek na­pozása és fürdőzése csak az orvos tanácsának előzetes ki­kérése után ajánlatos. Maga a fürdővíz is okozó­ja lehet különböző megbete­gedéseknek. Járványos szem­­gyulladásokat, különböző bőr­betegségeket (rüh, kelés, kul­lancs, gomba-megbetegedése­ket stb.) fül és orrüreggyul­­ladást okozhat. A fürdővíz­ben járványos betegségek csírái is lehetnek, különösen a hastífusz és különböző has­menések oséráji, ezért a via számbavétele és esetleges ivása minden esetben kerü­lendő. A fertőzés tekinteté­ben kü­lönösen az állóvizek veszedelmesek, ezek közt pe­dig leginkább a falu alattú feenderáztató gödrök és po­csolyák, amelyekben a te­henek és disznók is fürde­­nek a falu gyermekei mel­lett. A folyóvizeknél magas vízállás esetén a fertőzési lehetőség nagyobb, mivel több szemetet és piszkot hord magával a váz és gyorsabb a folyása. Ajánlatos a fürdőzés után egy jó zuhany tiszta kutvíz­­ből, mely az esetleg lera­kodott piszkot és betegség­­csirákat lemossa. A fürdőzés veszélyes is lehet, hiszen tudjuk, hogy évente több emeletéletet kö­vetel, különösen a gyerme­kek között, akik felügyelet nélkül fürödnek. Már ebben az évben is volt néhány eset, pedig még csak a fürdőidény elején vagyunk. A hatósági szervek köte­lessége a fürdőhelyek kijelö­lése, ezek biztosítása min­den szerencsétlenség ellen és az esetleges veszélyes helye­ken való fürdés megtiltása Noviszádon tiltva van a volt vasúti hídtól a vágóhídiig minden fürdőzés a víz mély­sége és a sok építkezési anyag valamint a volt vas­úti híd maradványai miatt. Ezenkívül itt folyik a Duná­­ba a városi csatornahálózat egyik ága, valamint egyes gyárak levezetőcsa­tornája is és évente több hastifusz­­megbetegedés innen veszi eredetét. Ha mindezt összegezzük, látjuk, hogy a nyári fürdő­zés, amennyire fontos egész­ségünk fenntartása miatt, nem veszélytelen, különösen gyermekeinkre jobban kell ügyelnünk, nehogy káros ha­tással legyen vagy esetleg szerencsétlenség előidézője legyen. Fiataljaink a nyári szünetet használják kii. Pi­henés, játék, vízi sportok, na­pozás stb. igen fontosak a szünetben, de semmi esetre ne történjen ez túlzott mére­tekben, mivel esetleg káros­­ hatása is lehet . srom­érves három hónap A ZSOMBORI járási népi ifjúsági szervezet a népi forradalom tizedik évfordu­lója tiszteletére szervezett mun­­aversenyben teljesítet­te vénjalt kötelezettségeit. Már április elseje óta ver­senyben ál a kubai, a bela­­czkvai, a knáni, az adbinai és a volprcri járás ifjúsági íme néhány eredmény a zombori járásból: több mint 300 pontifikstí előadást tar­tottak, csakn­em 30.000 ön­kéntes munkaórát dolgoz­tak. i£ Képi Tttmáka-klu­bot szerveznek Ezenkívül a zombori járás ifjúsága hat partizán menetelésben és öt katonai előképző gyakorla­ton vett részt. Az üzemekben dolgozó ifjak ötnegyede él­­munkás, a szövetkezetekben dolgozók pedig rendszeresen TO*/*-kal túlszárnyalják napi munk­atervüket. A banyaluka -doboji ifjúsá­gi vasútvonalra mintegy öt­százan jelentkeztek a járás­ból. tetiszfii v­á tetifisia Becséit ÉS TUPUil 3 t­a fi gél agószítik ki a négbizottaégot Ma Becse két vá­­tetiáitóegységében és Tui­ia egy választóegységében vá­lasztásokra vonulnak a dol­gozók. A becsei járási nép­­bizottság tagjai közül né­­hányan más beosztásban dolgoznak , ezért a népbi­­zottság elhatározta, kiegé­szíti a plenum®*, új népbi­­zottsági tagokat választ. A Népfront megvitatott és elfogadott jelölőlistája a kö­vetkező: Becsén a 10. számú vála­sztóegységben jelölt Ke­lemen Mátyás szabómunkás, helyettese Turbán Mihály, a »Vojvodina« termelő szövet­kezet tagja. A 15. számú vá­lasztóegységben jelölt Gla­­vaski Mária munkásnő, he­lyettese Juhász Béla kovács. Túrsén a 6 számú választó­­egységben jelölt Dudvarszki Mita lakatos, helyettese Rases Szava földműves A választások reggel 7 órakor kezdődnek s este 7 órakor zárják a szavazó­­helyiségeket. Igakavacon korszerű kokszégető épül, amely ha elkészül több tízezer tonna krekát lignitet és kákányi barnaszenet, valamint jelentős mennyiségű kőszenet fogyaszt naponta. Az új égető­ből kikerült koksz segítségével olvasztják majd vasműveinkb­en a városi vasércet A szepa­ráció évente 2.300.000 tonna szenet készíthet elő égetésre, és elláthatja vele a Zenicán építen­dő kokszé®eteket is. Képünk a lukavaci kékszégető építőhe­lyét ábrázolja. Éjjeli támadás Egyes állatok, mint a dene­vér, bagoly éjjel röpködnek. Sötétben különös ügyesség­gel tudnak lecsapni áldoza­tukra, a nappali átakisszák, éjszaka élnek. Ilyen különleges természe­tű állatokkal találkozhatunk a rovarok között is. A vetési bagolypille hernyója is, a denevérhez hasonlóan, csak éjjel bújik elő fészkéből, a rögök adód, vagy a talajból. Sötétben pusztít mint a tol­­vaj. Hogy melyik növényt kedveli legjobban, azt nehéz meghatározni. Azt rágja, a­­melyikre épen ráadtad. Nem kánél egyet sem. Az idén például a dohány­gyökér felső megvastagodott részében (gyökérfej) és a szárban akadtak rá. Ott vé­gezte pusztító munkáját a csupasz puffadt hernyó, am­i mely 50-52 milliméter hosszas és ugyancsak érti a rágcsá­lóit.­­ Tavaly a répát szemelte ki és igen jelentős károkat o­­kozott. Különösen a száraz időt kedveli Az elnúlt év igen kedvezett neki és igen jelentős károkat okozott. A vetési bagolypédle rend­szerint ősszel poszt*. I*a­­vifcább szeptemberben. Ká­ros munkája eltarthat októ­ber végéig, sőt néha tovább is. Október végén behuzó­­dik a talajba. Ott áttétel, és tavasszal az áprilisi nap me­lege újra felébreszti Kibnpre a talajból és azonnal eredet után néz. Amikor annyira te­leette magát, hogy teljesen kifejlődött, behúzódik újra a talajba, körülbelül 10-15 centiméter mélyre, és ott ba-Vetteá bagoly püle báboozák. A báb körü­lbelől 40 napáig a fokiban pihen, ma­jd pille alakjában kirepül. A kis pille testhossza 20 mill­iméter, a jármyterjededrve pe­dig 40—50 rondoliméter. Szár­nyai barnák, sötétebb pety­­tyekk­el és különféle minták­kal. A hátsó szárnyaik a hí­meknél fehérek, a nőstények néh füstösek. Ez a kis paffie májustól kezdve egész nyá­ron tarkítja a mezőt Petőt a gyomodéra, a rétekre és a legelőkre rakja le. A bagolypille ellen régeb­ben az egyedüli védekezési mód az volt, hogy a foédokat, ahol garázdálkodott a her­nyója, 4-5 százalékos dohány­lúggal beparmatezték. Ma már leginkább a didita és a garnexén-vegyületeket hasz­nálják permetezésre. Ezek a vegyszerek jól beváltak. Tehát a megtámadott dró­­fnányparcel­lákat didirivel és gamer­árral permetezzük. Hód­dánként 15—20 kilogram vegyszert használtunk, megállapítottuk, hogy a her­nyó foltokban rágja a do­hányt, a folt körül is per­metezzünk. Ugyanis a hernyó terjed, s így a megtámadott folt körül is van belőle.

Next