Magyar Szó, 1951. november (8. évfolyam, 259-283. szám)

1951-11-01 / 259. szám

▼HI. fiVF. 259. (2128.) SZAmJ CSÜTÖRTÖK, 1951 NOV. 1 || ARA 5 DINAR Miért éppen Határidőre ? Már novemberben tapo­sunk és mindjobban sürget a vetés. A jövő évi jó termés megköveteli, hogy a mag ide­jében kerüljön a földbe. Ezt jó tudja minden gazda­, s ezt külön hangsúlyozták a szö­vetkezeti rendkívüli közgyű­lésen és a népfront-megbe­széléseken még az őszi mun­kálatok indulásánál. Mert ami a betakarítási munkála­tokat különösen sürgette, az akkor is a vetés volt. Azért volt olyan fontos gyorsan be­takarítani a termést, hogy idejében nekikezdhessenek a vetésnek. Persze az ilyen megbeszé­léseken akkor nemcsak a munkák gyors elvégzésének fontosságáról volt szó. Mind­jén meg is beszélték minden faluban a munkák határide­jét is. Figyelembe véve a rendelkezésre álló igaerőt és a földterületet, az egyes mun­kálatok elvégzésére megálló n­yított határidőt persze egyél­talán nem a mezőgazdasági megbízott kedvéért szögezték le. A falunként megállapított határidő betartása bizto­síthatta csak az igák teljes kihasználását. Mert a határ­idő betartása nem más, mint az iga­erő teljes kihasz­nálása. Viszont csak a határ­idő betartásáért folyó küz­delemmel kerülhetjük el azt, hogy esetleg akkor kezdünk kapkodni, amikor nyakunkba szakadnak a hideg, véget­­nem érő őszi esők, vagy be­­köszöntenek a fagyok. Mert dőreség volna úgy számolgat­­ni hogy az idén is olyan időnk lesz mint tavaly, ami­kor a december végi vetés is jó termést hozott. Nem egy faluban lenne 71­-s vitatkozni afelől, hogy miért nem­ tartják be a ha­­mridot. Mert ahol nem ügyel­nek a­ határidő betartására, ott nem­ is kü­zdenek azok­ Tiak a jelenségeknek leküz­déséért, amelyek lassítják a vetési munkálatokat. Íóy például helytelen ez az egyes termelő szövetkeze­ikben mutatkozó jelenség, jfjöy a tagok minden mun­­k házimagorságban akar­ok előbb elvégezni és csak ^-'dán vesznek részt komo- Van a szövetkezet munkája­­ma 4 magángazdák közül l°bben különböző „saját tér­et" készítenek, amely külön h e„ kalendáriumi „szentek- C3‘*, nem pedig a faluban . elhatározott vetési határ­­­ igazodik. Az ilyen gaz . .Nflfc még mindig „van . eiük" Persze az inén­et* ,aró* mögött rendszerint spe v.dció bújik meg Azok. féknek meg mindig „wn pjük“ arra számban''1-' °d­/ obiképpen játsszák ki s tób^nttvénnak a- igát- tel­­'.mértékben va'ó ki hasz­­vonatkozó rend°ike tiy .’*• hogy ma'd akkor k"' v'. s"}át földjüket munkál- Ifa. majd megérkezik a ha vi”n' f"'s^ő,itás, hovy más­­j, . mné­jj at• Természetesen az spekulációval npm ren*h,V'ák ki a törvényes ^ *'kezéseket, de másunk ká ^Pq Tn'tPnkre'ik is oké? t okoznak vele — cwnef-7 hogy büntetendő cselek­et követnek el. s.^ Vetés indokolatlan ki- 1 U Pí nem utolsó sorban e- 2 * nipbizottságok helyze­^ m­agatartása is jelentős , fokozza Tudniil- ■ ji helytelenül úgy vélik, Vez mezőgazdaságban be­rru.',1?' rendszerrel, a­z'n nem határozzák etwen testest ereteteket­ i „Milánt a tájékoztatóirodások gyilkos keze ölte meg...“ 30.000-en Misben a koporsó előtt Eitemeilé,­ Milán Milentijevics Határőrt Nem nem múlhat el egy hónap sem a nélkül, hogy ne folyjon vér a határon. Még emlékszünk a nemrég legyilkolt határőrökre, — Sztanoje Jankovicsra, Szlavo­­ljub Miljkovicsra, Miodrag Sztojanovicsra, Iván Stanecr­e, Milan Nikolicsra és a töb­biekre — s most ismét temettünk. öt nappal ezelőtt — mint már jelentettük, — a ju­goszláv-bolgár határon a tá­­jékoztatóirodás pribékek orvul legyilkolták Milán Milentijevicset a Jugoszláv Slad­­rede­ katonáját, őrségváltás közben a bolgár határőrök tüzet nyitottak és Milentije­­vics­­súlyos fejsebet kapott. Határőrünk nemsokára belehalt sérülésébe s ezzel az el­lenséges gonosztettek száma eggyel szaporodott. A legyilkolt határőr földi maradványait a Bajina Basta környéki Jakaly faluba szállították, s ott elhantolták. Amerre végighaladt a ha­lott határőrt szállító vonat, mindenütt ezren s ezren jöt­tek el a koporsóhoz, hogy el­búcsúzzanak Milentijevicstől, aki a haza védelmében ál­dozta fel fiatal életét, így Pirotban mintegy 5.000 főnyi tömeg vonult el az elesett harcos koporsója előtt. Ha­sonlóképpen sokan kísérték ki a halott Milentijevicset a vasútállomásra. A gyászme­net élén Sztambolics kor­mányelnök koszorúját, vala­mint a Jugoszláv Hadsereg, a határőrök, a tömegszerve­zetek stb. koszorúját vitték. Ott haladtak a gyászmenet­ben a legyilkolt határőr baj­társai is. A vasútállomáson tiltakozó gyűlés volt s Blazse Sztojics, az elesett határőr parancs­noka búcsúzott az elesettől. A szülőkhöz fordulva, a kö­vetkezőket mondta: — Gyászoló család, elvesz­tettétek fiatokat. Milántokat a bolgár tájékoztatóirodások gyilkos keze ölte meg. Azért ölték meg, mert szerette ha­záját s mert hősiesen védte a népfelszabadító háború viv­mányait, amiért ezrek estek el. Milán apja és anyja, le­gyetek büszkék, hogy egy olyan hőst neveltetek fel, aki nem sajnálta fiatal életét fel­áldozni a haza védelmére. Nisben több mint 30.000 polgár fogadta a vasútállo­máson a Pirot felől jövő gyorsvonatot. A koporsót be­vitték a város főterére, ahol nagy tiltakozó gyűlést tar­tottak. Itt is több mint 30.000 ember gyűlt össze és elítélte a bolgár tájékoztatóirodások e legújabb gaztettét. A tiltakozó gyűlés után Nis­ből tovább szállították Mi­lenti­je­vics földi maradvá­nyait. Az elesett határőrt egé­szen szülőfalujáig elkísérte volt parancsnoka és két baj­­társa, akikkel együtt őrkö­dött a határon. Még ataánti nap és beféezik a vetés, Zsedniken Zaedniken befejezés előtt­­ áll a termés betakarítása és­­ a szántás-vetés. A magán-­­ termelők október 18-áig le­szedték a kukoricát. Azóta pedig elvégezték a szántást és a vetést is, később pedig segítettek a szövetkezetek­nek. Ezt a segítséget a helyi népbizottság szervezte meg. A kukoricaszedéssel egyi­­­dőbenn folyt a szántás és ve­tés is, így a „Szlobodá“-ban „Obnová“-ban pedig 500 hol­dat, a „Jugoszláv Hadsereg“ szövetkezetben 250-et, az Obnová“-ban pedig 500 hol­dat. A „Szloboda“ és az „Ob­nova“ szövetkezetben úgy határoztak, hogy november­­ elsejére befejezik a vetést, a­­ „Jugoszláv Hadsereg“ szö­vetkezetben pedig ötödikére. I 7 malac kiiiöninla omliént A becsei „Hős Tito“ terme­lő szövetkezetben N­émedi Sándor sertéstenyésztő hét malacot kapott külön juta­lom­ként, mert túlszárnyalta a mal­acnevelésben megszabott tervet. A terv szerint az idén 170 malacot kellett vol­na fölnevelnie, ő pedig 240- et nevelt föl. Noviszádon ma megnyílik a terhes asszonyok otthona MA Noviszádon új egész­ségügyi intézmény nyílik, a­­mely egyedülálló Vajdaság­ban. Az eddigi városi szülő­otthont (Gajeva 26) átren­dezték­­a terhes asszonyok otthonává s ezt ma átadják rendeltetésének. Már régóta szükség mu­tatkozott egy olyan intéz­mény létesítésére, amely be­fogadná azokat a környék­beli terhes asszonyokat, a­­kiknél előreláthatólag szülés közben komplikációk léphet­nek fel. Gyakran megtör­tént hogy az ilyen rendel­lenességek az anya halálát okozták, mivel a közelben nem volt egy intézmény, a­­hol szakszerű felügyelet a­­latt állt volna. Most — No­viszádon és környékén — az otthon megnyitásával meg­oldják ezt a kérdést. Az újonnan megnyílt in­tézmény szakorvos felügye­lete alatt áll, s a terhes k­egyben csökken a népbizott­ság felelőssége is a mezőgaz­dasági termelést illetően. Az ilyen helytelen álláspont te­szi aztán lehetővé, hogy nem egy helyen az igaerő alig 30 százalékát foglalkoztatják a vetés körül. Akkor, amikor úgyszólván más dolog már nincs is hátra. Tavaly ilyenkor több heve­seg­nőtt tartomá­nyok a szülés kezdetéig az otthonban maradnak, majd átszállítják őket a kórház szülőosztályára. A terhes anyákat az ott­honban általános orvosi vizs­gálatnak vetik alá. Ugyan­akkor a terhességgel kapcso­­­latos betegségeket is gyó­gyítják. Minderről pontos nyilvántartást vezetnek. Az egészségügyi gondozás mel­lett kioktatják a várandós asszonyt arról is, hogy ho­gyan gondozza és etesse gyer­mekét. Egészségügyi és anyavé­delmi szempontból kétség­kívül nagyjelentőségű lesz az új intézmény . Noviszád példája minden bizonnyal ösztönzőleg hat majd Vaj­daság többi egészségügyi köz­­­pontjára is. Mert ilyen in­tézményre nagy szükség van Szuboticán, Zrenyaninban, Zomborban és másutt is, úriunkban mint az idén. Ne­künk pedig mindenképpen el kell érnünk, hogy a ve­tés ennek ellenére se húzód­jon el annyira, mint tavaly Ezt pedig az igaerő teljes ki­használásával érhetjük el. Az iga kihasználását viszont éppen a határidők betartásá­val ellenőrizhetjük legjobb I haar Ezért kell küzdeni a­­ határidők betartásáért! ! Maszadik tárgyalásai növelték a megegyezés kilátásait Washingtonból jelentik. Il­letékes amerikai körökben úgy vélik, hogy Maszadik perzsa miniszterelnök tárgya­lása az amerikai képviselők­kel növelték az angol-perzsa kőolajviszály megoldásának lehetőségeit. Egyes értesülé­sek szerint Moszadik bizto­sította az USA képviselőit arról, hogy Perzsia 400 mil­lió dollár értékű finomított kőolajterméket ad el­ a nyu­gati országoknak és hogy a perzsa kőolajipar termékeit továbbra is a nyugati hatal­maknak juttatja. Az ameri­kai képviselők arra töreked­nek, hogy ezen az alapon hoz­zák közelebb az érdekelt fe­leket. Rövidesen várható, hogy hivatalosan is közzé­teszik Moszadik és Macky amerikai külügyi államtitkár tárgyalásainak végleges ered­ményét. Ugyancsak közzéte­szik az amerikai közvetítés egyes kérdéseivel kapcsola­tos angol álláspontot is. Perzsia megszüntette hadiállltpotát Németországgal Teheránból jelentik. A per­zsa szenátus tegnap elfogad­ta azt a javaslatot, hogy Perzsia formálisan is szün­tesse meg hadiállapotát Né­metországgal. A szenátus jó­váhagyta a Nyugat-Német­­országgal kötött árucsere­­egyezményt, amelynek értel­mében Perzsia és Nyugat- Németország között mintegy 30 millió dollár évi árucse­reforgalom bonyolódik le. Fügépelten békem­ozgalom indul A posta, a villany, a mozi és a színház új díjszabása Színes vendégek Nov­osz­ad­on Inhumes nyerte a zömben tornát Tito marsai sajtóértekez­­és­ei sámán hazai és kül­földi újságírókkal Beográdból jelentik. Tito marsai tegnap a Béli Dvor­­ban sajtóértekezletet tartott, amelyen a hazai és a külföl­di lapok 120 képviselője je­lent meg. A sajtóértekezlet majdnem 4 óra hosszat tar­tott. Tito marsai a megjelen­tekkel folytatott hosszú be­szélgetése alkalmával vála­szolt több belügyi és külpoli­tikai vonatkozású kérdésre. Az intervjút lapunk holnapi­­ számában közöljük. P­riska utazost a Jaroszlav delegácta egy része az UNO közgyűlésére Beográdból jelentik. A JSzNK külügyminisztériuma kinevezte delegációját az UNO november 6-án Páriá­ban kezdődő közgyűlésének hatodik ülésszakára. A dele­gáció élén Edvard Kardely, a JSzNK miniszterelnök­­helyettese és külügyminisz­tere áll. A delegáció tagjai: Milován Gyilasz, a JSzNK kormányának minisztere, Szava Kostanovics, minisz­ter, Ales Bebler, a JSzNK állandó delegátusa az UNO- ban, Beo Matesz külügyi ál­lamtitkár, Milos Minics, a Szerb NK törvényhozási tag□ácsának elnöke, Borisz Zb­­­erl, a Szlovén NK tudomány és kultúraügyi kormánytaná­­csának­­ elnöke, Veljko Mi­­tyunovics, a JSzNK belügy­miniszter-helyettese, Vladi­mir Dedijer, a Nepszkupstina külpolitikai bizottságának titkára, Ivo Vej­voda külügyi államtitkár, Milán Bartos, a külügyminisztérium legfőbb jogi tanácsadója, Kiró Ha­­dzsivaszijev, a külügyminisz­térium osztályfőnöke és má­sok.­­ A delegáció egy része Ed­vard Kardely külügyminisz­ter vezetésével­­ tegnap már el is utazott Párisba. A kül­ügyminisztert és a delegáció tagjait a vasútállomásra Alek­szandar Rankovics belügy­miniszter, Mosa Pijade, a Népszkupszina Prezidiumá­­nak alelnöke, Szvetozár Vuk­manovics, az ipari és építé­szeti kormánytanács elnöke Veljko Vlahovics külügymi­niszter-helyettes és mások kísérték ki. Negyven delegátus már megérkezett Párisba Páriából jelentük. Tegnap a különböző országok 40 de­legátusa már megérkezett Párisba, ahol majd részt­­vesz az UNO Közgyűlésének ez évi ülésszakán. A Páris­ba érkezett delegátusok kö­zött vannak Mexikó, Kuba, Bolívia, Pakisztán, Indoné­zia és Görögország képvise­lői. Az USA f­s szövetségesei kicserélik az atomenergiára vonatkozó tapasz­talataikat Washingtonból jelentik. Truman elnök törvényt írt alá, amelynek értelmében az amerikai kormánynak joga van kicserélni az atomener­giára vonatkozó tapasztala­tait a baráti országokkal. A tapasztalatok kicserélése nem vonatkozik a titkos atomfegy­verekre. Ez az új törvény az első módosítás az atomener­giára vonatkozó 1947-es tör­vényen, amelynek értelmé­ben semilyen adatot sem szabad szolgáltatni az atom­energiáról. Tito marsal beszélget Joseph Bracopssal, a belga szocialista párt vezető tagjával

Next