Magyar Szó, 1951. november (8. évfolyam, 259-283. szám)

1951-11-01 / 259. szám

A posta, távíró és telefon új díjszabása A JSzNK kormányának közlekedésügyi tanácsa 1951 október 22-én hozott 1631 szá­mú határozatában új díjsza­bást írt el­ő a PTT belföldi szolgálatában, amely 1951 no­vember 1-én lép életbe. Az új díjszabás meghozatalá­nak előfeltételei mindazok az intézkedések, amelyeket a gazdaság minden ágában fo­ganatosítanak az árak egy­behangolása érdekében az árak és a piac végleges­ sta­bil­izációja irányában. A posta, táviró és telefon­szolgáltatások új ára­ a kö­vetkező: Ny 111 levelezőlap­­10­ dinár, válasszal együtt 20 dinár. Értéklevelek: az értékleve­lek postadíja két részből éll: a) a súly díjából, vagyis az ajánlott levél súlya szerint fizetendő díjból és b) az érték szerinti posta­díjból áll­ , 500 dinárig 20 din 500.000— 1.000.000 . 600 « Minden további millió, vagy az összeg része, után 200 dinár. . CSOMAGOK DÍJSZABÁSA A postai csomagok posta­költségét képezi a) a súly szerinti postaköltség; b) az érték szerinti posta­költség (ugyanaz, mint az ér­téklevésnél). Folyószámlák befizetése: 50.000.-100.000 - 100 « Minden további 100.000 di­nár, vagy ennek az összeg­nek egy része után még 10 dinár. 50.000— 100­ 000 « 100 « Minden további 100 000 dinár és ezen összeg egyes részei után újabb 10—10 din. Ajánlott továbbítás 35 din. Sürgős továbbítás tevéskül­deményeknél és utalványok­nál 35 dinár, csomagoknál, tekintet nélkül a súlyra 80 dinár. Közönséges távirat: 1 szó 8 dinár, legkisebb díjszabás táviratnál 80 dinár. Sürgős távirat: egy szó 16 dinár, legkisebb díjszabás 160 dinár. Helyi telefonbeszélgetés: a) telefonelőfizetők helyi beszél­getése, ahol automatikus te­lefonközpont van, öt dinár; b) beszélgetés nyilvános te­lefonfülkéből olyan helység­ben, ahol automatikus tele­fonközpont van 5 dinár; c) egy beszélgetés nyilvános te­lefonfülkéből, ahol nincs au­tomatikus telefonközpont 10 dinár. Városközi telefondíjszabás: a) 7—21 óráig, az erősen foglalt időszakban egy be­szélgetés az első zónában, 25 kilométer körzetben, 70 din., a második zónában, 25—50 kilométer körzetben 120 din., a harmadik zónában, 50—100 kilométer körzetben 160 din., a negyedik zónában 100—200 kilométer körzetben 220 din., az ötödik zónában 200—400 kilométer körzetben 280 din., a hatodik zónában 400—600 kilométer körzetben 320 din., a hetedik zónában 600 kilo­méteren felüli körzetben 380 dinár. b) A kevésbbé foglalt idő­szakban 21 órától 7 óráig: első zóna 25 kilométer kör­zetben 50 dinár, második zó­na 25—50 kilométer körzet­ben 80 dinár, harmadik zóna 50—100 kilométer körzetben 100 dinár, negyedik zóna 100—200 kilométer körzetben 150 dinár, ötödik zóna 200— 400 kilométer körzetben 180 dinár, hatodik zóna 400—600 kilométer körzetben 200 di­nár, hetedik zóna 600 kilo­méteren felüli körzetben 250 dinár. Sürgős és nagyon sürgős beszélgetések: sürgős beszél­getésekért kétszeres árat fi­zetnek, a nagyon sürgős be­szélgetések díjszabása pedig az ötszöröse a közönséges beszél­getésnek. Telefonhívás kiértesítése: a­ közönséges beszélgetés ki­értesítése: első zóna 30 di­nár, második zóna 40 dinár, harmadik zóna 50 dinár, ne­gyedik zóna 70, ötödik 90, hatodik 110, hetedik zóna 130 dinár. b) A sürgős telefonbeszél­getés kiértesítése a közönsé­ges értesítés utáni díjszabás kétszerese. Postai értékpapírok és nyomtatványok eladási ára: levelezőlap 2 dinár, közön­séges boríték 6 dinár, posta­­utalvány 2 dinár, telefon­utalvány 2 dinár, csomag­utalvány 2 dinár, értéklevél boríték (kicsi) 2 dinár, érték­levél boríték (nagy) 3 dinár. A levelezőlapra és közönsé­ges borítékra a feladó köte­les ráragasztani a hiányzó ösz­szeget, azaz a levelezőlapok­ra 8, a borítékokra 12 dinár postabélyeget. Levél: . 20 grammig 15 dinár 20—50 « 25 « 50—250 « 40 « 250—500 « 60 « 500—1000 « 150 « 1000—2000 « 200 «­­500—1.000 « 30 «­ 1.000— 5.000 «. 60 « 5.000— 10.000 « 80 « 10.000— 50.000 « 100 « 50.000— 100.000 « 200 « 100.000— 300.000 « 400 « 3 kg-ig 100 din. 3—5 « 120 « 5—10 « 180 « 10—15 « 250 « 15—20 « 300 « Postautalványok díjszabá­sa : 500 dinárig 20 din 500—1.000 « 30 « 1.000— 3.000 « 50 « 3.000— 5.000 « 70 « 1­5000—10.000 « 100 «­­ 10.000— 3. 000­­ « 150 «­­ 30.000— 50.000 « 200 « 500 dinárig 10 din 500—1.000 « 15 « 1.000— 3.000 « 25 « 3.000— 5.000 « 30 « 5.000— 10.000 «. 35 « 10.000— 30.000 « 55 « 30.000— 50.000 « 70 « Folyószámlák kifizetése: 500 dinárig 10 din 500—1.000 « 15­­. . 000—3.000 «. 25 « 3.000— 5.000 « 30 « 5.000— 10.000 «. 35 « 10.000— 30.000 « 55 « 30.000— 50.000 «. 70 « Az áramszolgáltatás ára A Szerb Népköztársaság pénzügyminisztere határoza­tot hozott, a világításra és háztartási célokra szolgáló villanyenergia egységes árá­nak megállapításáról, amely Szerbia területén november 1-én lép érvénybe. Beográd (Zemunnal), Nis és Noviszád népbizottsága területén a vi­­lágítóáram ára kilowattórán­ként 15 dinár, hő és blokk­egységek használatára fo­gyasztott áram kilowattórán­ként 6 dinár, 160 dinár ál­landó havi járulékkal. Bór, Valjevó, Zajecsár,­­ Zrenyanin, Kragujevác, Kru­­sevác, Koszovszka Mitrovica (Zvecsannal), Leszkovác, Pancsevó, Paratyin, Pirot, Rankovicsevó, Szvetoza­­revó, Szmederevó, Szrean­­szka Mitrovica, Szubotica, Csacsak és Sabac nép­­bizottsága területén 170 di­nárt fizetnek a fogyasztók egy kilowattóráért Minden más városi és járási népbi­zottság területén pedig 20 dinárt kilowattóránként, te­kintet nélkül arra, mire hasz­nálják az áramot Azokban a helységekben, ahol a kilo­wattórák eddigi ára maga­sabb az előírt legmagasabb árnál, a régi árak maradnak érvényben______ H ba:­­ azik­r LAPUNK tegnapi számában a „Légoltalmi tanfolyamok kez­dődnek Noviszádon“ című cikkbe sajtóhiba csúszott. A cikkben úgy van feltüntetve, hogy a­­zoknak, akiknek 12 éven aluli gyermekük van nem kötelező IC.—v in a P ' tnr. • *. -­t;o­­ko:i . ni . . .n .gy hangzik, azoknak, akiknek 12 hónapon aluli gyermekük van nem kötelező résztvenni a BAZ tanfol­yamokon. A textil árának csökkentése után nagyobb a felhozatal, esnek az utok a zenden piacon Áremelkedést vártak egy­re a magántermelők és egyes termelő szövetkezetek is Zomborban. Várták a dolgo­zók fizetésemelését, mert ilyen hír terjedt el, hogy majd akkor hozzák fel ter­mékeiket a piacra. Ennek a várakozásnak az lett a kö­vetkezménye, hogy áruhiány keletkezett a piacon, ez vi­szont áremelkedést idézett elő. A krumpli kilója 20, a hagyma pedig 50 dinárra emelkedett, sőt egyesek töb­bet is kértek érte. Hasonló volt a helyzet a kukoricával és a búzával. Ez az áru el is tűnt a piacról. A »Majevica« állami bír­­­tok és a zombori városi és­­ járási termelő szövetkezetek , ’ s elárusító üzleteiben nem volt elegendő áru­­ ahhoz, hogy beleszóltak vol­­­­na a piaci árak alakulásá­­­ba. A »Majevica« állami­­ birtok élelmiszerüzlete ugy­­­szólván üresen állt s csak­­ borsó, sütő-tök és birkatúró - volt kapható. A gakovói »Gra­­­nicsár« állami birtok,, amely­­­­nek szintén ebben az eláru-­­­sitó üzletben kell termékeit­­ árusítania, egyáltalában­­ nem hozott fel semmit. In- i­n­kább a »Bácska«, felvásárló­­ vállalatnak adta az árut ma­gasabb áron, mint amilyen­­ áron üzletében értékesíthet­te volna. A zombori »Bács-­­ ka« felvásárló vállalat felvá­sárlója, dr. Gál György köz­vetített a vállalat és az ál­lami birtok között s ezért a munkáért nem kevesebb mint 150.000 dinár províziót i­s keresett havonta. Természe­­j­e­tesen az ilyen kiadásokat és­­ a felvásárló vállalat egyéb j­ó költségeit a fogyasztó fizet­te meg. A »Bácska« felvá­­■ sárló vállalat, habár elsősor- ’­­ ban Zombort kellett volna „­­­ ellátnia élelmiszerrel, na­­­­gyobb haszon után futva, 1 . inkább más vidékre szállítot­­­ta a termékeket, ahol több 1­­­bet fizettek érte. A járási­­ termelő szövetkezetek szin­­­­tén a felvásárló vállalatok,­­ vagy a zombori járási gépe­­­ öntési alap révén juttatták el­­ termékeiket más vidékre, mi­vel így drágábban értékesít-­­ hették, mint Zombor terü­let . A különféle felvásárló vállalatok felverték a piaci termékek árát. Ily módon a zombori piacon a magántermelők körében­­ megnyilvánult az üzérkedés, s ami nemcsak abban jutott a kifejezésre, hogy felmentek ... az árak, hanem egyesek az­­ árut félretették s vártak a­­ magasabb árakra. Ekkor jött az a­­kormány­­rendelet, amely csökkentette a leg-­­­fontosabb élelmiszerek és­­ textil árát, továbbá a szö-­­ vetségi pénzügyminiszter nyi­­­latkozata az új gazdasági rendszerről. Ennek hatása­­ nyomban észlelhető volt az új piacon. Az árak nem emel­kedtek tovább, a magánter- e mel­ők megsejtették, hogy nem is várható áremelkedés, inkább további árcsökken­tésre lehet számítani. Októ­ber 26-án a Zomborban meg­­­tartott hetipiac helyzete er­­ről tanúskodik. Ugyanis az idén ezen a hetipiacon volt a­­legnagyobb termésfelhozas A kínálat jóval nagyobb volt a keresletnél, ami árcsökkenést és a piac­­ stabilizálását idézte elő. A krumpli ára 18-ról 12 dinárra, a hagymáé 50-ről­­ 1­40-re csökkent. Ezenkívül ku­koncával és búzával megrak­a­kott kocsisorok képződtek.­­ Már 850 dinárra engedték le egy métermázsa csöveskuko­ricának az árát. Nagy volt a kínálat az állatpiacon is. A kövérdisz­­nót kilogramonként 170 di­­náros árban, a szarvasmar­­hát pedig 45 dináros áron vá­sárolták. Egy héttel ezelőtt­­ pedig a marha élősúlyban 70 dinár volt kilónként. Egyetlen terménynek sem­­ emelkedett az ára. Ezúttal a »Bácska« felvásárló vállalat ,kitett magáért. Igaz, hogy­­ előzőleg a városi népbizott- ' ság elrendelte, hogy több ter­ményt hozzon piacra. Ez a felvásárló vállalat, noha » burgonyát 12 dinárért mért®, | nem adta el egész áruját. A termelő szövetkezetek beavat­­­kozása még nem volt hatás­­­­sál az árcsökkenésre, noha a ők is több árut hoztak * * * * * 6 * 8 I piacra, mint ezelőtt. Ez a piac azt mutatta, hogy­­ megkezdődött Zombor­ban a piac stabilizálása. S alacsonyabb színvonala is helyreáll a­­mezőgazdaság^'j termékek és az állam által leszű­ntött legfexito abb éle.«'­­miszerek és textil ára között­t az egyensúly. V. X A színház- és mozijegyek ára Szerbia terü­letén Szerbia kormánya tudo­mány- és kulturügyi tanácsá­na­k elnöke a pénzügyminisz­terrel egyetértésben előírta a kulturális-művészeti ren­­dezmények díjszabását, a­­mely Szerbia területén ez év november elsejétől érvényes. A mozijegyek ára minden elsőosztályú moziban Szer­bia területén a következő: páholy 120 dinár, első hely 90, második hely 60, harma­dik hely 35 dinár. A másodosztályú mozikban a jegyek ára: páholy 100 di­nár, első hely 70, második hely 45, harmadik hely 30 dinár. Harmadosztályú mozik e­­zei­tül nem tesznek. Délelőtti előadásokon 25 szá­zalék kedvezmény adható. Minden rendkívüli előadás­nál, ha nevelési célokat szol­gál (például diákok és kato­nák részére) 50 százalékos engedmény adható. A színházjegyek árát az előadás minősége alapján ha­tározzák meg,­­a szerint, hogy operát vagy drámát mu­tatnak-e be, vendégszerepel­­nek-e az előadásokon hazai vagy külföldi vendégek). Szerbia területén a szín­házak bemutató előadásain a jegyek ára 30—120 dinár, míg a rendes előadásokon 30—80 dinár lesz. Külön meghatározták a beográdi színházak előadásai­nak belépődíját. Külön megállapították a noviszádi Vajdasági Népszín­házban is a jegyek árát. Az opera és drámai­ bemutató­kon a jegyek ára 40—140, más rendes előadásokon pe­dig 30—120 dinár. Bábszínházakban és gyer­­mekszínházakban a belépő­díj felnőtteknek 30, gyerme­keknek 20 dinár. Állami múzeumok, gyűjte­ményének megtekintése fel­nőtteknek 10, gyermekeknek 5 dinár, diákok és katonák csoportlátogatása ingyenes. Az új díjszabás értelmében egyes színházi igazgatóságok­nak, különösen a beográdiak­nak meghagyták, hogy ma­guk határozzák meg a belé­pőjegy árát az előírt árak te­kintetében. Főképpen ők ha­tároznak az egyes helyek árá­ról. Lehetőségük van továb­bá arra, hogy a rendes pro­gramon kívül előadásokat ad­janak diákok és katonák szá­mára vagy nevelési célokra 50 százalékos engedménnyel. A nem­espü­léhoz szükséges okmányok Felhívják azokat a személye­ket, akik a gyermekpótlékról szóló rendelet értelmében jogo­sultak állandó­ gyermekpótlékra, hogy vállalatuk pénztárához nyújtsák be a következő okmá­nyokat: 1. anyakönyvi kivonatot, a gyer­mekről, 2. az illetékes népbizott­ság bizonylatát arról, hogy az illető tartja el a gyermekét. Bi­zonyítékul arra, hogy valaki maga tartja el gyermekét ele­gendő az illető kijelentése, ha ezt a vállalat, az intézmény, a hivatal, vagy az üzemi szakszer­vezet igazolja, 3. vagyoni és jö­vedelmi valamint a családtagok vagyonáról és jövedelméről szó­ló bizonylat, a rendelet 9. sza­kasza értelmében, éspedig a­ nyilatkozat arról, hogy nincs me­zőgazdasági birtokuk, hogy nem folytatnak magán professzioná­lis tevékenységet, illetve nincs vagyon utáni jövedelmük. Ezt a nyilatkozatot hitelesíteni kell két tanúval az előtt a szerv e­­lőtt, amely határozatot hoz a gyermekpótlékra való jogosult­ságról, vagy a népbizottság e­­lőtt, b) ha van gazdaságuk, ma­gán professzionális tevékenysé­get folytatnak vagy más jöve­delmük van — az illetékes nép­bizottság bizonylatát a birtok nagyságáról és jövedelméről a gyermekpótlékról szóló rende­let végrehajtási utasítása 10. sza­kasza értelmében. Hasonlókép­pen bizonyítani kell a háztartás összetételét és a családtagok számát; 4. bizonylatot a gyer­mek iskoláztatásáról illetve ta­níttatásáról a 14 évnél idősebb gyermek számára. 5. Az állan­dó orvosi bizottság bizonyítvá­nyát a munkára való alkalmat­lanságról a 14 évnél idősebb gyermek számára, amennyiben a gyermeket nem iskoláztatják. 6. Az örökbefogadott gyermekek­nél bizonylatot az örökbefoga­dásról. 7. Bizonylatot arról, hogy az apa magáénak elismerte a házasságon kívüli gyermeket (nyilatkozat a bíróság vagy az anyakönyvvezető előtt), illetve az apasági per ítéletét. A­ 4., 5., 6. és 7. Okmányokat csak azok­nak kell beszerezniük, akiknek esete szükségessé teszi ezt. Ha az említett okmányok kö­zül valamelyiket már átadták a vállalatnak, azt nem kell új­ra beszerezni. Mit mond a főbizottság nyilvántartója A zentai járás rákapcsolt Egy nap alatt 37.599 holdat vetettek be Vajdaságban M­­­ovember elején va­­gyunk, a jó gazda ilyenkor már esténként nyu­godtan pipál a kemence mel­lett, mert ami a legfontosabb, a kenyérmag benne van a földben. Zöldelnek is a so­rok, sokat igérő szép zöld színnel. Ezek a gazdák egész bizonyosan a cséplőgép fa­lánál is nyugodtabban vár­ják majd a lefolyó gabonát, mint azok, akik még most is halogatják a vetést. Várnak, mert megszokták, hogy csak akkor látnak neki a munka vetejének, ha már a körmük­re égett a munka. Pedig most már eső is esett, vető­mag is van bőven és az idő is itt van. Nem mondhatjuk mindenkiről, aki eddig még nem vetette el búzáját, hogy nem­ is akarja elvetni, sőt nagyon is el akarja vetni, csak a­ rövidlátása bosszantó. Nem látja, hogy legjobb a búzát októberben elvetni,­­mert csak akkor remélhe­tünk valóban jó termést. Szépen kizöldült a gabona a vajdasági földeken és kü­lönösen most, az esők után fog jól fejlődni és elég erőt gyűjteni az esetleges hideg, dermesztő téli napokra. Nagy szükség volt már az utóbbi napokban a csapadékra és egyes helyeken esett is szép mennyiségben. Például a ver­seci járásban egy nap 15 mm esőt mértek, Vajdaság más helységeiben, így Szuboticán, Noviszádon, Zomborban, Ki­­kindán stb. pedig 5—6 mm volt a csapadék egy napon. Néhol az utóbbi napokban többször is esett, így sokban elősegítette a már elvetett gabona csírázását illetve fej­lődését, na meg azután a szántás is könnyebben ha­lad. Természetes, hogy ezek­­után a vetési eredmények is ugrásszerűen emelkedtek, és ma már Vajdaságban az elő­irányzott területnek több mint egyharmad részét beve­tették és néhány nap múlva felét bevetik. A járások napi telefonjelentése alapján, — nem teljes adatok szerint, — október 27-éig 36 százalék­ban vetettek el, amiből a helyi jellegű állami birtokok és városi gazdaságok 50, a szö­vetkezetek 30, a magánter­melők pedig 40 százalékban teljesítették őszi vetési ter­vüket. Ebbe nincs beleszá­mítva Apatin és Versec vá­ros, valamint az alibunári és belaczkvai járás teljes ve­tési eredménye, mert e vá­rosok, illetve járások mező­­gazdasági hivatalai nem gon­doskodtak arról, hogy bete­kintést kapjanak a vetési munkába. Ezért is van az, hogy amíg a topolyai járás 54, a zentai járás 55 és a zombori járás 55 százalékban teljesítette vetési tervét, ad­dig például az alibunári já­rás 8, a belaczkvai egy és fél és a zemuni járás 3 szá­zalékot mutat ki, noha a va­lóságban egészen máskép van Ilyen volt a helyzet az utóbbi napokig Zentán is. A járási mezőgazdasági hivatal és a szövetkezeti tanács min­dent megtesz hogy idejében elvessenek, és állandóan fi­gyelemmel kíséri a naponta elért eredményeket, ugyan­akkor a városi mezőgazdasá­gi hivatal csak néha, hébe­­hóba szedte össze az ada­tokat és csak sürgetés útján továbbította a főbizottság központi nyilvántartó hiva­talának, így a­ járás máris 'túlhaladta vetési' eredményé­vel a várost, több mint 5%-­­kal, noha a járásban nehe­zebb a helyzet, mert ott a szövetkezetekben sokkal ke­vesebb az iga mint a város­ban. A zentai járás területén az utóbbi hét folyamán 15.000 holdat, Topolyán több mint 12.000 holdat, Szuboticán pe­dig mintegy 14.000 holdat ve­tettek be Lyon oro­­ir' mellett c .'ken a 'órásokban s november elején befejezik a vetést. A vetés legjobban­­ halad Bácskában, százalék­­arányban Zombor város áll az első helyen 70,4 százalékos teljesítményével. Bánátban Zrenjanin város és a knezse­­váci járás vezet. Szerénység­ben leggyengébbek az ered­mények. Az ottani járások közül a fruskagorai járás ve­zet 36,5°/6-os teljesítmény­­nyel. Napról-napra érkeznek a jelentések, hogy hol az egyik, hol a másik szövetkezet, vagy állami birtok már be­fejezte a vetést. Október 27-i napi jelentés szerint egy nap alatt 37.599 holdat vetettek be Vajdaságban, ami csúcs­­teljesítménynek számít az őszi munkákban No de ez az eredmény még mindig nem kielégítő, mert kellő szerve­zés mellett még jobb telje­sítmény is tehetséges. Hogy ez lehetővé váljon, feltétle­nül meg kell szervezni az igák és a traktorok teljes ki­használását oly módon, hogy kölcsönös megsegítés alap­ján a vetési munkából fel­szabadult igát és traktort azonnal át kell vezényelni azokba a termelő szövetke­zetekbe, ahol legnagyobb szükség van rá. Ezért fontos a jó és a“’’kinthelő nyil­vántartás és annak állandó figyelése és elemzése. Balázs Piri György

Next