Magyar Szó, 1951. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1951-12-02 / 284. szám

Áresés Újra áresésről számolha­tunk be olvasóinknak. A textil 15%-kal (a múltkori csökkenéssel együtt egy­negyedével olcsóbb most!), a polivinál termékek 20%-kal, a bor egynegye­dével, a húsáruk 15, a cso­koládé és cukorkák 20%-k­al lettek olcsóbbak december 1-től kezdve. Ahogyan már megírtuk, természetes következmé­nye ez a mezőgazdasági ár­csökkenéseknek. Emlék­szünk még rá jól, amikor felemelték a textil árakat, arra a színvonalra, melyre a mezőgazdasági cikkek emelkedtek. Drága volt bi­zony, de semmivel sem drágább, mint az élelmi­szercikk. Az új intézkedé­sek azonban megtették a magukét. A szolgáltatási díjszabások emelésével, a kötelező felvásárlások jó­részének megszüntetésével stb. esni kezdtek a mező­­gazdasági cikkeik olyan­­­­nyira, hogy most, immár másodszor, le lehetett szál­lítani némely iparcikk árát is. S bebizonyosodott ezzel immár másodszor az is, hogy ez az új pénzügyi politika nem irányul a fa­lusi dolgozó ellen sem. Nem a paraszt életszínvo­nalának csökkentését tűz­te ki céljául, hanem a me­zőgazdasági termelés foko­zását. A hatalmas piaci árak bizonyos mértékben odahatottak, hogy falun nem használták ki eléggé a termelési lehetőségeket. Most, az alacsonyabb árak bizony serkentőleg hatnak majd a termelőre. Mint már megírtuk, évek óta most kezdenek tömegesen hizlalni és libát tömni, ba­romfit tenyészteni piacra is a falvak dolgozói. Mert az aránynak az ipari és a mezőgazdasági cikkek között igazságosnak kell lennie. A dolgozó pa­rasztnak éppen annyival kell hozzájárulnia a kö­zös erőfeszítésekhez, mint a városi dolgozónak. Ezt az arányt a kormány ala­csonyabb árszínvonalon kí­vánja megvalósítani, így kap a pénz nagyobb érté­ket, ami pedig alapvető cél. S e cél elérésében je­lent újabb lépést most ez az említett újabb árcsök­kenés is. Külföldi ünneplésiek november 29-én a CI­SBAN november­­ 2­9 rézegi ünneplése al­kalmából Szrgyán Prica Ju­goszlávia párisi nagykövetté mintegy kétezer vendég ré­szére ünnepi fogadást rende­zett. A fogadáson résztvettek a­Z UNO Közgyűlésén részt­vevő­k több delegáció vezető­je, a francia politikai élet kiemelkedő személyiségei és ö­ sajtó képviselői. A fogadá­son a francia, kormány nevé­ben a frontharcosok minisz­tere és egy tárcanélküli mi­niszter vett részt. Az UNO nevében ott voltak Padillo Nervo a Közgyűlés elnöke, Trygve Lie, az UNO főtitká­ra, Baudet az UNESCO kép­viselője és sokan mások. A Közgyűlésen résztvevő dele­gációk közül ott volt Eleono­ra Roosevelt, Gladwyn Jabb, angol delegátus, jugoszláv részről pedig Edvard Kar­­dely, Milován Gyilasz és dr. A’"' Bebler. L­ondonban Jozse Brilej, Jugoszlávia londoni nagykövete szintén fogadást rendezett november 29-e megünneplése alkalmá­ból. A fogadáson részt vett az angol kormány néhány tag­ja, mintegy száz alsóházi és felsőházi képviselő, Nagybri­­tanniában tartózkodó diplo­máciai kar negyven képvise­lője, az angol tudományos kultur- és közélet számos kiemelkedő képviselője és a sajtó képviselői. A mintegy 1200 venden között volt Aliz hercegnő, VI György angol király rokona, Morgan Phi­lips,­­a laburista párt főtitká­ra és sokan mások. Ry KW DELHIBEN Joszip 193 Gyergya Jugoszlávia indiai nagykövete több mint 500 embert fogadott , novem­ber 29-e megünneplése alkal­mából. A fogadáson Nehru indiai miniszterelnök is részt vett, a kormány, a parla­ment számos képviselőjével e­gyetemben. A jugoszláv nem­zeti ünnep alkalmából a ju­goszláv nagykövet számos üdvözlői évelet és táviratot kapott, amelyben az indiai állampolgárok jókívánságait fejezik ki a jugoszláv népnek. Többek között üdvözlő táv­iratot küldött a delhii szocia­lista párt titkára, az egyete­misták szövetségének titkára B­­ÉCSBEN Viktor Repics nagykövet által rende­zett fogadáson az USA, Nagy britannia és Franciaország ausztriai főbiztosain kívül, rész­t vett Fiegel osztrák kan­cellár a kormány tagjaival, a diplomáciai kar képviselői, továbbá számos közéleti munkás. R­ÓMÁBAN az ünnepi fogadáson az olasz kormány nevében Taviani külügyminiszterhelye­ttes vett részt. Ezenkívül számos mar­gas államvezető, az amerikai, angol, francia, görög, és dél­amerikai diplomáciai képvi­selők és a volt olasz partizá­nok képviselői voltak jelen. M­oszkvában Dr. Gyurics Jugoszlávia moszkvai ügyvivője 1948 u­­tán először rendezett Moszk­vában ünnepi fogadást no­vember 29-e tiszteletére. A fogadáson majdnem minden külföldi állam képviselője részt vett. Köztük az ameri­kai, angol, francia nagykövet és az olasz követ. Egyetlen szovjet, vagy tájékoztatóiro­­dás képviselő sem volt jelen. HAI.AI, a fasizmusra — SZABADSÁG A NÉPNEK: ▼TO. *VF. 284. (2153.) SZÁMII VASARNAP, 1951 DEC. ARA 5 DINAR Üdvöérő távirat kül­földi állam­főktől Beográdból jelentik. No­vember 29-e a jugoszláv né­pek nemzeti ünnepe alkalmá­ból a Népszikupstina Prezi­­diuma külföldről és az or­szágból számos üdvözlő leve­let és táviratot kapott. Dr. Ivan Ribarhoz többek között üdvözlő táviratot küldtek Har­ry Truman az USA elnöke, Vincent Auriol, a Francia Köztársaság elnöke, Miguel Aleman, a Mexikói Egyesült Államok elnöke, Dzselál Bá­jár, a Török Köztársaság el­nöke, Boduin belga király, Julianna holland királynő, (Folytatás a 7. oldalon) Képünk a volt harcosok Beográdban megtartott nemzetközi kongresszusán készült. Albert Morell, a volt harcosok nemzetközi szervezetének elnöke meg­nyitja a kongresszust. Mel­lette jobbról Miloje Milo­­sevics altábornagy, jugo­szláv delegátus. Elfogadta Jugoszlávia javaslatát az ENoSz politikai különbizottsága Két állam ta­rtózkodott­ a szovjet tömb ellene szavazott Párisból jelentik. Az EN­Sz közgyűlése politikai különbizottsága tegnap szavazattöbbséggel elfogadta a jugoszláv határozati javaslatot a Szovjetunió és csatlósai jugoszlávellenes tettei ügyében. A jugoszláv határozatra az ENSZ 50 tagállama szavazott, Irán és Afganisztán tartózkodott, a szovjet tömb öt tagállama pedig elle­ne szavazott. Az ülésen összesen 57 delegáció volt jelen. A szavazást megelőzően Izrael és Kanada képviselője szólt hozzá a határozati javaslathoz s lé­nyegében támogatta Jugoszlávia indítványát. Végül Mi­lován Gyilász delegátus hosszú beszédben vála­szolt a szovjet tömb képviselőinek felszólalására, egyenként megcáfolva érvelésüket. Az elfogadott határozati javaslatot a Közgyű­lés elé terjesztik, amely hivatott véglegesen dön­teni ebben a kérdésben. Jugoszlávia panasza a világ nem­­zetei el­ár­csökkentés (M4 Deg mm - Az UNO politikai különbi­zottságában a jugoszláv pa­nasz vitájában Szobojev szov­jet delegátus felszólalt mind­járt Milován Gyilasz jugo­szláv delegátus kimerítő és bizonyítékokkal alátámasztott első beszéde után Szobojev azzal az állítással kezdte be­szédét, hogy a jugoszláv pa­nasz célja »a közvélemény félrevezetése« és ezért »ez a rágalmazó fellépés lényegé­ben semilyen figyelmet nem érdemel«. Ha a Szovjetunió delegációja — mondotta Szo­bojev — mégis lehetséges­nek tartja, hogy fellépjen ez­zel a kérdéssel kapcsolatban, az a törekvés vezérli, hogy leleplezze a hazugságokat és rágalmakat, megállapítsa a igazságot«... Szobojev tényeket ígért a jugoszláv panasszal szem­ben, de aki azt várta, hogy a szovjet delegátus­­ valóban tényeket szolgáltat, az csaló­dott . Szobojev ugyanis így folytatta beszédét: »Pana­szukban a beográdi rágalma­zók nagy figyelmet szentel­nek a határsértéseknek, arra törekszenek, hogy ezekért a felelősséget Albánia, Bulgá­ria, Magyarország és Romá­nia kormányára hárítsák. A valóságról azonban nem ne­héz meggyőződni. A határin­­cidenseket a jugoszláv kor­mány provokálta ki, ezt bi­zonyítja az a számos inci. Tito marsai, Flosa Pijade és Borisz Kiüríts magas kitüntetésű marsai, a szövetségi kor­mány elnöke, Mos­a Pijade, a Prezidium alelnöke és Bo­risz Kidrics, a gazdasági kormánytanács elnöke átvet­ték dr. Ivan Ribar prezidiu­­mi elnök kezéből az érdem­rendet. Mielőtt átadta volna Tito marsainak az érdemrendet. Ribar elnök néhány kereset­len szóval méltatta­­ a mar­sai érdemeit a népfelszaba­­dító háborúban és a szocia­lizmus építése során, miköz­ben hangsúlyozta: népeink tudják Tito elvtárs érdemeit s a Prezidium éppen népünk kívánságára nyújtja át ezt a magas kitüntetést. Tito elv­társnak. Miután a Prezidium tag­jai is kifejezték Szerencse­s k­ivánataikat a kitüntetettek­­nek, Jovan Veszelinov-Zsar­­ko, a Szerb NK miniszter­­elnökhelyettese, a Harcos Szövetség nevében átnyúj­totta Tito elvtársnak a Szerb Népköztársaságbeli néphősök ké­peit magábafoglaló albu­mot. PÉNTEKEN, Beográdban ünnepi ülést tartott a JSzNK Népszkupstinájának Presi­diums. Ez alkalommal Tito­­­dens, amelyről az albán, bol­­­­gár, magyar és román kor- I­mánynak a jugoszláv kor­mányhoz intézett tiltakozásai szólnak, így 1949-ben Albá­nia határán 124 incidenst provokáltak ki, 1950 tíz hó­napjában 65, 1951 hét hónap­jában pedig 56 incidenst. Tito határmenti szervei megszer­vezték az albán határőrök megölését, támadásokat in­téztek határmenti őrházakra, a Szkadári tavon provoká­ciókat szerveztek. A jugo­szláv repülőgépek berepül­tek albán területre, stb., stb.« Szobojev a fentiekben csak néhány idézetet hozott fel az albán jegyzékekből, így em­lítette az 1951 január 5-i al­bán jegyzéket, amely azt ál­lítja, hogy 1950 december 8- án egy jugoszláv hajó állító­lag albán vizekre hajózott, és említi az 1951 május 26-i jegyzéket, amely arról szá­molt be, hogy állítólag húsa jugoszláv »diverzáns« albán területre hatolt. Ezután Szo­bojev három albán jegyzék­ről is említést tesz, amelyek azzal vádolják a jugoszláv kormányt, hogy repülőgépei megsértették az albán légi­teret. Ezenkívül megemlíti (Folytatás az 5. oldalon) . fi Köztársaság Napját ünnepelte az ország . MÉG talán sohasem ünne­pelte az ország ily bensősé­gesen a Köztársaság Napját, mint az idén, a népi forra­dalom tizedik évfordulója ke­retében. Városban, faluban egyaránt megemlékeztek no­vember 29-éről. Az ünnep előestjén, no­vember 28-án díszgyalást tar­tottak a fővárosban. A beo­grádi Népszínház termében Alekszandar Rankovics, a JKP politikai bizottságának tagja beszélt az egybegyűlt politikai-, kultur-, és közéle­ti munkások előtt november 19 jelentőségéről. Beográdban a JSzNK Nép­­szkupstinája Prezidiuma ün­nepi fogadást rendezett. Este a beográdi Népszín­ház első ízben bemutatta Nye­gos a Hegyek koszorújáét. Hasonló'--' --on ünnepelték valamennyi népköztársaság­ban a győzedelmes népi for­radalom napját. Az újoncok országszerte­ ezen a napon tették le eskü­jüket. S a pionír szervezet új tagjai szintén ezen a na­pon kapták meg kék vagy pi­ros színű kendőiket. Az el­esett hősökről is megemlé­keztek: számtalan emléktáb­lát lepleztek le valamennyi köztársaságban. Vajdaságban, — mint az egész ország területén — a munkástanácsok és az alap­­szervezetek ünnepi ülésein méltatták a nagy napot. Képünk a noviszádi telepi ünnepségen készült: Gyetvai Károly, a Vajdasági Legfel­sőbb Bírósgg alelnöke mél­tatja a nap jelentőségét.

Next