Magyar Szó, 1952. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-01 / 1. szám

E­lvtársit és elvtárs­nők, polgártársak és polgártársnők! Belépünk az új, 1952 esz­tendőbe. Ez lesz a tizen­egyedik forradalmi idősza­­szakuinkban, népi forradal­munk és a mélyreható tár­sadalmi változások idősza­kában. Ez az időszak tele v­olt hősies tettekkel, tele­orradalmi tartalommal,­­ tele tragikus eseményekkel és szenvedésekkel, de tele hazánk dolgozóinak cso­dálatraméltó alkotó szelle­mével is. Ebben a tízéves időszakban, mióta hazánk dolgozói saját kezükbe vet­ték sorsuk intézését, ha­talmas mértékben kifeje­zésre jutott népeink élet­ereje, alkotó képessége és nagy erkölcsi értéke. Ezek azok a tulajdonságok, a melyek szocialista hazánk népeit méltóvá teszik arra, j10£y az emberiség azon leghaladóbb részének so­­raiba lehessen őket hel,­­amely leginkább hoz­ájárul az emberi, társa­­dalomi haladáshoz, és a nő­­közötti békés együtt­működéshez . Az elmúlt tíz esztendő alatt a szocialista Jugoszlá­via dolgozó polgárai nagy és tartós történelmi műve­­ket alkottak, olyan műve­ket, amelyek lehetővé te­szik számunkra, hogy va­lóságunk mindinkább ma­gára öltse azt a formát, amelyet a négyesztendős kurd harcok során szívük­ben és gondolataikban dédel­gettek azok, akik­ ezekért az eszmékért életüket ad­ták és akik életben marad­tak és ma is fáradhatatlanul részt vesznek népeink bol­dogabb jövendőjének épí­tésében. Ennek a tízéves időszak­nak minden esztendeje tar­talmilag gazdag volt, né­melyik nehezebb, némelyik pedig könnyebb volt né­peink életében, különböz­tek egymástól az esemén­y ■©ok tekintetében, de mind­­­g ezek az évek győzelmesek­­ voltak dolgozóinkra nézve. Akár a harctéren, akár a szocializmus építésében en­nek az időszaknak minden esztendejében mind újabb és újabb győzelmeket, mind újabb és újabb sikereket jegyeztünk fel. Az elmúlt 1951 esztendő pedig jelleg­zetes azért, is mert ebben az évben hazánk valósága leginkább ismeretessé vált­­ az egész világon, mert vé­gül a hazánkra vonatkozó igazság a hazugságok és rágalmak sötét jellegein áthatolva eljutott a vilá­gon mindazokig, akik ab­ban a szerencsében része­sülnek, hogy ma hallhatják és láthatják az igazságot. A nemzetközi politikai szín­téren hazánk ebben az év­ben nagy tekintélyre tett szert, nagy erkölcsi-politi­kai sikereket jegyeztünk fel. Népeink még több ba­rátot szereztek a haladó­­szellemű világban és meg­értést is valóságunk iránt. Az elkövetkező 1952. év­ben még nagy feladatok várnak ránk, az ötéves terv befejezésével kapcso­latban. Ezen a téren még némi nehézségek állnak előttünk, de elmondhatom, hogy mindez sokkal köny­­nyebb lesz, mint amilyen a legutóbbi két-három esz­tendőben volt. Azon a leg­nehezebben már túljutot­tunk, ez azonban nem le­het ok arra, hogy ne fe­szítsük meg erőinket még állhatatosabban, még ener­gikusabban, még egysége­sebben és tömegesebben a bekövetkező 1952. évben az ötéves Terv megvalósítá­sával kapcsolatos felada­taink utolsó részének le­küzdése céljából. A fel­adatoknak ez a megvalósí­tása az előfeltétele annak, hogy láthatóan előbbre jut­hassunk —a falu és város dolgozói életszínvonalának­­ felemelése felé-A különböző gazdasági intézkedéseknek, amelyeket a szövetségi kormány tett 1951-ben s amelyeket most fokozatosan megvalósítunk teljes támogatásra és bi­zalomra kell találniok pol­gárainknál. Mindezt egy cél­lal tesszük,­­ hogy minél előbb megteremtsük a szo­cialista Jugoszlávia polgá­rai boldogabb életének min­den előfeltételét. Ha egyes dolgok még nem olyan tö­kéletesek, mint kellene, ezeket helyrehozzuk és ki­javítjuk. Minden csak tő­lünk magunktól, — vala­mennyiünktől függ. Ha dol­gozó közösségünk többet teremt az egyén is többet­­ kaphat — és viszont­­ Munkaközösségeink át­­­­vették a gyárak és a külön­­f­­éle vállalatok igazgatását. Nem fémkohászati üzem magaskohóit ábrázolja ez a kép, amint az első pil­lantásra hinné az ember. Az Arangyelovácon épü­lő kulcsjellegű objektum üzembehelyezett kemen­céjéről készült e felvétel, amelyben a magas hő­mérsékletnek tartósan el­lenálló, a fémkohászat szá­mára nélkülözhetetlen sa­­rroottégla készül, ezáltal szocialista társadal­mi közösségünk nagy sze­repet bízott rájuk, mind­azon javak öntudatos veze­tőinek és megteremtőinek szerepét, amelyek segítsé­gével emelhetjük polgá­raink életszínvonalát. Ez egyik legnagyobb szocialis­ta vívmány, amellyel a bér­munkások szabad termelők­ké válnak, de egyúttal a termelőeszközök uraivá is. Ez azonban ugyanakkor munkaközösségeinkre néz­ve nagy felelősséget is ró a közösség iránt és ezzel tisz­tában kell lenniük s arra kell törekedniük, hogy min­den tekintetben igazolják népi kormányzatunknak és egész társadalmunknak a bizalmát A világ bizonytalanság­gal és rettegéssel lépi át az 1952. év küszöbét és azt kérdezi, várjon mit hoz számára az új 1952. eszten­dő. Megmenthető-e a béke? Úgy vélem, hogy az em­beriségnek hinnie kell sa­ját képességeiben és erejé­ben és hogy megmentheti a békét ha mindazok, akik békét kívánnak tevékenyen fáradoznak ezen, ha egysé­gesek és elhatározottak lesz­nek abban, hogy a háború kivételével mindent meg­tesznek, hogy megfékezzék a háborús provokátort és támadót. A támadó pre­­tenziókkal szemben tanúsí­tott minden gyengeség és az engedményekre kész al­kudozás más népek rovásá­ra csak fokozza az új há­ború, az új katasztrófa esé­lyeit. Én szeretném meggyőzni hazánk polgárait, hogy ma sokkal inkább valószínű mint tegnap, hogy a békét meg lehet őrizni, mert a békeszerető emberiségnek az az eltökéltsége, hogy megőrizze a békét napról­­napra mind erősebb, ami különösen kifejezésre jutott a múlt évben különböző al­kalmakkor Nekünk biza­lommal kell tekintenünk jobb holnapunk felé és nem szabad engednünk, hogy megzavarjanak bennünket erőfeszítéseinkben a hideg­háborúval és a határain­kon történő provokációk­kal. Minden erőnket a szo­cializmus hazánkbeli épí­tésének kell szentelnünk és mindent meg kell tennünk, hogy ezt minden tekintet­ben biztosítsuk. A gyárakban és más mun­kahelyeken dolgozó munká­sok és munkásnők, ti ma szocialista hazátokban a termelőeszközök urai vagy­tok,­­ valósítsatok meg minél előbb minél több és minél jobb minőségű külön­féle terméket hazánk népei javára. Dolgozó parasztok, töre­kedjetek arra, hogy minél több mezőgazdasági termé­ket termeljetek a gyárak­ban, bányákban és más munkahelyeken s a városok­ban dolgozó szocialista dol­gozóink és polgáraink szá­mára. Iskolás ifjak és leányok, tanuljatok szorgalmasan, hogy holnap minél haszno­sabbak lehessetek hazánk­nak. Dolgozó ifjúság, ki sok munkahelyen eddig is remek példát mutattál a munkahősiességből és áldo­zatkészségből, a következő évben is add meg értékes hozzá­jár­ulásodat az ötéves terv megvalósítására irá­nyuló befejező munkaak­ciókhoz. Dicső Néphadseregünk harcosai, altisztjei, tiszt­jei és tábornokai, készül­jetek fáradhatatlanul, hogy bármely pillanatban képe­sek legyetek védeni és megvédeni a szocialista Ju­goszlávia szabadságát, füg­getlenségét és békés alko­tómunkáját! Katonák, al­tisztek és tisztek,a­kik szocialista hazánk határain teljesítetek szolgálatot őriz­zétek határaink sérthetet­lenségét. Valamennyietök­nek és ha­zánk minden polgárának boldog ujesztendőt kívánok. Tito marsal boldog újévet kiván Ajándék naptár Díjnyertes pályamű

Next