Magyar Szó, 1952. február (9. évfolyam, 27-51. szám)

1952-02-01 / 27. szám

Hóvihar és hirtelen olvadás miatt nagy károk az ország egyes része­ken Megszakadt telefon- és villanyvezetékek • Akadályok a vasúti és országúti közlekedésben Zord időjárás, hóvihar tombolt az ország egye© ré­szeiben az utóbbi napokban és nagy károkat okozott. Más helyeken a nagy hó hirtelen olvadása okoz pusz­títást. A hóvihar telefon-, táviró- és villanyvezetéke­ket rongált meg, vasúti és országúti közlekedést aka­dályozott meg és néhol szerencsétlenséget idézett elő, emberáldozatokat is követelt. Horvátországból érkező je­lentések szerint, a hegyes vidékeken két nap alatt több mint egyméteres hó esett. A hófúvások következtében szerdán megszakadt Zagreb telefon és távtu­tó összek­öttie­­tése Szaraiéval, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával. A horvát főváros el volt vágva a külsóságtól, jófor­mán minden telefonvonala megrongálódott. Magában a város telefonhálózatában is nagy kárt okozott a zord idő. Hétezer készülék nem mű­ködött. Jelenleg több mint 400­­telefonista dolgozik a vo­nalak helyreállításán és a katonaság is segít a munká­soknak. Ugyanakkor az Adria fe­löl beáramló meleg szól hir­telen olvadást idézett elő. A nedves hó eltorlaiszolta és járhatatlanná tette a behava­zott szpliti és rijekai vasút­vonalat. A többi útvonalon nagy késéssel közlekednek a vonatok. A nedves hó nagy káro­kat okozott a villany távve­zetékekben is. Zágrábban a távvezeték megszakítása következtében felrobbant egy önműködő transzformátor-központ és e­­miatt a város egy részében nem volt áram. A város ut­cáin elszakadt villanyhuza­lok lógnak, de a járókelőket fenyegető veszélyt már el­hárították. Számos vezeték elszakadása ellenére sem­i­­lyen baleset nem történt Zágrábban. Csak a vidéken, Szamoboron és Dugoszelón és még néhány helyen tör­tént szerencsétlenség, ame­lyek közül kettő halállal vég­ződött. Megszakadt a közlekedés a Szarajevó—Visegrád útsza­kasz egy részén is. A napok­ban hullott nagy hó hirte­len olvadása meglazította a talajt és a legürödülő kőtör­melék mintegy 100 méteren betemetette a vasútvágányt Meszics és Rogatica között. A pályamunkások azonnal hozzáfogtak a törmelék el­­tisztításához. Szerelőmunkások küzdelme hófúvásba A villanyszerelők és a pos­ta igazgatósáig szerelő mun­kásai a legnagyobb hófúvás idején, önfeláldozóan szem­benéztek minden veszéllyel és a hideggel és magas ka­rókon és oszlopokon dolgoz­va siettek helyreállítani a legfontosabb vonalakat. Szlovéniában több ezer munkás éjjel-nappal tisztít­ja a havat a vasútvonalak­ról és a fontos közlekedési utakról.. Az utóbbi három nap alatt lehullott hó lehe­tetlenné tett minden vasúti és országúti közlekedést. Ugyanúgy mint Horvátor­szágban, itt is majdnem min­den telefonvonal megsza­kadt. Nagy erőfeszítések árán a vasúti közlekedés már meg­indult. Beográddal helyre­állították a telefonösszeköt­tetést is. Ljubljana öt vil­lamosjárata közül tegnap csak egy útszakaszon volt közlekedés. Szlovéniában az alacsony hőmérséklet miatt nem olvad a hó és­ nem fenyeget árvíz­veszély. A LEGÖRDÜLŐ KŐTÖRMELÉK BETEMETETT EGY ÚTSZAKASZT A Szarajevó—Mosztár vas­útvonalon Bradina közelében vasúti szerencsétlenség tör­tént. Az Iván hegységen át­vezető fogaskerekű vasútvo­nalon egy tehervonat mozdo­nyának két féke eltört. A lejtőn lefelé rohanó vonat a nagy szebesség folytán a szol­gálati vagonnal és másik két kocsival a szakadékba zu­hant. A szerencsétlenség kö­vetkeztében a mozdonyveze­tő meghalt, öt utas megsé­rült. Új szőlőtelepítések Macedóniában Új szőlőtelepítések lesz­nek Macedóniában. A múlt hónapban 22 millió dinár hitelt kaptak erre a célra. A terv az,, hogy az elkövetke­ző néhány éven belül húsz­ezer hektárral növekedjék a szőlők területe. Az utóbbi két-három évben több mint 2000 hektárral gyarapodott Macedónia szőlészete. ©IVAl© Bomba az árokban MIKOR 1944 szeptem­ber 18-án nagy bom­batámadás érte S­zu­bo­ti­cát, a Martija Gubec utcá­tól kezdve egészen a vasútig számos ház megrongálódott. Az Ivanova utca az előbb említett utcát köti össze a beográdi u­ttal. Erre a terü­letre három bomba esett. Két tő felrobbant, a harmadik azonban nem, mert az utcai árok iszapjába fúródott. Valamilyen ismeretlen ok­ból kifolyólag a bombát nem takarították el. Ez a félton­nás bomba még most is ott rozsdásodik az árok mélyén, s a járókelők gyakran nem is sejtik, hogy mi mellett mennek el Az Ivanova ut­cai lakosok azonban elége­detlenkednek e miatt, hiszen a 10, 12, 3 és az 5 számú há­zak lakói még nagyon jól emlékeznek arra a napra, amikor a bomba lezuhant és az iszap befröcskölte a háza­kat. A helybeli PAZ feladata lenne eltávolítani ezt a bom­bát. Reméljük, hogy ez a kö­zeljövőben megtörténik. (O. Gy.) A Mind elhelt a tavalyi termi­k A bácskapalánkai kerami­­kai- és kőfaragó üzem a múlt évben szép sikereket ért el. Az üzem munkaközös­sége 102 százalékban teljesí­tette tervét. A múlt év ter­mékeit: cserépkályhákat, dí­szes kőkockákat, samottlisztet samottbélelést,­­ az üzem mind eladta. A vállalat veze­tősége, munkástanácsa magá­évá tette az új gazdasági rendszert és arra törekszik, hogy annak megfelelően si­keresen dolgozzon a jövőben is. A munkástanács mostaná­ban tárgyal annak lehetősé­géről is, hogy tudnának-e kivitelre is termelni, mert ezáltal módjukban lenne, hogy többféle nyersanyagot szerezzenek be külföldről. Ha ezt megvalósíthatnák, több lehetőségük lenne az üzem kibővítésére, a választék nö­velésére és a minőségi mun­kára is. C. I. A le­csei Népfront 1500 taggal gyári potroll A BECSEI népfrontszer­vezet nemrégiben megtartot­ta ötödik évi értekezletét. Ez alkalommal Ivan Matyasev, a városi népfrontszervezet eddigi titkára beszámolt a szervezet tavalyi munkájá­ról. Egyik jelentős eredmé­nye a becsei frontszervezet­nek, hogy több mint 1500 új fronttaggal bővítette sorait A beszámoló után vita kö­­vetkezett majd megválasz­tották az 50 tagú új városi frontvezetőséget és határoza­tot hoztak a frontszervezet további munkájáról. D. L., ZENTA, KÉRDEZI: Van-e joga építkezési terve­zeteket készíteni olyan épí­tész technikusnak, aki csak ta­valy fejezte be iskoláit? FELELET: A JSzNK hiva­talos lapja 48/48 számában megjelent és az építkezési tervezésekről szóló szabály­­rendelet értelmében, építke­zési tervek készítésére kizá­rólag az állami építészeti tervező intézeteknek van jo­guk. Egy emeletesnél kisebb épületek tervezését elvégez­hetik ugyan a magánmérnö­­kök vagy állami szakvizsgá­val rendelkező technikusok is, de csak abban az eset­ben, ha erre a Tartományi Főbizottság építészeti fő­­igazgatóságától külön enge­délyt kapnak. -U. SZTEVÁN, NO VISZ AD, KÉRDEZI: Van-e joga ipari hónokra 81 éves anyósának akit ő tart el? FELELET: Közölje velünk vagyoni állapotát, foglalko­zását, továbbá azt, hogy hány családja van és meny­nyi a havi jövedelme. Vala­mint van-e anyósának nyug­díja stb. Ilyen adatok híján nincsen módunkban pontos választ adni kérdésére. M. K., BÁCSKA TOPO­LYA. KÉRDEZI: Mennyi adót kell fizetni öt hold szán­tóföld, egy ház, 11 drb. gyü­mölcsfa, 1 ló, 1 tehén, 1 anyakoca és 12 drb. baromfi után. FELELET: Nálunk úgyne­vezett progresszív, vagyis jövedelem szerinti megadóz­tatás van, ami azt jelenti, hogy a magántermelőnek nem ingatlan és ingó vágyó- I na után, hanem jövedelme után kell adót fizetnie. Jöve­delmét és így adóösszegét is a helyi néphatóság illetékes megállapítani. ÖZV. DR. VARRÓ JÁNOS. NE. BECSE. KÉRDEZI: Igaz-e, hogy kecskét nem szabad tartani és hogy az or­szág egész területéről kiirt­ják a kecskéket. FELELET: Mivel a kecskék óriási károkat okoznak az er­dőkben, mint például Mace­dóniában, Dalmáciában, Bosz­niában és Hercegovinában egész erdőterületeket tettek tönkre, a háború után a szö­vetségi kormány rendeletet adott ki egyes kecskefajok kiirtásáról bizonyos terüle­teken. A Szerb Népköztársa­ság hivatalos lapja 1951 de­cember 11-i számában meg­jelent egy rendelet, melynek értelmében a szövetségi kor­mány korábbi rendeletét ki­terjesztik a Szerb Népköztár­­saság területére is. Ez a ren­delet kimondja, hogy ki kell irtani minden kecskét kivéve a házikecskének egy faját. Itt konkrét a fehérszőrű, szarv nélküli nemesített kecs­kéről van szó, amely kitűnő tejelő és egyáltalán nem ká­ros, mert istállóban és ki­sebb kertekben lehet tartani, mivel megelégszik a legegy­szerűbb táplálékkal. Tekin­tettel arra, hogy az ön kecs­kéje ehhez a fajhoz tartozik, a rendelet értelmében to­vábbra is tarthatja. maiimon mtsuinsifofiah a n­elgjet­ népfrontszer­­vezet plénumái Nemrégiben Mohodon meg­választották a helybeli nép­frontszervezet plénumát.­ Ebből az alkalomból az ed­digi vezetőség beszámolt a tavalyi munkáról. A beszá­molóból kitűnt, hogy a falu­ban közel 2600 ember nem tagja a Népfrontnak, habár javarésze az lehetne. A jelenlévők bírálták az eddigi vezetőség hanyag munkáját, s az újonnan meg­választott plénum feladatul tűzte, hogy az elmúlt évi mu­laszításokat pótolja. (F. I ) S­kerrel vizsgáztak a kishegyesi PAZ tanfolyam hallgatói A napokban megtartották a kishegy­esi PAZ állatvédel­mi tanfolyamának záróvizs­gáját. Mintegy 40 hallgató járt rendszeresen a tanfo­lyamra és sikerrel vizsgázott. A tanfolyam előadója a hely­beli állatorvos volt, a szer­vezőmunkát pedig Faragó Emil végezte. (N. G.) A kikindai asszonyok gyűlése A k­ikindai járás AFZ© bi­zottsága széleskörű gyűlést tartott, amelyen beszámoltak az elmúlt évi munka ered­ményéről. A továbbiakban az új feladatokról volt szó. Legtöbb figyelmet ebben az évben az anya és a csecse­mő védelmének szentelnek majd, s ennek érdekében szá­mos új munkamódszert tár­gyaltak m­eg. Elítélték a zombori borhamisítókat TEGNAPELŐTT a zombo­ri járási népbíróség befejez­te Jena Pekanovics, a zom­bori városi vendéglátóipar igazgatójának és Braniszlav Kronics pincemesternek bűn­tárgyalását. A tárgyalás 60- rán megállapítást nyert, hogy a vádlottak 1947 végé­től 1951 márciusáig rendsze­resen vízzel hígították a sze­szes italokat. A bort 3,8 százalékig, a vermutot pe­dig 15 százalékig vízzel »ke­resztelték«. Az ebből eredő hasznot részben bezsebelték, részben pedig különböző be­vásárlásokat eszközöltek a vállalat részére, valamint megvesztegették a bőrn­agy­­kereskedések alkalmazottait. Ezen kívül jó ismerőseiket ingyen vagy a beszerzési á­­ron látták el itallal. Továb­bá ugyancsak az ismerősök­nek különböző mezőgazda­­sági terményeket juttattak a vállalat gazdaságáról, így például Pusin Zágorkának két 70 kiló© disznót adtak,­­ ezeket mint elhullottakat könyvelték el. A borhamisítással hozzá­vetőleg több mint három millió dinárral károsították meg a közösséget. Az élel­miszer árusításából eredő kár pedig többszázezer di­nárra rúg. A zombori járási népbíró­­ség Alekszandar Sztoicsics elnökletével Pekanovicsot 4 évi, Kronicsot pedig kétévi és négyhavi fogházbüntetés­re ítélte. Zombor város közvélemé­nye megelégedéssel­­ fogadta az ítéletet. 24 új tag 5 nap alatt Novi­knezsevác termelő szö­vetkezetébe, nevezetesen a »Blagoje Nes­kovics«-­ba és az »Ivo Lola Riibár«-ba az utóbbi öt nap alatt 24 új tag lépett be. Ezek közül a »Bla­goje Neskovics« 11, az »Ivo Lola Ribár« pedig 13 taggal szaporodott. Ezekben a szö­vetkezetekben a múlt esz­tendőben a munkanapok ér­téke meghaladta a 450 di­nárt, ami nagy mértékben hatott az újonnan belépett tagok elhatározására. Kis brigádokat alakítanak a noviszádi járás szövetkezetei A noviszádi járásban 11 termelő parasztszövetkezet bevezeti az új gazdasági szám­adást. A szövetkezetek leg­nagyobb része már átszer­vezte a brigádokat é© szá­mos szövetkezet pedig meg­kezdte a tervezést. E szövetkezetek majd mind­egyikében — a munka átszer­vezése folyamán — úgy dön­töttek, hogy kis brigádokat alakítanak, amelyeknek a lét­száma nem haladja meg a 20—30 embert. Körzetesítenten­ a mező­­gazdasági terd­elést Baranyában A mezőgazdasági szakem­berek kutatómunkája szép eredményekhez vezetett Hor­vátországban. Baranya, a Hor­vát Népköztársaság legjobb termőföldje hozamának eme­lésére már elkészítették a tervet. A mezőgazdasági termé­nyek körzetesítésével és a gazdálkodás feltételeinek jó megalapozásával nagy mérték­ben fokozható az állattenyész­tés, az ipari növények, vala­mint a gyümölcs- és szőlő­­termelés. Az ilyen termelésre való áttérést a köztársaság eddigi fejlődése is megkíván­ja. A cukortermelés például a háború előttinél körülbelül két és félszer nagyobb, az olajtermelés háromszor na­gyobb, a gyümölcs- és fő­zelékfélék konzerválása pedig többszörösen túlhaladja a háború előttit. A városok és ipari közpon­tok lakossága a háború után mintegy 300.000-rel emelke­dett. Mindez fokozott és meg­valósítható feladatokat ró a mezőgazdaságra. Restaurálják a dubrov­­niki műemlékeket Dubrovnik bővelkedik ré­gi kulturemlékekben s ezek karbantartása nagy munkát igényel, így például a renes­­szánsz korabeli Spenza-pa­­lota gótikus építményét most állították teljesen helyre s így visszanyerte egykori szép­ségét. A restauráció© mun­kálatok folyamán eltávolí­tották a későbbi korokban hozzáépített részeket. Befe­jeződtek a munkálatok a Mlyet szigetén épült Bene­­dek-rendi kolostor és temp­lom restaurációján is. Ezenkívül különféle más építészeti emlékeket is meg­javítottak, visszaadták régi alakjukat. Többek között pél­dául a templomot fedő cse­repeket kicserélték kőlapok­kal, mert eredetileg i© kő­lapok fedték. A restauráció© munka ú­­jabb felfedezésekkel gazda­gította a régiségtant. A temp­lom falában például ó­ro­mán stílusú kőrészeket fe­deztek fel, amelyeket közön­séges építőanyagként építet­tek­ be. E munkáknak köszön­hető továbbá az is, hogy a mostani kolostor és templom helyén régi maradványokra bukkantak. Rájöttek arra, hogy valamikor régi kolos­tor és egy régi templom állt ezen a helyen, melyek össze­­köttetősben voltak egy bás­tyával s ezzel együtt valami­kor telje© védelmet nyújtot­tak Dubrovnik lakóinak (D.) ÁCS JÓZSEF RAJZA

Next