Magyar Szó, 1952. július (9. évfolyam, 156-181. szám)

1952-07-01 / 156. szám

A szaboticai kirakat­­verseny eredménye A Magyar Ünnepi Játékok alkalmából rendezett gazda­sági hét kapcsán a »Magyar Szó« szerkesztősége kirakat­versenyt írt ki a szaboticai kereskedelmi vállalatok kö­zött, három értékes díjjal. A kirak­atverseny hattagú bi­zottsága dr. Sulman Imre mú­zeumigazgató, Dejanovics Ni­kola, festőművész, Ninkov Lyuba, a városi népbizottság alelnöke, Zecsevics Maja, a »Zagreb« vendéglátó válla­lat igazgatója, Joka István, a »Gra-Mag« kereskedelmi vállalat igazgatója, Marjai Magda, a »Magyar Szó« szu­­boticai munkatársa és Szenes György, a városi gazdasági tanács osztályvezetője a gaz­dasági hét tartama alatt meg­tekintették a kirakatokat és a következő döntést hozták: a 15.000 dináros első dijat, 54 ponttal, a »Gradszka Grozsgyara« Marka Vukovi­­csa 2 szám alatti kirakata kapta; a 10.000 dináros második dijat, 52 ponttal, a »Narodni Magazin« Aljabína 2 szám alatti üzletének 2 számú ki­rakata nyerte; az 5.000 dináros harmadik dijat pedig a »Szuboticski Magazin« Matka Vukovicsa 1 szám alatti »Miada« eláru­­sítóhelyének kirakata nyer­te 51 ponttal. A »Magyar Szó« szerkesz­tősége a díjakat a mai pos­tával küldi el a díjnyertes ke­reskedelmi vállalatai munka­közösségének. lentáit csaknem felét learatták a busának Zentán és a zentai járásban a múlt hó 20-a körül megkez­dődött az aratás. Az őszi ár­pa és a rozs aratását az idén öt nappal előbb kezdték meg, mint tavaly. Mivel az aratásra igen kedvezett­­ az idő, a magántermelők négy nap alatt learatták az árpát és a zalbot. Zentán a több mint 10.000 hold búzavetésnek mintegy 35 százalékát már learatták. A zentai városi „Napredak“ birtokon már be is fejezték az aratást. Ezenkívül befe­jezés előtt áll az aratás Ador­ján, Velebit, és Tresnyevác községekben. Az aratással párhuzamo­san folyik az ugarolás. Zen­tán a learatott területnek több mint felét fölugarolták és bevetették csalamádéval A járásból beérkező hírek szerint egyes helységekben a jövő hét elején próbacsép­­lést tartanak. Palicson nemzetközi laboratórium nyílt a medveszövő lepke tanulmányozására Palicson tegnap ünnepé­lyesen megnyitották a med­­veszövő lepke tanulmányozá­sára létesített nemzetközi la­boratóriumot Az ünnepi megnyitón többek között részt vett Dragoszláv Mutapo­vics, a JSzNK kormánya mezőgazd­asági és erdőügyi tanácsának elnökhelyettese, Riszta Antunovics, Szerbia kormánya mezőgazdasági és erdészeti tanácsának elnöke, M­an Ivanovics­ a szövetsé­gi kormány mezőgazdasági, és erdészeti tanácsa elnökének helyettese, Brana Mioszav­­ljevics, Szerbia mezőgazda­sági főigazgatóságának igaz­gatója, és mások. Jelen volt a megnyitó ünnepségen Ro­bert Lemran, Svájc beográ­di követségének titkára is. A laboratóriumot a beo­­grádi növényvédelmi intézet létesítette abból a célból, hogy a növényi kártevők el­­leni harc hazai és külön 3 szakértőinek lehetővé tegye a medveszövő lepke tanul­mányozását. A laboratórium­ban már meg is érkezett dr. Fritz Bachman svájci szak­értő, aki két hónapig foly­tat tanulmányokat Palicson. A laboratórium igyekszik megtalálni a leghatékonyabb eszközöket a medveszövő lep­ke ellen, amely nagy káro­kat okoz, minthogy több mint ötven féle gyümölcsfát és erdei fát megtámad. Kü­lönösen a kártevő biológiai megsemmisítése terén foly­tatnak kutatásokat. Nemsokára üzembehelyezik a zsupanyai tejporgyárat A napokban üzembehe­lyezik a csupan­yai új tejpor­gyárat. A gyár a kezdetben naponta 22 ezer liter tejet dolgozik fel A tejet Szlavó­nia 5 járásának 20 felvásár­ló állomása biztosítja. Ha a gyár teljes üzemképességgel dolgozik, naponta 30 ezer li­ter tejet feldolgozhat. ­ A­z adai »Dózsa György« termelő szövetkezet ebben az évben még nem vezette be teljesen az új gazdasági számadást. A ter­vei és a kalkulációk azonban nem sokban különböznek a­­zon szövetkezetek kalkulá­cióitól, amelyek az új szám­vitel szerint gazdálkodnak. Ha azonban az ember fi­gyelmesen nézi a terveket, megállapíthatja, hogy ebben a szövetkezetben is — aho­gyan általában azokban a szö­vetkezetekben, amelyek csak részben vezették be az új számvitelt, nehezen lehet el­igazodni abban, hogy egyes kultúrák közül melyiket ki­fizetődő termeszteni és me­lyikre fizetnek rá, mert a kimutatás sok esetben nem úgy mutatja ki a helyzetet, ahogy a valóságban van. A »Dózsa György«-ben az anyagi költségeket nem kul­túrák szerint tervezték, ha­nem először megállapították az egész szövetkezet anyagi kiadását,­­ azt elosztották a szántóföld számával és így kapták meg, hogy mennyi költség esik egy-egy holdra. Nem vették figyelembe azt, hogy egyik kultúrának na­gyobb az anyagi kiadása, mint a másiknak. Egy hold­ra ugyanannyi költséget ter­veztek ha tárgyazzák, ha nem. Tehát figyelmen kívül hagyták a trágya értékét. E­­zért nem is tudhatják pon­tosan, hogy mennyi egy-egy növény termelési költsége. A tervekből az is kitűnik,­­hogy elég könnyelműen bán­tak a normanapokkal. Elő­fordul ugyanis, hogy vala­mely kultúrára kétszer any­­nyi normanapot terveztek, mint más szövetkezetekben, így történhetett meg, hogy a kalkuláció olyan növények termesztésénél is­­ ráfizetést vagy csak nagyon kis jöve­delmet mutat, amelyekről közismert, hogy Vajdaság­ban a legjövedelmezőbb nö­vények, mint a kukorica és búza. De nézzük csak mit mutat­nak a számok. A »Dózsa« szö­vetkezetben 182 hold búzát vetettek és annak a megmun­kálására 2.052,83 normanapot számítottak. Egy normanap értéke 290 dinár, ami azt je­lenti, hogy a búza megmun­kálása 595.320 dinárba kerül a szövetkezetnek. Ehhez még hozzájön az igák normanap­jának értéke, amely 319.180 dinár és a traktoroké, amely 59.388 dinár. Ha ehhez az összeghez hoz A terv szerint a 182 hol­don 1638 mázsa terem. A bú­za mázsáját 1700 dinárért számítják és e szerint a ter­més értéke 2.786.351. Na már most, ha ebből kivonjuk az anyagi kiadásokat és az ösz­­szes normanapok értékét, — ember, iga és traktor — meg­kapjuk, hogy a®búza 413.447 dinár tiszta jövedelmet hoz. Ezek szerint, egy hold búza­föld jövedelme 2.271 dinár. A búza kalkulációja még ugyahogy reális, habár a terv szerint egy holdnek a jövedelme még alacsony, mert például a csantavéri »Haladás« szövetkezetnek mégegyszer ennyit jövedelmez egy hold búzája. A kukorica termesztésénél azonban a kal­kuláció már úgyszólván sem­mi jövedelmet sem mutat ki. Az pedig még nagyon rossz termés esetén sem fordul elő Vajdaságban. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy rosszul terveztek. Például az adói szövetke­zetekben 28,12 n­ormanap kell egy hold kukorica megmun­kálására, amikor a csantavé­­ri »Haladás« szövetkezetben 21,20 normanapot terveztek. Nyilvánvaló tehát, hogy az adai »Dózsa György« szövet­kezetben bőkezűen bánnak a normanapokkal, így aztán nem csoda, ha például a 142 hold kukorica megmunkálására a kimutatás szerint 1,165.890 dinárt köl­tenek. Ha hozzáadjuk az a­­nyagi kiadásokat a termés érték­e is körülbelül ennyi. Hasonló a helyzet az adai »Új Barázda« szövetkezetben is. Itt is ugyanabba a hibá­ba estek, mint a »Dózsa György« szövetkezetben bőkezűen bántak a norma­­napokkal. Ebben a szövet­kezetben egy hold kukorica megművelésére 29,7 norma­­­napot irányoztak elő. E mel­lett még különösen sok nor­manapot számítottak az igák munkájára, így ahogyan most belela­poztunk a két adai szövet­kezet terveibe, azt lehetne mondani, hogy ott bizony nem gazdálkodnak valami jól a normán adókkal Noha a számvitel bevezetése óta van változás ezen a téren is. Még­pedig olyan változás, amely azt igazolja, hogy a tavalyi­hoz viszonyítva jobban gaz­dálkodnak. Az idén például elég mun­kaerő van mind , a két szö­vetkezetben. Tavaly megtör­tént, hogy fontos munka ese­tén is úgy kellett házról-ház­at menni a tagokért, hogy munkára gyűjtsék őket Er­ről most szó sincs, az elmúlt évben volt olyan kukorica, amelyiket egyszer sem ka­páltak meg, míg az idén a cukorrépát is már harmad­szor kapálják. Fontos dolog még az is, hogy megoldották a brigádvezetők problémá­ját, amely egy időben égető kérdés volt a szövetkezeteink­ben. Most már a brigádvezetők is éppen úgy dolgoznak a mezőn, mint bármelyik szö­­vetkezeti tag. Náluk beb­izo­­nyosodott, hogy ha a szö­vetkezetiek jól dolgoznak, nincs szükség ellenőrzésre, a napi nyilvántartást pedig szintén könnyen megoldják. Azt mondják a tagok, hogy náluk nincs nagy munka a nyilvántartással, mert amint befejezték a munkát, már ki is számolja mindenki, azt te, hogy aznap mennyit keresett, így a brigádvezetőnek a na­pi nyilvántartás vezetésére elég az az idő, ami munka­idő után jut neki. Fia az adai »Dózsa György« és az »Új barázda« szövetke­zet körültekintőbben állítja össze a termelési terveket, észszerűbben gazdálkodik a normanapokkal, kalkulációi nem térnének el a valóság­tól. Jobban mondva: be kelle­ne vezetni mindkét szövet­kezetbe a teljes gazdasági számvitelt. G. T .L. I. Bükéinek a normanapokkal -§( V f siitkmarknak esett a lüvedd­emmsBi^ a két adai szövetkezetben ráadjuk az anyagi­­és egyéb vetkezet kiadását 182 hold kiadásokat, megkapjuk a sző búza termesztésére. Anyagi kiadások ............................... 820.820 din Amortizáció .......................................... 105.924 din. Igazgatási költségek ........................ 126.308 din. Általános költségek ........................... 465.738 din. összes kiadás a normanapokon kívül 1,401.033 din. Normanapcsescal együtt a kiadás---- 2,374.904 din. Megkezdődtek a nyilvános adárgyalások Sztojk­án Szaboti­án hétfőn, június 30-án megkezdődtek a nyilvános adótárgyalások. Ezeken a tárgyalásokon a szaboticai kisiparosok adófizetését vitatják meg. A tárgyalásokat a Népkör nagytermében tartják meg délután 4 órai kezdettel a következő sorrend­ben: HÉTFŐN a textiliparhoz tar­tozó iparosok adóját tárgyal­ják meg, férfi- és női szabók, takácsok, paplankészítők, kö­telesek és kötők, kalaposok, kalap divatárusok, gyapjú­­­fonók, kárpitosok, ruhafes­­tők és tisztítók, cérnagomb­­készítők, piaciháló készítők, harisnyajavítók, sapkakészí­­tők. KEDDEN a fémfeldolgozó iparosok, villanyszerelők, ü­­vegesek, kő- és földfeldolgo­zó iparosok, valamint a ko­csisok és mindenféle szállí­tást végző iparosok adóját vi­tatják, (kovácsok, lakatosok, bádogosok, mechanikusok, rá­­dióműszerészek, kazánková­csok, órások, vízvezetéksze­­relők, aranyművesek, élesí­tők, öntők, puskás üresek, vés­miliők, fém­esztergályosok, ön­­gyújtókészítők, szitások, opti­kusok, pléhgombkészítő­k, haj­tükészitők, gyűrű­készítők, síp- és trombitakészítők, vil­lanyszerelők, fényképészek, fésűsök, szappankészítők, lak­közök, üvegcsiszol­ók). SZERDÁN kerülnek sorra az építő iparosok, fafelhős gőzök és a papírfeldolgoz iparosok (kőművesek, szoba­festők, címfestők, ácsok, te­tőfedők, kályhások, gyermek­­játékkészítők, cserepesek, la­psók, cementezők«, asztalosok, faesztergályosok, kádárok fafaragók, bognárok, képrá­­makészítők, kefekötők, kosa­rasok, söprűkék,zöld, hang­szerkészítők, ceruzavédő ké­szítői­, fapapucskészítők, csip­tetőkészítők, aszurafonók, temetkezők, különféle fa­­árukészitők, parkettázók, pa­pírzacskó készítők, papíráru­­­készítők, dobozkészítők, könyvkötők, virágosok, mű­­virágkészí­tők, iga­zolványfe­­dőkészítők). CSÜTÖRTÖKÖN az élel­miszer és bőrfeldolgozó ipa­rosok (pékek,, cukrászok, malmosok, darálósok, cukor­­kakészü­lők, belesek, tejoltó készítők, 'kávészurogát készí­tők és más fűszerkészítők­ (vanília, citrom és hasonlói«) szódások, pálinkafőzők, csép­lőgépesek, cipészek, papucso­­sok, csizmadiák, bocskorosok, szűcsök, szemlekikészítők, szíjgyártók, táskakészítők,­ ostorkészítők, vulkanizálók­, különféle gumitárgykészítők), s végül PÉNTEKEN tárgyalják meg a személyi szolgáltatá­sokat nyújtó iparosok, a sza­badfoglalkozásúak és a töb­bi iparosok adóját (borbé­ly«:: fodrászok, kozmetiku­sok, kéményseprők, ablak­­tip­z­­iók, sír­­­ók, miskáro­­lók, kereskedelmi ügynökök, bírósági tolmácsok, nyelv- és zongoratanárok, orvosok, ál­latorvosok, fogászok, fogtech­­nikusok, dentisták, szülész­­­nők, ügyvédek, másolatké­­pt nY.fi,u pt vendéglősök). Noviszádi frontü­lés az ifjúság nevelése kérdésében Tegnap délután a munkásotthon kistermében a noviszádi népfront­­szervezet plenáris ülést tartott, amelyen — Alekszandar Rankovics az ifjúság neveléséről szóló cikke kapcsán — megtárgyalták az időszerű tennivalókat az ifjúság nevelése terén. A plenáris ülésen részt vettek többek között Radovan Vlajkovics, a városi pártszervezet politikai titkára, Arnold Rajh a vaj­dasági legfelsőbb bíróság bírája, Ljubica D­u­k­i­c­s, a városi AFZs elnöke, majd a tömegszervezetek képviselői, tanárok, gimnáziumi igazgatók, tanítók, jogászok, orvosok, és számos más kultur-, politikai és közéleti munkás. . . Plenans ülést Radovan Vlajkovics nyitotta meg, és elmondotta az összejövetel­nek a célját. Rámutatott arra, hogy ifjú­ságunk a Népi Ifjúság szer­vezetében az elmúlt évek­hez viszonyítva hatalmas ha­ladást tett meg, ami külön­ben záloga annak, hogy ifjú­ságunk sikeresen megbirkó­zik a jelenlegi nehézségek­kel is Tulajdonképpen mik is azok a problémák, ame­lyek napjainkban feszegetik a Népi Ifjúság szervezetét? Legfőbbek a következők: az „„vi­táros hatása az ifju­­ság­eczy részére: a kispolgári szellem és a nyugati reak­ció hatása Nos - mondotta Vlatkovics elvtárs — ennek orvoslására kell találnunk módot és munkaformát. Ezután Ljubica Dukics a városi AFZs elnöknője lé­pett a szónoki emelvényre s ismertette a jelenlevőkkel, hogy az asszonyok szerveze­te Rankovics elvtárs levele után azonnal összeült, hogy megtárgyalja a teendőket. Az AFZs úgy döntött, hogy már a közeljövőben megkez­di a rendszeres előadásokat a szülők részére, amelyen is­mertetik a gyermekek és az ifjúság nevelésének módját és eszközeit. Ezeket az előa­dásokat a tekintélyes kultur­­munkások, orvosok, és má­sok tartják majd. Az aszonyok szervezete ja­vasolja továbbá hogy a no­­viszádi Duna-strand egy ré­szét válasszák el és rendez­zék be az ifjúság részére A tervjavaslat szerint itt az if­júság megtalálná a szórako­zás és a tanulás minden le­hetőségét. A sportfelszerelés­től a könyvtárig minden rendelkezésére állana az if­júságnak. Budai Lajos, a telepi vá­roskerületi község­­elnöke a munkásifjúság problémái­ról beszélt. Rámutatott ar­ra, hogy a külvárosi ifjúság között nagyobb méretű az i­­szákosság mint a belvárosi­aknál, ami többek között az­zal is magyarázható­, hogy ott a külvárosban, mint pél­dául a Telepen, Detelinarán, stb. nincs annyi lehetősé­ge az ifjúságnak, hogy ko­molyabb kultur- és sportéle­tet éljen annál az egyszerű oknál fogva mert erre kul­túr- és sportegyesületek sem nyújtanak kellő lehetősé­get. Arnold Rash többek kö­zött az egyház káros hatásá­ról beszélt. Elmondta, hogy ez a diákok­nál nagyobb mér­tékben érezhető, s egyebek között megemlített egy pél­dát is, hogy miképpen fest a valóságban. Egy tanárról van szó, aki a diákoknak úgy magyarázta, hogy muszáj — hangsúlyozván ezt a szót — muszáj karácsonykor meg­jelenni az iskolában s ő, a tanár pedig másnap, ka­rácsony napján ünneplő fe­kete ruhájában jelent meg az iskolában, ami különben egyáltalában nem volt szoká­sa máskor. Nem kell nagyon hangsúlyozni, hogy egy ta­nárnak ilyen tette — egy ta­náré, akinek példaképül kell, szolgálnia az ifjúság előtt — milyen káros hatást vált ki. Még sokan felszólaltak a vita folyamán, s levonták a következtetéseket a tömeg­szervezetek, iskolák, politi­kai és kulturmi­nkások to­vábbi munkájára vonatko­zóan, az ifjúság további ne­velése terén.

Next