Magyar Szó, 1952. december (9. évfolyam, 287-311. szám)

1952-12-02 / 287. szám

Az önigazgatás néhány fogyaté­kossága a zombori vállalatokban A MUNKAKÖZÖSSÉGEK mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a munkástanács munkája iránt. Az önigaz­gatás, a létjogosultságért való küzdelem, a zombori vál­lalatok munkaegyütteseit ráébresztette jogaikra. Ezért például az idén már jobban megválasztották, hogy kik kerüljenek a munkástanácsba. A termelés során fokozó­dott az érdeklődés a termelékenység, a munka minősége, az áruértékesítés iránt, nemcsak az igazgató bizottságok­nál és a munkástanácsoknál, hanem a dolgozóknál is. Pél­dául a „Báné Szekulics“ fémárugyár és a textilgyár dol­gozói (és más munkaközössé-------------­gek) nemcsak a termeléssel, hanem az áru értékesítésével is foglalkoznak, és követelik a kereskedelmi osztálytól az eredményeket, mert ettől függ további munkájuk. A dolgozóktól ösztökélve, az üzemek munkástanácsai értekezleteit rendszeresebben tartják, mint a múlt évben. A Crvena Zvezda esernyő és bőrdíszmű üzem, a „Glava­­zot“, a „Bane Szekulics“ fém áru üzem , a textilgyár mun­kástanácsa például 9 hónap alatt 12—15-ször tartott össze jövetelt, amelyen a termelé­kenységről, pénzügyi dolgok­ról, munkaszervezésről fe­gyelemről, munkaminőségről, áruértékesítésről és egyéb kérdésekről tárgyalt. A zombori vállalatok mun­kástanácsai tehát főleg a gaz­dasági problémák megoldásá­ra fektettek súlyt, azt gon­dolván, hogy a nem gazdasá­gi jellegű kérdések megoldá­sa tisztán a szakszervezetekre hárul . A munkástanácsok a jövedelem elosztásban látták a dolgozók életviszonyának feljavítását, vagyis a dolgo­zók iránti gondoskodást. Egyes munkástanácsok és igazgató bizottságok nem vi­­­­lágosították fel kellőképpen a munkaközösséget, milyen­ körülmények közt létesítet­ték a különjövedelmet, vál­jon a dolgozók erőfeszítése a monopolisztikus helyzet vagy a kedvező piac révén, és ezért megnyilvánult az a törekvés, hogy a különjöve­delmet teljesen felosszák. Csak a járási szakszervezeti tanács és a városi népbizott­ság gazdasági tanácsának felhívására fordították közér­dekű célokra a ki nem osz­tott különjövedelem egy ré­szét, és az önrendelkezési alapot kommunális építkezé­sekre. A fentiekkel magyarázható az is, hogy egyes munkásta­nácsok kevés figyelmet for­dítottak egészségvédelemre, a szakkáder nevelésre, kultu­rális fejlődésre, jobb munka­viszony megteremtésére, stb. Habár a betegszabadságo­lás a fizetési alapot terheli, a munkástanácsok, és a szer­vezetek nem elemezték a megbetegedések okát, nem tettek lépést ennek csökken­tése érdekében. A „Szloga“ asztalosüzem, a „Bilyana“ vegyipari üzem, a városi vil­lanyipari vállalat, a városi vendéglátóipar, a textilgyár, az esernyő- és bőrdíszmű üzem, a „Bane Szekulics“ fémárugyár, a városi gazda­ság 9 hónap alatt 7 napig terjedő betegszabadságolásért több mint 4.390.000 dinárt adott ki. A vállalati munkástaná­csoknak a jövőben a terme­lésen kívül, a dolgozók élet­­körülményeinek problémái­val is többet kell foglalkozni, mert ez nem kizárólag a szakszervezet feladata. Az önrendelkezési alapot és a különjövedelem egy részét a munkaviszonyok feljavításá­ra, a dolgozók kudarszínvo­­nala emelésére kel fordíta­ni, nem pedig egyéni célok­ra kiosztani. Az igazgató, és igazgatóbizott­­ság­ és a dolgozók, valamint a szakszervezet közötti viszony ál­talában feljavult, azonban egyes üzemekben még mindig fennáll, hogy mindig az igazgatóé a dön­tő szó. A „Majevica“ állami bir­tok igazgatójának önkénye ellen például a Kommunisták Szövet­sége helyi szervezete kezdemé­nyezésére emeltek szót, míg vé­gül leváltották, önkényesség ész­lelhető más vállalatok igazgatá­sánál is. Noha mint megemlítettük a dolgozók fokozottabb mértékben részt vesznek a termelés irányítá­­­sáb­an, a kollektív ellenőrzés, a munkástanács munkája és a tár­sadalmi vagyon felett még nem kielégítő. A dolgozók, illetve a szakszervezetek tudomást szerez­nek a munkástanács határozatá­ról, ezt egyszerűen elfogadják. A szakszervezeti csoportnál nem nyilvánul meg eléggé az egyéni állásfoglalás, ami azt jelenti hogy nem találják fel magukat az új gazdasági rendszerben Volt például eset, hogy egyes ü­zemben jogtalanul, felmondtak egy-egy munkásnak, a szaifószer­­vezet azonban nem lépett köz­be. Ezeket és ezekhez hasonló fo­gyatékosságokat kell kiküszöböl­­niök a zombori vállalatok mun­kástanácsainak, hogy eredménye­sen továbbfejlődhessenek. V. J. Értékes adomány Zombor városának Dr. Frei Imre zombori nyu­galoaazon járási biró lakásá­nak egy része régészeti mú­zeumnak van berendezve. Dr Frei már gyermekkora óta gyűjtötte a bélyeget, külön­féle régészeti tárgyakat, könyveket stb. Ma legalább 15 ezer darab bélyeggel ren­delkezik, melyek között igen ritka példányok is találha­tók. A pénz- és éremgyűjtést dr. Frei még a múlt század vég­én megkezdte. Húsz éven át hetente eljárt Baranyába és a régészeti lelőhelyeket fel­kutatva, gyűjtötte az értékes tárgyakat. Ezenkívül a világ minden részéből vásárolt ré­gi pénzt, úgyhogy jelenleg több mint tízezer darab pénz és érem képezi e gyűjte­ményt. A pénzek között leg­értékesebb a római gyűjte­mény. A régészeti tárgyak számát dr. Frei nem is tudja meg­mondani. A bronzkorból szár­mazó tárgyak világhírűek. Például az időszámításunk előtti IV. századból eredő két lovas teljes felszerelése igen értékes példánya a ré­gészeti gyűjteménynek. Nem kevésbbé értékes azonban dr. Frei többezer kötetre menő könyvtára. A szépirodalmon kívül megtalálunk itt számos tudományos könyvet, ame­lyek igen ritka példányok nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Ezt a többmillió dinár ér­tékű házi múzeumot dr Fr­ei Imre Zombor városénak aján­dékozta. A régiségeket a vá­rosi múzeumban helyezik el, külön, mint dr. Frei Imre osz­tályát. A szépirodalmi köte­teket a városi könyvtár és a magyar kulturegyesület ve­szi át. Értékes adományával dr. Frei jelentékenyen gazda­gította a zombori múzeu­mot. Dr. Frei Imre ISMERETLEN HOLTTESTET VETETT KI A DUNA FUTAKNÁL A NOVOSZÁDI járási népbizott­ság belügyi osztályától, közlés végett, az alábbi közleményt kap­tuk: Ez év július 11-én futaknál a Duna balpartján ismeretlen női holttestet vetett ki a víz A holttest után ítélve a vízbefúlt nő mintegy ötven éves lehetett s őszes haja volt. A holttestet a következő ruhadarabok fedték: fehér lenvászonr­ól készült Ing sötétkékszinü gyapjúpullover, kék szoknya (az egyik világoskékszi­­nü, a másik pedig sötétkék) a derekára pedig egy zacskó volt felkötve. Más tárgyat a helyszín­re való érkezés után a holttest­nél nem találtak. Amennyiben a rokonság közül valaki érentkezik, forduljon a novisznai járás belügyi osztályá­hoz (Petár Drapsin utca 36) a ru­ha felismerése végett. iCandiuc Matci m­eg.menetn­fc Tanácstagokat is választ első ülésén a megalakuló népbizottság Költségmegtérítést kapnak a tanácstagok A nemrégiben megválasz­tott községi népbizottságok­nak — mint már megírtuk — a választások napjától szá­mított 15 napon belül meg kell tartaniuk első ülésü­ket. Ez a dolog, vagyis a népbizottságok megalakulása most van folyamatban köz­társaságunkban. Ezeken az üléseken a mel­lett, hogy megválasztják az elnököt, valamint a három­­öttagú állandó albizottságo­kat, éspedig a határozati és a számviteli albizottságot, megválasztják a tanácsok tagjait is. A törvény szerint minden fejlett község népbizottsága alakíthat tanácsokat, bizo­nyos közigazgatási ügyek in­tézésére. Például gazdasági, egészségügyi, kultur- és köz­oktatási, stb. tanácsokat. A tanács kollégiumi testü­let, amelyet az elnök és 2­6 tag képeznek. A tanács el­nökét a népbizottság választ­ja tagjai sorából, a tanács tagjait pedig a bizottsági ta­gok, a gazdasági és a társa­dalmi szervezetek és intéz­mények képviselői, valamint azon polgárok közül választ­ja, akik egyéni és szakké­pességeikkel elősegíthetik a tanács feladatainak megva­lósítását. A gazdasági és tár­sadalmi szervezetek és intéz­mények képviselőit az illető szervezetek és intézmények előzetes meghallgatása után választja a népbizottság. A tanács tagjává csak olyan polgár választható aki­nek megvannak az előfelté­telei, hogy az illető népbi­­zotság tagjává válasszák. A törvény előírja, hogy a köz­ségi népbizottság elnöke és hivatali alkalmazottai nem lehetnek tagjai a tanácsok­nak, és hogy senki sem le­het tagja több mint két ta­nácsnak. A tanács elnökét és tagjait egy évre választják. A nép­bizottság felmentheti tisztsé­gétől a tanács valamennyi vagy egyes tagjait még a le­telt határidő előtt is. A köz­ségi népbizottság megbízatá­sának lejárta esetén az új népbizottsági tanács tovább működik. A tanácsok a törvényei alapján és a felsőbb állam­­hatósági szervek előírásai, valamint saját népbizottsá­guk előírásai, döntései és irányvonala alapján működ­nek s munkájukért a községi népbizottságoknak felelősek. Munkájukról jelentést ter­jesztenek be a községi nép­­bizottságoknak. Ha a taná­csok munkájuk közben olyan kérdések elé kerülnek, ame­lyek intézésére ők maguk nem jogosultak, akkor be­terjesztik javaslataikat a népbizottságnak. Hogyan dolgoznak a nép­­bizottság tanácsai? Erre a kérdésre a községi népbizoát­ságokról szóló törvény meg­adja a pontos választ. Külön szakasz rendelkezik például arról, hogy a taná­csok üléseken dolgoznak és határoznak. Az üléseket a tanács elnöke hívja össze,a Statútumban előírt határ­időn belül, vagy a szükség­­hez mérten, de mindek­­ép­­pen köteles összehívni a köz­ségi népbizottság elnökének vagy a tanácstagok kéthar­madának követelésére. Az ülésre szóló írásbeli m­eg­­hívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, valamint a napirendi javas­latot. A tanács ülésein a tanács elnöke elnököl. A tanács, il­letve a tanács elnöke bár­melyik ülésen úgy dönthet, hogy a községi népbizottság titkára, vagy valamely más hivatalnoka jelentést tegyen a tanács döntéseinek végre­hajtásáról, vagy valamely más kérdésről, amely a ta­nács hatáskörébe tartozik. A tanács akkor dönthet jog­erősen, ha a tagok többsége jelen van. Szavazás esetén az a javaslat tekintendő el­fogadhatónak, amelyre a je­lenlévő tagok többsége sza­vazott. Ha a tanács bármely tag­jának külön véleménye van, vagy nem egyezik a hozott határozattal, akkor követe­lésére a jegyzőkönyvbe be kell vezetni külön vélemé­nyét, vagy javaslatát. A törvény rendelkezése ér­telmében a tanács tagjainak jogukban áll költségmegté­­rítést kapniuk a tanácsban teljesített munkáért vala­mint joguk van kártérítést kérni az elveszett keresetért, amelyet tanácstagi köteles­ségük miatt vesztettek el. Azok a tanácstagok, akik nem tagjai a népbizottság­nak, éppoly felelősek a mun­ka közben okozott károkért, mint maguk a népbizottsági tagok. Arról a kérdésről, hogy milyen tanácsai lesznek a népbizottságoknak, a községi népbizottság dönt, illetve a népbizottság Statútuma írja elő. A Statútum határozza meg továbbá a tanács tag­jainak számát, hatáskörét és működését is. II babona nem segít, csak növeli a gyermekhalandósétot Egészségügyi kérdések a zombori járási népbizottság előtt A ZOMBORI járási népbi­­zottság nemrégiben megtar­tott ülésén a többi között szó volt a népegészségügy­ről. Dr. Lazics György, a nép­egészségügyi tanács elnöke beszámolt a járás egészség­ügyi helyzetéről és az egész­ségvédelmi szolgálatról. Meg­állapította, hogy a járásban a csecsemőknél legnagyobb a halandóság. Főleg a hely­belieknél. A telepeseknél ala­csonyabb fokon van a tisz­taság, mégis kevesebb gyer­mek hal meg, mert kevesebb köztük az angolkóros. Töb­bet vannak levegőn, nincse­nek úgy elkényeztetve és így nem annyira érzékenyek. Legnagyobb a gyermekha­lálozás Szontán. A szülők orvosi kezelés helyett külön­féle babonákkal igyekeznek segíteni a beteg gyermeken. Rendszerint csak akkor men­nek orvoshoz, amikor már elhatalmasodott a betegség. Részben az orvosok és a töb­bi egészségügyi személyzet mulasztása, hogy nem kere­sik fel a fiatal anyákat, és nem vizsgálják meg őket rendszeresen. Az utóbbi idő­ben azonban igyekeznek hely­rehozni ezt a mulasztást. E­­gészségügyi csoportokat lé­tesítettek az ősz folyamán, amelyek a falusi kultumu­n­kások segítségével megvizs­gálják a gyerekeket és igye­keznek megakadályozni a betegséget. Az egészségügyi szolgálat legnagyobb problémája a személyzet, elsősorban az orvosok hiánya. Ezen felül az orvosok egy része nem végzi elég lelkiismeretesen munkáját. Hiba még az is, hogy a járási egészségügyi állomás vezetője keveset tö­rődött a kutak és illemhe­lyek tisztaságával, s így a já­rásban elterjedt a hastífusz. Az egészségvédelemben az orvosoknak és a többi sze­mélyzetnek nagyobb segítsé­get kellene kapnia a helyi népbizottságok egészségügyi tanácsaitól is. Ezzel kapcso­latban a járási népbizottság egészségügyi tanácsa megbe­szélést tart majd a járás egészségügyi személyzetével és orvosaival, amelyen meg­beszélik miképpen lehetne feljavítani az egészségügyi szolgálatot. emmmm CS. J-NÉ PÁDÉ KÉRDE­ZI: Férjem a helyi földmű­ves szövetkezet téglagyárá­ban mint szerződött munkás volt alkalmazásban. Akkord­ban dolgozott. Október 3-án behívták háromhavi katonai gyakorlatra, a többi munkás pedig még november 1-ig dolgozott. Ugyanis a gyár ek­kor fejezte be az idényt. Sze­retném tudni, jár-e férjem után a fizetés amíg a kato­naságnál van? FELELET: Férjének joga van a fizetésére mindaddig, amíg a katonaságtól haza nem tér, tekintet nélkül ar­ra, hogy a gyár már novem­ber 1-én befejezte a munkát. Ezt a fizetést úgy számítják ki, mintha rendes napi 8 órát dolgozott volna. S. J. ZRENYANIN KÉR­DEZI: öt éve dolgozom a helyi földműves szövetkezet egyik elárusító üzletében. Je­lenleg várandós vagyok, vi­szont a szövetkezet vezetősé­ge fel akarja mondani állá­somat. Szeretném tudni, jo­ga van-e erre a vezetőség­nek? FELELET: Nemcsak a vá­randós anyáknak, de senki­nek sem lehet felmondani a járási szakszervezeti tanács jóváhagyása nélkül.

Next