Magyar Szó, 1953. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1953-03-01 / 59. szám

WAXJLii A rAsnarusKA — 8ZABACS AG A NlmKt sg^B«6aflftggB^ae*d«w||§sÉÉl^ Ankarában aláírták a szabad balkáni államok barátsági és együttműködési egyezményét Az államfők nevében Sztefano Dukosz, Kócsa Popovics és Köprülü írta alá A görög-török-jugoszláv szerződés szövege: Szerződés a barátságról és együttműködésről a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság, a Görög Királyság és a Török Köz­társaság között Megerősítve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elvekbe vetett hi­tet, abban az eltökéltségben, hogy békében éljenek minden néppel és elősegítsék a nem­zetközi béke fenntartását, a közöttünk fennálló baráti viszonyok megszilárdítására irányuló kívánságtól áthatva, abban az eltökéltségben, hogy minden külső erővel szemben megvédik népeik szabadságát és függetlenségét, valamint területi épségüket, abban az eltökéltségben, hogy egyesíteni kívánják erő­feszítéseiket, hogy minél cél­ravezetőbben megszervezzék védelmüket minden külső agresszióval szemben, és hogy tanácskozzanak és e­­gyüttműködjenek minden kö­zös érdekű kérdésben, de fő­ként a védelmükre vonatko­zó kérdésekben, abban a meggyőződésben, hogy népeik és minden sza­badságszerető nép közös ér­dekei megkövetelik a béke és biztonság megőrzésére irá­nyuló célravezető intézkedé­sek megtételét, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 51. szakaszának megfelelően államfők elhatározták, hogy megkötik ezt a szerző­dést és meghatalmazottaik­­ként kijelölték: a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság elnöke: őexcellenciáját Kocsa Po­­povics külügyi államtitkár urat, őfelsége a görögök királya: őexcellenciáját Sztefán Szte­fanopulosz külügyminiszter urat, A Török Köztársaság elnö­­ke:őexcellenciáját Fuad Kö­prülü külügyminiszter urat. Az utolsó napon Ankará­ban várakozással teli volt a légkör. Az egyezmény szöve­gét néhány nappal előbb már jóváhagyták Athénban, de a közvélemény nem rendelke­zett megbízható értesülések­kel arról, hogy mi mindent ölel fel az egyezmény. Az e­­gyezmény elvi jelentőségű bevezető szövegből és tíz sza­kaszból áll és meghatározza a közös együttműködést több területen. A hivatalos és po­litikai köröknél Ankarában keltett első visszhangokból ítélve, az egyezménynek igen nagy jelentőséget tulajdoní­tanak, mert nagy lépést je­lent előre a három balkáni állam együttműködésének további megszervezése felé. Általános az a vélemény, hogy ezzel az egyezménnyel szélesre tárulnak ezen együtt­működés kiterjesztése és meg­szilárdításának kapui. Ennél­fogva várható, hogy az egyez akik, miután benyújtották jogérvényes meghatalmazá­saikat, megállapodtak a kö­vetkezőkben: 1. szakasz Abból a célból, hogy tar­tós módon biztosítsák együtt­működésüket, a szerződő fe­lek megbeszéléseket fognak tartani minden közös érdekű problémáról. A szerződő felek külügy­miniszterei évente egyszer, ha pedig szükséges gyakrab­ban is rendes értekezletet tartanak abból a célból, hogy megvizsgálják a nemzetközi politikai helyzetet és e szer­ződés céljainak megfelelően meghatározott döntéseket hoz­mény aláírását haladéktala­nul követik majd a három kormány megfelelő intézkedé­sei abban az irányban, hogy az egyezmény rendelkezéseit minden téren, főként a közös biztonság terén konkretizál­ják. A politikai megfigyelők annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a há­rom ország ezzel az egyez­ménnyel a legcélravezetőbb és leghelyesebb utat válasz­totta, valamint, hogy ezzel fontos hozzájárulást adnak a béke megszilárdításának ü­­gyéhez. zanak. 2. szakasz A szerződő fele­­rnek szán­dékukban áll továbbra is kö­zös erőfeszítéseket tenni a béke és biztonság megőrzése végett területükön és közö­sen folytatni biztonságuk problémájának megvizsgálá­sát, ideértve a közös védel­mi intézkedéseket, amelyek­re egy ellenük irányuló, nem kiprovokált agresszió esetén szükség mutatkozhat. 3 .szakasz A szerződő felek vezérka­rai tovább folytatják együtt­működésüket abból a célból, hogy a közös egyezményben meghatározott védelmi kérdé­sekkel kapcsolatosan javasla­tokat terjesszenek kormá­nyuk elé, egybehangzó dön­tések meghozatala végett. 4. szakasz A szerződő felek továbbfej­lesztik együttműködésüket a közgazdaság, techni­ka és kul­túra terén, és az olyan ese­tekben, amikor ezt hasznos­nak tartják, célszerű egyez­ményeket kötnek és megte­remtik a szükséges terveket a közgazdasági, technikai és koulturproblémák megoldá­sára. 5. szakasz A szerződő felek kötele­zettséget vállalnak, hogy minden, esetleg közöttük fel­merülő viszályt az Egyesült Nemzetek Alapokmányában előírt békés eszközökkel és a megértés és barátság szel­lemében oldják meg, továb­bá kötelezettséget vállalnak, hogy tartózkodni fognak minden beavatkozástól a má­sik fél belső ügyeibe. 6. szakasz A szerződő felek tartóz­kodni fognak az olyan szö­vetség megkötésétől, vagy a részvételtől, az olyan akció­ban, amely egyikük ellen irányul, vagy az olyan ak­cióban, amely kárt okozhat érdekeiknek. 7. szakasz A szerződő felek mind­egyike feülön-külön kijelen­ti, hogy a közöttük és egy vagy több állam között je­lenleg érvényben lévő se­­milyen nemzetközi kötele­zettségük nem áll ellentét­ben ennek a szerződésnek a rendelkezései­ve. Másrészt kötelezettséget vállalnak, hogy a jövőben nem írnak alá semmiféle nemzetközi kötelezettséget, amely ezzel (Folytatás a 8. oldalon) f-M­­J? Ankarából jelenti a Tanjug. Ankarában, a török külügyi Panfezrérkimban tegnap délelőtt 10 órakor aláírták a Görög Királyság, a Török Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között megkötött barátsági és együttmű­ködési egyezményt. Az egyezményt a három ország külügyminiszterei, Szte­­fanosz Sztefanopulosz, Fuad Köprülü és Kocsa Popovícs írták alá. Fuad Köprülü Kocsa Popovícs Sztefanosz Sztefanopulosz Bék­emű Közös szándékból, közös akarattal, de főként közös érdekből született meg az a­ békemű­, amelyet Jugoszlá­via, Törökország és Görög­ország képviselői tegnap An­karában aláírtak. A népek, az országok összefogása, együttműködése és barátsá­ga mindig fenkölt célja volt a haladó emberiségnek, mindig e felé törekedett. A szabad balkáni országok együttműködése épp ennek a törekvésnek egyik megvaló­sulása a világ e részén, és épp ezért fogadják népeink, valamint a görög és török nép is olyan lelkes megelége­déssel és leplezetlen öröm­mel. És nemcsak ők, de a világ minden békeszerető ha­ladó embere is osztja ezt az örömöt, hiszen az ő érdekeik is azo­nosak a miénkkel, ők is békét és biztonságot kíván­nak. A fenyegető nagy a­gresz­­sziós veszély társította a há­rom országot a közös véde­lem megszervezésére, és egyezményük megkötésével megnyitották a kapuit min­den, békére és együttműkö­désre vágyó ország előtt. A szovjet csizma alatt sínylő­dő csatlósországok népei meg­értik majd ebből, hogy a sza­bad balkáni népek róluk sem feledkeztek meg. És megértik azt is, hogy ez a béke igazi útja és nem a sorozatos provokációk, ellen­séges berepülések, amit pél­dául Rákosiék a napokban is végrehajtottak határainkon Az Ankarában aláírt egyez­mény nem utolsó szó és nem végső cselekedet. Épp az a legfőbb jellegzetessége, hogy szélesen megnyitja az utat a sokoldalú és mindenirányú baráti együttműködés előtt. És a három ország népei ö­­römmel és egymás megbe­csülésével indulnak el ezen az úton, mert az ankarai e­­gyezményen az államfők meg­hatalmazása és a külügymi­niszterek aláírása mellett ott áll szilárdan a negyvenkétmil­liós három ország népeinek jóváhagyása, lelkes helyeslé­se is. Előadás a kongresz­­szusról Noviszádon A Népfront, illetve a Dol­gozó Nép Szocialista Szövet­ségének noviszádi szerveze­teiben megkezdődött a II. Népfrontkongresszus anyagá­nak tanulmányozása. Dé­i­előbb is a kongresszusi kikül­döttek számolnak be benyo­másaikról. A Szocialista Szövetség I­ noviszádi alapsze­rv esetében Zsivojin Boskov főiskolai tanár, kongresszusi kiküldött kedden este 6 órakor tart előadást a Munkásotthon kis termében, ott, ahol az alap­­szervezet értekezleteit szokta tartani. raS­­piai, n­rotMárcius 31-ig válasz­tunk munkást­anácsot szkupszirta képviselői megvá­lasztásának választási járá­sairól és ezt a javaslatát el­juttassa a Szövetségi Végre­hajtó Tanácshoz. Úgyszintén határozatot hoztak a munkástanácsok megválasztásának kiírására a Szerig Nepszkupstina terü­letén. Leszögezték, hogy a választásokat ez év március 31-ig kell lebonyolítani Az idénymunkások vagy a mezőgazdasági és építészeti intézmények munkásai ké­sőbb is megválaszthatják a munkástanácsokat. Ez vonat­kozik azokra a vállalatokra is, amelyek március 81-ig nem készítik el zárszámadá­saikat. A Szerb Népsz.K­apatina végrehajtó tanácsa tegnapi ülésén befejezte a köztár­sasági tanácsok megalakí­tását. A végrehajtó tanács ugyan­ezen az ülésén határozatot hozott a szövetségi Nép- Ára 10 dinár Jegyzék Magyar­ország­hoz Nagy József a krivajai öntözi ki­un­­kálatokról El­eli zene Topolyán A tornyosi birtokról Magyarországi repülőgépek meg­sértették a Jugoszláv légiteret Jugoszláv tiltakozó jegyzék Magyarországhoz Beográdból jelenti a Tanjug. A külügyi államtitkárság jegyzéket in­tézett a beográdi magyar követséghez, erélyesen tiltakozva az ellen, hogy ma­gyarországi repülőgépek február 26-án és 27-én több ízben durván megsér­tették a jugoszláv légitét­et. A jegyzék felsorol több provokációs esetet. Február 28-án délelőtt egy három­­motoros magyarországi bom­bázó négy ízben berepült ju­goszláv területre Szubot­kca körzetében. Ugyanaznap a déli órákban két szovjet tí­pusú Mig-15 gép Rigyica fa­lutól északnyugatra 500 mé­ter mélységbe berepült, majd visszatért Magyarországra. Közvetlenül ezután Zombor környékén három magyar­­országi repülőgép 250 méter mélységben a jugoszláv légi­térbe repült. Másnap, feb­ruár 27-én négy magyaror­szági kétmotoros repülőgép a kora reggeli órákban a ju­goszláv légitérbe repült Fel­ső Leodava környékén. Va­lamivel később újabb négy (Folytatás a 8. oldalon)

Next