Magyar Szó, 1953. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1953-03-01 / 59. szám
A traktorok gazdaságos kihasználásáról C CLUB1NKEN alapjá■ ban véve elég gyengék a munkafeltételek. Először is azért, mert sok az apró birtok a parcellák kicsik, rövidek, alakiak sem felel meg, néha it sem vezet feléjük stb. A szövetkezeti tagok átadták földjüket a szövetkezetnek , azok leginkább sok apró szétszórt parcellából állnak. Ez természetesen megnehezíti a gépmunkát és az többe is kerül. Ahol csak lehet tagosítanak A tagosítás egymaga azonban nem teremti meg a munka legmegfelelőbb feltételeit. Megtörténik, hogy a tagosított parcellákon ugyanőlyan körülmények között dolgozik a gép mint a szétszórt földeken. A dobanováci »Budutynoszt« termelő szövetkezet tulajdonképpen már a megalakuláskor tagosított, mert majdnem az egész falu lakossága szövetkezeti tag. A helyzet azonban mégsem a legmegfelelőbb, amint az első képünkön is látható. 89 hektár földjük 30 parcellából áll, közülük a leghosszabb 380 méter. Azokon a földeken a gép nehezen dolgozhatott. Ha a traktor három barázdás ékévé, szántott, legalább 3340-szer fordult meg, mire elvégezte a munkát.. A parellák végein legalább 10 méteres forgó maradt, és az körülbelül 6,7 hektár. Természetesen ezt is fel kell szántani és így tulajdonképpen nem 89 hektárt, hanem 6,5 hektárral többet szántottak, mint amennyi földjük volt. E mellett a forgószántásokon a traktornak 60-szor kellett megfordulnia. Sokat járt a traktor üresen és így sok időt veszített. A legegyszerűbb számítások mutatják, hogy a rövidebb porcellán jóval több idő vész el, mint a hosszabbakon és ez megmutatkozott a gyakorlatban ie. Az alábbi kimutatásban láthatjuk, hogy a föld hoszszúságától és príoa végétől függően mennyit veszít a traktor üres járással. A traktor járása üresen, (az idő 12—20 százaléka) » » 7—11 . Rövidebb parcellákon még rosszabb az arány. Ha ehhez még hozzáadjuk a barázdálás és a barázda elszántás körüli nehézségeket — egy-egy parcella szántásának kértelor és a végén valamint azt hogy nagyobb a forgó, több földet taposunk a forgással, e mellett még jóval könnyebben tör k az eke - láthatjuk, hogy jóval többe kerül a munka mint amennyi a valódi értéke. A második képen látható, hogyan lehet nagyon egyszerűen és könnyen átrendezni a parcellákat, hogy gépekkel ne vélhessük meg Ugyanazon a földön — ha összevonjuk a parceokat és megváltoztatjuk a gép irányát munka közben — ugyan.^ a gép 50 hektár szántásakor 550-szer fordul meg, a forgó pedig körülbelül 1,8 hektár, vagyis a föld 2,4 százaléka. Ugyanaz a traktor tehát 10 óra munkaidő alatt körülbelül 15 százalékkal kevesebbet forog a parcellák végein és 5 százalékkal kevesebb időt veszit vakbarázdák szántásával. 10 óra alatt tehát 20 százalékkal kevesebb hiábavaló munkát végez és 5 hektár földet ez a* föld helyett és a szántás .•»»*¦»is’&kkal olcsóbb „Szocijaliszticska Polyoprlvreda* v tatjuk) A parcella hosszúsága 500 méter 1000 » 2000 » 3000 » » » 4—6 » » » 3.5—4 « ■4 nagyvirágbol- Ez a »Morgan« fajta ló kiválóan alkalmas lovaglásra és teherhúzásra is... Amerikában nagyon elterjedt a szójabab nagybani termesztése. A szójabab tizenkétszer több olajat tartalmaz, mint a borsó, vagy másfajta bab. A teherautó a kaszáló után halad és azonnal ösz-zegyűjti a terményt is. 22 MI A HOLT LELTÁR? A földbirtok holt leltárába soroljuk a házieszközöket, a földművelési és szállító eszközöket, szerszámokat és gépeket, az állattartásra szolgáló mindennemű felszerelést és berendezést, a magtáreszközöket, a műshelyi berendezéseket és a mellékipari vállalatok leltárát. Hogy mennyi és milyen holt leltár a legmegfelelőbb valamely gazdaság részére, az sok körülménytől függ és arra nézve csak általános szempontokat és szabályokat lehet felállítani. Ami a holt leltár nagyságát illeti, az függ egyrészt attól, hogy milyen gazdálkodást fiztunk, mert minél belterjesebb a gazdálkodás, annál nagyobb holtleltárra van szükségünk. IT_rillHal n. Három parcellával kísérleteztem. Az egyiket csillagfürttel, a másikat szójával vetettem be, a harmadikkal p pedig ellenőriztem, hogy a másik két parcellán milyen eredményt hozott a zöldtrágyázás. Valamennyi parcellát legutóbb 1948-ban trágyázták istállótrágyával. A szőlőben a három kísérleti parcellán minden munkát egyidőben végeztünk. A szőlő kövidinka 120 centiméteres sor- és ugyanolyan növénytávolságra volt ültetve. Mindegyik parcella 200 négyzetméter és mindegyikben 138 tőke van. A szóját és a csillagfürtöt 1950 május 6-án vetettem, mégpedig csillagfürtből 3,40 kilót, szójából pedig 3,65-öt. Kézzel vetettem, és a szőlőföld tiszta, gyommentes volt. Mivel a vegetációs időszakban nem volt elég eső, sem a szója, sem pedig a csilagfürt nem fejlődött ki teljesen. A csillagfürt körülbelül 40 centiméterre, a szója pedig 43 centire nőtt A virágzáskor mindjárt másnap körülbelül 16 centiméterre fölástam a földet. Ásás előtt a csillagfürtből és a szójából és kiszedtem egy négyzetmétert és lemértem. A csillagfürt zöldje gyökérrel együtt 2,57 kiló volt, ez pedig egy hektáron 147,5 méter mázsa. A szója zöld szára, szintén a gyökérrel, egy négyzetméteren 2,61 kiló volt, s az egy holdon körülbelül 150 mázsa. Természetesen esős években jóval több zöld anyag fejlődik. Nem mértem le hogy mennyi nitrogén fejlődött ki a homokföldben a leásott pillangósokból, pedig ezt meg kellene tenni rövidesen, hogy pontosabb és biztosabb adatokat kapjunk a zöld trágyázásról. Október 14-én leszüreteltem a kövidinkát és a lupinával megtrágyázott parcelláról átlag 55 deka szőlőt kaptam. Ez egy holdon körülbelül 22 mázsa, a szójával trágyázott parcelláról pedig 49 dekát egy-egy tőkéről, vagyis körülbelül 19,5 mázsa egy holdon. A harmadik parcellán, — amelyet nem trágyáztam — egy-egy tőkénétlag 45 deka termett, vagyis 18 mázsa egy holdon. Megmértem a szőlő cukortartalmát is. A szójával trágyázott föld termésének cukortartalma 22,3 százalék volt, a savtartalma pedig 6,7 gramm. Annak a szőlőnek a cukortartalma pedig, amelyet csillagfürttel trágyáztam, 21,9 százalék volt, savtartalma pedig 7 gramm. A harmadik, nem trágyázott parcella termésének cukortartalma 22, a savtartalma pedig 6,8 százalék volt Megjegyzem, hogy egy liter mustnak mértem meg a sav- és cukortartalmát. Nézzük most a zöldtrágyázás pénzügyi részét. Egy holdra körülbelül 93 kiló csillagfürt magot vetünk, melynek ára 2139 dinár. A vetés holdanként körülbelül 250 dinárba kerül, a szántás 300 dinár, tehát a kiadás 2.689 dinár. Ha 150 mázsa istállótrágyával trágyáztunk, annak értéke 1950-ben körülbelül 6000 dinár volt. A trágya kihordása a föld megterítése és leszontása körülbelül 4.500 dinár. Az istállótrágyázás tehát 10.500 dinárba kerül, vagyis 7 An d Marral többe, mint az árás. Az istállótűz és a mag is," természetesen jöhet olcsóbb vagy drágább a szerint, hogy vásároljuk-e, vagy magunk termeljük Ezenkívül attól is függ, milyen messze van a föld a tágyateleptől, stb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csak zöld trágY" ,''r »svA«r»i far'r'r'tTO még több ilyen kísérletezést kell folytatni, ami bebizonyítja, hogy melyik növény a legalkalmasabb kisér' ''-•’hetünk lucernával, lóbabbal, takarmányborsóval, stb. Mivel az új gyümölcsösöket és szőlőt nagyobb távolságra ültetik mint eddig, gépekkel is lehet művelni és ez körülbelül felére csökkenti a munkálatokat és ugyanúgy a zöldtrágyázást is. Kísérletezni kellene azzal is, hogyan lehetne kombinálni a zöldtrágyát az istállótrágyával, mikor legalkalmasabb venni a pillangósokat és mikor kell leszántani Annyit mindenesetre megemlíthetek, hogy a zöldtrágyázással sok munkát megtakaríthatunk és akkor is trágyázhatunk,ha nem elég fejlett a jószágállomány.Vége Egy érdekes kisérletezésről Írja: mes Braskó mérnök Az elmúlt héten csak két nap volt némi csapadék , többi napon pedig egyáltalán nem esett. A heti minimális hőmérséklet –4 és +4 Celsius fok között ingadozott. Legalacsonyabb hőmérséklet 21-én, 26-án és 27-én jelentkezett, amikor erősebb zúzmara is volt. A maximális hőmérséklet 6 és 14 fok között ingadozott és 23-án, valamint 24-én elérte a legmagasabb fokot. A viszonylagos nedvesség délután 2 órakor 68 százalék volt. Mivel az elmúlt héten gyorsan felmelegedett a levegő, és nem volt számottevő csapadék, a földművesek folytathatták a félbemaradt munkákat. Hordhatták a trágyát, szánthattak, kiáshatták a gödröket facsemeték ültetésére és ültethették azokat. A traktort ne csak szántásra használjuk, hanem másra is. Amint képünk is mutatja traktorra öntözőberendezést is lehet szerint, amelyet hidraulikus berendezéssel helyeznek munkába. / Olvasóink figyelmére! A Magyar Szó szerkesztősége felhívja a Föld Népe olvasóit, hogy az Uj Faluban eddig megjelent Föld Népe mellékleteket küldje be a szerkesztőségnek. A szerkesztőség DÍJTALANUL félvászonkötésbe bekötteti és DÍJTALANUL visszaküldi az olvasónak. Közöljük továbbá, hogy a jövőben a Magyar Szó vasárnapi számában megjelenő Föld Népe mellékletek összegyűjtött példányait a szerkesztőség szintén díjtalanul bekötteti, miután összegyűlt belőlük egy könyvre való. Ezért: gyűjtse össze és őrizze a Föld Népét, a Magyar Szó vasárnapi szakmellékletét 23