Magyar Szó, 1953. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1953-03-01 / 59. szám

A traktorok gazdaságos kihasználásáról C CLUB1NKEN alapjá­■ ban véve elég gyen­gék a munkafeltételek. Elő­ször is azért, mert sok az apró birtok a parcellák ki­csik, rövidek, alakiak sem felel meg, néha it sem vezet feléjük stb. A szövetkezeti tagok átadták földjüket a szövetkezetnek , azok legin­kább sok apró szétszórt par­cellából állnak. Ez természe­tesen megnehezíti a gépmun­kát és az többe is kerül. Ahol csak lehet tagosítanak A tagosítás egymaga azon­ban nem teremti meg a mun­ka legmegfelelőbb feltételeit. Megtörténik, hogy a tagosí­­tott parcellákon ugyanőlyan körülmények között dolgozik a gép mint a szétszórt földe­ken. A dobanováci »Buduty­­noszt« termelő szövetkezet tulajdonképpen már a meg­alakuláskor tagosított, mert majdnem az egész falu lakos­sága szövetkezeti tag. A helyzet azonban még­sem a legmegfelelőbb, amint az első képünkön is látható. 89 hektár földjük 30 par­cellából áll, közülük a leg­hosszabb 380 méter. Azokon a földeken a gép nehezen dolgozhatott. Ha a traktor három barázdás ékévé, szán­tott, legalább 3340-szer for­dult meg, mire elvégezte a munkát.. A parellák végein legalább 10 méteres forgó maradt, és az körülbelül 6,7 hektár. Természetesen ezt is fel kell szántani és így tu­lajdonképpen nem 89 hek­tárt, hanem 6,5 hektárral többet szántottak, mint a­­mennyi földjük volt. E mel­lett a forgószántásokon a traktornak 60-szor kellett megfordulnia. Sokat járt a traktor üresen és így sok időt veszített. A legegysze­rűbb számítások mutatják, hogy a rövidebb porcellán jóval több idő vész el, mint a hosszabbakon és ez meg­mutatkozott a gyakorlatban ie. Az alábbi kimutatásban láthatjuk, hogy a föld hosz­­szúságától és prío­a végétől függően mennyit veszít a traktor üres járással. A traktor járása üresen, (az idő 12—20 százaléka) » » 7—11 . Rövidebb parcellákon még rosszabb az arány. Ha ehhez még hozzáadjuk a barázdálás és a barázda el­szántás körüli nehézsége­ket — egy-egy parcella szántásának kér­­­tel­­or és a végén valamint azt hogy nagyobb a forgó, több földet taposunk a forgással, e mel­lett még jóval könnyebben tör k az eke - láthatjuk, hogy jóval többe kerül a munka mint amennyi a va­lódi értéke. A második képen látható, hogyan lehet nagyon egysze­rűen és könnyen átrendezni a parcellákat, hogy gépekkel ne vélhessük meg Ugyanazon a földön — ha összevonjuk a parce­okat és megváltoztatjuk a gép irá­nyát munka közben — ugyan­.­^ a gép 50 hektár szántásakor 550-szer fordul meg, a forgó pedig körülbe­lül 1,8 hektár, vagyis a föld 2,4 százaléka. Ugyanaz a traktor tehát 10 óra mun­kaidő alatt körülbelü­l 15 száz­alék­kal kevesebbet forog a parcellák végein és 5 szá­zalékkal kevesebb időt veszit vakbarázdák szántásával. 10 óra alatt tehát 20 százalék­kal kevesebb hiábavaló mun­kát végez és 5 hektár földet ez a­* föl­d helyett és a szán­tás .•»»*¦»is’&kkal olcsóbb „Szocijaliszticska Polyoprlvreda* v tatjuk) A parcella hosszúsága 500 méter 1000 » 2000 » 3000 » » » 4—6 » » » 3.5—4 « ■4 na­gyvirágbol- Ez a »Morgan« fajta ló kiválóan alkalmas lovag­lásra és teherhúzásra is... Amerikában nagyon elterjedt a szójabab nagyba­ni termesztése. A szójabab tizenkétszer több olajat tar­talmaz, mint a borsó, vagy másfajta bab. A teherautó a kaszáló után halad és azonnal ösz-­zegyű­jti a terményt is. 22 MI A HOLT LELTÁR? A földbirtok holt leltárába soroljuk a házieszközöket, a földművelési és szállító esz­közöket, szerszámokat és gé­peket, az állattartásra szol­gáló mindennemű felszere­lést és berendezést, a mag­tár­­eszközöket, a műshelyi be­rendezéseket és a mellékipa­ri vállalatok leltárát. Hogy mennyi és milyen holt leltár a legmegfelelőbb valamely gazdaság részére, az sok körülménytől függ és arra nézve csak általános szempontokat és szabályokat lehet felállítani. Ami a holt leltár nagysá­gát illeti, az függ egyrészt attól, hogy milyen gazdálko­dást fiztunk, mert minél bel­­terjesebb a gazdálkodás, an­nál nagyobb holt­­­leltárra van szükségünk. IT_ri­­llHal n. Három parcellával kísérle­teztem. Az egyiket csillag­fürttel, a másikat szójával vetettem be, a harmadikkal p pedig ellenőriztem, hogy a másik két parcellán milyen eredményt hozott a zöldtrá­gyázás. Valamennyi parcel­lát legutóbb 1948-ban trá­gyázták istállótrágyával. A szőlőben a három kísérleti parcellán minden munkát egyidőben végeztünk. A sző­lő kövidinka 120 centiméte­res sor- és ugyanolyan nö­vénytávolságra volt ültetve. Mindegyik parcella 200 négy­zetméter és mindegyikben 138 tőke van. A szóját és a csillagfürtöt 1950 május 6-án vetettem, mégpedig csillagfürtből 3,40 kilót, szójából pedig 3,65-öt. Kézzel vetettem, és a szőlő­­föld tiszta, gyommentes volt. Mivel a vegetációs idő­szakban nem volt elég eső, sem a szója, sem pedig a csi­lag­fürt nem fejlődött ki teljesen. A csillagfürt körül­belül 40 centiméterre, a szó­ja pedig 43 centire nőtt A virágzáskor mindjárt más­nap körülbelül 16 centimé­terre fölástam a földet. Ásás előtt a csillagfürtből és a szójából és kiszedtem egy négyzetmétert és lemértem. A csillagfürt zöldje gyökér­rel együtt 2,57 kiló volt, ez pedig egy hektáron 147,5 méter mázsa. A szója zöld szára, szintén a gyökérrel, egy négyzetméteren 2,61 kiló volt, s az egy holdon körül­belül 150 mázsa. Természete­sen esős években jóval több zöld anyag fejlődik. Nem mértem le hogy mennyi nit­rogén fejlődött ki a homok­földben a leásott pillangósok­ból, pedig ezt meg kellene tenni rövidesen, hogy pon­tosabb és biztosabb adato­kat kapjunk a zöld trá­gyázásról. Október 14-én leszüretel­tem a kövidinkát és a lupi­nával megtrágyázott parcellá­ról átlag 55 deka szőlőt kap­tam. Ez egy holdon körülbe­lül 22 mázsa, a szójával trá­gyázott parcelláról pedig 49 dekát egy-egy tőkéről, vagyis körülbelül 19,5 mázsa egy holdon. A harmadik par­cellán, — amelyet nem trá­gyáztam — egy-egy tőkén­ét­lag 45 deka termett, vagyis 18 mázsa egy holdon. Megmértem a szőlő cukor­­tartalmát is. A szójával trá­gyázott föld termésének cu­kortartalma 22,3 százalék volt, a savtartalma pedig 6,7 gramm. Annak a szőlő­nek a cukortartalma pedig, amelyet csillagfürt­tel trá­gyáztam, 21,9 százalék volt, savtartalma pedig 7 gramm. A harmadik, nem trágyázott parcella termésének cukor­tartalma 22, a savtartalma pedig 6,8 százalék volt Meg­jegyzem, hogy egy liter must­nak mértem meg a sav- és cukorta­rta­lmát. Nézzük most a zöldtrágyá­zás pénzügyi részét. Egy holdra körülbelül 93 kiló csil­lagfürt magot vetünk, mely­nek ára 2139 dinár. A vetés holdanként körülbelül 250 dinárba kerül, a szántás 300 dinár, tehát a kiadás 2.689 dinár. Ha 150 mázsa istál­lótrágyával trágyáztunk, an­nak értéke 1950-ben körül­belül 6000 dinár volt. A trágya kihordása a föld meg­terítése és leszontása körül­belül 4.500 dinár. Az istálló­­trágyázás tehát 10.500 dinár­ba kerül, vagyis 7 An­ d Mar­ral többe, mint a­z á­rás. Az istállótű­z és a mag is," természetesen jöhet olcsóbb vagy drágább a sze­rint, hogy vásárol­juk-e, vagy magunk termeljük Ezenkí­vül attól is függ, milyen messze van a föld a t­ágya­­teleptől, stb. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy csak zöld trá­gY" ,''r »svA­­«r»i far'r'r'tTO még több ilyen kísérletezést kell folytatni, ami bebizonyít­ja, hogy melyik növény a leg­alkalmasabb kisér' ''-•’he­tünk lucernával, lóbabbal, takarmányborsóval, stb. Mi­vel az új gyümölcsösöket és szőlőt nagyobb távolságra ültetik mint eddig, gépekkel is lehet művelni és ez körül­belül felére csökkenti a mun­kálatokat és ugyanúgy a zöldtrágyázást is. Kísérletez­ni kellene azzal is, hogyan lehetne kombinálni a zöld­­trágyát az istállótrágyával, mikor legalkalmasabb venni a pillangósokat és mikor kell leszán­tani Annyit mindenesetre meg­említhetek, hogy a zöldtrá­gyázással sok munkát meg­takaríthatunk és akkor is trágyázhatunk,­­ha nem elég fejlett a jószágállomány.­­Vége Egy érdekes kisérletezésről Írja: m­­es Braskó mérnök Az elmúlt héten csak két nap volt némi csapadék , többi napon pedig egyál­talán nem esett. A heti mi­nimális hőmérséklet –4 és +4 Celsius fok között inga­dozott. Legalacsonyabb hő­mérséklet 21-én, 26-án és 27-én jelentkezett, amikor erősebb zúzmara is volt. A maximális hőmérséklet 6 és 14 fok között ingadozott és 23-án, valamint 24-én elérte a legmagasabb fokot. A vi­szonylagos nedvesség dél­után 2 órakor 68 százalék volt. Mivel az elmúlt héten gyor­san felmelegedett a levegő, és nem volt számottevő csa­padék, a földművesek foly­tathatták a félbemaradt munkákat. Hordhatták a trá­gyát, szánthattak, kiáshatták a gödröket facsemeték ülte­tésére és ültethették azokat. A traktort ne csak szántásra használjuk, hanem másra is. Amint képünk is mutatja traktorra öntözőberendezést is lehet szerint, amelyet hidraulikus berendezéssel helyeznek munkába. ­ / Olvasóink­ fig­ye­lm­ére! A Magyar Szó szerkesz­tősége felhívja a Föld Né­pe olvasóit, hogy az Uj Faluban eddig megjelent Föld Népe mellékleteket küldje be a szerkesztőség­nek. A szerkesztőség DÍJ­TALANUL félvászonkötés­­be bekötteti és DÍJTALA­NUL visszaküldi az olvasó­nak. Közöljük továbbá, hogy a jövőben a Magyar Szó vasárnapi számában megjelenő Föld Népe mel­lékletek összegyűjtött példányait a szerkesztőség szintén díjtalanul bekötteti, miután összegyűlt be­lőlük egy könyvre való.­ Ezért: gyűjtse össze és őrizze a Föld Népé­t, a Magyar Szó vasárnapi szakmellékletét­ 23

Next