Magyar Szó, 1953. június (10. évfolyam, 149-178. szám)
1953-06-01 / 149. szám
Nehogy összetévesszen a régivel Leváltják a régi brigádvezetőket — Újabb bizotság — „Szabadság“ lesz a szibobráni „Tuti" — Családi pótlék - Terveztetések a Jövőre — így kezdi munkáját egy új szövetkezet lőször, mikor szóbajött az átszervezés — mert szóbajött nyomban a rendelet megjelenése, után — a tagok csak hallgattak. Belecsapott a menykü a nyavalyába. — így a többség. Pedig a szibobráni „Tűk“ nem volt éppen olyan rossz szövetkezet. Alakítottak egy bizottságot, s a bizottság tartott egy ülést, de nem határozott semmit. Azt mondják nem is volt az olyan rendes bizottság. Alapszabályt kellett volna csinálni de nem volt szakértő. Másodszor, mikor összejöttek volt szakértő, de nem voltak bizottsági tagok. Harmadszor pedig sem szakértő, sem bizottsági tag nem akadt. Szóval így ment először. Az idő lassan múlott- Az emberek dolgoztak a földeken, de hogy dolgoztak! Úgy, mint soha eddig. Valahogy mindenkinek megjött a kedve. Az irodán szaporodtak a kilépési kérvények. Már 176 volt. • Az átszervezésről az első kudarc után egy szó sem esett Akik nem adták be a kérvényt, zúgolódtak. Mi lesz? Mi lett? Hát az lett, hogy alakult meg egy átszervezési bizottság. 60 kisbirtokos és földnélküli szövetkezeti tag kezdeményezte ennek a bizottságnak megalakítását- Beválasztották Dudás Györgyöt, Könnyű Jánost, Puskás Imrét, Urbán Ferencet, Kopkirszki Nikolét és még többeket. De nem választották be Ninkov Dinót, Gáspár Lajost és Draglija Milánt. Miattuk ■ment tönkre a „Tűk“ — így mondták a tagok. Gáspár Lajost nyomban leváltották brigádvezetői tisztségéről, mire ő azonmód benyújtotta kilépési kérvényét, hogy hát ha nem lesz brigádvezető, akkor szövetkezeti tag sem akar lenni. GO AZT mondják, ha valaki hamar felkerül a polcra, hamar megszédül ottan. Ez történt a „Tűk“ néhány brigádvezetőjével, Ninkov Dinóval, Gáspár Lajossal és Draglija Milánnal. Ninkov Dinó szidalmazta a tagokat, mindenkit lekulákozott. Ki akart volna vele egy szövetkezetben maradni. Gáspár Lajos csaláshoz folyamodott. Nem jegyezte pontosan a ledolgozott munkanapokat, amiből a hónap végén rendszerint keveredés, lármaés veszekedés származott. Draglija Milán pedig különbséget tett a brigádtagok között. Egyiknek nagyobb hasznot biztosított mint a másiknak Megtörtént az is, hogy mikor az egyik tag, a terv szerint hozzájutott az igához, hogy megművelje házimajorságát, jött Oraglija, elvette tőle az igét és odaadta egy másik tagnak. Már annak, aki neki jobban tetszett. Ki akart volna ilyen emberekkel egy szövetkezetben maradni. Még a földnélküliek is az°n gondolkoztak, hogy beadják a kilépési kérvényt. Sokan be is adták. Könnyű János is beadta, de hogy Gáspárt leváltották és az átszervezési bizottság komolyan munkához látott. Könnyű János visszajött a szövetkezetbe- Most bizottság 50 tag és 60 kisbirtokossal és földnélkülivel az uj szövetkezet megszervezésén fáradozik. Ennek az uj szövetkezetnek még a régi neve sem marad meg Annyira uj tesz _ nevet Könnyű János. A . ú uj szövetkezetnek, mely a „Tűk“ helyébe , lest valószinüleg „Szabadság" lesz a neve Már elkészítették az alapszabályt, de az átszervezési bizottság még dolgozik. Van egy-két érdekes dolog, amiről szólnunk kell egyszer, mert jellemzőek az új szövetkezetre- Tekintve, hogy a szövetkezet zömét földnélküliek és kisbirtokosok képezik, a kézimajorság terjedelmét a szövetkezet határozza meg. Mégpedig: a családtalan tagnak fél hold, a háztartást vezető, de nőtlen tagnak egy hold, a két-három családosnak 1 lánc, a háromnégy családosnak pedig egy hektár. A házimajorség minimuma fél hold, a maximuma pedig egy hektár. CD Ebben a szövetkezetben lesz családi pótlék is. Pótlékot a harmadik családja után kaphat a szövetkezeti tag, mégpedig a keresete után. A családi pótlék nem lehet kevesebb a szövetkezeti tag összkeresetének 16 százalékánál és nem lehet több az összkereset 25 százalékánál. Úgy látszik az átszervező bizottság igen nagy súlyt fektetett a társadalmi kérdések tisztázására. De ez nem jelenti azt, hogy minden mást szem elől tévesztettek. Sőt! Igen élénk vita folyt a termelés problémáiról. Sok-sok javaslat hangzott el máris. S a javaslatokból egy-kettő papírra kívánkozik. Eddig a szövetkezeti földek nagy része a »Tűk” határrészben volt. Az új szövetkezet ezeket a földeket most kiadja a kilépő tagoknak, a közös gazdálkodás céljára pedig 600 holdat szakít le egytagban, a kisjáráson. Ezen a földterületen ugyanis nyolc tanya van, ami nagyban elősegíti az állatállomány fejlesztését. A kilépő tagoknak nem adnak ki jószágot, csupán az eddig ki nem fizetett állatok ellenértékét téríti meg a szövetkezet. Nem akarják megcsonkítani a marha- és a sertésállományt, de az igás állatok, a lovak egy részét kiadják. Ezt a gépesítés tette lehetővé. A jövőben csak a könnyebb mezőgazdasági munkákat végzik igával. Azután egy 30 holdnyi akácerdő, jobban mondva akáctelepítés kérdését tisztázták. Ugyanis a szövetkezeti földek körül akácerdőt létesítenek. Ebben háromféle hasznot látnak. Az első — ami a szemnek is tetszik — megváltozik a birtok külseje. Másodszor nagyobb méretű méhészetet akarnak létesíteni, harmadszor pedig néhány év múlva nagyobb menynyiségű ipari fához jutnak, ami nélkülözhetetlen lesz az építkezéseknél, valamint a szerszámok megjavításánál. Urbán Ferencnek van még egy javaslata, (amit még nem terjesztett elő, de a legközelebbi összejövetelen már elmondja), hogy párholdnyi eperfa-erdőt kell létesíteni. Nem epret akarnak termelni, sem törzset, hanem vesszőt és levelet. Minden évben visszametszenék a gallyakat, hogy a következő tavaszon még több és dúsabb hajtás fakadjon. Mondani sem kell, hogy Urbán Ferenc a selyemhernyó-tenyésztésre gondolt. Hogy a szövetkezet ezzel felaprózná magát ? Tévedés. A szövetkezet szövetkezet marad, de a szövetkezetnek mindig lesznek idősebb tagjai, akiknek a kapa és a kasza nehéz lesz, lesznek olyan tagjai is a szövetkezetnek, akik még nem értek meg a kapára és a kaszára, hát miért nem biztosítanánk az ilyen tagoknak állandóan kifizetődő és könnyebb munkát, így kezdi működését egy új szövetkezet, amely még nevét is megváltoztatta, nehogy valaki véletlenül is öszszetévessze a régivel. PETKOVICS Kálmán Vita az üzemigazgatásról Szuboticén ZUBOTICÁN a munkástanácsok és az igazgatóbizottságok elnökei szerdán megbeszélést tartottak a munkásotthonban. A szuboticai szakszervezeti tanács előzetes ülése alapján került sor erre a megbeszélésre, melyen a munkaközösségek munkamódszereit és a hiányosságokat vitatták meg. A munkástanácsok munkájával kapcsolatos vita arról indult meg, hogy a fizetési alap többletét miként használják fel. Noha ez nem tartozott szorosan a napirendhez, mégis a vita ezzel indult meg, mivel jelenleg a munkástanácsok ezzel a kérdéssel foglalkoznak legtöbbet. Ebből kiindulva a »Mechanika« képviselője elmondta, hogy a könyvelőség hibájából fizetési többletet mutattak ki, s ennek az lett a vége, hogy a felvett pénzt vissza kell fizetni. Van olyan eset is, hogy a munkástanács határozatát az igazgatóbizottság megsemmisíti. Valahogy úgy tűnik, mintha az igazgatóbizottság magasabb fórum szerepét töltené be. A termelésben előfordult, hogy az árut el tudják helyezni, s ezért új munkaerő beállításával" többet tudnának termelni de mégsem vesznek fel munkásokat, hanem a meglévők inkább túlóráznak. Ezt a munkástanács elnöke is helytelennek tartja, de az igazgatóbizottság és a munkástanács egyes tagjai magatartásukkal lehetővé teszik ezt a helyzetet. A »November 29« húsfeldolgozó üzem munkástanácsának elnöke elmondta, hogy mikért jutottak a múlt évben fizetési többlethez. Nem a munkaközösség szorgalmának eredményeképpen, hanem előfordult olyan eset, hogyha valahonnan vidékről érkeztek autóval árut vásárolni, akkor tudva, hogy az autó úgysem fordul vissza üresen, az áru kikalkulált árához mindig hozzáadtak még egy összeget, úgyhogy például ha valaminek 32 dinár volt az ára, akkor ezt felemelték 40 dinárra. Természetes a vevő megvette és el is vitte az árut. A régi vezetőség tisztában volt azzal, hogy a rendszeresen kifizetett havi illetmények 100 százaléknál több része van a fizetési alapban, és ennek ellenére határozatot hoztak, hogy a külvárosokban bezárják az olyan hentesüzleteket, amelyekre ráfizetnek, még akkor is, ha a többi jólmenő üzlet a városban összesítve fedezné a költségeket. Ezt meg is tették, aminek az lett a következménye, hogy a város központjában levő hentes üzletekben állandóan tolongás volt. Más szóval a dolgozókat néhány belvárosi üzletbe kényszerítették. Természetes mindezt a fizetés és a többlet megvalósítása érdekében tették, így kapott aztán mindenki a 12 hónap alatt 14 havi fizetést az üzletben. Az új vezetőség orvosolni akarja ezeket a hibákat és ezért ismét kinyitják azokat az üzleteket melyeket régebben bezártak. A szövetkezeti szövetség téglagyárában is vannak problémák A gyár a munkáslakások építéséhez égeti a szükséges téglát. A három és félmillió téglát a munkások akordban készítik. Vagyis a vályogvetésnél 1000 darabért 350 dinárt kapnak. E vályogmennyiség kitermeléséhez azonban 13—14 munkaóra szükséges. Ha a munkások 8 órát dolgoznának, és ha a nyolcórai munka alatt kitermelt téglát fizetnék meg nekik, akkor a téglagyárnak több mint egy millió dinárja hiányozna a munkabérek realizálására. A felszólalásokból meg lehetett állapítani, hogy az új munkástanácsok észreveszik elődjeik hibáit, igyekeznek azt orvosolni, de ugyanakkor még kevés tapasztalattal rendelkeznek, s az ilyen értekezletek összehívása igen hasznosnak bizonyul, mivel kicserélhetik egymás tapasztalatait. Ezenkívül elhatározták, hogy minden üzemben munkarendet készítenek. Ugyanis az ahelyzet, hogy az illetményszabályzatban olyan pontok vannak, melyeknek valójában a munkarendbe kellene kerülniök. Megkezdik a munkástanácsok alapszabályainak kidolgozását is. Megállapították azt is, hogy noha több tanfolyamot előadást tartottak a gazdasági kérdésekről, az előadások anyagát nem alkalmazzák a gyakorlatban, mert az előadásokat nem értik meg teljesen. Azzal a céllal, hogy minden üzemben a munkások és különösen a munkástanács tagjai megértsék az üzem gazdasági és termelési problémáit, a munkástanácsok havonként, esetleg negyedévenként kiadnak egy tájékoztatót (bülent), melyből mindenki tájékozódhat az üzem életéről. Ezekben a kalfönékben a fizetési alap megvalósítását, a terveket, az üzem hitelkeretét, a hitel visszafizetését, az áru minőségét és korszerűségét, valamint értékesítésének problémáit és számos más kérdést tárgyalnak. Felvetődtek különféle problémák azokban a városi népbizottság hatáskörébe tartozó vállalatokban és intézményekben, amelyekben nincs meg az önigazgatás minden szerve. A kórházban például van igazgató bizottság, amely az utóbbi időben beszámolt ténykedéséről a munkaközösségnek, bár az igazgató bizottság összetétele nem éppen a legszerencsésebb. A városi néphatósággal jó a viszony, az árak meghatározása, azaz a költségvetésük megfelelő és reális. Az egyes orvosok kinevezése és a fizetések folyósítása körül vannak problémák, mert ezek néha hónapokig elhúzódnak, de ez nemcsak a városi néphatóságtól, hanem a tartományi hatósági szervektől is függ. Éppen ezért most javasolták ezeknek a kérdéseknek gyorsabb elintézését. Vannak olyan kisebb szolgáltatásokat végző vállalatok, melyeket egy-két ember irányít. A fürdőben például az igazgató egyszerűen megtiltotta, hogy az igazgató bizottságot összehívják, mert ő maga intéz mindent. A »Pokrajinszki Raszadnik« valamikor önálló vállalat volt, erre most is megvan a feltétele és munkáját is a munkástanács irányítja. A »Dom« vállalatban is van munkástanács még igazgató bizottság is. Általában több olyan vállalat van, ahol működik az igazgató bizottság, habár a vállalat egyes ügyeli egyebek között a pénzügyeket, teljesen a városi néphatóság kommunális, vagy valamely másik tanácsa intézi. Ezen a megbeszélésen egyes vállalatok — így a városi fogászati laboratórium is — kérik, hogy teljesen önálló üzemet létesítsenek. Ezzel kapcsolatban azonban felvetődik a kérdés, hogy nem befolyásolná-e ez az árakat. Ezért ezt a kérdést a termelők tanácsa és a szakszervezeti tanács is részletesebben megtárgyalja. Külön kérdés egyes internátusok igazgatása. Határozatként elfogadták azokat az indítványokat, hogy az intézményekben, közszolgáltatási vállalatokban, melyekben az irányítás eddig egy-két személy kezében volt a munkaközösségek tagjaival készítsenek egy munkarendet. Szervezzenek egy szakszervezeti vitát az eddigi üzemigazgatásról és vitassák meg a munkásönigazgatást és minél szélesebb alapokra való helyezésének lehetőségét. Ezen a téren majd a szakszervezeti tanácshoz eljuttatott jegyzőkönyvek alapján segítséget is nyújtanak. URBÁN JánOS MAGASABB FÓRUM AZ IGAZGATÓBIZOTTSÁGI — ÚJ MUNKÁSOK HELYETT TÚLÓRA — TOLONGÁS A HENTESÜZLETEKBEN — MUNKÁSTANÁCS TÁJÉKOZTATÓ — AZ IGAZGATÓ MEGTILTJA, HOGY ÖSSZEHÍVJÁK AZ IGAZGATÓBIZOTTSÁGOT — TÖBB ILYEN ÉRTEKEZLETT KELLENE Airól ismerni (el • • • • • • a nírckicket «Becsen Becsén némelykor oly hangosak az utcahangszórók, hogy s nem ért az ember. Galambos Ferenc, Zombor. — Fia csakis a fogtechnikai iskolában tanulhat ki fogtechnikusnak. K. B. Szubotica. — Kérdésével forduljon közvetlenül a beográdi technikai fakultáshoz. Illés Erzsébet, Szubotica. — A nyugdíjról szóló végzést a napokban felülvizsgálják és azonnal elküldik a pénzt. Berak György, Osztojicsevó.— Az üggyel kapcsolatban forduljon a szuboticai társadalombiztosító intézethez, mert kiegészítés végett az összes iratok Szuboticán vannak, tehát ott kell megsürgetnie. Losonci Jenő, Kanizsa. — Nincs joga továbbra gyermekpótlékra, mert a legutóbbi orvosi vizsgálat alkalmával megállapították, hogy munkaképessége csak 50 százalékkal csökkent. Mint a második csoportba tartozó munkarokkant, köteles munkaviszonyba lépni és csak akkor kaphat gyermekpótlékot. flórom a kislis bemutatója Noviszádon A noviszádi Szvetozár Markovics munkás kultuszegyesület keretében a közelmúltban megalakult az amatőr operett-együttes, amely első bemutatójául Sehutvert-Berté »Három a kislány« című operettjét tűzte ki. A bemutatót június 1-én, hétfőn este 8 órakor tartják meg a Szerb Népszínházban. A darabot Kapmajer Ferenc rendezi, a főbb szerepeket a következők alakítják: Gubik Mira, Kukucs Olga, Fülöp Ida, Teleki Júlia, Gartner-Lépes Mária, Klein Péter, Kővár Ferenc, Hajber András, Farkas László, Gubik István és Ferenci Jenő. A zenekart Vojtsehovszki Jaroszláv vezényli.