Magyar Szó, 1953. június (10. évfolyam, 149-178. szám)

1953-06-01 / 149. szám

­ Nehogy összetévesszen a régivel Leváltják a régi brigádvezetőket — Újabb bizot­ság — „Szabadság“ lesz a szibobráni „Tuti" — Családi pótlék - Terveztetések a Jövőre — így kezdi munkáját egy új szövetkezet lőször, mikor szó­bajött az átszervezés — mert szóbajött nyomban a rendelet megje­lenése, után — a tagok csak hallgattak. Belecsapott a menykü a nyavalyába. — így a többség. Pedig a szi­bobráni „Tűk“ nem volt ép­pen olyan rossz szövetkezet. Alakítottak egy bizottságot, s a bizottság tartott egy ülést, de nem határozott semmit. Azt mondják nem is volt az olyan rendes bizottság. Alap­szabályt kellett volna csinál­ni de nem volt szakértő. Má­sodszor, mikor összejöttek volt szakértő, de nem voltak bizottsági tagok. Harmad­szor pedig sem szakértő, sem bizottsági tag nem akadt. Szóval így ment először. Az idő lassan múlott- Az em­berek dolgoztak a földeken, de hogy dolgoztak! Úgy, mint soha eddig. Valahogy min­denkinek megjött a kedve. Az irodán szaporodtak a ki­lépési kérvények. Már 176 volt. •­ Az átszervezésről az első kudarc után egy szó sem esett Akik nem adták be a kér­vényt, zúgolódtak. Mi lesz? Mi lett? Hát az lett, hogy alakult meg egy átszervezési bizottság. 60 kisbirtokos és földnélküli szövetkezeti tag kezdeményezte ennek a bi­zottságnak megalakítását- Be­választották Dudás Györ­gyöt, Könnyű Jánost, Puskás Imrét, Urbán Ferencet, Kop­­kirszki Nikolét és még töb­beket. De nem választották be Ninkov Dinót, Gáspár Lajost és Draglija Milánt. Miattuk ■ment tönkre a „Tűk“ — így mondták a tagok. Gáspár La­jost nyomban leváltották bri­gádvezetői tisztségéről, mire ő azonmód benyújtotta kilé­pési kérvényét, hogy hát ha nem lesz brigádvezető, akkor szövetkezeti tag sem akar lenni. GO A­ZT mondják, ha va­laki hamar felkerül a polcra, hamar megszé­dül ottan. Ez történt a „Tűk“ néhány brigádveze­tőjével, Ninkov Dinóval, Gás­pár Lajossal és Draglija Mi­lánnal. Ninkov Dinó szidal­mazta a tagokat, mindenkit lekulákozott. Ki akart volna vele egy szövetkezetben ma­radni. Gáspár Lajos csalás­hoz folyamodott. Nem jegyez­te pontosan a ledolgozott munkanapokat, amiből a hó­nap végén rendszerint keve­redés, lárma­­és veszekedés származott. Draglija Milán pedig különbséget tett a bri­gádtagok között. Egyiknek nagyobb hasznot biztosított mint a másiknak­ Megtörtént az is, hogy mikor az egyik tag, a terv szerint hozzáju­tott az igához, hogy megmű­velje házimajorságát, jött Oraglija, elvette tőle az igét és odaadta egy másik tagnak. Már annak, aki neki jobban tetszett. Ki akart volna ilyen em­berekkel egy szövetkezetben maradni. Még a földnélkü­liek is az°n gondolkoztak, hogy beadják a kilépési kér­vényt. Sokan be is adták. Könnyű János is beadta, de hogy Gáspárt leváltották és az átszervezési bizottság ko­molyan munkához látott. Könnyű János visszajött a szövetkezetbe- Most bizottság 50 tag és 60 kisbirtokossal és földnélkülivel az uj szö­vetkezet megszervezésén fá­radozik. Ennek az uj szövet­kezetnek még a régi neve sem marad meg Annyira uj tesz _ nevet Könnyű János. A . ú u­­j szövetkezetnek, mely a „Tűk“ helyébe , lest valószinüleg „Sza­badság" lesz a neve Már el­­készítetté­k az alapszabályt, de az átszervezési bizottság még dolgozik. Van egy-két érdekes do­log, amiről szólnunk kell egy­szer, mert jellemzőek az új szövetkezetre- Tekintve, hogy a szövetkezet zömét földnél­küliek és kisbirtokosok képe­zik, a kézimajorság terjedel­mét a szövetkezet határozza meg. Mégpedig: a családta­­lan tagnak fél hold, a háztar­tást vezető, de nőtlen tag­nak egy hold, a két-három családosnak 1 lánc, a három­négy családosnak pedig egy hektár. A házimaj­orség mi­nimuma fél hold, a maximu­ma pedig egy hektár. CD Ebben a szövetkezetben lesz családi pótlék is. Pótlé­kot a harmadik családja u­­tán kaphat a szövetkezeti tag, mégpedig a keresete u­tán. A családi pótlék nem le­het kevesebb a szövetkezeti tag összkeresetének 16 szá­zalékánál és nem lehet több az összkereset 25 százaléká­nál. Úgy látszik az átszervező bizottság igen nagy súlyt fek­tetett a társadalmi kérdések tisztázására. De ez nem je­lenti azt, hogy minden mást szem elől tévesztettek. Sőt! Igen élénk vita folyt a ter­melés problémáiról. Sok-sok javaslat hangzott el máris. S a javaslatokból egy-kettő papírra kívánkozik. Eddig a szövetkezeti földek nagy része a »Tűk” határ­részben volt. Az új szövetke­zet ezeket a földeket most kiadja a kilépő tagoknak, a közös gazdálkodás céljára pe­dig 600 holdat szakít le egy­­tagban, a kisjáráson. Ezen a földterületen ugyanis nyolc tanya van, ami nagyban elő­­segíti az állatállomány fej­lesztését. A kilépő tagoknak nem ad­nak ki jószágot, csupán az eddig ki nem fizetett álla­tok ellenértékét téríti meg a szövetkezet. Nem akarják megcsonkítani a marha- és a sertésállományt, de az igás állatok, a lovak egy részét ki­adják. Ezt a gépesítés tette lehetővé. A jövőben csak a könnyebb mezőgazdasági munkákat végzik igával. Azután egy 30 holdnyi a­­kácerdő, jobban mondva a­­káctelepítés kérdését tisztáz­ták. Ugyanis a szövetkezeti földek körül akácerdőt léte­sítenek. Ebben háromféle hasznot látnak. Az első — ami a szemnek is tetszik — megváltozik a birtok külse­je. Másodszor nagyobb mére­­tű méhészetet akarnak léte­síteni, harmadszor pedig né­hány év múlva nagyobb meny­nyiségű ipari fához jutnak, ami nélkülözhetetlen lesz az építkezéseknél, valamint a szerszámok megjavításánál. Urbán Ferencnek van még egy javaslata, (amit még nem terjesztett elő, de a leg­közelebbi összejövetelen már elmondja), hogy párholdnyi eperfa-erdőt kell létesíteni. Nem epret akarnak termelni, sem törzset, hanem vesszőt és levelet. Minden évben visszametszenék a gallyakat, hogy a következő tavaszon még több és dúsabb hajtás fakadjon. Mondani sem kell, hogy Urbán Ferenc a selyem­hernyó-tenyésztésre gondolt. Hogy a szövetkezet ezzel felaprózná magát ? Tévedés. A szövetkezet szövetkezet marad, de a szövetkezetnek mindig lesznek idősebb tag­jai, akiknek a kapa és a kasza nehéz lesz, lesznek o­­lyan tagjai is a szövetkezet­nek, akik még nem értek meg a kapára és a kaszára, hát miért nem biztosítanánk az ilyen tagoknak állandóan kifizetődő és könnyebb mun­kát, így kezdi működését egy új szövetkezet, amely még nevét is megváltoztatta, ne­hogy valaki véletlenül is ösz­­szetévessze a régivel. PETKOVICS Kálmán ­ Vita az üzemigazgatásról Szuboticén ZUBOTICÁN a mun­kástanácsok és az igazgatóbizottságok el­nökei szerdán megbeszélést tartottak a munkásotthon­ban. A szubotica­i szakszer­vezeti tanács előzetes ülése alapján került sor erre a meg­beszélésre, melyen a munka­­közösségek munkamódsze­reit és a hiányosságokat vi­tatták meg. A munkástanácsok munká­jával kapcsolatos vita arról indult meg, hogy a fizetési alap többletét miként hasz­nálják fel. Noha ez nem tartozott szo­rosan a napirendhez, mégis a vita ezzel indult meg, mi­vel jelenleg a munkástaná­csok ezzel a kérdéssel fog­lalkoznak legtöbbet. Ebből kiindulva a »Mechanika« képviselője elmondta, hogy a könyvelőség hibájából fizetési többletet mutat­tak ki, s ennek az lett a vége, hogy a felvett pénzt vissza kell fizetni. Van olyan eset is, hogy a munkástanács határozatát az igazgatóbizottság megsemmi­síti. Valahogy úgy tűnik, mint­ha az igazgatóbizottság ma­gasabb fórum szerepét töl­tené be. A termelésben elő­fordult, hogy az árut el tud­ják helyezni, s ezért új mun­kaerő beállításával" többet tudnának termelni de még­sem vesznek fel munkáso­kat, hanem a meglévők in­kább túlóráznak. Ezt a mun­kástanács elnöke is helyte­lennek tartja, de az igazga­tóbizottság és a munkásta­nács egyes tagjai magatartá­sukkal lehetővé teszik ezt a helyzetet. A »November 29« hús­feldolgozó üzem munkástaná­csának elnöke elmondta, hogy mikért jutottak a múlt évben fizetési többlethez. Nem a munkaközösség szor­galmának eredményeképpen, hanem előfordult olyan eset, hogyha valahonnan vidékről érkeztek autóval árut vásá­rolni, akkor tudva, hogy az autó úgysem fordul vissza üresen, az áru kikalkulált á­­rához mindig hozzáadtak még egy összeget, úgyhogy például ha valaminek 32 di­nár volt az ára, akkor ezt felemelték 40 dinárra. Ter­mészetes a vevő megvette és el is vitte az árut. A régi vezetőség tisztában volt azzal, hogy a rendsze­resen kifizetett havi illetmé­nyek 100 százaléknál több része van a fizetési alapban, és ennek ellenére határozatot hoztak, hogy a külvárosok­ban bezárják az olyan hen­tesüzleteket, amelyekre ráfi­zetnek, még akkor is, ha a többi jólmenő üzlet a város­ban összesítve fedezné a költségeket. Ezt meg is tet­ték, aminek az lett a követ­kezménye, hogy a város központjában levő hentes üzletekben állandóan tolongás volt. Más szóval a dolgozókat né­hány belvárosi üzletbe kény­szerítették. Természetes mind­ezt a fizetés és a többlet megvalósítása érdekében tet­ték, így kapott aztán min­denki a 12 hónap alatt 14 ha­vi fizetést az üzletben. Az új vezetőség orvosolni akar­ja ezeket a hibákat és ezért ismét kinyitják azokat az üzleteket melyeket régebben bezártak. A szövetkezeti szövetség téglagyárában is van­nak problémák A gyár a munkáslakások építéséhez é­­geti a szükséges téglát. A három és félmillió téglát a munkások akordban készítik. Vagyis a vályogvetésnél 1000 darabért 350 dinárt kapnak. E vályogmennyiség kiterme­léséhez azonban 13—14 mun­kaóra szükséges. Ha a mun­kások 8 órát dolgoznának, és ha a nyolcórai munka alatt kitermelt téglát fizetnék meg nekik, akkor a téglagyárnak több mint egy millió dinár­ja hiányozna a munkabérek realizálására. A felszólalásokból meg le­hetett állapítani, hogy az új munkástanácsok észreveszik elődjeik hibáit, igyekeznek azt orvosolni, de ugyanakkor még kevés tapasztalattal ren­delkeznek, s az ilyen értekez­letek összehívása igen hasz­nosnak bizonyul, mivel ki­cserélhetik egymás tapaszta­latait. Ezenkívül elhatároz­ták, hogy minden üzemben munkarendet készítenek. Ugyanis az a­­helyzet, hogy az illetményszabályzatban o­­lyan pontok vannak, melyek­nek valójában a munkarend­be kellene kerülniök. Megkezdik a munkástaná­csok alapszabályainak kidol­gozását is. Megállapították azt is, hogy noha több tanfolyamot előadást tartottak a gazda­sági kérdésekről, az előadá­sok anyagát nem alkalmaz­zák a gyakorlatban, mert az előadásokat nem értik meg teljesen. Azzal a céllal, hogy min­den üzemben a munk­ások és különösen a munkástanács tagjai megértsék az üzem gaz­dasági és termelési problé­máit, a munkástanácsok havon­ként, esetleg negyedéven­ként kiadnak egy tájé­koztatót (bül­ent), mely­ből mindenki tájékozód­hat az üzem életéről. Ezekben a kalfönékben a fi­zetési alap megvalósítását, a terveket, az üzem hitelkere­tét, a hitel visszafizetését, az áru minőségét és korszerű­ségét, valamint értékesítésé­nek problémáit és számos más kérdést tárgyalnak. Felvetődtek különféle prob­lémák azokban a városi nép­bizottság hatáskörébe tarto­zó vállalatokban és intézmé­nyekben, amelyekben nincs meg az önigazgatás minden szerve. A kórházban például van igazgató bizottság, amely az utóbbi időben beszámolt tény­kedéséről a munkaközösség­nek, bá­r az igazgató bizott­ság összetétele nem éppen a legszerencsésebb. A városi néphatósággal jó a viszony, az árak meghatározása, azaz a költségvetésük megfelelő és reális. Az egyes orvosok kinevezése és a fizetések fo­lyósítása körül vannak prob­­lémák, mert ezek néha hó­napokig elhúzódnak, de ez nemcsak a városi néphatóság­tól, hanem a tartományi ha­tósági szervektől is függ. Ép­pen ezért most javasolták ezeknek a kérdéseknek gyor­sabb elintézését. Vannak olyan kisebb szol­gáltatásokat­ végző vállala­tok, melyeket egy-két ember irányít. A fürdőben például az igaz­gató egyszerűen megtiltotta, hogy az igazgató bizottságot összehívják, mert ő maga in­téz mindent. A »Pokrajinszki Raszadnik« valamikor önálló vállalat volt, erre most is megvan a feltétele és munkáját is a munkástanács irányítja. A »Dom« vállalatban is van munkástanács még igaz­gató bizottság is. Általában több olyan vál­lalat van, ahol működik az igazgató bizottság, habár a vállalat egyes ügyeli egye­bek között a pénzügyeket, teljesen a városi néphatóság kommunális, vagy valamely másik tanácsa intézi. Ezen a megbeszélésen e­­gyes vállalatok — így a városi fogászati labora­tórium is — kérik, hogy teljesen önálló üzemet lé­tesítsenek. Ezzel kapcsolatban azonban felvetődik a kérdés, hogy nem befolyásolná-e ez az árakat. Ezért ezt a kérdést a termelők tanácsa és a szak­szervezeti tanács is részlete­sebben megtárgyalja. Külön kérdés egyes inter­­nátusok igazgatása. Határozatként elfogadták azokat az indítványokat, hogy az intézményekben, köz­szolgáltatási vállalatokban, melyekben az irányítás eddig egy-két személy kezében volt a munkaközösségek tagjaival készítsenek egy munkaren­det. Szervezzenek egy szak­­szervezeti vitát az eddi­gi üzemigazgatásról és vitassák meg a munkás­önigazgatást és minél szélesebb alapokra való helyezésének lehetőségét. Ezen a téren majd a szak­szervezeti tanácshoz eljutta­tott jegyzőkönyvek alapján segítséget is nyújtanak. URBÁN JánOS MAGASABB FÓRUM AZ IGAZGATÓBIZOTTSÁGI­ — ÚJ MUNKÁSOK HE­LYETT TÚLÓRA — TOLON­GÁS A HENTESÜZLETEK­BEN — MUNKÁSTANÁCS TÁJÉKOZTATÓ — AZ IGAZGATÓ MEGTILTJA, HOGY ÖSSZEHÍVJÁK AZ IGAZGATÓBIZOTTSÁGOT — TÖBB ILYEN ÉRTEKEZLETT KELLENE Ai­ról ismerni (el • • • • • • a n­írckick­et «Becsen Becsén némelykor oly hangosak az utca­­hangszórók, hogy s nem ért az ember. Galambos Ferenc, Zom­bor. — Fia csakis a fogtechnikai iskolában tanulhat ki fogtech­­nikusnak. K. B. Szubotica. — Kérdésével forduljon köz­vetlenül a beográdi techni­kai fakultáshoz. Illés Erzsébet, Szubotica. — A nyugdíjról szóló végzést a napokban fe­lülvizsgálják és azonnal el­küldik a pénzt. Berak György, Osztojicsevó.— Az üggyel kapcsolatban fordul­jon a szubotica­i társadalom­biztosító intézethez, mert ki­egészítés végett az összes ira­tok Szu­boticán vannak, tehát ott kell megsürgetnie. Losonci Jenő, Kanizsa. — Nincs joga továbbra gyer­mekpótlékra, mert a legutób­bi orvosi vizsgálat alkalmá­val megállapították, hogy munkaképessége csak 50 szá­zalékkal csökkent. Mint a második csoportba tartozó munkarokkant, köteles mun­kaviszonyba lépni és csak ak­kor kaphat gyermekpótlékot. flórom a kislis bemutatója Noviszádon A noviszádi Szvetozár Mar­kovics munkás kultuszegye­­sület k­er­etében a közelmúlt­ban megalakult az amatőr operett-együttes, amely első bemutatójául Sehutvert-Berté »Három a kislány« című ope­rettjét tűzte ki. A bemutatót június 1-én, hétfőn este 8 órakor tartják meg a Szerb Népszínházban. A darabot Kapmajer Fe­renc rendezi,­­ a főbb sze­repeket a következők alakít­ják: Gubik Mira, Kukucs Olga, Fülöp Ida, Teleki Jú­lia, Gartner-Lépes Mária, Klein Péter, Kővár Ferenc, Hajber András, Farkas Lász­ló, Gubik István és Ferenci Jenő. A zenekart Vojtsehov­­szki Jaroszláv vezényli.

Next