Magyar Szó, 1953. szeptember (10. évfolyam, 240-269. szám)

1953-09-01 / 240. szám

BMaSttJ A IVrS*HMUGKA — SEABAiD&iG A NÉPNEK! * Poä piai. u got. * Ara­lfl— dinár yX/y,­ X. évf. 240. (2729.) sz 1953. szeptember Mozgalmas vasárnap után (r.­íj Szocialista Szövetsé­günk szervezeteiben nem volt ok nélkül különösen é­­lénk a politikai tevékenység a­­most lezárult hét végén és a múlt vasárnap. A közeledő parlamenti vá­lasztások mindinkább arra késztetik szocialista szerveze­tünket falun és városban egyaránt, hogy átfogó politi­kai tevékenységet fejtsenek ki. A tevékenység formái már meglehetősen sokolda­lúak. Ez a tevékenység ma­gába foglalja többek között a falusi értekezleteket, ame­lyeket az eddigi népképvise­lők és más politikai vezetők részvételével tartanak meg, valamint a különböző tanács­kozásokat, és az apró csopor­tokban megtartott beszélge­téseket. Ez a Szocialista Szövetség előre megszervezett politikai tevékenysége. De nem kis szerepe van a poli­tikai tevékenység élénkülésé­ben a sajtónak és a rádió­nak sem. Sajtónk és rádiónk mind behatóbban foglalkozik azokkal a kérdésekkel, ame­lyek most a választások előtt érdeklik a város és falu dol­gozóit. És még valami, ami első­sorban fontos és ami a moz­galmas politikai élet alapját képezi! A sajtó és rádió, a szocia­lista szervezetek előze szer­vezete tevékenységén kívü­l, a Szocialista Szövetség tag­jai, dolgozóink érdeklődésé­nek megfelelően, az egyéni érintkezések, beszélgetések során, mind sűrűbben a vá­lasztásokról vitáznak, magya­ráznak. Ezek a beszélgeté­sek, viták, amelyek talán leg­értékesebbek és éppen ezál­tal járul hozzá minden ön­tudatos szocialista, Szocialis­ta Szövetségünk minden po­litikai reakciót elsöprő vál­­asztási győzelmünkhöz. Ebben a választási tevé­kenységben az asszonyok po­litikai szervezetei külön fel­adatot vállaltak. Saját kon­gresszusi előkészületeit a Szo­cialista Szövetség tevékeny­ségébe bekapcsolva, bizonyá­ra értékes és eredményes munkát fognak végezni, nem csak az asszonyok szerveze­tének megszilárdítása terén, hanem a Szocialista Szövet­ség asszony­ tagjainak politi­kai mozgósítása terén is. A novemberi választások közelgésén kívül külön élénk­séget vittek szervezeteink é­­letébe a mostani belpolitikai nemzetközi események. A szocializmus kiépítése terén elért eredmények nyo­mán nyilvánosságra hozták azokat a rendelet-tervezete­ket, amelyek egy összefüggő és átfogó képet adnak szocia­lista gazdaságunk felépíté­séről. Most tették közzé a szocialista gazdaságunk fej­lődéséről szóló félévi jelen­tést is. Ezenkívül már a vá­lasztási törvénytervezet vég­leges körvonala is kibonta­kozik. És nem utolsó sorban közvéleményünket élénken foglalkoztatja a jövő héten megtartandó parlamenti ü­­lésezés, valamint a római ünnepség és az azon elhang­zó szavak is. Mint harcos szocialista szervezeteink, természetesen nemcsak magyarázgatnak, de a különböző nézetek harcá­ban — többek között az el­­lenséges nézetekkel és felfo­gásokkal harcolva,­­ tuda­tosítják embereink előtt szo­cialista programmunk igaz­ságait Nem véletlen, hogy szervezeteink tevékenysége a reakciós nézetek elleni erő­teljes base jegyében zajlik. Az ellenség érzi és megsze­retné akadályozni azt, amit nem lesz képes megakadá­lyozni. A novemberi válasz­tások szocialista program­junk hatalmas, mindent el­söprő győzelme lesz. A hétvégi élénkségbe egy új szín is vegyült: Trieszt. Közvéleményünk előtt a trieszti kérdéssel kapcsolat­ban felmerült az eddig el­foglalt jugoszláv álláspont felülvizsgálásának szükséges­sége. Nagy visszhangra és megelégedésre találtak azok a hírek, amelyek az állás­pont felülvizsgálásáról szól­tak. Vasárnap már dolgozóink foglalkoztak azzal az olasz hisztériával is, amely ha­zánk jogos érdekeinek védel­méről szóló hírekre olasz csa­patmozdulatokkal és hábo­rús hírveréssel válaszolt. Egész közvéleményünk elíté­li az ilyen felelőtlen háborús uszítást, és egyöntetűen ma­gáévá teszi Bechler elvtársnak azt a kijelentését, amely kö­veteli, hogy tegyék jóvá ami Triesztben eddig történt. Élénköl a politikai munka a választások jegyében Az elmúlt néhány nap politikai tevékenységre meg­lehetősen élénk volt. Az alap­szervezetek nagy száma ér­tekezletre hívta tagságát, de különösen a falvakban nagygyűléseket is tartottak, napokban választási értekez­letet tartott. Az értekezleten megjelent Farkas Nándor népképviselő, aki a most köz­zétett választási törvényter­vezet társadalmi-politikai jelentőségét ismertette. Kiss Vilmos, a Kommunis­ták Szövetsége Zenta járási vezetőségének titkára a bo­garas­ mezőgazdasági birtok munkaközössége választási értekezletén beszélt a tör­vénytervezetről és a vitára bocsátott gazdasági jellegű rendelettervezetekről. Értekezletet tartottak ezen kívül még a zentai I. IV. és V. alapszervezetbe­n is. ZENTÁN A Szocialista Szövetség VII. ala­pszervezete Zenitén, a Tegyék jóvá ami Triesztben történt Más biztosítékot követelünk, mint amilyen a nemzetközi kormányzó ALES BEBLER KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁRHELYETTES BESZÉDE A SZLOVÉN TEN­GERMENTE partizánjainak idriai seregszemléjén Múlt vasárnap megkezdődtek a szlovén tenger­part felszabadítása 10 éves évfordulójának ünnepsé­gei. Mint már jelentettük, ez alkalommal a szlovén tengerpart számos helységében ünnepi nagygyűlése­ket tartottak, amelyeken nagy számban vettek részt azok az életben maradt harcosok, akik a IX. hadtest brigádjaiban, vagy más egységek harcosai. Az idriai partizánok üm---------------­népi nagygyűlésén dr. Ales Bebler külügyi államtitkár­­helyettes beszélt, aki beszé­dében egyebek között a kö­vetkezőket mondotta: Dr. Ales Bebler jugoszláv külügyi államtit­kárhelyet­tes az ünnepségen beszélve rá­mutatott arra, hogy a párisi békeértekezleten a trieszti kérdésben igazságtalanságot követtek el a szlovén lakos­sággal szemben. A határ mindkét oldalán élő szlové­nek, valamint a tengermel­­léken és Gorácálben élő olasz lakosok — folytatta — gazdasági nehézséggel küz­denek, mert a központokat elvágták természetes hátor­száguktól, a hátországot pe­dig központjaiktól. A határ másik oldalán ma molt szlovénok — folytatta — nem rendelkeznek nemze­ti jogaikkal, éppúgy, mint a­­hogy Mussolini alatt sem él­vezték azokat a jogokat. Még ma sincs szlovén iskola Re­zsién, Benes-Szlovéniában és a goricai tartományban. A szlovének már Triesztben sem egyenrangúak az ola­szokkal. Még a szövetséges katonai parancsnokság alatt sem élvezik ezeket a jogo­kat, pedig a szövetséges pa­rancsnokságnak legalább is semlegesnek kellene lennie, ha már nem is teszi jóvá Mussolini rendszerének hi­báit. Triesztbe mintegy 100.000 szlovént űztek el lakó­helyéről és helyükre olaszo­kat telepítettek. Ha Mussoli­ninak ezt a szlovénellenes lé­pését nem is akarják jóvá­tenni, akk­­or legalább egyen­rangúságot teremtettek vol­na a szlovének és olaszok között, a kulturéletfom és a polgári jogok tekintetében. De még ezt sem tették. Most, amikor az olaszok ilyen nagy mértékben el­­nemzetietlenítették ott élő test­véreinket és másrészről gaz­dasági, néprajzi és kulturá­lis téren megerősítették az olaszok pozícióit, akkor je­lentkeznek azzal a javaslat­tal, hogy alkalmazni kellene a békeszerződést. Most jön­ne valamilyen kormányzó, akit a Biztonsági Tanács ne­vezne ki és aki Triesztben irányítaná a dolgokat. Az a véleményünk, hogy Triesztet már annyira elolaszosították, hogy ez a kormányzó sem jelentene veszélyt Olaszor­szágra nézve. Kitől függne ez a kor­mányzó? A Biztonsági Ta­nácstól, vagyis elsősorban attól az öt nagyhatalomtól, amelyek ránk kényszerítet­­ték a békeszerződést. Három közülük aláírta a háromba­­tatod nyilatkozatot, egy pe­dig a Szovjetunió, vagyis az az ország, amely támogatja Togliattit és Voldatit, és po­litikájában közös irányvona­lat követ a háromhatalini nyilatkozat aláíróival. Ezek a hatalmak állnának a kormányzó felett. És mi aztán higgyük, hogy ez a kormányzó non lesz részre­hajló, semleges lesz és hely­rehozza Mussolinii egykori uralmának és a mai angol­­amerikai igazgatásnak hi­báit. Senki sem győzhet meg bennünket erről. Több meg­oldást halottunk már az u­­tóbbi időben és néhányat mi is javasoltunk. Ma azonban azok után ami Triesztben történik, véleményünk sze­rint ezek a javaslatok el­avultak és Jugoszlávia töb­bé nem fogadhatja el őket. Mii más biztosítékot követe­lünk, mint amilyen a nem­zetközi kormányzó. Mi köve­teljük, hogy tegyék jóvá azt, ami Triesztben történt. Hozzák helyre a fasizmus ide­jének gonosztetteit és javast­­sák ki a ma elkövetett hibá­kat. Követeljük, hogy ez a kérdést valóban demokrati­kusan oldják meg és ne kezd­jenek az oroszok és a többi hatalom ismét valamilyen ke­reskedelmet és alkudozást a mi hátunk mögött, arról, hogy ki legyen a kormányzó — svéd, svájci, vagy valaki más, — és végül olyant vá­lasszanak, aki mindannyiuk­nak megfelel, megfelel mind­azoknak, akik ebben a kér­désben ellenünk vannak. Más megoldást követelünk. Olyan megoldást, amely tény­legesen azt jelentené, hogy végre megtalálták és megte­remtették azt a helyzetet, a­­mely megfelelne és mindkét félnél azt az érzést váltaná ki, hogy ez a megoldás igaz­ságos és demokratikus. Elvtársak, amikor Olaszor­szág Trieszt kérdéséről be­szél — folytatta dr. Becler — azt hangoztatja, hogy ez nehéz kérdés az olasz nép ér­zelmei szempontjából és hogy ezt a kérdést nem lehet másképp megoldani, mint­hogy Olaszország megkapja Triesztet. Azt hangoztatják, hogy Olaszország már az el­ső világháborúiban sokat vére­zett. Kétszázezer fiát vesz­tette el Triesztért. Elfelejtik azonban, hogy véreztek Dal­máciában és később Albániá­ban és mit tudom én még hol. Vájjon mindezt adjuk-e nekeik vissza, mert egyszer ott véreztek. Kit érdekel az, hogy Hitler hadserege vér­­áldozatokat hozott Ukrajná­ban, Franciaországban, vagy itt nálunk. Miért veszik egy­szerre annyira figyelembe az olasz nép érzelmeit, amiért az vérezett valamilyen nem­olasz területekért. Ez az ő dolga, ha megengedi, hogy Mussolini és bandája háború­ba keverje. Ez az ő dolga, ha megengedd, hogy háborút folytassanak, hogy olyan or­szágért ontsa vérét, amely nem az övé. Ez teljesen az ő dolga és bármünket egyál­talán nem érdekel. Amikor az olaszok Trieszt­ről beszélnek, még egy dol­­got állítanak: azt em­litjék, hogy a trieszti kérdés olyan súlyos, hogy Olaszország és Jugoszlávia kapcsolatát sem lehet rendezni mindaddig, a­­míg Trieszt kérdését meg nem oldják. Mi évek hosszú során hangoztattuk, hogy békeszeretőek vagyunk. Hogyha a trieszti kérdést nem lehet megoldani, akkor próbáljuk megoldani előbb a többi kérdést. Miért állít­suk előre, hogy a többi kér­dés megoldhatatlan, amikor meg sem kíséreltük őket megoldani. Ma úgy tűnik — legalább is én azt gondolom, — ha így folytatják, akkor nem kell sokat várni ahhoz, hogy végül meggyőzzenek bennünket az olasz állítás igazságáról, vagyis arról, hogy nem lehet megoldani ezt a kérdést, amíg ők Tri­esztet követelik. Próbáljuk meg végre ezt a kérdést meg­oldani, de oldjuk meg igaz­ságosan. * Dr. Ales Bebler KIKINDÁN A Szocialista Szövetség bá­nátszkonovoszelói és kozaraci alapszerv­e­zet­ei a napokban tartottak választási értekez­letet, ahol Marija Vojdics, a Szocialista Szövetség járási bizottságának tagja beszélt a törvénytervezetről. KNEZSEVÁCI JÁRÁS Vasárnap a Szocialista Szövetség banatszkparangye lövői és majdani szervezeté­nek tagjai tömeggyűlést tar­tottak, amelyen részt vett R­ehák László népképviselő és Arsze Budovalcsev, a Kommunisták Szövetsége knezseváci járási vezetősége titkára. Az elkövetkezendő választások jelentőségének megvitatása után Rehák és Budovalcsev elvtársak vála­szoltak a résztvevők feltett kérdéseire. Az olasz katonák új provo­kációja a jugoszláv-olasz határon Huszonhárom olasz katona hatolt jugoszláv területre Ljubljanából jelenti a Tanjug. Az olasz katonák tegnap délelőtt új provoká­ciót hajtottak végre a jugo­­szláv-olasz határon nem messze Nova Goricától. Hu­szonhárom olasz katona 8.15 órakor jugoszláv területre hatolt és 50 méterre a jugo­szláv terület belsejében har­ci állásba fejlődött. Az olasz katonák géppisz­tolyokkal és puskákkal vol­tak felfegyverezve. Csak a jugoszláv határjárőr máso­dik felhívására vonultak visz­sza. Az incidens helyére kü­lön Jugoszláv bizottság érke­zett. Ez a m­űvele­ő részét képezi az olasz katonák szá­mos háborn­­ ngúító lépésé­nek a jugoszláv határon. Az utóbbi időben az Olasz had­sereg a Jus­zláv határ kö­zelében motora és más egy­ségek átcsoportosítását hajt­ja végre. Az olasz katonák legújabb­­ provokációja a jugoszláv ha­táron minden súlyosabb kö­vetkezmény nélkül maradt, ez azonban csak a jugoszláv határjárőr nyugodt magatar­tásának köszönhető. A NYUGATI HATALMAK KÉPVISELŐINEK LÁTOGATÁSA A KÜLÜGYI Államtitkárságon a jugoszláv-olasz viszony újabb fejleményeivel kapcsolatban Beográdból jelenti a Tan­jug. Tegnap délután az USA, Nagybritannia és Franciaor­szág képviselői látogatást tettek dr. Ales Bebler kül­ügyi államtitkárhelyettesnél a jugoszláv-olasz viszony újabb fejleményeivel kap­csolatban. A Tanjug értesülései sze­rint az USA, Nagybritannia és Franciaország római kép­viselői előzőleg tegnapelőtt reggel ezzel kapcsolatban lá­togatást tettek az olasz ,kül­­ügyminisztériumnál is. Ara­tó dinár A fsieszk­ események A Halasi­­lesi avúz látásról Iliből orosz cselfosás Ausztriával kapcsolatba Az olasz ható­ságok indokolat­lant visszatartot­tak egy jugoszláv diplomatát Triesztből jelenti a Tan­jug. Az olasz hatóságok Tr­­zsicsben minden magyarázat nélkül visszatartották Vlado Sestan jugoszláv diplomata útlevelét. Ily módon lehetet­lenné­­tették számára, hogy a TSzT »A« övezetén keresz­tül gyorsvonatán folytassa útját Jugoszlávia felé. Sestan Olaszországon és Svájcból tért vissza egy nemzetközi értekezletről Csak­ utólagos beavatkozásra adták vissza útlevelét, de akkor már arra kényszerült, hogy autóin foly­tassa útját, mert vonatja már elment. Min iscgzi­­­sz olasz virágíroz a túlon­­niesések miatt A Tanjug értesülései sze­rint a jugoszláv kormány ma tiltakozó jegyzéket ad át az olasz kormánynak a katonai tüntetések és a jugoszláv­­olasz hr­ávon az olasz,, ható­ságok által foganatosított­­ egyéb katonai intézkedések miatt.

Next