Magyar Szó, 1954. február (11. évfolyam, 30-55. szám)

1954-02-01 / 30. szám

4. oldal Érdekes Megméretett és könnyűnek találtatott Sohiapetrela is­mert párizs­i divattervező legújabb modellje egy acél­­szürke nylon szoknya. Sú­­lya mindössze 50 gramm és Párizsban a­tomszoknyának nevezik... Eddig már hallottunk ny­lon- harisnyákról, blúzokról, szoknyákról, és alsóneműről, a legújabb hír viszont nylon­­ágyneműről ad számot. Egy amerikai gyár hozta forga­lomba és igen nagy sikert ért el vele, mert ha bepiszko­lódik 20 perc alatt kimossák, meg­szárítják és újra h­aszná­­latba helyezhetik. A francia vasútigazga­tóság elhatározta, hogy a nemzet­közi expressvonatokon kozme­tikai fülkét rendez be. Az el­ső ilyen szépítészeti vagont már a tavasszal forgalomba helyezik. Divat * Laka­s *[Cézi*Auuio] MAGIAK SZÓ ajrósérokEgy és más a divatról Minden divaton kétszer, azaz legalább kétszer nevetnek. Elő­ször akkor kacagnak rajta ami­kor kieszelik és „lanszírozzák", de még többet akkor, amikor ki­szolgáltan és elavultan félredob­ják. Közben — e két időpont kö­zött — az asszonyok milliói is­tenítik és hűségesen szolgálják. Ám kár lenne ebből azt a kö­vetkeztetést levonni, hogy a ru­­haviselet minden történelmi kor­szakban torz és nevetséges volt Ellenkezőleg. Igen sok régi vi­selet még mai szemmel is szép és olykor a mai ..divatkirályok­ is visszanyúlnak ihletért a mult­ba. Tévedés lenne az is, ha azt hinnék, hogy a ruhaviselet foly­tonos változása, a szép és tetsze­tős váltakozása a rúttal és gro­teszkkel nem más mint abszurd komédia és hiúság vásárán és eredendő oka csak az elkényez­tetett nők pillanatnyi szeszélye. A divat folytonos változásának ko­molyabb oka is van. Ha bele­merülünk az egyes történelmi korok kulturális és társadalmi jelenségeinek tanulmányozásá­ba, megállapíthatjuk, hogy az öltözködés módja egyebek kö­zött a társadalom politikai-gaz­dasági összetételétől is függ. A társadalmi szervezet gazdasági alapja befolyásolja az öltözkö­dés formáinak kialakulását is. A divat szó franciául „mode“ a latin módusból ered, ami az öltözködésnek­­ meghatározott módját jelenti. Ma szőkebb érte­lemben az öltözködés módját je­lenti a napi ízlés szerint tágabb értelemben pedig a mai szépség eszmény minden megnyilvánulá­sát (a kelmék minőségét és szí­nét, a ruházatot kiegészítő tár­gyak — kalap, táska stb. — alak­ját és sok minden mást). A divat fogalma ebben az ér­telemben már a XVII. század­ban határozottan kialakult. XIV. La­jos francia király fényűző élet­­mód­ja, amit a pazarló és fékte­len arisztokrácia is követett min­den kisebb és nagyobb külföldi udvar példája lett. Páris már akkor megszerezte vezető helyét a divat terén és ezt a pozíció­ját három évszázad óta tartja. Egyetlen világvárosnak sem si­került elragadni a Szajna parti Babilon tekintélyét a divatban, az öltözködésben, még kevésbbé megdönteni divatai és részeinek diktatúráját. A francia forradalom idején, amikor megdöntötték az udvar és az arisztokrácia uralmát és hatalmát, már jelentkeztek a burzsoá törekvések első jelei, mégpedig nem csak az uralmi rendszer formájában, hanem az öltözködés fő jellegzetességeiben is. A­ divatot mindig és kizárólag a férfiak teremtik meg. Kétség­telen tény, hogy egy-egy nem­zedék majd minden férfitagja közvetve részt vesz a divat új vonalának meghatározásában. Ez bizonyára furcsán hangzik, de mégis így van. Az öltözködés módját főbb vonalaiban a társa­dalom­politikai-gazdasági ténye­zők is meghatározzák, de mint minden bonyolult jelenség, más tényezőktől is függ. Az egyik ilyen tényező a férfiak viszonya a nőkhöz, az, hogy hogyan és mint látják és akarják látni a nőt. A divat alapvonalaiban min­dig híven követi az ifjabb és középkorú férfi korosztályok u­­ralkodó ízlését, úgyszólván kon­kretizálja az ideális nőtípusról való elképzeléseket. A divat te­hát egy kollektív szépségelkép­­zelés kifejeződése mi több, en­nek az elképzelésnek tipizált ké­pe, erősen kihangsúlyozott jelleg­zetességekkel. A divatot közvetlenül irányító férfiak száma igen csekély. Ezek azok a tehetséges ,és ihletett művészek vagy még inkább ta­lálékony üzletemberek, akik a „levegőben szaglásznak“ és érzé­keny műszerként megérzik, mi tetszik és mi a jó üzlet. Ezt a megérzést azután rajzokban, for­mákban és vonalakban konkre­tizálják. „Divatkirályok“-nak ne­vezik őket és leginkább Páris­­ban székelnek, „alattvalóik“ pe­dig a nők egy rétege a világ minden részében. Ezek a „divat­királyok“ a múlt század végéig névtelenek voltak. Hatalmukat már akkor is éreztették, de név­telenek maradtak. Azóta már ne­vükön szerepelnek és ezeket a neveket a nők százezrei áhítat­tal ejtik ki világszerte. De azért mégsem mindenütt. Három egyszerű és mégis mutatós és ízléses ruha A­llírom szépít A mi korunk azt képzeli, hogy a nők megszépítésének szolgálatában rekordokat ál. Ütött fel. Valóban, ha azt halljuk mekkora összegeket adnak ki az amerikai nők a kozmetikai cikkekre és koz­metikai kezelésekre, azt hisz szűk okunk van a rekordok­ban hinni, ám a kozmetiká­nak már a rilgi korokban is volt ilyen konjunktúrája. A történelem többek kö­zött arra is tanít bennünket, hogy a szemöldökök kitépé­se és kirajzolássa festékkel, az ajkak pirosítása, a körmök és a haj festése, az asszonyi stratégia ősrégi eszközei kö­zé tartoznak. Ovidius, Juve­nalis és Martialis írásaiban több helyen olvashatunk vi­dám sorokat a kifestett női arcokról. Martialis csúfon­­dáros­kodva kérdezi kora e­­gyik szépségét: „Úgy látszik te arcod nélkül alszol?“ Ju­venalis a következő kérdést teszi fel: „Vájjon a piros nyí­lás ezen a festékkel telemá­zolt arcon, amelyre a szeren­csétlen férjek ajkukat nyom­ják száj, vagy pedig seb?" Angliában a XII. században annyi szépítőszert használ­tak, hogy törvényt hoztak használatuk ellen. Az ekkori­ idők jellem­zésére szolgál hogy felbontottak egy házas­ságot azzal az indokolással­­hogy a nő festékek és más szépítő-­errek igénybevételé­vel csábította el a férjjelöl­tet. Vájjon hány házévá az len­ne érvényes, ha a fenti tör­vényt m­ég mindig alkalmaz­nák? Az egyi­k legrégibb szépí­­tőszer, amelynek még az az előnye is megvan hogy egy­szerű és a kozmetikai készít­­mények árához viszonyítva meglehetősen olcsó, a citrom A citrom levét már évszá­zadok óta használják az arc­bőr tisztátlanságainak eltün­tetésére. Vörös pattanások kitágult, pórusok, tavaszi szép lök ellen már igen jó koz­metikai hatással használ­ják a friss citromlevet, úgyszin­tén száraz ekcémák eben is A citromlé fogyasztása a karcsúsághoz vezető utak e­­gyike és ha nem a naptól ’a ha must arcot tekintjük von­zónak, hanem „az érdekes panadtságot, akkor ezt 50 citromlé fogyasztással élhet­jük el Sokáig azt hitték, a citrom­lé sápasz­tó hatása onnan e­­red, hogy minden csepp n­é­­hány százezer vörösvérsejt halálát okozza A tudomá­nyos vizsgálatok azonban ezt bizonyították, hogy ez nem igaz és a citromlé hatása a benne rejlő vitaminokhoz fűződik. Az arcbőr bizonyos tisztát­­lanságai, foltossága legin­kább C vitamin hiánnyal függnek össze és megfelelő mennyiségű C vitaminnal el­tüntethetők. Aki napozni a­­kar anélkül, hogy túlságosan lebarnulna, fogyasszon cit­romot. Akinek máj, vagy epe baja van és dietékus étrend­je miatt tartózkodnia kell akár egy csöppnyi ecettől is, nyugodtan savanyíthatja salátáját, vagy egyéb ételeit citromlével, a citromlé, mint ahogy már többször bebizo­nyították igen kedvezően hat a gyom­orműködésre és szá­mos kísérlet bebizonyította, hogy ha étkezés után citrom­levet iszunk, gyomrunk gyor­sabban és könnyebben meg­emészti az elfogyasztott é­­telt. Tehát, ha valami „gyom­runkban fekszik“ igyunk né­hány korty citromlevet So­kan azért ellenzik a citromlé fogyasztását, mert állítólag károsan hat a fogzománcra Ezt még senki sem bizonyí­totta be, de mégis alánkdos a citroënlevest nem inni, ha­nem szalmaszálon szívni A citromlé külsőleg hasz­­nálva és elfogyasztva 's hasz­nunkra vál'k 'h­asznál a gyo­mornak, a májnak és az epé­nek használ az arcbőrnek általában a citrom a legböse­gesebb C vitaminforrás. Vé­gül a citrom utm megerősí­ti azt a régi ásatást: a erfrr­ség megszerződéseik egyik útja a gyomron keresztül ve Gyógyszerek a konyhakertből A gyógyszertárban kapha­tó modern baktériumölő or­vosságok az antibiotimok, penicillin, tetramycin és má­sok sok pénzbe kerülnek. Nem is csoda, mert e gyógy­szereket bonyolult biokémiai utón állítják elő. Lehetsé­ges-e természetes és olcsóbb utón hozzájutni­ e gyógysze­rekhez? E kérdéssel az utób­bi időben sokat foglalkozik a tudomány. Nemrég a bonni egyetem és egy gyógynövényeket ér­tékesítő vállalat laboratóriu­mában megállapították, hogy a pr..­.a gyökérnek hasonló gyógy­hatása van mint az em­lített értékes gyógyszerek­nek Persze a tormagyökér­­ben lévő orvosság hatása nem olyan erős, mint a tő­mn'-n"'.‘stt orvosságoké De mindenesetre jó tudni a ter­mészet e kis csodájáról, kü­lönösen a háziasszonynak ak: gondoskodik az étrend­ről A tormagyökéren kívül a kert zsázsának (Lepidium sa­tivum), vagy saláta-tormá­­nak­ is baktériumölő hatása van. A tudósok megáll­ítitat­ták, hogyha tormagyökeret vagy kerti zsákrot nyers ál­lapotban mint salátát fogyasz­tunk, bizonyos baktériumo­kat megsemmisítő anyagok jutnak szervezetünkbe. Meg­figyelték továbbá azt is, hogy ezek az anyagok, miután né­hány óra múlva elhagyják a szervezetet, még mindig ak­tívan baktériumellenesek. Az a tény, hogy a gyomorsav nem semmisíti meg a növé­nyek baktériumölő hatását, egyben bizonyítja, hogy a szervezetben is hatásosak. A kutatók véleménye szerint a kerti növények gyógyhatása megelőzi a betegs­áget és kü­lönösen a betegség kezdetén hatékonyak. Nem kétséges tehát, hogy e kerti növények rendszeres fogyasztása meg­gátolja a baktérium okozta betegség elhatalmasodását a szervezetben. —« Mamu­slium, ma mit kötöttél? Hétfő, 1954 II. V ROSTON SÜLTEK­ ­ési móddal. A fölösleges zsír eltávozik, de megmaradnak a tápsók, megmarad az ere­deti íz, amely a párolásnál sokszor olyan kevéssé elő­nyös változást szenved. A disznóhúst vágjuk szeletek­re, hogy a belső zsírtartalom könnyen kicsöpögjön, a mar­hahús viszont 2—2,5 centimé­teres vastagságban a leg­jobb Körülbelül ilyen vasta­gok lehetnek a harcsaszele­tek is, a süllőt, vagy kisebb csukát, apróbb kecsegét, ga­lambot, fürjét egészben fek­tetjük a rostélyra. A húst és a halat sózzuk meg vagy egy órával előbb, amihez illik, meg is borsoz­­zuk kissé, a süllőt egy kis paprikáslisztben forgassuk meg, hogy szép pirosra* sül­jön. A sütés gyorsan megy, a marhahúsok is hamar meg­sülnek, különösen ha „ango­losan" vagy „félangolosan* szeretjük őket A húst ne tessék „kiklop­­folni", bevagdosni szintén nem szabad, attól pedig, hogy sütés közben villával szürküljük különösen óva­kodjunk. A bevagdosástól, a szurkálástól kifolyik a jó íze és táplálóerejének­­java. A forgatásra megfelelő has­­fogó csipővasok szolgálnak, amelyekkel a rostról le is ve­hetjük a szeleteket és tálra rakhatjuk. Hogy milyen is az a rost, vagy másként rostély? Heti az bizony sokféle. Eredeti formája az volt, hogy az em­ber vastálcára faparazsat vagy jól izzó faszenet tett és efölé állította a négy lábon nyugvó rostélyt. Itt az volt a baj, hogy a lecsöpögő zsir a parazsat lángrálobbantotta s a láng megégette a pecse­nyét. Ezen úgy segítettek, hogy a rostélyon elmés kis csatornákat alkalmazták s ezekből gyűjtőbe folyik össze a kiolvadó zsir, amellyel az­után a pecsenyét öntözgetni is lehet Ám mégis előfordult, hogy a zsir egy része a pa­rázsra folyt, meg aztán a fa szén füstje, gázai különben sem váltak javára a sütni­­valónak. Újabban olyan rosttűzhe­­lyet konstruáltak, ahol a pa­razsat tartó tálca a rostély, illetve az arra elhelyezett hús fölött van. A lesugárzó meleg kitűnően elvégzi a sütést, füst, gáz, korom nem juthat a húshoz s a kicsepegő zsir is tisztán gyűlhet össze a rost alatt lévő edényben. Ez a találmány szinte tö­kéletesnek mondható, de cél­szerűségben szinte verse­nyez vele, olcsóságban pe­dig leveri ez az egyszerű mód­szer: mély tepsire rátesszük a megfelelő nagyságú rostot a rajta levő hússzeletekkel s az egészet betoljuk a takarék tűzhely forró sütőjébe. I. A roston sültek — csevap­­csicsa és razsnyicsa — igen közkedvelt ételek nálunk és messze földön híresek, neve­zetesek. Igen sok háziasszony még mindig azt hiszi, hogy roston sütni csak akkor ér­demes, amikor a zsír drága. Nincs igazuk. Mindenféle húst, szárnyast, halat, burgo­nyát, gombát bátran a rost­­ra bízhatunk. Mindennek az íze, a könnyűsége, a tápláló­ereje csak nyerhet ezzel a sót Mil Mi a Irtai Kedd: csontleves rizzsel, borjúborda kirántva, sárga­répafőzelék. Szerda: bableves csülök­kel, talkedv ízzel Csütörtök: krumplileves, paradicsomos káposzta, tü­körtojással tejes rizs. Péntek: tarhonyaleves, bur­gonya­főzelék virslivel Szombat: köménymagleves, tepsiben sült krumpli sza­lonnával savanyú paprika, császármorzsa Vasárnap: húsleves mar­hahús tormával, sült borjú­hús krumpli salátával va­­ny-­ás kifli Hétfő: pamd’csom’eve« ga­luskával, rakott krumpli, ráki»

Next