Magyar Szó, 1954. május (11. évfolyam, 117-145. szám)
1954-05-01 / 117. szám
% A WABSZMSXHLA» «KABACGAGA KftPKBK * POST. WAC. 9 O6*. AKA 20 JDXN. évf. 117 (2965) sz/f///ff/fA Szombat, 1954 V. 1, 2. 3 W//. NEMCSAK EMLÉKEZÜNK Izló Kis Vilmos szocialista hazánk sokoldalú fejlődésével kibontakozásával köszöntjük az idén is május elsejét. Valamennyi dolgozónk szívében visszhangzik ez az ünnep, mert tudja, látja, hogy évről-évre rendezettebb körülmények között, fokozódó bőségben ünnepeljük a dolgozó népnek ezt a majálisát. Van is miért örülnünk és ünnepelnünk, ezen a gyönyörű napon. Gyönyörű múltúnk van, szabad emberekként, szabad hazában élünk, szabad földünkön perdülünk táncra, dalolunk és emeljük magasra szocialista művünk zászlaját. Dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, mint uralkodó osztály ünnepli május elsejét, a szó szoros értelmében hordozója az ország szocialista átalakításának, mert a munkásönigazgatás és a polgárok demokratikus igazgatásának útján a kommunák révén, megvalósult az önigazgatás eddig legmagasabb foka. Lehetővé vált valamennyi dolgozónknak, hogy maga is fejlessze hazánkban a szocialista viszonyokat. Másutt is megünneplik a munkások ünnepét. De ez az ünnep másutt harcot jelent a jogért és szabadságért az imperialista kizsákmányolásés elnyomatás ellen. Mi mindezt már kivívtuk forradalmunkban. Amidőn a munkásosztálynak és a dolgozó népnek ezt az ünnepét üljük, meg kell emlékeznünk azokról a nehéz és véres harcokról, amelyeket szocialista hazánk első szabad májusáig vívtunk. Sokan közülünk emlékeznek még, hogy a rendőrség milyen módszerekkel élt Vajdaságban is a háború előtt, hogyan igyekezett megakadályozni a munkásosztályt, nehogy megünnepelje május elsejét. A munkások csoportjai mégis bátran csoportosultak az utcákon, az erdőkben, a parkokban, tüntetőleg ünnepeltek szembeszállva a terrorral. Emlékszem, milyen körülmények között ünnepeltük mi május elsejét évről évre a beocsini cementgyárban. Nehéz körülmények között, de ünnepeltünk. Rendszerint csoportokban kirándultunk az erdőbe, együttesen ünnepeltük ezt a napot. A csendőrség egész napon át szaglászott, nyomozott, hogy rá akadjon és szétzavarja a csoportokat. Ha közöttük szakszervezeti vezetőre találtak, letartóztatták. Munkájuk azonban hiábavaló volt. A szétszéledt csoportok másutt még nagyobb csoportban gyülekeztek. Ilyenkor május elsején a cementgyár munkásain kívül sok-sok szerémségi paraszt és máshonnan való munkás is eljött a Fruska - gólába, különösképpen sokan Noviszádról, akik ugyanúgy ünnepelték május elsejét mint mi. A fasiszták megszállása még súlyosabb helyzetet teremtett a munkásosztály számára, még embertelenebb volt a májusi ünnepségek megakadályozásában. Mondanom sem kell, hiábavaló volt minden. A felszabadított területeken szabadon ünnepeltek, a többiek pedig egymás kezét szorongatták, boldogabb májust kívánva egymásnak. A megszállás alatt így lett május elseje serkentés minden dolgozónknak, hogy csatlakozzék a népfelszabadító harchoz. Emlékszem egy ilyen május elsejére a megszállás idejéből is. Egy csoport cementgyári munkással a fruskagórabeli Szvilos faluba mentünk, hogy a helybeli parasztokkal együtt megünnepeljük május elsejét. Az ünnepség szépen folyt le s mivel a megszálló úgyszólván tehetetlen volt, csak repülőgépből géppuskázott olykor ránk. Emlékszem még milyen büszkék voltunk, hogy először szabad területen ünnepelhetjük május elsejét Visszafelé jövet szájról-szájra járt a hír a gyárban, hogy egy csoport a felszabadított területen ünnepelte május elsejét Sokáig mesélték a részvevők feledhetetlen benyomásaikat. A gyár minden munkása lélekben együtt volt ezen az 1943-beli munkásünnepen. Ez a röpke visszatekintés és személyes élmény a múlt hői, a régi május elsejéről, ez is igazolja, milyen erőteljes volt Jugoszlávia dolgozó népének harca, élén a munkásosztállyal, jogáért. Ebből a küzdelemből nőttek ki a Kommunisták Szövetségének legforradalmibb vezetői, akik később Tito elvtárs vezetésével képesek voltak felszabadítani népünket és megalakították a szocialista Jugoszláviák De nemcsak emlékezünk május elsejére. Eszünkbe jutnak, melegséggel töltik el bensőnket sikereink és gondolunk feladatainkra is. Szocialista hazánk sok-sok politikai és gazdasági eredménynyel erősödött. Hogy csak egyet említsünk a politikai sikerek közül, amelyeket nem érhettünk volna el gazdaságunk nagyarányú fejlődése és hadseregünk nélkül: Görögország, Törökország és hazánk között küszöbön áll a balkáni szerződés. Hogy milyen jelentős és erőteljes megnyilvánulása ez ennek a három népnek, megmutatta Tito elvtárs törökországi látogatása. Ezt az együttműködést a világ valamennyi szabadságszerető népe úgy üdvözölte, mint jelentős hozzájárulást a béke megszilárdításához Európa e részén. Nyilván voltak és vannak, akiknek Jugoszlávia erősödése és a három baráti állam szövetsége nem tetszik. Itt vannak elsősorban Olaszország vezetői, Scelbával az élükön. Ezek látják, hogy kútba estek imperialista törekvéseik hazánkkal szemben, s ezért gyalázzák és támadják népeink békeszerető törekvéseit. A szocialista Jugoszlávia erői azonban napról-napra növekednek és ellenségeink céljai egyre távolabb kerülnek a megvalósulástól, így növekedik szocialista hazánk nemzetközi tekintélye a támadó elleni harcban és válik mindinkább a béka sziklaszilárd bástyájává. Ezért tekintenek ránk rokonszenvel a béke, a demokrácia és a szocializmus barátai a világ minden tájáról. A többi között ezekkel az eredményekkel ünnepeljük május elsejét. Valóban van min örülnünk és mit ünnepelnünk. Dolgozó népünk nyugodt lélekkel, tiszta lelkiismerettel vonulhat fel a szabad haza, a szabad város és falu utcáin, amikor pedig visszatérnek munkahelyükre, még öntudatosabban és szorgalmasabban dolgoznak, mert mi még a bőség megteremtésének csak kezdetén vagyunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen az utunkon még sok-sok nehézséggel kell megbirkóznunk, de hiszszük azt is, hogy legyűrjük ezeket a nehézségeket, és tovább fejlődünk. Azt akarjuk, hogy hazánkban könnyebb, szebb, gazdagabb legyen az élet. Hazánk ereje a biztosíték arra, hogy elérjük célunkat, hogy továbbra is eredményesen fejlesztjük szabad szocialista társadalmunkat. Ezért ünnepeljük jövőnkbe vetett tánta láthatatlan hittel a munkának ezt az ünnepét. Éljen május elseje, a dolgozó nép ünnepe!