Magyar Szó, 1954. június (11. évfolyam, 146-175. szám)
1954-06-01 / 146. szám
//////) xi. évf. 146 (2994) sz. W//////A Kecd- 1954 junius 1f//// HALÁL A FASIZMUSRA' — SZABADSÁG A NÉPNEK * POST. PLAG.U GOT. - ÁRA 10 DIN.A balkáni egyeimttiu rövidesen Tito elnök tegnap délelőtt elindult Görögországba Szplit népe lelkesen búcsúzott az Elnöktől Négy romboló kíséri a Galeb hadihajót A köztársasági elnökkel hivatalos kíséretként utaznak Kócsa Popovics államtitkár, Józse Villán, az Elnök főtitkára, dr. Bozsidar Lovrics professzor, Milan Zsezsely vezérőrnagy, Milos Sumonya vezérőrnagy és Pavle Beljanszki protokolfőnökhelyettes. Athénban csatlakozik hozzájuk Ranko Zec meghatalmazott miniszter is. Noha az indulás időpontját nem közölték, a szpliti lakosság nagy tömegben gyűlt össze a kikötőben. Már 9 órakor kezdett gyülekezni a nép a Proletárbrigádok rakpartján, ahol a »Galeb« hadihajó horgonyzott. 9:30 óra tájban megérkezett Mato Jerkovics altengernagy, a jugoszláv haditengerészet parancsnoka, Ljubo Truta ellentengernagy, a jugoszláv haditengerészet vezérkari főnöke, továbbá Ante Koje, és Ante Jurjevics szpliti népképviselők, Ivo Szenyánovics szpliti népybizottsági elnök és Petar Alfirevics a Szocialista Szövetség szpliti városi bizottságának elnöke, majd valamivel később Kócsa Popovics külügyi államtitkár. Pontosan 10 órakor a haditengerészet zenekara eljátszotta a himnuszt, és ezzel jelezte a köztársasági elnök érkezését. Az érkező Tito elnök átvette Mato Jerkovics altengernagy raportját, majd ellépett a haditengerészet díszszázada előtt. Az egybegyűlt lakosság lelkesen üdvözölte a is. A vacsora igen szívélyes hangulatban folyt le. Tito marsal felköszöntötte a tiszteket, és hangsúlyozta, hogy igen elégedett azzal a lelkiismeretességgel és szakértelemmel, amelyet a tisztek az utazás alkalmával tanúsítanak. A tisztek nevében Mate Jerkovics altengernagy és Liposcsek ezredes köszönték meg Tito marsai szavait. A díszvacsora befejeztével a tisztek énekszóval kísérték ki Tito marsait, aki 22 óra 30 perckor vonult vissza éjjeli pihenőre. Beográdból jelenti a Tanjug: Joszip Broz Tito köztársasági elnök görögországi útjával kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta az athéni Távirati Irodának: KÉRDÉS: Excellenciás látogatásában a görög nép a két országot egymáshoz fűző barátság megpecsételését látja, minthogy a két nép egyforma érdekei és békés törekvései a kölcsönös barátság fejlesztésére és közös védelem szervezésére utalják őket. Az ön véleménye szerint milyen távlat áll a két szomszéd nép gazdasági és kulturális együttműködése előtt? VÁLASZ: Örömmel várom megérkezésemet Görögországba, hogy személyesen átadjam az új Jugoszlávia népeinek baráti érzelmeit a görög nép iránt, és hogy Görögország vezetőivel véleménycserét folytassak a mindkét országot érintő és általános érdekű kérdésekről. Jóllehet eddig már igen szép eredményeket értünk el, különösen a politikai és kulturális együttműködés terén, véleményem szerint még távolról sem merítettük ki a lehetőséget, hogy a jövőben együttműködésünk mind gazdasági és kulturális, mind politikai téren még gyümölcsözőbb legyen. Meggyőződésem, hogy sem Görögország vezetői, sem mi, nem fogjuk emulasztani az alkalmat, hogy országaink együttműködése olyan legyen, ahogyan népeink érdeke megköveteli. KÉRDÉS: Hogyan képzeli el a görög-jugoszláv baráti kapcsolatok megszilárdítását? VÁLASZ: A görög-jugoszláv kapcsolatok megszilárdítását éppen az olyan együtt Szplitből jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt fél 11-kor a „Caleb" hadihajón a szpliti kikötőből elindult Görögországba. Tito marsal megérkezik a szpliti állomásra A Szövetségi Szkupstína mese A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsának legközelebbi ülését június 10-én 12 órára hívták össze. A Termelők Szövetségi Tanácsának ülése szintén június 10-én kezdődik. VITA A BÍRÓSÁGOKRÓL szóló törvényjavaslatokról A Szövetségi Tanács törvényhozó bizottsága tegnap a bíróságokról szóló törvényjavaslatot vitatta, melynek elfogadása hatályon kívül helyezné az 1946. évi Alkotmány 13. fejezetét. Mivel az alkotmányba vágó javaslatok a házszabály szerint csak a szkupstinai házaktól szávazhatnak, a törvényjavaslatot a június végén őszszeülő szövetségi szkupstina vitatja meg. A TANERŐK ANYAGI HELYZETÉRŐL Szerbia közművelődési és kulturális tanácsa tegnap a tanerők anyagi helyzetének egyes kérdéseit taglalta. Ebben az ügyben különben Szerbia Végrehajtó Tanácsa dönt. Az ülésen leszögezték, hogy a tanerők heti óráinak számát 22-re kell csökkenteni, kivéve a szépírás, a rajz- és a kézimunka tanárokét köztársasági elnököt. Az elnökkelegyütt érkeztek dr Vladimir Bakarics és Ivan Krajacsics, valamint a hivatalos kiséret tagja. A köztársasági elnök ezután a »Galeb« hajóra indult, ahol Joszip Cserni altengernagy fogadta. Ezután Tito marsal üdvözölte Sztaniszlav Abram fregatta-kapitányt a »Galeb« parancsnokát és a hajó többi tisztjét. A parancsnoki hídon Tito marsal még rövid ideig elbeszélgetett a búcsúztatásán megjelent elvtársakkal. 10 óra 20 perckor a »Galeb« parancsnoka megadta a jelet az indulásra. Az »Ócska«, »Durmitov«, »Biokovó« és »Triglav« rombolók valamivel a »Galeb« előtt indultak és a kikötő előtt felsorakozva tisztelegtek a köztársasági elnöknek. A »Galeb« pontosan 10 óra 30 perckor haladt el a rombolók előtt és elindult az Adriai tengeren át görög vizek felé. díszvacsora szplit- BEN Szplitből jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito marsal, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnoka tegnap előtt este Szplitben díszvacsorát rendezett a »Galeb« hadihajó, a »Triglav«, »Durmitor«, »Biokovó« és »Ucska« rombolók tisztjeinek, valamint a zadán légierő tisztjeinek tiszteletére A díszvacsorán résztvett Tito kísérete szövetséggé alakul — jelentette ki Tito elnök a görög sajtóirodának adott nyilatkozatában ARA 10 DINAR Katonai panaszok A Ziliák ünnepség műsora Természet— tudomány— technika működésben látom, ahogyan fent vázoltam: szilárdan egybekötve védelmi erőfeszítéseinket, hogy ily módon biztosítsuk függetlenségünket, területi épségünket és a Balkán békéjét. KÉRDÉS: Hogyan értelmezi a balkáni hármasegyezmény erősítését? VÁLASZ: A balkáni hármasegyezmény azáltal fog megerősödni, hogy rövidesen szövetséggé alakul át, miközben pontosan megszabjuk a tagállamok kötelezettségeit. Titót várják a pireusi kikötőben A Magyar Szó kiküldött munkatársának telefonjelentése Athén, május 31. Athén és Pireus külvárosai összeérnek. A 40.000 lakosú Pireus közigazgatásilag különálló város ugyan, voltaképpen mégis csak Athén kikötője. Valaha az ókorban hatalmas fal nyúlt Athéntől a tengerpartig Pireusig, hogy az ellenség támadása ellen védelmezze a várost és biztosítsa a tengeri utat. Ezek az akkor lábszáraknak nevezett falak nem léteznek már, ellenben most is falak között fut a földalattinak nevezett és párisi metró mintájára összeállított 6 kocsiból álló szerelvény. Athén legforgalmasabb teréről, az Omoniáról indul és miután valóban a föld alatt futott néhányszáz métert, kétoldalról emelkedő, hol magasabb, hol egészen alacsony falak között folytatjuk utunkat. Útitársam, akivel állva együtt kapaszkodok egy fogantyúba a nagy sebességgel száguldó metrón, kikötőmunkás Pireusban és ahogy mondja, Athenaból (így ejtik a görögök Athén nevét) munkahelyére utazik Vele megyek a kikötő zeg-zugos rakpartjain és a partot kutatom, ahol Tito elnök görög földre fog lépni, útitársam pedig lelkesen és kérdezés nélkül arról biztosít, hogy Görögország legjobb barátja Jugoszlávia. Nem vett részt a háborúban, hiszen akkor gyerek volt még, de tudja, hogy akkor és még régebben, más háborúkban is együtt küzdött a görög és a jugoszláv nép. Kereskedelmi és hadihajók, pirosak, csukaszürkék vagy rikító sárgák, egymás mellett ringatóznak lomhán a kikötőben. A halászhajók és a fából épült kis kereskedelmi hajók árbocai sűrű erdőként emelkednek egy hosszú raktárfal fölé. Pireusból, a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjéből igyekszem kisebb, csendesebb öblök felé, ahol az újságírók találgatása szerint a partraszálló Tito marsall üdvözli majd Görögország népe és vezetősége. A tengermenti modern aszfaltút,gyönyörű házakkal beépített két kis kikötőbe vezet. A török időkre emlékeztetnek, mert a kikötők a „Túrko Limani“ és „Pasa Limani“ nevet viselik. Ezek a kis kikötők a görög omega betűkre emlékeztetnek, mert úgyszólván szabályos kört alkotnak és a tenger felőli keskeny bejárat két oldalán hatalmas palotákkal beépített földnyúlványban folytatódnak. Késő délutánra jár az idő és az emberek kint tanyáznak a házak kőlépcsőjén „Tito Tito“ — éljen Tito, mondják mosolyogva többen is, amikor útmutatást kérek és megtudják, hogy jugoszláv vagyok. A kikötőre mutogatnak, itt fog nartraszállni Tito elvtárs. Mire visszaérkezek az emelődaruk erdejébe, a nagy kikötőbe, a hajókon és a partokon kigyúllnak már a lámpák. Csak ebben az esti szürkületben, a lámpafények távolságáról érzékeli az ember a kikötő óriási méreteit, mert a vakító napfény párájában elmosódnak a körvonalak. Tito elnök hajója, a Galeb már a Jóni-tenger közelébe jutott. Látogatása nemcsak ünnepély, nemcsak udvariassági látogatás lesz. A görög államférfiakkal közösen fölmérik a politikai látóhatárt, azonban a megbeszélések velejét egy már pontosan körvonalazott tárgy képezi: a három balkáni állam szövetsége, amely elnökünk törökországi útján nagy vonalakban már kialakult. Jugoszlávia, Görögország és Törökország érdekei és törekvései azonosak. Azaz egyszerűbben, békét kivon a három állam. Az ankarai egyezmény voltaképpen közös politikájuk kifejeződése. Ez nem lesz semilyen kódex, amely pontosan meghatározott feladatokat szab aláíróinak. Az ankarai egyezmény politikai elképzelése, programja az első pillanattól kezdve a fejlődésre irányult és a három balkáni állam együttműködésének első szakaszát képezi, illetve ma már képezte, mert azóta már túlfejlődött ezen a szakaszon A három ország honvédelmi együttműködése, a vezérkarok tárgyalásai és a határmenti egységek katonai parancsnokai látogatásai és megbeszélései már a függetlenségen nyugvó szövetség jellegét viselték. Az ankarai egyezmény belső logikája a három állam tartós együttműködéséhez vezetett és ma már csak szövegbe kell önteni a már megvalósultat. Ezért volt hiábavaló az olaszok minden realitást nélkülöző berzenkedése. Nem tudják megakadályozni ezt a valóságból fakadó szövetséget, amely a békét szolgálja itt a Balkáion és közvetve nyilván a világbékét is. A görög lapok néhány nap előtt még nagy teret szenteltek az olasz kifogások és gáncsoskodások visszaütősítására, ma már csak mellékesen foglalkoznak vele. Talán nem egészen véletlen az sem, hogy a francia nyelven megjelenő „Mesager Athénés“ egyik cikkében erőteljesen emlékeztet az olasz fasizmus hódító hadjáratára Görögország ellen. Papagosz miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában, amelyet az Amerikában megjelenő „Etnikos Kiriks“ görög lapnak adott, kifejtette, hogy a balkáni egyezmény megérett arra, hogy szövetséggé alakítsák át, mert a realitásból fakadt és a békét szolgálja. LXKLN3TZ Tibor