Magyar Szó, 1954. augusztus (11. évfolyam, 206-236. szám)

1954-08-01 / 206. szám

SALAI A I AS IZMOSRA - WA—GAC A II—MIK » POST. MAC, V­OOC. P­ARA U MM. ■ iwmmmrm­Tmmzmijfffffljfmn­mmmm­mmnmrrmjm XL évf. 206 (3054) sz. Tunisz önkormányzatot kap Mendes-France Tuniszba utazott Párizsból jelenti az AFP. Mendes-France, francia mi­niszterelnök tegnap repülő­­gépen Párizsból Tuniszba u­­tazott. A miniszterelnök kí­séretében van Fauchet, Tu­nisz kérdésében megbízott miniszter is. Az illetékes kö­rök szerint a francia minisz­terelnök átadja a tuniszi bej­nek a francia kormány nyi­latkozatát Tuniszról. A nyi­latkozat szövegét még nem hozták nyilvánosságra. A francia miniszterelnök Tuniszba utazása előtt a kor­mány ülést tartott. Az ülé­sen a kormány Mendes-Fran­ce beszámolója után úgy dön­tött, hogy legrövidebb időn belül meg kell oldani Tu­nisz kérdését. Megállapítot­ták, hogy a tuniszi helyzet valóságos polgárháborúvá a­­lakult és napról-napra ko­molyabbá válik. Az iletékes körök szerint a kormány megegyezett abban, hogy ön­kormányzatot adnak Tunisz­nak. A tuniszi nép szabadon választaná meg parlament­jét és a parlament döntene az ország belső berendezésé­ről. Ez a parlament hozná meg az ország alkotmányát is. Az alkotmány értelmében kormányt alakítanának, a­mely teljesen kezében tartaná a hatalmat, és fennhatósága még a rendőrségre is kiter­jed. Franciaország csak a kül­ügyek és a honvédelem irá­nyítását tartaná meg. A fran­cia állampolgárok jogait és érdekeit a két ország közöt­ti egyezménnyel biztosítanák. A kérdés tárgyalásakor belső ellentét merült fel a francia kormányban. Az ü­­lést két ízben is kénytelenek voltak megszakítani és a mi­nisztertanács utolsó ülése eb­ben a kérdésben szokatlanul sokáig húzódott és több mint öt óráig tartott. Már ezek a külső jelek is azt bizonyít­ják, hogy Mendes-France ko­moly nehézségbe ütközött. A javasolt reformok nem mennek ugyan túl az 1881- ben kötött francia-tuniszi egyezmény keretein, mégis elégedetlenséget váltottak ki a degaulleisták és a radikál­­szocialisták körében. A minisztertanács ülése előtt a degaulleista vezetők Degaulle tábornok elnökleté­vel megbeszélést tartottak a­­ radikálszocialista vezetőkkel A megbeszélésen két tuniszi szenátor is részt vett. A ki­szivárgó hírek szerint De­gaulle tábornok az ülésen kö­vetelte König honvédelmi minisztertől, hogy mondjon le, ha Mendes-France nem áll a reformterveitől. A ra­dikálszocialista párt elnöke is lemondással fenyegetőzött ha a reformok tervét nem változtatják meg. ötórás vi­ta után a kormány mégis egyhangúlag jóváhagyta Men­des-France reformtervét. A minisztertanács ülésén Mendes-France keményen védte javaslatát és hangsú­lyozta, hogy csak komoly re­formokkal lehet megakadá­lyozni az északafrikai hely­zet további elmérgesedését Hangsúlyozta, hogy valame­lyik miniszter lemondása ese­tén kénytelen lesz benyújta­ni a kormány lemondását ez pedig súlyos és hosszantartó parlamenti válságot idézne elő. A párizsi körök biztosra veszik, hogy Tunisz kérdésé­ben Mendes-France komoly ellenállásra talál a parla­mentben is. AZ ENSZ GAZDASÁGI TA­NÁCSA RENDKÍVÜLI SE­GÉLYALAP MEGTEREM­TÉSÉT JAVASOLJA Jugoszláv határozati javas­­latot fogadott el a tanács Génfből jelenti a Tanjug. Az ENSz­ gazdasági és népjó­óléti tanácsának gazdasági bi­zottsága elfogadta az ENSz rendkívüli segélyalapjának megalakításáról szóló javasla­tot. A határozati javaslatot Jugoszlávia, Argentína, Equa­dor, Egyiptom, India, Pakisz­tán és Venezuela nyújtotta be. A határozat bevezető része megállapítja hogy a fejlet­len államok segélyezése kü­­lönalapjának megteremtése kedvező fogadtatásra talált a világ valamennyi államá­nál. A határozat megállapít­ja ezt is, hogy a fejletlen ál­lamok fejlődési üteme nem kielégítő és újabb erőfeszí­tésekre van szükség, hogy azt meggyorsítsák. Ezért a határozat kéri a Közgyűlést, hogy hívják fel az iparilag fejlett államokat, hogy já­ruljanak hozzá a rendkívüli segélyalaphoz-A javaslatot a benyújtók nevében dr. Jozse Brilej ju­goszláv delegátus indokolta meg. Legelőször hangsúlyoz­ta, hogy a határozat beter­jesztői elsősorban az ENSZ közgyűlése legutóbbi üléssza­kának határozatát tartották szem előtt. Számoltak a meg­változott világhelyzettel is. A világban beállt változások arra a meggyőződésre ve­zették a határozat beterjesz­tőit, hogy a iparilag fejlett államoknak újból felül kell vizsgálniuk a rendkívüli se­gélyalap kérdésében elfog­lalt álláspontjukat. Végül hangsúlyozta, a határozat be­terjesztői biztosra veszik, hogy a rendkívüli segélyalap megteremtése hozzájárul az ENSZ tekintélyének megerő­södéséhez-A határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadták, csak a szovjet és csehszlovák dele­gátus tartózkodott a szava­ztako. Ismét tér folyt az albán Határon Az ottoni hatérőtök megöltek egy jugoszláv katonát­ Beográdból jeleníti a Tac­­ing. Péteremét a Kantaik hegységben az elbán-jugo­­szláv határ közvetlen köze­lében e hó 30-án 22:05 órakor 8 albán katona fedezékből puska- és géppisztály-tünet nyitott albán terül­etről a ju­goszláv katonák agy csoport­jára, amíg az a határjelzé­sek felújításéri­tolgatait. Ez alkalommal megölték Mom­­csao Malcsicsot, a Jugoszláv Néphadsereg ténedését. Veljko Micsunovics kül­ügyi államtitkárhelyettes teg­nap délelőtt magához kéret­te Rafo Karafili albán köve­tet és a jugoszláv kormány nevében a legerélyesebben ti­ltakozott a jugoszláv határ­őr megölése miatt. A kül­ügyi államtitk­árhelyettes fel­hívta az albán követ figyel­mét arra, hogy milyen ko­moly helyzetet teremt a Ju­goszláv Néphadsereg tize­desének megölése, éppen ak­kor, amikor jugoszláv terü­leten a jugoszláv és albán kormány nemrég kötött e­­gyezm­énye alapján a határ­jelzések felújításén dolgo­zott. Ezzel egyidejűleg M­ihajlo Vojnovics a j­ugoszl­áv-albán vegyes­ bizottság jugoszláv tagja levelet intézett a bizott­ság albán tagjához, amelyben közli, hogy jugoszláv rész­ről rögtön beszüntetnek min­den további munkát a bertér jelzések felújításán- ARA 10 DINAR (Mezőgazdasági hitelel­látás a zentai jálásban) A fizetési alap és a jöve­delem feloszlása Halálra ítélték a csurogi nyilas tömeg­­gyilkost Nincs árvízjelentés VASÁRNAP! KOMMENTÁR Hová vezet a munka­kerülés (Tudósítás a noviszád­­telepi verekedők elfo­­gatásáról) Szuezfel csa után A tulajdonjog telekkönyvi átírásáról Nyeremény pályázatunk új szakasza A balkáni szövetség a béke eszköze Athénból jelenti a Tanjug. Sztefanopulosz görög külügy­miniszter tegnapelőtt este kö­zölte, hogy táviratot kapott Ekszindarisztól, Görögország állandó képviselőjétől az At­lanti Tanácsban, amelyben tájékoztatja az Atlanti Egyez­mény tanácsában a balkáni szövetségről folytatott tár­gyalásokról. A görög minisz­ter szerint a távirat többek között hangsúlyozza az At­lanti Tanácsnak azt a véle­ményét, hogy a balkáni szö­vetség nem áll ellentétben az Atlanti Egyezménnyel és hogy a szövetség megterem­tése csak hozzájárul Balkán és általában a világbéke szi­várdságához. Csepelnek Vajdaságszerte. A kedvezőtlen tavaszi időjárás következményeit nagyjából kiheverte a búza és csak közepes termés várható. Annál szebbnek ígérkezik viszont a kukorica. Gyula felvétele. A szakszervezetnek is foglalkoznia kell az illetménypolitikával A szindikáns szervezetek­nek az az egyik alapfelada­ta, hogy állandóan törődje­nek és foglalkozzanak az il­­letménypolitikával. Egyes vállalatok szakszervezeti cso­portjai azonban nem szentel­nek kellő figyelmet e fon­tos feladatnak. A vállalatokban gyakran megtörténik, hogy néhány munkás és alkalmazott arány­talanul többet keres, mint többi dolgozó társa. Ez gyak­ran azért lehetséges, mert túl alacsonyak a normák, ▼agy helytelenül becsülik fel egyesek teljesítményét. Az egyes munkások túl magas keresetét (kivéve a szakértő­ket) rendszerint a vállalat többi munkásának rovására fizetik ki. Ez főleg azokat érinti, akiknek munkáját nem értékelik kellőképpen vagy akiknek túl magas nor­mát szabtak. Ebből látható, hogy több vállalatban egye­sek mások rovására növelik keresetüket. Főleg ott lehet­séges ez, ahol a szakszerve­zeti csoport nem éber, nem törődik e kérdésekkel, nem foglalkozik az illetménysza­bályzat problémáival. A VAJDASÁGI ÜZEMEK MEGKÉSTEK Az idén a vajdasági üze­mek meglehetősen későn szerkesztették meg illetmény­szabályzatukat. A fémü­ze­­mek csak ez év májusában hozták meg. Ez a késedelem sok részben indokolható az­zal, hogy a vállalatok arra vártak, hogy az illetékes szö­vetségi szervek rendeletet hozzanak az illetményszabály­zatok módosításáról és kiegé­szítéséről. Sok vállalat ezen­kívül arra várt, hogy a kom­munák is elkészítsék tervü­ket, mert a tervek határoz­zák meg, hogy a jövedelem hányadrésze marad meg a vállalatoknak a fizetési alap és egyéb alapok létesítésére. A fizetést és keresetet mó­dosító rendelet már néhány hónapja megjelent, és a kom­munák is régen meghozták terveiket több vállalat még­sem készítette el illetmény­szabályzatát, azaz nem hosz­­szabbította meg a tavalyit, ha az megfelel. Vajdaság 54 fémipari üze­me közül csupán 38 hozta meg illetményszabályzatát, 16 vállalat pedig még min­dig késik vele. Az illetmény­szabályzat meghozásában kés­lekedő vállalatok között van több nagyobb üzem is, pél­dául a szuboti­ai Partizán kerékpárgyár, a zrenyanini Radiátor, a kik­indai tempe­ra öntöde, a kacsarevói »Mi­lan Premaszinac« gépöntö­­de, stb. Feltevődik a kérdés, mi en­nek az oka, az említett vál­lalatok mikor akarják meg­hozni illetményszabályzatu­kat? E kérdést fel kellene tenniök az illetékes pénzügyi, gazdasági és egyéb szervek­nek is Foglalkozniuk kell ez­zel a felsorolt üzemek szak­­szervezeti csoportjainak is, mert részben ők is felelőseik a mulasztásért. A fémmunkások tartomá­nyi bizottsága átvizsgálva az idei illetményszabályzatokat ügyelt arra, hogy meghagy­ja a szabályzatok megfogal­mazását, úgy ahogy a válla­latok megszerkesztették, szer­vezeti összetételük és terme­lési sajátságaik alapján. A bizottság figyelmet szentelt annak is, hogy az illetmény­­szabályzatok helyesen oldják meg a munkaviszonnyal, a fizetési alap felosztásával, a keresettel kapcsolatos moz­zanatokat. AZ IDEI ILLETMÉNY­­SZABÁLYZATOKRÓL Az eddig átnézett ilet­­ményszabályzatokat a követ­kezők jellemzik: Jogi szempontból és a tech­­nikai feldolgozás tekinteté­ben jóval tökéletesebbek mint a tavalyiak. Ez azt bi­zonyítja, hogy a munkakö­zösségek alaposan elmélyed­tek az illetménypolitikába, és a szabályzatokat összhangba hozták a gazdasági szerveze­tek munkásai és alkalmazot­tai fizetésének megállapítá­sáról szóló rendeletekkel. A vállalatok új illetmény­­szabályzatainak is vannak bizonyos hézagai. A rendel­kezések nem tisztáznak min­den kérdést, nem határozzák meg szabatosan, hogyan kell eljárni az illetménypolitika alkalmazásának minden prob­lémájában. Egyes illetmény­szabályzatok nem demokra­tikus tételeket is tartalmaz­nak, például a fizetési alap létesítése és felosztása tekin­tetében stb. (a szuboti­ai és noviszádi villanytelep esete). A noviszádi Jagodent üzem szakszervezeti csoportja nyúj­tott a legkomolyabb támo­gatást az illetményszabályzat elkészítésében, hozzájárult alapos és helyes szerkeszté­séhez. Az illetékes gazdasági szer­vek időnként ellenőrzik a vál­lalatok illetményszabályza­tát. Ennek alapján megálla­píthatták, hogy az illetmény­szabályzatok nem szabatosak a díjszabás elkészítése, a munkahelyek osztályozása te­kintetében, és nehéz össze­hasonlítani az illetménytéte­leket az elszámolási fizeté­sekkel, illetve nehéz meg­határozni, hogy az illetmény­szabályzat kategóriái egyez­nek-e a munkások és alkal­mazottak beosztásával. A gazdasági szervezetek érdeke, hogy áttekinthető il­letményszabályzatokat szer­kesszenek, mert így a szak­­szervezeti csoportok is köny­nyebben elemezhetik az il­letménytételeket, és határos BOGOJEVICS Ljubom­ir a fémmunkások tartományi tanácsának elnöke . Folytatása ( a 2. oldalon).

Next