Magyar Szó, 1954. szeptember (11. évfolyam, 237-266. szám)

1954-09-01 / 237. szám

HAL­ÁL, A FASIZMUSBA — SZABADSÁG A NÉPNEK * POST. PIAC. U GOT. — ARA­M TIT» ^ XI. évf. 237. Oil ** ** magas vendégünket Dzselal Bajar, a baráti és Szövetséges Török Köztársa­ság elnöke ma lép Rijekán jugoszláv földre, hogy köz­társasági elnökünk vendége­ként néhány napot töltsön hazánkban és egyben viszo­nozza Tito elnök néhány hó­nappal ezelőtti törökországi látogatását. Ma és mától kezdve né­hány napig alkalmunk nyí­lik, hogy baráti megbecsülés­sel és szeretettel vegyük körül a nagy Kemal Atta­­türk közvetlen munkatársát és nagy művének, a török megújhodás gondolatának to­vábbhordozóját. Külön öröm számunkra, itt körünkben üdvözölni annak a népnek vezetőjét és államfőjét, a­­mely oly meleg baráti ven­dégszeretettel és mérhetet­len lelkesedéssel fogadta nemrégiben a Boszporuszon túl Tito elnökünket. Ugyanakkor Bajár elnök látogatása komoly világpoli­tikai eseménynek is számít. Jelentős szakasz ez a három szövetséges balkáni állam együttműködésében és erősí­ti a bléni egyezmény pillé­rein épült szöve­tséget. Bajor elnök látogatása e mellett rendkívüli alkalmat nyújt, hogy a szövetséges Törökor­szág és Jugoszlávia államfői újból kicseréljék vélemé­nyüket a három szövetséges ország együttműködését ille­tően, az ankarai egyezmény és a Bledben nemrégiben alá­írt szövetségi egyezmény a­­lapján. A nemzetközi politi­kai helyzet és a hármasszö­vetség szerepe a béke meg­­szilárdítása és a nemzetközi feszültség enyhítése terén, a jövőben is szükségessé teszi a szövetséges balkáni álla­mok államfőinek megbeszé­léseit és a balkáni, valamint a nemzetközi politikai hely­zet kiértékelését. . Az olyan megbeszélés mint amilyenre most is sor kerül Bajár el­nök és Tito elnök között, kétségtelenül a leghatható­­sa­bb adaléka az ilyen értel­­mű politikai együttműködés­nek. Most, amikor majd ma dél­után megszólalnak a rijekai kikötőben horgonyzó baják szirénái, feldörög a partmen­ti ütegek díszsortüze és Ri­­jeka ünneplő polgárai ha­zánk népeinek örömét tol­mácsolják a jugoszláv földre lépő szövetséges Török Köz­társaság elnökének, ezt ab­ban a szilárd meggyőződés­ben teszik, hogy Basár elnök látogatásának jelentősége jó­val meghaladja a nemzetkö­zi viszonyokban szokásos tisztelgő látogatások kere­teit, és egy újabb jelentős állomása a három szövetsé­ges balkáni állam együttmű­ködésének. V­ a. Beográdból jelenti a Tan­­jug. Mosa Pijade, a jugo­szláv Nepszkupstina elnöke a török sajtóügynökség mun­katársának kérelmére a kö­vetkező nyilatkozatot adta Dzselal Bajar török köztár­sasági elnök küszöbönálló ju­goszláviai látogatásával kap­csolatban: »Bajár elnök látogatása an­nál jobban megörvendeztet, mert parlamenti delegációnk­­ törökországi látogatásakor, s amikor a török parlamenti­­ delegáció jugoszláviai látoga­­­tását viszonoztuk, alkalmam volt, hogy a török államfér­­j fiúkkal és parlamenti képvi­­­­selőkkel, valamint a török­­ néppel való személyes érint­kezés során azt a mély meg-­­­győződést szereztem, hogy­­ Törökországban megvan az­­ eltökélt akarat és rendkívüli­­ lehetőség arra, hogy orszá- j gaink szívélyes baráti kap­csolatai és mindenirányú e­­gyüttműködése fejlődjék. Számos emlékeim közül el­ső helyet foglal el a rendkí-­í­vül szívélyes légkör, amelyet­­ Bajor elnöknek sikerült meg­teremteni otthonában, ami-­­­kor küldöttségünk látogatást tett nála. Egész rövid idő alatt or­­­­szágaink kapcsolatának fej­lődése, amely kapcsolat Gö­­­­rögországgal együtt a béke egyik legmegbízhatóbb biz­­­­tosítéka a mai világban, — beigazolta még a legnagyobb­­ várakozásokat és legmeré­szebb reményeket is Meggyőződésem, hogy né­peinket ma áthatja annak a műnek a nagysága, amelyet eddig megteremtettünk és amely lehetővé teszi, hogy­­ szilárdan haladva a kijelölt , után bizalommal nézzenek a jövőre, és tisztában vannak azzal a felmérhetetlen ha­szonnal, amellyel ez a szoros barátság és együttműködés­­ jár, mind függetlenségük és békés fejlődésük megőrzésé­re, mind pedig politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­lataik további fejlődésük nagy lendületére nézve.­­ Biztosra veszem, hogy a­­ közös tanácsadó parlament ] rövid idő alatt ennek a fej-­­­lődésnek egyik fontos ténye­­­zőjévé alakul.«­­ DZSELAL BAJAR ELNÖK fogadás­ára ríjak Ara UTAZTAK * .n'nosj/TAV VEZETŐK beográdból jelenti a Tan­­jug. Tegnapelőtt este 20.30 órakor különvonaton Dzse­lal Bajar török köztársasági elnök fogadására Rijekába utazott Rodoljub Csolako­­vics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnöke, Misa Pavi­csevics, Jugoszlávia ankarai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, Voja Todo­­rovics vezéralezredes, Milos Sumonya vezérőrnagy, Vicko Antics, a légihaderő vezér­őrnagya, Ljubo Truta ellen­tengernagy, Bozso Jováno­­vics, Jugoszlávia törökorszá­­­­gi katonai attaséja és Pavle Beljanszki a külügyi állam­­titkárság protokolfőnöke. A jugoszláv vezetők Joszip Broz Tito köztársasági elnök és a Szövetségi Végrehajtó Tanács nevében fogadják és üdvözlik Dzselal Bajar tö­rök köztársasági elnököt. A jugoszláv vezetőkhöz Zág­­rábban csatlakozik Ivan Kra­jacsics, a Horvát NK Végre­hajtó Tanácsának alelnöke és Jozse Vu­ján, a köztársa­sági elnök főtitkára. Ugyanezzel a vonattal uta­zott Agah Agsel beográdi török nagykövet és Kemal Oguz alezredes, török kato­nai attasé. A jugoszláv és török veze­tőktől a vasútállomáson Veljko Mityunovics külügyi államtitkárhelyettes, Vuja Nikolics népvédelmi állam­titkárhelyettes, Szlaven Szmodlaka, a köztársasági elnök protokolfőnöke és má­sok búcsúztak . Nagy örömmel fogadjuk Bajár elnököt — mondotta Mesa Pijade a török sajtó- ügynökségnek adott nyilatkozatában Bajár elnök A KÉPVISELŐ­HÁZ GAZ­DASÁGI BIZOTTSÁGAI­NAK ÜLÉSE A népszkupetina szövetség­ tanácsának és a termelők szö­vets­égi tanácsának gazdasági bizottsága szeptember 6-án összeül és megkezdi munká­it A francia képviselőhöz elvételle az Efli capcimdins 319 képviselő szavazott ellene, 264 mellette .­­­ban összesen 583 képviselő­­ vett részt, vagyis egyetlen képviselő sem tartózkodott a­­ szavazástól . Ez a döntés tulajdonkép­­­­­­pen azt jelenti, hogy a fran­­­cia parlament elvetette az európai védelmi közösség e­gyezményének becikkelyezé­sét. Ezzel tehát az EVK meg­teremtésének gondolata meg­hiúsult.­­ Ma már képet alkothatunk, arról a parlamenti mester­­ kedésről, amely a francia parlament kulisszái mögött folyt és amely megelőzte a szavazást. Az európai védel­mi közösség hívei hétfőn ja­­­vasolták a vita elhalasztá­sát. Erre Aumeran függet­len képviselő, az európai vé­delmi közösség egyik legfana­tikusabb ellensége ügyes sakkhúzással válaszolt. A független képviselő ugyanis arra számított, hogy a kép­viselők többsége nem ismeri az ügyrendi szabályzat leg­­csalafintább rendelkezéseit.­­ Ezért javasolta, hogy szavaz-­­ zanak az úgynevezett »elő-­­ zetes kérdés« felett vagyis s döntsék el, hogy napirendre lehet-e tűzni az európai vé­delmi közösség kérdését. A parlamentben csak néhány­­ ember volt tisztában azzal, , hogy a javaslat elfogadása s az európai védelmi közösség­­ becikkelyezésének visszauta­­­sítását jelenti. Mayer, a kül­politikai bizottság elnöke a­­zonban hivatásának magas­■ latán állott és javasolta az ülés sürgős elhalasztását. A szünetben az európai vé­delmi közösség hívei és el­lenségei megegyeztek abban, hogy mindkét javaslatot visz­szavonják. A védelmi közös­ség hívei azonban nem tar­tották be a megegyezést, mert azt­­ remélték­, hogy Aumeran képviselő javasla­ta nem szerez többséget a parlamentben, mert a kép­viselők többsége nem lesz­­ hajlandó kimerítő vita nél­kül elvetni az EVK egyez­ményét. Ha ez sikerül, az EVK híveinek pozíciója erő­södött volna, mert Aumeran javaslatának elvetése félig­­meddig azt jelentette volna, hogy a parlament többsége az EVK mellett foglal állást. Reményeik azonban nem vál­tak valóra. Az európai védel­mi közösség ellenfelei az e­­gyezmény megszegésére az­zal válaszoltak, hogy ismét beterjesztették Aumeran ja­vaslatát. Ennek eredménye az lett, hogy a parlament a késő éjszakáig húzódó ülésen elfogadta a javaslatot és ez­zel visszautasította az euró­pai védelmi közösség egyez­ményének becikkelyezését. A parlamentnek ezzel a döntésével azonban koránt-­­­sem tisztázódott a franciaor­szági helyzet. A döntés első­sorban új nehézségei­et ve­tett fel Mendes-France kor­mányában. Az a veszély fe­nyeget ugyanis, hogy az eu­rópai védelmi közösség hívei lemondanak. A kiszivárgó hí­rek szerint már most lemon­dásra készül. Eugene Claudi­us Petit munkaügyi minisz­ter. Emile Hugues igazság­ügyminiszter. Maurice Bour­­ges-Maunoury iparügyi és kereskedelmi miniszter. Ro­bert Baron, a tengerentúli területek minisztere, Guy La Chambre, a Francia Unió mi­nisztere, Andrée de Betten­court, a miniszterelnök kabi­nettfőnöke, Guerin de Beau­mont, a külügyminisztérium államtitkára, és Emmanuel Temple, a hadirokkantak kérdésének minisztere Ezek a miniszterek a független köztársasági és népi köztár­sasági pártból kerülnek ki. A döntés belső viszályt te­remtett a francia szocialista pártban is. A szocialista párt úgy döntött, hogy kizárja so­ra­iből Jules Macoues Daniel Mayer és Legene szocialista vezetőket, az EVK ellen sza­vazó képviselők ellen pedig fegyelmi eljárást indítanak, Párizsból jelenti "az AFP. A francia parlament tegnap­előtt este úgy döntött, hogy leveszi napirendről az euró­pai védelmi közösség becik­kelyezésének kérdését A hivatalos adatok szerint 319 képviselő Aumeran függet­len képviselő javaslatára sza­vazott, hogy »térjenek át az egyéb ügyek megvitatására«. A javaslat ellen 264 képvise­lő szavazott. A szavazás- Bajár török köztársasági elnököt a beográdi egyetem disz­­doktorává avatják­ ­ A beográdi egyetem igaz­­­­gatósága tegnapi díszgyűlé­­sén elhatározta, hogy Dzselal­­ Bajart, a Török Köztársaság­­ elnökét a beográdi egyetem a jogtudomány diszdoktorá­­­­vá avatja. Ezt a határozatot , a jogi fakultás igazgatóságá­nak javaslata alapján hoz­­t­­ák. Dr. Mihailo Konsztantino­­| vies, dr. Jovan Lovcseyics, 1 dr. Milan Zsulyovics és dr.­­ Dragoszlav Jankovics, a jogi­­ fakultás külön bizottságának tagjai­ előterjesztésükben hangsúlyozták, hogy Dzselal Bajar a mai Törökországnak egy olyan személyisége, a­­­­kinek államfői rátermettsé­ge kifejezésre jutott az an­­­­karai szövetség megkötésé­ben, és aki hozzájárult a bal­­­káni népek szabadságénak megvédéséhez, békéjének és együttműködésének elmélyí­­­­téséhez.­­ Bajar köztársasági elnök i­s hangsúlyozza az előterjesz­tés — nem csupán hozzájá­­­­rult annak az elvnek meg­valósításához amelyért né­peink is harcolnak, hanem kinyilvánította hazánk iránt érzett őszinte és mély barát­ságát is.­­ Az előterjesztés a továb­­b­i­akban felsorolja, hogy Ba­­­­jor elnök milyen érdemeket szerzett a Török Köztársaság fejlesztésében és mint Ke­­r­mal Atatürk egyik közeli munkatársa, kezdeményező­je volt azoknak a nagymé­retű terveknek, amelyek le­hetővé tették a török köz­gazdaság fellendülését. A jogtudományi díszdok­­tori diplomát dr Vukics Mi­­csovics, a beográdi egyetem rektora nyújtja majd át Dzse­lal Bajar török köztársasági elnöknek, a Szerb Tudomá­nyos Akadémia- dísztermében tartandó avatási ünnepsé­gen. Jár­­ás­z terét jugoszláv és tö­rök zászlók díszítik. Különö­sen azok az utcák vannak fel­díszítve amelyeken Dzselal Baijar köztársasági elnök és Tito elnök halad majd. Fel­díszítették a párt- és állami intézmények székházait, vala­mint a Szocialista Szövetség és a Kommunisták Szövetsé­ge községi alapszervezeteinek székházát. A város terei o­­lyan külsőt öltöttek, mint a legünnepsélyesebb alkalmak­kor. Ünnepi külsőt öltött a jo­gi fakultás is, ahol Bajár köz­társasági elnök átveszi e dísz­doktori oklevelet. A Szocialista Szövetség a­­lap- és községi szervezetei­ben egymásután tartják az összejöveteleket, amelyen Beo­grád kiemelkedő közés­seti munkásai tartanak előadást Törökország kül- és belpoli­tikájáról, a török gazdaság­ról, az ország kultur- és sport­életéről és mindarról, ami a baráti és szövetséges Török­országra vonatkozik. Beográd polgárai a magasrangú ven­dég fogadására készülődve, feldíszítik házaikat. Beográd éppoly bensőségesen és öröm­mel üdvözli majd a szövetsé­ges és baráti Törökország el­nökét, mint a nemrégiben ha­zánkban járt etióp császárt A polgárok ezrei készült­ arra, hogy üdvözöljék a ven­dégeket. J. M. Ethem Menderesz hadügyminiszter FŐVÁROSUNK ÜNNEPI KÜLSŐT ÖLTÖTT — Beográdi munkatársunk telefonjelentése — Dzselal Baj­ár török köztár­sasági elnök érkezését várva, hazánk fővárosa ismét ün­nepi külsőt öltött. A város valamennyi utca­ Visszautazott a török légihaderő küldöttsége Beográdból jelenti a Tan­­jug. A török légihaderő kül­döttsége, amely Fevzi Uosa­­ner tábornok vezetésével több napot töltött hazánkban, tegnap reggel visszautazott Törökországba.­­ A repülőtéren a küldöttség­től Zdenico Ulepics vezjáralez­redes, a jugoszláv légihaderő parancsnoka, Milos Zekics ve­zérőrnagy, Radoszláv Jovics vezérőrnagy és mások búcsúz­tak. Tegnapelőtt este Zdenko U­­lepics, a jugoszláv légihaderő parancsnoka, a Jugoszláv Lé­gihaderő otthonában 20 óra­kor búcsúfogadást rendezett a török küldöttség tiszteleté­re. A fogadáson jelen voltak: Ljubo Vucskovics, a Jugo­­szláv Néphadsereg vezérkari főnökhelyettese, Ivan Rukavi­na és Dusen Kveder vez­éral­­ezredes, a török nagykövet­ség képviselői, a jugoszláv lé­gihaderő tábornokai és tiszt­jei, a beográdi török katonai attasé és mások. JUGOSZLÁV KATONAI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT TÖRÖKORSZÁGBA Beográdból jelenti a Tan­­jug. Tegnap reggel Beográd­ból Rado Petrovics vezérőr­nagy vezetésével jugoszláv katonai küldöttség utazott Törökországba. A jugoszláv katonai küldöttség tagjai meg­figyelőként résztvesznek a török hadsereg egységeinek hadgyakorlatán. Dzselal Bajar jach­tja jugo­felsé­­vzére ér­ezett Beográdból jelent a Tan­jug: Dzselal Bajar török köz­társasági elnök jachtja, a „Savarona" tegnap este pontosan 18 órakor jugo­szláv felségvizekre érke­zett. A jugoszláv haditen­gerészet két rombolója üd­vözölte a magas török ven­déget. Az üdvözlés után a jugoszláv rombolók a tö­rök köztársasági elnök kí­séretéhez csatlakoztak.

Next