Magyar Szó, 1954. november (11. évfolyam, 298-326. szám)
1954-11-01 / 298. szám
HAl.AI A BAOit.ViL. dA . • v . , uV ... + 1 1.rtC L JrO 1 - AKA Li UiXs Jugoszlávia és Olaszország között a békés szomszédság papjai következnek — mondotta Mosa Pijade a zadari felszabadulási ünnepségen feloelmúlt táviratban üdvözölte az ünneplő Zadar lakosságát Joszip Broz Tito köztársasági elnök a felszabadulás tíz éves évfordulóját ünneplő Zadar lakosságához a következő táviratot intézte: »Zadar felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával szívélyes üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm az ünnepség minden részvevőjének. Megragadom az alkalmat, hogy Zadar és környéke polgárainak legjobb kívánságaimat küldjem. Kívánom, hogy sikerrel oldjatok meg minden feladatot, ami ennek a történelmi városnak a legrégibb horvát kultúra jelentős központjának újjáépítésével és további haladásával kapcsolatban felmerült. Táviratilag üdvözölték az ünneplő Zadart Szvetozár Vukmanovics-Tempo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Petar Sztambolics, Miha Marinko, Lazar Koli- Gevszki és Blazso Jovanovics a köztársasági népszkupszinák elnökei, Karlo Mrazovics a Horvát Szábor alelnöke, Franc I Leszkosek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Andrija Stampar, a jugoszláv tudományos és művészeti akadémia elnöke és sokan mások. Vasárnap délelőtt nagyszabású katonai díszfelvonulás volt a városban. A Jugoszláv Néphadsereg gyalogsági, gépesített és tüzérségi egységei elvonultak az ünneplő tömeg sorfala között. A kikötőben hadihajók vonultak fel és a város felett légihaderőnk gépei keringtek. A katonai díszfelvonulást nagy miting követte. Először Ante Banina vezérőrnagy, a zadarkörnyéki felkelés egyik megszervezője mondott beszédet, utána Anka Berusz, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának tagja, végül Mósa Pijade, a szövetségi népszkupstina elnöke. Mósa Pijade, a Szövetségi Népszkupstina nevében üdvözölte az ünneplő város lakosságát, majd vázolta Zadar szinte egyévezredes szenvedéseit. Ezt a várost sokszor elfoglalták, sokszor el akarták idegeníteni népétől, ám mindez hiábavaló kísérlet volt, mert Zadar és a zadariak megmaradtak horvátnak,megmaradtak jugoszlávnak — mondotta Mesa Pijade, majd beszédét így folytatta: »Ma, amikor felszabadulások évfordulóját ünnepelitek, nem úgy ünnepeltek, mint a jugoszlávok nagy többsége, akik a négy évig tartó fasiszta megszállás alól szabadultak fel. Ti 26 esztendős fasiszta megszállás alól szabadultatok fel és azért valóban nemzeti felszabadulást ünnepeltek«. Pijade szkupstinai elnök ezután a rapallói szerződésről beszélt, arról a szégyenletes megegyezésről, amelyet annak idején az SHS királyság kormánya írt alá s amelynek értelmében Zadart és környékét Olaszországnak engedték át. A fasiszta megszállás napjai azonban elmúltak és soha többé nem térnek vissza. Beszéde további részében a trieszti egyezményre is kitért és kijelentette, hogy az egyezmény alapján elvárható, hogy a szocialista Jugoszlávia és a demokratikus Olaszország között a békés szomszédság, a gazdasági és a kulturális együttműködés napjai köv°rkeznek. Kiderült, — monndotta, — hogy az olasz nép óriási többsége elfogadta és helyeselte a trieszti kérdés megoldását és csalódtak mind-azok, akik arra számítottak, hogy Olaszország dolgozó tömegeit nacionális felháborodás tölti el. Olaszország népe, éppen úgy mint a mi népeink is, képes arra, hogy békés szomszédságban baráti kapcsolatokat létesítsen. Mesa Pijade elnök ezután a különböző társadalmi rendszerű államok békés koegzisztenciájáról beszélt és a következőket mondotta: »A koegzisztencia eszméje ma nemcsak egyre több hívet szerez az egész világon, hanem már tettekkel is jelentkezik. Ezen az alapon oldottuk meg a trieszti kérdést, ezen alapszik az indokínai fegyverszünet. A kilenc nyugati hatalom párizsi egyezménye, amely olyan fontos a francia-német közeledésre és együttműködésre, szintén olyan esemény, amely arról szól,-gy ma, amikor a világog loirhatat-1 ~ . 1- • ~ jC____ lőtt áll, az egyetlen út a koegzisztencia elvének alkalmazása«. A továbbiakban szólt Mesa Pijade Jugoszlávia nagy külföldi tekintélyéről is. Ezt a tekintélyt külpolitikánkkal vívtuk ki, amelynek kezde- ményezője Tito elvtárs. Ki- jelenthetem — mondotta — , hogy Tito elvtárs, aki a felszabadító háborúban népeink legnagyobb fiának mutatkozott, ma világpolitikai jelentőségű személy, egyike annak a kevés politikusnak az egész világon, akik megszabják a történelem irányát. Beszéde végén, Pijade elnök, megemlékezett népeink áldozatairól és lemondásáról, amit a múltban hoztak és ma is hoznak azért, hogy Jugoszlávia erős és minden pillanatban felkészült legyen. »Népeink súlyos harcukkal és építőmunkájukkal megvetették a szocialista Jugoszlávia erős és leromboltatatlan alapját és a jövő sem hozhat számurra leküzdhetetlen nehézséget — fejezte be beszédét Mesa Pijade a Szövetségi Népszkupszina elnöke. tősen hozzájárult a nemzetközi szocializmus fejlődéséhez“. Skandináviai benyomásairól szólva, Kardely főtitkár elmondta, hogy e látogatás megerősítette a jugoszláv poltikának azt az elvét, hogy a szocializmus különböző utakon fejlődik. Megálapítható volt az is, hogy a skandináv országok szilárdan ragaszkodnak a békéhez. Hangsúlyozva, hogy a munkásmozgalomnak és a szocialista gondolatnak számolnia kell azzal, hogy a szocializmus fejlődési útjai és formái igen eltérőek. Kardely elvtárs a következőket mondotta: „Számunkra teljesen világos, hogy a fenti országok munkásmozgalmainak egészen más uton kell haladniok a szocializmus felé, mint amelyen mi haladtunk- Ott nyilván még kapitalista rendszer van, de a szocializmus feltartózhatatlan erővel tör be és különböző módokon a szocialista viszonyok felé vezeti ez ország fejlődését. Ezekben az országokban a szó fejlett országok, erős demokratikus hagyományokkal és jól szervezett munkásmozgalommal. Kiemelkedő a szakszervezetek szerepe és ereje is. Ezek a szakszervezetek igen fontos szerepet játszanak a szocialista elemek további erősödésében a társadalmi viszonyokban. A főtitkár ezután rámutatott, hogy a kaptafák, dogmák és receptek a szocializmus építésében teljesen károsnak tűnnek, ha az ember a konkrét feltételek között látja a szocializmus fejlődését ezekben az országokban. „Természetesen az ő útjük sem lehet valamilyen recept a többi ország számára. De tény az, hogy ezekben az országokban megvalósult Marx jóslata a szocializmus evolúciós fejlődési lehetőségéről, a demoratikus hagyományú és gazdaságilag fejlett országokban.“ A skandináv népeknek a békéért folytatott harcával foglalkozva Kardely főtitkáremelte, hogy nemcsak a békéért folytatott harcról van szó általában, hanem arról a mélyreható kívánságról is, hogy a nemzetközi feszültség jelenlegi csökkenését tényleg a béke erőinek megerősítésére használják fel és megtalálják Kelet és Nyugat békés együttműködésének formáját. „Meggyőződésem — mondotta, — hogy ezek az irányzatok méginkább erősödnek, ha majd a népek biztonságban érzik magukat nemcsak a béke tekintetében általában, hanem akadály talan belső fejlődésük szempontjából is. Más részről a béke megszilárdulása ezekben az országokban erősíti majd a munkásmozgalmakat és a szocializmus irányzatát. Elmondta, hogy különösen nagy hatást gyakorolt rá az a tény, hogy ezekben az országokban sajátos formában és a fennálló körülmények között már felmerült az a kérdés, hogy a munkásokat be kell vonni a gazdaság irányításába. Azt láttuk, tette hozzá, hogy az önkormányzat és a kommunák kérdése egyike a legáltalánosabb kérdéseknek. Mindez meggyőzött bennünket arról, hogy Jugoszláviában helyesen és pontosan határoztuk meg kommunáink fejlődésének útját. Kardely főtitkár végül kijelentette, hogy nagy hatást gyakorolt rá a skandináv országok magas életszínvonala E tekintetben, de különösen a lakásépítések kérdésében Jugoszlávia hasznosan felhasználhatja a skandináv országok tapasztalatait. Zedár és környéke vasárnap ünnepelte felszabadulásának tizedik évfordulóját. Közel ezer esztendei idegen uralom után, 1944 november 1-én végleg kiűztük ebből a városból és környékéről az idegen bitorlókat. A felszabadulási ünnepségen rászívott Mosa Pijade a szövetségi népszkupstina elnöke, Virko Krsztulovics, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsénak tagja, azonkívül sok más politika és közéleti személyiség. Tito köztársasági elnök — mint közöltük — szombaton fogadta az első kragujeváci gimnázium tanulóinak és tanárainak küldöttségét. Ez alkalommal Tito elnök átadta a küldöttségnek a népért tett szolgálat elsőosztályú érdemrendjét, amellyel a gimnáziumot kitüntették. Képünk a fogadáson készült. Szélyes üdvözetemet küldöm TITO ELNÖK TÁVIRATA BOKA KOTORSZKA ÜNNEPI BIZOTTSÁGÁHOZ Joszip Broz Tito köztársasági elnök táviratot küldött Boka Kotorszka tízéves felszabadulásának ünnepi bizottságához. »Szívélyesen köszönöm azt a meghívást, amelyet Boka felszabadulása 10 éves évfordulója alkalmából hozzám intéztetek és az ünnepség részvevőinek, valamint vidéketek lakosságának szívélyes üdvözletemet és jókivánságaimat küldöm. Ez a mai jelentős évforduló, amelyet az orjeni zászlóalj, és a bokás rohambrigádok hőstetteire visszaemlékezve ünnepeltek, legyen ösztönzés még aktíVM* közreműködésre a szocizmus felépítésére irányuló közös harcunkban. La iiiutiiiiii hapoi^b sim írnia hásmoigaimuiiíf a nqngafl monhasmozgalmah hazait — mondotta Kardely elvtárs Beográdból Jelenti a Tanjug: »Nagyon elégedett vagyok skandináviai látogatásunkkal. Igen hasznos és eredményes volt«. — mondotta Edvard Kardely, a Szocialista Szövetség főtitkára a jugoszláv sajtó képviselőivel folytatott beszélgetésben Látogatásunk rövid ideje alatt — folytatta — gazdag benyomásokat gyűjtöttünk és betekintést nyertünk a szocialista pártok munkájának és gyakorlatának problematikájába, vagyis a munkásmozgalomba általában. Elmélyítettük a személyes kapcsolatot munkásmozgalmunk és Nyugat munkásmozgalmai között, ami sokban segíthet kölcsönös viszonyunk és együttműködésünk további fokozásában. Kardely elvtárs ezután arról beszélt, hogy a skandináviai látogatás után igen baráti volt a találkozó a francia szocialistákkkal, köztük Guy Mollett főtitkárral. Kardely főtitkár Nyugat-Németországban is baráti megbeszélést folytatott a német szocialistákkal. Ez a két tanácskozás kiegészítette a skandináv országokban folytatott tanácskozásainkat, — mondotta. „Mindenütt igen baráti énes szívélyesen fogadtak benn minket, mindenütt éreztük a rokoniszenvet Jugoszlávia- Iránt és a fenti országok munkásmozgalma széles tömegeinek rendkívül nagy érdeklődését Jugoszlávia háború utáni szocialista fejlődésének tapasztalatai, különösen a munkástanácsok és a kommunák iránt- Ez az érdeklődés nagy és általános. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy Jugoszlávia ezzel jelen cializmus fokozatos fejlődésének útja már ténnyé vált- Gyakorlatilag ezek az országok komoly lépéseket tesznek a szocializmus felé .Ezt a fejlődést lehetővé teszi az a tény, hogy gazdaságilag igen Sajtószemle ARA 10 DINAR A Vojvodina nyerte a rangadót