Magyar Szó, 1955. március (12. évfolyam, 58-88. szám)

1955-03-01 / 58. szám

XII. évi 58. (3262.) sz. kedd, 1955. március 1.­­fím­síl Anita rábait megkezdődött a három balkáni külü­gyminiszter értekezlete Szerda estig folyik a tanácskozás Ankará­ból jelenti a Tan­­jiug. Tegnap Törökország fő­városában megkezdődött Gö­rögország, Jugoszlávia és Tö­rökország t­­­lügyminiszterei­­nek harmadik értekezlete, va­lamint első ízben összeült a balkáni szövetség Állandó Tanácsa. A három küldöttség jugo­szláv időszámítás szerint 17 órakor kezdte meg a ta­nács­közést a török külügyminisz­térium épületében. A görög kü­l­öt­tséget Szte­fanopulosz külügyminiszter vezeti. Bagdad: Kalergisz an­karai görög nagykövet, Phi­­lon Philon beográdi görög nagykövet és Hrisztopulosz, a görög külügyminisztérium igazgatója. A jugoszláv küldöttséget Kócsa Popovics külügyi ál­­lamititká­r vezeti tagjai­r Jo­­szip Gyergya államtanácsos, Ljuba Radovánovics nagykö­vet és Misa Pavicsevics an­karai jugoszláv nagykövet. A török küldöttség élén Fuad Köprülü k­ülügyminisz­­ter áll. A küldöttség tagjai Nur­ Bürg­ külügyi államtit­kár, Iksel, athéni török nagy­követ és Borovall, a török külügyminisztérium másodk­ik főosztályán­ak főnök-helyette­­se. Az értekezlet tegnap, feb­­ru­ár 28-án, pontosan az an­karai egyezmény megkötésé­nek második évfordulóján ült össze. Napirendjének leg­főbb pontja: a balkáni ta­nácsadó parlament megalakí­tása. Az el­őirányzott Programm szerint az értekezletnek már­cius 3-án, szerdán este kell befejeződnie. TISZTELGŐ LÁTOGA­TÁSOK Ankaráiból jelenti a Tan­­juig. A balkáni szövetség tag­államainak külügyminiszterei tegnap délelőtt tisztelgő lá­togatásokat­ tettek. Kócsa Popovics, külügyi ál­lamitkár. Miso Pavicsevics nagykövet kíséretében. Szte­­fanosz Sztefanopulosz görög külügyminiszter pedig Kaler­­gisz görög nagykövet kísére­tében beírta nevét a távollé­vő török köztársasági elnök látogatóinak könyvébe. Ez­után a két fődelegátus fel­kereste Köprülü török kül­ügyminisztert és félónás be­szélgetést folytatott. Kócsa Popovics és Sztefano­pulpaz később látogatást tett Menderes­­ török miniszter­elnöknél is, és mintegy 40 perces beszélgetés, f­u­tatott Valamivel később Köprülü török külügyminiszter a ju­goszláv nagykövetség helyi­ségében visszaadta Kócsa Popovics látogatását, az »An­kara Palace« szállodában pe­dig Sztefanopulosz görög kül­ügyminiszter látogatását. A megbeszélések baráti légkör­ben folytak 13:30 órakor Köprülü török ü­­­gyminisszter díszebédeit rendezett a jugoszláv és a görög küldöttség tiszteletére. Sztefanopulosz Kócsa Popovics Köprülü lil­ elnök fogott­a Szíria új követét ban fogadta Sabet Arist, Szí­ria új beográdi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt dr. Ales Bebler külügyi állemtitkárhelyettes, dr. Józse Villán, a köztársa­sági elnök főtitkára és Szla­­ven Szmodlaka, a köztársa­sági elnök protokol főnöke. Beográdból jelenti a Tan­­jug: Joszip Broz Tito elnök tegnap 12 óraikor a Belidivót A közoktatás­­ügyi bizottság üése A Tan­jug beográdi jelen­tése szerint a fővárosban megtartották a Szövetségi Végrehajtó Tanács közokta­tásügyi bizottságának ülését. A kétnapos ülésen többek kö­zött megtárgyalták a rádió­­szolgálatról szóló törvény­tervezetet, a közéleti és kul­­turmunkások társadalombiz­tosításáról szóló rendeletet és filmművészek társadalom­biztosításának kérdését. A bizottság a következő ülését márciusban megtartja. Napirendjén a filmtermelés­ről és bemutatásról szóló tör­vénytervezet vitája lesz. DIPLOMÁCIAI LÁTOGA­TÁSOK Beográdból jelenti a Tan­­jug: Rodoljub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke tegnap 12 óra­kor bucsulátogatáson fogad­ta Vani D’ Archirasi olasz nagykövetet. Az olasz nagykövet tegnap bucsulátogatást tett Jovan Veszelinovnál, a Szerb NK Végrehajtó Tanácsának elnö­kénél is. Készültségi állapot Bánátban Az utolsó három napban erősen megduzzadtak a dél­bánáti folyók. Zreny­an­innál a Bega csatorna vízállása 219 cm, tehát 80 centiméter­rel magasabb az átlagnál Al­i-Bega szintje is jóval magasabb a szokottnál Jasa tomica környékén a 330 cen­ti­méteres Temes veszélyez­tet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Tisza és a Duna is árad s megnehezedett a be­letorlódó folyók lefolyása. Bár közvetlen vesz­é­y nincs, Zrenyaninban és Jasatomi­­cson árvízvédelmi bizottság létesült és már intézkedett, hogy az Ó-Bega mentén 23 községben mintegy 200 szeké­rét és 1500 személyt mozgó­sítsanak Hét községben ki­hirdették a készültségi álla­potot. M. T. Síigornan aggdni kell a pciKszhöiOh tci asinaiasara Horvátország járási és városi népbizottságai képviselőinek ülése Zágrábból jelenti a Tan­­jug. Horvátország járási és városi népb­izottsága írnok kép­viselői ülést tartottak, s meg­vitatták Horvátország idősze­rű gazdasági problémáit. Az összejövetelen felszólalt Ja­kov Blazsevics, a köztársasá­gi Végrehajtó Tanács elnö­ke is.­­ „A köztársaság gaz­dasági fejlődése megkövete­li, hogy az idén szigorúan ügyelni kell a pénzeszközök felhasználására és biztosít­­suk a törvényes és más elő­írások tiszteletben tartását“ — hangsúlyozta Jakov Bla­zsevics. A Szocialista Szövet­ség és a Kommunisták Szö­vetsége járási és városi ve­zetőségének, és a munkásön - igazgatás szerveinek komoly figyelmet kell ezentetniük azoknak a jelenségeknek, a­­melyek a gazdasági és társa­dalmi élet különféle terüle­tein felütik a fejüket. Blazsevics elnök a továb­biakban­­iheingsnlyozta, hogy a népbizottságok­nak az idén kevesebb eszköz áll rendel­kezésükre, mint 1954-ben és ezért előfordulhat az a törek­vés is, hogy túlmenjenek a köztársaság reális lehetősé­gein. Mivel pedig a kommu­nának és vállalatokna­k kevé 6©bb pénzeszközük marad, igen fontos, hogy ezeket az eszközöket helyesen használ­­­ják fel. Mlak­in Cetinics, a gazdasá­gi bizottság elnöke kijelen­tet­te, hogy Horvátország idei tervét úgy kell megvalósíta­ni, hogy a köztársaság 1956 ban jóval kevesebb külső gaz­dasági segélyre szoruljon. Ezért gyorsított iramban be kell fedezni azokat az objek­tumokat, amelyek majd csök­ken­tik a külföldi behozatalt. Gyorsítani kell továbbá a ví­zi erőművek építését E fel­adatok végrehajtásához jelen­tős pénzeszközökre van szük­ség, s nem lehet csupán a hi­telelapból biztosítani őket Cetinips elvtárs hozzáfűzte, hogy a legfontosabb kötele­zettségek megvalósításához az idén mintegy 11 milliárd 700 millió dinárra lesz szük­ség. Ebből 4,5 milliárd di­nárt a népb­izottságokn­a­k és vállalatoknak kell visszatérí­teniük, mert tavaly helytele­nül beruházási célokra hasz­nálták fel forgóeszközeiket. Mintegy 7 miliárd dinárra lesz szükség, a jelentősebb beruházási munkálatok el­végzésére, és három villany­­erőmű építésére. Marin Ce­­tinics szerint van lehetőség arra, hogy ezt az összeget e­­lőteremtsék, mert a Nemzeti Beink adatai szerint a népbiz­­ottságok tavalyi h­iitelalapja és költségvetési többlete,­­ a vállalatok önálló rendelkezé­si alapja és beruházási alap­ja mintegy 8,5 milliárd di­nár. Az összejövetelen hangsú­lyozták, hogy a politikai és gazdasági szerveknek tevéke­nyebben kell résztvenniök a gazdasági életre károsan ha­tó kiküszöbölésében A piaci felügyelőség, Dusán Drago­­szavac népgazdasági titkár szavai szerint, tavaly sok e­­setben akadt nyomára a né­pi vagyon megkárosításának. Egyes külkereskedelmi válla­latok ellenőrizetlen összege­ket tartanak külföldön hogy olyan árut behozhassanak, a­­mely nincs a behozatali áru­listán. Jakov Blazsevics Tartományunk ipari termelése 8 százalékkal emelkedik A vajdasági képviselőház gazdasági és költség­­vetési bizottságának egyenes ülése A végrehajtó tanács beterjesztette a bizottságoknak a tartomány 1999- ös társadalmi tervét ás a költségvetését Noviszádon a tartományi képviselőház épületében tegnap délelőtt 9 órakor Zsáki József elnökletével együttes ülést tartott a vajdasági nép­­szkupstina gazdasági és költségvetési bizottsága s meghallgatta a végre­hajtó tanács két képviselőjének beszámolóját. A tartomány 1955 társadalmi tervéről SZABÓ MIKLÓS, a végre­hajtó tanács tagja, a költségvetésről pedig UROS OSZTOJICS tanácstag számolt be. Miután meghallgatták a beszámolókat, a bizottságok külön ülésen meghatározták a munkarendet. Ma délelőtt a képviselőház bizottságai megkezdik a tartományi tár­sadalmi terv és költségvetés részletes vitáját. BESZÁMOLÓ A TÁRSADALMI TERVRŐL Vajdaság Autonóm Tarto­mány társadalmi terve tulaj­donképpen a Szerb NK tár­sadalmi tervének egy része, ami a köztársasági terv egy­ségének elvéből önként kö­vetkezik. A köztársasági ter­vet viszont a szövetségi tár­sadalmi terv arányai szerint szabták meg a szövetségi tár­sadalmi terv bruttó termé­keinek összege és a nemzeti jövedelem alapvető elosztása alapján.­zok beszerzése terén. Az élelmiszeripar termelésének növekedése az előirányzott átlag termésen alapul. A külföldi nyersanyagot felhasz­náló feldolgozóipar termelé­­sének növelését a devizamér­legre és kedvező beszerzési feltételekre vagyis szilár­dabb devizakurzusokra ala­pozza. Az egyes iparágakkal kap­csolatban meg kell említeni, hogy 1955-ben egyes ipar­ágakban a termelés csökkené­sét irányoztuk elő, mint pél­dául az elektróiparban­ (91 százalék), a dohányiparban (78 százalék) az 1954 évi meg­valósításhoz képest. Ez a csökkentés a villamossági iparban a rézhiány miatt, a dohányfeldolgozó iparban pe­dig az 1954 évi gyenge ter­més miatt következett be. A legnagyobb termésnövelést a társadalmi terv a vegyiipar­ban irányozza elő, amely a külföldről behozott kénsav­val jelentős mértékben növe­li a műtrágya termelést, ezen kívül az építőiparban, mert jelentős mértékben növek­­­szik a téglagyárak termelése. Alapvető iparágunk, az élel­miszeripar termelése 9 szá­zalékkal növekszik, azaz egy százalékkal a vajdasági ipari termelés általános növeke­désén túl, viszont 3 illetőleg 5 százalékkal a köztársasági és szövetségi ipari termelés általános növekedése alatt Mindent egybevetve a vaj­dasági ipar az idén is, akár csak a korábbi években álta­lában stagnál, sőt részben csökken is, mégpedig a cse­kély beruházás miatt, ezen­­kívül a meglévő teljesítőké­pesség elégtelen karbantartá­sa miatt Ez főleg az élelmi­szeriparra vonatkozik mert az utóbbi években az ebben Folytatása a 2. oldalor0 Vajdaság társadalmi tervé­nek alapvető jellegzetességei IPARI TERMELÉS Az ipari termelés az 1954 évi megvalósított termelés­hez képest 8 százalékkal nö­vekszik Ez a növekedés nem az ipari kapacitások bővíté­séből, hanem a meglévő telje­sítőképesség jobb kihaszná­lásából ered. A vajdasági iparnak lehetősége van a ter­melés növelésére, mivel jó minőségű és szakképzett ká­derrel rendelkezik és az elő­irányzat szerint kedvezőbb lesz a helyzete a nyersanya­

Next