Magyar Szó, 1955. április (12. évfolyam, 89-118. szám)
1955-04-01 / 89. szám
XI. évf. 89. (3293.) sz. |///////// Péntek, 1955. április 1. //////fa A jövedelem forrása ne az áremelés, hanem a nagyobb termelékenység legyen Szvetozár Vukmanovcs beszéde az iparkamara közgyűlésén Már jelentejük, hogy a Szövetségi Iparkamara beográdi közgyűlésén felszólalt Szvetozár Vukmánovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke is. Beszédében egyebek között ezt mondotta: Elmúlt már a két hónap ebből az évből is, és megállapíthatjuk, hogy a gyáripari termelés egy újabb lépést tett, mégpedig igen nagy lépést fejlődése útján. Ipari termelésünk már harmadik éve igen nagy léptekkel halad előre. Gyáripari termelésünk illő százalékos évi emelkedése annak a jele, hogy gazdaságunk biztos alapokon nyugszik, és hogy a munkásönigazgatáson nyugvó gazdasági rendszerünk erős és fejlődőképes Maga az a tény, hogy a gyáripari termelés iyen méretekben fejlődik, a legjobban bizonyítja, hogy gazdaságunk a jövőben is megtartja ezt az iramot, s vagyis biztosstva van számára ez az iram a következő években is. NÖVEKEDETT A TERMELÉS DE A FOGYASZTÁS IS Az ipari termelésnek ez az emelkedése egyidejűleg a fogyasztás növekedését is jelenti. Azt jelenti, hogy nő lakosságunk fogyasztóképessége, vásárlóereje. Ebben a harmadik évben is emelkedik a lakosonkénti fogyasztás. Ebben a téren azonban bizonyos egyenetlenséget tapasztalhatunk, ugyanis a falusi lakosság fogyasztása jóval gyorsabban nő, mint a városi lakosságé. Más szóval az életszínvonal falán gyorsabban növekszik, mint városban. Ennek a jelenségnek megvannak a maga okai. A továbbiakban beszélek majd ezekről az okokról, és megkísérlem feltárni, milyen intézkedéseket kell tenni, hogy ennek a jelenségnek idejében útját álljuk. Mert ez a jelenség nemcsak megzavarja a közgazdaság egyenletes fejlődését, hanem veszélyezteti is, sőt gátolhatja az olyan méretű gazdasági fejlődést, amilyenre számítunk és amilyent az utóbbi három évben elértünk. Az említett időszakiban nagy feladatokat valósítottunk meg hazánk gazdasági függetlensége terén. Különös figyelmet kellett szentelnünk az alapvető iparágak építésének, mert ezt követelte a nemzet függetlenség, különösen pedig a hadsereg véderejének fokozása, a hadiipar fejlesztése. Elzárt 1349-től 1952-ig több figyelmet kellett szentelnünk a kulcs jellegű iparnak, ez a dolgozó emberek életszínvonala árán odavezetett, hogy megvalósíthattuk hazánk politikai függetlenségét, megszilárdítottuk politikánk alapjait, s egyben fejlesztettük a közgazdaságot is, hogy lehetővé tegyük a későbbi javulást. Ebben az időszakban bizonyos értelemben megrekedt a feldolgozó és élelmiszeripari termelés, illetve csökkent a közszükségleti cikkek gyártása és ugyanakkor a vázolt helyzet miatt csökkent a reprodukció is. Ebben az időszakban rendszerint azt mondták, hogy Jugoszlávia gazdasági válságban van, pedig épp abban az időszakban készítettük elő egész közgazdaságunkat a fellendülésre, akkor teremtettük meg az anyagi feltételeket a jelenlegi fejlődéshez. Másfelől ebben az időszakban nagy erőfeszítéseket tettünk a hadsereg fejlesztésére, hazánk véderejének növelésére, s elértük, hogy hadseregünk és egész Jugoszlávia nagy elismerést vívott ki nemzetközi viszonylatban. Eb (Folytatása a a 2. oldalon): Szvetozár Vukmanovics Behelyezik a balkáni paraméteről szóló egyezményt A külügyi államtitkárságból szerzett értesülések szerint a balkáni tanácsadó parlament létesítéséről szóló egyezmény szövegét a Szövetségi Végrehajtó Tanács elé terjesztették, hogy továbbítsa az egyezményt a Nép■zfenpstinához becikkelyezés végett. Mint ismeretes, ezt az egyezményt február végén Ankarában írták alá Görögország, Törökország és Jugoszlávia külügyminiszterei. AZ IPARKAMARA KIKÜLDÖTTEI EDVARD KARDELYNÁL Edvard Kardely, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap Franc Leszkosek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja jelenlétében fogadta a Szövetségi Iparkamara közgyűlésének kiküldötteit, élükön Zvonko Mancsot, a kamara főtitkárát. A küldöttség tájékoztatta Kardely alelnököt, a Szövetségi Iparkamara közgyűlésének döntéseiről, és feltártak néhány szervezeti kérdést a kamara és a szakegyesületek munkájával kapcsolatban. Befejezti HMI Iparkamara tegnapelőtt este befejeződött a Szövetségi Iparkamara évi közgyűlése. Megválasztották az új igazgató bizottságot és döntöttek az iparkamara további munkásságáról. Az igazgató bizottság elnökévé Todor Vujaszinovics szövetségi képviselőt választották. Az igazgató bizottságban a gazdasági szervezetek képviselői közül megválasztott tiz tagon kívül teljesjogú tagokként részt vesz az iparkamara minden szakosztályának és csoportjának elnöke. Az elfogadott határozatban leszögezik, hogy a Szövetségi Iparkamara legfontosabb feladata az idén a gyáripari munkatermelékenység növelése lehetőségeinek tanulmányozása. Megállapítják, hogy a kamara igazgató bizottságának továbbra is együtt kell működnie az állami szervekkel a fizetési rendszer további tőkretörtése, a munkavédelem megszervezése, valamint a hazai és külföldi gyárak kölcsönös kapcsolatai aemességi királyülésá nak fejlesztése és ápolása terén. Hangsúlyozzák, hogy minél előbb el kell készíteni a terveket a közszükségleti cikkeket gyártó feldolgozóipar, és a kivitelre gyártó iparágak átszervezésére. Todor Vujaszinovics Róméban tegnap aláírtál a rcvosz úv olasz kereskeselmi egyezményt 60 milliárd líra értékű árucsere rpéncyert. Az egyezményekjeit a jugoszláv kormány nevében Oszmán Karai Begovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, az olasz kormány nevében pedig Mario Martinoni pkereskedelmi miniszter iálé. Jelen volt dr. Sorroni, az olasz gazdasági küldött-’ ség vezetője, továbbá dr. Pavle Gregorics, Jugoszlávia román nagykövete, dr£zstane Pavtics, a jugoszláv gazdaságiűzöttség vezetője és a Joszláv nagykövetség tag-Aláírtása a következő egyezményeiket és szerződéseket.- Egy főre érvényes kereskedelmi egyezmény, amely az 1949 óta érvényben lévő egyezmény módosítása. Az új kereskedelmi egyezmény a két ország közötti áruforgalom liberalizálásának elvjén nyugszik. Emberaffizálásától kivételt képeznek az olasz gazdaság szempontjából fontos iparcikkek, mint például: puha faanyag, fa, cellulózé és ólom. Ezenkívül kivételt képez a vágómarha, marhahús, vontató ló, friss és sózott hal, konzerv és vágósertés, mivel az olasz kormány korlátozni szeretné az árucikkek Jugoszláviából. Az egyezmény 60 milliárd líra áruforgatokát irányoz elő. 2. Kereskedelmi és hajózási szerződés, amellyel rendezik a két ország közötti fee-sressedelem és közlekedés, valamint a vámtarifák kérdését. A szerződés öt évre nyól és önműködően meghossosabbíítják, ha egyik fél sem mondja fel. 3. Határforgalmi egyezmény, amely a Trieszt és Gorice határszakaszon folyó ámfongaknáit rendezi A Trieszt környéki határforgalom egyezménye szabályozza az áruforgalmat egyrészről Trieszt, másrészről Nova Gorica, Szezsana, Kopár, és Buje között. Ez az áruforgalom évenként 2 milliárd líra, a forgalom fokozására fülömféle vámkönnyítésekben egyeztek meg és megállapodtak abban, hogy külön számlát nyitnak a Jugoszláv Kiviteli és Behozatali Banknál és a Banco d Italia trieszti fiókjánál. A göricekörnyéki határforgalom egyezménye rendez egyrészt a Gorice és Vielom, másrészt a Srezsana, Nova Gorica és Talmin közötti áruforgalmat Az áruforgalom 2 máliárd líra értékű. Megegyeztek abban, hogy külön fizetési helyeket létesítenek. 4. Olaszország és Jugoszlávia fizetési egyezménye, amellyel rendezi a keereskedelmi egyezményből és a határsforgalomból származó pénzügyi kérdéseket. Megegyeztek abban is, hogy 6 milliárdra kamatfenélküli hitelt biztosítanak az aláíró feleknek. 5. Két évre szóló légiközlekedési pótegyezmény, amelynek alapján a két ország légiforgalmi vállalatai egymás között rendezik a légiközlekedés kérdését. Megegyeztek abban, hogy rendes légiközlekedési vonalat teremtenek Milano—Velence—Zagrebo— Beográd között és időszaki vonalat Róma—Dubrovnik— Beográd között. 6. Egy évre szóló országúti közlekedési egyezmény. Ez egyezmény aláírásakor a két kormány külön levelet váltott a vasúti és turisztikai közlekedésről. A vasúti közlekedésre vonatkozó levélben a két kormány kifejezi készségét, hogy hat hónap alatt összehívja az érdekelt intézmények értekezletét és megtárgyalják a vasutak villamosítását, vasúti díjszabást és új vasúti átjárók létesítését a két ország között. A másik levél a turisztikai szervezetek Hóméból iderul a Tanjug. Tegnap a Chiggi palotában aláírták Olaszországés Jugoszlávia kereskedelmi egyez- Hársasági tanácskozás gazdasági és politikai kérdésekről Beográdban Petar Sztambolics elnökletével időszerű gazdasági és politikai kérdésekről tanácskoznak a Kommunisták Szövetsége járási titkárai, a járási és városi népbizottsági elnökök és a köztársasági Népszknpstria képviselői. Napirendjén vannak a köztársasági társadalmi terv végrehajtásával kapcsolatos kérdések, a járási bizottságok álláspontja egyes gazdasági, egészségügyi és közművelődési kérdésekben, és a szerbiai kommunarendszer bizonyos kérdései Tegnap délelőtt Jovan Veszelinov, a köztársasági végrehajtó tanács elnöke beszélt a társadalmi terv végrehajtásáról, Bogolyub Sztojanovics közgazdaságügyi államtitkár pedig egyes gazdasági vonatkozású kérdésekről. A tanácskozáson részt vesznek a köztársasági végrehajtó tanács tagjai a Szerbia Szocialista Szövetségének főbizottsága tagjai, és más politikai és társadalmi munkások. JOVAN VESZELINOV A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése Holnap, április 2-án a vajdasági végrehajtó tanács illést tart, s megvitat néhány fontos és közérdekű gazdasági kérdést. A többi között szó lesz a tartományi beruházási alapból nyújtandó hitelek feltételeiről, az útépítő gépek elosztásáról, a pancsevói szemészeti klinika feloszlatásáról, a síd járásbeli tágosfítás befejezéséről stb. ESŐ ÉS HÓ. Vajdaságban tegnap hideg, esős, havas idő volt Várható időjárás mára: felhős, időnként eső és hó. A szél előbb keleti, később északi irányú. A hőmérséklet továbbra is változatlan. rohozott ipari termells — a mezőgazdaság serkentese Milyen kötelező iskolát akarunk? tevékenységéról szól, kedvezményeket helyez kilátásba a két ország turistáinak és szabályozza a turista propagandaanyag- cserét Az aláírt egyezményeket a két ország törvényhozó szervei becikkelyezik. A két kormány azonban megegyezett, hogy nem várva a becikkelyezésre rögtön életbe lépteti az egyévre érvényes kereskedelmi egyezményt, a fizetési egyezményt és a goricei határforgalmat szabályozó egyezményt. A két kormány megbízottainak tárgyalásai érintették a technikai pénzügyi együttműködés kérdénseit is. Megegyeztek az ipari és mezőgazdasági technikai együttműködés szükségességében és lehetőségében, de az ezzel kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezését későbbre hagyták. Szó volt arról, hogy rövidesen egyezménnyel rendezik az adriai halászatot. 17.000 TONNA BÚZA VÁR KIRAKODÁSRA A RIJEKAI KIKÖTŐBEN A rijekai kikötőben pillanatnyilag kilenc óceánjáró kereskedelmi hajó horgonyoz. Ezek a hajók több mint 17.000 tonna búzát hoztak az Egyesült Államokból. Szállítóvállalataink igénybe vették: a jugoszláv haditengerészet 18 kisebb hajóját is a búzaszállítmány kirakásához és ideiglenes elraktározásához az adriai tengerpart kisebb helységeiben. Tehervonatokon naponta 10—12.000 tonna búzát szállítanak az ország belsejébe kisebb meny nyiségeket pedig vízi utón számítanak.