Magyar Szó, 1955. május (12. évfolyam, 119-146. szám)

1955-05-01 / 119. szám

st »Mai MAGYAR SZÓ A munkásönigazgatási törvényről Csak tanácsadó joggal... PASKO ROMAC ELVTÁRS VÉLEMÉNYE Arra a kérdésre, hogy mondjon valamit a munkás­­önigazgatásról szóló törvény előkészületeiről Passco Ro­mac elvtárs, a Szocialista Szövetség tartományi bizott­ságának titkára a következő­ket vála­szolta. — Erről a kérdésről eddig inkább a szakszervezetekben tárgyaltak, azonban tüzete­sebben tanulmányozza a Szö­vetségi Szkupstina, valamint a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács által alakított vegyes­bizottság, amelynek jóma­gam is tagja vagyok. A problémát elsősorban abból a szemszögből nézzük, ho­gyan kellene az érvényben lévő munkásönigazgatási tör­vényt a tapasztalatok alap­ján kiegészíteni. A törvény­­tervezetről most széles ala­pon folyik a vita, mielőtt a bizottság megszövegezné. A munkásönigazgatásról szóló törvénytervezetet elő­készítése közben többek kö­zött egy érdekes kérdésről vitáznak, főleg a szakszerve­zetekben és a munkaközössé­geikben — mondotta Romac elvtárs. A probléma ea­ vál­jon a munkásönigazgatás ed­digi szervei, az igazgatóbi­zottság és a munkástanács mellett létezzen-e egy maga­sabb, az említettek felett ál­ló fórum a munkaközösség közgyűlése, a vállalat szkup­­stinája mintegy kis parla­ment, amely végérvényesen dönt az igazgatóbizottság és a munkástanács határozatai­ról. Ennek az elgondolásnak vannak jó és rossz oldalai. A szövetségi bizottságban mind inkább az a vélemény alakul ki, hogy ez a szervezeti for­ma, a vállalat szkupstinája, túl nehézkes lenne és a mun­kástanács nem lehetne való­ban a munkásönigazgatás szerve, mert minden e­­setben a közösség dön­tésére kellene várnia. An­nak a követelménynek vi­szont, hogy a munkaközös­ség értesüljön a vállalat, az üzem különféle problémáiról eleget tehetünk­, azáltal, hogy a munkástanács vagy igazga­tóbizottság időnként (minden három hónapban) beszámol a munkájáról. Ilyen módon növelnénk a munkásönigaz­gatás szerveinek felelősségét a munkaközösség iránt. Egy­ben a közösség is jobb bete­kintést nyerne a vállalat ügyeibe és javaslataival hoz­zájárulna a problémák meg­oldásához. Az eddigiek szerint tovább­ra is megmaradnak a mun­kásönigazgatás eddigi szer­vei; a munkástanács és vég­rehajtó szerve az igazgató­bizottság, a munkaközösség szkupstináját pedig csak ta­nácsadó joggal ruházzák fel. — fejezte be nyilatkozatát Romac elvtárs. BAUER László Milyen időközökben kelle­ne a jövőben a vállalatok ön­igazgatási szerveit — a mun­kástanácsot és igazgató bi­zottságot választani — tettük fel a kérdést Glavaski Mari­nának, a becsei »Petar Drapsin« textilgyár igazga­tójának a Termelők Szövet­ségi Tanácsa képviselőjének. — Véleményem szerint — ez a textilgyár munkaközös­ fe­l­ségének véleménye­­jobban megfelelne, ha a mun­kástanácsot két évre vá­lasztanák. Ezt a következő okokból gondoljuk: az egy évre választott munkásta­nács tagoknak alighogy meg­ismerik az alap előírásokat és belejönnek a vállalat irá­nyításába, lejár a mandátu­muk és újabb választásokat írunk le. Kérdés, hogy a régiekből (akik már gya­korlata van az irányítás­ban és ismerik a vállalat problémáit), hányat válasz­tanak újból a tanácsba. Amíg az újonnan megvá­lasztott munkástanács meg­ismeri a vállalat problémáit és eligazodik, addig eltelik valamennyi idő, ezáltal az marad az irányításban. A munkástanácsot két évre rá Glavaski elvtársnő — ezen­kívül különféle hosszabb táv­latú terveket és programmot is készít, meghozza a válla­lat szabályzatát és más elő­írásokat, sőt az év elején a vállalat társadalmi tervét is. A jelen esetben, amikor egy évre választjuk, mindezek­nek­ a terveknek megvalósí­tása az újonnan megválasz­tott munkástanácsra hárul. A vállalatra és gazdasá­gunkra is­ előnyösebb, ha a munkástanácsok két évre vá­lasztják. A tanácstagoknak így nagyobb lesz felelősségér­zetük, reális tervek készíté­sében, a vállalat gazdaságo­sabb működésében. Ebből haszna lesz a vállalat dolgo­zóina­k és egész közösségünk­nek is. Véleményünk szerint — fejezte be Glavaski Marina képviselő — az igazgatóbi­zottságot a jövőben is egy évre kellene választani. SZABÓ G. A termelők tartományi ta­nácsának gazdaságszervező bizottsága nemrég ankétet indított a végett, hogy meg­ismerje a munkásönigazga­tási szervek működését a gaz­dasági vállalatokban. Ezzel kapcsolatban felkerestük Zdravko Iszijanovot, a ter­melők tartományi tanácsá­nak elnökét, va­l­amint dr. Alekszandar Peci Popovicsot, a gazdaságszervező bizottság elnökét, és megkértük őket, két ívre válasszuk Szorosabb kapcsolat... BESZÉLGETÉS GLAVASKI MARINÁVAL INTERJÚ ZDRAVKO ISZVANOVVAL ÉS DR. ALEKSZANDAR PECI POPOVICCSAL Pasko Romac Gla­vaski Marina Alekszandar Peci Popovi cs és Zdravko Iszijámov A munkaközösség döntő szerepe GYÁNICS vládó válasza A munkaközösségeik tag­jainak közvetlen részvéte­léről az igazgatásiban, egyes munkamódokról és az eddi­gi tapasztalatokról beszél­get­tünk Gyi­mnics Vládó elv­­társsal a szlm­boticai járási szakszervezeti tanács elnö­kével. A fenti kérdésekkel kap­csokiban beszélgetésünk közben elmondotta, hogy ma már az önigazgatási szervek megtalálták helyü­ket társadalmi életünkben, könnyen felismerik a fon­tosabb problémákat és nem vesznek el apróbb kérdések­ben. Ritkán fordul elő, hogy olyan kérdésekkel baj­lódrtannak, amelyeket az i­­gazgató vagy az üzem tiszt­viselői is elintézhetnek. Az önigazgatási szervek munkája ma már arra irá­nyul, hogy munkamódsze­rük hozzáilleszkedjen a fel­adatokhoz, egyes problémá­kat minél alaposabban meg­ismerjenek, kitanulmányoz­zannak, s erre különféle mó­dot alkalmazzanak, példá­ul ideiglenes bizottságok lé­tesítését stb. Habár ez a gyakorlat még nem gyö­keresedett meg teljesem a interfona napi munkamódszer­ben, a vezetőségi tagok ér­em e munkaformák szük­ségességét, és vannak ko­moly törekvések is ez irány­ban. A szmboticai tapasztala­tok azt mutatják, hogy a munkástanács megmarad­hat legfelső önigazgatási szervnek, de úgy, hogy ne zárja ki az egész munkakö­zösség döntő szerepét a leg­fontosabb kérdések megho­zatalában. Ez legjobban az illetm­ényszabályzat, az ü­­zemek szabályzatainak, gaz­dasá­gi tervének meghoza­talakor mutatkozott meg. A fentiekkel kapcsolat­ban meg kell még említe­ni — mondotta Gyánics elvtárs — a referendum (üzemi szavazás) kérdésit is. Ezt nálunk Szuboti­án csak egysziben alkalmaztuk, és véleményünk szerint a jövőben is csak fontosabb esetekben kellene alkalmaz­ni Például akkor, amikor a termelés teljes átállítá­sáról, egyes alapok fellhasz­nállásáról stb. van szó, vagy pedig akkor, amikor az e­­munkaközösség nem ellenzi a munkástanács ha­tá­rozatát. Ez utóbbi eset­ben azonban va­gy a mun­­kásitaná­cs határozatát® vagy pedig e szerv felosz­latására szavaznak. Beszélgetésünk végén Gyánics elvtárs még hang­súlyozta, hogy az eddigi ta­pasztalatok szerint elég biz­tosíték van arra,­hogy mun­k­ásö­nkormányza­tunk to­vábbra is helyes irányban fejlődjék és mint eddig is, mindinkább hasson szocia­lista fejlődésünkre. GRÓSZ György Gyánies Vladó Az eddigi elvek alapján... SZÉKI­CS DUSÁN NYILATKOZATA Megkértük S­ze­ki­cs Du­sánt, a tartományi szakszer­vezeti tanács elnökét, fejtse ki véleményét arról, hogyan kellene a jövőben meghatá­rozni a munkástanács, i igaz­­ga­tóbiizottság és az igazgató helyét és szerepét, valamint az önigazgatási szervek kö­zötti viszonyt és illetékersé­­get.­­ A munkástanács és igaz­ga­tóbizottság szerepe elvben helyesen van meghatározva a meglévő munkásöniigazgatási törvényben és a jövőben is annak az elvnek kell érvé­nyesülni, hogy az igazgató­­bizottság a munkástanács vég­rehajtó szerve. A gyakorlat­ban azonban néha bizonyos mértékben tévesen ítélik meg e két önigazgatási szerv ha­táskörét. Főleg azért, mert a munkaközösségek egy ré­szében a gyakorlati munká­ban elfelejtik a munkás ön­igazgatási törvény alaptéte­leit és a munkástanács ülé­sein gyakran olyan kérdé­seket vitatnak m­eg és olyan határozatot hoznak, melye­ket az igazgatóbizottságnak kellene tárgyalnia, vagy for­dítva. Úgy vélem — mondotta Szekics elvtárs — hogy ez elkerülhetetlen volt az első években, amikor a vállalatok nagy részében még nem ál­lapították meg a vállalati sza­bályzatot, és nem rendezték e szervek munkáját és illeté­kességét. Némely vállalatban még most sincs kidolgozva a munkástanács ügyrendi sza­bályzata. Véleményem sze­rint — folytatta a tartomá­nyi szakszervezeti tanács el­nöke — a jövőben a munkás­tanácsnak és igazgatóbizo­tt­­ságnak mindinkább arra kell törekednie, hogy munkáját ne a tapasztalatok alapján végez­ze —­l­, ahogyan tud, — ha­nem a törvény, a rendeletek és a vállalatok munkástaná­­csá­nak és igazgatóbizottságá­nak előírásai szerint. Ami az igazgató helyét és szerepét illeti, ezt az eddigi rendelet alapján véve meg­felelő módon állapítja meg. Lehet, hogy egyes kérdése­ket majd pontosabban meg kell határozni, a vállalat mű­szaki vezetőségét esetleg­­na­gyobb jogokkal kell felruház­ni és ezzel párhuzamban fe­lelősségét is növelni. A mű­szaki vesztő személyzetnek jelenleg elvben nincs jogi lehetősége arra, hogy vala­mit elrendeljen, vagy meg­tiltson az alapeszközök gaz­daságosabb kihasználása te­kintetében stb. Úgy gondolom, — folytatta Szekics elvtár­s — hogy a vállalatok szabályzataiban újból, különös figyelemmel kell tanulmányozni és pon­tosabban meghatározni az igazgató hatáskörét és jogait. Különösképpen a nagyobb vállalatokban, ahol nehezebb a munkástanács és az igaz­gatóbizottság összehívása. Ezekben egész sor gyakorlati kérdésben nagyobb hatáskört kellene adni az igazgatónak, akár a vállalaton belüli mun­kaviszonyok rendezésében, a­­kár az anyagi kiadások vagy más pénzügyi és kommerciá­lis ügyekben. Egyben meg kell határozni a munkásön­igazgatási szervek ellenőrzé­sét az igazgató munkája fe­lett, — fejezte be nyilatkoza­tát Szekics Dusán elvtárs. SZABÓ Gábor mondják el, mi indította a gazdaságszervező bizottságot erre az ankétra. Felelet: A munkástanácsok munkájának eddigi elemzé­sét eddig a szakszervezetek és a Kom­munisták Szövetsé­gének szervezetei végezték, de leginkább rendszertele­nül és komolyabb felkészült­ség nélkül, így aztán a ko­rábbi elemzésekből nem le­hetett teljes és világos ké­pet nyerni. Ez alkalommal arra törekszünk, hogy több kérdést öleljünk fel és az e­­lemzés miinél többoldalú, tö­kéletesebb legyen. KÉRDÉS: Miképpen készítet­ték elő ezt az ankétot és mű­kor­ra kell befejeződnie? Felelet: A gazdaságszerve­ző bizottság kérdőívet állított össze, amely nem is annyira kérdésekből, inkább tézisek­ből áll. Ezt eljuttatta min­den járási népbizottság elnö­­kéhez azzal, hogy alakítsák meg a járási ankétbizottsá­­got. Ennek a bizottságnak azután ki kell szemelnie né­hány gazdasági vállalatot a sajá­i terepén s a tézisek alapján a helyszínen tanul­mányoznia a munkásönigaz­gatás szerveinek munkáját. Az ankétot a járási bizottság­nak néhány nap alatt, a gaz­daságszervező bízót­teásnak pedig május végéig be kell fejeznie. KÉRDÉS: Lesz-e valami gya­korlati haszna ennek az ankét­nnak ? Felelet: Ez az ankét első­­sorban hasznos anyagot szol­gáltat a Szövetségi Nép­­szkupszina bizottságának, »­­hoogy a munkásönigazgatás­­ról szóló törvényt tanulmá­nyozza. Az eddigi törvény ugyanis nem határozta meg elég világosan a munkásta­nács, az igazgatóbizottság és az igazgató jogkörét, de egyéb fogyatékosságai is vol­tak. Az ankét bizonyár­a sok hasznos adatot szolgáltat ar­ra, hogyan kellene ezt a kér­dést megoldani. De talán még fontosabb az, hogy a termelők járási tanár-árak tagjainak munkája nem fe­­jeződik be azzal, hogy be­küldik az ankét ered­ményét, hanem ezután is figyelemmel kísérlik a vál­lalatok önfeaavatási szervei­nek munkájét és a felvetődő sürgős probém­uk­nt azonnal megtárgyalják Ezáltal még szorosabbá váló­ a kapcso­lat a termelők sír*rl taná­ba és 3 ég tehetásír, roHupr­aprr, hog­ v a termelők tanácsa a hotáro­­■’atalt a vállalatokban ural­kodó k0W'1rn*nvo,V kÖZVe­t­­len ismerete meg. Arizza füstös­­. Szekics Dusán 1955. május 1.­­, S. 4.

Next