Magyar Szó, 1955. július (12. évfolyam, 177-206. szám)

1955-07-01 / 177. szám

4 békés koe$*91n%zenein­kei harcosa ' Kiküldött szerkesztőnő, telefonje­lentése Beográd, jugoszláv és Indiai zászlókkal és kétnyel­vű feliratokkal díszítve örömmel fogadta kedves ven­dégét, a baráti India miniszterelnökét, Beográd, Zemun és Új-Beográd polgárainak ezrei és ezrei viharos lelkesedéssel, tapssal és zászlólengetéssel üdvözölték Tito elnök vendégét. Tegnap a zemuni repülőtéren ismét találkozott két nagy államférfi, Tito elnök és Nehru indiai miniszter­­elnök. Másodszor találkozott az aktív békés koegziszten­­cia politikájának két élharcosa. Először az elmúlt év végén Indiában, Tito elnök ázsiai látogatása alkalmá­val, és most baráti kézfogással Beográdban. Mi az, ami olyan szorosan összefűzi ezt az egymás­­tól oly távolfekvő két országot? Elsősorban belső fejlődésük hasonlósága. Mindkét ország nemrégiben vívta ki függetlenségét, nagy lendü­lettel építi gazdaságát, nemrégiben még mindkettő alá­rendelt helyzetben volt. Ma mindkettőnek közös problé­mákkal, többé-kevésbbé elmaradott gazdasággal kell megküzdenie. Miként Tito elvtárs ázsiai útja a hindu nép vezérének látogatása is túlnő a jugoszláv-indiai baráti kapcsola­tokon, mert az a politika, amelyért ez a két ország har­col, nem ismer határokat, és már az egyszerű emberek millióinak politikájává vált világszerte. Ma, amikor Nehru megkoszorúzta a Névtelen Hős beográdi emlék­művét, is amikor megállt a népeink szabadságáért ele­­sett hősöket jelképező monumentális emlékműnél, mé­lyen elgondolkozott, arcán meglátszottak annak az em­bernek a magasztos gondolatai, aki mint Tito elvtárs Európában, tudja mit jelent a béke és a nép szabadsága. Meggyőződésünk, hogy közös békeakciónk már felbá­torította és még inkább felbátorítja azokat az erőket a világban, amelyek békét és szabad fejlődést akarnak. Ezt a békét mi nem absztraktul, hanem konkrétan, ba­ráti és békeszerető együttműködés, demokratikus és egyenrangú elvek, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján képzeljük el. Politikánk eredményei nem maradhatnak el. Az utóbbi hónapok ezt bizonyítják, különösen Tito elnök ázsiai látogatása óta. Országaink élő példával igazolják, hogy helyesen értelmezik az­ aktív békés koegziszten,­éséért folyó harcot. Ezért ez a találkozás nemcsak az aktív békés ko­­egzisztencia eszméjének megnyilvánulása, mert ez a po­litika ma már fontos tényezővé vált nemzetközi téren, és számolni kell vele még a tömbpoltikával megfertő­­zötteknek is. • A baráti indiai nép nagy vezetőjének látogatására abban az időben került sor, amikor a békés koegziszten­­cia eszméje mind nagyobb hatást gyakorol a nemzetkö­­zi politikára, s ennek következtében a világhelyzet mind kedvezőbbé vélik a hidegháború évei alatt a két ellenséges tömb között felhalmozódott problémák bé­kés megoldására. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás hozzájárul a fenti eszmék további érvényesüléséhez, és külön a két ország testvéri együttműködésének kiszélesüléséhez. APRÓ­M. TÜRELMETLENÜL VÁRTAM EZT A LÁTOGATÁST' Ezután Nehru miniszterel­nök a beog­rádi rádió mikro­fonja elé lépett és kijelentet­­te, hogy türelmetlenül várta azt a pillanatot, hogy Jugo­szláviáig letono­tba is ült. A Síüvefótyl Képviselőftéiban Örömmel és crocoloocssca variáti Nehru elnök beszédet földi államférfi, aki megje­lenik képviselőházunk szó­székén és beszédet mond a képviselőknek. Nehru elnök előreláthatólag szombaton tartja beszédét mindkét ház együttes ülésén. Hazánk legfelső képviselő testületének tagjai őszinte örömmel és baráti melegség­gel várják körükbe az indiai vendéget, éppúgy, mint a­­hogy örömmel vártá­k és üd­vözölték a külpolitikai bi­zottság ülésén Tito és Nehru történelmi nyilatkozatát. A jelekből ítélve, a képviselő padsorok zsúfolásig megtel­nek, a közönség számára fenntartott karzat csak egy rémét fogadhatja be mind­azoknak a politikai, kultu­rális és közéleti munkások­nak, akik hallani szeretnék Jugoszlávia barátjának és a nagy békeharcosnak a jugo­szláv képviselőhöz tagjaihoz intézett szavait. Nehru elnök beszédét a képviselőházban olyan han­gulatban várják, amelynek alapjait India és Jugoszlávia együttes békeharca és Tito elnök indiai látogatása alkal­mával kifejtett aktív nem­zetközi együttműködés elvei fektették le. Hozzá kell eh­hez tenni azt a legszí­vélye­­sebb­ vendégszeretetet és me­legséget, amellyel Tito el­nököt a baráti Indiában kö­rülvették. A Szövetségi Kép­viselőházban a képviselők közötti beszélgetések során emlékeztetnek az indiai-ju­­goszláv barátság számtalan megnyilvánulására: a két or­szág együttes fellépései az Egyesült Nemzetekben, a ju­goszláv misszió látogatása élén Rodoljub Cselekovics­­csal, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnökével, az in­diai parlament tagjainak lá­togatása Jugoszláviában és a közéleti munkások sok más kölcsönös érintkezése. A kép­viselők különösen hangsú­lyozzák, hogy az indiai el­nök jugoszláviai látogatását még jelentősebbé teszi az a tény, hogy rövid idővel a ju­goszláv-indiai közös nyilat­kozat után megmutatkozott, hogy a nyilatkozatban leszö­gezett elvek az egyedüli le­hetséges utat jelölik a nem­zetközi feszültség enyhülése és a világbéke megöntésére. TITO ELNÖK AZ »ABRASEVICS« DÍSZ­ELŐADÁSÁN A beográdi Nemzeti Szín­házban az »Abrasevics« kul­turegyesület ötvenedik évfor­dulója alkalmából díszelő­adást tartottak, amelyen Jo­­szip Broz Tito köztársasági elnök is részt vett. A Szövetségi Népképvise­lők, akik szép sziámiban össze­gyűltek a képviselőházi bi­zottságokban a küszöbönálló képviselőházi ülésen szerep­lő törvényjavaslatok előké­szítésére, nagy megelégedés­sel fogadták azt a hírt, hogy az indiai miniszterelnök be­szélni óhajt a Szövetségi Nép­képviselőház ülésén. Külö­nös megelégedéssel hangsú­lyozzák, hogy a hindu nép nagy vezére lesz az első kül- Hazánk népe örömmel és lelkesedéssel fogadta Kehru miniszterelnököt Tito és munkatársai üdvözölték elsőnek a repülőtéren Kétszázezres ünneplő tömect a főváros utcáin Dzsavaharlal Kehru, a baráti Ind­a miniszterelnöke tegnap délután négy órakor Belgrádba érkezett. A zemuni repülőtéren a kedves vendéget Tito elnök és felesége fogadta. Tiszteletére és üdvözlésére nagy tömeg gyűlt össze. A zemuni repülőtér erre a sugárhajtású repülőgépek egy az alkalomra ünnepi külsőt­­ csoportja fogadta, öltött, indiai és jugoszláv t­rónig a küllönrepülőg­ép zászlókat lobogtatott a szál. Zemun felett körözött, Tito Már fél 4 körül gyülekezni­­ elnök és felesége is megsér­­kezdtek a jugoszláv vezetők é­r­kezett a repülőtérre. 15:45 órakor megérkezett . 14 órakor földet ért a re- Edvard Kardely és Rodo- r­pülőgép és kedves vendé­­ljü­b Csolakovics, a Szövets­é­g­ünk Jugoszlávia földjére lé­ségi Végrehajtó Tanács ales­­pett. Tito elnök és felesége nöke és Mesa Pijade, a Nép­­ szívélyesen üdvözölte és a pro­szkupszma elnöke. Valamivel­­­or­­ok egy csoportja virágot később a láthatáron raegje­ adott át neki, lent a JAT repülőgépe, a­ Miután a katonai zenekar mely a minisztere­l­nököd­hoz eljátszotta India és Jugoszlá­ta Salzburgból. A repülőgé­ via himnuszát, Tito elnök ke­pet a jugoszláv határon a mutatta a fogadáson részve­vő magasrangu jugoszláv ve­zetőket. Miksa Pijadet, a Szö­vetség! Nepszkupstina elnö­két, Edvard Kardelyt, Alek­­szandar Rankovicsot, Szveto­zár Vukmanovicsot és Rodo­­ljub Csolakovicsot, a Szövet­ségi Végrehajtó Tamásé alel­­nökeit, Iván Bosnyák nép­­védelmi államtitkárt, Lazar Kolisevszkit, a Makedón NK Népszkupstináj­áinak elnökét Blazso Jovanovicsot, Ginagó­ra NK Népszku­psz’nájánaik elnökét, Jovan Veszelinovot, Szerbia NK Végrehajtó Ta­­ Tito elnökhöz fordulva a következőket mondotta: »Amikor Ön, Elnök úr, el­­­­láto­gatott hazánkba, öröm­mel és szívesen fogadtuk, és meg voltunk győződve arról, hogy sokat tanulhatunk ön­től. Már azóta türelmetlenül várom ezt a látogatást és már rég szerettem vo­lna el­látogatni az ön szép orszá­gába, hogy lássam mit alkot­tak és hogy egyben felhasz­nálva az országépítésben szerzett gazdag tapasztalato­kat, valamit tanuljak. Még egyszer köszönöm ön­nek a meleg fogadtatást. Meggyőződésem, hogy nekem mindenütt ahol elhaladtak,­­ melegen üdvözölték a ven­­­­déget. Különösen impozáns képet nyújtott a Knéz Milos utca. Nehru és Tito virág­gal borított utón haladtak és mosolyogva viszonozták a lel­kes ünneplést. Beográd védőinek terén »Éljen Jugoszlávia és India­­ barátsága« felírás várta a vendégeket. Mindenütt tö­­t­­ött sorfal, ünneplés, zász­­lólobogtatás, éljentés. A diadalmenetre emlékez­tető ünnepi felvonulás a de­­j­dinyei Sztári Dvor bejáratá­­s­nál ért véget. Itt a testőrség­­ díszőrsége köszöntötte az ér­kezőket. rácsának elnökét és a többi magasrangú jugoszláv álla­mi és katonai vezetőt, ha­zánk politikai és közéleté­nek kiemelkedő képviselőit. Dajal, India jugoszláviai nagykövete pedig a nagykö­ö­vetség tagjait mutatta be a miniszterelnöknek. A fogadáson jelen voltak a hazánkban tartózkodó in­diai újságírók és fotóriporte­reit, a Jugoszláviában tanuló hindu egyetemisták, a diplo­máciaii kar és a jugoszláv sajtó képviselői. A JAT külön repülőgépé­vel Nehruval együtt érke­zett Dajal, India beográdi nagykövete és Bogdán Cmo­lunya, Jugoszlávia indiai nagykövete. A bemutatkozás és üdvöz­lések után Nehru miniszter­­elnök és Joszip Broz Tito elnök elvonult a testőrség diszzászlóalja előtt, és munkatársaimnak sok hasznaink lesz ebből a láto­gatásból.« Érkezte utén Nehru miniszterelnök Tito mersenal a zemuni repülőtéren ellép a diszszázad előtt TÖMÖTT SORFAL, ÜNNEPLÉS, ÉLJENZÉS Nehru miniszterelnök és Tito elnök nyitott autón el­indult Beográd ünneplő pol­gárai között a ded­inyei Sztá­ri Dvor felé. Fővárosunk nagyszerű fo­gadásban részesítette Neh­­rut, Jugoszlávia őszinte ba­rátját. Az utcákon mintegy 200.000 polgár gyűlt össze. Beográd büszke arra, hogy üdvözölheti a kedves indiai vendéget és általa a függet­len és szabad Indiát és né­peit, India és Jugoszlávia barátságát. Ezzel a fogadás­sal Beográd polgárai kifejez­ték köszönetüket a hindu nép­nek azért a fogadásért, a­­melyben Tito elnököt része­sítette Indiában. Az egész város ünnepi kül­sőt öltött. A zemuni repü­lőtértől égész a szávai hí­­dig, majd később Beográd ut­cáin mindenütt nagy tömeg gyűlt össze. A zemuni híd­nál a menet nagy diadalka­pu alatt haladt el. A híd másik oldalán, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács előtt vezető utcán és A képviselt Ház gazdasági bizottságainak­ illése A Szocialista Népképvise­lőház mindkét házának gaz­dasági bizottságai tegnap megvitatták az erdészeti tör­vény­tervezetek Ez már tulaj­donképpen a törvényterve­zet második változata, ugyan­is a bizottságok néhány hó­nappal ezelőtt sok megjegy­zést fűztek az első tervezet­hez. A termelők tanácsának gazdasági bizottsága részle­teiben is megvitatta e tör­vényjavaslatot, a szövetségi tanács bizottsága pedig szük­­ségesnek tartotta, hogy előbb meghallgassa a Szövetségi Végrehajtó Tanács gazdasági bizottságának véleményét, és csak azután járuljon a tervezet részletes vitájához. Az előzetes tervezet azt in­dítványozta, hogy az erdé­szeti törvény alaptörvény le­gyen, ami kizárja a köztár­sasági törvények meghoza­talát. A közös albizottság a­­zonban arra az álláspontra helyezkedett hogy általános törvényt kell hozni, amely a köztársaságokat felhatal­mazza, hogy külön törvé­nyekben szabályozzák az er­d­ész­et kevésbbé jelentős kér­déseit. Az albizottság tagjai leszögezték, hogy erre azért van szükség, mert az egyes köztársaságokban igen kü­lönféle feltételek uralkodnak az erdő­gazdaság és az erdő­­kiaknázás terén. Az előzetes tervezet szerint az erdőigaz­­gatóságok közvetlenül a köz­­társasági szervek irányítása alá tartoznának, ,az albi­zottságok véleménye szerint pedig az erdők igazgatását a népbizottságokra kell bízni. A termelőik tanácsának gazdasági szervezetekkel fog­lalkozó bizottsága megvitat­ta egyes gazdasági egyesüle­tek alapszabályait. JÚLIUS 9-ÉN ül. ÖSSZE A TARTOMÁNYI K­ÉPVISE­LŐHÁ­Z Értesüléseink szerint Szto­­ván Doronyszki, a tartomá­nyi képviselői, az elnöke Ju­lius 9-ére hívv­ta össze a tar­tományi sukulztivát, nem pedig 19-r-.ii, amint azt teg­nap közöljük.

Next