Magyar Szó, 1955. július (12. évfolyam, 177-206. szám)

1955-07-01 / 177. szám

Szerbia kerületi feloszlásáról döntött a köztársasági népképviselőház Beográdi munkatársunk jelentése Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdte munkáját a szerb népképvis­­előh­áz. A két háe toün­ön ülésezett. A termelők tanácsában a kereskedelmi karikásönigazg­a­t­á­s problé­máját és a köztársasági vég­rehajtó tanács két indítvá­nyát vitatták meg. Az egyik indítvány a kereskedelem tár­sadalmi igazgatására a másik pedig a kereskedelmi káde­rek kérdésére vonatkozik. A köztársasági tanács na­pirendjén az új községek és járások területi felosztásáról, valamint a községek és já­rások új berendezésének vég­rehajtásáról s­zóló törvén­y­­ja­vaslat, a folyamodvány és panaszbizottság jelentése és még néhány kevésebbé jelen­tős kérdés szerepelt. A hatóságszervezési és köz­igazgatási bizottság nevében Szlobodan Urosevics beszá­molt a bizottság munkájá­ról a kommunatörvény ki­­dolgozása terén, és megin­dokolta a törvényjavaslatot. Megemlítette, hogy a bizott­ság már hosszabb ideje ta­nulmányozta ezt a kérdést, és meglehetősen sokáig mun­kálkodott a törvényjavaslat elkészítésén, nemcsak a bi­­­­zottsági üléseken, hanem az új községek és j­árások kép-­­ viselőivel folytatott megbe­széléseken is. A bizottsághoz ezenkívül nagyszámú javas­latot és indítványt jutattak el a választók gyűlései és más képviseletek. A törvény elkészítésekor igen sok ne­hézségbe ütköztek, de ezeket sikerült megoldaniuk jórészt a polgárok és a hatósági szer­vek széleskörű közreműkö­désével. A törvényjavaslat egységes földrajzi és gazdasági egé­szet igyekezett megvalósítani az új községek és járások felosztásával. Vannak nem­­ teljesen megfelelő megoldá­­­­sok is, de ezeket is a tárgyi körülmények és a jelenlegi szükségletek feltételezték, így például Beográd felé na­­gyobb számú járás gravitál, de mindezeket a területeket nem lehetett a fővároshoz csatolni egyrészt a gyenge közlekedési kapocs, másrészt Beográd­­ és közvetlen kör­nyéke­­ súlyos kommunális problémái miatt. A tárgyi kö­rülmények még néhány ha­sonló eltolódást követeltek meg. A hatóságszervezési és köz­igazgatási bizottság jelenté­se hangsúlyozta továbbá, hogy vannak községek, ame­lyeknek nincs kilátásuk az önálló fennállásra, de külön­böző okok mégis azt követe­lik, hogy ne csatoljuk őket más községekhez. A törvény­javaslat néhány megoldása a választók kívánságán és követelésein alapul. A községek és járások te­rületi felosztása alkalmával a képviselőházi szervek nagy­jából a következő irányelvek­ből indultak ki. Az új köz­ségekbe csorbítatlanul be kell vonni a régi kataszteri községeket, a község központ­ját pedig földrajzi és gazda­sági körülmények alapján kell megválasztani. Figye­lembe kell venni a közép­nagyságú városok és közsé­gek, de különösen a korábbi járások gazdasági fejlődésé­nek szükségletét, hogy az új járásiban semmi se akadá­lyozza további fejlődésüket. Végül számolni kellett a pol­gáros­ kívánságaival és aka­ratával, hogy az új községek munkája és fejlődése erről az oldalról is biztosítva le­gyen. A beszámoló megem­lít egyes káros törekvéseket is. Például néhol előfordult, hogy valamelyik helységet mindenáron önálló községgé akarták nyilvánítani, vagy nem egyeztek bele, hogy a helységet ahhoz a községhez csatolják, amelyre minden földrajzi és gazdasági körül­mény utalja. Ennek ellenére a bizottság úgy véli, hogy az előterjesztett területi felosz­tás a lehető legjobb megol­dásokat nyújtja. A köztársasági végrehajtó tanács nevében Szlobodán Penezics megindokolta a tör­vény­javaslatot, majd a kép­viselők beterjesztették mó­dosító indítványaikat, ösz­­szesen 16 módosító indítvány volt. Sztevo Pavalik vajda­sági képviselő egy képviselő­­csoport nevében indítványoz­ta, hogy Szécsány falut ne hagyják meg „önálló község­nek, mert ehhez nem rendel­keziik a legelemibb gazdasá­gi feltételekkel sem. Igen jó kapcsolatai vannak Szutjesz­ka községgel, teljesen indo­kolt, hogy ehhez a községhez csatolják. A képviselőház még néhány módosító indít­vány mellett elfogadta ezt a javaslatot. A legtöbb beter­jesztett indítványt azonban visszautasította. A képviselőház következő ülését ma délelőtt 9 órakor tartja. N. S. Nehru és Tito elnök egymás himnuszai mellett állva hallgatják a két ország MAGYAR SZÓ Uni­k­­­a banksapja Alekszandar Rankovics javaslata a Harcos Szövet­ség vezetőségi ülésén Beográdban tegnap dél­előtt megtartották Alekszan­dar Rankovics elnöklete a­­latt a Jugoszláv Harcos Szö­vetség központi bizottsága végrehajtó tanácsának ülé­sét. Alekszandar Rankovics, a Harcos Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a harco­sok napját 1955-től kezdve július 4-én ünneplelj­ük meg, annak a napnak emlékére, amikor 1941-ben a jugoszláv Kommunista Párt Központi Vezetőségének politikai bi­zottsága döntést hozott a fegyveres felkelés megkezdé­séről. A harcosok napja Ju­goszlávia volt harcosainak és népének közös ünnepe lesz. Jóllehet az idén kissé elkés­tek az ünnepség átfogó ter­vének elkészítésével, a vég­rehajtó bizottság véleménye szerint a harcos szövetség szervezetei kezdeményezésé­re kell bízni a harcosok nap­jának ünnepi előkészületeit. Jövőre a végrehajtó bizott­ság nagyszabású ünnepséget tervez a népfelkelés megin­dításának 15. évfordulója al­kalmából. Új tengeri hajók épülnek Egyre versenyképesebb a jugoszláv nejóipar Az egyik londoni napilap, a »Daily Express« nemrégen hírt hozott arról, hogy a vi­lágon elismert angol hajóépí­tő cégek orra elől a jugo­szláv hajóépítés elhalászta a rendelést, akárcsak a többi gyáripar elől a németek és a japánok. A konzervatív tőke pana­sza ez, és egyúttal elismeré­se egy kis nemzetnek, ame­lyet észrevesznek a nagyok. Észreveszik, mert kénytele­nek észrevenni. Az­ angol hajóépítők lapja a továbbiakban megállapítja, hogy az akkor Londonba ér­kezett »Trigláv« jugoszláv hajó felépítése kifogástalan, szerkezete egyszerű, összhang­ban van a gazdaságosság fel­tételeivel és a legmodernebb hajózási műszerekkel van fel­szerelve. Pulán, Rijekán, Szplitben, és a többi kisebb hajógyár­ban temérdek a munka. Ri­­jekáról a napokban indult el a dunai kőolaj szállításra készült három folyami tar­tályhajó. Ez a sziszárdi kőolaj finomítóból fogja szállítani az üzemanyagot a többi szá­vai, dunai és tiszai kikötő­be. A három hajónak hosszú utat kell megtenni, mert a Földközi-, Egei- és Fekete­tengeren keresztül éri csak el a Dunát. Szplitben három nagy u­­tasszállító hajót építenek, kö­­zöttük az eddig legnagyobb a »Jugoszlávia«. Ezt a hajót már a nap­okban vízre eresz­tik és megkezdik belső fel­szerelését. Ezerötszáz utast fogad be és 2700 bruttó re­gisztertonna térfogatú lesz. E három hajó építési és fel­­szerelési terveit a rijekai »Brodoprojekt« szakértői ké­szítették. A készülő három új nagy A »Romanija« háború utáni hajóépítésünk eredménye — a nyugateurópai kikötőkkel bonyolítja le az áruforgalmat. Az árfelhajtó vállalatoktól megvonják a hitelt A tartományi kereskedel­mi kamarában működik egy bizottság, s a rögzített árak elleni kihágások kérdésében hoz javaslatot. A bizottság leg­utób­bi értekezletén meg­állapította, hogy több válla­lat árkihágást követett el, s a Nemzeti Bankhoz felter­jesztette őket hitelmegvonás­ra. A sieti »Dunav« járási fel­vásárló vállalat túlfizette a szarvasmarha élősúly árát, a zombori »Bácska« termény­forgalmi vállalat pedig drá­gábban vásárolta a tojást. A topolyai »Ratakr« keres­kedelmi vállalat a szibobrá­­ni »Cevena zasztava« mező­gazda­sági birtoktól vásárolt hízott sertést rögzített áron, de árkülönbözet címén még 11 dinárt ismert el a birtok­nak és ezzel kijátszotta az előírást, 35 dinárral maga­sabban számolta el a vásá­rolt szarvasmarhát is. A szuboticai »Bácskapro­­dusct« a tojást, a »Vojvodi­­na-Coop« a tollat, a zrenja­­nini »Jugoprodu­kt«, a beo­grádi »Avala« és a zeniai »Szever« a sertést fizette túl. A legtöbb vállalat oly mó­don igyekszik kijátszani a rögzített árakat, hogy a meg­beszélt árakon felül­­költség megtérítés címén nagyobb összeget is kifizet, így a zen­tai »Szever« vállalat 57 ezer kilogramm élős­uly sertésre 523 ezer dinár felárat fizetett­­. Érdekes, hogy a legtöbb kihágást a becsedi járás te­rületén követték el. Ez azt igazolja, hogy az ottani ke­reskedelmi felügyelőség ébe­ren működik. A Nemzeti Bank a kama­rai bizottság javaslatára bi­zonyos időre felfüggeszti a vállalat term­ényfelvásárlás­ra szolgáló hitelkeretét, így a vállalat pénzhiány miatt kénytelen csökkenteni forgal­mát, esetleg be is szüntetni a felvásárlást. Ez érezhető gazdasági zökkenővel jár a munkaközösség számára és hatással lehet a fizetési alap­ra is. ­ 18 új lakás Topolyán Az új községek és járások szervezésében a káderkérdés mellett komoly probléma­ként vetődik fel a lakásügy. A nagyobb városok, ipari központok, viszonylag elég könnyen jutna­k orvoshoz, közgazdászhoz, a kisebb, gaz­daságila­g elmaradott helysé­gek viszont a káderf­­rdést elkorábban úgy oldhatják meg ha a kommunális rendszer számára nélkülözhetetlen em­bereknek biztosít­tatnak la­kást Az építés meglehetősen nagy beruházásokat követel, m­ert a gazdasá­gilag fejletle­­­­bb köz­s­égek együttműkö­­d­sihez folyam­odh­­aik, olymó­don, hogy közös intézményt, egészségügyi, állatorvosi ál­lomást létesítenek, stb. A népbizottságok nagy ré­sze mégis azon a vélemé­nyen van, hogy az építést kell előtérbe helyezni. Van­nak helységek, ahol már hosszú idő óta nem építettek új lakóházakat vagy csak egyesek építettek a maguk részére. Más helyen a nem­rég létesített lakásépítési a­­lapok eszközeit fordítják er­re a célra. Komoly kezdem­é­nyezést jelent a lakásépítő szövetkezetek megalakításá­nak szorgalmazása. Topolya az utóbbi időben sokat fejlődött,­­és fokozato­san mind érezhetőbbé vált a lakáshiány. Eleinte ezen úgy segített, hogy a népbi­zottság ingyen osztott ki tel­keket, az építőket pedig igye­kezett támogatni. Tavaly a városi népbizottság saját esz­közeiből kisebb összeget tar­talékolt új lakóházak építé­sére, az idén a munka komo­lyabb méreteket öltött. A j­á­rási és városi n­épbizottság szép összeget irányzott elő költségvetésében lakóházak­­építésére. Ennek eredménye már látható. Rövid idő alatt 18 összkomfortos lakás ké­szül el, és őszre már készen várják azokat az embereket, akik az első időben nélkülöz­hetetlenek lesznek az új kom­munális rendszer megszilár­dításában. Természetesen a topolyaiak nem állnak meg. Sok szó e­­sik arról, hogy a lakásépítést milyen alapon segíthetnék tovább és hogy ebben a köz­ség, esetleg a vállalatok mi­lyen segítséget nyújthatná­nak, .M. Péntek, 1955. VH.­L utasszállító hajóparkunk leg­korszerűbb objektuma lesz, és rendszeres vonal­járatra készülnek. Mindegyik hajón 240 fekvőhely és a nagy sza­lonon kívül több kisebb tár­salgó és bár is lesz. Mind­egyik hajónak rádiótávbeszé­lője lesz úgyhogy az utasok bármikor összeköttetést kap­hatnak a szárazföld minden helységével. A rijekai hajógyár teljesí­tőképességének egy részét külföldi megrendelések ki­elégítésére fordítja, így je­lentős hajóépítés folyik sváj­ci számlára. Hajógyártásunk ipari üze­meinknek egész sorozatát foglalkoztatja, a faipart, a villamossági, gépészeti, ve­gyi, textil- és bútoripart, e­­zek a hajóépítésen keresztül így közvetve kivitelre is ter­melnek. Megállapított tény, hogy a jugoszláv hajógyártás már jelentős nevet vívott ki ma­gának és ez­zel is erősítette gazdasági helyzetünket. lapislya 120 oüan eugfor filmezik A tartományi kereske­­rint a cukorküldeményt delmi kamara tegnap érre rendeltetési helyére k­á­­sítést kapott, hogy a kül- 115 Yago'­ell* földrol vásárolt cukor kul­­pokban dosztásra kerül, deményéből a jövő héten . Ezzel megkönnyítik a gyu Vajdaság 120 vagont kap. Etölcs eltevési lehetőséget A kamara elosztása szer­i is.

Next